Egy csipetnyi nő fűszerezve anyasággal, könyvekkel, interjúkkal, programajánlóval...

ReAd-blog


Igazából Maugli

Marina Chapman · Vanessa James · Lynne Barrett-Lee: A ​lány, akinek nem volt neve

2019. november 12. - Mayerné Répási Adrienn

74638421_2646417225418275_7061083662355267584_n.jpg

Egy könyv, mely a Maugli női verziója is lehetne. Egy történet, mely megmutatja, hogy az ijesztő, sötét, kiismerhetetlen esőerdőtől a városi dzsungel mennyivel veszélyesebb. Egy olyan igaz tanmese, mely megismerteti velünk, hogy az erdőben élő veszélyesnek titulál majom mennyivel emberségesebb, mint sok ember! Ez Marina története, aki egy igazi hős, egy nagy túlélő.

Bevallom, nehezen rántott be a kötet. Nem azért, mert rosszul van megírva vagy már megszokottá váltak az ilyen borzalmak, csupán rosszkor kezdtem bele a könyvbe. Nem jókor talált meg, így nehezen tudtam ráhangolódni. Az sem segített rajta, hogy sokáig tartott az olvasása, újra és újra kizökkentem, pihenőt kellett tartanom a lelki ráhatása miatt.

Nehezen emészthető kötet, szem előtt tartva, hogy megtörtént eset. Az élet írja a legmegdöbbentőbb, legdurvább dolgokat, amit a képzelet sem tud kitalálni, az biztos. Annyi minden történik a főszereplővel, hogy sokként hat. Olyan, mint egy rémmese, mely a képzelet szüleménye, pedig igenis hihető, mert ilyen a világunk. Marinát 4 évesen rabolják el és az őserdőben köt ki. Hihetetlen lélekjelenléttel, túlélőösztönnel rendelkező, mindent túlélő kislány. Vajon egy apró gyermek mennyi borzalmat képes elviselni egy fél életen keresztül? Mikortól bomlik meg az elméje, adja fel az emberi létet valaki? Mennyit bír az emberi test és lélek? Fejlődéstörténet vagy túlélő történet? Talán mindkettő kicsit.

Mikor ilyen könyvet olvasok, rá kell döbbennem, mennyire apró dolgokon problémázunk ehhez képest. Mennyire könnyű életünk van, mégsem vagyunk elégedettek vele, nem értékeljük eléggé azt, amink van. 

76747513_2646417445418253_8198060788070481920_n.jpg

Marina érzékletesen ír a történtekről. Érezzük az őserdő sötétjét, a majmok hangját halljuk, hogy aztán a későbbiekben a rettegése, kiszolgáltatottsága váltsa föl, egy másfajta félelem a könyv történéseit. Hihetetlen, hogy a társadalom a gyerekek kezét ilyen szinten elengedi, nyomorban tengődnek, egyedül az utcán. Becsülöm a főszereplőt, mert a legsötétebb időkben is előre tekint és nem adja föl, bármilyen nehézséget gördít elé az élet. Ember marad, aki a jót is látja, nem csak a rosszat. És hisz. Nem vágyik vissza a kezdetekhez, az esőerdőbe, hanem emelt fejjel küzd tovább. Jól árnyalja a könyv az emberek sokszínűségét, a jó és a rossz között elhelyezkedő rengeteg réteget, az élet borzalmait és apró örömei között szakadékot.

Talán számára nem a testi borzalmak, az alkalmazkodás, kín volt nehezen kezelhető, hanem a magány, a valakihez tartozás nélküliségének elviselése. 

A főszereplő mesél és mesél. Tárgyilagosan tárja elénk élete történetét, viszont nem enged be a legmélyére. Talán túl fájdalmas számára. Én úgy éreztem, hogy nem engedett be eléggé, nehogy elrettenjek. Szerethető, bárkinél emberibb kislány, majd nagylány és felnőtt. A rossz sorsát is jóra kovácsolja kitartásával, erős jellemével, jó szívével. Könnyű őt megszeretni, hiszen a túlélésre játszik csak és szeretetet szeretne. Senki felé nincs előítélete, nincsenek manírjai, semmi rossz nincs a gondolataiban, senkinek nem szeretne ártani. Vele a lehető legrosszabbat cselekvő felé sem táplál gyűlöletet, gyilkos indulatokat. Nehéz lehet ennyire jónak, higgadnak lenni, nem túl hálás feladat. Nagyon szerettem volna olvasni a lelki oldalról is, jelenleg hogy van, hogyan dolgozta fel ezt a rengeteg rosszat. Túl tudott jutni mindenen? Vajon most, hogy már ismeri a világot, a múltját, akkor sem tud rossz szívvel gondolni az őt bántókra? Nem akar egy kis elégtételt, felül tud emelkedni ezeken?

Érzelmek, érzések, szenvedés, cseppnyi boldogság, kilátástalanság, bánat, vágyódás, egyedüllét...Annyi, de annyi érzést tár elénk a könyv.

Nem lett kerek a könyv, a vége annyira hiányzik, mint egy falat kenyér. De aki bírja a spoilereket, az megkaphatja videó formájában.

A stílus kicsit vontatott. Könnyen olvasható, de mégis lassú folyású. A leíró részek jobbak, mint  a párbeszédek. Utóbbiak néha annyira nem életszerűek vagy csak hihetetlen, hogy ilyen megtörténhet egyáltalán.

Ne várj száguldást, pörgős történéseket, akciódús, nagy izgalmakat. Inkább ledöbbenést és sok érzelmet a könyvtől.

A borítóját imádtam, nagyon kifejező, sejtelmes, izgalmas és kifejezi a könyv tartalmát.

Köszönöm a könyvet a 21. század kiadónak!

Eredeti címe: Marina Chapman: The Girl With No Name

336 oldal 
ISBN: 9786155915765 
Fordította: Kallai Nóra

 

Fülszöveg:

Megdöbbentő ​történet az elveszett gyermekről, aki túljutott a megpróbáltatásokon akár a dzsungelben, akár az utcán nyomorogva, hogy aztán visszatérjen a korábbi életébe. 1954-ben egy távoli, dél-amerikai faluból elraboltak egy négyéves kislányt. Marina Chapmant az otthonából ragadták el, aztán sorsára hagyták a kolumbiai dzsungel mélyén. Csoda, hogy életben maradt.
Két nappal később a rettegő és éhező kislány ráakadt egy csapat csuklyásmajomra, és ösztönösen utánozni kezdte a viselkedésüket. Ugyanazt ette, amit a majmok, ugyanúgy viselkedett, mint furcsa barátai.
Marina öt évig élt a majmok között, ezalatt állatias vonásokat vett fel: nem beszélt, levetkőzte gátlásait, nem tekintette embernek önmagát, és az emberi közösség szabályai helyett a majomcsalád normáit követte. De ez még csak a kezdet volt szenvedéseinek és kalandjainak sorában…

Idézet:

Lövésem sincs, miért voltak velem ilyen kedvesek. De örülök, hogy olyanok voltak, mert megmutatták, hogy nem minden ember kegyetlen.

SPOILER

 

Marina története szerencsére jól végződik.

Marina Chapman, főhősünk jelenleg Angliában él férjével. Két felnőtt lánya van. Az élettörténetéből befolyó jövedelmet a gyermekmunka és az emberkereskedelem megfékezésére fordítja.

 

ReAd-blog

#read #blog #könyv #21.század #kiadó #book #durva #igaztörténet #megdöbbentő #olvasmány #zsigerighatol

covers_545780.jpg

 

 

 

 

Rebimesék

Nádasi-Ozsvár Andrea: Bosszantöpp ​és más furcsaságok, avagy Rebimesék félősöknek és bátraknak

75418171_2608660092527322_7270187430811009024_n.jpg

Kevés olyan mesekönyv létezik, amit én és a három csemetém is maximálisan élveztünk. Ez a kötet egyike lett a keveseknek, ami nagy szó, mert a 2 éves, 6 éves, 8 éves gyermek és jómagam (életkorom feledje jótékony homály) teljességgel mást stílust, történeteket, karaktereket kedvelünk. Elvileg az olvasmányainknak is eltérőeknek kellene lennie bőven. Ezúton is köszönjük a gyönyörű, dedikált könyvet az írónőnek!

A hangulat, a stílus, a szóhasználat teljességgel utánozhatatlan és annyira élvezhető, hogy csuda. A főszereplő kislány egy szerethető, átlagos kislány. Teljesen nagylányomra ismertünk benne, ezen nevetgéltünk többször is az olvasás folyamán. A varázslények és elnevezéseik annyira kedvesek és mulatságosak voltak, hogy a másik fő okot szolgáltatták a folyamatos kuncogásunkra.

73409323_2608660189193979_7111114671234482176_n.jpg

Igazi mosolyvarázsló az írónő. A hétköznapi élet apró történéseit írta bele a mesekönyvbe, de nem hétköznapi módon, különleges teremtményekkel és izgalmas magyarázatokkal tűzdelve. Ugye te is mindig keresel valamit a lakásban? Nálad is elkeverednek a zokni párok? Te is rászólsz a gyermekedre, hogy jöjjön már fürdeni, indulni kell az oviba, amikor ő pont a legjobbat játssza? Most meglelheted a zokni párját és kiderül az is, hová tűnnek el az apró dolgok, amiket olykor keresünk, de arra is választ kaphatunk, hogy ki a felelős azért, ha az anyukák-apukák morgósak, ahelyett, hogy örülnének, a csemete játszik az indulás helyett. Szerethető, vicces, modern minden egyes kis történet. Könnyen olvasható, így saját olvasásra is ajánlom az apróbbaknak, nagyobbaknak. 

Tudni kell úgy mesét írni, hogy semmi durvaság nincs benne, mégis interakciót vált ki, fenntartja az érdeklődést a csemetékben. Nincsenek nagy konfliktusok, gonosz erők, gonosz lények és mégis működik a mese. Itt a humor veszi át a durvaság szerepét, talán azért. Nem akar egyik történet sem leszuszakolni a torkunkon nagy igazságokat, mégis van egy pici tanulság mindegyikben.

Rebeka, alias Rebi egy nagyon okos, cserfes kislány, aki igen életrevaló. Olyan igazi, tűzrőlpattant kislány. Nagyon könnyű azonosulni a karakterével, így nincs olyan gyermek, aki ne zárná szívébe rögtön. Bevallom, én is nagyon megszerettem őt. Érdekesen szemléli a világot, válaszokat keres, nem ül a babérjain, rögtön cselekszik, nyitott szemmel jár a világban. Mindenre van egy jó kérdése vagy válasza. Azért külön köszönet az írónőnek, hogy a szülők is kedvesek, aranyosak, csak néha háklisak. Hatalmas problémám a mai mesekönyvekkel, hogy legtöbbször a szülők kimaradnak a meséből vagy nagyon bugyuták, gonoszak is néha. Itt ők is egy átlagos család, átlagos mindennapokkal. A többi szereplő pedig igen nagy képzelőerőre ad következtetni. Csíkoshátú Bőröndös Sompolyka, Bosszantöp, Porcicák, Zebulon. Mind szórakoztató kis lakói a meséknek.

A nyelvezet, a stílus, amelyben íródott letisztult, igényes, mondhatom stílusos. A leíró részek érzékletesek, a párbeszédek jól eltaláltak. 

Kiemelném Hajdú Zsófi illusztrációit, amik zseniálisak.Kellően színesek, figyelemfelkeltők és izgalmasak. Szerintem nagyon jól elkapta a mesék hangulatát, a szereplők kinézetét. Figyelemmel fogom kísérni munkásságát ezek után. 

A végére a borító, ami szintén nagyon jól sikerült. Színvilágával kellően figyelemfelkeltő, kiemelkedő. Nekem nagyon teszik. Korábban más címmel, illusztrációval, borítóval megjelent már a könyv, hogy aztán újra ki legyen adva más formában. Az előzővel sem volt bajom, az is tetszetős, de ha mondhatom azt sértődés, mindennemű bántás nélkül, ez a forma kicsit magasabb kategóriát képvisel most.

Daniella, a 8 évesem így nyilatkozott a meséről:

Nagyon bírtam Rebit, ő volt a kedvencem a mesékben. Nagyon viccesek voltak a történetek, be is néztem rögtön az ágyam alá. Rövid mesék voltak, így gond nélkül, elfáradás nélkül el tudtam olvasni őket.

Viktória, a 6 évesem pedig ezt mondta a könyvről

Gurulósra nevettem magam. Anya, amikor olvasod megint? Még, még, még. Nincs több történet?

Egyszóval egy humoros, tanulságos könyv, melyet az ember jó szívvel olvas föl csemetéjének bármilyen napszakban. Ha fél a gyermek, rossz kedve van, egycsapásra felvidítja, elfeledteti vele félelmét, rossz kedvét e könyvecske. A szülő sem kap lábrázást a bosszantó karakterek vagy bugyutácska mese miatt, mert ezt élvezni is tudja. Bármilyen korosztálynak szívesen ajánlom.

A könyvet köszönjük az írónőnek! Reméljük hamarosan érkezik Rebi következő kötete, mi tűkön ülve várjuk!

Fülszöveg: 

Rebeka egy tökéletesen átlagos kislány, aki bátor és kíváncsi természete miatt hajlamos mindenféle zűrbe keveredni.
Ezekben a mesékben az ő kalandjait követhetjük nyomon, egy varázslattal átitatott világban. A kötekedős Bosszantöpptől (akinek feltett szándéka bajba sodorni Rebit), a jószívű Csíkoshátú Bőröndös Sompolykáig (aki viszont segít Rebinek visszanyerni a számítógép elé kövült apukájának figyelmét) egy mágikus világmindenség kel életre minden történetben, titokzatossággal és képzelettel színezve az egyébként hétköznapi élethelyzeteket.
A Rebimesék kedvesen eredeti és szórakoztató történetek gyűjteménye, melyeket nemcsak a gyermekek, de a szülők is élvezni fognak esti meseolvasáskor – de legyetek óvatosak, mert ha legközelebb valami különös történik az otthonotokban, ti is hajlamosak lesztek benézni a sötét sarkokba, nem lakik-e ott valaki….

Idézet:

A Varázsvilág lakói éppen olyan sokfélék, mint az emberek:akad köztük jó is, rossz is.

64 oldal 
keménytáblás 
ISBN: 9786155697364
Illusztrálta: Hajdú Zsófi
Korábbi megjelenése: Bosszantöpp és más furcsaságok 
covers_392551.jpg

Vannak itt tökéletes anyák?

