Életünk boldog pillanatai és árnyoldalai+Adri könyvmoly könyvei

ReAd


Unikornis és az elfogadás

Bosnyák Viktória: Unikornis ​égen, földön

2019. június 13. - Mayerné Répási Adrienn

covers_541373.jpg

Melyik kislánynak (nagylánynak, felnőtt nőnek) ne jönnének be az unikornisok? Így biztos volt, hogy ezt a mesét el kell olvasnunk csajokkal. Ezúton is köszönjük a Manó könyveknek a kötetet. Izgalmas és tartalmas estét varázsoltak nekünk általa.

Este elfoglaltság lett a könyvből, egy kis nyugtató, álomba ringató, ám elgondolkodtató, elalvás előtti olvasmány. Vékony könyv, így hamar a végére is értünk. Én igazából csak a gyönyörű borítója miatt egyeztem bele. Imádom, hogy szépséges, színes, mégis egyszerű rajzok tarkítják. Minden elismerésem az illusztrátornak Rippl Renátának! Rajzaival „eladta” a könyvet. Na jó, nekem amúgy is  gyengém a jó illusztráció.

Túl sok elvárásom nem volt a könyvvel kapcsolatban, ezért kellemesen meglepett, hogy ennyire élveztem én is. A képzeletemben úgy élt, hogy van pár sorocska, aztán kész, az is nagy jelentőséggel nem bíró mondatból áll leginkább, hanem végtelenül egyszerű. Alaposan rácáfolt. Van mondanivalója, tanít észrevétlenül, ráadásul több korosztályt is megszólít. A szöveg élvezhető, tág szókinccsel dolgozik.

Nagyon jó kötet, ha a kisebbeknél rá szeretnél világítani az állatok közötti különbségekre. Ám ennél még jobbat, nagyobbat tud a kötet, a másság elfogadására tanít! Azt, hogy mindenki olyan, amilyen, és úgy szép, jó, ahogy van. Nem lehet mindenki szivárványos unikornis, de ettől nem lesz rosszabb a többitől, hanem csak kicsit másabb. Neki is megvannak a maga erősségei, szépségei, csak észre kell venni. Azt hiszem, ez az, amit nem csak gyerekekben kellene tudatosítani, hanem a felnőttekben is! De ha elkezdjük kis korban, nyert ügyünk van. Mindenki szép, értékes, a maga módján!

Főhősünk egy zsémbes, fehér unikornis, aki még a szivárványnak sem tud örülni. Na de ki nem szereti a szivárványokat? Ilyen nincs! De miért ilyen? A rövid bemutatkozás után rögtön beindul a cselekmény egy útkereséssel. Kornélia, a kis fehér unikornis más, mint a többiek. Nem tud varázsolni és nem szivárványos színes, eltér a többi unikornistól, így nem találja a helyét. Elveszett és életunt, szomorú. Világgá megy, igyekszik megtalálni apukáját, a létének értelmét, az erősségeit és a színeit. Mindeközben izgalmas kalandokba bocsátkozik, érdekesebbnél érdekesebb állatokkal ismerkedik meg, míg végül megtalálja, amit keres, bár máshogy, mint gondolta volna.  Szerethető főszereplő, akivel bárkinek könnyű azonosulni. Még nekem is. Kiderül, hogy a szomorúság, a bánat mögött titkok és nagy mélységek rejtőznek, továbbá sok-sok szeretet.  

Kornélia ügyesen tanít az élet fontos dolgaira! Ajánlom kicsiknek és nagyoknak egyaránt!

Manó kiadó

recenzió

40 oldal

ISBN: 9789634036050 · 

IllusztráltaRippl Renáta

ReAd-blog

 

 

Rólad mi mondható el az olvasmányaid alapján?

nevtelen_terv.jpg

Érdekes témával, illetve leginkább kérdéssel érkeztem ma nektek. 

Szerintetek mennyire jellemzi az embert az olvasmánylistája?

Ha sok romantikust olvas, akkor romantikus lelkületű? Ha fantasy a nyerő, akkor gyerekes, gyermeklelkű? A szépirodalom kedvelői intelligensek vagy maradiak? És ha én mindenféle stílusból olvasok könyvet, akkor kicsapongó jellemem van? Meseszerető vagyok, akkor még gyerek is kicsit? Azt már meg sem merem kérdezni, hogyha szeretem a kaszabolós horrort, a betegebb könyveket, akkor az mit árul el rólam?

Mit gondoltok? Jellemez minket az olvasmányunk, a zsánerünk, amit legszívesebben és leginkább választunk olvasmányul? Vagy csak az adott lelkületünk, kedvünk?

Persze ha valaki olvas, akkor már előrébb jár mindenkinél. De  ez akkor is így értendő, ha ponyva olvasmányt választ?

Bizony én hol innen, hol onnan szemezgetek. Sokszor egy két romantikus után jól esik egy izgalmas krimi. Egy szépirodalmi halhatatlan, kihagyhatatlan könyv után jó kézbe venni egy kevesebb értékkel bíró erotikust. Bűn ez? Vagy mindegy, olvassunk és ez a lényeg? Nincs jobb műfaj, kevesebb értékkel bíró könyv? 

Valóban érdekel a véleményetek! Nyugodtan fejtsétek ki bátran, akár hosszabban is.

Ha engem jellemez az olvasmánylistám, akkor javíthatatlan romantikus lelkületű gyerek vagyok, aki néha vágyik az izgalomra, persze és mindig jól jön neki némi nevetés, egy csipetnyi történelem is...

_dsc0009_2.jpg

Építsünk várat egy könyv segítségével

Mészáros Róbert: Brand ​a lelke mindennek

covers_490857_1.jpg

 

Változnak a trendek, ami töretlen, az az, hogy nem adja el magát semmi sem csak úgy, azért meg kell dolgozni! Jelenleg brandet, márkát kell építeni, bármibe is fogsz. Korábban a fogorvos csak fogorvos volt, az eladó pedig eladó. Manapság már el kell tudni adni magunk ha labdába szeretnének rúgni a rengeteg hasonló vállalat, arculat, márka, üzlet között. A márkaépítés elengedhetetlen mindenki számára. Van, aki kicsiben építi, van aki énmárkát, más a vállalkozása arculatát és akad, aki igazán nagyban gondolkodik. Egy a közös bennük, felfelé kell törekedni, építeni. Megmutatni, bemutatni azt, amit csinálunk figyelemfelkeltő módon, őszintén, vállalható módon.

Minap megnyertem ezt a könyvet egy vetélkedő jóvoltából. Érdekel mostanában a marketing, a pr, reklám, sales, a brandépítés, így nagyon örültem neki, bár nem láttam tisztán, hogy hogyan is fogom hasznosítani magamra az olvasottakat. De úgy voltam vele, hogy a cikkeimhez felhasználhatom vagy férj vállalkozásához. Végül nagyot szólt és totálisan meglepett. Rengeteget tanultam belőle. Egy sima blognak is kell arculat, márkaépítés. Meg kell tudnom mondani, hogy miért is csinálom, mi a célom vele, miért jött létre, mit szeretnék közvetíteni vele. Ez nálam totálisan kimaradt eddig. Bemutatkoztam, de csak felületesen. A céljaim, vágyaim, a segíteni vágyásom nem tártam az olvasók elé. Pedig van ám. Végül a könyvnek köszönhetően létrejött egy post, ez.

