Az a bizonyos, rettegett felvilágosítás
Az igazat megvallva, már nem nagyon emlékszem, otthon nálunk hogyan, és milyen korban történt a felvilágosítás, és már arra sem, milyen módon. Arra emlékszem csak, mikor az iskola egészségügyi felelőse, a védőnő bejött és képeket mutogatott, magyarázott és hozott különböző szemléltetőeszközöket is hozzá. Az arcpirító téma és a nevetés, az ideges vihogás és amit kiváltott a tanerő belőlünk, az megmaradt. És az is, hogy akkor már bőven mindenről ismerni véltük az igazságot, még ha a tudásunk nem is volt teljes és a gyakorlat is bőven elmaradt. Ebből arra következtetek, hogy 12-14 éves korunkban lehetett talán a felvilágosítás akkoriban. Ma már jóval korábban érnek a gyerekek, sokkal fejlettebbek, mint mi voltunk, így ennek a felvilágosító órának hamarabb kellene érkeznie. Na nem csak a szexről, hanem a test változásairól, a menstruációról is például. A gyerekeknek könnyebb, ha nem stresszelnek egy ismeretlen dologtól, hanem tudják, mi történik velük vagy mi fog történni velük. A bizonytalanságnál, a bizonytaanság kiváltotta félelemnél és a tudatlanságnál nincs rosszabb.
Hogy miről lehet és kell is felvilágosítani a csemetéket? A testükről, a testüket érintő változásokról, a szerelemről, a szexualitásról, a menstruációról és a merevedésről is. Én azt gondolom, hogy nem szabad elkülönítani, hogy a lánynak a nőies dolgokról beszélünk csak, a fiúnak pedig a férfi témákról. Mindkettőt, jó ha tudják.
Épp ezért fontos dolog a felvilágosítás! Szülőként igen mókás és kínos is. De nem olyan, amit elmismásolhatnánk. A gyermeki kíváncsiság és tudásszomj kielégítése rendkívül fontos dolog.
Jobb előbb túlesni rajta, mint később. Nem szabad a gyereket elhajtani, legyinteni rá, féligazságokat mondogatni neki a gólyáról és méhecskéről. A gyerek nem buta, csak még nem ismeri ezeket az információkat. Ráadásul kíméletlenül megérzi, ha a szülő nem mond igazat. És ha már később ismerni fogja máshonnan a tudást, mit fog gondolni a szülőről? Kiben bízzon, kitől kérdezzen, ha nem a családtagjaitól? És ezzel biztosított, hogy nem butaságokat fog hallani, hanem az igazat. Rendkívül kényes kérdéseket tud feltenni már egészen kicsi korban a csemete, az tuti! De ezen túl kell esni, ha tetszik az embernek, ha nem!
A mai, felgyorsult világban már minden téma elérhető, könnyűszerrel rákereshető a neten minden. A gyerekek is fejlettebbek, korábban érnek. Mégis a szülő feladata elsősorban a gyermekével beszélgetni a dolgokról, átadni neki a korához illő tudást. Nem könnyű dolog. De annyi könyv található már a témában vagy film, mely eligazítja a gyermeket. De kérdései akkor is lehetnek. Kitől kérdezzen, ha a szülő nem partner benne? A sötétben tartásával a gyermeknek nem érünk el semmit. Máshonnan, máshogy úgyis meg fog tudni mindent. Akkor legalább olyan személytől tudja meg, akiben megbízik, aki már átesett ezeken és a legjobb tudása szerint fog válaszolni neki, nem kineveti, nem leszólja.
Az életkornak megfelelően érdemes elmagyarázni a dolgokat a csemetéknek. Ne egymástól, videókból ismerkedjenek meg a nemiséggel. Ne féligazságokat vegyenek készpénznek. Ne butaságokat terjesszenek egymás között. És az egymás csúfolása is elkerülhető, ha tudják, hogy normálisak ezek a testi változások és mindenki átesik rajtuk, nincs mitől félniük..
Készülj fel a felvilágosításra és ezzel elkerülheted a kínos feszengést, meglepődést is.
Ezekkel teheted könyebbé:
- Beszélgessetek róla egy közös játék, főzés alkalmával. Puhatold ki, mi foglalkoztatja, mit nem ért, mitől fél, mi érdekli.
- Beszéljétek meg, hogy feltehet bármikor kérdéseket, ha valamit tudni szeretne, kivéve az oviban öltözés közben vagy a közértben...
- Nézzetek meg közösen egy erről szóló filmet vagy olvassatok el egy könyvet róla, utána minden felmerülő kérdését válaszold meg. Fontos beszélni is róla!
- Készülj szemléltetőeszközzel (betét, óvszer), ha már elég idős!
- Mindig a korának, érdeklődésének megfelelően válaszolj. Ne menj bele túl mélyen a dolgokba, amikor még nem igényli, nem érdekli.
- A szóhasználat is fontos! Nevezd nevén a dolgokat!
- Ne kezeld tabuként! Ne szólj rá, ha olyat kérdez, ami szerinted még nem az ő fülének való! Ezzel sokat árthatsz!
- A lányokkal könnyebben szót ért, el tudja mesélni saját élményeit egy nő. A fiúknak pedig egy férfi tud hasznosabb információkkal szolgálni. Érdemes megfontolni ezt. Persze, ha úgy jön ki, akkor az a szülő mesél, akitől kérdez a csemete.
Ha tetszett a cikk, nyomj egy like-ot a Követem gombra jobb felső sarokban laptopról, számítógépről és balra lent tabletról, mobilról. Ha szívesen megvitatnád bővebben, mert teljesen más az álláspontod, akkor normális hangnemben a blogbejegyzés alatt, kommentben megteheted. Továbbá a ReAd-blog Fb oldalán vagy a ReAd-blog csevegő csoportban is megy a témázás a cikkről, ott is megtalálsz.
ReAd-blog Adrija
#felvilágosítás #gyermeknevelés #kínos #kínosdefontos #fontos