Egy csipetnyi nő fűszerezve anyasággal, könyvekkel, interjúkkal, programajánlóval...

Amit otthon viselnél...

Sojo

2020. január 17. - Mayerné Répási Adrienn

Itthon szeretek laza, kényelmes, bővebb ruhákban rohangálni, melyek nem akadályoznak a mozgásban. A kényelem mindenekfelett. Azokat a női felsőket, hosszabb ruhákat szeretem a legjobban, amikben nem okoz gondot egy gyors mosogatás, porszívózás, a gyerekekkel festegetés, szaladgálás, fogócska, és egy könyvvel lekucorodva is jól érzem magam bennük. Ilyen kitételekkel nem könnyű találni, de további elvárásaim is vannak még, ne legyenek szoros és az sem baj, ha azért valamennyire csinos. A könnyű mosás, nem gyűrődés, a jó anyag pedig még további plusz. Azok a ruhák jó, melyek magukban viselve, harisnyával, egy szűkebb nadrággal is jó mutatnak. Sojo kínálatából hoztam nektek ma pár öltözetet, a nagy betűs RUHÁKAT.

A csinos

Csinos, mely alkalomra is jó, de otthon felvéve is tökéletes. Imádom ezeket a színeket, pedig meglepő párosítás.

367c8e067493d2270b9eb79ba46e4c4d_1024x1024.jpg

Itt rendelhető meg: https://www.sojo.hu/products/karcsusitott-vonalu-kerek-nyaku-noi-kotott-dressz

 

Sportos

Imádom a színét és a lazaságát, hogy bármivel hordható, bármilyen alkalomra. A zsebek feldobják a ruhát, ráadásul jól elfér benne telefon és minden apróság. Ezt nagyon szívesen viselném, az biztos.

16f82ad3527d0569c313fd259516b027_1024x1024.jpg

https://www.sojo.hu/products/szolid-szinu-zsebes-laza-noi-alkalmi-dressz

 

A farmer

Az elmaradhatatlan farmer, ami mindenhová jó választás és mindenhez passzol. Igazi klasszikus és örök.

024cd4bc1c5c1f67384fa48cc29d3271_1024x1024.jpg

https://www.sojo.hu/products/noi-hosszu-ujju-tavaszi-farmer-ing-dressz

A lazán elegáns
A kis fekete is lehetne akár, a fehér részek feldobják csak. Olyan jó lehet beburkolózni vele. Kissé komoly, de néha olyan is kell.

eabc3d09251dfcdd6928354b565226a6_1024x1024.jpg

https://www.sojo.hu/products/garbonyaku-hosszu-ujju-aszimmetrikus-szabasu-laza-noi-tavaszi-nyari-alkalmi-top

 

 A vicces

Kedves, vagány kis ruhadarab. A rátett minta nagyon jól feldobja. Imádnák a gyerekeim, ha ilyeneket hordanék itthon. 

5409d0904d014db2152870c4e9f8771b_1024x1024.jpg

https://www.sojo.hu/products/mintas-kerek-nyaku-hosszu-ujju-gombos-laza-noi-al-ketreszes-alkalmi-top

Nektek melyik volt  a kedvencetek a válogatásomból?

Milyen ruhákat hordtok otthon szívesen? Farmer? Sportos szerelés? Maci-naci?

Ugye az a jó az otthoni öltözködésben, hogy nem kell senkinek sem megfeleli, azt veszünk fel, amit csak szeretnénk, amiben jól érezzük magunkat. Bármilyen meglepő, fura összeállítást választhatunk, semmi megkötés nincs. Nem fognak megszólni, nem kell kényelmetlenül éreznünk önmagunk. Reggel a hangulatunkhoz illően öltözhetünk bohókásan, lazán, elegánsan, sportosan...

A Sojo webáruház kínálatából láthattatok válogatást tőlem különféle, nekem tetsző ruhákból, melyek alkalmasak otthoni viseletre.

ReAd-blog

#reklám #szponzorálttartalom #sojo #ruha #ruhák #felső #női #ruházat #válogatás #cikk #otthoni #otthoniruházat.

Link: https://www.sojo.hu/ 

 

 

 

 

Mit tegyünk, ha nem olvas a csemete?

56821293_2264011990325469_5287741556176977920_n.jpg

Aktív olvasó vagyok. A gyerekeim még egészen kicsit, de igyekszem úgy nevelni őket is, hogy a könyv ajándék, becsüljék meg, szeressék, az olvasás pedig mindennapi, megszokott tevékenység. Ezt látják tőlem is. Nem könnyű dolog, akadnak megtorpanások, nehézségek, olvasás nélkül eltöltött napok, és sajnos nem mindegyik gyerkőcnél járhatunk sikerrel ezek a praktikák segítségével sem, akármit is csinálunk. Sok gyerek, ha fejre állunk sem fog olvasni. Abban sincs semmi gond. Más beállítottságú és kész. Később még változhat ez. Sokan felnőtt fejjel kapnak rá az olvasás örömeire, míg mások akkor pártolnak csak el tőle. 

Szerencsére mindhárom csemetém szereti a könyveket, ebben nőttek fel. Nagylány önállóan olvas, általa választott könyveket. Középsőkém már nagyon szeretne tudni olvasni, de még meg nem tanulja a betűket, sokszor magának mesél kitalált történeteket arról a könyvről, ami érdekli vagy megkér engem, olvassak fel neki. Legkisebb imádja forgatni, cipelni a könyveket, bár a hosszabb mesékhez még nincs türelme, de majd megjön az is talán a későbbiekben. Aktív könyvtárba járók vagyunk, egész kicsi koruktól fogva. Sokszor könyv az ajándék is. Persze nem ünnepnapokon is kérnek a boltból egy-egy kötetet, ami szimpatikus nekik. Nem mondom, hogy akkora könyvmolyok lesznek, mint én, és falják majd az olvasmányokat. Sosem lehet előre tudni. Viszont nagy gondot fordítok arra, hogy szeressék az olvasást. 

 42250782_733572183663461_4022750593742274560_n.jpg

Hogyan neveljünk rendszeresen olvasó csemetét?

- Minden szoktatás kérdése. Ha egész minimanó korától apró lapozgatókat, pancsi könyveket veszel neki, amiket önállóan megnézhet, megfogdoshat, gyűrögethet, akkor hamar megbarátkozik a könyvekkel. A felfedezés öröme, ha saját maga tapasztalhatja meg, nagyon vonzó dolog számára, hidd el.

- Verseljetek, mondókázzatok könyvekből minél többször. Ezek a rövid kis ritmusos történetek felkészítik a nagyobb mesék felé vezető útra. Megszokja a könyvek közelségét, hogy abból valami csodajó árad.

- Mesélj neki fejből és könyvekből. Napközben, játék közben, alvás előtt, délutáni csendes pihenő idején. A rendszeresség a kulcs. A megszokás.

- Kössétek össze a meséket, történeteket mozgással, énekkel, tánccal. A gyerekek szeretik ha valamihez köthetik az adott tevékenységet. A doktornénihez indulva a múltkor kapott szuri jut eszükbe és bizony nem szeretnének menni akkor sem, ha épp valami egyszerű kis vizsgálat lesz csak. Így van ez a könyvekkel is. Ha pozitív dolgot társítasz hozzá, szívesebben veszi kézbe.

- A jó példa ragadós. Nem várhatod el, hogy olvasó csemetéd legyen, ha te magad nem veszel a kezedbe könyvet. Mondjuk ez nem feltétlen igaz, mert én nem láttam otthon, hogy olvasnának a szüleim, nagyszülők, mégis olvasó lettem. Bár utólag kiderült, hogy édesanyám várandósan olvasott sokat, dédim is nagy olvasó volt gyermekkorában. Biztos valami van a génekkel is.

46524137_279703149347110_3489963598640316416_n.jpg

- Beszéljétek meg az adott olvasmányt, a nehezebb szavakat, a szereplőket, mit szeretett  a könyvben és mit nem. Rajzoljátok le, mesélje el, bábozzátok vagy játsszátok el. 

- A könyvtár egy csendes hely, mégis azt javaslom vidd el a csemetét is. Az a rengeteg könyv és a választási lehetőség elvarázsolja rögtön. Természetes lesz számára a közeg, a könyvek közelsége. A könyvesbolt ugyan ez. De vigyázz rá azért, hogy a könyvek ne rongálódjanak meg!

- Mesélj neki arról, miért jó olvasni. Mondd el neki, hogy nem csak az unalom perceit tölti meg, hanem elvarázsolódsz, új világokat ismerhetsz meg, különböző emberek bőrébe bújhatsz, bárki lehetsz egy-egy könyv erejéig. Mindenre megoldás, bánatra, örömre, idegességre. Az őt feszítő kérdésekre választ adó...

60197414_2309783112415023_5860028974658224128_n_1.jpg

- Járjatok közösen könyves eseményekre, dedikálásokra, könyvvásárokba. 

- Válassz neki te is könyvet, de önállóan is választhasson olvasmányt, ami megfogja elsőre, ami szimpatikus neki. 

- A saját érdeklődési köre szerint keressetek olvasmányt. A lányok imádnak lovakról és hercegnőkről olvasni, a fiúk pedig sportról, autókról. Általában. De minden gyereknek van legalább kettő olyan terület, ami kiemelten fontos, érdekes számára. Biztos írtak már könyvet róla.

- Ha van kedvenc meséje, filmje, sorozata, akkor keressetek könyvet is hozzá. Kisfiam egy adott mese nagy rajongója, így mikor meglátta múltkor a könyvtárban a meséhez kapcsolódó könyvet, az jött velünk haza. Már csak azt nem tudom, hogy visszük vissza majd, mert ki nem adja a kezéből. 

70747393_2547403035319695_5645257739157372928_n.jpg

- Játszatok a könyvekkel. Ki tudja a leggyorsabban elolvasni a könyvét, ki tud a legtöbbet elolvasni azon a héten... A versenyszellem is meghozhatja a kedvet.

- Ne erőltesd, ha fáradt, ha inkább kint szaladgálna a szabadba. Ne érezze kötelességnek. Azzal lehet a legjobban elrettenteni! Ha kimarad pár nap olvasmány nélkül, akkor sem dől össze a világ. Finoman utalj rá, vezesd föl, kérdezz az aktuális könyv szereplőjéről, hátha újra eszébe jut a könyve.

- Ha egy könyv nem fogta meg, nem tetszett neki, ne erőltesd rá! Keressetek más olvasnivalót! 

- Ajándékozz neki könyvet, könyvutalványt ünnepekkor vagy bármikor. Lepd meg!

- Vezesd rá, milyen jó, hogy ismeri a történetet, mert mennyit tanulhat belőle, milyen sok információ tulajdonosa lehet általa, ettől mennyivel okosabb lesz. A szókincse is nő, az miért fontos és jó.

- Olvassatok hosszabb utazások alatt, a váróban. A legjobb időtöltés. Addig tuti nem szaladgálnak, hangoskodnak és az idő is jobban elmegy, ha van, ami lekösse őket. 

- Vegyél neki egy naplót, ahol vezetheti az olvasmányait, leírhatja a szereplőket, gondolatait az adott könyvről. Szép könyvjelzőkkel, könyvborítóval vagy ha jóval nagyobb a csemete, e-book olvasóval is meghozhatjuk a kedvét.

- Egy különleges kis kuckó, olvasó fotel, saját olvasólámpa is kedvcsináló.

81500090_2772822062777790_2919537477251235840_o.jpg

Végezetül ne add fel, ha most nem olvas a gyereked! Lehet, hogy két-három év múlva magától veszi a kezébe az egyik könyvet. 

Re-Ad blog

#olvasás #könyve #könyvek #olvasagyerekem #olvasócsalád #gyerek #nevelés #neveljünkolvasókat #hogyanvezessemrá #blog #blogger #bloggerélet #book #buch #

73409323_2608660189193979_7111114671234482176_n.jpg

 

 

Gyűlölni és szeretni is fogod egyszerre ezt a kötetet

L. J. Shen: Sparrow

81203066_495497594498237_5340888220232056832_n.jpg

Létezik ilyen szerelem? Ez az a kötet, amit gyűlölhetünk és szerethetünk is egyszerre, olvasás közben. Felkavarja az érzéseink, annyi szent. Bevallom, borzalmasan élveztem, vitt magával a történet, olvastatja magát, de nagyon utáltam is más szemszögből nézve. 

Bizony már tavaly olvasott könyv, de most hozom csak az értékelését, mert első körben nem tudtam objektív maradni. Át és átírtam a véleményem róla.  Jó könyv volt, könnyen olvasható, gyorsan haladós, kellő izgalommal, alapos "fűszerezéssel", jó nyelvezettel, szuper fordítással, de mégis maradt benne egy óriási tüske, amit a bejegyzés végén ki is fogok nektek fejteni bővebben. Forrtak bennem az indulatok, így kicsit jegeltem a kötet recenzióját, de ma újra megpróbálom. Remélem sikerülni fog átadni vagy egy kicsit legalább éreztetni, mennyire szerettem és gyűlöltem is egyben. Azt remélem, eltávolodva tőle, higgadtan, talán a teljes képet fel tudom vázolni, nem csak a sérelmeim, aggályaim. A könyv fülszövege izgalmakat ígért és sötétséget. Ebből kapunk talán a legkevesebbet. Az utolsó oldalakon érkezik meg, egy kis vigaszt nyújtva, hogy "nyugi, nem felejtettem el, ígértem, kapsz egy keveset mutatóba azért". A bemutató szöveg alapján, én egy krimit, sok-sok apró információt, nyomozást vártam, nagyon sötét érzelmeket, történéseket, nem pedig azt, amit kaptam, egy izgalmas lélektani könyvet helyette. Viszont van benne potenciál, figyelemreméltó karakterek, szarkazmus, szeretlek-gyűlöllek, erotika, talányok, jellemfejlődés, melyek azért kárpótolnak bőven.
sparrow-9950_640.jpg

A főszereplő, Sparrow (veréb) egy karakán, a határait feszegető nő, aki próbál nehéz gyermekkorán túllépni, túlélni, boldogulni. Szeretethiányos. Magáért roppant mód nehezen áll ki, ám az élet úgy hozza, hogy muszáj lesz neki, ha nem akarja, hogy pokollá változzon az élete. Szerettem a szókimondását nagyon. Viszont dühített az a tény, hogy sokszor beletörődött a dolgokba, nem vállalta a saját véleményét, nem állt ki magáért csak néha, ha olyanja volt. Máskor, kevésbé fontos kérdéskörben, apróságból meg patáliát csinált. Kiismerhetetlensége is hajtott az oldalak falásában. Ő egy igazi lázadó, aki nem mindig törődik bele az elkerülhetetlenbe, talán ezért került közel hozzám és tudtam megszeretni butaságai ellenére is. Kíváncsi voltam, milyen jellemfejlődésen fog keresztülmenni, mi lesz végül a sorsa, megtalálja múltját, jelenét, az élete célját az életben vagy sem. Ám végül nem is miatta olvastam végig, hanem a férfi szereplő által.

Troy, a nehézfiú nem egy papírmasé, megszokott karakter. Nem csak úgy fél percig nehézfiú, akit egy mosollyal, némi szexszel meg lehet szelídíteni. Nem árul zsákbamacskát. Mutatja, mondja, minden módon jelzi, hogy milyen ember ő. Az oka is megvan, miért lett ilyen, ami kicsit érthető. Kifejezetten szerettem, hogy nem megjátssza morózus viselkedését, főlényességét, erőszakosságát, hanem őszintén vállalja, amilyen. Tüskéket növesztett a túlélés érdekében. Az pedig végképp jót tett a könyvnek, hogy a szerelem rózsaszín köde nem változtatta rögtön papuccsá. A halálom, mikor egy jónak induló könyvben a női főhős rögtön átformálja a keményfiúnak titulált szereplőt és nyálgúnárrá változtatja két pillogással. A mellékszereplők jöttek, mentek, nem kaptak túl sok jelentős részt a könyvben, csak alátámasztották a történéseket, szálakat kuszáltak és hasonló jók. 

A kerettörténetre mondhatnám, hogy sablonos, de annyira izgalmas módon nyúlt az írónő hozzá, hogy nem vált azzá. Nagy vonalakban egy érzékeny, zaklatott életúttal rendelkező hölgyeményt meg kell védeni az ehhez nagyon nem szokott gonosz, erős, maffiózó alfahímnek, bármi áron. Itt egy kicsit elvesztem, mert talán nem lett eléggé kidolgozva, ráerősítve a miértekre. Lassan adagolva a végén kapunk magyarázatot, amit kevésnek éreztem. Az érzelmi szál, a múltba való visszatekintések, a húza-vona a két szereplő között, lekötötte minden figyelmem. Nem mondanám egy szirupos szerelmi történetnek. Elég sok romantikusnak szánt eleme sötét volt, eltúlzott, durva, cseppet sem eszményi. De más erőszak is akadt benne, ahogy jelezte is a Könyvmolyképző a besorolással. Azok jól meg lettek jelenítve, megmagyarázva, nem is volt bajom velük.

A nyelvezet több mint rendben volt. Nem a sablon dumákat kapjuk, ami kifejezetten jót tett a regénynek. Feláll a szőr a hátamon (ha van) a megszokott, erotikus írások legtöbbjétől. Itt nem zavart, ahogy a csúnya beszéd sem. Elkélt a könyvbe. Ez az a szövegkörnyezet, ami nélküle nem működött volna. Egy maffiózó pasi szép, míves mondatokkal, semmi káromkodással hiteltelen és hihetetlen. Viszont ez a sok vérpezsdítő rész, az izgalmas olvasmányossága ellenére volt egy hatalmas bibi vele. Sok tépelődtem, leírjam-e vagy sem. Végül úgy döntöttem, ez is  hozzám tartozik és az olvasmányélményemhez. Ha eltitkolnám, én is hiteltelen lennék, mint a maffiózó szépirodalmi nyelvezettel.

