Egy mesekönyv lehet bús és ugyanakkor érdekes, szerethető is? Igen! A tél menyasszonya nagyon sok szomorúsággal átitatott kötet, ám mégis jó szívvel ajánlom kis olvasóinak. Bús, melankólikus története mellett igazán eredeti és szerethető szereplők, tanulság várja a gyerekekeket benne. 

A tél menyasszonya szokatlan, a kisgyereks illusztrációktól merőben eltérő borítója miatt fogott meg első körben. Másodszorra pedig a belseje, a mondanivalója. A könyv tartalma pont olyan, mint a gyönyörű hópehely, elsőre hideg, rideg, ám ha jobban megfigyeljük, a dolgok mélyére nézünk, csillog és szépséges. Nagylánykám olvasta fel nekem, így duplán élvezet volt, csak hátradőltem és élveztem. A történet eltérő és szokatlan, édes-bús, merengő.  A szereplők pedig szintén a megszokott helyett kicsit mások. Egy szív nélkül született hercegnő, a Tél király és segítői, na meg pár elrabolt lányka. Nem igazán mesébe illő szereplők, így első olvasatra. Ha már mese, akkor talán még a népmesékhez hasonlít leginkább ez a kötet történetével. Ezt is bizonyára azért érzem így, mert három elrabolt lányka, három próbatétel van. Ám mégsem népmesei. a Tél menyasszonya. Izgalmas szavakkal tűzdelt, lírai költemény, tényleges versekkel még lenyűgözöbbé téve. A történet könnyen olvasható és viszi is az olvasót magával, marasztalja. Csak azt veszed észre, hogy még egyet lapoztál és még egyet. Lehelletnyi, cseppnyi finomságok teszik még lebilincselőbbé. Hiába szomorú kicsit, mégis apró rafinériákkal, fordulatokkal és a befejezéssel élvezhetővé, gyerekbaráttá tette írója. Tanulsága megszivlelendő, kiérezhető haloványan, noha nincs az arcunkba tolva. 

Zelka, a szív nélkül született, ám csupa szív királylány mindegyikünknek követendő főhős egyszerűségével, önfeláldozásával, segítőkészségével és azzal, hogy nem ítél elsőre. Okos, látja az összefüggéseket is. És a legfontosabb, talán mindanyiunkon túltesz igazságosságával, szerethetőségével. A legrosszabb helyzetben is próbál pozitív maradni, aminek meg is lesz a jutalma. 

A Tél király, mnt "negatív" hős, szintén bámulatosan van felépítve, noha alaposan a háttérbe vonultan van jelen a történetben. 

A történetre felsorolhatnék egy csomó jelzőt. Bájos, megfoghatatlan, lírai, bámulatos, lebilincselő, izgalmas...Azt hiszem, sosem fogynának el. Egész egyszerűen elvarázsolt az egész hangulata, a szép szavai, a mondanivalója, a lüktetése és a gyönyörű illusztrációja. A stílus végtelenül szerethető és lélegzetelállító és meglehetősen egyedi. Ezek a leíró részek, a szófordulatok...Imádtam. A befejezés pedig tökéletes.

A könyvet két szóval tudnám jól leírni: SZÍVMELENGETŐ és VARÁZSLATOS. 

Maga a könyv nagyon jó vastag papírból van, a borítója keménykötésű. És nem győzöm felhívni a figyelmet a különleges illusztrációra, ami nagyon jó szerintem. 

Danci véleménye szerint az illusztrációk nagyon szépek és annak a színei is. Könnyen olvasható a történet és izgalmas. Fura volt, hogy szomorú az egész. Megtanultam a könyvből, hogy amíg valakit nem ismerek, nem ítélem meg. A Télt nem ismerte a Zelka és nem ítélte el mégsem, hogy gonosz, hanem próbált utánajárni a dolgoknak és hinni. Zelka jó feszereplő volt. Igazán kedveltem, mert kedves volt, attól függetlenül, hogy nincs szíve. A könyv szomorúsága mellett kedves is volt valahogy mégis.

Ha kedvet kaptatok e nagyszerű mesekönyv elolvasásához, megvételéhez, ITT megtehetitek. 

Fülszöveg: 

Szeretettel és izgalmakkal teli mese a télről, mely megmelengeti a szívedet.

A királyságban nagy a baj, örök ősz uralkodik. Hogy ne váljon mindez fagyos téllé, és az emberek élete ne forduljon tragédiába, áldozatot kell hozni.
A Tél egy lányt követel.

Zelka királylánynak nincsen szíve, de kishúgát nem hagyja feláldozni. Helyet cserél vele, így őt viszik el a messzi északon túlra, egészen az Örök Tél Birodalmába.
Az elvarázsolt kastélyban számtalan kemény próbatétel várja. Vajon kiállja a próbákat? Milyen sors várja? Szív nélkül rátalálhat-e a szerelem?
Kísérd el Zelkát egy olyan világba, ahol a pintyek skarlátpirosak, a szánokat nem lovak repítik, és még az évszakok is megelevenednek!

Hangulatos téli történet, ami csupa jó érzéssel járja át a szívedet.

Idézet: 

Fehér kristályok szállingóztak az égből, Zelka kinyújtotta a kezét az ablakon, és hagyta, hogy egy hópihe a tenyerébe szálljon. „Szóval így néz ki", gondolta, amikor szemügyre vette. Még sosem látott havat. Mások kezében megolvadt volna az apró pehely, de a királylánynak nem volt szíve, így ráérősen nézegethette a szépséges jégcsillagot.

– Gyere hozzám – bökte ki végül. – Lehet, hogy neked nincs szíved, de az enyémet úgy kitölti a szerelem, hogy elég lesz majd mindkettőnknek. Nem hagylak el soha, csak légy a feleségem!