Elég, ha csak minibe gondolkodsz. A facebook vagy bármilyen közösségi oldalad is márkát épít, a saját márkád. Kifejezi a személyiséged, megmutatja milyen értékek fontosak számodra, miket szeretsz és mi az, amit nagyon nem. Az is egy brand, csak kicsiben. Ha magunk is márkát építünk, akkor miért ne kellene mindegyik vállalkozásnak?

A könyv közérthető, gyorsan olvasható, könnyű azonosulni a mondanivalójával, egyszerű nyelvezetű, jól tagolt, így nagyszerűen követhetők a lépések, amiket érdemes is alkalmazni. Nem tukmál, nem erősködik, más teóriákat, más szempontokat nem húz le az író, hanem épít, segít, javaslatot, irányt mutat, azt sem tolakodó módon. Roppant szimpatikussá tette a szememben a készítőt ez. Példákat hoz, amik beváltak másoknál, mindezt szórakoztató stílusban. Bepillantást enged a saját munkájába, a háttér munkálatokba, a "Hogyan jött létre" részbe is.

Azt éreztem, hogy épít és épít a könyv mondanivalója. Közelebb hozta hozzám a brand építést. Már nem félek tőle. Nem tűnik szitokszónak, pedig korábban roppant ijesztően hangzott. Emberközeli, személyes, vidám a kötet. Nem steril, fellengzős, megmondó.

Azt tudnotok kell, hogy nem csak könyve van Robinak, hanem egy nagyszerű facebookos csoportja is. Mit is mondhatnék róla? Egy kitűnő csapat, támogató közeg, ahol jobbnál-jobb ötletet lehet kapni egymástól, lendületet ad vagy épp segít, ha tud.. Egy könyv megvételénél jóval többe fektetsz bele. Kapsz anyagokat, egy csoportot, mentor programot és még ezer dolgot... 

És a közös kávézások, amit emleget majdnem minden oldalon? Nincs is jobb egy finom teánál/kávénál, amit munka közben elfogyaszt az ember. Minden a helyére kerül rögtön, megoldódnak a legnagyobb problémák is.

 

61102105_2326387207421280_5310507352451973120_n.jpg

Köszönöm a könyvet az írónak és a lelkes Brand csapatot, ahol jelen lehetek.

Fülszöveg: 

A brandépítés nem a nagyok luxusa, hanem egy szemlélet, mellyel a legkisebbek is kiemelkedhetnek a marketing zajból. Az elmúlt évek bizonyították, hogy a kis magyar cégek is építhetnek erős márkát, amellyel komoly piaci előnyt szereznek. A siker sokszor apróságokon múlik, ezt mutatjuk be Neked a BrandBirds módszerével.

Magánkiadás

306 oldal

ISBN: 9789631287394

Vendégeim vagytok egy jó kávéra! Egészségetekre! 

60591232_2326387240754610_2019784525009125376_n.jpg

Átmozgató mese

Balázs Ágnes: A beszélő kutya

 covers_470507.jpg

 

Ennek a kis könyvnek szuper története van, hogy került hozzánk. Nagy könyvmoly létemre felkerekedtem és Könyvfesztiválra indultam még a tavalyi évben. Persze, ha már fönt járok a nagy Pesten, akkor még valami úti célt kitűztem, így jött kicsiny családom is velem. És hogy, hogy nem, nagyobbik lányom jobban élvezte, mint én a könyves bulit. Majdnem. Otthonosan mozgott a rengeteg könyv, könyves stand, írók, olvasni szeretők ezrei között is. Végül dedikált példányt kapott közvetlen az írónőtől és kiadójától. Persze mindenkinek eleget téve, a dinókat is meglátogattuk ekkor, nem csak a könyveket.

59919704_2309783409081660_9219396112614424576_n.jpg

Mosolygós, barátságos hölgy Balázs Ágnes. Rögtön megnyerte a szívünk. A rövid idő és a sokadalom ellenére kedvesen, vidáman fogadott minket. Volt ideje egy rövid csevejre is. Ez megmarad csajszimban jó ideig, még több biztatást adva neki az olvasásra.

60197414_2309783112415023_5860028974658224128_n.jpg

Lánykám végül eddig tartogatta a könyvet, míg meg nem tanult önállóan olvasni. Ez volt a kérése, így elfogadtam. Már egész ügyesen elboldogult rövidebb kis szösszenetekkel, így neki vágott a nagy kalandnak ezzel a kötettel. A részek minden este, vagy mint most, hétvégi, reggeli elfoglaltságok lettek. Könnyen, gördülékenyen ment az olvasás, így azt kell mondjam, bátran ajánlom kezdő olvasóknak a kötetet. A történetek hossza kellemes, pont elég. Több részből áll, így ha úgy érezte nagylány, hogy nem elég, egy újat kezdett meg. A szóhasználat, a kedves kis történetek pont ezt a kisebb korosztály célozzák meg. Élvezte a két évesem, a négy évesem és nagylány is.

Danci kedvence a cicás sztori lett. Kisebbik lányom óriásit kacagott minden alkalommal, mikor a rendeletetésének megfelelően én olvastam, ők pedig a megfelelő szónál a kellő mozdulatsort végezhették. Jó kis átmozgató, egy esősebb napon is, mikor nem jutunk ki a szabadba. Bevallom, nekem a virsli formájú kutya tanító jellegű szösszenete tetszett a legjobban. Kisfiam pedig minden egyes sorát élvezte, amit Daniella vagy én olvastam neki felváltva.

Minden egyes rész humoros, könnyen érthető, kellemes nyelvezettel, izgalmas szókinccsel. Van valami apró tanulságuk, mondanivalójuk, de ez mellett kellemesen könnyedek, érdekesek. Megvan a könyvben az a kis plusz, amiért érdemes többször kézbe venni és újraolvasni.

 A könyvet köszönjük a Móra kiadónak és az írónőnek!

Fülszöveg: 

Hányszor hallottad már, hogy ne ugrándozz mesehallgatás közben, ne kiabálj, ne dobolj, ne trappolj, hanem ülj le szépen, és figyelj csöndben? Ha nehezedre esik egy helyben maradnod, ha te is örökmozgó vagy, akkor ezek a mesék éppen neked szólnak! A mulatságos történetek alatt ugrálhatsz, tapsolhatsz, szaladgálhatsz, sőt még kiabálhatsz is, de csak akkor, amikor elhangzanak a feladatokra buzdító szavak.

Örökmozgó, mesehallgatásra és játékra fel! Keltsd életre a beszélő kiskutya, a zöld róka vagy a náthás kiskacsa történetét!

Móra kiadó

54 oldal

Illusztrálta: Horváth Ildikó

#szponzorálttartalom

59916023_2309783165748351_2687392141260357632_n.jpg

Divat még az olvasás?

Vajon mi vezetett odáig, hogy ciki lett könyvet kézbe venni?

58887015_2294012053992129_4346709806396997632_n.jpg

 Picikék fotó

Miért nem divat mostanában olvasni?

Ez egy nagyon jó téma, amiről órákat lehetne beszélgetni, oldalakat írni, de választ sosem találnánk rá. Találgatni lehet. Én is azt teszem most.