Kathryn Wallace: Vannak ​tökéletes anyák, csak nekik még nem született gyerekük

73004234_2608667715859893_6742575914250403840_n.jpg

Olvassák a blogom tökéletes anyák vajon? Mert én cseppet sem vagyok tökéletes. Vagy azok az ős-anyák tökéletes mivoltukban csak a fejekben, filmekben és ezekben a könyvekben léteznek? Vagy még ott sem?

A könyv címe is mutatja, a tökéletes anyákról lesz szó benne. Az idei év legjobban várt és legszórakoztatóbb könyve díját az írónőnek ítélném, az biztos. Zseniális, letehetetlen kötet volt, ami arra hivatott szolgálni, hogy egy kicsit tudjunk nevetni önmagunkon, anyaságunkon, ne vegyük véresen komolyan a tökéletes anya mítoszt és az életet sem. Ezt legalább tökéletesen teljesítette a könyv. Nagyszerűen kikapcsolt, szórakoztatott. Néhol sírtam volna legszívesebben, máskor hangosan kacagtam, pedig nem vagyok a hangosan felvihogó emberke. Kellő humorral, érzelmekkel, ráhatással megszerkesztett történet. Sokszor egy-egy helyzetet olvasva magamra ismertem vagy valamelyik anyatársamra. Ahogy nincs tökéletesség, úgy nincs tökéletes anya sem, számomra. Ezt a könyv nagyszerűen prezentálja.

Két nő megismerkedése, barátsága áll a fókuszban  hogyan élik meg az anyaságuk, az életük, annak a változásait, ők hogy változnak egymás hatására.

Gemma egy hétköznapi nő, hétköznapi gondokkal. Mindig késésben van, két gyermeke és munkája közötti törékeny egyensúlyt nehezen tartva, egyedülállóként él. Ő a fura nő, gyermeke osztályában, aki mindig kilóg a sorból. Könnyesre nevettem magam gyermekei, Ava és Sam beszólásain, éleslátásán, szókimondásán, az általuk teremtett vicces helyzeteken. Bájos család, ahol érezhető a szeretet, de hegynyi gondok is.

Becky látszatra tökéletes házasságban él, ám semmi sem az, aminek látszik. Cseppet sem az. Belefásulva, kiégve keresi azt a munkát, ami feldobná az életét, a szürkeséget, kiteljesedhetne nem csak az anyaságában és talán az egész élete helyre billenne tőle. Igazi "mindenlébenkanál" típusú, szókimondó csajszi, aki nagyszerűen tud rendezkedni másnál, csak a saját életét nem tudja megoldani.

A két anya mikor egymásra talál, kő kövön nem marad. Pusztítóak együtt. Kihozzák a legjobbat és a legrosszabbat is egymásból. Bevallom, hozzám Gemma hebehurgyasága állt közelebb, talán azért is, mert hasonló karakter vagyok én is. Mindig rohanó, mindent elfelejtő, elkéső, késében lévő anyuka. Becky sokszor sok volt számomra, de ő is szerethető figura. 

Megfogadják, hogy jobb életet fognak élni. Mindkettő eléri a kitűzött céljait, Becky egy új munkát, jobb házasságot, Gemma pedig egy szerető pasit és önmaga jobbik változatát. Rögös az út odáig, míg belátják tökéletes nincs, csak megközelíthető. Közben rengeteg vicces helyzetbe sodródnak, míg végül megtalálják a pont megfelelő állapotot. Közben veszekedések, ciki helyzetek, nagy sírások, rádöbbenések, őszinte beszélgetések és jó sok üveg bor elfogy. Az élet is írhatta volna a kötetet, viszont ott ritkán ennyire humoros, már-már szánni való a dolog, míg egy könyvben olvasva merünk nevetni ezeken a dolgokon és merünk magunkra ismerni. 

A stílus könnyed, humoros, érzelmekkel teli, igazán szórakoztató. Az írónő megfelelő bájjal, szarkazmussal látta el a szereplőit és ezáltal az olvasókat is. Jól működnek a leíró részek, kellően érzékletesek, viszont ezúttal a párbeszédek visznek mindent. Lendületes, gyors lefolyású kötet, nagy mondanivalóval, ami nagyszerű kikapcsolódásra. Gyorsan olvasható, igazi anya könyv. Nem mondom, hogy nem sablonos kicsit és kiszámítható, de nem is ezért lehet szeretni, hanem a zseniális karakterek és a poénözön miatt.

Ha még az anyaság előtt állsz, ne olvasd el, iszonyúan veszélyes olvasmány!

Hogy kiknek nem ajánlom? A sótlan, humortalan embereknek. Azoknak, akik ős-anyák és mindent, de mindent jól csinálnak. Azoknak sem ajánlom, akik nem szeretnek nevetni, sírni. 

Kiknek kötelező olvasmány? Minden anyának és apának!

A kötettől pont azt kaptam, amit vártam. Szórakoztatást és azt, hogy kizökkentsen a szürke hétköznapokból. A könyv borítója színével kellően figyelemfelkeltő, bár a cím és a kép kissé félrevezethető lehet. Ne rettentsen el senkit ám. Ide nekem a következő részt vagy egy hasonló olvasmányt, de rögtön!

 A könyvet és a rengeteg nevetést köszönöm az Álomgyár kiadónak! Ha szemfülesek vagytok, rögtön észre is vehetitek az egyik következő olvasmányom a fő képen.

Fülszöveg: 

Anya. Anya! ANYAAAA! – 40-es szingli anya megosztaná (mindenét!)
„Sam, Ava! Indulás fölfelé! Megmostátok a fogatokat? Fésülködés? Cipő? Gyerünk, gyerünk, gyerünk! Már megint iszonyúan el fogunk késni! Nem, nem láttam Optimusz fővezért, és nem is érdekel, merre lehet. Sam, abbahagynád a testvéred szekálását, és eltennéd végre a felhőkarcoló-modellt, amit a múlt éjjel gondosan összeraktam helyetted, hogy ne kerüljünk bajba a tanárodnál? Nem, nem olyan a szaga, mint a romlott bornak. Na jó, talán egy kicsit. Sam, nincs időm vitázni. Csak emeld meg a feneked és szállj be a kocsiba, oké? Ava! Fogmosás! Fésülködés! Cipő!”
Gemma éppencsak egyben tartja az életét: egyedülálló anya, mindjárt betölti a 40-et, és a hétéves lánya egy kegyetlenül pontos rajzon a melleit valahol a térde környékén ábrázolja. Amikor Gemma újdonsült szomszédja, Becky azt javasolja, hogy kezdjen el újra randizni, Gemmának komoly önuralomra van szüksége, hogy ne röhögje képen.
De Becky nagyon meggyőző tud lenni, és Gemma hamarosan ott találja magát zsonglőrködve egy teljes munkaidős állásban, az iskolatársak egyre örültebb igényeket támasztó anyukáinak Facebook-csoportjában és az új randizás világának trükkös etikettjében.
Ha ez nem lenne elég, Gemmának valahogy kezelnie kell a vonzódását a lánya tanárához, Tomhoz, aki a nagyvárosi életét arra cserélte, hogy egy osztálynyi hétévesnek nyelvtant és matekot tanítson, meg azt, miért nem jó ötlet a másikat büdös pukimajomnak nevezni.
Ez hosszú évnek ígérkezik, amiben Gemma és Becky egy nagyon fontos leckét kap az élettől: hogy végül is jó szülőnek lenni csupán annyit jelent, mint elég jónak lenni.

Idézet:

Becky sokszor gondolkodott rajta, hogy a szülésfelkészítő tanfolyamok miért foglalkoznak olyan rengeteget a szüléssel, és miért nem foglalkoznak azokkal a készségekkel, amikre a szülés után lesz szükség.

382 oldal 
ISBN: 9786156013538 
FordítottaGoitein Veronika

Kathryn Wallace: Absolutely Smashing It

ReAd-blog

71689800_2547402611986404_4135691534794227712_n.jpg

Párizs mindig jó ötlet

Nicolas Barreau: Párizs mindig jó ötlet

eiffel-tower-1839974_640.jpg

Párizs mindig jó ötlet, ahogy az író könyvei is. Korábban olvastam már tőle, így nem ért meglepetés, mikor megérkezett a kötet a Park kiadótól. Megint egy olyan könyvet sikerült alkotnia az készítőnek, ami könnyed kikapcsolódásra csábít, bármikor, bárhol egy hatalmas adag olvasásra ösztönöz. Csak úgy kezdj neki, hogy tudod, elvarázsol, magával ránt a történet, az egyedi stílus, nem fogod tudni letenni!

73202874_2465370156877155_7688376370514100224_n.jpg

Annyi finomság, hangulat, szerelem, Párizs van a könyvben, hogy már azért érdemes kézbe venni. Az író megfelelő finomsággal, stílussal adja vissza a város hangulatát, a szereplők érzéseit. Annyi változás történt az előző kötete óta (amit korábban olvastam) , hogy kicsit könnyedebb a téma, több a mosolygásra, nevetésre ingerlő történés, vidámabb, felhőtlenebb, rózsaszínebb, közvetlenebb, kötetlenebb, szertelenebb. 

A történet Rosalieról szól, aki Párizsban él, egy kis boltja van és úgy érzi pont ott van, ahol kell, de valami hiányzik az életéből. Aztán a művészet, pontosabban az illusztrálás meghozza neki a hőn vágyott boldogságot, sikert és egy csipetnyi bosszúságot is, leginkább egy férfi személyében. Ezzel az élete kezd felfordulni. Az unalmas, megszokott mindennapokat felváltják a nyomozás izgalmai és valami más is, amire nem számított. A történet középpontjában egy mese áll, pontosan a Kék Tigris című történet, amit szintén megismerhetünk a kötet lapjain keresztül. Imádtam a könyv kettősségét, hogy mese és romantikus történet is egyben. Meghitt, vidám, évődő a hangnem. A párbeszédek élők, izgalmasak, a leíró részek pedig még inkább. Köszönöm a fordítónak a remek munkát, megmaradt a stílus, a hangulat is. Jól összerakott könyv bizony. Mondtam már, hogy imádom az író stílusát?

 Rosalie egy igazán belevaló, kedves, kedélyes, élet igenlő nő, akit könnyű szeretni. Csetlései-botlásai, meglátásai, különcsége mosolyt csalna mindenki arcára, ha élő személy lenne. Szeretném hinni, hogy az író valakiről mintázta főhősét és ő tényleg élő, hús-vér ember. Annyira elkélne a világba sok-sok Rosalie. Imádtam minden megmozdulását, az élethez való viszonyát és a kutyusát is. Beragyogta a történetet. Szerintem a művészet iránti rajongásom is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ennyi megszerettem őt. Hősnőnk az igazi, nagybetűs MŰVÉSZ, aki alkot és ezzel ad másoknak valami nagyot.

Robert és Max, a másik két főhős, szintén olyan karakter, akiket az ember nem tud nem a szívébe zárni rövid időn belül és valakihez hasonlítani. Ők azok az átlagos emberek, akik nap, mint nap szembe jönnek velünk az utcán, köszönünk nekik, mindig megmosolyogtatnak, vonzódunk hozzájuk, szívesen beszédbe elegyedünk velük, néha persze rossz passzban vannak, de alapvetően kedveljük őket.

A könyv annyira magával ragadó, hogy kedvem lenne azonnal összepakolni a családot és Párizsba költözni, egy kis üzletet nyitni képeslapokkal, pont ahogy a könyveben.

Nem keményvonalas, mondanivalót sugalló könyv, hacsak azt nem sugallja, hogy az élet rövid, éljük le boldogan. Nincs nem várt fordulat, kiszámítható, átlagos, ám bájos könyv. Lehetett volna több. Jobban kibontani a karaktereket, némi fejlődés is jót tett volna nekik. A múlt, a szerelem kibontakozás is további leírást megért volna. De akkor nem lenne ilyen habkönnyű, könnyen emészthető, gyorsan olvasható, bú felejtető kötet. 

Ha valami olyan olvasmányra vágyik a szíved, ami megtölt, ami pozitív irányba befolyásol, akkor ez a te történeted. Semmi gonoszság, csúfság, lehúzó dolog nincs benne. Egy leheletkönnyű kis szomorkodás van csak, de az is hamar feledhető. Ne várj világmegváltó gondolatokat, sem ezer Wattos csavart, ez nem az a könyv. Könnyed, szórakozásra okot adó kötet inkább, mely mosolyt csal az arcodra.

 A könyvet és a remek szórakozást köszönöm a Park kiadónak!

Fülszöveg:

Rosalie egy kis levelezőlapbolt tulajdonosa a párizsi Saint Germainben. Imád rajzolni, és kedvenc színe a kék. Amikor a híres gyermekkönyvíró éppen őt kéri fel, hogy illusztrálja A kék tigris című, új mesekönyvét, Rosalie repes az örömtől. Nem sokkal később egy izgatott New York-i irodalomprofesszor ront be az üzletbe, és magából kikelve plágiummal vádolja meg a könyv szerzőjét. Rosalie felháborodottan utasítja vissza a képtelen vádat. De ahogy múlik az idő, sejteni kezdi, hogy ez a mese valami titkot rejt…

Idézet: 

Az élet néha olyan áttekinthetetlenül bonyolult, de a végén meglepő módon mégis összeáll, értelmet nyer az egész.

