Korábban írtam már arról, hogy mennyire fontos és nehéz dolog elfogadni önmagunkat, önazonosnak maradni anyaként is. Sajnos legtöbbünk hadilábon áll a dologgal és az önbizalma inkább lefelé tendál, mint fölfelé. Én is így vagyok ezzel. Nehéz elfogadni magam olyannak, amilyen most vagyok, Nem ismerek magamra sokszor, amit a tükör mutat idegen. Persze teszek érte, hogy csinosabb legyek, fittebb és vékonyabb, egészségesebb, de nem oldja meg minden problémám a testmozgás, új ruha, fodrász. Vannak olyan dolgok, amiken nem tudok változtatni, örökre szólnak már. Ilyen a csíkos hasam, a megváltozott gondolkodásmódom...Anyaként tudok csak gondolkodni, így természetes, hogy a gyerekeim az elsők. Reggel nem a sminkelés jut eszembe vagy a legszebb ...