2021. feb 25.

Fotelforradalmárok kora

írta: Mayerné Répási Adrienn
Fotelforradalmárok kora

Beszólni tudni kell!?

armchair-1980308_640.jpg

Egyre elkeseredettebben olvasom az online magazinok, a sima Facebook csoportok, az Instagram oldalak és a blogok alatti kommenteket. Egy kedves bejegyzés, egy segélykérő szöveg, de még egy egyszerű hír, egy gólyahír alatt is száz kommentelőből 95 biztos, hogy oda nem illő vagy nyomdafestéket nem tűrő stílusban nyomja. 

Persze könnyű, hiszen sokszor arctalanul, névtelenül teheti meg az illető. Ezen a módon nagyszerűen levezetheti a napi stresszt, teljesen idegeneken. Élvezheti a konfrontálódást, hogy aztán kikapcsolja a gépet, telefont, mikor már terhes az ügy. Nem kell gondolkodni sokat, egy-egy elmés odaszúráson, frappáns visszaszóláson, beszóláson. Hiszen az "asszonynak" vagy a "hites urának" nem szólhat vissza, a gyerekét sem regulázhatja meg, a főnökének meg pláne nem szólhat be, mert kirúgják. Mit szólnak, ha az utálatos Gizi néninek ordítja le a fejét? Á, azt nem lehet! Így a napi rosszat nem kell a boltos nénin levezetnie, hanem elég a kommentszekcióban. Könnyen túl lehet lépni rajta, továbbtekerni és máris boldogabban érzi magát, mert valakinek be mert szólni. Hogy lehet, hogy a kérdéses személynek fájt? Kit érdekel? Úgysem ismeri! Lehet személyeskedni, mikor már elfogytak az érvek. Érvek? Azok meg minek! Még csak az sem fontosak, hogy a saját vélt vagy tényleges igazát bizonygassa! Elég, ha csak odaböfögi a saját gondolatait, aztán lelép!

De ha még ki is kell, hogy adják a kedves kommentelő adatai, a nevét, már az sem nagy visszatartó erő. Nem baj, ha olvassa az a HR-s is, akihez mennie kell jövő héten állásinterjúra. Az sem baj, ha az egyik rokona szégyenkezve olvassa az ismerőse kommentjét, lerombolva a róla alkotott összképet. A gyereke óvó nénije is látja vagy a vevője, akinek meglesz a véleménye és utána már a gyerekét is úgy kezeli, nem vásárol tőle.

Pillanatok alatt egymásnak esik két teljesen vadidegen ember is egy-egy bejegyzés alatt, mert más a hajszínűk, vagy az egyik itt lakik, a másik meg amott. Elég indok a hajbakapáshoz már az is, ha nem olyan sapka van rajta. Ácsi! Miért van egyáltalán sapka rajta?!

Ebből sportot is űznek sokan. Van, aki rendszeresen ír minden oldalra bejegyzést egy oda nem illő témát felhozva vagy az aznapi ebédjét említve. De könyörgöm, miért? Nem egyszerűbb továbbtekerni és nem foglalkozni a téged nem érintő témával? Azzal, hogy írsz, csak még olvasottabbá teszed a cikket!

Mások igyekeznek szellemi fölényüket biztosítani azzal, hogy odapötyögnek egy kedvesnek nem mondható mondatot, csak hogy a másik rosszul érezze magát! Hogy mibe kötnek bele? Mindenbe!

Hogy néz ki?! Miért ilyen buta?! Különben is, nem tud még helyesen írni sem, akkor mit akar?

Meg se merj szólalni, mert a „nyelvtannáci” átnézi a hat oldalas cikked is, hibák után kutatva, hogy aztán az orrod alá dörgölje azokat, tételesen kilistázva!

Nem veszik észre, hogy a mérhetetlen dühöt, a frusztráltságot, a lealacsonyodást nem veszi el az online világban "kiokádott" szenny. Csak magukat égetik vele minden szinten! Nem csak a szó szoros értelmében, hanem belülről égnek ki. Nem nyújt vigaszt, csak pillanatokig. Nem lesz tőle jobb kedvük, csak percekig. Nem hoz megnyugvást, csak ideig-óráig. Az életük sem lesz tőle jobb, hogy másokat megpróbálnak lenyomni. Viszont bizonyítják lelki szegénységüket és a mérhetetlen rossz stílusukat, a gonoszságot, ami bennük van vagy a butaságot. Megéri?

Amolyan költői kérdések

Vajon miért érezzük szükségét, az általunk nem érdekelt hír, celeb postja alá kommentelni?

Vajon miért másokon, idegeneken vezetjük le a napi frusztrációnkat, ahelyett, hogy elmennék egy jót futni?

Miért érezzük szükségét annak, hogy beszóljunk bárkinek és bármiért? Ha van rajta sapka, akkor az a baj, ha nem, akkor meg az?

Miért lesz jobb nekünk attól, ha másnak sem jó? Dögöljön meg a szomszéd tehene effektus?

Miért nem gondoljuk át, milyen károkat okozhatunk a rosszindulatunkkal, a gonosz megnyilvánulásainkkal másoknak? Amitől nekünk cseppet sem lesz jobb!

Miért nem fogadjuk el más véleményét, döntését szó nélkül? Miért kell "megtérítenünk" mindenáron? A saját álláspontuk felé hajlítani, ha törik, ha szakad?

Hiányzik a megfelelő kommunikációs oktatás, a körültekintés, a józan ész, az empátia, a düh levezetése és még annyi minden...

És ez bizony egyre rosszab lesz csak, mert nincs szankció, nincs visszatartóerő! Mivé válik így a világunk?

Ha tetszett a cikk, nyomj egy like-ot a Követem gombra jobb felső sarokban laptopról, számítógépről és balra lent tabletról, mobilról. Ha szívesen megvitatnád bővebben, mert teljesen más az álláspontod, akkor normális hangnemben a blogbejegyzés alatt, kommentben megteheted. Továbbá a ReAd-blog Fb oldalán vagy a ReAd-blog csevegő csoportban is megy a témázás a cikkről, ott is megtalálsz.

ReAd-blog Adrija

#vita #beszólás #verbálisbántalmazás #valóvilág 

 

Szólj hozzá

Kitekintő