Eredeti cím:

Nicolas Barreau: Paris ist immer eine gute Idee

316 oldal 
ISBN: 9789633554821 
Fordította: Fodor Zsuzsa
#szeretekolvasni #olvasnijó #Párizs #olvassunk #imádásvan #jókönyvvolt #Prakkiadó #recenzió #hangulat
ReAd-blog

Az ABC bűvöletében

A ​nagy ábécéskönyv

72436564_2572282559498409_4280203779711696896_n.jpg
Az ABC egy misztikus valami gyermekkorban, ami kicsit érthetetlen, kicsit trükkös és megfoghatatlan. Aztán egy idő után megszokott ismerősünké válik, aminek minden nap hasznát vesszük.
Az jár az eszemben, hogy korábban a betűk ismerete nélkül hogyan tudtam létezni? És nem csak az olvasás miatt kérdezem. 
Megkönnyíti a világ megértését, a mindennapokat az ismerete. Milyen nehéz lehet a kicsiknek elnavigálni a világban, mikor nem tudják még elolvasni, merre található a mosdó, milyen utcában járnak épp...Nekünk annyira magától értetődő, szokványos dolog. Millió helyzetben megkönnyíti a dolgunk, ha tudunk olvasni, amit ők nem tudják segítségül hívni, míg nagyobbak nem lesznek, meg nem tanulják a betűket.
Ez a könyv hiánypótló kötet. Egy kis áthidaló az óvoda és az iskola között. Millió gyermekkönyv létezik, de ilyen formában, a betűket ismertető kevés. Ötvözi a kedves kis ismerős mesealakok, a rövid, könnyen olvasható történetek, a mondókák és az ABC betűit, a különböző írásmódokkal.
A történetek egyszerűek, könnyen olvashatóak, az eredeti nagy meseművektől eltérőek, de ahhoz szorosan kapcsolódnak. Remek kezdő olvasópalántáknak. A kötet elején még pár szavas olvasmányok vannak, majd szép lassan egyre több és több sor kerül bele az olvasmányokba, fejlesztve a gyermeket, szépen felépítve a kötete ívét. A meselakok régi ismerősként köszönnek vissza minden kislánynak, kisfiúnak a könyvből, mert tényleg a megszokott, ismert történetek karakterei szerepelnek bennük. Az új és a régi mesék keverednek, így megfér egymás mellett Hamupipőke és a viszonylag újnak számító, Olaf, Dinók is.
Fiús és lányos történetek váltogatják egymást, egyik nem kis képviselőit sem elfeledve.
Ezért mindkét nemnek ideális olvasmány.
Ha korhoz kellene kötnöm, akkor 4-8 éves korosztálynak adnám szívesen a kezébe.
71778821_2572282649498400_2399987425326661632_n.jpg
A betűk több szóban, többféleképpen megjelennek az adott oldalon, megfelelő sorrendbe szedve, az ABC-t követve.
Remek ismertető a betű tanuláshoz, észrevétlenül varázsolja bele a csemetéket ebbe a világba.
Az illusztrációk szépek, változatosak, jól alátámasztják a könyv színességét.
Bevallom, én nagyon megörültem ennek a kötetnek, mikor megérkezett a Manó Könyvektől. Az iskolában annyira gyorsan követik a betűk egymást, hogy kiélvezni nem lehet. Itt pedig lassacskán ismerkedhetnek a kisebbek a betűkkel, a hozzájuk tartozó szavakkal, mindezt mesés formában. A betűk kis és nagy, írott és nyomtatott verzióban is láthatóak, még izgalmasabbá téve a könyvet. A nagycsoportos ovisom kíváncsiságát is kellőképpen kielégítette, aki már olvasnia, hisz ezt látja itthon.
Lányok így vélekedtek a könyvről, többszöri olvasás után, mert bizony nem egyszer vettük kézbe olvasmány gyanánt.
Danci:
A képek nagyon tetszettek, azok szépek. A mesék aranyosak voltak, főleg a rövidebbeket szerettem olvasni, azok könnyebben mentek. Nagyon cuki könyv. Örülök, hogy szerepeltek benne az ABC betűi. A kedvencem az E betűnél található történet volt.
Viki
Én a lányos és dinós meséket szerettem. Meglepődtem, hogy ennyiféle módon le lehet írni egy betűt. Jó lenne, ha már ismerném őket, le tudnám írni a nevem és sok mást.
Többet nem nagyon tudok írni a könyvről. Rövid, olvasmányos. A mesék bájosak, szerethetők, a szereplők nem különben.  A könyvet nagy örömmel fogjuk továbbra is forgatni, köszönjük a Manó Könyvnek a szépséges, tanító kötetet.
Fülszöveg:
Íme egy kedves ábécéskönyv, hogy a gyerekeknek játék legyen megjegyezni a betűket. A nyomtatott és írott kis- és nagybetűket egy-egy Disney-szereplő ismerteti, és mindegyikhez tartozik egy kis történet is.
A képekhez kapcsolva a gyerekek könnyen sajátítják el az ábécét és kezdenek el olvasni.
88 oldal 
ISBN: 9789634036630
71476757_2572283389498326_8850859649142882304_n.jpg

A titokzatos arab világ bűvöletében

Dee Dumas: Marokkói ​szerelem

woman-3257307_640.jpg

Az arab világ titokzatos, csillogó, illatos, színes, bódító, más. Nagyon más. Az eltérő kultúra, szokásrend, stílus az, amit nehezen értünk, szokunk meg. Nem könnyű elfogadni, mennyiben eltérő az a világ a miénktől, így számos könyv épül rá és legtöbbször nem épp hízelgő módon. Ez a kötet sem más igazából. Érthető, hiszen annyira izgalmas a tőlünk eltérő élet és rejtélyes. Rengeteg könyvet faltam be ebből a témából. Igaz regényeket, életrajzot, kozmetikázott történeteket tartalmazó könyveket, romantikus-szerelmes könyveket, drámát...Hol jobban, hol rosszabbul fogalmazva. Egy idő után megcsömörlöttem és nem vettem kézbe hasonlót sem. Aztán mikor e könyvet megláttam, felcsillant a szemem. Jó visszatérés lesz ezzel a könyvvel kezdeni- gondoltam én. Végül jó nagy csalódás lett. Nem fogok újra ilyen könyveket olvasni, az biztos. Ráadásul ez a könyv pláne nem erősítette meg bennem, hogy nekem íródott. 

covers_324330.jpg

Előrebocsátom, sokat rágtam magam, hogy írjak-e egyáltalán a könyvről. Nem szeretek rossz, lehúzó kritikát írni, csendesen elsunnyogom inkább. Nem szeretném megbántani az írót, hiszen rengeteg munkája volt a könyvvel. Másrészről viszont ebből tanulhat a későbbiekre gondolva, nem a dicshimnuszokból. Ha javulni szeretne, egyre jobb és jobb író lenni, akkor kell valaki, aki rávilágít a könyv hibáira. Márpedig ez a könyv több sebből vérzett, annak ellenére hogy szórakoztató volt.

Nem leszek népszerű az író kedvelői körében. Ez van. Bevállalom. Imádom, imádtam korábban az arab világról szóló történeteket, de ez a kötet sokkolt erőteljesen. Igaz a régebbi, még átdolgozás előtti kötetet olvastam és ezzel lett volna még munka bőven, mielőtt kiadják. Remélem az átdolgozott kötet javulást mutat.

covers_408627.jpg

Amint időm engedi, az átdolgozottat is elolvasom majd, hogy átfogóbb képet kapjak.

Nem a klisés történet nem tetszett, mert bőven tartalmaz közhelyeket.Ez a része még elfogadható volt, szórakoztató is. Az író stílusával sem volt különösebb gondom. Az sem volt annyira rossz. Viszont kidolgozatlan és a fura írásmód, mintha magának mesélné vagy naplóba írná. Hol tőmondatok egyszerűsége, hol túlírt, könnyen belegabalyodó hosszúságú mondatok váltakoztak. Nem az a megszokott, gördülékeny olvasmány, hanem akadozó, lassított lett ezáltal. Fura volt, hogy a szereplő beszélt magáról, nem a történetíró írt róla. Nem tudom, olvastam-e már olyan könyvet, ami így íródott és működött is. Azt hiszem, nem.

Példa: Megiszom a kávém és elmegyek bevásárolni...

Mennyivel jobban esik olvasni, ha a történetmesélő mondja a szereplőről: Colette elmegy bevásárolni, miután megissza a kávéját.

Ugye? Na de ezen túllendülve megszoktam végül. Nem ez volt a legfájóbb pontja a könyvnek. Még az sem, hogy a főszereplő fejjel megy a falnak, senki tanácsát sem megfogadna, minimális józan paraszti ész nélkül. Még az emberi gonoszság, az arab kultúra eltéréséből fakadó, nekünk roppant durvának tűnő dolgok és a másik főszereplő pálfordulása sem. Hanem ami betette a kiskaput, sokkolt, az a szellemek begyűrűzése volt a normális történetbe. Engem ott veszített el a könyv. Majdnem feladtam. Elegánsabb, érdekesebb megközelítéssel is lehetett volna lezárása, izgalom a könyvben. Ez annyira nem kellett bele. Olyan, mintha egy sci-fibe tündér kerülne véletlenül egy fantasyból. WTF? 

uae-4010762_640.jpg

Ezek ellenére volt, ami tetszett benne, például imádtam a hosszú, érzékletes leírásokat, a hastáncos részeket. Mintha én is ott jártam volna, láttam volna, éreztem volna. Szerettem a főszereplő konokságát, a kitartását, ragaszkodását, bár néhol ez rosszul sült el számára és jól felráztam volna, hogy észhez térjen. Szerettem a szerelmes részeket, az érzelmi leírásokat, még ha nehezen hihetőek is voltak a történet rövidsége, kidolgozatlansága miatt.

Colette, mint főszereplő egy rettenthetetlen amazon, aki megy a saját feje után minden körülmények között. Állhatatos, kitartó, merész, az érzéseinek élő nő. Magának való, ám mégis vágyik a szeretetre, mint mindenki. Nem gondolkodik, nem mérlegel, hanem cselekszik. Utóbb persze bánja. Igazán intuitív személyiség, bár úgy is mondhatnánk, hogy buta. A cselekedeteire gondolva inkább így csapódik le. Olyan, mint egy molylepke. Vonzza a fény, a csillogás, újra és újra a fénybe repül, hiába perzselődik meg a szárnya. Nem olvasható nagy jellemfejlődés a kötet végén sem. Ráadásul nem tudom semmivel sem megmagyarázni egyes cselekedeteit, mentegetni. A szerelem vak? Vagy butaság? A vágy, hogy valaki, bárki szeresse? Nem tudom...Az ésszerűtlenségén túl látva szerethető szereplő egyébként. Csak néha tikkelt a szemem, az is egy-egy tevékenységéért csak.

A mellékszereplők nagyon kevés lehetőséget kaptak a bemutatkozásra, így az ő jellemüket nem fejtegetném. Van aki kapzsi, velejéig gonosz, cselekvőképtelen, a saját szabályai, félelme fogja, a csendes elfogadó...Érdekes gárda.

Maga az ötlet nagyon jó volt, sok munka lehetett vele, ami rengeteg utánajárással, olvasással jár, viszont még megjelenés előtt sok munkaidőt rá kellett volna áldozni pluszban. Sajnálom, mert egy nagy, kihagyott ziccer. Egy jó korrektor csodákat tett volna a történettel, gatyába rázta volna. Annyira jó könyv lehetett volna belőle ez a sok baki nélkül. Ígéretes kezdet, kíváncsian várom az író fejlődését kötetről kötetre.

A második, átdolgozott kötet borítója nekem nagyon tetszik. Figyelemfelkeltő, tükrözi a könyv tartalmát. Az első verzió túl sötét, vámpíros beütésű volt szerintem.

A könyvet köszönöm az Álomgyár kiadónak!

Fülszöveg:

A nevem Colette, hastáncosnő vagyok. Franciaországban születtem, s itt talált rám a szerelem is. Megismerkedtem egy marokkói férfival, aki egy mesés élet lehetőségével kecsegtetett. Rögvest szülőhazájába vitt és fenekestül felforgatta a világomat. Egy reggel arra ébredtem, hogy egy másik országba, más emberek közé, más kultúrába csöppentem. Azonban a gyönyörű tündérmesém rémalommá, az életem egyik pillanatról a másikra pokollá változott. Szabadulni akartam… Elmesélem azt az utat, amit egy naiv, boldogságra és szerelemre vágyó európai nőnek, egy számára ismeretlen arab országban be kellett járnia. Vajon sikerül-e a szabadulás Colette-nek? Kiderül DEE DUMAS izgalomban és szerelemben gazdag kalandos történetéből.

368 oldal 
ISBN: 9786155596810
recenzió
ReAd-blog

Aznap éjjel, amikor mindent elveszítettem

Chevy Stevens: Aznap ​éjjel

covers_501265.jpg

El tudod képzelni, hogy felébredve mindent és mindenkit elveszítettél? Aki fontos volt számodra, az örökre tovatűnik az álmaiddal együtt!

Mit tennél? Túlélnél? Bosszút esküdnél? Kitartanál? Összeroppannál? Hagynál mindent és mindenkit örökre?  

A borító és a fülszöveg rögtön megfogott. Vágytam már egy izgalmas könyvre, ami leköt, izgalomban tart, még ha nem is túl mély. A napi fáradság levezetésére pont jó olvasmány volt. Kizökkentett a gondolataimból, bánatból, idegtépésből, gondokból, a saját történéseimből és kaptam mélységet is ráadásnak, amit nem is vártam. Korosztályt tekintve a tini, ifjúsági korcsoport az alany, ami nem okoz zavart nálam. Az ő problémáik, útkeresésük mindig érdekes, izgalmas. Nagy bátran vetettem bele magam a könyvbe, semmit sem várva egy kis borzongáson kívül. Mélysége volt, de a borzongás nem érkezett túl intenzíven. Teljesen mást kaptam a könyvtől, mint amit vártam. De nem zavart. Élveztem az olvasását. Pár dologban azért változtattam volna az írónő helyében, hogy még élvezhetőbb legyen, a fanyalgók se, szólhassanak egy szót sem.

Minden egy laza, átlagos, szerelmes éjszakának indult. Toni a főhősünk élte a kamaszok mindennapjait a felnőtt létbe vágyva. Megkapta, csak nem úgy, ahogy szerette volna. Normális szülei vannak, egy húga, szerelme. Nincs különösebben nagy gondja, talán csak a tini iskolás problémák, hatalmai harcok, villongások. Aztán felébred és minden álma tovaszáll. Olyan dologgal vádolják, amit nem követett el. Nagyon súlyos, szívet összetörő vétséggel, egy gyilkossággal, húga megölésével gyanúsítják. Tudja, hogy nem ő volt és az a személy sem lehetett, aki a szívéhez a legközelebb állt, a szerelme, Na de akkor ki tette és miért? Összeesküszik minden ellene. Talán áldozat ő maga is, a véletleneké vagy mégsem? Valaki direkt rá akarta terelni a saját bűnét?