Első körben a rohanó világot tenném hibássá. Mindig rohanunk, sietünk egyik helyről a másikra, millió inger ér nap, mint nap, szabadidő sem akad túl sok. Ha haza értünk, fáradtan rogyunk be a fotelbe és nem kívánunk még valami agymozgató dologgal foglalkozni, csak bámulni a tévét vagy pihenni. Egyszerűbb, könnyebb, másabb. Főként, ha valakinek számítógépes vagy más, a szemet igénybe vevő munkája van. A háta közepére sem kíván gondolom még olvasni, tovább fárasztani a szemét.

Sokszor a telefont nyomkodjuk, az internet, a közösségi oldalak elbódítanak, marasztalnak és észrevétlen eltelik a napunk. Igaz, ma már olvasni egy e-book olvasóval, megfelelő telefonnal is lehet. A kor gyermeke talán ezekkel az eszközökkel könnyebben barátkozna meg az olvasás műfajával. Lehet ez a megoldás? De így meg elveszik a könyvek lapjainak tapintása, az illata, az emlékek... A könyvespolcok nem csak dekor elemek lesznek vajon akkor?

Aztán a másik, ami okot ad a kevesebb olvasóra, az a nevelés. Egyre kevesebb szülő olvas, így a gyermeknek sem evidens könyvet a kézbe venni. Ha nem látja a jó példát maga előtt, miért olvasna? Bizony a szülőnek is ringbe kell szállni és olvasni közösen, olvasni külön. A jó példa ragadós. Csak úgy megy.

Azután ott van az, mikor cikivé válik az olvasás a fiatalok körében, mert egy-két ember és nem a többség műveli. Ha divatba hozhatnánk újra…Vajon mi kell ahhoz, hogy menő legyen olvasni? Leterheltek a fiatalok, sok a lecke, kötelező olvasmányok és miegymás. Megértem, ha szabadidejükben ki vágynak a természetbe, beszélgetni szeretnének másokkal, bulizni és társaságba. Ne is az olvasás tegye ki a szabadidejük nagy részét. De este, elalvás előtt kikapcsolódásnak, utazáskor telefon helyett? Elég napi 20 perc  is. Legyen menő tiniként is könyvvel pózolni! Hozzuk be a book-selfiet!

A kötelező olvasmányok kőbe vésett listája sem kedvelteti meg sokakkal, az biztos. Oda is jó lenne pár fiatalabb, új könyvet beválogatni pluszban. Nagyobb szabadsággal választhassanak kötelezőeket, ne egy letűnt kor történetét vehessék csak kézbe. Kedvcsináló köteteteket kötelezőnek! 

 literature-3060241_640.jpg

És még egy nyomós ellenérv eszembe jutott. Egyre több a könyv. Régen kiváltság volt olvasni, könyvet kapni. Nem volt ekkora a választék. Nem bombázták az embert minden nap új és új megjelenésekkel. A kevesebb több volt. A könyvek minősége is. Nem adtak ki mindent.

Ellenben az árak felfelé mennek és bizony megint kiváltság az olvasás, mert egyre drágábbak és drágábbak a kötetek. Igaz ez is kiküszöbölhető lenne, könyvtárral például. 

De indok mindig van és elfoglaltság, miért ne olvassunk.

Pedig annyira klassz dolog! Kellenek a mesék, a kitalált történetek, a mondák, a versek, a történelmi és szerelmes regények, a borzongató és ijesztő kötetek, a fantasyk mesés világa...

Ezer érvet tudnék a könyvek mellett felsorolni!

_dsc0009.jpg

Könyvfesztivál az olvasni szeretők Mekkája

58384273_2286837278042940_111902207506382848_n_1.jpg 

Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon jártam, immár harmadik alkalommal. Ez egy olyan rendezvény, amire elzarándokol, aki csak teheti, ha egy kicsit is szereti a könyveket, olvasást. Én pedig kihagyhatatlannak tartom. Szerencsére megint részese lehettem kicsit. 

  1. alkalommal rendezték meg a rendezvényt idén. Nagyszerű programok, rengeteg kiadó képviseltette magát és jó nagy tömeg. 

Írók, kiadók, bloggerek, olvasni szeretők nagyszerű kapcsolódási pontja, ahol nem csak vásárolni lehet, hanem kapcsolatokat építeni, tanulni, beszélgetni, interjúkat, kerekasztal beszélgetéseket hallgatni. Talán ezért is szeretem annyira. Nem csak könyvet vásárolni megyek, hanem beszélgetni, egy közösségbe tartozónak érezni magam a sok olvasóval.

Azt mondják az okosok, hogy egyre népszerűtlenebb az olvasás, a könyvvásárlás piaca. Én nem temetném! Sőt! Hihetetlen meglepő élmény volt. Tavaly is sokan voltak és elég volt kétszer körbe járni, de idén...Elképesztő sorok álltak egy-egy dedikáláson, amiket közben az arra járóknak kerülgetniük kellett.

Az elején, úgy 11 óra magasságában még egyszerűen szét lehetett nézni, sétálni, majd a későbbiekben egymás sarkát tapostuk a tömegben. Minden nem és kor képviselőivel találkozni lehetett. Egész apró babát magukra kötve érkeztek családok, a nagyobb gyerekek már saját maguk választottak olvasnivalót, idős, járókeretes könyvvásárlókkal is találkoztam, de a sokat szidott fiatalság volt túlnyomó részt többségben. Kiöltözött, csinosban nyomuló, öltönyös fickókkal és feketében grasszáló, kék hajú punkokkal is találkoztam bőven. Sok külföldi szót sikerült elcsípnem olasztól, a franciáig. Igazi multikulti volt Anna barátnőm szavaival élve.

Első észrevételem az volt, hogy egyre több kisebb kiadót lehet felfedezni, akiről még nem hallottam, pedig igyekszem figyelni az aktualitásra. Örömteli. Egy hölggyel meglepően jót beszélgettem a kiadójáról, pedig nem ismert, nem ismertem őt, de szívesen mesélt és irtó kedves volt, pedig semmit sem vásároltam nála.

Több kiadó munkatársaival is sikerült szóba elegyednem a rengeteg vásárló mellett. Beszélgettünk könyvekről, a vásárlási kedvről, és mindenféléről. Mindenhol kedvesek, mosolygósak volt. Persze ez a munkájuk, mondhatnánk, és ebből élnek. De azért a sokadik nap rohanással, nagy vásárlási rohamokkal, kevés pihenéssel nem lehet oly könnyű mosolygósnak maradni. Nem ám! Köszönöm a nagyszerű munkájukat! Sehol sem tapasztaltam semmi negatívumot ezzel kapcsolatban.

Külön kiemelnék öt kiadót.

Fumax-Főnix stand számomra megint vitte a hangulatával, a kedves kiszolgálással, jó kedvével a legjobb hangulatú stand címet! Csupa mosolyt, jó beszélgetéseket kaptam. Ha 10 könyvet kellett volna választanom, abból 8 tuti innen került volna ki. Rengeteg szebbnél szebb borító, izgalmas fülszöveg. Kell ez a stílus az olvasónak, üzenem a kiadó vezetőjének!

