Szeretem Holly Webb könyveit, mert mindig emberközeliek. Szinte kivétel nélkül nagyon jó témákat talál meg az írónő. A stílusa könnyed, szórakoztató, mégis tartalmas. Nagyszerű olvasmány egészen kicsiknek is, de én magam is szívesen veszem kézbe a könyveit, felnőtt létemre. 

Ezzel a könyvvel sincs másként. Az olvasóihoz közelebb hozza a természetet, a környezet és állatvédelmet. Megmutatja, hogy egy kisállat is mennyi boldogságot, pozitív életérzést tud adni és ugyan úgy lehet szeretni, mint egy ember barátot. A könyv megfelelő érzékenységgel mutatja meg a helyes útat, hogyan járjunk el, hogyan nem ártunk. Ugyanakkor a történet feldolgozza azt az élethelyzetet is, mikor új helyre költözik egy család és a gyermeknek be kell illeszkednie, alkalmazkodnia a változásokhoz, új barátokat kell találnia. Megmutatja, ilyenkor milyen nehézségekkel állhat szembe.

Úgy tanít, edukál a kötet, hogy nem nyomja az arcunkba a tanulságot. Észrevétlenül tanít, amiért külön szeretem a könyveit az írónőnek.

Szerethető szereplők és szerethető történet is. A karakterekkel könnyű azonosulni. Amiért szintén plusz pont jár, hogy nincsenek benne rossz szülők, gonosz barátok. Semmi gyűlölködés, villongás nem található a könyvben. A történet mégis izgalmas, fenntartja a figyelmet. A stílus gördülékeny, könnyen olvasható. A nyelvezete nem szépirodalmi, de nem is pongyola. Ugyan annyira élvezetes, érthető a nyolc évesnek, mint a harmincnyolcévesnek (ezt ne is olvassátok el inkább). Jók a leíró részek és a párbeszédek is hihetőek, "élőek". 

A borítóját kifejezetten szeretem, bájos, informatív, színes, nem tolakodó. Nagyon jól illik a könyvhöz!

Bátran ajánlom mindenkinek a könyvet, legyen akárhány éves is! 

Nagylányom véleménye

Kicsit hosszú volt még a történet számomra, túl hosszúak voltak a fejezetek, így több részletbentudtam csak elolvastni.  A betűk mérete viszont jó volt. Kifejezetten tetszett, hogy nagyobb, így olvashatóbb. Nem kellett meresztgetnem a szemem. Tetszettek a képek is, amik a könyvben voltak. Kedvenc részem a 7. fejezet lett, ahol a főszereplő megtalálja az őzgidát és örök barátságot kötnek. A legjobb szereplő szerintem Lola volt. Őszinte, kedves, szerethető szereplő. Jó barátnők lennénk az életben. A könyv stílusa cuki volt, könnyű volt olvasni, érthető volt. 8 éves kortól ajánlom a könyv olvasását, mert szerintem a kissebbeknek nehéz lenne még olvasni.  A könyv tanulsága, hogy a barátság fontos és egy kisállattal is lehetünk nagy barátságban. Még fontos, hogy védjük az állatokat és segítsünk nekik, amikor kell és a környezetünkre is vigyázzunk. 

A könyvet ezen a linken tudjátok megvásárolni: Könyvmolyképző kiadó oldalán.

Ezúton is köszönjük a mesekönyvet!

Fülszöveg:

Loláék kertjének árnyékos zugaiban titokzatos és félénk őzek rejtőzködnek…

Amikor Lola új házba költözik az anyukájával, aggódik, mert maga mögött kell hagynia a régi életét. Ám a változás néhány jó dolgot is hoz. Szereti új otthonát a hatalmas, elvadult kerttel, ahová néha belátogatnak az őzek egy törött kerítésen át.

Egy nap a kislány rábukkan egy őzgidára, aki, úgy tűnik, bajban van. Lola elhatározza, hogy megtesz mindent, amit csak tud, hogy segítsen a megrettent kis állaton. De vajon képes lesz rá egyedül?