Lassan indul be a történetvezetés, ám mégis fenntartja az olvasó figyelmét. Jól előkészíti a terepet az író. Sejtjük, hogy a túl szép, egyszerű életképekből valami nagyon, de nagyon rossz fog történni. Végig érezhető ez a valami. Balsejtelem, megérzés? Mindkettőnek betudható. Kriminek mégsem mondanám túl erősnek a kötet, mert előre sejthető, borítékolható mi lesz a végkifejlet, ki a tettes, hogyan történtek a dolgok, miért. Ám ez nem von le semmit a könyv élvezhetőségéből. Izgalmas, lendületes történet, mely lebilincseli a figyelmed végig. Lélektani könyvnek nagyszerű, abban erősebb talán. Elég mélyre utazunk a fájdalom, a sötétség bugyraiba. Elképesztő, hogy egy iskolai zaklatás, hecc mivé fajulhat. Sajnos egyre jobban előtérbe kerül ez a dolog. A mi korunkban is volt, de talán nem ennyire és ilyen mértékben. Ez megért volna egy bővebb kifejtést, nem csak felületest. Érdekelt volna a MIÉRT!? Vajon mit él át az, akit bántanak? És mit gondol az, aki elkezdi, és nap, mint nap bántja az embertársát? Mire jó? Miért? Nem hiszem hogy valaha megérteném, elfogadnám, de érdekelne a lélektana, a gondolatai. 

Bizony beleképzeltem magam a főhős és szülei szerepébe is olvasás közben. Mit tennék, hogyan reagálnék, ha velem történnek ezek a dolgok? Ha én lennék a szülő, hogyan viselkednék? Vagy ha a megvádolt lány lennék, aki semmit sem tett, mégis szétcsúszik az élete, tenni pedig semmit sem tud ellene? Nem egyszerű dolog. Főleg szülőként megélni, hogy az egyik lányod meghal és a másikat vádolják a tettel. Ennél borzalmasabb dolgot elképzelni sem tudok. 

 A mellékszereplők nem túl kidolgozottak, amit nagyon sajnáltam. Rövid kis részekre felsejlenek, de keveset adnak hozzá a történethez. Szívesen olvastam volna a szülők gondolatait bővebben vagy éppen a gyilkosét, az összeesküvőkét, a zaklatókét.A szülők kivételesen nem rosszak, bántalmazók, elhanyagolók, de azért éreztem a könyvben egyfajta élt még mindig feléjük. Annyira tipikus, hogy a tini drámákban a szülő mindig csak rossz lehet. Itt is egy tollvonással eltüntetik a hősnő életéből őket a végkifejletig.

alone-2666433_640.jpg

Toni egy átlagos, jólelkű lány. Nem érdemli meg azt, amit kap az élettől. Na de hol igazságos az? Gyönyörű élete lehetne, amihez minden adott. Könnyű azonosulni vele, mert olyannyira átlagos. Együttérzést is könnyedén csikar ki belőlünk. Szerethető karakter. A szelíd, mindent elfogadó, kedves, jövőjébe tekintő lányból mindennel megbirkózó, kemény nővé válik a történések hatására. Nagy karakterfejlődés jellemzi. Az írónő sokszor beenged Toni gondolataiba, érzéseibe. Talán ez a legjobb, legerősebb motívum a könyvben. Átérezhetjük mit érez, hogyan változik az út során. Talán a korábbi, fiatal énje kedvelhetőbb, míg a végkifejlet embere vitathatóbb. Na de csak így élheti túl azt, ami vár rá. Érthető. Szerintem egyikünk sem cselekedne másként.

Talán a történetvezetésnél jó lett volna mélyebben belemenni az iskolai zaklatásba is. Úgy érzem mindent bele akart tenni a kalapba az író, ami manapság divatos, érdekes és vonzhatja az olvasókat. Románc, ifjúsági útkeresés, iskolai zaklatás, gyilkosság, nyomozás, börtön, erőszak, durvaság, elveszett évek, szülő-gyermek kapcsolat...Ettől kicsit klisésnek tűnik a történet. Túl sok. Érdemes lett volna a kevesebb néha több elvet vallani. Elég lett volna két-három témát belevenni és mélyebben tárgyalni inkább. 

Na de senkit el ne tántorítsanak a szavaim, nem volt rossz könyv. Sőt! Nagyon izgalmas volt.

És hogy kinek ajánlom? Akit érdekel a lélektan, a mai ifjúság gondolkodása és látásmód, a romantika. 

Eredeti mű: Chevy Stevens: That Night

Fülszöveg:

Azt mondták, hogy a lány gyilkos.
Azt mondták, hogy megölte a húgát.
De hazudtak.
Toni Murphy a kamaszok tipikus életét élte: a fiúját imádta, a húgát nem értette, a szüleivel feszült volt a kapcsolata, néhány évfolyamtársa pedig elszántan meg akarta keseríteni az életét. Nem volt könnyű a sorsa, de még álmában sem gondolta, hogy ennél rosszabb is lehet. A borzalmak egy nyári éjjelen kezdődtek, amikor a húgát brutálisan meggyilkolták.
Tonit és a fiúját, Ryant emberölésért elítélték és börtönbe zárták.
A most harmincnégy éves Tonit feltételesen szabadon engedték, így visszatérhetett a szülővárosába. Küzd, hogy alkalmazkodjon az új, kinti világhoz. A börtön megváltoztatta, keménnyé tette. Toni minden tőle telhetőt megtesz, hogy a szabadlábra bocsátás feltételeit ne szegje meg, hogy ne kelljen visszamennie. Így semmilyen kapcsolat nem jöhet szóba sem Ryannel, sem más feltételesen szabadlábon levőkkel, és a baj minden formájától tartózkodnia kell. Nem könnyű mindezt teljesítenie, amikor senki se támogatja: sem Ryan, akinek meggyőződése, hogy megleli az igazságot; sem az anyja, aki kételkedik az ártatlanságában. Ráadásul ott van az a csapat nő, aki már a középsuliban pokollá tette az életét, és minden képzeletet felülmúló titkokat rejtegethet. Nem számít, hogy Toni mennyire elszántan próbálkozik, lehetetlen a régi életével nem törődni, amikor újat szeretne kezdeni. Mindent kockára kell tennie, hogy megtudja, valójában mi történt azon az éjjelen, hogy igazán továbbléphessen. De talán maga az igazság a legijesztőbb.
Chevy Stevens nagy sikert aratott Végzetes örökség és Soha nem engedlek el című regényei után egy újabb vérfagyasztó pszichológiai thrillerrel érkezik. Könyveivel nemzetközi sikereket ért el, és gyorsan meghódította a hazai borzongani vágyó olvasóközönséget is.

Idézet: 

Nem a halál a nehéz, hanem az élet.

 Álomgyár kiadó

446 oldal 

ISBN: 9786155763625 
Fordította: Schwartz Marianna
recenzió
ReAd-blog

Varázslatos rét

Mechler Anna: Olina ​és a varázsszirom

covers_535766.jpg

Ha egy kedvenc mesekönyvet választhatnék a nyáron olvasottak közül, akkor tuti ez lenne az. Imádtam minden sorát -Daniella.

Varászlatos volt a palota, az volt a kedvencem a könyvben. Szívesen laknék ott és lennék én is tündér-Viktória.

Gyönyörű borítóját meglátva, rögtön tudtam, hogy ez a könyv a lányaim kedvence lesz. Ezúton is köszönjük a nyári olvasmányos pakkot a Manó kiadónak!

Azt viszont nem sejtettem, hogy engem is ennyire megigéz majd, nem csak a gyerekeket. Varázslatos világba kalauzolt el bennünket a fűben fekve, egy nyugis délutánon. 

little-girl-2516582_640.jpg

Olina, a főszereplőnk egy tündér, méghozzá virágtündér. Az orbáncfűvet kapja virágául, amiről gondoskodnia kell.  E csodálatos növényről mindent megtudhatunk a könyv olvasása közben. Szerintem hiánypótló sorozatba kezdett a kiadó ezzel. Közelebb hozza a csemetékhez a növényvilágot, a gyógynövényeket. Kinyitja a szemük az apró szépségek meglátására. Ez mellett bepillantást nyerhetnek egy apró tündér világba, annak működésébe. Tanító jellege észrevétlen és cseppet sem unalmas. 

Örök barátságok szövődnek, például Olina és Zselyke az embergyerek között, de tündérek is meghitt szövetséget kötnek. Kitűnő érzékenyítő könyv lenne belőle, amit simán el tudnék képzelni kötelező olvasmánynak is. Bár meglehetősen csajos, így a fiúk nem biztos hogy örülnének neki. De a barátság és annak fontossága, az összetartás a bajban, nagyszerű téma bármilyen nemnek, korban járó gyermeknek és e köré fonta az írónő még sorait legfőképpen.

Olina félszeg, bájos tündérke, akinek helyén van a szíve. Igazán szerethető karakter, akivel könnyen azonosulhatnak a csemeték. Nem lehet nem szeretni őt. Mindenben igyekszik a legjobbat, a legszebbet meglátni. Gyorsan reagál minden előtte álló feladatra. Talpraesett kicsi lény. Lánykáim hamar megszerették kalandjait. Én az elején kicsit fellengzősnek, mogorvának éreztem őt, de szép jellemfejlődésen megy keresztül és a könyv végére minden ellenérzésem elszállt vele kapcsolatban. 

A mellékszereplők is elég sok lehetőséget kaptak a bemutatkozásra, így nem csak Olinát és az orbáncfvet ismerjük meg behatóbban, hanem másokat is, növényükkel együtt. Bevallom, ha én választhatnék, a levendula tündére lennék. Kevés ilyen növény van, ami ilyen sok dologra hatással lehet. Daniella szintén a levendulát választaná, Vikim pedig kamilla lenne. Herba anyó, a tündérek főfője, lett a kedvenc karakterem egyébként.

Egy plusz pont azért, hogy ilyen izgalmas, dallamos, kevéssé ismert neveket választott az írónő minden kedves szereplőnek. Lelle, Zselyke, Olina, Cinella, Kamilla

chasing-butterflies-2516581_640.jpg

A könyv tündértitkokról is lerántja a leplet. Melyik kislány ne szeretne egy ilyen történet részese lenni?

A kötet lassan építkezik. Bemutatja a köré szőtt világot, a tündéreket és az ő fontosságukat, a munkájukat, a rétet, az ott található élőlényeket, növényeket. Varázslatos talán a legjobb szó rá. Igazán jó kis hangulata van a könyvnek. Könnyen követhető, érthető, értékelhető, szép nyelvezettel megírt mese. Könnyed olvasmány az olvasást éppen hogy csak elkezdő apróságoknak is, rövid fejezeteivel. Azt mondhatom, minőségi mesekönyv. A kicsik nyelvén íródott, de nem bugyuta a történet, hanem élvezhető, igényes. Láng Anna fantasztikus illusztrációi is nagyon sokat dobnak a könyvön. 

Ha szeretnél egy izgalmas napot eltölteni tündérek között, ha szereted az illatos gyógynövényeket, a szebbnél szebb virágokat és jó barátokat szereznél, akkor ez a te könyved kicsi lány!

Fülszöveg:

A Tündérpalotában virágvarázslat zajlik. Akinek kiszínesedik a ruhája, az egy gyógynövény segítője lesz. Vajon kit ér ez a szerencse? Ki lesz az orbáncfű gondozója? Milyen feladatok várnak rá? Olina, a félszeg tündérlány kapja az új feladatot: az orbáncfű őrzője és segítője lesz. Ahogy ismerkedik a növénnyel, egyre ügyesebbé válik, és sok új dolgot tanul meg a gyógynövények titkos világáról. Vajon hogyan lehet szembeszállni a kártevőkkel? Mire jók az illatlabdák? Lehet-e barátságot kötni az emberekkel?

64 oldal 
ISBN: 9789634035978 
Illusztrálta: Láng Anna

Elveszítette, majd megtalálta önmagát

Massimo Gramellini: Álmodj ​szépeket

covers_515919.jpg

Ismét egy útkeresős könyv. Valahogy mostanában ezeket vonzom be, pedig nem vagyok fiatal és az utam sem keresem. Nem igazán tudtam, mit adhat nekem a könyv, de érdekes volt a fülszövege, vonzott magához. Egy kis lélek mindig jól jön az olvasmányaim között, így nekiveselkedtem. Tudtam, hogy nem lesz vidám olvasmány, inkább depressziós, így is készültem rá, erre vérteztem föl magam. Nem volt rossz, de elég tömény volt és valóban bebizonyosodott a depressziós, sötét gondolatvilág. Ám könnyen olvasható, olvastatja magát.

Adott egy kilenc éves kisfiú, aki problémás kamasszá majd nehéz útkeresővé válik. Elveszíti a talajt a lába alól és nem tudja pontosan miért. Semmi sem olyan, mint amit megálmodott, elvárt, szeretett volna. Hánykolódik az élet tengerén, mely hol ide dobálja, hol oda, neki pedig nincs rá hatása. Vagy mégis? Duzzogó kisgyerek marad, aki a saját életének megrontója. Okolhatunk mindig mást, a körülményeket is, de egy idő után be kell látnunk, csak magunk tehetjük az életünk olyanná, amilyet szerettünk volna mindig is. Néha úgy megráztam volna a főhőst, aki cseppet sem volt szimpatikus számomra sirámai sorozatossága miatt.

Bepillantást nyerhetünk egy olyan életbe, ami nincs sínen, hanem ellenkezőleg, bukdácsol, tagad, szenved. Ritka az ilyen történet, amiben semmi boldogság, vidámság nincs. Az élet, amit leéltünk, nem helyrehozható, nem újraélhető. Hiányzik a történetből minden sziruposság. Inkább visszaemlékezés, sajnálkozás, hibáztatás az egész. Önsajnálat.

close-up-1835598_640.jpg

Végül rájön a főhős a miértre. Mindent egy szálhoz vezet vissza, kilenc éves önmagához, ahhoz az életében jelentős eseményhez, mikor az édesanyja eltűnik. Elanyátlanodik és attól kezdve semmi sem jó, minden elromlik. Jelentős esemény és borzalmasan rossz dolog, az egyik legrosszabb, ami történhet velünk, hisz ő az élet tartópillére gyermekkorban, de szabad mindent erre visszavezetni? Szerintem nem feltétlenül. A gyász után legyűrhette volna a rosszat, ember lehetett volna belőle, de talán nem is akart. Akkor jön rá mindenre, mikor kiderült az édesanyja eltűnésének tényleges története, de akkor már a fél életét leélte hiábavalóan, elpazarolva azt. Én így látom. Ettől függetlenül érdekes olvasmány volt. Érdekfeszítő volt egy kisiklott élet történetét végigolvasni. Az író meglehetősen jól veti papírra a gondolatait, jól ábrázolja a szereplőket, a főhős szenvedéseit, sötét gondolatait, így figyelemre méltó volt olvasni mégis a történetet.

A könyvet köszönöm a Park kiadónak!