Nézzük azt is, ami engem kiborított mégis a könyvvel kapcsolatban. Hallottatok már a Stockholm szindrómáról? (A fogvatartottak, a túszok, mint ahogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek általában, egy idő után szeretetet kezdenek érezni a fogva tartójuk iránt.). Ez nem szerelem és nem igazi szeretet, hanem egy mesterségesen generált valami, ami nem normális, nem magyarázható meg és végképp nem egészséges dolog. Ez a könyv nagyon vékony mezsgyén egyensúlyoz, hogy ne erről legyen szó. Nem normális szerelem, párkapcsolat az, ahol valaki az elején kényszerítve van, akármilyen célból is teszik azt. Az így induló dolgok nem tudom mennyire működőképesek, egészségesek, mert nem vagyok pszichológus. De ezt normális párkapcsolatnak beállítani és eladni fiataloknak ily formán, engem dühít. A szürke ötven árnyalatára hajaz kicsit, de ott legalább nem volt kötelezve a csajszi, csak egy szerződéssel és bármikor elmehetett volna. Mondjuk a könyvben a főhős is leléphetne, ha nagyon akarna szerintem. Nem testi valójában zárják be, hanem lelkileg inkább. Saját magát zárja ezek a korlátok közé, mondvacsinált okokkal.

Másokat nem biztos, hogy ez a tény annyira bosszantani fog, mint engem. Lehet, érzékenyebben érint a téma személy szerint vagy besokalltam belőle, ki tudja. Nekem csípi a szemem és kész. Máshogy is megoldható lett volna, hogy a kis veréb, a hősnő találkozzon a nagy alfahímmel, a veszélyessel. Már más könyvben is olvastam erről, hogy a fogva tartójába beleszeret a túsz, erotikus történések is akadnak utána, dúl a love később...

Egyszerűen ez nem szerelem, nem normális szerelem. Na de ennyit erről. Kiadtam magamból. Fiatalok, ne ezt tekintsétek etalonnak, ha szerelmet választotok, hajkurásztok. Az erőszak, a bezárás, a kényszerítés sosem normális!

Köszönöm a könyvet a Könyvmolyképző kiadónak! Sok agyalásra adott okot. Szeretem azokat az olvasmányokat, amik így vagy úgy, de nyomot hagynak bennem, és ez, azok közé sorolandó.

A borítója nagyon ötletes, imádtam a színeit. A fordítással is elégedett vagyok. Nagyszerű érzékenységgel nyúlt a fordító az eredeti szöveghez, nem a sablonos, megszokott szófordulatokat nyomatta. 

18 pluszos a könyv! Rázós könyvek kategóriába sorolva!

Fülszöveg:

Troy ​Brennan

A név, amit mindenki ismer Dél-Bostonban. Egy néhai maffiózó fia. A jeges kék szemű szívrabló.
A „lerendező”, aki ebben a városban bárkit simán magasba emel vagy porba tipor.
Ja, és egyébként az újdonsült férjem.

Sparrow Raynes

Ez meg én volnék. A kutya sem bírta megjegyezni a nevemet, amíg Troy be nem csörtetett az életembe.
Aztán kalitkába zárt.
Foglyul ejtett.
És kiiktatott minden lehetőséget, hogy elmenekülhessek onnét, ahol fölcseperedtünk.
Úgy is mondhatnám, hogy Troy Brennan megnyirbálta a szárnyaimat.
Vannak álmaim, méghozzá merészek, de kétlem, hogy valaha is engedi valóra váltanom őket. Fogalmam sincs, miért döntött úgy, hogy feleségül vesz. Azt azonban tudom, hogy ha kiakasztom ezt a pasast, annak nem lesz jó vége. De nem ám.

Idézet:
– Azt akarod mondani, hogy nem vagyok szórakoztató?
– Azt akarom mondani, hogy amit se megenni, se megdugni, se kinyírni nem tudok, az engem nem érdekel – felelte közönyösen.
400 oldal 
ISBN: 9789634574507 
FordítottaKomáromy Rudolf
ReAd-blog
#olvastam #recenzió #blogbejegyzés #románc #durva #erőszak #rázós #könyvmolyképző #könyvmolyképzőkiadó #recenzió #reklám #szponzorálttartalom
81004628_469354310653478_3913781582611087360_n.jpg

Felvettem a kesztyűt a ráncok ellen!

77067962_2567137716902919_3216277068379586560_n.jpg

Kicsit meglepő, kicsit bizarr és mégis hatásos dolog. Kép alapján azt sem tudnám, eszik-e vagy isszák, hogy mi a szösz ez a kis ketyere és hova való. Te mire tippeltél, mi látható rajta? Tudod, mi célt szolgál? Ne félj tippelni, bátran írd meg nekem a cikk alatt rögtön!

Én bizony teljes sötétségben tapogatóztam a kilétét és használatosságát illetően, első körben. Sem hallani, sem látni nem láttam még hasonlót sem. Ám minap szembe jött velem ennek a dekoltázs ránctalanítónak a képe. Micsoda? Azt is lehet ránctalanítani? Kaptam fel a fejem erre az apró infóra. Alvás közben szépít, elkerülve azt, hogy a nyakad és dekoltázsod ráncos, gyűrött legyen reggelre. Valahogy még sosem jutott eszembe ez a testrészem ilyen kontextusban. A szemem mellett húzódó ráncokat már megszoktam, bár annyira nem szeretem őket, de minden nap látom, így nem lepődöm meg rajtuk, hozzám tartoznak. A nyakamon ráncossága fel sem tűnt eddig, pedig van ott bőven. Ez eltüntethető? Kissé kétkedően fogadtam e hírt.

Korábban egy híres modell hölgytől olvastam valahol, hogy egy nő életkorát három dolog alapján lehet a legjobban beazonosítani. Az arc és a test karbantartható és sokszor jó genetika is rásegít, na meg a smink, plasztika. De a szem, a dekoltázs és a kéz mindent elárul, azt nem lehet szépíteni, tuningolni, eltakarni, megmutatja a valós életkort.

Ezek szerint a kézre, szemre nincs, de a dekoltázsra van megoldás most már. Tudjátok milyen vagyok, rögtön ki szerettem volna próbálni, mennyire hatásos és milyen viselve.  Másképp nem is írnék róla nektek, akármilyen ötletes és jópofa dolog is. Bizony érdekes tesztelési folyamat volt. Ebben a BeautyInTheBox volt a segítségemre, aki rendelkezésemre bocsátott egy Axami Női Dekoltázs Ránctalanító Párnás Melltartót. Ezúton is köszönöm neki!

Első körben felvéve nagyon fura érzés a ránctalanító párna. Ebben aludni kell, éjszakai viselet és nem melltartó helyett hordani napközben. Az anyaga puha, rugalmas. Az alakja felveszi a cici formáját és tart. Mikrószálas szövetből van, így a viselése tényleg kellemes, bár nem a megszokott cicifix érzés, de valami hasonló. Nem tűnt fel alvás közben, hogy rajtam van, nem akadályozott. Pont elfért a hálóingem vagy pizsamám alatt. Könnyű megszokni, hogy rajtunk van. Pedig az elején kicsit röhejesen éreztem magam benne, hősiesen bevallom. De utána már semmi gondom nem volt vele. Megéri ezt az apró erőfeszítést. Hogy kinek ajánlanám elsősorban? A könnyen ráncosodó, már nem hamvas bőrű nőknek, főleg ha nagyobb mellekkel látta el őket a teremtő. Viszont nem zárnám ki a kisebb mellekkel rendelkező nőket sem, nekik is jól jöhet a ráncok elleni küzdelemben. Szerintem megelőzésre is kiváló lehet, bár erről már nem tudok meggyőződni személyesen, mert ugye én ráncokkal indítottam neki a kísérletnek. Egy hét elteltével már látványos az eredménye. Teljes javulásról, az összes ránc megszüntetéséről nem tudok beszámolni, de kevésbé mélyek és hangsúlyosak, az biztos. Talán idővel eltűnnek teljesen. Kisimultabbak lettek a ráncaim a nyakamon, dekoltázsomon, mint a próba előtt, az tuti. Jobban mutatok a mélyebben dekoltált felsőkben, az is biztos.

Azt tudtátok, hogy a bőr elveszíti rugalmasságát az idő előrehaladtával és a rossz testhelyzet alvás közben, csak ront a helyzeten, elősegíti a ráncok kialakulását? Bizony, bizony.

Lehet használni rá csodakrémeket, amik sokat segítenek, viszont ezzel a párnával eredményesebben kisimul a bőr, javulnak a meglévő ráncok, nem jönnek létre újabbak. Rengeteg dolgot tehetsz még azért, hogy a bőröd megőrizze makulátlan simaságát. Igyál több vizet, kevesebb alkoholt, ne dohányozz, végezz sok testmozgást, aludj minél többet, a sminket mindig mosd le, használj naptejet a bőröd UV védelmében, kevesebb lisztet, cukrot vigyél be a szervezetedbe és a legmeglepőbb, ne rágózz! Utóbbiról olvastam csak, de pont az ellenkezőjét is hallottam már. Mostantól kiegészíteném azzal is a listát, hogy használj ránctalanító fehérneműt.

ReAd-blog

#reklám #szponzorálttartalom #ráncok #dekoltázs #dekoltázsránctalanító #cikk #bejegyzés #egészség #szépség #beautyinthebox

 

A tündérmesét mindenkinek!

Németh Szilvia: Tündérpihe ​és a Titkok Erdeje

81544138_530378884226993_7302313824839794688_n.jpg

A tündérmesék fontosak az apró gyerekeknek, hogy a fantáziájuk színesedjen, felszabadultan kacaghassanak, szabadon szárnyalhasson a képzeletük, merjenek álmodozni, ne féljenek a megmagyarázhatatlan dolgoktól, félelmeik merjék vállalni. A nagyobb gyerekeknek azért kell tündérmeséket olvasniuk, mert életben tartja a lángot, a hitet a természetfelettiben, az álmokat, vágyakat megélhetik általa, új világokba csöppenhetnek. Felnőtteknek pedig azért, hogy merjenek újra gyermekek lenni és álmodozni. Egyszóval mindenkinek tündérmeséket rendelnék olykor-olykor! Jót tesz a szívnek, léleknek, a képzelőerőnek és a meggyőződésnek, a hitnek. 

Szeretem a szabadon szárnyaló mesés meséket, melyek nem ragaszkodnak a valós tartalomhoz, hanem tündéreket és más hasonló mesés lényeket állítanak a középpontba, egyszóval valódi mesék. A Tündérpihe kemény borítójával és annak sötét, ám ámulatba ejtő szépségű, már-már festménnyi illusztrációjával vonzza a szemet. Meglepett, mikor megérkezett. A legtöbb mesekönyv nagyon színes, elnagyolt grafikájú és idealizált, egyszóval gyerekes. Ez a kötet messzemenően kitűnik közülük. Felnőttként rögtön ámulatba ejtett. Viszont lehet egy kicsit melléfogás is, mert a gyerekeket nem vonzotta, majdnem megrettentek tőle sötét színe miatt első körben. Azt hitték egy, az én általam várt felnőtt könyvek közül. Ez csak akkor enyhült, mikor elolvastam a címet nekik és belelapozhattak.

Tudni kell csemetéimről, hogy a tündérek Csingiling óta jöhetnek bármilyen mennyiségben. És a tánc pláne. Mindkettő megtalálható e kötetben, sőt még több is. Kiszínezhető sziluettek lelhetők benne, amivel végképp levette az írónő a lányaimat a lábukról. A saját mesekönyvük kiszínezhetik úgy, ahogy akarják, saját ízlésre szabhatják? Volt ám felvillanyozódás. Így első körben színeztünk csak, még nekem is jutott ám színezni való, az elosztás után. Aztán szép lassan tettük magunkévá az olvasmányt esténként, közösen.

82628106_1487846734699464_3049516493436878848_n.jpg

Elvarázsolt, elámított. Bevallom hősiesen, az egyik fő motívum a balett borzasztóan messze áll tőlem, hiába imádom a legtöbb táncfajtát. Ennek ellenére a mese bűvkörébe kerültem és vártam Tündérpihe, a főszereplő életének fordulatait, és vele a további balettos lépéseket is.

A szereplők kedvesek, szerethetőek. Hamar a szívünkbe lopta magát Tündérpihe a különbözőségével a többi tündértől. Bájos, az élet szépségeire fogékony kis tündér. Ezzel nagyon jó példát mutat az olvasó gyerekeknek is, nem baj, ha valaki kicsit más, mint a többiek, valamiért kilóg a sorból. Egyéniségnek lenne nem gond, nyűg, hanem sokszor előnyt lehet kovácsolni belőle, ha felvállaljuk. Egy szemüveges kislánynak vagy egy elálló fülű, gátlásos kisfiúnak ez nagyon nagy segítség vagy olyan gyereknek, aki mozgékonyabb, koravénebb vagy épp visszahúzódóbb. Ráadásul az élet szép dolgait értékelni kell. Így is él tündérkénk. Nyitott szemmel jár és minden szépet észrevesz.Segítőkészsége külön említést igényel. Ő az a karakter, akinek mindig van egy jó szava máshoz, egy, az életet jobbá tevő ötlete, amiért mer is tenni. A mellékszereplők is egytől egyig kedves kis teremtmények, akiket nem lehet nem szeretni. 

Az apró történeteket gyorsan el lehet olvasni, nem túl hosszúak, pont kényelmes a hosszuk egy esti etaphoz vagy várakozáshoz, utazáskor. Viszont nagyon szép mívesek a mondatok, talán ez a legapróbbaknak kicsit nehezen követhető ezáltal. Nincs lebutítva, nem túl rövidek a sorok, nem egyszerű szókincset adnak olvasáskor, hanem egy igazán szép, gazdag szövegkörnyezetbe ágyazta az írónő a történeteit. Olyan igazi, szépirodalmi stílusa van a könyvnek. Szerintem ez nem baj, bár kezdő olvasóként nehéz falat lehet. Viszont egy esti összebújós, közös olvasáshoz kitűnő. Sőt, én kifejezetten kedveltem, hogy nem gyereknyelven, egyszerűen íródott, hanem igazán minőségi módon, szépen megkomponálva, mint egy balettmű. Imádtam az írónő szóvirágait. Kevés a párbeszéd, bőven több a leíró rész, így kellemesen elandalítja a csemetét altatás előtt, ha nem tartja ébren az izgalom, amit a történet generál. 

Amit külön kiemelnék, hogy a tündér, mintha levélben mesélni a kis olvasójának külön a történeteket, ezzel olyan érzést keltve benne, hogy fontos szerepe van a könyvben, ő az a kislány, aki a tündérke barátja, kizárólag neki íródott a mese.

Kedvenc történetünk a Tündérkarácsony lett végül, ami ugye nem kérdéses, miről szól, így karácsony után. A legtöbb rész Tündérpihe tevékenységeiről szól, kedves kis állatok bevonásával, ahol a balett  és a tánc is külön teret kap. Mindegyik történet tartalmaz egy egészen apró kis tanulságot, intelmet, amit érdemes megfogadni. Semmi szörnyűség, drámai nem történik a mesékben, csupán a jóra, a szépre koncentrál. Varázsvilága elvarázsolja az embert örökre.

Ha egy nagyszerű vízen akarsz andalítóan szép szavakon evezni, akkor bizony ez a te mesekönyved! Hihetetlen gazdag, ékes, szép szókinccsel van megáldva az írónő, amit kendőzetlenül tár elénk. Ezúton is köszönöm, hogy vele tarthattunk az utazásán a tündérvilágba.

Fülszöveg:

Szereted ​a titkokat és a táncot? Érdekel, milyen csodákat rejt az erdő sötétje? Kíváncsiságod legyőzi a félelmeidet? Ha igen, akkor fedezd fel együtt Tündérpihével! Legyél Te a legjobb barátnője, táncolj, röppenj vele, és ismerd meg Titkok Erdejének minden szegletét!
A balerinák kecses mozdulatai által inspirált festmények, és a köréjük szőtt csodás-kedves történetek különleges, sosem látott világba repítik el az apróságokat és a szülőket, hogy aztán újra, és újra, és újra olvassák a könyvet, a képek vázlatát pedig a saját elképzeléseik szerint kifesthetik a kicsik!

Idézet:

A fergeteg és a jégbontó havát úgy aludtam át, mintha nem is léteztek volna. Annyira mély álomban pihentem, hogy arra sem ébredtem fel, amikor a többiek kikelet havának elején halkan kiosontak, hogy a későn jött havazás utolsó hópihéit lesöpörjék a hóvirágok törékeny szirmairól. 