21 század kiadó a legötletesebb stand címét nyerte tőlem. Gyönyörű csomagok várták a vásárlókat. Ötletes volt, hogy kisebb kiadású könyvek is kaphatóak voltak náluk, amit bármilyen kicsi táskába be lehet tenni könnyedén. A könyves mini csokijuk mindent vitt és a kellemes kiszolgálás is!

Book kiadóhoz nem volt még szerencsém, de innen is köszönöm a megelőlegezett bizalmat, ugyanis nem volt annyi apróm, így kedvezményt kaptam, ha írok valamelyik náluk vásárolt könyvről. Na ná, hogy fogok! Lányaim alig várják, hogy a Gyermek szakácskönyveket végig süssük-főzzük együtt! 

Gyémántfelhő kiadó szintén ismeretlen volt számomra és a kiadványaik is. Róluk meséltem a post elején. Rettentő kedvesen fogadott ismeretlenül is a kiadó vezetője. Érződött rajta, hogy azért csinálja, mert imádja a munkáját, a könyveket, az írást! Amikor nem a haszon az első! A legkedvesebb stand címét megkapták tőlem!

Manó könyveknél  a hosszú kígyózó sorok ellenére kedves mosolyokat kaptam és válaszokat a könyvekről feltett kérdéseimre. Tudták, hogy melyik kiadványuk miről szól és kiknek, hány éves korosztálynak ajánlatos, pedig higgyétek el, nem 20 könyvről beszélünk. Ritka kincs a segítőkészség! Profizmus a köbön címet nyerték el tőlem!

58444142_2286837488042919_6500299471962767360_n_1.jpg

Bevallom több kiadót nem leltem vagy elmentem mellettük vagy jól el voltak dugva.

A második észrevételem inkább kicsit negatív. Azt kell mondjam, a Könyvfesztivál kinőtte a Millenárist. A legtöbb helyre oda sem fértem nézelődni vagy vásárolni. A gyermekrészleg most külön lett szedve, ami jó volt így, de annyira kicsi volt a hely, hogy babakocsival alig tudtak közlekedni. Szerencsémre most egy gyerkőcöt sem vittem magammal, a pénztárcám így jobban bírta. De három gyerekkel ebben a tömegben, a pici helyeken nyomorogni lehetetlen lett volna. Pedig nagyon szerettek volna velem jönni. Örülök, hogy hallgattam az eszemre.

Amit a legjobban sajnáltam, hogy nem volt idő mindenre. Kevés volt, mert a metró helyett metrópótló busszal kellett mennünk, így több mint egy óra lemaradásban voltunk. Az az egy óra mennyi mindenre elég lett volna... Egy rendezvényre, dedikálásra sem merészkedtem el, csak ténylegesen célirányosan mentem egy-egy kiadóhoz, és talán kétszer szó szerint körberohantam az egész helyet. Sajnálom. Hiányzott a ráérősség, hogy nyugodtan mindent megnézzek, minden kiadóhoz bekukkantsak. Beleolvassak az ismeretlen könyvek fülszövegébe, dedikáltathassak, beszélgessek pár íróval, bloggerrel. Valahogy egy ismerőst sem fedeztem fel.

Három megbeszélt találkozóból kettő nem jött össze. És folyton elhagytam azokat is, akikkel mentem.

A mérhetetlen hosszú kívánságlistámról végül egy könyvet sikerült vásárolnom. Elég szegényes. Bár úgy is mentem, hogy túl sok rendelkezésre álló keret nem volt most vásárlásra. Pedig lett volna mit!

Végül kicsit keserédes benyomás maradt meg bennem. Jó volt a négy A bandázás (akiknek szánom, tudni fogják mit jelent ez).

58382255_2286837441376257_4127716596569341952_n.jpg

Megfoghattam Thor kalapácsát is, rengeteg gyönyörű könyvet láttam, de kevés volt. Erre 4 óra nagyon kevés!

Ha azt számolom, hogy utaztam 4 órát oda és 4 órát vissza, majdnem nem érte meg. De csak majdnem!

A szerzeményeim itt láthatóak.

58441160_2286837211376280_1034524606469242880_n_1.jpg

 

 

Lidérces álom könyvbe gyömöszölve

Imre Viktória Anna A ​bosszúszomjas doktor

 

covers_382834.jpg

 

Régóta a polcomon csücsült-e könyv. Borítója színével igen, ám a rajta található figurával nem lopta be magát a könyv a  szívembe, első blikkre. Ám megkönyörültem rajta, ne magányoskodjon ott oly sokáig. Végül igazán kellemes meglepetésnek mondhatnám, ha szabad e szót használnom a könyvvel kontextusban használni, mert nem egy könnyed, esti, kellemes olvasmány, az biztos.

A történet nem tudom hogyan született (bevallom rettentő kíváncsi vagyok és remélem, elcsíphetem Könyvfesztiválon az írót és kifaggathatom), de egy olyan kép él bennem, hogy az írónő álmodik egy ilyen lidérceset, szívdobogtatót és felébredéskor leírja a történet magját, majd kezd kibontakozni az egész történet a lelki szemei előtt, amit nem hagy veszni, hanem továbbgondolva könyvet ír belőle. Mert egy igazán lidérces, lúdbőrözős könyvet sikerült alkotni, rémálomszerű alakokkal, izgalmas megoldásokkal és egyszerűnek nem mondható szereplőkkel.

Sokat olvasok ebben a műfajban és mégis sikerül meglepni olykor egy nagyszerű ötlettel, egy rendkívüli ábrázolással, egy jól kialakított világgal és szabályaival. Azt hittem, karakter szinten sem tudnak nekem újat írni. És mégis. Imre Viktória Anna meglepetések garmadáját zúdítja rám.

Mágusok, boszorkányok, okkultizmus, varázslatok, vámpírok, lidércek, fura lények sokasága, de rendkívül összeszedett egységben, nem katyvasz módjára ránk zúdítva. Nem tudom, melyiket dicsérjem jobban. A történetet, annak elmesélését, a helyszínt vagy a karaktereket? Mivel is kezdjem?

Talán a negatívummal mégis, amiből a lehető legkevesebb van. Bedob az írónő a mély vízbe mindenféle leírás, segédlet nélkül és úszom csak az árral, mire megértem hol vagyok és kikkel, addigra már minden rám van zúdítva, benne vagyok nyakig. Kezdhette volna gyengédebben. Ennyi. Több rosszat nem igazán tudok elmondani a könyvről. Most jöjjön a fényezés része, mert van mit.

tower-bridge-2324875_640.jpg

Fotó:Pixabay

A helyszín az, ami teljesen elvarázsolt első körben. Igazán jól sikerült lefesteni, merre járunk végig a könyvben.

Az írónő sok szereplőt tart a tűzben, ám mégis könnyen követhető ki-kicsoda, nagyjából milyen jellem, melyik lények körét gyarapítja, legyen ember, mágus vagy bármi más. Ezt talán a szereplők egyediségének, jó névválasztásának tulajdonítanám leginkább vagy az írónő zsenialitásának. Jól kimunkált szereplők. Nehéz megfogni, megszeretni őket, ám mégsem haragszik, utálja egyiket sem az olvasó. Nem lehet. Kíváncsivá tesz a történet inkább a további sorukra. Nem mondom, hogy megszerettem volna bárkit is menthetetlenül, de azt sem mondhatom, hogy közömbös vagyok irántuk vagy gyűlölnék bárkit is. Nem a megszokott sipítozó, tehetetlen hősnőket kapjuk, sem a szent erkölcsű grál lovagot, de ádáz vámpírt és érezni képtelen mágust sem írt könyvébe az írónő. Senki sem makulátlan, pont, mint a valóságban. Így igazán nehéz történet, de mégis élvezetes olvasni. Legtöbbször, ha nincs egy olyan karakter, akivel tudnék azonosulni vagy megszerethetném, akkor nem vesz be a történet. Most mégis. Nem csak bevett, hanem magával sodort.

