2020. máj 09.

Amikor a riporternő nyomoz

írta: Mayerné Répási Adrienn
Amikor a riporternő nyomoz

Hidasi Judit: Keresés (Aranykör 2.)

96423391_263163648393302_6457789719617994752_n.jpg

Hidasi Judit Aranykör sorozatának második részét tartom a kezemben. Nagyon vártam már, hogy elolvashassam, ugyanakkor féltem is tőle, hogy nem fogja tudni megugrani az első rész nagyszerűségét. Jelentem, a félelmem teljesen megalapozatlan volt. A második kötet is hatalmas izgalmakkal, érzelmekkel, kérdésekkel lett telepakolva, a lehető legjobb szórakozást ígérve, ám mégis kicsit más, mint az első része.

 96412931_666452414141139_3519929929061892096_n.jpg

A könyv ott veszi fel a fonalat, ahol az előző végetért. Dóra, a riporter már nem is remélte, hogy megleli elrabolt gyermekét, ám sikerül neki, persze nem egyedül. Mindeközben jó sok elképesztő dolgon megy keresztül. Árulás, titkok, segítők, gyilkosságok és még több kérdés. Ez a rész több érzelmet tartalmaz, gondolatokat, elmélkedéseket a családról, szeretetről, kapcsolatokról. A nyomozás is megmaradt, hiszen fel kell gomolyítani a szálakat, ám az most háttérbe szorult, nem kapott akkora hangsúlyt.

Időugrásokkal, visszaemlékezésekkel tette az írónő még izgalmasabbá ezt a részt és rengeteg talánnyal. Sok dolgot, az apróságokat megmagyarázzák a visszaemlékezések, visszautalások, a régmúlt feltárása, így nem volt zavaró számomra, annak ellenére, hogy nem szeretem az idősíkok közötti ugrálós történeteket. Szépen felépített, lassan csordogáló könyv. Kérdésről kérdésre válaszokat kapunk, megértjük az összefüggéseket. Így hajtja az embert az olvasási vágy, minden talány megoldásának tudása. Cseles volt az írónő. Bizony nem igazán tudtam letenni a könyvet, majdnem egyhuzamban elolvastam. Ha a gyerkőceim nem dugják el pár napra, elolvastam volna egy nap alatt, az biztos. Mivel kicsit parkolópályára tették, volt időm izgulni, tűnödni rajta. 

Főszereplőnk Dóra, egy kicsit visszább lépett és teret hagyott a maga körül lévő segítőknek. Na nem az elmélkedéseiből, érzelmeiből kapunk kevesebbet, hanem a nyomozásban már nem akar mindenáron magára venni mindent, egyedül csinálni az egészet, hanem segítőit is elismeri. Számomra a könyv előnyére válik, hogy több főbb szereplő lesz. Szeretem Dórát. A talpraesettségét, a gyengeségeit, hogy elismeri a hibáit, hogy miután már senki sem hisz, ő igen. Mindenen, mindenkin keresztülvág ahhoz, hogy megtalálja gyermekét. Viszont az örömteli egymásratalálás után úgy éreztem, elveszett. Jó pár oldal kellett ahhoz, hogy újra magára találjon és ne keseregjen, ne rettegjen azon, hogy mindent ismét elveszít. Teljesen természetes emberi ösztön ez és sok dolgon átment, így érthető. Csak egy erős karaktertől meglepő volt számomra, hogy ennyit lelkizett, ahelyett hogy előrevágott volna, mint mindig, és az ügy nyomozásába vetette volna magát. Talán motivációját vesztette, hiszen az ő vágya, a gyermeke meglett. Szerencsére ez a hullámvölgy után, a feldolgozandó dolgok után, újra a régi lett. Választ keresett a kérdéseire és nem hagyta annyiban a dolgokat. 

A többi főbb szereplő teret nyert és külön fejezeteket, visszaemlékezéseket. Puskásé lett a másik főszerep, ha szabad ilyet mondani. Ő kapta Dóri után a legtöbb fejezetet. A történésekből jobban megismerjük az eddig teljesen kiismerhetetlen, rejtélyes férfit. Így, hogy már nem is volt annyira kiismerhetetlen, megszünt a veszélyes imidzse. Ezt kicsit sajnáltam. Ugye a fránya kiismerhetetlen, rettenthetetlen rosszfiúk mindig izgalmasabbak a könyvekben, mint a szimpla jófiúk. Na de nem vetettem keresztet rá. Egy olyan pasi, aki tűzbe tenné szeretteiért a kezét. Az élet nem bánt vele kesztyűs kézzel. Sok dologra magyarázatot kapunk az eddigiek fényében, mit, miért cselekedett. Szerethető szereplő, akivel számolni kell. Még az írónő szivét is meglágyította, hiszen már nem csak epizódszereplő.

A két fiú is egyre szimpatikusabbá vált az olvasás közben. Róluk még nagyon szívesen olvastam volna, akár egy teljesen különálló kötetet is. Remélem a két fiú is kap egy-egy külön könyvet, hiszen az ő szerepük is jelentős és jellemformálódásuk is. Érdekes volt olvasni, honnan, hova jutottak el Dóra szárnyai alatt. 

