Emlékeztek még a korábbi írásomra, ahol taglalom, hogy elkezdtem az Anyatest Projekt nagyszerű programját némi testformálásra? Itt visszaolvashattok, ha mégsem.

Bele is vágtam nagy lelkesen a projektbe. Nem volt nehéz, mert a létrehozók maximálisan alaposak voltak, minden segítséget megadtak ahhoz, hogy valaki gond nélkül elkezdje, szenvedélyévé váljon az edzés, ne kínkeservvé. 

Alapos felmérés, szépen összeállított könnyített gyakorlatok az elején. Nem csak úgy durr belevágunk az izzasztó, nehéz mozgásformákba.  Szépen fölépítették és hetente nehezítettek egy kicsit, hosszabbították az edzéseket észrevétlenül. Különböző edzésformák színesítették a heteket, nem a megszokott, ugyan azon elven alapuló edzések, így színes volt, izgalmas. Hol egy lassabb jóga, hol egy nehezebb edzés következett. Ha napi egyet vagy heti kettőt lőttél be célként, az is kivitelezhető volt. A videók maguk is jó hangulatúak. Alaposak voltak, oda figyeltek apróságokra is, magyaráztak és magyaráztak menet közben, nem csak azt mutatták meg, nekik milyen jól áll ez a menő edzőgatyó és a kockás has. Bevallom a szobortestű, egész nap edző és más elfoglaltsággal nem rendelkező, hangos, kissé magamutogató edzőket nem szeretem, felidegelnek. Itt kedves anyukák mutatták be az edzésformát, néha kisbabával maguk mellett. Azt éreztem, tudják milyen, megélték ők is, átmentek ugyan ezeken a buktatókon, nehézségeken. Nem kértek lehetetlent, nem ostoroztak, ha nem sikerült. Nem csak az egész napos mozgás teszi ki az életük, hanem hús-vér anyák is.( Mennyi nem található ebben a részben:)

Szóval emberi, követhető, teljesíthető a projekt és még jól is érzed magad közben!

Borzasztó jó kommunikációjuk. Kitűnő a csapat, amit létrehoztak a projektben résztvevőknek. Itt erősíthettük egymást, beszélgethettünk, motiválhattunk másokat.  Napi segítségek, apró szösszenetek mindig akadtak motivációnak. Hol egy kép, hol étrend, hol kérdés formájában. Mindig várták a visszajelzéseinket. Miben akadtunk el, mi nem megy, miben vagyunk tanácstalanok, hogyan tudnának segíteni. Nem erőszakosak, hanem segítség nyújtók. Nem átrugdostak a célon, azt magunknak kellett, hanem utat mutattak. Étrendtől a nehezebb napokig mindenre gondoltak. Még arra is, ha valaki mégsem tudja a magára kirótt penitenciát elvégezni, az kicsit halaszthatott. 

Ennyit az általánosságokról. Most az következik, hogy én miképpen éreztem magam, hogy teljesítettem.

Kezdetek:

Picikék fotó

Sosem kellett félteni, mindig mozogtam valamit, ha volt rá egy kis időm. Nálunk a hosszú séták, bicózások, itthoni torna nem szitokszó. Viszont fogyással eléggé hadilábon állok valahogy. Hiába a rengeteg tánc, kerékpározás, gyaloglás, gyerekek utáni futkosás, A fránya kilók be vannak betonozódva rám, úgy érzem. 10 makacs kiló. Igaz mindig mindent csak félgőzzel, nagy kétkedéssel csináltam eddig. Meg kellene az étkezésem is reformálni, több vizet inni, nem fél napokat nem enni, aztán meg gigászi adagot és így tovább...Tudom mi a bibi, de a De valahogy mindig ott volt. Eddig. Most belevágtam, fogadkoztam, célokat tűztem ki. Íme ez volt az.

Már csak a céljaimat kell kitűznöm magam elé, anélkül nem megy. Nem szeretnék 10 kilókat fogyni (dehogynem!), reálisabb célt tűzök ki. Pár kiló mínusz, rendszeres mozgás, egy kis fittség, semmi fájó derék, váll, formálódó test, kisebb pocak. Nagyjából ezek az elvárásaim magam felé. Jó lenne, ha heti öt rövidebb edzést be tudnék vezetni, de már hárommal is elégedett leszek.

Hát...Jöhetnék a kifogásokkal, az elmaradt edzéseket illetően, a becsípődött derekammal, majd a majdnem eltört, máig nagyon fájó kislábujjammal, azzal a fránya sütivel, meg az esti gyerekekkel együtt való evéssel. Jöhetnék azzal, hogy valami mindig közbejött. Csengetett a postás, csomag érkezett, a gyerekkel orvoshoz kellett rohanni, elfáradtam aznapra, meleg volt, bejött egy plusz munka, a gyerekek sem hagytak...

Ekkor megint a fránya De lenne a hibás. Pedig ez nem igaz. Én magamat okolhatom! Sok dolog tényleg nem volt bekalkulálva, de sokszor csak halogattam. Bizony a 7 hétből végül 3 kimaradt edzésileg. Amikor csináltam, teljes erőbedobással tettem, de a rendszeresség a kulcs és ez nem volt meg.

De így is nyertem vele rengeteget.

Felismerést, hogy a mozgás nem szabad kényszer legyen. Szeretve lehet csak csinálni.

A mozgás jó érzést is ad az izzadságon kívül. Felismerést, hogy de jó is újra mozogni.

Megszerettem a jógát. Eddig annyira távol állt tőlem.

Meg azt, hogy bizony magamra is kell időt szakítanom lelkiismeretfurdalás nélkül. Ez nem elvesztegetett idő, hanem fontos dolog! Magamba fektetem az időt, hogy jobb kedvem legyen, egészségesebb, csinosabb legyek.

Egészséget. Mert persze mozgok sokat, de nem célirányosan. Most nem fáj a derekam, a vállam, a térdeim is kevesebbet kattognak, a projektnek köszönhetően. A mozgás kell!

Szokták mondani, hogy minden fejben dől el. Ez igaz a fogyásra is. Ha azt mantrázom, hogy sosem fogok tudni lefogyni, akkor sosem. Ahogy nem foglalkoztam vele és rendesen edzettem a programmal, élvezettel, nem méregetve centiket, kilókat, lement 2 kiló észrevétlenül.

Mi lett volna, ha betartva, minden héten háromszor edzek, az étrendemre is odafigyelek? Tripla is ment volna. 

Köszönöm a programnak ezeket a nagyszerű felismeréseket!

És akkor most amilyen lett a hasam:

Tónusosabb, izmosabb, kevesebb a hurka, vékonyabb. Na de lesz ez még jobb is, mert rengeteg tényező hátráltatott, de nem adom fel!

És hogy még egy hírt megosszak veletek, folytatom a hasizomregeneráló programjukkal. Kérem vissza a korábbi szép hasam, amit bátran mutattam meg hastáncruhámban, most meg rejtegetek mindenféle leplek alatt.

Ti is számtalan program közül válogathattok az Anyatest Projektnél, ha egy kicsit mozognátok, fogynátok, egy klassz csapathoz tartoznátok. Érdemes belekezdnei, magatok miatt!

#mozgás #szponzorálttartalom #Anyatestprojekt #mozgásazéletem #anyatest