Fülszöveg:

Az ​intuíciónk folyamatosan tudatja velünk, kik vagyunk. De nem halljuk meg az istenek hangját, mert gondolataink kattogása, érzelmeink dübörgése elnyomja. Inkább nem veszünk tudomást az igazságról. Hogy ne szenvedjünk. Hogy ne gyógyuljunk meg. Mert különben olyanná válnánk, amilyenek félünk lenni. Minden porcikánkban elevenné.

Az Álmodj szépeket megindító történet egy kilencéves kisfiúról, akinek szilveszter éjjelén váratlanul eltűnik az édesanyja. Jó ideig nem merik neki megmondani, hogy meghalt, amikor pedig kiderül az igazság, nem tudja elfogadni. Először önmagát vádolja, aztán számtalan formában visszavárja, újraalkotja magában, végül beletörődik, de feldolgozni felnőtt fejjel sem tudja. Egész élete a hiány jegyében telik, meghatározza fiatal-, majd érett felnőtt korát, félresiklott kapcsolatait, megvalósulatlan terveit, szűnni nem akaró erőfeszítéseit, hogy felfedezze önmagát, hogy megfejtse, mi állhatott édesanyja szeretetlenségének hátterében. Miért vagyunk itt, kik vagyunk, mit jelent az, hogy szeretni, és lehet-e hazugságban élni? – kérdezi egy életen át.

Gramellini önéletrajzi regényében minden szó igaz, mer becsületesen őszinte lenni, meri vállalni az érzéseit. Nem csinál a történetéből hollywoodi filmet, mégis olyan izgalmas, mint egy krimi.

Eredeti mű: Massimo Gramellini: Fai bei sogni

224 oldal
ISBN: 9789633550885 
FordítottaMatolcsi Balázs
ReAd-blog
sad-2635043_640.jpg

Kovács Andrea: Mackógyógytorna ​a mozgásfejlődés harmonizálásásra

Az egyik legjobb dolog, amit tehetsz a csemetéddel

covers_549503.jpg

Mikor megszületett Daniella, az első gyermekem, bajban voltam, mikor mit kellene csinálnia, azt jól teszi-e és a megfelelő időben végzi-e. A védőnő, gyerekorvos sokat segített, de szerettem volna nyomon követni én is alaposan a fejlődését, elbizonytalanodásaimat kiküszöbölni valahogy. Akkor mit nem adtam volna ezért a kötetért. Amúgy is sérülékeny, nehéz időszak, ami rengeteg kételytől, önmarcangolástól hangos, nem csak a rózsaszín pillangóktól és örömtől, szeretettől. Jó lett volna egy útmutató, de nem volt. Rengeteg kérdésem jutott az eszembe nap, mint nap, amit nem volt hol megnézni, ez ügyben illetékeseket pedig nem szívesen zargattam állandóan velük. Azt kell mondjam, a könyv nagyon hiánypótló.

67737889_2462942573765742_4236012620684984320_n.jpg

A könyv világos útmutató, válasz a kérdéseinkre, segítő jobb anélkül, hogy hosszú időt lekötne az olvasása. Eloszlatja a kételyeinket, segít és nem azon a tenyérbemászó, "megmondomatutit" módon. Alapos kutatás lehet mögötte és a pici gyerekek ismerete is. 

Könnyen átlátható szerkezet, érthető, világos tennivalók és a hozzá tartozó magyarázat, korcsoportra való lebontások, kivitelezhető feladatokat tartalmaz a könyv. Nagyon jól magyaráz, leírja, hogy mely korban mit kellene nagyjából csinálnia a csemetének, hogyan tudunk segíteni neki a fejlődésben, de azt is írja, hogyha egy kicsit eltér az átlagtól, az sem baj. Lehet, hogy valamit később, míg mást korábban fog tenni a csecsemő, ez teljesen normális dolog. Nincs bűntudatkeltés a könyvet olvasóban, ha valamit nem csinál még a csemetéje. Nem kér számon, nem utasít, partnernek nézi az anyukát a könyv írója. Ennek kifejezetten örültem.

68507306_2462940273765972_7359144900819943424_n.jpg

A legtöbb hasonló könyvnél az illusztrációk, segítő magyarázatok nem működnek, egyszerűen nem látja át az ember, mit kell tennie. Itt jól összehangolták a kettőt és érthető, mi a feladatunk. Az illusztrátort külön dicsérném, mert szépek a képek benne, nem lebutítottak, de túl sem rajzoltak, hogy elvonják a könyv mondanivalójáról a figyelmet.

Igazán remek kis könyv lett. Számos pluszt ad az olvasónak a mozgásgyakorlatokon kívül, táblázatokat, mozgásfejlődésről ad pár tippet... A stílus megnyerő, olvastatja magát. Nincs túlírva, nem nyájaskodik. Igazán szerethető könyv.

Köszönöm szépen az írónak a kötetet. Tovább is adományoztam az engedélyével a védőnői szolgálatnak, ahol a legjobb szerepet fogja betölteni, más anyukáknak hoz majd segítséget. 

Fülszöveg:

E könyvben 21 évnyi tapasztalattal rendelkező gyermekgyógytornász állította össze a gyakorlatokat, amelyek otthon, eszközök nélkül végezhetőek el. A 60 szemléletesen megrajzolt babatorna-gyakorlat mellett számos „hétköznapi” tanácsot, mozgásfejlődési táblázatokat is találnak.

112 oldal 
ISBN: 9786150049717

Kihozni az életedből, önmagadból a legtöbbet, talán a legnehezebb feladat

Csáti Tamás · Hidvégi Anita: Ez ​az egy életem van! Kihozom magamból a legjobbat?

covers_538542.jpg

 

Ezt a magánkiadásban megjelenő könyvet a két írójától kaptam közvetlenül. Ezúton is köszönöm nekik a bizalmat. Nem lehet egyszerű kitalálni, megírni, majd teljes hitünkkel útjára bocsátani azt, ami hosszú ideig kitöltötte az életünk. A legféltettebb titkaink, érzéseink, gondolatvilágunk ország-világ, idegenek elé tárni úgy, hogy még csak sejtésünk sincs arról, milyen lesz a fogadtatás.

Hozzá teszem, nem vagyok a lelkizős, útkereső, spirituális ember, így a célközönség roppantul nem én vagyok. Hogy miért is vállaltam ennek ellenére a könyv olvasását, a recenzió megírását? Anita nagyon szimpatikussá vált a rövid egyeztetések alatt, a borító, a fülszöveg pedig csábító. Igyekszem magam is úgy élni az életem, hogy csak a jót lássam meg, arra összpontosítsak, de nem mindig megy. Egy nehéz, hosszú és sötét időszakon vagyok túl, úgy éreztem, most kell, jól jön ennek a könyvnek a mondanivalója, útmutatása. 

Könyörtelen leszek, annak ellenére, hogy a két író szimpatikus, kedves ember. Sok részletben bele írták maguk a könyvbe apró történeteikkel, de gondolataikkal, meglátásaikkal is, ezért szerettem. Érezhető a könyv mögötti két ember jósága, boldogsága, pozitivitása, együttes szeretetük. Szerettem a hitüket. A könyv mondanivalója, "Hozd ki magadból a legjobbat!" is olyan frázis, amivel maximálisan egyet tudok érteni. Törekedni kell arra, hogy a jót emeljük ki, vonzzuk be, lássuk meg. A lehető legjobban érezzük magunk. Egy életünk van, azt éljük le jól, élvezhetően, boldogan. Erre koncentráljunk elsősorban, ne a rosszakra.

Ehhez jó dolgokat tár elénk a páros, ötletek, tippek szintjén. Mesélnek életükről, útkeresésükről, szerintük hogy találd meg a lelki boldogságot. Ők miként látják a világot, hogy érték el a jelenlegi belső békéjüket hosszas viszontagságokon át...

De nem tudok elmenni a könyv hibái mellett sem. Csapongó. Néhol elvesztettem a fonalat. Szép gondolatok, szép ötletek, jó meglátások, de nincs jól tagolva, egyszerűsítve a könyv. Azt vettem észre, hogy a belső éntől eljutottunk Istenig majd Buddháig és elvesztem. Túl sokat akartak írni, sok emberen segíteni. Kellett volna egy korrektor, aki megregulázza, megszelídíti a mondatokat, érthetőbbé, fogyaszthatóbbá teszi, könnyedebbé, olvashatóbbá. Tudjátok, mikor valami fontos, jelentős közlendőtök van, ám annyira gyorsan mondanátok, hogy se füle, se farka nem lesz, a külső hallgatóság nem érti mindig, mit szeretnétek mondani vagy lemaradt az elejéről és nem teljesen vágja, mi van. Itt is valami hasonlót éreztem. Túl tömény. És bizony alaposan bele lehet zavarodni. Nem az a könnyű esti olvasmány, amit kikapcsolódásként választanék.

Viszont a gondolatvilága, a mondanivalója miatt érdemes kézbe venni, fejezetenként fogyasztani, mikor friss az agyunk. Talán én azért is haladtam vele a szokottnál lassabban, mert egy fejezet után meg kellett álljak, emészteni, kitisztítani az agyam, átgondolni az olvasottakat, kihámozni magamnak a lényeget, értelmezni, átértékelni.

 

Fülszöveg:

Sokan, ​sokféle formában meghatározták már, hogy miként lehetünk sikeresek.

Csak azt nem írták le, hogy milyen foglalkozást válasszunk és hogyan találjuk meg a saját válaszainkat a következő kérdésekre..

– Mi legyek, ha nagy leszek?

– Miként érhetem el a céljaimat, álmaimat?

– Mi a sikert biztosító foglalkozás számomra?

– Mi a titka egy életen át tartó boldog házasságnak?

– Mi az értelme az életemnek?

– Van-e létezés a halál után?

– Létezik-e Isten?

Ezekre a kérdésekre kapjuk meg a választ.

A személyre szabott, sikert biztosító foglalkozás megtalálásáról, valamint egy életre szóló boldog, harmonikus pár- és családi kapcsolatról.

Továbbá személyes tapasztalat (halálközeli élmény) és a tudomány segítségével leírjuk, hogy sokkal többek vagyunk, mint aki a tükörben látszik, amikor belenézünk..

Ez a könyv azoknak íródott, akik ezekre a kérdésekre keresik a választ, valamint azoknak, akik ki akarják hozni magukból a legjobbat. Aki (megtalálta, kihozta) már úgy gondolja, hogy megtalálta és megtette, annak nincs szüksége rá. Ajánljuk a könyvet azoknak is, akik valamiért úgy érzik, reményvesztettek, nem tudják, merre induljanak az életükben és hogyan.

Magánkiadás

196 oldal

ISBN: 9786150046594

ReAd-blog

Ki mondta, hogy lányok nem lehetnek lovagok?

Holden Rose: Leonardo ​lovag

 

covers_463000.jpg

Könyvfesztiválon jártam még az ősidőkben (májusban), ahonnan ez a könyv jött velem haza. A kötet szerzője munkásságát már jó ideje figyelemmel kísérem. Jópofa módszereivel, még klasszabb könyveivel fiatal olvasókat nevel, terelget, az olvasás szeretete felé. Sok város, falu iskoláit, könyvtárait meglátogatja egy-egy előadás erejéig, ahol e tevékenységet még nem szerető gyerekeket olvasásra csábítja. Nem csak könyveket ír és eladni akarja őket, hanem tesz a jövő generációjáért, tesz a könyvekért. Talán ez a közvetlenség, példamutatás, az előadásai, a jövő kulcsa. 

Szóval a könyv jött velem haza, itthon nagy tetszést aratva. Középső lánykám rögtön le is csapott a műre. A könyv legnagyobb eredetiségét az adja, hogy a szép színes borító alatt fehér, kiszínezni való borító lapul. A belső grafikák, jópofa rajzok szintén színező és ceruzák után kiáltanak. Lánykám bátran neki is állt megtölteni élettel, színekkel a kötetet. Mindjárt eredeti, egyedi könyvet kapunk így, ugye? Ráadásul kevés könyv (és írója) engedi meg, hogy ily módon nekieshessenek a művének, pedig nagyszerű ötlet. Mindenki a saját képére formálhatja a rajzokat, még jobban sajátjának tekintheti a könyvet. Ezzel meg is adta a löketet, hogy kedvenc könyv váljék belőle, ne csak a polcon porosodjon.

A könyvet egy szombat délután, pecázás közben olvastam fel nekik a kockás plédünkön ülve hangulatosan, a szabadban. Mi ez, ha nem nagyszerű élmény gyűjtés. A történet illet is oda, de bárhol hangulatot csinál rögtön. Anyai szívem repesett, hogy ilyen jó kis elfoglaltsággal töltjük az időnket. Andris, a kétéves legkisebbem még el-elkalandozott a történettől egy-egy bogarat kergetve vagy apa aktuálisan kifogott halát megcsodálva, ám visszatérve. Viki, a rajzoló középsőkém pedig már teljes odaadással hallgatta a történetet fekve, ízlelgetve a mondatokat. Danci, nagylánykám éles meglátásaival tarkította a szöveget néhol. Ő már felfedezte a tanító jellegét a könyvnek, egy-egy intelmet, tanácsot. Élvezettel hallgatták, én pedig növekvő jókedvvel olvastam föl nekik. 

Fiús könyv? Nem! Szerintem élvezetét lelheti benne fiú, lány, sőt még anyuka vagy apuka is. Izgalmas, sodró lendületű, humoros és végtelenül aranyos kis történet. Rövid fejezetei, betűtípusa és annak nagyobb mérete lehetővé teszik a kezdő olvasók lebilincselését is. Bevallom, én is elcsentem, hogy a végére érjek még a gyerekek előtt a történetnek. Kíváncsi voltam és nem bírtam várni.

Leonardo lovag, alias Levente egy kedves, szerethető figura, akivel könnyen azonosulni tud minden gyerkőc. Igazi kis felfedező rosszcsont ő, mint majdnem minden gyerek. Izgalmas kalandokba keveri magát, amik első ránézésre átlagos dolgoknak tűnnek, de mégsem azok.

Együtt élheted át olvasóként vele az elkalandozott szörny keresését, tanulhatsz pár intelmet, mire kell figyelnie a lovagoknak és mi a feladatuk pontosan. Észrevétlenül adja át tudását Leonardo, rengeteg dologról. Nem a tanulságok, tanulnivalók a lényeg mégsem, hanem a könnyed, észrevétlen szórakozás, szórakoztatás, az olvasás, a fantázia megelevenedése. 