Szeretem, ahogy Judit nyúl a karakterekhez és formázza őket, alakítgatja, hozzájuk ad apró adalékanyagokat, esendők, hibáznak, ettől lesznek élő, hús-vér emberek, nem pedig papírmasé figurák. Talán e karakterfejlődés és a gondosan megkomponált szereplők a legerősebbek a könyvben, már azért érdemes elolvasni.

A hűhafaktor jelentős volt. Nem mondom, hogy minden kiszámíthatatlan volt. Sok dolog nem volt meglepő, számoltam rá, de tudott meglepetéseket okozni a történet és a fordulatai. Bár a mostani könyv mégsem a nyomozásról szól leginkább számomra, hanem a lelkizésről, a család fontosságáról, az újratervezésről, a mélypontból való feljövésről, az élet mélységeiről, csalódásairól és a boldog pillanatokról, de mégis izgultam, hőseink hogyan végzik, a gonosz megkapja-e méltó "jutalmát".

A hangulatkeltését csillagos ötös jár az írónőnek. Nagyon sokszor bele tudtam érezni magam az aktuális szereplő gondolataiba, bele tudtam magam helyezni az életének abba a szakaszába. A leírások ismét nagyon érzékletesek voltak. A stílus szintén a megszokott, szipi-szupi Judit féle, amit bármeddig olvasnék. A könyv inkább lassabb folyamú, gondolkodós volt most, ami meglepő volt az első könyv gyors sodrású írásmódjához képest. 

Inkább azoknak ajánlanám olvasásra a könyvet, akik szeretnek a szepelők lelkének mélyéig leutazni, nem csak egy szimpla nyomozós krimit keresnek. Azoknak ajánlanám még, akik szeretnek karakterekről olvasni, akik jól meg vannak munkálva, érzelmeik, mozgatórugóik vannak, hibáznak, szeretnek, sírnak, összetörnek, nevetnek, elérik a céljaik bármi áron. 

A borító megint nagyon izgalmas volt színével, minimalista stílusával. Kiemelkedő a mostani trend nagyon díszes, színes vagy épp fehéren hagyott stílusával szemben.

Szerettem olvasni. Kellemesen kikapcsolt, elfeledve a külvilágot. Ellvitt a múltba, jelentős társadalmi kérdéseket boncolgatott és elvitt a gazdagság által nyitott kapukhoz is. 

96754183_251241919571757_1962490395719892992_n.jpg

A könyvet Köszönöm Hidasi Judit írónőnek és az Álomgyár kiadónak!

Fülszöveg: 

Az ​Elveszve című regény, csak a bűntény felderítésének első lépése volt. Rengeteg rejtély maradt, amit Dórának és segítőinek meg kell fejtenie.
A lebilincselően izgalmas thriller második részében az ügy tovább bonyolódik, és szép lassan rájövünk, hogy valójában nem is sejtjük, hogy mi áll a háttérben…
A történet kezdetén, azon a távoli szigeten hőseink feje fölött egyre több viharfelhő gyűlik.
Meg kell oldaniuk a rejtélyt, hogy mi történt Dóra édesapjával, és hogy egy negyven évvel ezelőtti paktumnak mi köze van a gyerekek eltűnéséhez.
A mindig váratlan helyzetekben feltűnő kegyetlen, fekete ruhás férfi úgy tűnik az egész ügy kulcsa lehet, de az még mindig nem követhető, hogy segíteni, vagy hátráltatni akarja-e az ügyet.
Hogyan tud folytatódni egy nyomozás egy távoli szigeten, ahol váratlanul bukkan fel mindenki, és az ügy egészen új fordulatot vesz?
Dóra és Puskás nyomozó kibontakozó szerelmét beárnyékolja egy politikai összeesküvés is, amelynek szálai a legbefolyásosabb emberekig vezetnek.
Létezik, kiút, amikor egy egész ország rendőrsége a nyomodban van?
Hidasi Judit, Elveszve című könyv szerzőjének folytatása egy anya lelkének mélységeibe vezet minket.

Idézet: 

Amikor azt gondoljuk magunkról, hogy a végsőkig képesek vagyunk elmenni a családunkért, vajon komolyan gondoljuk? Vajon képesek lennénk felrúgni mindent, megbántani és befolyásolni azok életét, akiket a legjobban szeretünk? Képesek lennénk akár ölni is, ha a szeretteink, a családunk élete ezen múlna?

336 oldal 
puhatáblás
ISBN: 9786155875465

Ha tetszett a cikk, nyomj egy like-ot a Követem gombra jobb felső sarokban laptopról, számítógépről és balra lent tabletról, mobilról. Ha szívesen megvitatnád bővebben, mert teljesen más az álláspontod, akkor normális hangnemben a blogbejegyzés alatt, kommentben megteheted. Továbbá a ReAd-blog Fb oldalán vagy a ReAd-blog csevegő csoportban is megy a témázás a cikkről, ott is megtalálsz.

ReAd-blog Adrija

#könyv #olvasmány #olvasnijó #maradjotthonésolvass #álomgyár #álomgyárkiadó #HidasiJudit #aranykör #könyvsorozat #recenzió 

96949771_285914119078729_7604870137421758464_n.jpg

Szólj hozzá

Könyv Recenzió Olvastuk