Több szálon fut, résen kell lenni, mert minden dolog összefügg, ha jól megfigyeljük. De nem zavaró, nem veszhetünk el benne. Logikusan, mindig a jó szálat továbbvezetve folydogál a kötet. Nincs éles váltás, hanem jól meg van szerkesztve az egész.

A leíró részek mesések, pont, ahogy szeretem. Hangulatot átadó, izgalmassá tevő, néhol visszafogott, máskor előtérbe kerülő leírások tarkítják. Sötét, alvilági, gonosz, hidegrázós, ám mégis izgalmas. Kicsit sem zavart, hogy nem fáklyás menet, hanem igenis fájó, sötét a hangulat. A nyelvezet alátámasztja az egész könyvet. Jól szövi mondanivalóját az írónő. A stílusa egyedi és izgalmas, leutánozhatatlan. Bevallom, még nem olvastam tőle, illetve bele kezdtem egy kötetébe, aztán pár oldal után letettem. Vajon mindig így ír? Ki kell derítenem.

night-434244_640.jpg

Fotó:Pixabay

A durva történések, a halál, a bántalmazás, az erőszak, az eltusolt dolgok is úgy vannak megírva, hogy pont annyira mélyedjünk el benne, ami még nem zavaró, nem megakasztó, nem elmerengő, ám mégis megérintsen kicsit. Nem feleslegesen vannak benne a könyvben, hanem alátámasztott szerepük van a jellemek kimunkálásában. Nem öncélú, hanem kell bele!

Mit is mondhatnék még róla? Aki szereti az izgalmakat, a nem evilági lényeket, a jól kitalált karaktereket, a nem megszokott világfelépítést és bírja a borongós történéseket, a sötét hangulatot, annak kötelező olvasmány. Továbbá első könyves íróknak kötelező olvasmánnyá tenném, nem csak karakterkimunkálási szempontból, hanem a több szál, cselekmény kézben tartásának és a hangulatkeltéshez, leíró részek okítására.

Már csak a fejem falba verése van hátra. Miért vártam én ennyit a könyv olvasásával? Mitől fosztottam meg magam eddig?

A könyvet köszönöm a Főnix könyvműhelynek!

Főnix könyvműhely

456 oldal

ISBN: 9786155632259 

 IllusztráltaImre Viktória Anna

Recenzió, reklám

 

Minden nap egy új világot adhatsz neki

Olvasni közösen (is) jó

 

56821293_2264011990325469_5287741556176977920_n.jpg

Picikék fotó

 

Nagyon sok kedvenc könyvünk van gyermekeimmel, Daniellával, Viktóriával és Andrissal közösen.

Ilyen például a 100 magyar népmese, Csapody Kinga: Türelmesek lettünk, Skolik Ágnes: Csodatermő fa, Csibemese, Kurt Hörtenhuber: A szeretet nagykövete, Fekete István: Vuk, Felix Salten: Bambi, Szabóné Jámbor Eszter: Az öt tornacsuka útinaplója, Walt Disney klasszikusok…és napestig sorolhatnánk…

Szerencsés vagyok. Szeretek olvasni, ők pedig szeretik hallgatni. Nagylánykám már önállóan kezdi az olvasást elsajátítva élvezni a könyvek tartalmát. Legkisebbem lapozgatja a leporellókat, nézegeti a képeket. Középsőkém pedig előszeretettel olvastat magának. Szívesen járunk könyvtárba is. Az a milliő, a könyvek illata...

51962262_2182372108489458_2819513521492983808_n.jpg

A legjobb közös elfoglaltság bekuckózni, összebújni és elkalandozni más világokba együtt. 

Nincs is annál jobb dolog, mikor gyermekednek az egész világot adhatod. De mi van, ha nem csak e világot tárnád elé? Ez a lehetőség fel sem merült benned még? Pedig nagyon könnyen megteheted, a mesék, a könyvek, versek segítségével. Az olvasás által elkalandozhat számtalan elképzelt helyszínre csemetéd. Bárki lehet, ha a főszereplő bőrébe bújik. Bármit csinálhat, bármilyen foglalkozást űzhet, amit csak szeretne. Minden álma valóra válhat, még az elképzelhetetlen is. Nem adnál-e neki mindent meg? Olvass neki, olvass vele, verseljetek.

42193648_479768929192206_3801949292877316096_n.jpg

Az olvasás több, mint egy kikapcsolódás. A szókincsfejlesztésnél is ezerszer jobb dolog. Szavakat ad, de legfőképpen a képzeletet fejleszti. Szorosabbá teszi a családi köteléket a közös esti mese. Cinkosokká is tehet egy közös kis történet. Mosolyt fakaszt és megmagyaráz dolgokat. Félelmeket apaszt, empátiát ébreszt. Egy vers ritmust tanít, készséget fejleszt. Segít az érzelmek kifejezésében. Stresszt csökkent, mindeközben a tudást növeli, az emlékező képességet javítja. Nincs olyan dolog, amire nem gyógyír az olvasás. de a szavak erdeje nem csak egy fejlesztés, hanem jó időtöltés és remek kikapcsolódás. Nem kellenek hozzá milliók, az otthonodban is elérhető. Egy jó könyv kell hozzá vagy a képzeleted. Szép időben a szabadban, kirándulás közben megpihenve, esős időben a fotelbe kuckózva, egyszóval bármikor.

Járjatok be több világot az olvasással!

És soha nem lehet elég korán kezdeni.

43691096_2002448833148454_5931970011873673216_n.jpg

 

 

Pillangókisasszony, a (majdnem) mese

covers_532515.jpg
Acsai Roland: Pillangókisasszony
 
Gyönyörűen illusztrált könyv, egy kellemes kis meglepetéssel, továbbá tele szívvel, lélekkel. 
Ez a kötet olyan, ami kitűnik a könyvek tömegéből. Izgalmas, színes, szépséges. Jó kézbe venni, lapozgatni, megnézni a benne rejlő rajzokat.
Szép, a szó hagyományos értelmében!
Itt ki is emelném az illusztrátor, Szimonidesz Hajnalka munkáját. Hihetetlenül szépen rajzol és kifejezően. Nincs felesleges vonal, szöglet, él, csak mesésen lekerekített körvonalak, izgalmas színek, mesés képek. Eltalálta az arányokat, mit hova kell tenni, hogy a könyv bússágát vagy éppen vidámságát kidomborítsa, hozzá adjon a könyvhöz és el se nyomja.
Nagyon jól működik a történettel együtt, erősítve a mondanivalóját, érzelmeket. Bevallom még nem találkoztam az illusztrátor munkáival eddig, de felkeltette a kíváncsiságom. Meg fogom nézni, miket alkot még.
 
