A tavalyi év egyik legjobbja volt a Purple Hearts, ami ebből a könyvből készült film. Elrabolta a szívem a szerelmi románc, a nagyszerű zenék és a látszólag össze nem illő, ám mégis nagyszerűen passzoló karakterek, és a zseniális színészi játék. Így nem volt kérdéses, hogy a könyvet mindenképp magaménak szerettem volna tudni minél hamarabb és elolvasni természetesen.

Két látszólag össze nem illő ember, aki mást akar az élettől, hogyan tud együtt élni sikeresen egy látszatházasságban?

Igyekszem nem spoileresen fogalmazni és a könyvet, filmet külön-külön értékelni. De lehetnek majd összefonódások, összehasonlítások a recenziómban még így is, mert egyszerűen kihagyhatatlan. 

Nézzük a könyvet

Cassie és Luke azok a könyves szereplők, akiket borzasztóan nehéz megkedvelni. Kerek perec megmondom, unszimpatikusak hosszú-hosszú oldalakig. Már-már feladnád az olvasást, de mégis visszatart valami. 

Cassie egy bárban dolgozik,  és közben nagy vágya az, hogy a kezdő bandájával befusson, mint énekesnő-dalszövegíró. Szeret mindenkit jó távol tartani magától. Egy meg nem értett kislány, aki úgy érzi, őt senki sem szereti, így ő sem akar megkedvelni senkit sem.

Luke a hadseregbe jelentkezett, akitnemsokára harcba küldenek. Ez a hivatás, a katonai szolgálat inkább menekülőútvonal a múltja és tettei elől. Bizonyítani szeretne édesapja előtt. Ő szintén egy olyan karakter, aki nem szeretne senkit sem közel engedni magához. 

Ám az élet úgy hozza, hogy egymás mentsvárai, segítői lehetnek, ha ismeretlenül összeházasodnak, papíron, semmi kötöttséggel. Mindenkettőjük számára jó ötletnek tűnik az álházasság. De mint lenni szokott, azt nem adják olyan egyszerűen.  Félre kell tenniük a különbségeket, az életszemléletüket, egymás iránti ellenszenvüket, hogy  valódinak tűnjön a színjátékuk. Miközben ezen dolgoznak, azt veszik észre, hogy egyre közelebb és közelebb kerülnek egymáshoz, bármennyire is nem szeretnék. Másak a vágyaik, az álmuk, az életmódjuk, az életfelfogásuk, a stílusuk. Egyszóval mindenben eltérnek. csak egy dolog közös bennük, hogy nem akarnak komoly kapcsolatot, életet változtatni. 

Amit nagyon szerettem: ahogy alakul a kapcsolatuk, ahogy egyre jobban megismerik egymást. A szóváltásaikat, az üzeneteiket, az álházasság megerősítését célzó törekvéseiket. Hogy belekényszerülnek az együttélésbe és akár akarják, akár nem, hat a másik rájuk. Szerettem a gondolataikat, érzelemvilágukat olvasni bővebben.

Amit nem szerettem: hogy annyira nehéz volt megkedvelni őket. Cassie ellenszenves volt és nem tudtam megérteni nagyon sok cselekedetét, hiába vetette papírra az írónő, mik a mozgatórugói. Annyira fals indokoknak éreztem ezeket. Luke is sokkal morózusabb, távolságtartóbb volt. Nem győztek meg a végére sem, hogy ők összeillenek és együtt fognak maradni. 

A könyv stílusa könnyed, élvezetes, lassan csordogáló. A nyelvezete kissé elnagyolt. Nem épp irodalmi stílus, de kellemesen szórakoztató. Nagyszerűen kikapcsolt és gyorsan ki is olvastam. 

A filmet, ha összehasonlítjuk a könyvvel

Először a filmet láttam, ami most öreg hiba volt. Általában a könyv még hozzáad a filmhez, sorozathoz. Több érzelmet, érzést, gondolatot nyújt, mint a film. Itt kicsit visszavett a dologból, azaz nem pozitív értelemben fejlődött, hanem visszafelé a történet általa. A filmzenék és a jó színészi játék sokat adott a könyvhöz és az a tény, hogy ott nem volt mély mondanivaló, nem voltak a gondolatok, érzelmek annyira mélységekig lecsupaszítva. Szerethetőbb volt Cassie kevésbé rigolyásként, és kevésbé távolságtartóként. Luke a filmben nem tűnt annyira félresiklott személyiségnek, sem annyira nagy méregzsáknak, mint a könyvben.  Ami viszont pozitívum a filmmel szemben, hogy Luke életébe, előzményeibe jobban belefolyunk, így jobban érthetjük, értékelhetjük azt a karakerformálást, amit az írónő megírt. Végülis ez mindkettőjükre igaz. Sokkal nagyobb a karakterfejlődés a könyvben. A kötetben több dologba belefolyunk viszont, ami jó. Helyet kap az egyedüllét nehézsége, a bizalom elvesztése és az, ahogy felépül újra, a függőségből való kilábalás, egy élet újraépítése, cukorbetegség, barátság, veszteség, családi kapcsolatok és anyagi bizonytalanság.

Összességében a film hatalmas kedvenc lett, amit biztosan meg fogok még nézni. A zenéket rendszeresen hallgatom, hiszen amúgy is szeretem a főszereplő hölgy dalait. a könyv is nagyszerű szórakozás volt, amit érdemes volt elolvasni.

A könyvet köszönöm az Álomgyár kiadónak!

Fülszöveg:

Cassie Salazar és Luke Morrow nem is különbözhetnének jobban. A nagyszájú Cassie esténként egy austini bárban keresi a kenyerét, miközben minden álma, hogy énekes-dalszövegíró legyen. Luke újonc a hadseregben, és nemsokára harcba küldik a tengerentúlra. Számára a katonai szolgálat jelenti a megnyugvást. Egy nap azonban találkozik a lánnyal a bárban, és mindkettőjük élete megváltozik.

Cassie-ről kiderül, hogy cukorbeteg, így az egekbe szöknek az egészségügyi kiadásai. Amikor találkozik régi barátjával, Frankie-vel, ajánlatot tesz a férfinak: jobb egészségbiztosítás fejében hozzámegy feleségül, a házasoknak járó pluszjuttatást pedig felezik. Amikor Frankie nemet mond, jóképű, de idegesítően komoly barátja, Luke vállalja, hogy feleségül veszi Cassie-t, akinek fogalma sincs, mi a férfi házasságkötési szándékának valódi oka.