64 oldal 
keménytáblás
ISBN: 9786155917011 
IllusztráltaNémeth Szilvia

Pajtikkal könnyebbek a mindennapok minden családban

Interjú a Pajtizoo tulajdonosával

kattica-1.jpg

Szülőként az egyik legnagyobb gondot a játékok tárolása, a gyors, hatékony rendrakás okozza. Na meg az olyan kedvencek beszerzése, amik tartósak, moshatóak és az ember rájuk nézve nem kap szívgörcsöt azonnal. A legtöbb weboldalon olyan termékek kaphatók, melyek a gyerekeket csábítják csak. Ezen a gyakorlaton változtat nagyban a Pajtizoo, hiszen a szülőknek is jó megoldást kínál. Nem csak a gyerekek szívéhez akar közel kerülni a tervező, hanem a felnőttekéhez is, amit kifejezetten imádok. Szeretgetni való kedvenc a csemetéknek, örök társ, a szülőknek pedig kényelmes, praktikus tárgy, mely nagy segítség a telepakolható, mindent elnyelő tárolók személyében.

Pajtik és a Kacatfaló. Kit nem nyer meg magának Sünpic Úr, Tapsi Nyuszi, Katt Ica vagy Panda Manda, esetleg Kacatfaló rögtön? A gyerekszívekhez, biztos vagyok benne, közel kerülnek azonnal ilyen nevekkel, fizimiskával. Ma ők mutatkoznak be nálam és Pajtizoo.

logo.png

A tulajdonos így ír munkájáról a weboldalán.

"A textil volt az első szerelmem. Mindig tudtam, hogy a pamutok, vásznak, selymek az én valódi otthonom. Mély kötődés fűz hozzájuk, melyből táplálkozom, melyből teremteni és alkotni tudok.

Hiszek a fenntartható fejlődésben, ezért a Pajtizoo minden termékének elkészítésekor törekszem a zero waste-re. Nálam minden apró anyagdarab feladatot kap, és új értelmet nyer."

- Mikor és milyen indíttatásból jött létre a Pajtizoo? Van személyes vonatkozása is? 

Olyan munkát szerettem volna, ami nincs fix munkaidőhöz kötve, hiszen kétgyermekes édesanyaként rugalmas időbeosztásra van szükségem ahhoz, hogy a család és a háztartás ügyes-bajos dolgait menedzselni tudjam.

- Mi a cél a termékekkel? Kiknek készül elsősorban?

Az ötlet onnan jött, hogy mi is rengeteg plüsst kerülgetünk otthon, láttunk egy hasonló terméket az interneten, de én szerettem volna azt még tökéletesebb módon kivitelezni és megvalósítani. Korábban is a textil volt a fő profilom csak más vonatkozásban, így nem állt távol tőlem ezeknek a termékeken a létrehozása, professzionális minőségben való legyártása. A boldog gyermekmosolyokért dolgozom.

Az Állati Pajtik 0-4 éves korú gyerekeknek, a legkisebbeknek készültek, de tervezzük nagyobb méretben is elérhetővé tenni.

A Kacatfaló szélesebb körben, kicsiktől a nagyokig, akár felnőtteknek is kényelmes lehet a maxi fotel.

A gyártást megelőzte a saját gyerekeimmel (9-15 évesek) és a keresztlányommal (2 éves) való tesztelés. Kérdés volt, hogy mekkora méretben és milyen alapanyagból készüljön, hiszen fontos volt, hogy strapabíró legyen. A tesztelés során többek között a cipzár elhelyezésében odafigyeltünk arra, hogy ne karcolja pl. a parkettát, ezért nem szerettük volna alulra tenni a végét, de az sem lett volna jó, ha felül, mert az a gyereknek lesz zavaró, ezért mindenki saját maga választhat, hogy kényelmes neki. Mindkét oldalra lehet húzni a cipzár végét. A Pajtik esetében a töltet mennyiségét kellett pontosan meghatároznunk, hogy abba kényelmes lehessen zsuppanni. Az alapanyagok egy terméken belül is különböző tapintásúak, ami fejleszti a gyerekek taktilis érzékelését (tapintásra vonatkozó érzék), például a Katt Ica pöttyei puha polár anyagból készültek. Szerettük volna, hogy kedves, barátságos tekintetük legyen a Pajtiknak. A Sünpic Úr arcának tökéletesítésében a kisebbik lányom segített, mivel először neki nem terveztünk szájat, de Zsófi jelezte, hogy itt még hiányzik egy piros mosolygós száj, hogy a süni is olyan vidám legyen, mint a katica.

Igyekeztünk minél szélesebb választékot nyújtani, kislányoknak, kisfiúknak  egyszínű és mintás alapanyagokat is használni, akár kamaszok is találnak stílusuknak megfelelőt.

Az állatpark bővítése tervezés alatt van, hiszen a pajtikból sosem elég!

 

sunpic-ur-1.jpg
 
- A pajtikat mi ihlette? Mindegyikre ruháztál fel valamilyen személyiséget képzeletben?
Az alapanyagokhoz találtuk ki az állatokat. A pajtiknál az alapforma ugyanaz, fontos volt, hogy kivitelezhetőek, minél élethűbben megjeleníthetőek legyenek az állatok karakterei, a katicánál a pöttyök, a süninél a tüskék, a nyuszinak a füle és a panda exkluzív fehér színe. Fontosnak tartottuk, hogy a pajtik barátságos, szerethető személyiséggel is rendelkezzenek, amellett hogy pihe-puhák és strapabíróak is egyben.
panda-1.jpg

- Mit jelent számodra a munkád? Miért szereted? Milyen pluszt ad neked a megélhetésen kívül?

Szerencsés vagyok, mert azt csinálom, amit szeretek. A munkám egyszerre a hobbim és a hivatásom. A leghosszabb, legfárasztóbb munkanapot is imádom és ebből az elkötelezett lelkesedésből minden Pajtizoo termékbe csempészek egy kicsit. Már egész kicsi gyerekként a textilekhez vonzódtam és kislányként babaruhákat alkottam. Édesanyám varrógépét szerettem volna használni, mikor még el se érte a lábam a pedált. Ez az, ami feltölt és energiát ad. Nálam minden apró anyagdarab feladatot kap, és új értelmet nyer.  

- Vannak benne nehezítések? Például munka és család, háztartás? Vagy az idő hiánya?

Igen, nagyon nehéz a munkát összeegyeztetni a család és a gyerekek programjaival és a háztartással, de azt gondolom, minden édesanya küzd az idő hiányával és annak beosztásával.

- Van kitűzött célod? Szerinted a Pajtizoo hol fog tartani 10 év múlva?

Cél volt, hogy segítséget nyújtsak más otthonokban is a gyerekbarát rendtartásban, nincs is jobb móka annál, mikor együtt pakoljuk meg a Kacatfalót a kedvenc plüssökkel, vagy mikor kitaláljuk, hogy játszunk a Kacatfalóval és együtt pakolunk ki belőle. A Pajtik pedig a legjobb barátok lehetnek a kicsiknek. Szeretnénk bővíteni a termékskálát, nagyobb választékot kialakítani. Célom egy jól működő, stabil webshop fenntartása, amit akár a gyerekeimnek is továbbadhatok majd.

Nos. Azt hiszem egy olyan termékcsaládot sikerült elkészíteni, ami jó a gyerekeknek és a szülőknek is egyaránt. A Pajtizoo cuki termékeit megtekinthetitek a facebook oldalukon itt és a gyönyörű weboldalukon itt.

 

kacatfalo-cicak-es-hazak.jpg
kacatfalo-szilvakek-2.jpg

 

A fa új éltre kel munkájuk során- A kutyafáját

Életre keltett bútorok

79176727_2523053211296995_6855916965865717760_n.jpg

A cím megtévesztő lehet. Nem a káromkodás finomabb fajtáját választottam címül, hanem egy nagyon kedves családi vállalkozást szeretnék bemutatni nektek. Ez a név izgalmas, figyelemfelkeltő és a története is nagyon klassz, amiért érdemes velem tartani! A mai bemutatkozó a kutyafaja.hu.

Mi a története a vállalkozásotoknak? Hogyan indult?

Alapvetően ketten építjük ezt a történetet. A párom, aki főállásban tűzoltó és én, mint főállású egyetemi oktató. Ezt a drága hobbyt finanszíroznunk kell valamiből, így jött a vállalkozás ötlete. Az utóbbi években oktatási és kutatási szinten kezdtem el vállalkozások online jelenlét fejlesztésével foglalkozni mind weblap, mind online kereskedelem téren, így mertem bátorítani Tibit, páromat a saját online boltja megnyitásara. Hosszas ötletelés után körvonalazódott a mi kis álom vállalkozásunk, végül 2 hónappal ezelőtt megnyitottuk webshopunkat. Szerettünk volna egyedi, minőségi fa (és nem bútorlap) termékeket készíteni.

 

82338110_2704749116235500_8969875314628886528_n.jpg

Mi a vállalkozás fő profilja? Miért pont az a fő alapanyag?

Ha egy szóval kellene válaszolnom, azt mondanám, hogy a FA. Életünk minden pontján jelen van a természet közeliség. Tibi ráadásul kellő asztalos szakismerettel és tapasztalattal rendelkezik, korábbi munkája során emberek lakberendezési ötleteit, álmait valósította meg.

Mindenki egyedit, eredetit szeretne, viszont később szembesülnek csak vele, hogy ugyanazt a konyhát, nappalit, hálószobát álmodták meg, mint esetleg a harmadik szomszéd is, legfeljebb más színben.  A mi termékeink igazi fából készült lakásdekorációs termékek. Nincs két egyforma. A fa mint az egyik leginkább fenntartható alapanyag, lélekkel látja el otthonunkat.(Bővebben erről Az otthon természet cikkünkben olvashattok)

78918937_698526280636769_7763974623921700864_n.jpg

-Honnan jött ez a frappáns név? Gondolom, sokan megkérdezik. Olyan név, amire mindenki felkapja a fejét.

A név ihletője az asztalos műhely állandó "lakója" a nyugdíjas puli volt, aki egy ötleteléskor elküldött fotó hátterében szintén ott lófrált, mint mindig. A szemem megakadt rajta és ekkor azt gondoltam, hogy ha már mindig ott van a műhelyben, akkor a logón és a névben is megjelenhetne. 

-Milyen termékek kaphatóak nálatok és kiknek készülnek elsősorban?

Azok nézzenek körül bátran nálunk, akik szeretik, ha a természet az otthonukba is beköltözik, akik nem tömegárut akarnak, hanem olyan lakásdekorációt és lakberendezési tárgyakat, bútorokat, melyeket biztosan nem látnak a szomszéd lakásában. A termékek stílusában igyekszünk minél szélesebb választékot megcélozni, hogy a modern otthonokba ugyanúgy találjanak a vevőink megfelelő minőségű fa termékeket, mint a klasszikus, rusztikus vagy vintage környezetben. Imádunk fával, igazi fával dolgozni és elérhetővé tenni mások számára is azt a jó érzést, ami ezzel az anyaggal készült dolgokban rejlik. Ez lehet egy cseresznyefa falióra, egy tölgyfa lerakó asztal vagy egy történettel rendelkező diófa asztal akár.

A termékpalettánk jelenleg faliórákból és asztalokból áll elsősorban, de szeretnénk bővíteni. Tavasszal várhatók egyéb lakásdekorációk is, amik még egyeztetés alatt állnak. Szóval hamarosan bővülünk. 

79837325_530340297695340_6107077555108446208_n.jpg

-Mit tartotok szem előtt a készítésekor a bútoroknak? Honnan szerzitek be az alapanyagot? Mire ügyeltek? 

Mint már említettem kizárólag fa termékeket készítünk. Az alapanyagaink széles skáláról érkeznek hozzánk. Van mocsári cédrusunk, ami egy családi ház udvarán nőtt meg, az épületet már veszélyeztető méretűre. Vannak asztalos dédnagyapa padlásáról előkerült diófa deszkáink. De kaptunk már kisebb fa különlegességeket ismerősöktől is, mondván, mi méltó jövőt biztosítunk majd neki.  

A tárgyaink minden része lehetőség szerint, így például az asztalok lábai is, a műhelyünkbe készülnek. 

A termékeknél számunkra fontos, hogy az összes jelenlegi alapanyagunk olyan fa, ami felelős fakitermelésből származik. Így tudjuk biztosítani a minőséget és odafigyelünk a környezetvédelemre is. Azokat a fákat választjuk, amik már olyan idősek és méretűek, hogy veszélyeztették a környezetüket. Ezeket a fákat feldolgozni más módon nem tudnák amúgy sem, mert a szerkezeti minőségük nem teszi lehetővé, hogy épületszerkezeti elemek, gerendák stb. készüljenek belőle, így általában tűzifaként végzik. Mi látjuk ezekben a fákban a szépséget, a sokszor hihetetlenül egyedi mintázatot, amit a természet hozott létre.

Szóval a lényeg, a csupa nagybetűs és csodaszép alapanyag, a FA. 

82486508_497200240925277_914992127568510976_n.jpg

- Ezért vagytok ti kiemelkedően jók. Minőség, odafigyelés, kézművesség és környezetvédelem együtt. A weboldalon rendelhetőek csak meg a termékeitek? 

Webshopunkban a kutyafaja.hu/webshop  linken tudtok körbenézni.

Termékeink a nemzetközi piactéren is fellelhetők, az Etsy oldalon.
Debreceniek vagyunk, itt ingyen házhoz visszük a termékeket, de az egész ország területére postázunk. 

Én menthetetlenül beleszerettem ezekbe a holmikba. Érződik, látszik rajtuk, hogy a készítő keze munkája és a szíve-lelke is benne van. Annyira természetközeli, annyira élő. Kívánom, hogy sok megrendelő feldobhassa a lakását ilyen szépségekkel tőletek! 

ReAd-blog

#blog #interjú #bemutatkozás #fa #natúr #természet #bútor #óra #asztal #kutyafaja 

81401115_2575486422725000_6170250919100284928_n.jpg

 

 

 

 

 

 

Utazz velem Barcelonába!

R. Kelényi Angelika: Bacelona, Barcelona

81510656_2428318757417321_4163224499954647040_n.jpg 

Karácsonykor kellett egy kis napfény, vidámság, könnyedség, felfrissülés a sok nehéz olvasmány után. Bizony a lehető legjobb kötetet választottam hozzá Barcelona, Barcelona képében. Angelika élvezetesen ír és annyira érzékletesen, hogy bejártam vele Barcelona csodás tájait, szerelembe esve. Nekem oda egyszer el kell jutnom! Látni akarok mindent, mint a főszereplőnk, Caroline, aki gondol egy merészet, korábbi munkakörét, hobbyját újságírásra cserélné, langyos kis életét pedig egy tüzes Barcelonai kalandra, némi szenvedélyre, szerelemre, színekre. A csupa nagybetűs KALANDRA, hátrahagyva józan eszet, a családját, a biztosat.

Ha már Caroline, akkor kezdjük a szereplőkkel. Könnyű volt a főszereplővel közösséget vállalnom hiszen ugyan az a célja, álma, mint nekem. Caroline blogot vezet, amit szeretne felfuttatni és szíve szerint újságírói lenne, de hiányzik hozzá egy kis merészség. Annyi a különbség közöttünk, hogy belőlem hiányzik az a fajta kalandvágy, ami őt élteti és nekem már nem kell megtalálnom az igazit, hisz megvan. De így is nagyon át tudtam érezni a problémáit, mozgatórugóit, azokat a dolgokat, amik boldogsággal töltik el. Ismerem az üres papír szindrómáját, a lefagyást, mikor egy fontos munka fölött ülök és semmi, de semmi értelmes nem jut eszembe, mert kell, mert muszáj, mert számomra oly fontos. Ismerős az a vágya, hogy valami jelentőst írjak, valami olyat hagyjak hátra, ami másoknak iránymutató, útmutató, segítő és szórakoztató. Ismerősként üdvözlöm az utazni vágyását is, más országok megismerésének óriási lelkesedését. Ismerem azt az érzését is, hogy másra, nagyobbra vagyok hivatott, kitörnék abból, ahol most tartok, de hiányzik valami még hozzá. Merészség? Tudás? Vagy csak egy nagy adag löket? Ki tudja. Rettenthetetlensége előtt kalapot emelek. Sosem mernék egyedül nekiindulni a világnak mindenféle kísérő, tudás, védőháló nélkül úgy, hogy idegen férfiakkal randizzak minden nap, akármilyen munkával is kecsegtetne. Ő belevág. Ízig-vérig igazi nő. Nem egy olyan karakter, aki szép, okos, sikeres és mindenki a lába előtt hever. Ezt külön imádtam benne, hogy nem a csetlő-botló, megmentésre váró szereplő, de a céltudatos, minden sikerül neki szereplő sem, hanem hihető és igazi, aki olykor hibázik, olykor szerencséje van. Egyszer-kétszer megmentik, de magát is feltalálja, ha úgy hozza az élet. Az az érzésem, hogy Angelika magát írta bele egy kicsit a könyvbe. Ki tudja, csak ő, hogy ez igaz-e. 

A mellékszereplők nem voltak annyira hangsúlyosak, amit nem bánok. Talán a főszereplő mellé képzelt férfi, Thomas kaphatott volna egy cseppnyi többletet. Számomra nem volt annyira szerethető, mint vártam volna. Nem tudott  bűvkörébe vonni teljesen. Talán abban a faramuci helyzetben veszített el engem, mikor kiderült, neki bizony van kapcsolata, amit nem zárt le. Viccessége, jelleme kedvelhető volt, de pár momentum és a fent vázolt dolog miatt mégsem tette számomra könyves álompasivá. Valószínű ez is volt a cél, hogy ő is igazi ember legyen, nem pedig idealizált pasas. 