A történet pedig egy majdnem mese. Azért mondom így, mert jóval több, mint mese. Egy megható, szomorú, igaz történet Pucchini operája által ihletve. És talán azért is majdnem mese, mert édes-bús mondanivalóját még nem érti, érzi át a legkisebb korosztály vagy nehezen.
Élvezte, érdekelte két nagyobb gyerkőckém, akik 4 és 7 évesek,  de szomorkásnak tartották, nehezen értették a miérteket. De kérdeztek és kérdeztek, és ez nagyon jó. Az elmúlás, a szeretetlenség, a fájdalom, a cselszövés és gonoszság olyan dolgok, amiktől féltjük gyermekünk, kíméljük, míg tudjuk. de sajnos a világ ilyen és ezt az oldalát is meg kell ismerniük a csemetéknek, ne saját kárunkon tapasztaljanak először. Ehhez remek segítség a könyv. A legkisebb korosztály is rengeteget tanulhat belőle, míg a nagyobbacskák már megérthetik a lényeget. Mi felnőttek pedig élvezhetjük is, rengeteget adhat nekünk. 
Bevallom, már másodjára veszem a kezembe úgy, hogy gyerek nincs a közelben. Az operát nem hallottam, láttam, így nekem teljesen új volt a nagy hírű történet.
A könyv tele van érzelmekkel, majd szétfeszíti a könyvet. Egy jó nagy adagot töltött bele az író!
De ilyen is kell a piacra, nem csak a napsugaras kis könyvek. Az érzelmeket megélni, pallérozni, megismerni kell, nem elbújni előle, azt vallom. Hozzá tartozik az élethez, nélküle semmik vagyunk. És bizony nem csak jó és szép, pozitív része van az életnek. Ilyenkor ébredünk rá legjobban, hogy nekünk mennyi veszítenivalónk van és milyen sok természetes dologért hálásak lehetünk, mert másnak nem biztos, hogy az.
 
Az író szépen szövi mondanivalóját, a szavai felüdülést hoznak az egyszerű világban. Szép, míves mondatok tarkítják a könyvet. Rendkívül élveztem az olvasását. Kicsit nehéz a nyelvezete a kisebbek számára, de még érthető. Nekem pedig rendkívüli csemege volt. Ezek a szóképek! A pillangók és az állat barátok, a nagy víz...
Kifejezőek és kevésbé tragikussá teszik a történetet. 
 
Még egy kicsit méltatnám Acsai Rolandot is, az írót. Számtalanszor találkoztam a nevével, mint fordító és szerettem. Meglepett merészségével, hogy egy operát, ami nem a vidámságáról híres, mesekönyvbe foglalt. Vajon hogy jutott eszébe?
Nem hiszem, hogy sokan mernének ekkorát lépni, ilyen nagyot vállalni. De neki megtérült a merészsége, mert nagyon jól működik. Azt hiszem, ehhez nem csak merészség kellett, hanem tudás is és valami plusz, ami benne megvan. Kevés embernek sikerült volna ilyen jól.  
Egy kis könyv, kis történet, de tele  óriási dolgokkal, nagyszerű mondatokkal, szépséges idézetekkel, még szebb rajzokkal és sok-sok érzéssel, élettel, kifejező szóképekkel.
 
Külön köszönet a zenei mellékletért..)

 

56578159_2256575601069108_8430049602568192000_n_1.jpg

Fülszöveg: Kicsi-szív és Kicsi-kard szerelme gyümölcseként megszületik Pillangó, a gyönyörű lány. Felcseperedve, szülőfaluját elhagyva Pillangó gésának szegődik a gonosz Goróhoz, majd beleszeret a Nyugatról érkezett katonába, Pinkertonba. De a fess fiatalember nem az, akinek mutatja magát, és a romantikus mese hamar drámai fordulatot vesz.

A Pillangókisasszony szomorú, mégis felemelő története a varázslatos Japán kulisszái közé vezeti olvasóját. Giacomo Puccini operáját Acsai Roland ihletett tolla dolgozta át a gyerekek számára, a finom illusztrációk Szimonidesz Hajnalka keze munkáját dicsérik. A CD-mellékleten a zenemű részletei csendülnek fel.

Holnap kiadó

78 oldal

ISBN: 9789633492444 · 

IllusztráltaSzimonidesz Hajnalka

A könyvet köszönöm az írónak és a kiadónak!

A Pillangókisasszony, Puccini egyik háromfelvonásos nagy sikerű operája. A szövegkönyvet Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írták John Luther Long 1898-as elbeszélése nyomán. A darab ősbemutatója 1904. február 17-én volt a milánói La Scala operaházban, akkor még kevesebb sikerrel. Átírása után hatalmas sikert ért el végül. Az Opera America (az egyesült államokbeli operaházak szövetsége) felmérései szerint a Pillangókisasszony a legsikeresebb és a legtöbbször színre vitt opera az Amerikai Egyesült Államokban. Ez adta az alapot Acsai Roland mesekönyvének.

Burgmann Detti: Palánkák

Mi fán terem a kosárlabda?

51962262_2182372108489458_2819513521492983808_n.jpg

Igazi hiánypótló mesekönyv. Mese és sportág ajánló is egyben.

 

A mozgás és az olvasás is szívügyem, amit igyekszem gyermekeimnek nagy örömmel átadni.

Nagyszerű, hogy e kötet játékos formában kedvet hoz a kis olvasóinak a mozgáshoz.

Régen ez teljesen alap volt, hogy a csemeték szabadidejük nagy részét kint töltik a levegőn, szaladgálnak, rúgják a bőrt, kosaraznak vagy hasonló dolgokat tevékenykednek aktívan, közösen, mindenki mindenkit ismerve. Ma már nincs akkora gyereksereg, az utcára sem lehet gond nélkül kiengedni őket, így ez a remek szabadidőtevékenység megszűnt. A sportokkal vagy az iskolában, vagy hobby szinten találkozhatnak első körben a gyerekek, a legszerencsésebbek otthoni közegben sajátíthatják el az alapjait. A kevésbé mázlisták ilyen könyvben találkozhatnak e sporttal vagy még ebben sem. Örülök, hogy akinek nem adatik meg, nem alap dolog, az legalább könyvből megtudhatja, mi az a kosárlabda, mi kell hozzá, hogyan lehet csinálni.

Alaposan, közelről bemutatja az adott sportot, közérthető, figyelemfelkeltő módon a könyv. 

A nyelvezete az egészen apróknak is érthető, de még nagyobbacskáknak is élvezetet nyújthat. A keret történet is szívet melengető. Gyorsan, könnyedén olvasható. Az olvasni tanuló gyerkőcöknek is bátran ajánlom.

A könyv illusztrátora remek. Nagyon szerettem a letisztult, bájos képeket  Mindhárom csemetém szívesen nézegette, "olvasgatta" saját stílusában a kötetet, aztán nagy kegyesen engedték, hogy én is elolvassam fennhangon. Lekötötte a 2,4 és a 7 évesem is, fiút, lányt egyaránt.

Bevallom én örülnék, ha minden sportot bemutatna egy-egy ilyen kötet. Az általunk kevésbé ismerteket is. Nagyszerű arra, hogy felfigyeljen a gyermek egy sportra, amit szívesen kipróbálna. De jó olvasás ösztönző is a sportot szerető csemetéknek. Közelebb hozza az olvasást, annak megszeretését egy sportrajongó gyereknél szerintem, ha kedvenc mozgásformája felől közelítjük meg.

