Vámpíros-vérfarkasos sztori. Azt hittem, hogy már rég lerágott csont és nem igazán fog semmi újat mutatni. Ennél kellemesebbet rég tévedtem. Vegyél egy izgalmas világot, vámpírokat, farkasokat és még jó pár lényt, öntsd nyakon némi Éhezők viadalával, spékeld meg jó sok erotikával, izzó vággyal és egy céltudatos szereplővel. Bummm! Kapsz egy izgalmas, sodró lendületű, szókimondó, társadalomkritikának sem utolsó, vicces, irónikus romantikus fantasyt. És amiért a két részről egyben írok, annak az az oka, hogy két nap alatt egyszerre befaltam a sorozat meglévő részeit és csak sajnálni tudtam, hogy nincs a kezemben a folytatás.

Az írónő izgalmasan ír. Persze nem teljesen újak az ötletei, hiszen számtalan ilyen témájú kötet van. Mégis viszi az olvasót előre, szórakoztatja, megnevetteti, körömrágásra bírja. Jók a tájleírásai, a részletes leírások, a világfelépítés, a párbeszédek, a hasonlatok, az írásmód és a szereplők is. A történetvezetés feszes, az írónő is gyors tempót diktál. De ez nagyon jól áll neki. Én ezért szerettem. Sok esteben a részletek nincsenek eléggé kifejtve, nem kapunk elegendő magyarázatot, nem tudjuk mi a motiváció, mi, miért történik. Nem megy elég mélyen le egyes történések lelki bugyraiba sem az írónő, hogy haladósabb legyen az egész. Valakitől azt hallottam, hogy kissé felületes ezáltal. De nekem most pont ezért esett jól. Nem lelkizünk, nem szentelünk oldalakat nyavajgásnak, hanem sodródunk az árral.

Lehull a fátyol, és kiderül az emberek számára, hogy a természetfeletti lények léteznek. Márpedig mostantól  nem az ember a csúcsragadozó. Sienna, főhősünk pedig szándékosan fogságba kerül, hogy megtalálja egy barátját. El is kapják, majd árverésre bocsátják a mágikus lények piacán és a vámpírokhoz kerül, akik a legvérszomjasabb és legveszélyesebb lények. Adott minden egy jó kis hajszára, véres részletekre, kegyetlenkedésre. Ám mégsem ez viszi a törénetet el a hátán. Főszereplőnk egy olyan csajszi, aki szórakoztató, irónikus, okos és persze, hogy fejjel megy a falnak bármikor. Önfejű, ami a gerincét adja a történetnek és ez az a tulajdonsága, ami életben tartja őt. De szerethető, szókimondó és könnyű vele azonosulni, így ideális karakter. Talán miatta is ment annyira gördülékenyen az olvasás. A főszereplőn kívül a mellékszereplők is jól kivitelezettek, érdekesek. Szerettem Sienna és a vámpír pikáns, spicy, erotikától nem mentes jelenteit, szóváltásait. Igazán jól sikerültek.Néhol kicsit túl sok is volt.

És hát maga a fantasy világ, amit létrehozott, nekem nagyon tetszik. Utoljára ennyire csak a Cullen vámpírokért tudtam rajongani és az nem most volt. Kiemelném, hogy itt izgalmasabb, nem csak vámpírok vannak, hanem más lények is. Az írónő nagyszerűen felépítette a természetfeletti lények társadalmát, a működésűket, szokásaikat, egymáshoz való viszonyukat. 

Mindkét rész borítója egyszerűen mesés. Egész egyszerűen imádom a borítóját, a lényegretörő, darkos, fantasyre utaló élfestést, és az egyedi, boltban nem kapható vasalt könyvsarkokat. 

A könyvet köszönöm az Álomgyár kiadónak!

Fülszveg:

Lehull ​a Fátyol

Kiszakítottak a gyűjtők karámaiból, eladtak a vámpíroknak, majd az óceánon át az Alfa Birodalomba küldtek – nos, nem épp így terveztem eltölteni a hetemet.

Na jó, igazság szerint az első felét beterveztem. De arra számítottam, hogy a vérfarkasoknak adnak el, hogy meg tudjam menteni a barátomat, Jordant a halálnál is rosszabb sorstól. Ehelyett a vérszívóknál kötöttem ki. És hogy milyen itt? Eddig nem túl fényes. Fűzőbe tuszkoltak, és úgy átalakítottak, mintha a Bridgerton egyik szereplője lennék, mindezt azért, hogy részt vegyek a szüreti játékon. Kicsit olyan, mint A nagy Ő, csak a 19. században játszódik, ahol a férfiak mind vámpírok – megbololndítva egy kis Nyerd meg az életed hangulattal.

A célom – amellett, hogy a testemben lévő lyukak számát a jelenlegi normán belül tartom – több, mint a túlélés. El akarok menekülni erről a lehetetlen helyről, hogy megtaláljam a vérfarkasok területére vezető utat és hazavigyem Jordant.

Ehhez nem árt képben lenni a politikai intrikákkal.

Sok fegyverem nincs egy szuperéles hajtű, a megkérdőjelezhető bájom és az irracionális mennyiségű optimizmusom mellett, de teljes gőzzel készülnek a tervek, hogy kijutassam innen magamat és a barátomat.

Jobban mondva ez így volt egészen addig, míg a vámpírhadsereg tábornoka és gyönyörű szeme lángra nem lobbantott, mert azóta azon gondolkodom, hogy talán mégsem akarok én annyira elszökni.

Idézet:

Nem elég, hogy az egész kibaszott Varázsbirodalom legszadistább lényeinek adnak el. Most már azt is tudom, hogy rémálmaim szörnye életre kelt.
És nem menekülhetek meg tőle azzal, hogy felébredek.