A többi krapek eléggé elnagyolt, ám könnyen bárhol felfedezhető típus volt. Jókat nevetgéltem felszínességükön, buta élethelyzeteken, kavarodásokon, amit okoztak a hősnő életében.

digital-art-398342_640.png

A könyv ízes volt, élvezetes és szórakoztató. Nagyszerű kalandok, arcpirító szenvedély, éles helyzetek, nagy kacagás, egy kis dráma, ijedség, izgalom, volt itt minden, mint a jó boltban. Mindenféle érzelmet felvonultatott az írónő kötetében, hogy igazán teljes legyen. Szerettem benne az iróniát, a kifigurázást, a jó kis helyzeteket, amin irtózatosan jókat derültem. 

Az alaptörténet számomra kicsit hihetetlen viszont. Tényleg van olyan újság, ahol csak bemondásra valakinek megfinanszíroznak egy teljes külföldi utat, hátha ír pár jó cikket? Tudom, hogy szükség volt rá a könyvben, de olyan hihetetlen. Mert ha létezik ilyen, jelentkezzen nálam is, szeretnék olaszba, franciába és még ezer helyre utazni, köztük Barcelonába is. Ez a könyv után még jobban. 

gaudi-1285294_640.jpg

A kötet legnagyobb erőssége nem a románc, nem a karakterek, nem a kiküldetés és munka, hanem a leíró részek voltak. Talán a legjobban kimunkált, legtetszetősebb része a könyvnek, számomra. Annyira élethűen leírta az írónő a színeket, illatokat, az épületeket, a mentalistást, az emberek életét, hogy legszívesebben azonnal csomagolnék és magam is ellátogatnék e tájra. Nem tudom, hogy az írónő végzett-e ott kutatást személyesen is, de imádom a leírásait. Kérem, hogy minden könyvébe írjon egy tájegységet, ugyan ennyire szemléletesen. Olyan volt, mintha utaztam volna én is a főhőssel, végig jártuk volna közösen az ikónikus épületeket, a szemet kápráztató látnivalókat. 

Amit én még kicsit hiányoltam, azok a receptek, ételek, ha már Carolina gasztro blogot vezet. Nem hiányossága a könyvnek, csak én örültem volna, ha azok is kerülnek bőven a kötetbe. Így is kerek a történet, de még jobban feldobta volna, igazi színes-szagos, életérzést közvetítő leíró kalandregénnyé avanzsált volna.

A borító könnyed, laza, tetszetős.

 Köszönöm az élményt, az utazást, a könnyedséget, a kifejező leírásokat, a románcot. Egy élmény volt!

Fülszöveg:

Barcelona ​és a szerelem íze…
Caroline Wood a londoni női magazin, a CBM főszerkesztőjének asszisztense.
Nem túl változatos munkája mellett hobbiból gasztroblogot vezet, melyben próbálja kiélni az írás és a finom ételek iránti szenvedélyét.
Az álma az, hogy a jövőben íróként dolgozhasson a neves újságnál, és ezt a főnöke előtt sem titkolja.
Mivel 35 éves korára még mindig nem fedezték fel páratlan írói tehetségét, és boldog feleség sem lett belőle, tudja, tennie kell valamit az álmai megvalósításáért.
Úgy dönt, hogy karrierjét és szerelmi életét egyetlen zseniális húzással pörgeti fel, ezért gondol egy merészet, és egy nyaralással egybekötött szakmai útra szánja el magát.
Egyedül.

Barátai féltik a magányos utazástól, de Caroline biztos benne, hogy Barcelonában rengeteget tanulhat önmagáról, és az új, életre szóló élmények mellett olyan blogot írhat utazásról, szerelemről, gasztronómiáról, mely végre felnyitja a főszerkesztő szemét is.
Egyedül azonban még enni is unalmas, így egy szerinte korszakalkotó ötlettől vezérelve egy társkereső oldalon spanyol randipartnereket választ magának.
Mindennapra egyet, így rögtön két legyet üt egy csapásra…
Erősen hisz benne, hogy ez az utazás meghozza számára az áttörést, a cikkírói álomállást, és talán egy jóképű, szenvedélyes férfit is…

Idézet:

Az eszem azt súgta, nincs értelme belefutni egy kalandba, mert igen fájdalmas lesz a vége, a szívem azonban azt mondta, teljesen mindegy, mi lesz a vége, a pillanat a fontos, amit, ha elszalasztok, egész életemben bánni fogok.

364 oldal 
ISBN: 9786155929649
#utazás #Barcelona #könyv #romantika #szerelem #újságíró #R.KelényiAngelika #Álomgyár #Álomgyárkiadó #recenzió #reklám #blogbejegyzés #könyv #book #olvasás #olvasnijó
ReAd-blog

sagrada-familia-3746024_640.jpg

 

Segítség! A kisfiam babázik?!

child-1864718_640_1.jpg

Nemi identitás és nemi szerepek. Már úgy születünk, hogy tudjuk, kisfiú vagy kislány szerepben kell léteznünk vagy a megszokás és tanulás alapján sajátítjuk el? Szerintem mindkettő egy kicsit. Sok dolog kódolva van a DNS-ben, más dolgokat pedig út közben szedünk fel. Már egész csecsemő korban elkezdődik a tanulásunk, hiszen már az apró babákat is úgy öltöztetik, hogyha kisfiú, akkor kék, ha kislány, akkor rózsaszín. Aztán ez egyre jobban kicsúcsosodik.

Szokták mondani, hogy az vagy, amit megeszel. Ez áll a játékra is? Az vagy, amivel játszol?

A színeken kívül számos alkalommal megkülönböztetjük a két nemből való csecsemőket., Hogyan illik viselkednie a különböző nemű gyerekeknek, mivel játszhatnak, mit viseljenek, mit kell tenniük.

Egy kisfiú nem hisztizhet. Hallottam múltkoriban. Mért? Neki is ki kell adnia valamilyen módon a frusztrációját, tudtunkra adni, mit szeretne. Vagy csupán azért, mert fiú, keménynek kell lennie, morózusnak, mindent elviselnie? Ha kislány lenne, akkor joggal hisztizhetne?

Egy kisfiú ne babázzon és ne szeresse a rózsaszínt! Egy kislány hordjon szoknyát, csak babázzon! Miért? Sokan rögtön a szívükhöz kapnak ijedten e sorokat olvasva. Milyen fiú lesz abból aki babázik?Milyen lány lesz az, aki autózik? Ugyan olyan férfi, mint abból, aki nem babázik, csak kicsivel több gyengédséget, empátiát bír majd kifejezni talán. Nem attól lesz valaki férfiasabb, mert autózik és messziről elkerüli a babákat. És ugyan olyan felnőtt nő lesz az autózós kislányból, mint aki babázott csak. 

Szerintem nettó butaság, hogy ennyire kőbe van vésve, melyik nem mivel játszhat... Ha kisgyermeke születik vagy netán kistestvére, akkor rögtön nagy hasznát venné a babázós korszaknak az az apróság. Attól ő még fiú marad, mert a saját gyermekét meg tudja majd fogni, etetni, pelenkázni, dajkálni ijedség nélkül. Régebben valahol olvastam is erről egy érdekes cikket, de ha megfeszülök, sem tudom, hol. Pedig nagyon jó volt. Levezeti, hogy egy kisfiúnak is szabad babáznia, gyengédséget kimutatnia, attól nem lesz kevésbé fiús, férfias később. Ahogy a lányok is utálhatják a rózsaszínt, a szoknyát és a Barbie babákat. Attól még jó anyák lehetnek, mert autókkal játszottak szívesebben. Én kifejezetten rühelltem a szoknyát, fára másztam, imádom a kéket, utálom a rózsaszínt és sokszor fiúkkal játszottam. Igen, autósat. Szívesebben mint buta babákkal, bár utóbbival is játszottam, igaz ritkábban. És van férjem, három gyerekem, hordok felnőttként szoknyát, igyekszem nőies lenni. Milyen hátránnyal indultam lányként, nőként az életbe úgy, hogy nem voltam babázós? Semmilyennel. Előnyömre vált? Talán. Tudok pecázásról beszélgetni, fára mászni (ha nem húz le a nemesebbik felem) és bizony az autók hidegen hagynak most, csak guruljanak alattam és kész (igaz vezetni nem tudok). Meghatározza az életem az, amivel játszottam? Kicsit sem! Esetleg annyiban, hogy merek elvonatkoztatni, merek férfias témákba is beleszólni, ugyanakkor a nőies témákat sem vetem meg. 

baby-623417_640.jpg

Szóval nálunk szabad a vásár, fiam játszhat autóval, dinókkal, babakonyhával és babákkal is. Ahogy lányaim szintén játszhatnak autókkal, dinókkal, babakonyhával és babákkal is. Nem ez határozza meg őket. Nem ettől lesznek nőiesebbek vagy épp férfiasabbak. Hozzá tesz a személyiségükhöz, színesebbek, tájékozottabbak, nyitottabbak lesznek. Iránymutató csupán, hogy milyen színt viselünk és szeretünk, milyen játékkal játszunk. 

Szomorú vagyok, ha azt látom, le van egy csemete korlátozva játék ügyileg. Rászólnak, ha olyat vesz kézbe, ami nem kifejezetten az ő nemének szól. Egy kislány is szívesen játszhat kockákkal, építhet, világokat álmodhat meg, ahogy száguldhat is azzal a kisvonattal, akár szuperhős is lehet. Egy kisfiú is főzhet a babakonyhában nagy szívesen, talán szakács lesz. Nem ettől lesz kevésbé fiús vagy lányos. Hagyjuk kibontakozni, azzal játszani, ami a fantáziáját színesíti. Talán későbbiekben nagy hasznát fogja venni. Egy babázos kisfiú lehet, hogy éppen gyermekorvos lesz vagy a világ legjobb, legodaadóbb apukája, ahogy egy lány is lehet autóversenyző és anya is egyben. 

Ti mit gondoltok erről? Meghatározza a gyermekként szívesen kézbe vett játék az életünk, a nemünkhöz való hozzáállásunk? Sőt, tovább megyek. A korábban szívesen játszott játék a nemiségünkkel is kapcsolatban áll? Esetleg ettől érdekelhet egy fiatalt a saját neme az ellenkező helyett? Én utóbbiban nem hiszek.

Kéretik az utolsó kérdésemre normális hangnemben, nem gyűlölködve válaszolni, mert úgy is törlésre kerül, ha nem így lesz. Köszönöm!

ReAd-blog

#játék #család #gyerek #téma #blog #blogbejegyzés #kisfiús #kislányos

brothers-457234_640.jpg

 

Kyráé volt az egész világ, de őt nem birtokolhatta az

Delia Owens: Ahol ​a folyami rákok énekelnek

covers_549198.jpg

A könyv ajánlója folyt a vízcsapból is, természetesen kíváncsi lettem rá. Mindenhol ajánlották, így engem pont elrettentett ez a tény, inkább. A borítója pedig olyan, amire fölkapja az ember rögtön a fejét száz közül is, hiszen hihetetlenül szép. Végül egyszerűen nem lehetett kihagyni, nekem ezt el kellett olvasnom! Viszont tanácstalan voltam a fülszöveg alapján, kell-e nekem vagy sem itthonra. Megvegyem, ne vegyem? Végül a Kalocsai Tomori Pál Könyvtár a segítségemre sietett, náluk megtalálható volt. Végül nem bántam meg, hogy elolvastam. Sőt! Az idei év egyik legnagyobb meglepetése volt számomra.

Adott egy nem túl jól működő, népes család, valahol a peremvidéken, a mocsár szélén. Aztán ez a család szétesik, eltűnedeznek a családtagok. Legvégére magára hagyva a nem túl lelkes, alkoholista apukát és a legkisebb kislányt, míg végül már csak a lányka marad. Teljesen egyedül, magára hagyottan, talajvesztetten, tanácstalanul az élet ellen, segítség nélkül, útmutató hiányában magányosan próbál túlélni, helyesen cselekedni. Akadnak segítői és hátráltatói is.

Nincs, akinek feltűnne, hogy ez így nincs rendjén? Hogy egy pici lány nem maradhat társaság nélkül? Csak ezt mantráztam végig a regény elején. Sehol senki? Legszívesebben felordítottam volna. Valaki mentse meg, vegye észre! Hajtott oldalakon át a vágy, hogy tudjam, minden rendben lesz vele. A sorsa jóra fordul. Abban bíztam végül valaki a korábbi szereplők közül hazatér. De csak nem jöttek. A szívem szakadt meg a kisgyermekért. Ha csak belegondolok, hogy a majdnem e korú gyerekem örökre egyedül marad támasz nélkül, óvó kezek és útmutatás, példamutatás nélkül, biztos pontok nélkül...a hideg ráz! Nem szabadna senkinek sem ennyire egyedül maradnia! Az ember társas lény és legalább egy valaki kell neki, akivel megoszthatja örömeit, bánatát, tudását, kérdéseit, a létezésének értelmét. Anélkül az ember nem is ember. Kyra végül a mocsarat, az ott található állatokat tünteti ki ezzel a poszttal, miután mindenki elfordul tőle. 

swamps-3057911_640.jpg

A történet nagyszerűen bemutatja, hogy az élet is olyan, mint a mocsár. Egyszer a gyönyörű arcát mutatja feléd, napfény, ragyogás, mosoly, vidámság, lüktetés, élet, majd jön valami, ami változást hoz és a mocsár szeles, sötét, mindent elnyelő halállá változhat. Alakíthatod, megszelídítheted, de csak ideig, óráig. Mikor milyen arcát mutatja feléd...

fog-258232_640.jpg

Kyra egy kis hős, ahogy igyekszik alkalomról alkalomra hozzáedződni a dologhoz, az élet változásaihoz és életben maradni. Teljesen evidens dolgokat sem tud, mert nem tanították meg neki. Mindenkitől jogosan tart, hiszen akkoriban, azon a területen nem volt kegyes a világ. A gyengék elbuktak, az erősek megmaradtak.

Ő ekkora nehezítésen túl is ember marad, aki meglátja az élet szépségeit, azokat a dolgokat, amik fontosak. De ezen is túl megy. Kilép a kis senki szerepkörből, amit leosztott az élet számára, mert valaki lenni. Mer példamutató lenni a mocsárvidékről íródott könyvei által. Mer élni, élvezni azt, teremteni. Hogy aztán az élet újra utána nyúljon és a ráragasztott bélyeget, a senki titulust vissza próbálja nyomni rá. Újra és újra bünteti, leckézteti, sötét arcát mutatja a létezés. Becsapják, elhagyják, bántják, szóban és testileg is. Ő kitart. Marad a szívében kedves lány, aki az elején volt. 

A többi szereplőről nem nyilatkoznék. Nem túl hangsúlyos a könyvbeli létük. Csak zenei aláfestés a szerepük, magyarázatok, hátráltatók, segítők egy-egy epizódban. Csak Kyra és a mocsár létezik.

model-1216916_640.jpg

Még nem hangzott el, de krimi a történet. Nyomozás és gyilkosság, végül tárgyalás. De úgy éreztem, ez is csak mellékes, bármilyen zseniálisan is van beleszőve a kötetbe. Nem is ennek az izgalmáért olvastam tovább és tovább. Talán még az igazság sem érdekelt annyira. Végig sejthető a megoldás, csak a hogyan nem. Inkább Kyra jellemfejlődése, sorsának alakulása, a mocsár leíró, érzékletes részei hajtottak végig a könyvön, hogy az olvasás befejeztével űrt hagyjanak maguk mögött. Ez pont olyan könyv, aminek ha vége, csak ténferegsz, gondolkodsz rajta, újra és újra eszedbe jutnak részek, részletek. Érzéseket, érzelmeket hagy a lelkedben, egyfajta lenyomatot. És utána nagyon nehéz új olvasmányt választani, ami ekkorát szól!

Hogy ne csak a jó dolgokat írjam, néhol kicsit dagályos, hosszú leíró részek vannak benne, kiszakítva a történésből, a nyomozásból. Nehezen meghatározható a műfaja. nem igazán krimi. Nem csak romantikus.

Nagyon lassan hömpölyög, árad a lényegi rész. Aki nem szereti a lassú történeteket, a kevés párbeszédet, a hosszas, aprólékos, részletekben is elvesző leírásokat, annak nem ajánlom a könyvet. Ha a nagyon izgalmas, a nyomozásra nagy hangsúlyt fektető kötetek a zsánerei, akkor sem az ő története Kyra élete. Ellenben ha barátkozna ezzel a stílussal, szereti a jól megkomponált, szépen fejlődő jellemleírást és az érzékletes külvilágot nagyban taglaló, érzelmeket ébresztő könyveket, akkor bátran ajánlom! Bevallom, nekem ez a lassan folydogáló, leírásokban gazdag történet így tetszett, ahogy van. 

Kyráé volt az egész világ, a mocsár, az állatok, de őt nem birtokolhatta a világ!

Nagyon várom, hogy filmben is megjelenjen a kötet, mert bizony megfilmesítik. És arra kérem az írónőt, hogy ne csináljon semmi mást, csak ilyen elementáris erővel megalkotott könyveket írjon nekünk, de jó sokat!

A borítójáról írtam még a legelején, hogy a színek, a fény bevonzza a szemet. Nagyon jól sikerült borító. Viszont a fordítónak még nem méltattam a munkáját. nem eredetiben, angolul olvastam, de tudom, hogy Ágnes nagyon sokat dolgozhatott vele, hogy megmaradjon egy a szépséges, lüktető nyelvezet, az érzékletes leírások. 

Nekem ez a könyv kell a könyvespolcomra!

