Vége a nyárnak, de nem szívesen válunk meg annak szépségétől, színességétől, izgalmasságától, az illatoktól és a millió megélt, gyönyörű emléktől. Egy-egy virágról, egy számunkra fontos illatról, egy apró csigaházról mennyi dolog eszünkbe juthat, ami a nyarat képviseli. Persze ezek az emlékek velünk maradnak örökre, csak nem kézzelfogható formában, hanem álmainkban vissza-visszatérve vagy esetleg könnyen eltörhető, eltünedező, porosodó száraz csokrokban, összegyűjtött csigaházakban, kavicsokban, fényképekben. Valahogy nem az igazi ilyen formában. Jó leülni egy nyugodtabb, kevésbé rohanós nap, fényképeket nézegetni, de ritkán adatik meg. Ilyenkor mindig eszembe jut, olyan jó lenne konzerválni az érzéseket, a ...