Az író fantasztikusan ért a gyerekek nyelvén! Érezhető, mekkora szeretettel készült a könyv. A szókincs, a nyelvezet könnyed, olvasható, ám mégis mágikusan tanító. Nem nézi butának olvasóit, hallgatóit, hanem egyenrangú partnernek tekinti őket. Élénk fantázia, a vicces történések, a szerethető karakterek elevenednek meg a lapokon stílusosan, ironikusan, viccesen, ám izgalmaktól nem mentesen.

Varga Zsoltnak köszönjük a rajzokat! Feldobták a könyvet, még több izgalmat csempészve az olvasandó történetbe.

Szerettük. Újraolvasós könyv mindenképp. Ide nekünk a következő kötetét az írónak! Köszönjük szépen a lehetőséget!

 Azt hiszem, a legkisebb is rá fog kapni az olvasásra.

67535025_2443723002354366_1315861594470612992_n.jpg

Fülszöveg:

Leonardo ​lovag 
…vagy ahogy anyu hívja: Levente, 
egy nemes küldetést teljesít.

Főleg hétvégén áll szolgálatba, 
amikor nem kell suliba menni.

Elfeledett kincseket kutat fel, 
szörnyek hadait küldi melegebb éghajlatra, 
és közben mindenkinek segít, aki rászorul.

Semmi sem állhat az útjába, 
mert ilyenek a lovagok!

Bátrak, büszkék és szemfülesek. 
Legalábbis ebédig, 
majd ebéd után, egészen fürdésig, újra.

Színes történet egy színtelen könyvben. 
Olvasd el és színezd ki! 

112 oldal 
ISBN: 9786155632570 
Illusztrálta: Varga Zsolt
67197818_2443724645687535_6009625305507954688_n.jpg

Színek, képek, érzések...

Jandy Nelson: Neked ​adom a napot

people-2561053_640.jpg

Annyira nem akartam szeretni a könyvet. Kapálóztam ellene minden idegszálammal, majd észrevétlenül belém lopta magát mégis. Hogy mikor történt és miként, azt nem tudom. Egyszer csak azt vettem észre, hogy több mint élvezem a kötet tartalmát. Nehezen kezdtem bele, mert sem a borító, sem a fülszöveg nem fogott meg kellőképpen. Arra gondoltam, hogy ezerszer megírt történetet kapok majd az unalomig ismert szerelmi szögekkel, karakterekkel a megszokott minimális stílusban megírva, ifjúságra szabva. Vártam és vártam valamire, majd mikor könnyed olvasmányra vágytam, akkor vettem elő. Mekkorát tévedtem! Kellemes meglepetés ért. Sem a szereplők, sem a szerelem, sem a történet nem egysíkú, elcsépelt, pont ellenkezőleg!

covers_355564.jpg

Izgalmas, jól megírt könyvet kaptam. A borítón a színek jelentőséget kaptak. A történet pontosan ilyen színes, sziporkázó, változó. Rengeteg érzés, érzelem található benne. A szavaknak jelentésük van, nem csak kimondott, levegőben lógó valamik. Az író annyira jól bánik a szavakkal, mondatokkal, érzelmek ábrázolásával, a leíró részekkel, hogy ámulatba ejtett. A megszokottól eltérően mert belehelyezkedni a szereplők gondolatvilágába, érzelmeik tengerébe mélyen, nagyon mélyen. Semmi felületesség nincs benne, mindent a mélységekig feltár, legyen szó testvérségről, családról, barátokról, szerelemről, emberi kapcsolatokról.

Utóbbi talán a legerősebb a könyvben. Minden tettünk, mondatunk valakire hat az életben, ha jól megfigyeljük. Nekünk egy ártatlan szó, frázis, melyet meggondolatlanul kibökünk, másnak mélységbe zuhanást vagy magaslatokba emelést jelenthet. 

Egy egyszerű, normális család életét mutatja be, ikreik váltakozó szemszögből és különböző idősíkokba lépegetve. Néha ez kis fennakadást okoz, újra el kell kapnunk az aktuális stílust, személyt, a fonalat, de minimálisan zavaró csak. Végül a sok elejtett mondat, az apró utalások, a környezetünkre adott válaszok, a valamilyenné válása a szereplőknek összeér és egy egészet mutat, minden kérdésünkre választ adva. Érthetőek lesznek a változások, a karakterek alakulása. 

Noah és Jude ikrek, a tipikus jing és jang formációban. Imádva gyűlölik egymást, ám olyanok egymásnak, mint a levegő, szükséges. Nem tudnak egymással, de egymás nélkül sem meglenni. Hétköznapi hősök ők, akik csak szeretni akarnak és szeretve lenni. Egyszerű, mindennapi problémákkal küzdenek, mint a barátság, szerelem, család, jövőkép.  

A mellékszereplők is szépen kialakított karakterek. Nem az elhanyagoló, traumás szülők, sem a tipikus becsapó, ellenségnek is beillő barátok, barátnők nem kaptak helyet a történetben. Ők is igazi hús-vér emberek problémákkal, örömökkel, saját élettel. Ennek nagyon örülök. Rendszerint a szülők és a barátok is inkább hátráltató tényezők, mint segítő elemek. Jelen esetben ők is izgalmas keretet adnak a történetnek a saját stílusukkal, életeseményeikkel.

Ez tipikusan az a könyv, mely emlékeztet arra, hogy a nap milyen szépen süt, a bárányfelhők is gyönyörűek, a hirtelen leszakadó eső is éltet, szép az élet, értékeljük, amink van kellőképpen, szeressük szeretteink eléggé. Ténylegesen neked adja a napot az írónő olvasás közben. 

spring-276014_640.jpg

Rég olvastam ennyire érzékletes könyvet. Vigyázat, veszélyes fegyvere az irónia, a leíró részek, az érzékletes metaforák és rengeteg érzelem!

Hogy kinek ajánlott a könyv? Befogadó, érzelmeket bíró, elfogadó embereknek, akik értékelik, szeretik a művészetet, ikreknek, szülőknek, a másságot el nem fogadóknak, az izgalmas írásmódot kedvelőknek, az ifjúságnak, felnőtteknek...

És azt hiszem, most előveszem a régi rajzolós mappám és újra nekiállok! A könyvet pedig nem teszem el túl messzire, mert biztos vagyok benne, hogy újra fogom olvasni...

Fülszöveg: 

A ​tizenhárom éves fiú-lány ikerpár, Noah és Jude hihetetlenül közel állnak egymáshoz. Különleges burkot húznak maguk köré színekből és szavakból, ahová nem engednek be semmit és senkit. Egy nap azonban a burok felhasad, és a családi tragédia úgy kipörgeti az ikreket megszokott világukból, akár egy tornádó. 
Három esztendő múltán jóformán szóba sem állnak egymással. Az érzékeny lelkű Noah szerelmes barátságba keveredik a szomszéd sráccal, Jude pedig mesteréül választ egy goromba férfit, akinek több köze van a lány családjának széthullásához, mint hinné… 
Az ikrek nem veszik észre, hogy mindketten csak a történet egyik felét ismerik, és vissza kéne találniuk egymáshoz, hogy esélyük nyíljon világuk újjáformálására. 
Jandy Nelson világsikerű regénye döbbenetes művészi erővel szőtt mese, ami beszivárog a csontjainkba, akár a tűz melege egy didergető napon.

Libri kiadó

Eredeti cím: Jandy Nelson: I'll Give You the Sun

428 oldal

 ISBN: 9789633107577 

 Fordította: Komáromy Rudolf

ReAd-blog

#ReAdblog #Read #read #olvasás #olvas #olvasnijó #blogger #magyarblog #bloggerina #könyv #book #ifjúsági #nap #sun

Annyira szeretlek, hogy inkább megöllek, mint sem elveszítselek!

Gabriel Tallent Drága ​kis szívem

 

covers_483544.jpg

Nagyon sokat ültem a könyv értékelésén, de magán a könyv olvasásán is. Lebilincselő, jól megírt, izgalmas könyv, de sokszor félre kellett tennem, mert nagyon megviselt a tartalma. Hogy miért olvastam tovább ezek után mégis? Borzalmasan jól van megírva, így újra és újra felvettem, belekezdtem. Nagyon hajtott a végkifejlet. Borzasztóan reménykedtem az elkerülhetetlenben és a happy endben. Ezért olvastam végig. 

A Könyvfesztiválon a 21. század kiadó munkatársa ajánlotta nagyon e könyvet. Ő maga is olvasta. Megrázta, de tartalmas, jó olvasmány, így jött velem haza a könyv. Ezúton is köszönöm a kiadónak a kötetet!

Legszívesebben rögtön bele is kezdtem volna ilyen ajánlás alapján az olvasásába, de kicsit tartogattam, míg aztán kialakult egy félsz bennem. Végül is nem alaptalanul. A könyv a szívemig hatolt, megrázott, elborzasztott, megríkatott, mindent rám zúdított, majd magamra hagyott. Érzések garmadája borult rám rövid időn belül. Egy jó tanácsom van az olvasásához! Ne kezdj bele akkor, amikor nagyon rossz passzban vagy, vagy mikor legboldogabb időszakodat éled. Készülj föl rá lelkileg! Zseniális könyv, de felzaklató tartalommal bír!

Mit is meséljek róla, hogy átadjam a rengeteg bennem kavargó érzést? Mit mondjak el, hogy témája ellenére kézbe vedd és ne ijesszelek el? Hogyan mondjak nem túl sokat, de túl keveset sem?

Ritkán hat rám ennyire egy könyv. Az író varázsolt egy egyszerű, hihető világot. Kevésbé építette ki, de hihető így is. Aztán ledob egy bombát, amivel a nyugalmas kezdést megtorpedózta. Rögtön a közepén kezd, olyan érzésünk van, hogy kihagytunk valamit, valami fontosat, egy olyan láncszemet, ami érthetővé tenné a szereplők életét, a miérteket, megmagyarázná a furaságot. Később ezt szép lassan megadja azért, lassan a hiányzó láncszemek a helyükre kerülnek, de addig a sötétben tapogatózol, találgatsz, Az elején még nem gondolod, hogy ekkorát fog szólni. A kezdet még csendes, átlagos. aztán bumm! Apró lépésenként szétrobban az átlagosság, a normális látszat, a nyugodt közeg. Mindig csak kicsit rondít bele valami a dolgokba. Egy elszólás, egy fura mondat, egy még furább szokás. Még megérthető, a fejed sem csóválod. Valameddig. Aztán...

forest-931706_640.jpg

Izgalmas, sodró lendületű kötet, mely egy percre sem hagy pihenni. Minden idegszálunk pattanásig feszült olvasás közben. Mindig benne van az ígérete annak, hogy történni fog valami, ami borítja a törékeny egyensúlyt., valami tragikus, veszélyes fog következni, ám álmomban sem gondoltam, hogy ez lesz a végkifejlet, ami. Alaposan meglepett a könyv. Bizonytalanságban hagy az író végig, ezzel magához a könyvhöz láncol. Igaz a mondás rá, hogy letehetetlen. Nem bírod ki, hogy ne olvasd végig, bármi történik is!

A szereplők. Nagyszerű módon, apránként, rétegesen tárja elénk őket. Mindig csak egy kis oldalukat ismerhetjük meg. 

Lassan kedveljük meg a főhősnőnket, Teknőcöt is, mert nem egy átlagos lány. Nagy nehéz eldönteni, hogy kedves vagy sem. Szerethető vagy elítélendő inkább. Majd a történet elhaladtával rengeteg dologra rádöbbenünk vele kapcsolatban és menthetetlenül megszeretjük, megsajnáljuk. Pedig ezt szeretné a legkevésbé. Erős egyéniség, akit úgy nevelnek, hogy a túlélésre hajtson minden áron, bármi áron. Ne szeressen, ne kötődjön, ne érdekeljék hívságok, más élete, csak a túlélés bármikor! Bevallom, megszerettem, akárhogy is kapálóztam ellene. 

Teknőc édesapja, a másik főszereplő egy nagy talány. Ismered azt a mondást, hogy "úgy szeretlek, majd megeszlek". Hát ő ezt rendesen túltolta. Annyira erős a lánya iránti szeretete és egyben gyűlölete, hogy mindenre képes érte. Arra is, hogy...Bármire, maradjunk annyiban. Az elején veszélyesnek tűnik, ám szerethető karakternek. Megértem, hogy fél ettől az eljövendő világtól. Sérült a múltban. nehezen dolgozza fel azt. Nem igazán kisgyermek nevelésre van kalibrálva, de próbál mindent megtenni, a legjobb tehetsége szerint. Aztán pedig megkattan. Vagy mindig is benne volt ez a szörnyeteg, csak nem gondoltam az elején? Szép lassan meggyűlöljük őt.

Kettőjük túlélése, harca, szeretete, gyűlölete elemésztő kettőjük számára is, de a körülöttük élők és az olvasó is kap belőle.

Egy igen fontos témát boncolgat a könyv, a családon belüli erőszak minden formáját. Három gyermekem van és számomra annyira hihetetlen, hogy így is élnek emberek. Hogy a világ nem figyel fel erre, elfordítja a fejét, kivonja magát a dolgokból. Hiszen a világ is felelős, ha ezt hagyja. Talán ezt a legnehezebb feldolgozni, hogy nem tesz senki sem semmit, pedig sejti, érzi, hogy valami nem kerek. Borzalmas, hogy ilyen megtörténhet. Márpedig nap, mint nap a mi világunkban is előfordul. 

Teknőc gondolatvilágába bepillantást nyerhetünk, ami lüktető, fájó. Érezzük a bánatát, azt, hogy eltévedt a világban, nem tudja mitévő legyen, mi a jó és mi a rossz, a megfelelő útmutató nélkül. Talán azokat a részeket a legnehezebb nyomon követni. Sejtet csak sokszor. 

Nehéz olvasmány volt, az biztos. Mégis köszönöm az írónak, mert sok dologra rávilágított. 