Eredeti cím :Delia Owens: Where the Crawdads Sing

Fülszöveg: 

Delia ​Owens regénye Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékén játszódik az 1950-es és 60-as években. A történet főhőse a lápvidéken sorsára hagyott kislány, Kya Clark, aki az évek során elszigeteltségében önellátásra rendezkedik be, s alig érintkezik a környékbeliekkel.

Az első szerelem azonban Kya életét is felforgatja: a közeli kisvárosban élő Tate megtanítja olvasni, és ő az, akivel a lány osztozni tud a természet és a költészet szeretetében is. Ám nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, magának való lány iránt…

Egy rejtélyes gyilkosságot követően a helyi közösség felbolydul, és a gyanú hamarosan a mocsárban magányosan élő „Lápi lányra” terelődik.

A biológus Owens első regénye egyszerre fordulatos krimi, érzékeny fejlődésregény, valamint a vadon és az emberi lélek lenyűgöző természetrajza. Nem véletlenül került a New York Times bestsellerlistájának első helyére, s vezeti az Amazon sikerlistáját is. Bár csak tavaly ősszel jelent meg, már több mint 1 millió példány kelt el belőle, Reese Witherspoon is beválogatta könyvklubjának ajánlott olvasmányai közé, sőt: a színésznő produkciós cége filmet forgat a regényből.

Idézet: 

Amikor elindult tudta, hogy ezt a homokzátonyt soha senki nem látja többé. Az elemek alkották meg ezt a tünékeny, változékony mosolyt a homokból, épp ilyen irányban. A következő dagály, a következő áramlat majd egy újabb zátonyt alakít ki, majd megint újabbakat, de ezt többé már sosem. 

426 oldal
ISBN: 9789634335665 
Fordította: Csonka Ágnes
covers_508173.jpg

Várólista csökkentés 2020

 

66234588_2409909909069009_4114938562057601024_n_1.jpg

Lobó évről évre megrendezi a Várólista csökkentős kihívását. Eddig háromszor indultam neki, mindhárom évben elbuktam. Most nagyon eltökélt vagyok. Szóval egy évben 12 előre kiválasztott könyvet kell elolvasni, amihez lehet társítani 12 könyvet alternatív megoldásnak. Már össze is állítottam a saját kis olvasmánylistám. A kihívásról itt olvashattok bővebben, ha csatlakoznátok.

 

varolista2020logo.png

 

A listám úgy állt össze, hogy az itthoni polcom tartalmát megnéztem és aminél úgy éreztem, hogy megszólít, már régóta olvasásra vár, azt ráírtam. Igyekeztem főként magyar szerzők könyveit választani és olyanokat, amik 80%-os értékelés fölött állnak, hogy biztosan jó olvasmányokat válasszak, ne nyúljak mellé.

covers_148573.jpg

Émile Ajar: Előttem az élet 

Celia Rees: Kalózok! 

 

Nincs kedvetek csatlakozni?

 

Bom ano novo!

Azaz szilveszterezzünk portugál módra

famguiness2700x360.jpg

Bom ano novo!

December 31-e az év utolsó napja, melyet igazán sok babona, mulatság övez. Minden országban ünneplik, de sokszor teljesen eltérő szokásokkal.

Korábban is ünnepelték az emberek az újév kezdetét. Az ókori Rómában például Janust, minden kezdet és az év első hónapjának istenét magasztalták, de akkor még az újév március elsejére esett. 1572-1585 között került köztudatba felénk a szilveszter. Az akkori pápa ugyanis bevezette a napév szerinti időszámítást, amelyet Itáliában, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban azonnal alkalmazni kezdtek Magyarországon pedig 1587-ben. A szilveszter kifejezés egy újabb pápához, I. Szilveszterhez köthető, innen a szilveszter elnevezés. Az időpont ekkor még nem volt biztos, december 24-én, de január 6-án is tartották az óév utolsó napját. 1691-ben érte el a mostani, végleges formáját a szilveszter, XII. Ince pápának köszönhetően. A világon Szamoa ünnepli először az újévet, utolsóként 24 órával később Hawaii ünnepel.

Az óévtől mindig hangosan, zajosan búcsúznak el az emberek, hogy elijesszék az ártó szellemeket. Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat, mert az elkövetkező évet ez fogja meghatározni.

Portugáloknál különösen kiemelt figyelmet kap ez az ünnep, az év, ezen szakasza. Portugálul a szilveszter passagem de ano, A BUÉK pedig Bom ano novo! vagy Um próspero ano novo!

wine-1615470_640_1.jpg

Évszázados hagyományról van szó, és ha valami, akkor a vidám hangoskodás, a tűzijáték a portugáloknak szent. Madeira, azon belül is Funchal, a világ egyik legszebb fekvésű városa még a Guiness rekordok könyvében is bekerült vele, mint a világ legnagyobb pirotechnikai attrakciója szilveszterkor. Ezt a címet 2012-ig birtokolta. Funchal városának körülbelül 6 km hosszú és 2,7 km széles tűzijátéka volt a rekord. A tűz 37 állomásról, pontosan 31 szárazföldi és 6 tengeri peronról tört ki, amelyek stratégiailag a városi öböl gyönyörű és egyedi amfiteátrumában helyezkedtek el. A műsorban 17 tonna tűzijáték és 660 300 lövés történt percenként több mint 8 ezer lövésnél. Igazán látványos lehetett. Madeira előnye továbbá, hogy kedvező éghajlata miatt még fürödni is lehet ilyenkor a tengerben. Így a tűzijáték tengerről, hajóról nézve, fürdéssel egybekötve a lehető legcsodásabb időtöltés az év utolsó napján.

lisbon-1973531_640.jpg

Lisszabon főterén Terreiro do Paço téren is gyönyörű, látványos szilveszterrel készülnek évről évre. Arra viszont ügyelni kell, hogy üveget nem lehet bevinni, műanyagokba töltik az italokat. Számos koncert, szórakozási lehetőség akad ott. Az emberek közvetlenek, vidámak, beszélgetnek a téren jókedvűen.

Az egyik legfontosabb népszokásuk a tűzijáték után, hogy az utolsó 12 másodpercben, az óra minden egyes ütésével egy mazsolaszemet kell megennünk és olyan dolgokat kell kívánni magunknak az újévre, amit nagyon szeretnénk. A szemek a hónapokat jelképezik, a szőlő édessége vagy savanyúsága előrevetíti, hogy az adott hónap milyen lesz. Ezt Spanyolországban, Venezuelában, Mexikóban, Ecuadorban, Peruban és Kubában is ily módon ünneplik. Kedves kis szokás.

Porto, Portugália második legnagyobb városa, ott Praça da Liberdade téren gyűlnek össze az emberek együtt ünnepelni az elmúlt évet, a város szívében. A Városháza minden szilveszterkor tűzijátékot rendez, egy ilyen dátumra soha nem látott gyönyörűséggel készülnek.

Azori szigetcsoporton is jeles ünnep az év utolsó napja, ott a főszigeten van a nagy attrakció, a buli. Algarvéban nincs centrum, sok kis városból áll, így ott sok kisebb buliban lehet részt venni ilyenkor, akár a strandon, akár otthon a barátokkal, vagy a lenyűgöző belvárosban, de mindenképp jó bulit.

Hogy milyen ételeket, italokat fogyasztanak szívesen szilveszterkor? Főként kismalacot sütve, garnélarákot és persze pezsgőt, bort minden mennyiségben.

piglet-2713333_640.jpg

Van még egy nagyon kedves kis tradíció. Portugáliában a gyerekek köszöntik először az újesztendő első napját. Főként vidéken él ez a szokás, hogy a kicsik házról házra járnak. Ez a Janeiras a Janeiras éneklése, mellyel Jézus születését jelentették be, boldog új évet kívánva). Előadásukért pedig pénzt és édességeket kapnak a háziaktól.

Január elsején sokan reggel megfürödnek az óceánba, ezzel kezdve az első napot, biztosítva a frissességet is, egy kiadós alvás és az előző napi vidám hangulatú buli után. 

Talán még nem késő jegyet foglalni, ha elindulnátok egy izgalmas szilveszteri tűzijátékra Portugáliába vagy egy idegenvezetős túrát is  igénybe vennétek, megtehetitek a portugal.com oldalon. 

ReAd-blog

#blog #cikk #bejegyzés #Portugália #Lisszabon #Madeira #Porto #szilveszter #tűzijáték #buli #reklám #szponzorálttartalom

 fireworks-574739_640_1.jpg

 

 

 

Karácsonyi szokások

Mit nekünk megszokás...

 christmas-bauble-3879290_640.jpg

Váltsunk-e, ha nem szeretjük a tradíciókat vagy az elvárások szerint cselekedjünk inkább? Nem könnyű kérdés. Közeleg a karácsony és bizony az egyik legtöbb szokással rendelkező ünnep. 

Egy kisbaba születésével család is születik. Ez rengeteg dolgot megváltoztat, köztük az ünnepek menetét is. Így a közelgő legnagyobb eseményünk, a karácsony hagyományaira is befolyással lehet. Egy új családdal, lehetőség szerint új karácsonyi szokások is kellenek, hogy szülessenek. Erre azért van szükség, mert alkalmazkodni kell a legapróbb családtaghoz mind időben, mind tennivalókban is. Lássuk be, egy kisbaba mellett nem lehet egész nap sütni-főzni vagy egész hetes nagytakarítást rendezni az ünnep előtt, esetleg éjszakákba nyúló rokonlátogatásokba kezdeni. Aztán ahogy cseperedik az újszülött, kisbaba, majd nagyobb gyermek lesz, ezek a tradíciók ismét változhatnak, hozzáidomulva ismételten a módosult élethelyzethez. Ilyenkor minden egyes rituálénak a kisgyermekhez is kell valamelyest alkalmazkodnia. Bátrabban indulhatunk neki a nagyvilágnak, tervezhetünk bővebben menüt, tennivalókat. De már bejönnek a képbe az óvodai, iskolai programok is. Már számolnunk kell azzal, hogy a kisgyermeknek is van saját habitusa, neki tetsző dolgok vagy olyan hagyományok, amiktől fél, irtózik, vagy nem szereti őket.

A szülők hozzák magukkal a saját ünnepi rituáléikat, szokásaikat. Ezek országonként, de még az adott országon belül, megyénként, tájegységenként is változhatnak.  Az apa és az anya sokszor teljesen eltérő karácsonyi mintával rendelkezik eleve, ami nem egyszer ütköző pont is lehet. Nem egyszerű kompromisszumokat kötni, mit tartsunk meg, mit hagyjunk ki a karácsonyi hagyományokból. Főként, hogy a mi szabályainkhoz a nagyszülőknek, rokonoknak, barátoknak is kell idomulnia és nekünk is valamelyest kell az ő szokásaikhoz alkalmazkodni.

Hogyan tegyük idillivé ezeket az ünnepi pillanatokat? A szülők kedvenc hagyományaiból kell újat gyúrni, ami így mindkét fél megelégedésére szolgál és az apróságnak is ideális, illetve átvenni másoktól jónak tartott ötleteket, esetenként teljesen újakat kialakítani, amiket magunkénak érzünk. Ne ragaszkodjunk mindenáron azokhoz, amiket nem tartunk jónak, hiszen nincsenek kőbe vésve. Ne féljünk azokat elhagyni, amik nem illenek hozzánk, kellemetlen perceket okoznak, a kis családunk mentalitásához nem illeszkednek. Nem szabad megrettenni attól, hogy hátat fordítsunk az elvárásoknak, a „mit illik” dolgoknak és azon kattogni, mit fognak majd szólni hozzá mások, megértik-e vagy sem. A mi lakásunk, a mi családunk, a mi szabályaink, tartsák tiszteletben azt. Persze ezt közvetítsük kifelé is, szóljunk családtagjainknak, hogy nálunk ez így működik, ne érje őket teljes sokk. Találjunk ki bátran olyan dolgokat, közös hagyományokat, tennivalókat, amik közben jól érezzük magunk. Igyekezzünk az ünnepeket úgy alakítani, hogy komfortos közeg meglegyen. Az lebegjen a szemünk előtt, hogy a lehető legjobb módon érezze mindenki magát. Csak így alakulhat ki meghitt pillanatok tömkelege, amikből aztán közös emlékek születnek. Ha tőlünk idegen, elvárt mintákat építünk be, azt fogjuk érezni, hogy nem az igazi a karácsony. Valami hiányzik belőle, nincs meg az az érzés, amit szeretnénk átélni. Bosszankodunk, halogatunk, kellemetlen érzéseket társítunk a karácsony szóhoz. Alig várjuk, hogy vége legyen a jeles napoknak és visszatérjünk a normális kerékvágásba. Aztán azt vesszük észre, hogy az elvárások szerint cselekedtünk, éltünk és semmi felemelő pillanat nem maradt fent az emlékezetünkben, amire jó szívvel emlékezhetnénk vissza később, csak a ránk erőltetett szokásjogok. Mennyivel jobb, ha kinevezünk egy közös programot, ami nem hagyományos, de szeretjük, szép pillanatokat okoz mindannyiunknak. Kitalálunk egy eddig nem karácsonyhoz köthető sütit, amihez mi aztán a karácsonyt kapcsoljuk a későbbiekben is. Egy olyan szokást honosítunk meg, mely teljesen új, ez a mi közös kis titkunk lesz családilag. Persze azokat a hagyományokat, amiket szeretünk, bátran hagyjunk meg.

 79679455_2736428033083860_6852959309651771392_o.jpg

Fotó: Picikék fotó, Ruha: Beauty Inthebox

A kis családunk igyekszik alkalmazkodni a tradíciókhoz, a nagyszülőkhöz, rokonokhoz, barátokhoz, mégis az első az volt, hogy a jól működő, nekünk tetsző dolgokat meghagytuk és amik idegenek voltak számunkra, azokat elhagytuk. Hétvégente, ha időnk engedi, elugrunk egy adventi rendezvényre, hangversenyre, előadásra, gyertyagyújtásra még karácsony előtt. Itthon is meggyújtjuk a saját kis adventi koszorúnkat. Ellenben nem veszek vagy ritkán mindennapi kinyitogatós, csokis dobozt. A mikulást tartjuk, bár hozzánk nem reggel érkezik, hanem délután, amikor már mindenki itthon van. El szoktunk menni misére is. A fát közösen díszítjük 24-én délelőtt, miután előző nap lesütjük az egész ünnep sütijeit. Délben halászlézünk, de a gubát kihagyjuk, helyette beigli van és sütemények, pogácsa, sós sütik. Este csak a minék, ötünké. Külön gyors vacsorát csinálok és társasozunk, játszunk, kártyázunk, kockázunk, mesét nézünk, míg nem érkezik a Jézuska. A menü végtelenül egyszerű, párolt hal, rizs, krumplisaláta, néha csirkemell. A két napos ünnep után meglátogatjuk a másik nagyszülőt, dédit, keresztszülőket, barátokat, akiknél jelenésünk van vagy ők jönnek hozzánk, mikor, hogy jobb. Viszont egész ünnepek alatt nem csinálunk mást, csak pihenünk és közösen együtt vagyunk. Nem az evésről szól az ünnep, nem az ajándékokról, hanem az együtt töltött időről, ami ritka kincs!

 A karácsonya mindenkinek olyan, amilyenné alakítja! Alakítsd bátran a sajátotokká!

Ezzel a végszóval én most elmegyek egy kis karácsonyi szünetre. Pihenjetek sokat!

Békés, boldog karácsonyt kíván neked a Mayer család!

80669693_2736423363084327_4340960984081367040_o.jpg

 

Nem becsüljük, mikor van, felértékelődik, mikor kevés jut belőle...

sleep-1209288_640.jpg

Olyan dolog, ami jelentősen felértékelődik, amikor nincs, kevés jut az embernek belőle, máskor pedig annyira, de annyira nem becsüljük, mikor azt hisszük nekünk bármennyi a rendelkezésünkre áll belőle. Hogy mi ez? 

Hát az alvás. Korábban bármennyit tudtam aludni, bármeddig, ha úgy hozta az élet. Ma már kicsit döcögős a kapcsolatunk. Kevés jut belőle olykor és kell, mint a falat kenyér. Próbálok hol itt, hol ott lopni még többet, mióta anya vagyok. Fiatalkoromban is csak betakarózva, sötétben és csendben tudtam nyugodtan aludni, ami a csemeték érkezésével még tovább romlott, nem is keveset. Ha a szomszéd szobában megfordul a gyerkőc, fent vagyok rögtön és figyelem, nincs-e baj.

Folyamatos készültségben élünk mi anyák, ami borzasztóan fárasztó, hiszen éjjel is bármikor ugrásra készen kell állnunk. 

Tudtuk, mit vállaltunk, mivel jár az anyaság, de senki sem gondolta volna szerintem, hogy sokszor a gyerekek rosszabbak, mint a vallatótisztek. Mert kialvatlansággal vallatni lehetne bizony! Én, ha nyűgös, fáradt vagyok, bármikor robbanhatok. Egy apró zaj is idegesít. A munkámban, itthon sem teljesítek úgy, ahogy kellene. Olykor vicces szituációkat okoz, mint mikor a cukor helyett sót teszek a kávémba vagy bögre nélkül főzöm le azt. Eltűnedeznek dolgok és fura helyről kerülnek elő. Elfelejtek észben tartott fontos információkat, időpontokat. Máskor sírva fakadok egy reklámon vagy csak a tehetetlenségtől, mert annyira fáradt vagyok, nem tudok megoldani valami egyszerű, hétköznapi gondot, amit máskor a kisujjamból rázok ki.  És sorolhatnám a sort.

