Hidasi Judit mindig meg tud lepni. Mindegy, hogy krimi, romantikus vagy lelki témáról ír, az mindig csúcsszuperül sikerül. Megfelelő finomsággal nyúl mindegyik témához, ami annyira hihetetlen. El tud varázsolni, elvisz magával a kötetbe és megszűnik körülöttem a külvilág. Ez a könyv talán az eddigi legjobbja, ha mondhatom.

Az Egy nap a parton romantikus, de nem az a nyálas, szenvedős és nem is a túlírt, erotikus fajta. Pont megfelelő keretek között mozog a történet. Sok benne a lélek, az útkeresés, a múlt boncolgatása, de mégis izgalmas. Nem a gyorsan száguldó, tovatűnő olvasmány, de nem is vontatott és lassú. Valahol pont a középen helyezkedik el. Olyan természetesen szövi a mondanivalóját az írónő, mintha nem is egy könyvet olvasnánk, hanem egy személyes történetet. A nehézségeket, az elrontott múltbeli hibákat, a jövőbe való előrenézést, a múltidézést hihetetlen érzékenységgel, finomsággal tárja elénk. Rengeteg belső vívódást, érzelmet kapunk a könyvben, ami nagyon jó. Mégsem szenvelgés. Gondolkodásra késztet és arra, hogy felülvizsgáljuk saját múltunk és az életünk, jó-e így, ahogy most van. 

A szereplők szerethetők, könnyű velük azonosulni. Hiszen mi is éreztük már azt, legalább egyszer, hogy jó az életünk, de valami hiányzik...

Edit látszólag tökéletes életet él. Van egy lakása, szuper munkája, amiben a legjobb és barátja is. Ám pánikrohamokkal küzd, ami jelzi, hogy valami bizony nem kerek mégsem. Egy véletlen baleset a segítségére siet, hogy magába nézhessen, feltárja a lelke legmélyét is. Egészen külföldik, a gyönyörű olasz kisváros Grado partjáig menekül, hogy ott aztán ráébredjen, mi az igazán fontos. 

A könyv férfi főszereplője, Attila nem egy vérmacsó, hanem egy hús-vér férfi, igazi problémákkal, a maga életútjaival. Nem követel, nem elveszi, amit szeretne, nem áll bele játszmákba. Egyszerűen elmondja a véleményét mindenről és kész. Lehetne álompasi is akár, ha mi nők, a legtöbb esetben a rosszfiúkat szeretnénk. Nem az a bizsergetős, ősférfi, aki ágyba cipeli rögtön a nőt, hanem az a pasas, aki szórakoztató, a vesénkbe lát és egy jót lehet vele beszélgetni bármikor. 

Kettőjük története ez, ahol megbeszélik a múltat, mit rontottak el, milyen volt az eddigi életük, mit tehettek volna máskép, mi lett volna ha... És szép lassan rájönnek, mi hiányzott mindegyikük életéből. A történet nincs tele civódásokkal, sértődős félrevonulásokkal, játszmázással, nagy szexcsatákkal, csak őszinte megnyilvánulásokkal, olyan párbeszédekkel, melyek természetesek és normálisak. Hihető kettőjük kommunikációja. Hihetőbb mint a legtöbb, erőltetett romantikus történetben. És ezt annyira köszönöm az írónőnek! 

A párbeszédek és a csodás leírások teszik teljessé a könyvet. Érdekes, hogy főként párbeszédekre van kihegyezve a hangsúly és a belső vivódásokra, gondolatokra. Kevés olyan romantikus könyvet olvastam, ahol a beszélgetések ennyire hangsúlyosak. talán azért, mert ezt a legnehezebb megírni hihetőre, szórakoztatóra. 

Üde színfolt a könyvpalettán a történet, mely úgy adagolja a romantikát és az érzelmet. 

Hogy kiknek ajánlom olvasmányként? Minden olyan nőnek, aki hisz az őszinte, értékeken alapuló szerelemben! 

A könyvet köszönöm az írónőnek!

Fülszöveg: 

Vannak, ​akiknek ki kell várniuk egymást

Edit a legsikeresebb sebész a kórházban. A keze pontos, az időbeosztása feszes, maximalista és tökéletes. Legalábbis mások ezt gondolják róla.
Egy baleset azonban mindent megváltoztat. Élete fenekestül felfordul, és megoldásért egy régi barát tengerparti villájába menekül.
A mindig precíz és körültekintő nő egy dologgal nem számol: hogy a parton összetalálkozik régi szerelmével.
A vonzalom az eltelt hosszú idő ellenére kölcsönös maradt, az élet azonban csavart labdát dob: a férfi házas.
Mégis csodálatos napot töltenek el együtt, ami nem maradhat folytatás nélkül…
A boldogsághoz azonban, mint általában, most is kacskaringós út vezet.
Talán mégis ez a régi szerelem volt az igazi? Vagy az a férfi, aki Editet otthon várja?

Hidasi Judit, a nagy sikerű Aranykör-sorozat után lélekboncolgató, romantikus vizekre evezett. Az Egy nap a parton története jól mutatja az emberi szív kifürkészhetetlenségét, azt, hogy hiába építünk fel egy tökéletes életet, nem véd meg bennünket, ha a sors közbeszól, és váratlan helyzet elé állít bennünket. A szerelem úgy csap le, akár a nyári zápor, és mindent elsöpörhet, amit addig biztosnak és fontosnak hittünk.

Idézet:

Annyi minden vár még rám, ránk. A csodák végtelen tárháza, a lehetőségek milliárdjai. Minden nap lehet más, minden nap lehet egy új kezdet.