 

Fülszöveg:

Teknőc Alveston kemény lány. Tizennégy éves, és az erdőket járja az észak-kaliforniai tengerparton. Kedvenc helyei, menedékei a patakok, a dagálytavak, a sziklaszigetek, de személyes világa kicsi és veszélyekkel teli: Teknőc zaklatott lelkű, karizmatikus apja bűvöletében és rabságában nőtt fel. Emberi kapcsolatai az iskolára korlátozódnak, de ott sem enged közel magához senkit; néha beteg nagyapjával römizik, esténként pedig apjával együtt készül – a világvégére. 
Azután megismerkedik Jacobbal, és először tárul fel előtte egy tágasabb világ: ráébred, hogy otthoni élete se nem biztonságos, se nem fenntartható. Szökést tervez, felhasználva mindazokat a túlélési technikákat, amelyekre apja tanította. 
Egyedi stílus, vad természeti környezet: felkavaró és megrendítő olvasmány egy kiemelkedően tehetséges új író tollából, mely megjelenése után azonnal felkerült a The New York Times bestsellerlistájára, fontos irodalmi elismeréseket kapott, és két tucat országban vásárolták meg a jogait.

21. század kiadó

446 oldal

 ISBN: 9786155759529 

FordítottaBékési József

 #szponzorálttartalom #recenzió #könyv #olvasás #olvasnijó #ReAdblog #read #READ #családonbelülierőszak #megrázó 

ReAd-blog

Erotika a köbön, szigorúan könyvben

Sophie Jackson: Egy ​font hús

covers_381780.jpg

Ha már ennyire meleg van, egy igencsak túlfűtött, forró témájú könyv recenziójával érkezem. Címe alapján inkább valami horrorra tippeltem, de nem, ez egy romantikus, erotikus történet. Mostanában igencsak hanyagolom ezt a témájú olvasmányáradatot. Hogy miért? Rengeteg csalódás ért minőségileg. Ahogy felkapták a stílust a Szürke ötven árnyalata miatt, úgy romlott a színvonal. Egy kaptafára készülő, sokszor bugyutácska történetek tömkelege érkezett. És ez még a jobbik, de mikor erőszakolás után rögtön szexel vagy szülés után a főhősnő, több mint bosszantó. A technikai bakikról ne is beszéljünk, mikor egyszer leveszi a fehérneműt majd a következő oldalon szintén...

Aztán most tévedésemnek hála, kezembe vettem ezt a könyvet és már le nem tettem. Ne kérdezzétek miért, de az olvasmány maradt. Nem volt szenvedős, túlírt, picsogós, huza-vonás, a technikai részek is rendben voltak. A körítés, a kerettörténet és a két főhős szintén jól megírt a könyvben. Jót szórakoztam. Nem csak az erotika kap kiemelt részt, hanem a felépítés, a romantika is.

A két szereplő, Carter és Kat (Barack) könnyen megszerethető, izgalmas figura a maga bajaival, érdekes különcségeivel.

Carter a körülmények áldozata, Kat pedig a múlté. A párosuk pedig robban.

A férfi szereplő igazi motoros, tetovált rosszfiú, a börtönből. De több van benne és ezt meg is mutatja a kötet során. Kat egy erős gyermekkori traumával érkező, "azért is megmutatom" hölgyemény. Erős karakter, talán pont ezért szerettem meg könnyen. 

Kibontakozott két sokat szenvedett főhős sorsa, ahogy próbálnak evickélni az élet zavaros vizén egy régi történésbe kapaszkodva, majd egymásra találnak. Rögtön pattannak azok a szikrák. A vonzódás kézzelfogható már az első találkozáskor. Megküzdenek egymásért, mert összeesküdik ellenük minden, az ember, a körülmények, az élethelyzetük...Szépen fel van építve az egymásra találásuk, nem csak a semmiből, érthetetlen módon szerelmesek lesznek. Ezért plusz pontot számolnék föl, ha pontoznék. Emlékeztek azokra a könyvekre, mikor nem értitek, mikor, miért, hogyan lettek szerelmesek a szereplők? Ez nem az a könyv szerencsére. Itt van kezdés, apró utalások, történések, felépítés, majd a nagy egymásra találás.

love-4138571_640.jpg

Izgalmas, szikrázó erotika, váltakozó minőséggel. Jó kis párbeszédek, múltba néző visszaemlékezések, érzékletes leírások teszik terjedelmesebbé, kevésbé erotika fókuszálttá. A karakterek rengeteget adnak a történethez. Ami viszont kicsit mellé lövés volt, az a "gonosz" furmánykodása. Teljességgel felesleges volt ebbe a részbe, enélkül is remekül szuperált volna. 

Elismerésem a fordítónak. Szép magyaros fordítás, néha líraiba hajló stílussal, ami passzol a könyv romantikájához. Élvezetes volt olvasni. Könnyed, ám mégis jó kis szókinccsel apelláló kötet. 

Sorozat, így még sokat tartogat a szerelmesek élete, közös életútjuk. Egyszer sort kerítek biztos a következő részekre is, mert nagyon érdekel, mi fér még bele ebbe a vázba.

Ajánlom minden romantikát, erotikát kedvelő olvasónak a könyvet, mert témájában nagyon jól megírt kötet! 

Fülszöveg:

Wes ​Carter vérbeli nehézfiú. Az Arthur Kill Büntetés-Végrehajtási Intézet fegyenceként három éve ül kokainbirtoklásért. Tartozott valakinek, és a tartozása fejében vállalta a büntetést. Látszólag kemény, mint a beton, és hideg, mint a vas, ami elválasztja a külvilágtól. Gyönyörű, veszélyes, titokzatos és okos. Carter 16 éve (pontosabban 5844 napja) vár arra a lányra, akit a sors hozzá vezetett, és akinek a haja illatos, mint a barack. Csak ő mentheti meg a pokoltól… 
Kat Lane még csak kilencéves volt, amikor egy banda agyonverte az apját egy esős éjszakán Bronxban. A védtelen kislányt egy nála nem sokkal idősebb srác mentette ki. Kat sosem tudta meg, ki volt az a kapucnis idegen, akinek a karjaiban átvészelte a szörnyű éjszakát. 
Kat magánórákat ad Wesnek, de a múlt mély sebei nem tűnnek el nyomtalanul, és az állatias szenvedély sem gyógyíthatja be őket…hacsak a szerelem nem segít. 
Sophie Jackson trilógiája – a tiltott szerelem édességéről és veszélyéről szól.

A könyvet köszönöm a Libri kiadónak!

Libri kiadó

528 oldal

ISBN: 9789633109458 

FordítottaLukács Andrea

#recenzió #szponzorálttartalom

Kutya egy banda

Nyulász Péter A ​hosszúfülűek kincse

 

covers_460842.jpg

Nyulász Péter könyve egy igazi kis csoda. Hogy élveztem volna Bugac Pongrác kalandjait gyermekkoromban, ha már akkor is fellelhető lett volna a kötet, nem kortárs könyv lenne. Most már eb gondolat, de legalább a gyerekeim kézbe vehetik maradandót olvasva, nekem meg maradt akkoriban James Herriot és Karl May könyveinek sora, ami szintén izgalmas olvasmánylista volt, higgyétek el..

Na de hogy került hozzánk? Könyvfesztiválos szerzemény. Meglátni, megszeretni egy pillanat volt. Köszönjük az írónak és a Móra kiadónak!

Nem kifejezetten csajos olvasmány, de tudatosan. Van egyáltalán olyan, hogy lányos könyv vagy fiús? Én tücsköt, bogarat elolvastam akkoriban, nem izgatott milyen nemű gyerekeknek(sokszor felnőtteknek) írták. Tudatosan figyelek erre csemetéimnél is, hogy a közkedvelt rózsaszín, tündéres, unikornisos könyvek mellett valami más is helyet kapjon a polcon és nem csak öcsi miatt, aki remélhetőleg szintén nagy olvasó lesz. Kell a lányoknak is a kicsit fiús beütésű történetvezetés, téma, szerintem.

Izgalmas, színes, tanulságos könyv, tele vicces nevekkel, jó kis nyomozással. Úgy érzem, az író mindenre gondolt. Ráadásul névre szólóan dedikált, így nagy becsben lesz tartva, duplán nagy értéke van így a kötetnek.

Ha a gyermeked kezdő olvasó vagy nem túl kitartó, könnyen elfárad, akkor ez az ő könyve. Nagy betűkből, rövid fejezetekből tevődik össze, a könnyed olvasmányélményért. Izgalmas illusztrációk megveszik a figyelmet, a  beszédes nevek egy kis humor csempésznek bele,  lebilincselő történetvezetése pedig könnyedén átsegít az olvasmányon, észrevétlen gyorsan elfogynak a lapok. Rengeteg apró dolgot tanít titkon, mint például a felszálló meleg levegő tényét vagy a morzejelek fontosságát. Ilyen könyvekkel lehet a lehető legjobban kedvet hozni az olvasáshoz a mai gyerekeknek.

Imádtam a könyv illusztrációit, engem azzal megvett. Vicces, irónikus beszólásait pedig pláne. Én magam is élveztem a kalandokat, nem csak a gyerekek. Nyelvezete könnyű, ám cseppet sem lekezelő, butácska, hanem élvezetes, szókincsnövelő. Az olvasni tanuló kis elsősömnek ideális volt. A fejezetek arra elegendőek, hogy még éppen nem fárad el, mikor felolvas nekem belőle  és nem zökken ki a történetből akkor sem, mikor egy-egy szusszanásnyit pihen. A stílus merész, élvezetes, egyedi, könnyen felismerhető az írásmódról, szóhasználatról. A szereplők szerethetők, könnyű azonosulni velük és egyedi karakterjegyekkel rendelkeznek, ezért könnyen megjegyezhetőek, felidézhetőek. Plusz pont a végén a kutyafajták összefoglalójához!

Nagylánykám Danci így nyilatkozott róla.

Nagyon szerettem a képeket, hogy vicces. Kedvencem a nevek voltak, azok olyan édesek. Kedvenc szereplőm Trixi és Maxi volt. Jó volt velük kalandozni.

Be kell szereznünk a sorozat összes részét. Azóta még egyszer elolvastuk, kedvenc lesz, már tudom. 

Fülszöveg:

Nagy futással indul Bugac Pongrác harmadik kalandja. Maxit és Trixit elkapják Óbudán, egy múzeumban, ahonnan eltűnt a Fekete Kutya. Egy titkos jegyzet szerint ez a szobor a kulcs egy rejtélyes kincs megtalálásához. A Berger Szimat Szolgálat feladata előkeríteni a műtárgyat, akár a Föld túlsó feléről is! Márpedig a szálak a déli féltekére vezetnek. Sikerrel járnak-e hőseink a hosszúfülűek földjén, a Húsvét szigeten? Fordulatos kalandok során kapunk választ a kérdésre.

Móra kiadó

128 oldal

 ISBN: 9786158050739

 IllusztráltaRitter Ottó

Unikornis és az elfogadás

Bosnyák Viktória: Unikornis ​égen, földön

covers_541373.jpg

Melyik kislánynak (nagylánynak, felnőtt nőnek) ne jönnének be az unikornisok? Így biztos volt, hogy ezt a mesét el kell olvasnunk csajokkal. Ezúton is köszönjük a Manó könyveknek a kötetet. Izgalmas és tartalmas estét varázsoltak nekünk általa.

Este elfoglaltság lett a könyvből, egy kis nyugtató, álomba ringató, ám elgondolkodtató, elalvás előtti olvasmány. Vékony könyv, így hamar a végére is értünk. Én igazából csak a gyönyörű borítója miatt egyeztem bele. Imádom, hogy szépséges, színes, mégis egyszerű rajzok tarkítják. Minden elismerésem az illusztrátornak Rippl Renátának! Rajzaival „eladta” a könyvet. Na jó, nekem amúgy is  gyengém a jó illusztráció.

Túl sok elvárásom nem volt a könyvvel kapcsolatban, ezért kellemesen meglepett, hogy ennyire élveztem én is. A képzeletemben úgy élt, hogy van pár sorocska, aztán kész, az is nagy jelentőséggel nem bíró mondatból áll leginkább, hanem végtelenül egyszerű. Alaposan rácáfolt. Van mondanivalója, tanít észrevétlenül, ráadásul több korosztályt is megszólít. A szöveg élvezhető, tág szókinccsel dolgozik.

Nagyon jó kötet, ha a kisebbeknél rá szeretnél világítani az állatok közötti különbségekre. Ám ennél még jobbat, nagyobbat tud a kötet, a másság elfogadására tanít! Azt, hogy mindenki olyan, amilyen, és úgy szép, jó, ahogy van. Nem lehet mindenki szivárványos unikornis, de ettől nem lesz rosszabb a többitől, hanem csak kicsit másabb. Neki is megvannak a maga erősségei, szépségei, csak észre kell venni. Azt hiszem, ez az, amit nem csak gyerekekben kellene tudatosítani, hanem a felnőttekben is! De ha elkezdjük kis korban, nyert ügyünk van. Mindenki szép, értékes, a maga módján!

Főhősünk egy zsémbes, fehér unikornis, aki még a szivárványnak sem tud örülni. Na de ki nem szereti a szivárványokat? Ilyen nincs! De miért ilyen? A rövid bemutatkozás után rögtön beindul a cselekmény egy útkereséssel. Kornélia, a kis fehér unikornis más, mint a többiek. Nem tud varázsolni és nem szivárványos színes, eltér a többi unikornistól, így nem találja a helyét. Elveszett és életunt, szomorú. Világgá megy, igyekszik megtalálni apukáját, a létének értelmét, az erősségeit és a színeit. Mindeközben izgalmas kalandokba bocsátkozik, érdekesebbnél érdekesebb állatokkal ismerkedik meg, míg végül megtalálja, amit keres, bár máshogy, mint gondolta volna.  Szerethető főszereplő, akivel bárkinek könnyű azonosulni. Még nekem is. Kiderül, hogy a szomorúság, a bánat mögött titkok és nagy mélységek rejtőznek, továbbá sok-sok szeretet.  

Kornélia ügyesen tanít az élet fontos dolgaira! Ajánlom kicsiknek és nagyoknak egyaránt!

Manó kiadó

recenzió

40 oldal

ISBN: 9789634036050 · 

IllusztráltaRippl Renáta

ReAd-blog

 

 

Test(részek) könyvben

Albert Barillé: Egyszer ​volt…

 59376229_2294640527262615_3566747606618996736_o.jpg

Igyekszem nem fangirl üzemmódba kapcsolni, ha erről a könyvről és meséről van szó .Tudod, kinek a pap, kinek a papné és kinek ez a könyv...