79157454_748560512287884_2351542672423911424_n.jpg

Te milyen vagy kialvatlanul?

Magamnak köszönhetem sokszor, hogy nem alszok eleget. Máskor a körülmények hozzák vagy a gyerekek vétkesek benne vastagon. Nem is ez számít. Fontos a nyugodt alvás. Néha rendíthetetlennek érezzük magunk, úgy vagyunk vele, hogy a normális 8 óra alvás helyett elég nekünk hosszabb távon 5 is. Persze, hiszen hajt az adrenalin, a féltés, a lendület...Aztán egy idő után jelezni fog a szervezetünk. Eddig és ne tovább! Aludj!

Hallgassunk rá, mert jót súg. Alvás közben az agyunk pihen, a testünk regenerálódik, szépülünk, rengeteg betegség megelőzhető vele...

80047992_1708244815983285_6885575574765436928_n.jpg

Ahhoz, hogy jót pihenjünk, kényelmes ágy, fekhely kell, csend, nyugalom, pihe-puha ágynemű, meleg és egy olyan alany, aki le tud nyugodni kellőképpen... Mindegyik elengedhetetlen. Egy kényelmes fekhely jelentősen megkönnyíti a dolgunk. Egy pihe-puha ágyneműbe jó befeküdni. Imádom, mikor frissen húzott az ágynemű. Egy sejtelmes fény, csend annyira jól tud esni a megfáradt elmének, testnek. 

 Az alvásnak különböző fázisai, ciklusai vannak. Másfél óránként váltakoznak. Vannak átmeneti, felületesebb, könnyed szakaszok és mélyalvási szakaszok. A mélyebb fázisban teljesen lelassul a szervezet, töltődik, gyógyul, pihen, regenerálódik a test. És van az úgynevezett REM-alvás, amely a mélyebb alvásnak felel meg. Ez a rész az álomról szól, a napunk feldolgozásáról. Onnan tudható, hogy ennél tart valaki, mert  látható, hogy gyorsan mozog a szeme. Ez a rész a mentális feltöltődésről szól, ilyenkor az agyunkra fordítja energiáit a test. 

Talán énidőnek is lehetne mondani az alvást, a fő énidőnek, mely nem hagyható el, nem szükséges rossz és nem időrabló tevékenység, hanem igenis fontos!

Van egy mondás is, ami így szól. Aki sokat alszik keveset él!  Én megfordítanám, inkább így kéne ennek szólnia. Aki keveset alszik, keveset fog élni is!

Persze könnyen beszélek. Van, aki teljesen rajta kívülálló okokból alszik keveset, mint mondjuk az anyák. Ott hiába szeretnének, egyszerűen nem tudnak többet aludni. Előre pedig nem lehet összeszedni az alvást, sajnos limitált ideig használható fel. Pedig milyen jó is lenne! Ezért rohangál annyira sok álmos anyuka, mert ez még nem oldható meg. Vízionálok egy jövőbeli gépezetet, ahol el tudom majd tárolni előre az alvásaim órájának számát, hogy amikor nem jut elegendőre időm, csak megnyomom a számlálót, leveszi a kellő egységet és újra kipihent vagyok, mintha aludtam volna. Milyen szép álom...

Arra kérlek, kérj segítséget! Vagy akinek olyan munkahelye van, hogy túl korán kell kelnie, éjszaka dolgoznia. Ott másnap pótolja, ahogy tudja, esetleg napközben. Már egy óra plusz alvás is segít, feltölti az embert, de egy húsz perces csendes pihenő szintén órákra elegendő plusz energiával ruházhatja fel azt, aki él vele. Aludjunk húsz perceket nap közben, pihenjünk a gyerek délutáni alvása közben vele, este kerüljünk hamarabb ágyba, reggel egy kicsit később keljünk. Megéri!

És hogy mennyit aludjunk? Mindenkinek más az alvásigénye. Van, aki vígan elvan 5 órás alvásokkal, míg másnak a szokásos 8 óra is kevés, a gyerekek, csecsemők pedig még több időt kell hogy alvásra fordítsanak. Ez utóbbit sajnos ők nem olvasták sehol, így ritkán élnek vele, a mi időnket csökkentve jelentősen. A lényeg, hogy már egy-két tünetből kiszűrhető, ha nem alszunk eleget. Fáradtak leszünk, kedvtelenek, szomorúak, sírósak, feledékenyek, betegek, morgósak, könnyen felidegesíthetőek...Ne hagyjuk, hogy az első tünet után továbbiak következzenek. Kérjünk segítséget, hogy aludhassunk. Adjunk át terheket másnak. Minden percét az alvásnak élvezzük ki. Lopjunk perceket, órákat alvásra...

Én az egész karácsonyi nagy szünetben azt tervezem, hogy annyit alszok, amennyit csak nem szégyellek!

Lopjunk elegendő időt az alvásra!

ReAd-blog

#szponzoráltbejegyzés #reklámis #alvás #álom #ágy #aludjunk #álmosvagyok #bonprix #itsme #bonprixitsme #blog #blogbejegyzés 

81174248_638942136644139_5345912752147791872_n.jpg

Amikor a mesés Svájc is karácsonyi fényárban úszik

Középpontban Zürich

80256476_614585705958724_5881870236273082368_n.jpg

Az idei év utolsó ilyen bejegyzését hozom ma. Bottai Éva, karrier- és vállalkozási stratégiai tanácsadó, coach, mentor, a mesés, havas Svájcba, pontosan az egyik legnagyobb városába, Zürichbe kalauzol el bennünket és meséli el, ott hogyan karácsonyoznak az emberek. Remélem velem tartottatok minden állomáson, Portugáliában, Franciaországban, Angliában, Spanyolországban és Olaszországban is. 

Nagyon örülnék, ha megírnátok, ti hogyan karácsonyoztok, milyen ételek kerülnek az asztalra, milyen kedves hagyományokat tartotok.

Na de olvassuk el Éva beszámolóját is.

Talán mert ősszel kerültem ki először Svájcba, nekem az ősz és a tél a két kedvenc évszakom ebben a gyönyörű országban. Az amúgy is makulátlanul rendezett, „kisvasút-makett-asztal” kinézetű vidék a tél beköszöntével mesebeli tájjá alakul. Ködbe vesző havas domboldalak, hófödte fenyőerdők, a házak fényei – olyan mintha egy mesekönyv lapjait nézegetnénk. És mindez még meseszerűbb karácsonykor. A svájciak szeretik a szépet, ezért különösen nagy gondot fordítanak arra, hogy a házak, erkélyek, kertek csodás karácsonyi fényekben pompázzanak. Nem hivalkodóan, hanem - mint Svájcban minden - inkább kifinomultan, elegánsan.

November közepétől kezdődik már a készülődés, szinte minden teraszra, balkonra, vagy legalább ablakba kerül egy kis karácsonyi varázs. A városok és falvak is sokat fordítanak erre – nincs település, aminek ne lenne saját karácsonyi világítása és legalább egy karácsonyfája. Ahogy autóval suhanunk át az országon, élvezet nézni minden város és falu egyedi díszítését.

Nekem személy szerint a kedvenc programom, amikor Zürichben felkapcsolják a karácsonyi világítást. Ez sem csak úgy ad-hoc történik ám, hanem ez is egy megkomponált, komoly előzetes szervezést és együttműködést igénylő esemény. Minden évben egy előre meghatározott napon gyúlnak fel a fények a Bahnhofstrasse-n, Zürich bevásárlóutcájában. Ez általában egy november 20-26 közötti csütörtökre esik. Már délután lezárják az utcát a villamosforgalom elől, hogy este 6-ig több ezer ember gyűlhessen össze, akik tekintetüket felfelé szegezve várják a csillag-csodát.  Amint a közeli templom harangjai elkongatják a 18:00 órát, mintegy varázsütésre felgyúlnak a fények, és több ezer ember egyszerre sóhajtja: Wow!  Imádom ezt a pillanatot, ha tehetem mindenképpen én is ott várom a tömegben a mágikus pillanatot egy pohár illatozó forralt borral a kezemben.  

 

80372062_2779975302055214_8237787500391694336_n.jpg

Rennweg

November közepétől kezdődik már a készülődés, szinte minden teraszra, balkonra, vagy legalább ablakba kerül egy kis karácsonyi varázs. A városok és falvak is sokat fordítanak erre – nincs település, aminek ne lenne saját karácsonyi világítása és legalább egy karácsonyfája. Ahogy autóval suhanunk át az országon, élvezet nézni minden város és falu egyedi díszítését.

Nekem személy szerint a kedvenc programom, amikor Zürichben felkapcsolják a karácsonyi világítást. Ez sem csak úgy ad-hoc történik ám, hanem ez is egy megkomponált, komoly előzetes szervezést és együttműködést bizonyító esemény. Minden évben egy előre meghatározott napon gyúlnak fel a fények a Bahnhofstrasse-n, Zürich bevásárlóutcájában. Ez általában november 20-25 közötti csütörtökre esik. Már délután lezárják az utcát a villamosforgalom elől, hogy este 6-ig több ezer ember gyűlhessen össze, akik tekintetüket felfelé szegezve várják a csillag-csodát.  Ahogy a közeli templom harangjai elgongatják a 18:00 órát, mintegy varázsütésre felgyúlnak a fények, és több ezer ember egyszerre sóhajtja: Wow! 

Imádom ezt a pillanatot, ha tehetem mindenképpen én is ott várom a tömegben a mágikus pillanatot.  

2010 óta a „Lucy in the sky” névre hallgató, csillagesőre hasonlító fényfüzér 1km hosszan, 12,000 kristállyal és 24,000 égővel varázsolja karácsonyi mesébe a látogatókat.

És nemcsak a Bahnhofstrasse-n, hanem a környező utcákban is ekkor gyúlnak fel a fények, ezen a napon nyitnak a karácsonyi vásárok. A Bahnhofstrasse utcai bulivá változik – forralt boros vagy pezsgős poharakkal a kezükben sétáló vidám emberek be-bekukkantanak a boltokba. Senki sem siet, mindenki örül.

79585197_2517648748448851_1793112283023409152_n.jpg

Xmas market

2010 óta a „Lucy in the sky” névre hallgató, csillagesőre hasonlító fényfűzér varázsolja 1km hosszan, 12,000 kristállyal es 24,000 égővel karácsonyi mesébe a látogatókat.  És nemcsak a Bahnhofstrasse-n, hanem a környező utcákban is ekkor gyúlnak fel a fények, ezen a napon nyitnak a karácsonyi vásárok bódéi. A Bahnhofstrasse utcai bulivá változik – forraltboros vagy pezsgős poharakkal a kezükben sétáló, vidám emberek be-bekukkantanak a boltokba, senki sem siet, mindenki örül.

Csak Zürichben vagy 6 helyen vannak karácsonyi vásár kitelepülések, és szinte minden kis tér fenyőfája karácsonyfává változik. A vásáros részeken nemzetközi ajándékárusok váltakoznak finomnál finomabb csemegékkel, ételkülönlegességekkel. Az örök kedvenc a vörös- vagy fehér borból készült forraltbor, a pezsgő és a forró csokoládé. Éhezni sem fog senki, leggyakoribb a fondue és a raclette, de a világ minden tájáról vannak finomságok. Természetesen a kedvenc magyar lángossütőm is ott van minden évben!

Egyik kötelező eleme a zürichi karácsonynak a „Singing Christmas Tree”, azaz az éneklő karácsonyfa. Ez egy hatalmas, fenyőfát formázó állványzat, ahol délutánonként különböző kórusok énekelnek karácsonyi dalokat. Az énekesek mintha díszek lennének a kis piros sapkáikban, míg a bámészkodók a forró italaikat hörpölgetik és apukák emelik nyakukba a kicsiket, hogy azok jobban lássák az éneklő fát.

Az áruházak és boltok kirakatai is mesebeli boltocskákká változnak ilyenkor, egy-egy nagyobb áruházban külön emelet várja a karácsonyi dekorációkra vágyó vásárlókat, a boltokat megrohamozó tömeg pedig egyre növekszik az ünnep közeledtével, szombat délutánonként megmozdulni is alig lehet az egyébként nyugis utcákon.  

Az előkészületek fontos része az otthoni „guetzli”-sütés, azaz a kis karácsonyi kekszek és édességek. Mindenkinek van bevált családi alapreceptje, de a nagyobb élelmiszerboltok már kész tésztákat is árulnak, amiket már nem kell gyúrni, csak kinyújtani, sütni, díszíteni. Aki pedig nem bízik a sütő-tudományában, az készen is megvásárolhatja a kis „mailänderliket”, puszedliket akár szupermarketektől kezdve az ínyenc cukrászdákig, amik közül is a Sprüngli, a Honold és a Teuscher a legrégebbiek és a legkiemelkedőbbek.

És hogyan is telnek az ünnepek?

Fontos esemény a karácsonyfa megvásárlása. Ezt a család általában együtt választja ki, és együtt is díszítik fel, de van, ahol a hegyekben maguk vágják ki a fát. A karácsonyfa díszítéssel nem várnak a Szentestéig, nagyon sok helyen már napokkal előtte áll a karácsonyfa, sőt a vallásosabb családok betlehemet is állítanak. A Nemzeti Múzeumban külön, időszakos betlehemes kiállítás is van, ahol régi kézzel faragott betlehemeket lehet megtekinteni.  

A karácsony Svájcban a „Christkind”, azaz a Kisjézus ünnepe. December 24. a Szenteste. Ez munkanap, de a munkaadók általában korábban hazaengedik az embereket, hogy mindenki együtt lehessen. A szentestét mindig szűk családi körben ünneplik, gyönyörűen megterített asztalnál, karácsonyfák fényei alatt.

raclette-1293573_640.jpg

 

 

Nincs igazán tipikus vacsora-étel, a Fondue Chinoise (azaz a zöldséglében készült húsfondü) és a Fondue Bourguignonne (a forró olajas húsfondü) a legbiztosabb befutók, esetleg hal valamilyen formában, és persze az elengedhetetlen kis guetzlik, a finomabbnál finomabb kis kekszek, valamint a franciáktól átvett „Bûche de Noël”, azaz fatörzs torta.

Minden karácsonyfán van egy kis csengő, az jelzi a gyerekeknek, hogy a Kisjézus meghozta az ajándékokat. Sok család van, ahol az ajándékokat – ellentétben a magyarországi szokásokkal - a gyerekek osztják ki a fa alól. Nem a mennyiség a fontos, inkább a szép, igényes, igazán személyre szóló ajándékokon és ínyencségeken van a hangsúly. A kisebb gyerekek az iskolában zeneórán furulyázni is tanulnak, és ilyenkor több-kevesebb sikerrel egyedileg kísérik a karácsonyi dalokat – az egész vendégsereg örömére.

December 25. és 26. a családé és rokonoké, igazi vendégjárás kezdődik; mikor, ki, kihez megy ebédelni - például december 25-én a feleség családja a vendéglátó, másnap a férj családja. Tudni kell, hogy bár Svájc kis ország és eleve nem homogén, hanem kantonok társulásából jött létre annak idején, a jelenlegi 8 milliós lakosság több, mint negyede nem svájci állampolgár. A maradék 75% sem mind svájci születésű eredetileg, sok az első és második generációs. Ahogy egy kedves barátom, aki egy nagyon régi genfi család sarja szokta mondani: nincs olyan hogy „tipikus svájci”, mert minden kanton, minden környék más, az évszázadok alatt nagyon sok ember telepedett le. Így gyakoriak a vegyes nemzetiségű és vallású családok, ahol minden hagyománynak próbálnak helyet adni ilyenkor, karácsonykor is - legyen az olasz, francia, német, albán, portugál, orosz vagy hottentotta.

Sokan ezért is inkább egy-egy elegánsabb éttermet választanak az ünnepekre, ahol ilyenkor még különlegesebb menükkel várják a vendégeket: gyakori a homár, a lazac és a bélszín valamint a nemzetközi különlegességek is, mert a svájciak minden finom és különleges ételt és italt nagyra értékelnek.  

A karácsonyi ünnepek után szokás felmenni a hegyekbe pihenni és ott ünnepelni a szilvesztert családdal, barátokkal a „chalet”-ban. A legtöbb családnak van valamilyen kisebb apartmanja vagy háza egy-egy síterep közelében és addigra már általában remek hó is van, ami garantálja a jókedvet, mozgást, kikapcsolódást és feltöltődést a következő évre. Aki nem jut el a hegyekbe, az a városban található számtalan szilveszteri lehetőség között válogathat és a zürichi tó partjáról csodálhatja meg a pompás szilveszteri tűzijátékot.


79873311_575448719943699_7053237435710308352_n.jpgAugustinerkirche

A svájciak többsége vallásos, fontos számukra a templomi közösséghez tartozás. Zürich protestáns, a többi kanton is vagy katolikus, vagy protestáns többségű - és a karácsony mindenkinek egy meghitt és nagyon fontos ünnep. A templomokat is nagy gonddal díszítik kívül-belül, csodás gyertyafényes esték vannak, fényjátékok, betlehemes, hatalmas karácsonyfák és nagyon fontos az éjféli mise valamint rengeteg gyönyörű koncert is van ilyenkor.

Köszönöm Éva, hogy írtál nekünk a Svájcban tartott szokásokról. 

Bottai Éva, karrier- és vállalkozási stratégiai tanácsadó, coach, mentor itt tudjátok megnézni a munkáját.

