2020. aug 14.

Hogyan lettem kis kertész

írta: Mayerné Répási Adrienn
Hogyan lettem kis kertész

117604349_665880344138379_2015291113423878667_n.jpg

Én kis kertész legény vagyok,
virágokat locsolgatok.
A minap, hogy erre jártam,
egy szép rózsafát találtam.

Illetve pontosabban kertészlány vagyok, de a dolgon nem változtat. Az idézet helytálló. Gyermekkoromban nagy kertünk volt mindenféle zöldségekkel és gyümölcsökkel. Az udvarunk rendszeres nyírást igénylő nagy füves résszel, a ház eleje pedig gazolnivaló résszel volt ellátva, méghozzá bőségesen.  Segítettünk, rendet tartottunk a portán és a kis kertünkben is, mi gyerekek ugyan úgy, mint a szüleink. De nagyon nem szerettem!

Megvan a szépsége a saját leszedett gyümölcsnek, zöldségnek, finomabb így, mint bármi más. Viszont munka és időigényes, amit én gyerekként borzasztóan utáltam és nem győztem kibújni a munka alól. Koszos lett a körmöm, megfájdult a derekam, befogta a kezem a paradicsom, békák, bogarak, csigák mindenfelé. Akkor biz meg is fogadtam, nekem sosem lesz kertem és a gyerekeimnek sosem kell ilyennel foglalkozniuk. Hát igen. Ember tervez, Isten végez. Tartottam is magam ehhez a fogadalmamhoz pontosan addig, míg férjhez nem mentem, gyerekeim nem születtek. Most pedig azon veszem észre magam, hogy az eltervezett leegyszerűsített, mindenhol betonnal, kiülővel, kővel kirakott udvar helyett buja zöld fogad mindenfelé. Kissé dugába dőlt az elképzelésem. Kezdetben mindent vágtam volna ki a kis kertünkben, udvarunkban. Aztán most egyre több és több dolog akad már az udvaron. Gombamód szaporodnak a fák, bokrok, gyümölcsfák és minden évben a tervezett két sor zöldség, répa helyett újabb és újabb sorok kapnak helyet. Csak egy kicsi ez, csak egy kicsi az.

Adódtak vicces helyzetek belőle. Például sosem felejtem el, mikor a répát egyeltem ki, azaz ritkítottam, míg az épp ülni tudó gyerkőcöm várt a földön a sor végében és nagy bőszen segített a zöld tépkedésben. Vagy furamód újabb fák nőnek ki, növények kezdenek el terjeszkedni az udvarban, kertben, amikhez nincs közöm. Na, nem valami manó éjjel betelepíti őket, hanem gyerkőckéim imádják a mindenféle almacsutkák, barackmagok, dinnyemagok elültetését, locsolgatását utánozni. Hogy aztán azok teljes elképedésemre ki is hajtsanak totális meglepetést okozva nekik is, mert elfeledték, és nekem is, mert nem tudom, hogy került az oda, ki fia borja, meddig nő és milyen terménnyel fog megajándékozni.

117655875_588378335175584_2297505952961142923_n.jpg

Ő itt a legújabb meglepetés. talán sárgadinnye vagy cukkini.

117880309_2373484749614744_6887219474479627257_n.jpg

Egyszer csak kinőtt egy barackfa a szőlőlugas közepén. Hát nem szép zöld?

Így született egyik kedvenc barackfánk is a szőlőlugasban vagy épp a minap fedeztem fel egy sűrű indás valamit, ami talán dinnye lesz, de az is lehet, hogy valami tökfajta. Ha akarnám, sem tudnám én ezeket a dolgokat így kicsíráztatni, felnevelni, mint a gyerekeim.

Tudni kell rólam, hogy totálisan antitalentum vagyok. Nálam a legtöbb zöld nem él meg hosszú ideig, a növényeim rendszeresen kipusztulnak kampányszerű locsolásom okán. Még a kaktuszt is sikerült kiszárítanom vagy túllocsolnom. Ki tudja?

Azért szerencsére egy-két melléfogásom mellett elég sok finomságot sikerül közösen megművelnünk, noha a munka dandárrésze rám hárul. Nem tudom, hogy eshetett meg ez az eset, de élvezem a kis gazolást, a növekvő termények nézegetését, bosszankodást a mindenféle kártevő miatt. Pedig én megfogadtam, sosem! Hát mégis! A gyerekek pedig örömmel legelik le a málnabokrot, ha két percre elfordulok, eszik le a koktélparadicsomokat málnának nézve. Utóbbiért legkisebbem volt a felelős, mint kiderült. Csak azt vettem észre, hogy hiába pirosak a paradicsomok, eltűnnek, mire teljesen beérnének. Vagy szedegetik le és eszegetik mindenféle „egyél gyümölcsöt” felszólítás helyett maguktól a szőlőt a lugasról, meggyfáról. Azt hiszem, ez a legjobb módja annak, hogy a gyerekeim rendszeres zöldség és gyümölcs evők legyenek.

Számos érvet fel tudok hozni a saját kert, balkonláda, növény és faültetés mellett:

- mert szép

- a legfinomabb a saját

- így tudod, mit eszel

- illatos

- jó elfoglaltság

- környezetvédelem miatt

- mert rá lehet függni és inkább ez legyen a függőséged oka, mint mindenféle káros dolgok

- állatvilágot csábít

- jobb, mint a mozi, ahogy mindennap megnézed, hogyan cseperednek, nőnek , színesednek a dolgok

- oxigént termel

- hűs árnyat ad

- mindig elérhető, kéznél van

- sosem lehet tudni, mikor lesz rá szükség

- testedzésnek is kiváló

- napozhatsz is ingyen

Tudtok még? Mi maradt le?

Ha egyszer az ember megteheti, neveljen fákat, bokrokat, termeljen saját zöldségeket, gyümölcsöket. De egy kis ablakba helyezhető balkonláda is megteszi pár saját fűszernövényekkel. 

Ha tetszett a cikk, nyomj egy like-ot a Követem gombra jobb felső sarokban laptopról, számítógépről és balra lent tabletról, mobilról. Ha szívesen megvitatnád bővebben, mert teljesen más az álláspontod, akkor normális hangnemben a blogbejegyzés alatt, kommentben megteheted. Továbbá a ReAd-blog Fb oldalán vagy a ReAd-blog csevegő csoportban is megy a témázás a cikkről, ott is megtalálsz.

ReAd-blog Adrija

 

Szólj hozzá

Kitekintő