- Az írás gondolata még gyerekkoromban jött egy fogalmazás miatt, ami olyan jól sikerült, hogy annak idején kikerült a faliújságra és még a szüleimet is behívatták és felolvasták nekik. Amikor láttam milyen meghatottan olvassák otthon fel nekem és milyen nagy örömet szereztem vele. Akkor döntöttem el, hogy én író leszek!

- A kedvenc szerzőim, mily meglepő magyar írók. Gárdonyi Géza és Berkes András. Nagyon szeretem az ízes beszédüket és tiszta szókincsüket. Őket olvasom a legszívesebben, de szeretem Agatha Christie, Karl May könyveit is.

- A mindennapokban az inspirál leginkább amikor az olvasóimtól kapom a pozitív visszajelzéseket. Igaz többen is írhatnának. És látom rajtuk, hogy amikor olvasnak, sikerül a mindennapi gondjaik elől egy kicsit elmenekülni.

- A környezetem először meglepődött, hogy ennyi év után vágtam bele az írásba, de azt szoktam mondani, soha nem túl idős az ember ahhoz, hogy megvalósítsa az álmait. Amikor nagy örömömre a kezembe foghattam az első könyvemet, és a hozzátartozóim is örültek az örömömnek, azt mondták büszkék rám. Ez nagy erőt adott a folytatáshoz. 

- A legkritikusabb az unokám, aki már akkor látja a kézirataimat, amikor még nyers változatban vannak. Minden fejezetet elolvas és megbeszéljük. Már elég nagy, tizenhat éves. És, mint minden serdülő, kíméletlenül őszinte. Ennek nagyon örülök, mert ha az ő generációjának tetszik, akkor valószínűleg az idősebb és tapasztaltabb olvasók is megtalálják benne azt, amit szeretnék közvetíteni az írásaimmal. 

- A történeteim alapjai a való életből merítkezik. Az életem folyamán és a munkám kapcsán mivel egy építőipari kis céget vezetek, nagyon sokféle emberrel találkoztam már, így a karakterek onnan jönnek. A történetekbe szeretem beleszőni a saját életemben előforduló helyeket és személyeket.

- A legnehezebb az írásban, hogy a fejemben lévő rengeteg ötletet, dolgot olyan iramban tudjam leírni, és kidolgozni, mint ahogy az gondolatként megjelenik. A legjobb dolog ami ért, hogy van egy olyan olvasóm akiről tudom, hogy az édesanyját ápolja otthon és amikor a szabadideje engedi, az én könyvem az, amit a kezébe vesz. A visszajelzése alapján rajong a történeteimért. Na, nekem ez az igazi öröm, mert tudom, hogy amikor olvas, sikerül belecsöppennie egy olyan világba, amit én közvetítek neki.

- Hogy hogyan szoktam írni? Amikor az időm engedi, leülök a nappaliba, és magam elé veszem a laptopot. Ezután máris benne vagyok abban a történetben, amit pont akkor készítek. Sok esetben együtt izgulok a szereplőimmel, de az is előfordult már, hogy sírva írtam le a gondolataimat, mert annyira együtt éreztem a lelkivilágával a főszereplőmnek. A történet, a könyv mondanivalója már az elején megfogalmazódik bennem, és nagy vonalakban már tudom, hova szeretnék a végére kilyukadni. De az addig megtörtént dolgok menet közben alakulnak ki bennem. Amikor leülök írni, akkor jön az ihlet, és ilyenkor folyamatosan írok.

- A terveim között szerepel, hogy egyre jobb legyek az írásban és bekerülhessenek a könyveim így is, hogy magánkiadású, a nagy könyvesboltokba, olyan feltételekkel, amin még nekem is marad rajta haszon. Jó volna látni, hogy a többi neves író mellett, ezeken a helyeken keresik már az én könyveimet is az olvasók, és amit írok, az már a nevem alapján legyen felismerhető. Ha valaki azt mondja, kérek egy Keti Thür regényt, az tudja, azt kapja, amit a nevem alapján megszokott és elvár.

#interjú #bemutatkozás #cikk #író