A kosárlabda majdnem az egyetlen olyan sport, amit sosem próbáltam gyermekkoromban. Felénk nem elérhető ez a sport, így eléggé homályos a szabályrendszer, csak azt tudom milyen labdával játsszák és a kosarat ismerem hozzá. De a könyv hatására kedvet kaptam én magam is hozzá, mélységem (magasságról aligha beszélhetek 164 cm-mel) ellenére. A végén még beszerzünk egy palánkot itthonra. A hangulatot imádnám, tisztára mint a régi Amerikai filmekben, ahol az otthoni palánkra dobálás közben beszélik meg az élet nagy dolgait a szülőkkel a gyerekek.

A könyvet köszönjük Dettinek, az írónőnek!

Recenzió

A könyv megvásárolható akár dedikált példányként is a Palánkák oldalán itt.

54432823_2226095070783828_8152785132621660160_n.jpg

Te is lehetsz író!

Légy te is hazudós! – novellapályázat a Menő Könyvek kiadónál

 

hazudos_fb_300x370.jpg

Írói babérokra törnél? Nem vagy biztos benne, hogy jó az írásod? Nem elég egy egész könyvhöz a fejedben lévő történet? Akkor a Menő Könyvek kiadó új felhívása neked szól! Küld be pályázatukra az asztal fiókja mélyén pihenő történeted vagy írj erre az alkalomra egyet. Hajrá!

Menő, ha könyvben jelenhet meg egy irományod! Hajrá! Én szurkolok neked!

És akkor a tudnivalók a pályázatról:

https://www.coolbookz.hu/meno-koenyvek

Légy te is hazudós! – novellapályázat

Szeretnéd, ha egy kiadó elolvasná a novellád? És ha e-könyvben megjelenne egy antológiában? Nincs más dolgod, csak hogy írj meg egy ütős történetet, és küld el a Menő Könyveknek. Áprilisban megjelenik a Hazudós című antológiánk, amelyben neves magyar szerzők novellái szerepelnek majd. Ezzel egy időben, de ettől függetlenül e-könyvet adunk ki a pályázatra beérkező írásokból - és ebben te is szerepelhetsz!

Kamaszként az egyik legnagyobb feladat megtalálni a saját stílusunkat, barátainkat, ízlésünket, és elfogadni magunkat. Persze a keresésben folyton határokat feszegetünk, lépünk át. Épp ezért gyakran belecsúszunk hol kegyes, hol kegyetlen hazugságokba, füllentésekbe, csúsztatásokba, amikből rengeteg kavarás és kalamajka lehet. Ezek lehetnek nagyon vicces helyzetek is, nem csupa árulás és véres, sorsfordító tragédia. Számtalan forgatókönyv létezhet: komikus bénázás, de pityergős elbaltázás is, csak rajtad áll, hogyan írod meg!

Várjuk a szöveged!

Hova: a menokonyvek@lira.hu e-mail címre.

Milyen terjedelemben: maximum 30.000 leütés

Meddig: április 1. éjfél

A Könyvfesztiválon, április utolsó hétvégéjén a Hazudós című novelláskötettel együtt bemutatjuk az e-bookot is. Itt kiderül, bekerült-e a szöveged a válogatásba, és találkozhatsz neves magyar írókkal is. Minden pályázót e-mailben értesítünk a bemutató időpontjáról és helyszínéről.

És a Könyvfesztivált ne hagyd ki semmiképpen sem. Nagyon szuper dolog!

writing-828911_1280.jpg

 

Égből érkezett lány

covers_405351.jpg
Heidi W. Durrow: A ​lány az égből
 
Egy könyv, ami nagyszerűen bemutatja az útkeresést, az élet értelmének megtalálását és az oda vezető utat. Nagyszerű iskolapéldája annak, mikor egy gyermek felcseperedik és igyekszik a múltja által megtalálni a jövőjét. 
Brutálisan őszinte és megrázó történet. Felemel és leejt. Elgondolkodtat. Megrángat. Megráz. Sírásra késztet. 
Bizony nem a te könyved, ha nem bírod az érzelmek garmadáját, a fájdalmat, a tragédiát. 
 
Rachel egy elképesztő kislány, aki elveszít mindent az életben és nem csak ezzel a nehezítő erővel kell szembenéznie az életben. Más. Nem a megszokott kislány ő.
 
„Nem a bőrszínem vagyok. Hanem történet. Aminek múltja van, és még megíratlan jövője.”
 
A gyermek a fehér bőrszínhez túl barna és a fekete bőrszínhez túl fehér. Sehová sem tartozik ezáltal.
Nem erről szól nagy részt a kötet, de erről is. Kirekesztettségről, sehová sem tartozásról.
Nem tudja, ki ő, hova tart, mert elvesztette a gyökereit, nincs olyan személy aki utat mutasson neki, még egy egészen kicsit sem...
Talán mindent átvészelne, ha ismerné múltját, tudná a miérteket pontosan. De részletekben kapja az élete kis szeleteit, mint egy tortát.
Megrázó könyv. És nem csak a kötet elején történt tragédia miatt. Engem inkább a kirekesztettsége a kislánynak érintett meg talán legjobban. Nem szabadna senkinek sem ennyire "elanyátlanodva" élnie, egyedül bolyongva az élet útvesztőjében. Ez a magány borzalmas lehet. Nem ismerhetem, tudhatom milyen, mert mindig volt, aki irányt mutatott, segítő kezet nyújtott, ott volt velem.De ezt felismerve, Rachel, a főszereplő élete még borzalmasabbnak tűnik számomra. Tragédia tetőzése az életútja, mely rányomja bélyegét az egész lényére, életére. És ő mégis hisz, bízik, megy előre. Kitartást tanulhatna mindenki tőle! Nem hagyja magát. Igyekszik a lehetőségeihez mérten jól megélni az életet, nem keseregni, csak előre tekinteni. Felemelkedni a nehézségeken, az úttorlaszokon. Csak pozitívan szemlélni mindent és kihozni az életből a legjobbat. 
A szereplők kevésbé kibontottak.
Rachel, talán jobban, mint a többiek. De szívesen olvastam volna róla, belőle is többet, mást. Az érzéseit, gondolatait. Hogyan alakult az élete a továbbiakban? Nyert-e a nehézségekből valamit? Mit tanult az élet nagy pofonjaiból? 
A mellékszereplők pedig említésre sem méltók. Iszonyat keveset kaptak a könyv lapjain. Inkább csak odagondoljuk, a dolgok mögé látjuk milyenségüket. Megformázzuk pár szavuk által őket. 
Felemelő gondolatok, nagyszerű idézetek tarkítják és sok okosság a könyvet. Szépen megírt, izgalmas könyv tele mondanivalóval. Van szó öngyilkosságról, alkoholizmusról és számos más témát is említ a könyv, de csak minimálisan. 
Nem mondom, hogy teljesen tökéletes azért. Sok részlet kidolgozásra várt volna. Nem szerettem, hogy homály borította a részleteket és nehezen összerakható az egész. Úgy éreztem szétcsúszik kissé. Maga a történet, a mondanivaló mellett elhanyagolható, másodrangú.
 
