Nem egy szokványos történet. És én roppant mód szeretem a határaimat feszegetni, olvasás terén is. Így tudtam, nekem ezt el kell olvasnom.

A kötet besorolásával bajban vagyok. Egy kicsit ez is, egy kicsit az is. Fantasy, mert különleges képességekkel megáldott emberek a főszereplők. Krimi, mert van benne nyomozás. Véres részek is bőven akadtak benne, gyilkosságok töménytelen mennyiségben. No és szex is akadt nem is kevés, meg mocskos beszéd. Így nem is tudom, milyen besorolásba tenném. De az biztos, hogy szórakoztató. És azt is elmondhatom, hogy nem könnyű olvasmány. Kicsit hátrányból indultam, mert nem olvastam a Bolygókeringő sorozatot, aminek egy részét képezi ez a könyv. De teljesen érthető, értelmezhető, élvezhető volt e nélkül is, önálló kötetként.

Rengeteg és állandó történés. Az író nem hagy üresjáratot és unatkozni időt sem. A könyv gyors sodrású, haladós, gyorsan olvasható. A nyelvezet igazán mai, haladó szellemű, káromkodástól nem mentes. Ez itt szerintem semmi baj nincs is. Nem egy rózsaszín csillámpónis olvasmány. Viszont még így is összetöri az ember szívét több soron. Bevallom, volt viszont valami, ami alaposan felhergelt. Engem roppantul zavart a "csókját az ajkaim közé fúrta" kifejezés, ami majd minden oldalon megjelenik. Sokféleképpen leírható lett volna. Ezt leszámítva választékos és szórakoztató a nyelvezet. A leíró részek rövidek, így a férfiaknak is kedvező olvasmány. Nincsenek hosszasan ömlengő, leíró részek, tájleírások. Inkább a karakterek és történések vannak főszerepben.

Sok-sok szereplő van a fő karakterek mellett. Kellemesen bemutatja őket az írónő. Viszont kétséged se legyen, attől, hogy főhősök, jelentős részét képezik a történetnek, nem biztos, hogy túlélik a következő vagy a következő fejezetet. Számos halál vár a sorok között. Ugyanakkor vidámság, könnyedség, szórakozás is van ellenpéldaként.

Lloyd vagy Arktos, a főszereplő, egy antihős. Mégis szívesen követjük nyomon az életét. Alaposan megtépázza az élet, így érthető, hogy miért ilyen, amilyen. Azt nem mondanám, hogy megszerettem, de megértettem a tetteinek a mozgatórugóját. Miért ilyen szenvtelen az élettel szmben, miért tud bárkit is nehezen elfogadni. Érdekes volt egy kicsit az ő bőrébe bújni olvasóként. Azért végig izgultam, hogy valami jó süljön ki a számára is a történetből.

A könyv összességében nagyon más volt, mint amire számítottam. Ám kellemes meglepetés volt. Eddig sosem tudtam olyan könyvet végigolvasni, élvezni meg pláne nem, ahol a főhőssel nem tudtam azonosulni. Jó volt kilépni kicsit a komfortzónámból, bár könnyű olvasmánynak nem mondanám. 

Hogy kiknek ajánlanám? Akik le szeretnének számolni az unalommal, a hétköznapi, unalomig ismételt történetekkel! Itt aztán meglepően más fognak kapni, mint amit vártak. Kellemes, szórakoztató, vicces és bizony erősen 18 karikás!

A könyvet köszönöm a NewLine kiadónak!

Fülszöveg:

Lloyd A Bolygókeringő trilógia meg nem értett, de közkedvelt, medveerejű rosszfiúja.
Ez az őrült kötet elkalauzol bennünket azokba az időkbe, amikor Lloyd még a másik oldalon állt. Bemutatja, miként hálózta be őt Marilyn fékevesztett, önpusztító, mégis csábítóan zakkant személyisége. Megismerhetjük, milyen volt Elizabeth férjeként és apaként, illetve miként került kapcsolatba a „névtelenekkel”, s ezáltal Claudiával.
Mivel Lloydunk sosem volt szent életű, ez a kötet azoknak való, akik bírják a vért, a könnyed kalandokat és egy igazi „badass” antihős kétszáz éven át tartó tombolását.

A Bolygókeringőtől függetlenül, de annak ismeretében is olvasható.

Idézet:

– Ha már örök kárhozatra ítéltettem, hadd élvezzem egy kicsit ezt a „földi” poklot, nem?