Gyermekkorom kedvenc meséje volt, amiből sosem lehetett elég részt nézni. Érdekelt a test működése, mi mivel kapcsolható össze, mi kell a létezésünkhöz és minden apróság, információmorzsa. Talán jobban lekötött, mint a biológia órák. Ha azok is ilyen jó hangulatban, vidáman, érzékletesen mutatták volna be az embert, ma biológus lennék. Mivel nem, maradt a mese. Aztán felnőve teljesen elfeledkeztem róla, a TV sem adta sajnálatosan a sorozatot, így eszembe sem jutott csemetéknek megmutatni. Eddig. Minap szembe jött velem a Könyvfesztiválon. Ebből készült könyv verzió is, nem csak filmsorozat? Csak úgy vonzotta a tekintetem a kötet. Akkor el is határoztam, hogy a táskámba ugyan nem fér már be, de kell nekem mindenképpen! Végül a Manó könyvek kiadó volt oly kedves és meglepett vele. El tudjátok képzelni azt az örömet? Persze, mint egy jó könyvmoly, minden meglepi könyvnek örül az ember, de ennek hatványozottan. Egy út alatt kiolvastam a nekem is újdonságokat tartalmazó kötetet. Te tudod pontosan hogy hány csontod van például?Én biz nem. Megannyi érdekes dolog olvasható a kötetben.

Kislánykáimnál megosztó olvasmány volt, öcsi "baba" pedig még kimaradt a sorból.

Viki 5 éves lesz. Ő inkább a képeket nézegette, mint érdekességet. Bele-bele kérdezett abba, ami érdekelte, de letudta ennyivel és rövid időn belül lepasszolta nővérének a kötetet. Nem kért újrázást. Szerintem neki még korai. Nem ütközött meg semmin, (Nem vagyunk prűdek, ha kérdeznek a saját értelmi fejlettségük szerint elmagyarázunk dolgokat, így nagyjából képben volt. ) de ennél jobban, bővebben nem érdekelte a témázás, a tudnivalók. 

Danci 8 lesz hamarosan. Őt viszont már jobban izgatta a tengernyi téma, érdekesség a testről és működéséről. Nagyjából végig olvastuk közösen, még az érzékenyebb témaköröket is. Nagyon jó alap, közös beszélgetésekhez, de el tudom képzelni felvilágosító témához kapcsolódóan is a könyvet. Talán a korosztályi érdeklődési kör alapján a 10-12 éveseket lőném be legfőképpen. Ők lehetnek azok, akiknek feltétlenül el kellene olvasniuk a kötetet! Egy ilyen könyvet nagyon el tudnék képzelni kötelező olvasmánynak, hiszen rengeteg adalékanyagot, fontos tudnivalót, érdekességet tartalmaz, amivel jó, ha tisztában vannak a gyerekek.

(Kedves szülők, itt megragadnám az alkalmat! Ha nem tudjátok megbeszélni velük a kényesebb témákat az emberi testről, működéséről, a hogyanokról, a nemiségről, akkor adjátok a kezükbe ezt a kötetet. Ne egymástól tudjanak meg féligazságokat, butaságokat. Ha homokba dugjátok a fejetek, attól még lesz téma, csak nem mindegy mikor, hol és hogyan.)

Végezetül az én szemszögemből is írnék a könyvről. Tudományos, ám cseppet sem száraz, unalmas a könyv. Izgalmas adalékanyagok, nagyszerű képek teszik még kíváncsibbá az olvasót. Egyetlen hibát tudnék felróni. Valahogy a felépítése, a sorrend, ahogy jöttek az egyes területek, nekem furán volt. Szép lassan kintről befelé vagy pont fordítva mutattam volna be sorrendben a testet. Nem látok a mostani sorrendben, kialakításában rációt. 

Az biztos, hogy nem dugjuk el a könyvespolc mélyére, rendszeresen elő lesz véve. Egyes fejezetek újra és újra elolvasunk majd és megbeszéljük. Jó, ha az ember és gyereke tudja az alapinformációkat és azon is túl még többet.

A könyvet nagyon szépen köszönöm a Manó könyvek kiadónak! Hatalmas örömben részesítettek és visszarepítettek kicsit a gyermekkoromba! A sorozatot is elkezdjük nézni, azt hiszem.

Fülszöveg:

Mester és barátai, azaz Albert Barillé rajzfilmsorozatának ma is népszerű rajzfilmhősei ezúttal az emberi testben kalandoznak és közben bemutatják, hogyan épül fel, miként működik a szervezet. Látás, hallás, légzés, vérkeringés, az immunrendszer – testünk megannyi csodája, melyek felfedezését és megértését egyszerű ábrák, színes fotók és világos leírások segítik.

Akárcsak korábbi, az emberiség történetét bemutató enciklopédiánk, ez a kötet is szórakoztatva, játékosan tanít fontos ismereteket az ifjú olvasóknak.

Manó könyvek

208 oldal

 ISBN: 9789634035800

FordítottaTóka Alíz

#recenzió #Szponzorálttartalom

covers_546639.jpg

Átmozgató mese

Balázs Ágnes: A beszélő kutya

 covers_470507.jpg

 

Ennek a kis könyvnek szuper története van, hogy került hozzánk. Nagy könyvmoly létemre felkerekedtem és Könyvfesztiválra indultam még a tavalyi évben. Persze, ha már fönt járok a nagy Pesten, akkor még valami úti célt kitűztem, így jött kicsiny családom is velem. És hogy, hogy nem, nagyobbik lányom jobban élvezte, mint én a könyves bulit. Majdnem. Otthonosan mozgott a rengeteg könyv, könyves stand, írók, olvasni szeretők ezrei között is. Végül dedikált példányt kapott közvetlen az írónőtől és kiadójától. Persze mindenkinek eleget téve, a dinókat is meglátogattuk ekkor, nem csak a könyveket.

59919704_2309783409081660_9219396112614424576_n.jpg

Mosolygós, barátságos hölgy Balázs Ágnes. Rögtön megnyerte a szívünk. A rövid idő és a sokadalom ellenére kedvesen, vidáman fogadott minket. Volt ideje egy rövid csevejre is. Ez megmarad csajszimban jó ideig, még több biztatást adva neki az olvasásra.

60197414_2309783112415023_5860028974658224128_n.jpg

Lánykám végül eddig tartogatta a könyvet, míg meg nem tanult önállóan olvasni. Ez volt a kérése, így elfogadtam. Már egész ügyesen elboldogult rövidebb kis szösszenetekkel, így neki vágott a nagy kalandnak ezzel a kötettel. A részek minden este, vagy mint most, hétvégi, reggeli elfoglaltságok lettek. Könnyen, gördülékenyen ment az olvasás, így azt kell mondjam, bátran ajánlom kezdő olvasóknak a kötetet. A történetek hossza kellemes, pont elég. Több részből áll, így ha úgy érezte nagylány, hogy nem elég, egy újat kezdett meg. A szóhasználat, a kedves kis történetek pont ezt a kisebb korosztály célozzák meg. Élvezte a két évesem, a négy évesem és nagylány is.

Danci kedvence a cicás sztori lett. Kisebbik lányom óriásit kacagott minden alkalommal, mikor a rendeletetésének megfelelően én olvastam, ők pedig a megfelelő szónál a kellő mozdulatsort végezhették. Jó kis átmozgató, egy esősebb napon is, mikor nem jutunk ki a szabadba. Bevallom, nekem a virsli formájú kutya tanító jellegű szösszenete tetszett a legjobban. Kisfiam pedig minden egyes sorát élvezte, amit Daniella vagy én olvastam neki felváltva.

Minden egyes rész humoros, könnyen érthető, kellemes nyelvezettel, izgalmas szókinccsel. Van valami apró tanulságuk, mondanivalójuk, de ez mellett kellemesen könnyedek, érdekesek. Megvan a könyvben az a kis plusz, amiért érdemes többször kézbe venni és újraolvasni.

 A könyvet köszönjük a Móra kiadónak és az írónőnek!

Fülszöveg: 

Hányszor hallottad már, hogy ne ugrándozz mesehallgatás közben, ne kiabálj, ne dobolj, ne trappolj, hanem ülj le szépen, és figyelj csöndben? Ha nehezedre esik egy helyben maradnod, ha te is örökmozgó vagy, akkor ezek a mesék éppen neked szólnak! A mulatságos történetek alatt ugrálhatsz, tapsolhatsz, szaladgálhatsz, sőt még kiabálhatsz is, de csak akkor, amikor elhangzanak a feladatokra buzdító szavak.

Örökmozgó, mesehallgatásra és játékra fel! Keltsd életre a beszélő kiskutya, a zöld róka vagy a náthás kiskacsa történetét!

Móra kiadó

54 oldal

Illusztrálta: Horváth Ildikó

#szponzorálttartalom

59916023_2309783165748351_2687392141260357632_n.jpg

Lidérces álom könyvbe gyömöszölve

Imre Viktória Anna A ​bosszúszomjas doktor

 

covers_382834.jpg

 

Régóta a polcomon csücsült-e könyv. Borítója színével igen, ám a rajta található figurával nem lopta be magát a könyv a  szívembe, első blikkre. Ám megkönyörültem rajta, ne magányoskodjon ott oly sokáig. Végül igazán kellemes meglepetésnek mondhatnám, ha szabad e szót használnom a könyvvel kontextusban használni, mert nem egy könnyed, esti, kellemes olvasmány, az biztos.

A történet nem tudom hogyan született (bevallom rettentő kíváncsi vagyok és remélem, elcsíphetem Könyvfesztiválon az írót és kifaggathatom), de egy olyan kép él bennem, hogy az írónő álmodik egy ilyen lidérceset, szívdobogtatót és felébredéskor leírja a történet magját, majd kezd kibontakozni az egész történet a lelki szemei előtt, amit nem hagy veszni, hanem továbbgondolva könyvet ír belőle. Mert egy igazán lidérces, lúdbőrözős könyvet sikerült alkotni, rémálomszerű alakokkal, izgalmas megoldásokkal és egyszerűnek nem mondható szereplőkkel.

Sokat olvasok ebben a műfajban és mégis sikerül meglepni olykor egy nagyszerű ötlettel, egy rendkívüli ábrázolással, egy jól kialakított világgal és szabályaival. Azt hittem, karakter szinten sem tudnak nekem újat írni. És mégis. Imre Viktória Anna meglepetések garmadáját zúdítja rám.

Mágusok, boszorkányok, okkultizmus, varázslatok, vámpírok, lidércek, fura lények sokasága, de rendkívül összeszedett egységben, nem katyvasz módjára ránk zúdítva. Nem tudom, melyiket dicsérjem jobban. A történetet, annak elmesélését, a helyszínt vagy a karaktereket? Mivel is kezdjem?

Talán a negatívummal mégis, amiből a lehető legkevesebb van. Bedob az írónő a mély vízbe mindenféle leírás, segédlet nélkül és úszom csak az árral, mire megértem hol vagyok és kikkel, addigra már minden rám van zúdítva, benne vagyok nyakig. Kezdhette volna gyengédebben. Ennyi. Több rosszat nem igazán tudok elmondani a könyvről. Most jöjjön a fényezés része, mert van mit.

tower-bridge-2324875_640.jpg

Fotó:Pixabay

A helyszín az, ami teljesen elvarázsolt első körben. Igazán jól sikerült lefesteni, merre járunk végig a könyvben.

Az írónő sok szereplőt tart a tűzben, ám mégis könnyen követhető ki-kicsoda, nagyjából milyen jellem, melyik lények körét gyarapítja, legyen ember, mágus vagy bármi más. Ezt talán a szereplők egyediségének, jó névválasztásának tulajdonítanám leginkább vagy az írónő zsenialitásának. Jól kimunkált szereplők. Nehéz megfogni, megszeretni őket, ám mégsem haragszik, utálja egyiket sem az olvasó. Nem lehet. Kíváncsivá tesz a történet inkább a további sorukra. Nem mondom, hogy megszerettem volna bárkit is menthetetlenül, de azt sem mondhatom, hogy közömbös vagyok irántuk vagy gyűlölnék bárkit is. Nem a megszokott sipítozó, tehetetlen hősnőket kapjuk, sem a szent erkölcsű grál lovagot, de ádáz vámpírt és érezni képtelen mágust sem írt könyvébe az írónő. Senki sem makulátlan, pont, mint a valóságban. Így igazán nehéz történet, de mégis élvezetes olvasni. Legtöbbször, ha nincs egy olyan karakter, akivel tudnék azonosulni vagy megszerethetném, akkor nem vesz be a történet. Most mégis. Nem csak bevett, hanem magával sodort.

Több szálon fut, résen kell lenni, mert minden dolog összefügg, ha jól megfigyeljük. De nem zavaró, nem veszhetünk el benne. Logikusan, mindig a jó szálat továbbvezetve folydogál a kötet. Nincs éles váltás, hanem jól meg van szerkesztve az egész.

A leíró részek mesések, pont, ahogy szeretem. Hangulatot átadó, izgalmassá tevő, néhol visszafogott, máskor előtérbe kerülő leírások tarkítják. Sötét, alvilági, gonosz, hidegrázós, ám mégis izgalmas. Kicsit sem zavart, hogy nem fáklyás menet, hanem igenis fájó, sötét a hangulat. A nyelvezet alátámasztja az egész könyvet. Jól szövi mondanivalóját az írónő. A stílusa egyedi és izgalmas, leutánozhatatlan. Bevallom, még nem olvastam tőle, illetve bele kezdtem egy kötetébe, aztán pár oldal után letettem. Vajon mindig így ír? Ki kell derítenem.

night-434244_640.jpg

Fotó:Pixabay

A durva történések, a halál, a bántalmazás, az erőszak, az eltusolt dolgok is úgy vannak megírva, hogy pont annyira mélyedjünk el benne, ami még nem zavaró, nem megakasztó, nem elmerengő, ám mégis megérintsen kicsit. Nem feleslegesen vannak benne a könyvben, hanem alátámasztott szerepük van a jellemek kimunkálásában. Nem öncélú, hanem kell bele!

Mit is mondhatnék még róla? Aki szereti az izgalmakat, a nem evilági lényeket, a jól kitalált karaktereket, a nem megszokott világfelépítést és bírja a borongós történéseket, a sötét hangulatot, annak kötelező olvasmány. Továbbá első könyves íróknak kötelező olvasmánnyá tenném, nem csak karakterkimunkálási szempontból, hanem a több szál, cselekmény kézben tartásának és a hangulatkeltéshez, leíró részek okítására.

Már csak a fejem falba verése van hátra. Miért vártam én ennyit a könyv olvasásával? Mitől fosztottam meg magam eddig?

A könyvet köszönöm a Főnix könyvműhelynek!

Főnix könyvműhely

456 oldal

ISBN: 9786155632259 

 IllusztráltaImre Viktória Anna

Recenzió, reklám