ReAd-blog

#blog #Svájc #Zürich #karácsony #ünnep #fények #Xmas

79773403_488739761756543_1065799862534012928_n.jpg

Olasz karácsony

kinga_kari_3.jpg

Portugál és Franciaország, Anglia és Spanyolország karácsonyi szokásai után ma Olaszország kerül a terítékre, a cikksorozat nagy sikere után. Remélem, kíváncsiak vagytok továbbra is, hogyan ünnepelnek mások. Ebben segítségemre Semperger Sommariva Kinga lesz, aki Észak Olaszországban él, tevékenykedik  már régóta. Ismerős lehet a neve nektek, ha követitek a blogom, mert nemrégiben készítettem vele interjút. Az Egy kis Itália blog szerzője ő.  Az ő régiójából, Friuli-ról szólnak a válaszok, ami egy különleges kedves térség Északon.

Olaszország régiói között is lehet több különbség, főként az ételek és a gasztronómia terén. Amennyiben felétek más tradíciók vannak, kíváncsian várjuk kommentben.

- Mikor díszítenek fát, lakást az olaszok? Adventeznek?

Azt imádom az olaszoknál, hogy már korábban áll a fa nálunk, mint Magyarországon, és a lakást is december elején feldíszítjük. Így annyira más a december hangulata is, a nagy ünnepi rohanás, sokkal lassabb és kellemesebb. Szép fényekben úszik a hónap elején már minden. Valahogy ez meghittebbé teszi az olasz kisvárosokat, nagyvárosokat is.

piros_szonyeg.jpeg

Mivel maga az ünnepi hangulat már november végétől beköltözik a csodás kisvárosok macskaköves kis utcái közé, maga az adventi időszak már teljes pompájában várja és öleli át az embereket. Nálunk Udineben például piros szőnyegeket terít le a város és az üzletek, hogy minél ünnepibb hangulatban sétálhassunk a városka csodás kis szívében. Itt is rendeznek karácsonyi vásárokat, ahol leginkább a helyi és a régiós kézművesek szépségeit csodálhatjuk meg. Nagyon sok hagyományőrző esemény van. S rengeteg színes és ember nagyságú Betlehem is költözik a városokba, Grado tengerpartján például kagylóból készülnek, s a mesés lagúnák között is találhatunk úszó Betlehemeket. Az olaszok ünnep mániásak, imádnak díszíteni, koccintani, együtt főzni, egybeterelni a nagy családot. Mindenki elegánsan felöltözve alig várja, hogy helyet foglaljon a nagy, díszes gyertyafényben úszó ünnepi asztal mellett. Amit még kiemelnék, mert az egyik legszebb szokása az olaszoknak, hogy szeretnek együtt készíteni dekorációt és szépségeket az ünnepre, például gyerekekkel együtt Betlehemet, vagy ablakdekorációt. S nagyon kedves dolog, hogy pld sok helyen a kis Jézuskát is csak 25-én helyezik el a jászolban, ezzel jelképezve megszületését.

December 13-án nálunk Santa Lucia ünnepe van, amikor a gyerekek apróbb ajándékok jönnek, s majd január 6-án érkezik Befana - azaz a boszi seprűn – Ő is leginkább a gyerekekhez érkezik, akik ha jók voltak, édességet kapnak, ha rosszak, a boszi bizony szenet hoz nekik.

 1_olasz_kis_terek.jpg

-Milyen módon ünnepelnek?

A szenteste Notte di Natale - azaz karácsony estéje. Náluk a karácsony ünnepe 25-én kezdődik, amikor a Jézuska születik. Ilyenkor déltől együtt van a család késő estig és végeláthatatlan sok finomság kerül az asztalra. Babbo Natale a Mikulás, 24-e éjfél után érkezik, azaz 25 én reggel látjuk, hogy mit hozott. Szeretem az olasz karácsony hangulatát. Legtöbbször valamilyen közös élmény az ajándék. Az együtt levésről szól az ünnep, a közös időtöltésről, nagy beszélgetésekről. Ami kiemelkedően szép, hogy a családtagok előszeretettel írnak kézzel egymásnak nagyon szép karácsonyi üzeneteket.

- Te személy szerint miért szereted a karácsonyt?

Főleg akkor a legszebb az ünnepem, amikor az olasz és magyar családom is együtt van. Ilyenkor persze keverednek a két ország szokásai, szokványos ételei. De jól megférnek egymás mellett. Imádom az igazi bábeli zűrzavart az asztal körül, amikor mindenki a nyelvek mellett a testbeszéd minden formájával próbálja megértetni magát a másikkal, de a sok mosoly és ölelés mindig győz. Nagyon szeretem az apróbb ajándékokat csomagolni, s jó tudni, hogy a fa alatt mindig van valamilyen olasz és magyar apróság is, amivel a két nemzetiségű családjaink egybekapcsolódnak.

- Mi kerül a fára dísznek?

A szokványos világítás, nagy díszgömbök, apróságok. Rengeteg ünnepi világítást használunk, a férjem ugyanis megrögzött karácsonyi dekoráció imádó és sok-sok méter világító színes lámpácska díszíti ilyenkor a lakásunk. A fákon szokás masnikat elhelyezni, s a régi családi gömb gyűjteményből is mindig vannak retro darabok is a fán. Szaloncukor helyett pedig például mandulás finomságok kerülnek a fára, vagy olyan kedves kis édességek, mézeskalácsok, melyeket mi készítünk. 

kinga_kari_4.jpg

- Milyen a hagyományos menü és ital, ami az asztalra kerül?

Az olaszoknál az ételekben és az ünnepi gyertyafényben úszó, mesésen és bőségesen feldíszített asztal roskadozik a finomságoktól. Nálunk, Friuli régióban, a családunk tortellinit készít, mely kis töltött mini tésztatekercsnek felel meg. Ennek kézzel készül minden apró részlete. A család együtt készíti el, mert így már a folyamat is külön élmény, amit együtt élünk meg. Ettől olyan finom talán! A tortellini töltelékében San Daniele Prosciutto és parmezánsajt is van, valamint borjú, marhahús, egy kis mortadella és tojás is van. Különleges titkos családi recept alapján készül, ahogy a Brodo-azaz az alaplé (leszűrt húsleves leginkább sok zöldséggel) is, amiben majd a tortellinit kifőzzük. Ebből a finomságból nálunk eddig minden évben több, mint 2000 db készült el összefogással, együtt. Előételként biztos szerepel valamilyen hal vagy a tenger gyümölcse is - de nálunk a tortellini az elmaradhatatlan főétel és utána a musetto, ami olyasmi, mint nálunk Magyarországon a hurka, csak ez tipikus Friuli verzióban készül.

Desszertként Friuliban a hegyek és a tenger jellemző fenyői miatt is (Pineta és erdei fenyvesek) miatt sok fenyőmagos sütike, a mandulás keksz is és kandírozott gyümölcsök is az asztalra kerülnek és az elmaradhatatlan Panettone és Pandoro is része az ünnepi asztalnak. Valamint nagyon gyakori a füge, datolya és a sok friss gyümölcs is.

tasty-1696142_640.jpg

Italként elmaradhatatlan a Friuliban termő Ribolla Gialla szőlőből készülő habzóbor, s a mesés aranyszínű Friuliano fehérbor mely a régió különlegessége - amit annak idején “Tokai” félének hívtak.

Kinga oldalán bővebben olvashattok arról, hogy szeretnék például megdönteni idén a tavalyi 2000 darabos rekordot családjával. Nagyon élvezetesen ír Olaszországról. Ezúton is köszönöm neki, hogy időt szakított arra, hogy megírja, feléjük hogyan karácsonyozna. Olvassátok a blogját, megéri!

ReAd-blog

#blog #olasz #Olaszország #karácsony #ünnep #menü #ünnepeljünk

kinga_kari_5.jpg

 

 

 

 

 

Így is lehetsz csinos!

Bérelj magadnak lenyűgöző megjelenést a Zöld cipős lánytól!

60707786_343465752980627_571145506936324096_n.jpg

Sabján Evelin, azaz a Zöld cipős lány. Nagyszerű ötletével, a kivitelezéssel és az oldalával kitűnik a tömegből. Mai interjú alanyom ő lesz.

Ismerős, mikor állsz a tükör előtt és gőzöd sincs, mit vegyél fel egy fontos, nagyszabású eseményre? Persze idő hiányában nem tudsz már elmenni vásárolni, kedved sincs, de az otthoni kínálat valahogy nem az igazi. 

Ő a megoldás a problémádra, hidd el! Fejébe vette, hogy ezt meg lehet oldani zöld megoldással is. Át lehet hidalni, méghozzá ruha bérléssel. Ugye mekkora ötlet? Nem kell kiadnod egy vagyont az estélyire, nem kell üzletet üzlet után meglátogatnod, nem lelve a megfelelő ruhadarabot. Személyre szabott tanácsaival segít a megtalálni a legjobb ruhát, ami az esemény után nem porosodik a szekrényed legmélyén feleslegesen. 

Nagyon izgalmas munkába fogtál. Mesélnél róla és magadról? Honnan az ötlet?

Az anyatejjel szívtam magamba a ruhák szeretetét, a jó stílust, az öltözködés fontosságát. Édesapám méretes szabó, gyakorlatilag az ő kis műhelyében nőttem fel. Mindig csodálattal figyeltem, ahogy néhány méter anyagból egy valódi ruhaköltemény születik, ami aztán boldoggá tesz embereket. Ezután több oldalról is bejártam a divat, öltözködés, stílus témát. Készítettem ékszereket, táskákat újrafelhasznált anyagokból, egy rövid ideig még egy mozgó turit is üzemeltettünk édesanyámmal.
A környezettudatosság mindig is fontos volt számomra, így született meg a "Bérelj magadnak lenyűgöző megjelenést!" project. Láttam és tapasztaltam, hogy a nők mennyi mindent fordítanak egy-egy eseményen való megjelenésre: rengeteg időt, pénzt és energiaforrást.

Találkoztam például egy hölggyel, aki egy alkalomra három ruhát rendelt Kínából, amiből kettőt végül soha nem is vett fel, a kukában végezték, a harmadik ruhát pedig egyetlen alkalommal viselte. Ezt és az ehhez hasonló pazarlást szeretném megakadályozni bérelhető ruháimmal és az ehhez kapcsolódó stílustanácsadással.

A zöld cipős lány...  Mit takar a név?

Nem véletlenül vagyok a zöld cipős lány... Szeretem a cipőket. Aki eljön a showroomba, láthatja, hogy a ruhákhoz közel 80 pár cipő közül tud válogatni. A zöld jelzőt pedig a környezettudatosság miatt választottam. Fontos számomra, hogy okosan éljek, és erre ösztönözzem a körülöttem lévőket is. Ezért is alkottam meg a bérlési konstrukciót. Ezáltal a körforgásban maradhatnak azok a darabok, amik amúgy kihasználatlanul állnának a gardróbban majd rövid úton, akár egyszeri viselés után a szeméttelepen végeznék.

20191109_102358.jpg
Kiken tudsz segíteni? Kiknek ajánlod a szolgáltatásod?
A visszajelzések alapján két típusba tudom sorolni azokat a hölgyeket, akiknek tudok segíteni. Az első csoportba tartoznak azok a nők, akik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen ruhában tudják a legjobb formájukat hozni. Ők azok, akik elvesznek egy ruhaüzletben és hosszú bolyongás után csalódottan, üres kézzel távoznak. Nekik a ruhapróba előtt egy 30 perces, rövid stílustanácsadással segítek, azaz elmagyarázom nekik, hogy az ő alkatukhoz, magasságukhoz, testarányaikhoz milyen ruhák illenek. Ezt a tudást később a mindennapokban is alkalmazni tudják. A stílustancsáadás után megmutatom, hogy melyik ruhák állnak nekik a legjobban, így biztosan egy számukra előnyös ruhával fognak távozni, ami az alkalom után nem terheli a gardróbjukat.
A második csoport azok a nők, akiknek pozíciójuk miatt sokat kell nyilvánosan megjelenniük. Sokat járnak rendezvényekre, előadásokat tartanak, tv-felvételeken vesznek részt. Nekik abban tudok segíteni, hogy mindig változatosan tudjanak megjelenni és erre ne kelljen időt és energiát pazarolniuk, amiből amúgy is rettentő kevés van nekik. 
Van a vendégkörömben egy alpolgármester, ő például mindig kiemeli, hogy mennyire hálás azért, hogy nem kell több órát ruhavásárlással és próbálgatással töltenie, mert mindig tudok adni neki olyan ruhát, amiben lenyűgöző lehet, ráadásul néhány perc ruhapróba után mindig megtaláljuk az adott alkalomra leginkább illő szettet.
79249259_2725452104181453_8731055230092836864_o.jpg

Milyen stílusú, méretű ruhák találhatók nálad? Mindegyik ruhának van története? Honnan szerzed be őket?

A ruhák a letisztult, nőies vonalat képviselik, amiket ékszerekkel, táskákkal, cipőkkel tudunk személyre szabni. A méretskála jelenleg 36-48-as méret között mozog, ám januártól bővülni fog 32-52-es méretig, mert hatalmas igény mutatkozik az igazán kicsi és nagyobb ruhákra is.

A ruhák mind másodkézből származnak, ezzel is a környezettudatosságot elősegítve. A ruhák kiválasztásánál elsősorban a megfelelő anyagot és szabást veszem figyelembe. Például a nagy méreteknél nincsenek combközépig érő darabok és cuppanós, "hurkamutogatós" szabások, amik oly' gyakran megtalálhatóak a fastfashion boltokban.

Öltözködési tanácsadóként figyelek arra, hogy olyan darabok kerüljenek a kínálatba, amiben a nők legjobb formájukat tudják mutatni. A márkára nem fektetek akkora hangsúlyt, ennek ellenére van a kínálatban 1000 dolláros Escada ruha és 500 dolláros Prada cipő is.

A későbbiekben lesz lehetőség alkalmi ruhák leadására is nálam, mert rengeteg megkeresést kapok ezzel kapcsolatban is. Úgy tűnik, a nők gardróbjában rengeteg alkalmi ruha függ kihasználatlanul. Ezeket is szeretném visszavezetni a körforgásba.
79198885_2725451900848140_672564485252186112_o.jpg

Miért szereted a munkád?

 

A legjobban azt szeretem a munkámban, amikor észreveszem egy nő szemében a ragyogást, miután meglátta magát a tükörben. Amikor szembesül vele, hogy ő valójában egy gyönyörű, különleges nő, csak a megfelelő ruhába kell bújnia ahhoz, hogy ezt ő maga is meglássa. Előfordult, hogy olyan hölgy érkezett hozzám, aki nem tartotta magát igazán nőies nőnek. Ám körülbelül a harmadik felpróbált ruha után átjárta valami különleges, megmagyarázhatatlan érzés. Egészen megváltozott a testtartása, a gesztusai. Felszínre tört belőle a Nő! Ezekért a pillanatokért érdemes csinálni.

Mindig fontos volt számodra a környezetvédelem? Más módon is figyelsz a környezettudatosságra?

Számomra a környezettudatosság nem csak egy hóbort, hanem teljesen természetes életforma. Nincs ugyan bambusz fogkefém és nem élek egy viskóban az erdő szélén. Sőt, két váltásnál több ruha van a szekrényemben. Igaz, ezeknek a ruháknak a 98%-a másodkézből származik.

Annyit vásárolok csak, ami épp elég, annyit főzök, amennyi elfogy. Nem vásárolok felesleges dolgokat, nem gyűjtöm a kacatokat. Ehelyett gyűjtöm az élményeket. Például rengeteget járok koncertre, szerzői és irodalmi estekre. Ajándékba tárgyak helyett élményeket szeretek adni és kapni.

Számomra az testesíti meg a minimalizmust és a Föld védelmét, hogy csak azzal rendelkezem, amire szükségem van.

79462549_2725452457514751_1618616862822629376_o.jpg

Hogyan látod magad egy évtized múlva?

Szeretnék minél több nőnek segíteni, hogy megtalálja a benne rejlő lenyűgöző stílust. Nyitni a vidéken élő hölgyek felé is, hiszen nekik is egyre nagyobb az igényük a prémium szolgáltatásokra.

Köszönöm az interjút neked. Kívánom, hogy minél többen jussanak el hozzád és szárnyaljon az elképzelésed!

Hogy hol találjátok? A Zöld cipős lány oldalon vagy a weboldalán:

Bérelj magadnak lenyűgöző megjelenést!

 

80465133_2725452254181438_5408926798622752768_o.jpg

Ahogy a Spanyolok karácsonyoznak

girona-1523768_640.jpg

Folytatódjon a karácsonyi post sorozatom. Olvashattatok már portugál, francia és angol karácsonyi szokásokról eddig. Ma egy kissé kevert bejegyzést hozok egy blogger hölgy segítségével, ő Évi. Amiről ma mesél, az a spanyol/baszk szokások és az, hogyan ötvözi a magyar szokásokkal.

Justmom blog írójának nincs könnyű dolga a karácsonyt illetően. Csemetéjének az apukája spanyol, az anyukája ugye magyar, és Baszkföld fővárosában, Vitoriában nő fel. Három kultúra keveredik, három hagyományvilágot kell ötvöznie a karácsonyi készülődés során: Mikulás, Jézuska, Télapó, Olentzero, Papa Noel és Három Királyok...innen szép nyerni. Ma ő mesél nektek, arra milyen tradíciók vannak.

- A férjem nem itt, Baszkföldön nőtt fel, ő spanyol, nem baszk családból származik, így ők december 24-én, Szentestén csak családi vacsorát tartanak, az ajándékokat viszont a Három Királyok hozzák január 6-án.

