Mai interjúm alanya Haffner Orsolya, írónő. Így ír magáról.

Felfedező vagyok, képzeletbeli utazásokra indulok. Történeteket alkotok, életet lehelek világokba és szereplőkbe, akik megmozgatják a fantáziát. Minden tollvonással arra törekszem, hogy felébresszem a kíváncsiságot, feltárjam az érzelmeket, és az olvasót új kalandok világába hívjam, ahol megtapasztalható a történetmesélés varázsa. 

- Hogyan került az életedbe az írás? Kik segítettek az utadon?

Óvodás koromban nyomtatott nagy betűkkel írtam leveleket a nagymamámnak. Éppen betöltöttem a nyolcadik évemet, amikor felfedeztem, micsoda kalandot rejt az írás. Naplót kezdtem vezetni. Idővel az események listáját felváltották a gondolatok, és kiderült, hogy egyfajta meditatív elfoglaltságot találtam magamnak. Az évek során sok könyv betelt, de az írással valójában csak akkor kezdtem foglalkozni, amikor a gyermekeim felnőttek.

'Az olvasás és írás voltaképpen nem különbözik. Amikor írok, a fejemben játszódó történetet olvasom. Aztán egyszerűen lejegyzem.'

- Mi inspirálta a történeted? Van-e olyan valós helyszín vagy személy, aki segített, ihlette a regényt?

A Tükörtó c. regényemet egy valóságos tó inspirálta. Egy délután ezen a tóparton sétálva eszembe jutott, hogy akár egy regény helyszíne is lehetne, tele rejtéllyel és titokzatossággal. Hazaérve tovább gondolkoztam a dolgon, majd nemsokára megszületett a cselekmény ötlete.

- Milyen üzenetet szerettél volna átadni a könyveddel?

A regény főszereplője – a társával együtt – felgöngyölíti a bűnesetet, ám sok nehézséggel kell szembesülnie. Útja során bátor, kitartó, és soha nem adja fel. Ráébred, hogy nem hibás olyan bűnökért, amelyeket el sem követett. Arra is rájön, hogy a családi kötelékeknél nincs fontosabb dolog az életben.

- A karakterek közül van olyan, akiben saját magad is kicsit felfedezed?

A Tükörtó c. regényben nincs ilyen. Minden szereplőmnek gondosan kidolgoztam a jellemét, ám egyikük sem hasonlít rám.

- Mennyi ideig tartott a könyv megírása, és milyen kihívásokkal szembesültél közben? 

A könyvet rövid idő alatt, összesen négy hónap alatt írtam meg. A legnagyobb kihívást az jelentette, amikor egy-egy jól sikerült jelenet vagy fejezet után nehezen jött az ötlet, hogy hogyan is vigyem tovább az események fonalát. Ez néha megakasztotta az írás folyamatát, de amint átlendültem a dolgon, utána ugyanolyan gyors ütemben tudtam folytatni az írást, mint korábban.

- Mi volt a legjobb az írásban és mi a legnehezebb?

A legjobban azt szeretem, amikor új világokat és karaktereket alkothatok meg. Ha olyasmit hozok létre, amely korábban nem létezett, az mindig inspiráló a számomra. Legnehezebb pillanatként azokra a napokra emlékszem, amikor kevésbé éreztem magam kreatívnak, és nehezen jöttek az új ötletek.

- Lesz folytatás, vagy esetleg teljesen más témájú könyvvel készülsz?
A folytatás már el is készült, amely önálló regényként is olvasható lesz. Néhány kulcsszereplőt megtartottam, akik új családi nyomozásba kezdenek. Ez a regény már szerkesztés alatt áll, várhatóan nyár elején jelenik meg.

- Ha a történetből film készülne, kit képzelnél el a főszereplő(k) szerepére?

A férfi főszerepre Grant Gustin, a nőire Alicia Vikander lenne a legjobb véleményem szerint.

- Milyen könyveket ajánlanál azoknak, akik szerették A Tükörtó -t, addig is, míg meg nem érkezik a folytatása?

Valami izgalmas családtörténetet, amely rejtéllyel, izgalommal és váratlan meglepetésekkel van teli.