Tipikusan az a könyv, amely olvasása után még jobban értékeled a saját életed és hálát adsz azért, amid van és akid.
 
Az égen, a felhők mögött néha előbújik az a napfény, csak meg kell látnunk!
 
A bejegyzés recenzió az Álomgyár kiadónak, akiknek ezúton is köszönöm a könyvet.
 
Fülszöveg: 

Egyedül Rachel, egy dán édesanya és egy fekete édesapa gyermeke éli túl azt a családi tragédiát, amely egy végzetes reggelen következett be chicagói házuk tetején. 
A kislány új gyámot kap, az afroamerikai nagyanyjával egy többnyire feketék lakta közösségbe kerül, ahol világosbarna bőre, kék szeme és szépsége miatt folyamatosan a figyelem középpontjába kerül. Ez a figyelem végigkíséri, ahogy cseperedik és próbálja feldolgozni a gyászát, miközben lassan megérti, hogy az anyja titka és tragédiája milyen kapcsolatban áll saját bizonytalan identitásával.

A fiatal félvér lány megrázó és szívbemarkoló története a társadalom rassz- és osztályfelfogását veszi célba, és a Washington Post a megjelenés évében az év regényének választotta a társadalmi igazságossággal kapcsolatos témákkal foglalkozó legjobb irodalmi kéziratért járó Bellwether-díjas írást.

 

Idézet: Amikor kezdem érezni, hogy valami fájós, van bennem egy képzeletbeli üveg, abba beleteszem. Kék üveg parafa dugóval. 

 

Álomgyár kiadó

272 oldal 

ISBN: 9786155596728 

FordítottaGalambos Dalma

cloud-143152_640.jpg

Ha tévébeli szereplésre vágysz...

covers_439463.jpg
Kádár Tímea: Hogyan ​kerülj a sajtóba ingyenesen
Akkor is, ha nincsenek kapcsolataid
 
Kislányként, sőt, nagylányként sem volt álmom, hogy a nagybetűs TV-ben szereplő színész, műsorvezető vagy hasonló legyek. Nem vonzott sosem a média világának azon oldala. Mondhatnám azt is, hogy a könyv célközönsége így nem én vagyok elsősorban. De ez nem igaz. Nem arról szól a kötet, hogy hogyan legyél műsorvezető, hanem egy kicsit másról. Hogyan kerülj be egy műsorba hátszél, segítség nélkül, meghívottként.
 
Egy idő után, ha van vállalkozásod, branded, márkád, "én"márkád, egy elhivatottságod, egy nagyszerű ötleted,  akkor eljutsz arra a pontra, amikor kell a reklám, a marketing. Erre a legjobb mód az, ha a legnagyobb fogyasztói társadalomhoz juttatod el rögtön, a televízióba, ami talán a legnagyobb hatást tudja rövid távon, nagyon gyorsan kifejteni.
 
Ha éppen jókor vagy jó helyen és pont az látja, akinek kell, akit érdekel. 
Ez a saját személyes véleményem. Mert ez is lutri azért szerintem.
Hiába szerepel  mondjuk (nemlétező termékem), egy etikett e-book mondjuk a VV előzetesében, mint reklám. Nem valószínű, hogy nyert ügyem lenne pont ott. De egy másik idősávban, helyen, kontextusban akár hatalmas reklámra, vevőkre, követőkre lelhetek.
Na de előre szaladtunk nagyon. Általában véve nem túl egyszerű  meghívást kapni egy nagy nézettségű műsorba, reklámoddal jó helyre kerülni, Nem telefonálnak az ember lányának minden nap, hogy olyan jó vagy, szeretnénk a közönségnek megmutatni téged. Bár ezt sem zárnám ki, mert hallottam már hasonlót.
De nem csak bekerülni nehéz, hanem megtalálni a célpiacod és eladni önmagad is megfelelően. Vagy egyáltalán nekikezdeni az egésznek. 
Törheted a fejed, kereshetsz közös ismerőst, írhatsz kéretlen levelet, telefonálhatsz te, de nem biztos, hogy eléred vele a célod. 
Tímea nagyszerű fogásokat mutat átláthatóan könyvében.
Mintha egy barát osztogatná a megfelelő tanácsait, olyan érzésem volt.
Hogy ez mennyire húzható rá más területek reklámjára is? Azt nem tudom.
De nagyon feldobja a személyes példák tömkelegével, könnyedségével. Nem görcsöl rá, hanem igyekszik oldottan előadni önmagát, tanácsait, termékét. Ezzel már előnyben van, szívesebben hívják, mintha görcsösen, akarom módon állna hozzá a dolgokhoz. Bevallom, rendkívül szimpatikus lett ezzel a hölgy számomra.
Ír kudarcairól is, amiből még többet tanulhatunk, saját példánkra vetíthetjük. Ezért jár még plusz jó pont neki. Szeretjük kudarcaink elhallgatni, pedig abból lehet a legtöbbet építkezni. Itt nem él-e lehetőséggel, kendőzetlenül tárja elénk ballépéseit is, hogy mi ne kövessük el.
 
Könnyedén, gördülékenyen, a legkevésbé sem szárazan ír. A könyv gyorsan olvasható, érthető, követhető. Nem mondhatnám túlírtnak. Meglehetősen kevés a szócséplés, körítés. Jó volt összeszedve, egy kötetbe elolvasni a tippeket, amit amúgy hosszú órák alatt sikerült volna csak fölszedni tudástárnak, külön-külön cikkekből. Igazán szakmai a könyv tartalma, de mégis szórakoztató az apró személyes anekdoták által.
Nem igazán találtam benne hibát. Talán csak rövidségét róhatom föl és a kevésbé esztétikus, figyelemfelkeltésre nem igazán alkalmas borítót. 
Minden vállalkozónak, kézműves terméket gyártónak ajánlom egy kisebb tudás fölcsipegetésére, még ha épp nem is készül a média világát meghódítani. Bármikor jól jöhet.
 
A cikk recenzió, köszönöm a Kreatív Kontroll kiadónak!
Fülszöveg:
Kádár Tímea promóciós szövegíróként kezdett a Reader's Digestnél, ahol végül 13 évet töltve tanulta meg az írásbeli értékesítés titkait. Több mint két évet dolgozott az Aegon online marketingjét vezető szakértőként, megfordult az Ersténél is, majd saját vállalkozást kezdett: régi álma volt különleges szálláshelyeket közvetíteni. 
Ezt a könyvet már Londonban írta meg, ahol szabadúszó szövegíróként dolgozik, miközben vállalkozását is vezeti. Rendszeres előadó szakmai konferenciákon, a tévéadók állandó vendége. A Forbes is írt róla, ezután kérdezték sokan, mégis mi a sikerénék a titka, hogyan éri el, hogy pénz befektetése nélkül rendszeresen megjelenik a médiában. 
A rövid válasz, hogy stratégiát alkotott, és mindennap tesz valamit azért, hogy bekerüljön a sajtóba. A hosszabb válasz pedig maga a könyv: a stratégiaalkotás lépéseit és sablonokat biztosít ahhoz, hogy a Forbes-megjelenés ne csak a vakszerencsén múljon.
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 166 oldal 
puhatáblás 
ISBN: 9789638985736
53317816_2212968805429788_8735620514040512512_n.jpg