Fentebb olvashattátok az Olentzero szót, ami ugye alapvetően nagyon eltérő, meglepő hagyomány, Magyarországon nem ismert. Olentzero, vagyis a fekete ruhás szénégető bácsi fogadására készülnek itt a gyerekek. Ő szintén 25-én reggelre hagyja az ajándékokat a gyerekek házában. Mit keres egy szénégető karácsonykor a házakban? Az Olentzero a baszk karácsonyi hagyományokhoz kapcsolódó képzeletbeli figura, a Mikulás vagy Télapó baszkföldi megfelelője, aki a gyerekeknek az ajándékot hozza december 24-én éjjel. 

olentzero_hendaia_2006.jpg

A kép forrása Wikipédia

Elég tudathasadásos a karácsony itt Baszföldön: nagyon sokan nem csak baszkok, a spanyol hagyományokat komolyan veszik és betartják: éppen ezért a jelentősebb rész, az ünnep a Három Királyok eljövetele. 

Spanyolországban, a "La Nochebuena”, azaz a Szenteste nem a nagy karácsonyi ajándékozásról szól, mint nálunk -hiszen ezzel január 6-ig, a Napkeleti Bölcsek, a Három Királyok (Reyes Magos) érkezéséig várnak- azonban az ünnepet méltóképpen, nagy családi lakomával ünneplik, ami hosszú órákig eltart, nem ritkán az éjszakába nyúlik.

Ma már állítanak karácsonyfát, szinte kivétel nélkül mindenhol műfenyőből, random, amikor éppen kedvük tartja, van, aki már november végén. De emellett Betlehemük is van. Vitoriában, ahol élünk, a városközpont legnagyobb parkjában egy hatalmas, mérethű Betlehemet állítanak december elején, és csak január közepén bontják le. 
belen-vitoria-la-florida-reyes.jpg
Adventet nem tartanak, bár már kapható a boltokban a tipikus csokikalendárium. De alapvetően nem gyújtanak gyertyát vasárnaponként visszaszámlálva, mint a magyarok.
Nincs semmilyen különleges dísz a karácsonyfán, csak a megszokottak. Nem díszítik a házakat sem annyira. A városközpontok azonban csodaszépek. 
Ma már igazán hivatalos menü sincs. Itt is rengetegféle étel kerül az asztalra, mint a legtöbb országban, de alapvetően sokkal lightosabb.
Saláták, halak, bárány.languszta, libamáj pástétom mindenhol felkerül, de hogy mi a főétel, az családfüggő.
Sok felé tapas-ok az előételek, mint például a ensaladilla rusa, tortilla de patatas vagy garnélarák csípős salsa szósszal. Szerepelhet a menüben leves is első fogásként, rizzsel, hallal, kagylóval és garnélarákkal. Fehér spárga, endívia vagy garnélás tésztasaláta szerepelhet szintén a menüben.  Főételként a spanyolok a megszokott töltött vagy sült csirkét, pulykát, bárányt esznek, általában házi sült krumplival és valamilyen finom salátával.
Nálunk rákkal töltött ördöghal szokott lenni amerikai szósszal. 
nevaditos-1132658_640.jpg
Tipikus karácsonyi édességeik a marcipán, a nevaditos(porcukorba forgatott fojtós aprósütemény-féleség) és persze a turrón. A turrón jellegzetes spanyol édesség, mely mézből, cukorból, tojásfehérjéből és apróra vágott vagy darált pirított mandulából vagy egyéb diófélékből készül. 
torrone-3835625_640.jpg
Különleges ünnepi ital nálunk nincs, a bor az, ami elmaradhatatlan.
Itt is alapvetően a nagy családi összejövetel a jellemző. A vacsora előtt borozunk a barátokkal, de után mindenki hazamegy a családhoz.
Ami még meglepő lehet, hogy itt a Szilveszter is véresen komolyan vett családi vacsorával kezdődik. Azt hiszem, ennyi az érdekesség a baszk karácsonyokban:)
Ha tovább olvasnál még a baszk/spanyol szokásokról vagy Jusmom blog írójának életéről, itt megteheted:
ReAd-blog
#karácsony #ünnep #ünnepek #spanyol #baszk #hogyanünnepel #blogbejegyzés #cikk

Szövegírás férfiszemmel

Szavak ereje

szi_0306.JPG

Benne vagyok egy szövegíróknak fenntartott facebookos csoportban. Csendben figyelek, tanulok. Némelyik ember üdítő őszintesége, mások segítségnyújtási vágya vagy szókimondása aranyat ér. Rengeteg apróságot el lehet lesni így a csoportból. Mai interjúalanyom egy felajánlásnak köszönhetően került a képbe és ide a blogra, képletesen értve. Régóta szövegíró és bizony oda-odaszól a többieknek, mikor úgy érzi kötelessége. Nem kendőzi véleményét, még ha az negatív is és nem arat vele osztatlan sikert. De mindig őszinte! Nem titok, én is kaptam tőle hideget, meleget, sokszor jogosan persze. Kíváncsi lettem rá, hogyan indult el, miként lett szövegíró. Fogadjátok sok szeretettel Bucsányi Krisztiánt, a Szavakereje oldal tulajdonosát. 

Hogyan lettél szövegíró? Milyen utat jártál be, hogy ezt a munkát választottad végül? Mi terelt e munkaterület felé?

Soha nem akartam szövegíró lenni, és 10 évvel ezelőttig, azt sem tudtam, hogy létezik olyan, hogy szövegíró. Mindig szerettem írni, sokak szerint tudtam is, lapkiadóban dolgoztam, és már több cikkem megjelent, amikor jelentkeztem (és felvettek) a Szegedi Tudományegyetem Média szakára (ez volt a híres, hírhedt Havas féle iskola) ahol egyébként Pulitzer díjas tanárok tanítottak többek között sajtóműfajt, szépírást, irodalmat, újságírást, magyart, de emellett tanultam pszichológiát, döntéselméletet, befolyásolás lélektant: csupa olyat, amit most kezdenek felkapni. Aztán a lapkiadói munka után saját lapkiadónk lett (10 000 feletti példányszámban nyomtattuk ki a lapot, nem pár százban) ott dolgoztam, és főszerkesztettem kisebb lapokat, miközben (például) az Élet és Irodalomban is jelentek meg cikkeim. Nagyjából 2010-ben az írás átterelődött az internetre, akkor kezdtem hírleveleket, honlapszövegeket, posztokat írni (na és jól működő hirdetéseket, landing oldalakat).

De még nem neveztem magamat szövegírónak, csak azt láttam, hogy az ügyfeleknek, és a keresőknek is tetszik, amit írok. Én meg imádtam, és működött.

Sokszor mondod/írod, hogy a szövegírók világa nem könnyű, mégis mindenki annak titulálja magát. Ki számít igazi szövegírónak?

A szövegírás divatszakma lett (és ez részben a mi hibánk). Írni mindenki tud (többé kevésbé), laptopja szinte mindenkinek van, látszik, hogy afféle menekülőút lett a szövegírás. Naponta látom, hallom, ahogy a blogger, bloggerina és még ki tudja, ki nem, hirtelen szövegíró lesz. Este lefekszel aludni, és mire felkelsz, több anyuka dönt úgy, hogy belevág a szövegírásba. El sem tudod képzelni, hány virtuális asszisztens érzi azt, hogy ő kimagaslóan teljesítő landing oldalt, vagy hatásos follow up hírlevélsorozatot tud írni. Ebben hibás a szakma is, a „tréning cégek” is, akik azt a hamis illúziót adják meg, hogy ha elmész egy félnapos képzésre, akkor ott szövegíró leszel, csak fizess.

Mielőtt bárki félreértene, a gond nem az, hogy valaki belevág, hanem az, hogy milyen kárt okozhat a felkészületlenséggel sokszor.

Mi az ismérve egy jó szövegírónak? Milyen készségek, iskolák kellenek valakinek, aki e területen szeretne elhelyezkedni, tanulni?

Amikor ezekre a kérdésekre válaszolok neked, dél van. Ma már írtam posztokat autóbérléssel foglalkozó cégnek, utána Magyarország legnagyobb világítástechnikai cégének kellett kettő blogbejegyzést írnom az íróasztali lámpák különleges funkcióiról, és nemsokára kollagénről írok hírlevelet. A szövegírás komoly szellemi munka, lehet, hogy minden órában más a feladat.

Ahhoz, hogy ezek a szövegek hatékonyak érdekesek legyenek, megfelelő stílusban, nyelvezettel készüljenek el,  hogy hassanak az olvasóra, ahhoz nem elég elhatározni, hogy én szövegíró leszek. Kell kreativitás, rátermettség, kell előképzettség (én minimum egy szakirányú felsőfokú iskolát elvárnék a szövegírótól) nem árt, ha tanult pszichológiát, döntéselméletet, kell elhivatottság.

Honnan tudhatja a vállalkozó, hogy a megfelelő szöveggyártót kérte fel egy munkára? Mi alapján válasszon?

Amikor a vállalkozó rábízza a szövegét, a cégének a kommunikációját egy szövegíróra, tulajdonképpen az életét bízza rá. A szövegtől, a hangulattól a stílustól, a szövegíró tudásától függ majd az ő léte, a cégének a sikere.

Ilyen döntések meghozatalakor a szakmaiság, a tudás, a rutin a legfontosabb. Nézze meg a leendő szövegíró honlapját (akinek nincs, azt szokta mondani, hogy a sok munka miatt nincs rá ideje, de ezt mindenki tudja, hogy nem igaz), aztán kérjen referenciákat. Találkozzon a szövegíróval, beszélgessenek (ha van rá mód), nézzék meg menyire működik a kémia.

Fontos, hogy ne az ár döntsön. Egyrészt a legjobb szövegírók nem feltétlen drágábbak, mint a „szövegírás hercege” vagy „szövegírás hercegnője” másrészt azt kell mérlegelni, mi a jobb: egy nem konvertáló landing oldal 10 000 forintért, vagy egy vevőt hozó landing oldal 25 000-ért? Mivel jár jobban a cég?

 szi_0334.JPG

Mitől nehéz a munkád? Miért szereted mégis annyira?

El sem tudod képzelni, milyen sokat tanulok, miközben szöveget írok. Képzelj el egy pasit (oké, tudom, kicsit egoista vagyok most, de ez tény) akivel lehet beszélgetni a lámpákról, arról, hogyan hat a kollagén, az intim plasztikáról (erről is írtam már) éppúgy, mint a műkörömzselékről (erről is írtam blogot) vagy az autókról, de írtam már „hogyan hagyd el a régi szerelmed” hírleveleket coachoknak is. A mi szakmánk a legösszetettebb, leggyönyörűbb szakma a földön.

 Milyen meghökkentő, fura, izgalmas, vicces megrendeléseid voltak?

Elmondhatatlanul sok van. Képzeld el milyen egy pasinak a kisajakplasztikáról írni, (ne, ne képzeld el) vagy milyen fura az, amikor a gépemen egyszerre van nyitva tíz mellimplantátumos oldal, és kizárólag szakmai okok miatt nézem a női melleket. De volt már arra is példa, hogy bajban levő anyukáknak írtam a tejfakasztásról, vagy arról, hogyan kell megnyugtatni a síró, hasfájós csecsemőt. De talán az volt a legcukibb feladatom, amit magamnak adtam: elkezdtem írni egy blogot a lányomról (apuka ritkán blogol) és az elsőt nagy döbbenetemre egy millióan olvasták. Aztán a többit is sorban, rengetegen. Sajnos a blog azóta már nem él, de visszaolvashatjátok itt.

Fura egy szövegíró vagyok, nem? Egész nap írok, és az kapcsol ki, ha írhatok.

Ha kedvetek lenne Krisztiánt próbára tenni, egy jól működő szöveget, blogbejegyzést kérni tőle, akkor megtaláljátok az oldalán: Szavakereje.

ReAd-blog

#szövegírás #blog #blogbejegyzés #interjú #szavakereje

 szi_0318.JPG

 

 

Az angolok így karácsonyoznak

fireplace-558985_640.jpg

Már lassan a finisben vagyunk, de hozok még nektek idegen országáról szóló karácsonyi bejegyzéseket. Remélem nem bánjátok. Ma Angliáról lesz szó, az angol karácsonyi szokásokról. Olvashattatok eddig Franciaországról és Portugáliáról. Mai segítőm, egyúttal mesélőm Kónya Zsuzsanna lesz. Ezúton is köszönöm neki a közreműködést. 

Az angol karácsony éppen annyira hasonlít a magyar szokásokhoz, hogy otthonosan érezzük magunkat benne. És éppen annyira tér el, hogy mosolyogjunk rajta, hogy „ez mennyire angol”.

A hangolódás egészen korán elkezdődik: a boltok polcain az iskolakezdéshez szükséges egyenruhákat és táskákat váltják a csokis dobozok és a piros-fehér cukorpálcák. „Hivatalosan” a szezon a John Lewis üzletlánc karácsonyi hirdetésének első megjelenésével kezdődik. Idén egy rakoncátlan kissárkány a főszereplő, érdemes rákeresni.

A családok nagy része december elején már felállítja a karácsonyfát és kivilágítja az ablakokat, sok helyen rénszarvasok és télapók álldogálnak az előkertben. Legtöbbjük táblát szorongat mutatva az utat, hol kell majd leszállni a szánnal. Az angol házak nappalijában tényleg van kandalló, ennek díszítése adja az egész ház hangulatát. Ide kerülnek a családtagok nevével hímzett kandallózoknik is.

christmas-fireplace-1875871_640.jpg

Az angol gyerekekhez nem jön el a Mikulás december 6-án, ezt a szokást nem vették át, de apró csokival töltött adventi kalendáriumot lehet kapni. A zoknik karácsony napjáig üresen várakoznak. A díszítés másik fontos része a lépcsőkorlát girlandozása, valamint a bejárati ajtón a kopogtató fölé helyezett díszes koszorú. Hagyományosan az egész ház és a karácsonyfa egységes színekkel van dekorálva, sok helyen szezononként változó színekkel. A piros-fehér-arany-ezüst a leggyakoribb kombináció, mint nálunk is, de egészen különleges színű díszekkel is találkozni, van pink, sötétbarna, fekete, legújabban pedig maga a műfenyő is kapható rózsaszín, kék és fekete színben. Ezeket második, harmadik fenyőnek állítják fel a lakás különböző részein. A karácsonyfadíszek között az általunk is ismert gömbök, állatfigurák mellett találjuk Robint, a vörösbegyet, a piros emeletes buszokat és a piros postaládákat is. A legfurább díszek az aranyra festett csigaházak, kagylók, csikóhal figurák.

Azt tudjuk az angol filmekből, hogy a karácsonyt nem 24-én este, hanem 25-én reggel ünneplik. A gyerekek robognak le a lépcsőn és minden áhítat nélkül elkezdik bontogatni az ajándékokat. A közvetlen családtagok délután átmennek egymáshoz. 

25-ét egyszerűen csak Christmas day-nek hívják, 26-a pedig a Boxing day, ami onnan ered, hogy a 18-ik század közepétől a gazdagok dobozokban ajándékokat adtak a szegényeknek, alkalmazottaiknak. Az ajándékot Santa Claus hozza.

Az angol házak bizony elég picik, ezért a nagycsalád a karácsonyi vacsorát nem otthon, hanem valamelyik étteremben ünnepli, hogy elférjenek. A rossznyelvek szerint a másik ok, hogy az angol nők nem főznek valami jól, a konyha sok helyen dekoráció. Ezt a vacsorát bizony nem lehet pont karácsonykor megszervezni. Már december elejétől kezdődnek és vannak, akik már csak januárra tudnak helyet találni. 

A filmekből is ismert, karácsonyi pulcsik ekkor kerülnek elő. Magyar fordításban találóan csúnya pulcsiknak hívjuk leginkább. ezt a típust.

turkey-218742_640.jpg

Van néhány fogás, ami hozzátartozik a karácsonyhoz. Az egyik az egyben sült töltött pulyka, ami mellé a tálra baconbe bugyolált kolbászkákat tesznek, áfonyaszósszal és párolt kelbimbóval vagy roston sült répával, zöldséggel fogyasztják. A pulyka helyett készülhet egyben sült marhahús vagy disznósonka is. Amikor a család elmegy együtt étterembe, akkor a család méretétől függően mehetnek hagyományos pubba is, ami ugye nem kocsma. Ott inkább apró falatkákat esznek vagy úgynevezett pub food-ot, ami olyan, mintha állófogadás lenne, mindenki jön-megy, eszik, iszik, fogyaszt. A fogások mellé brandy-t, konyakot, pezsgőt, sört fogyasztanak és alkoholmentes italokat.  A főétel után jön a desszertek hosszú sora. Az egyik a különféle édes töltelékkel készült kisebb pite, a mince pie.

british-2381_640.jpg

A pudinggal van némi félreértés, mert a karácsonyi puding bizony brandy-be áztatott asztalt gyümölcs, mazsola és durvára vágott dió melasszal, amit hosszan érlelnek és kis félgömb alakban tálalnak.

A karácsony Angliában is ugyanúgy a családról és a szeretetről szól, mint a világ bármelyik más táján. Már csak párat kell aludni vagy, ahogy az angolok mondják: a karácsony már sarkon van.

ReAd-blog

#étel #ital ##blogbejegyzés #angolok #Anglia #ünnep #karácsony #bejegyzés #blog #cikk 

 london-eye-945497_640.jpg