Egy csipetnyi nő fűszerezve anyasággal, könyvekkel, interjúkkal, programajánlóval...

ReAd-blog


Sportosan is szép vagy!

TE IS SZÉP VAGY kampány folytatódik!

2019. szeptember 23. - Mayerné Répási Adrienn

70713973_2543641722362493_3898140054748397568_n.jpg

Rendszeresen mozogni, sportolni nem csak jó érzés, de kötelező is, saját egészségünk érdekében. Fáradtan, kialvatlanul, betegen nem a legelső dolog, ami eszünkbe jutna, de csodákra képes. Sokszor egy kiadós önbizalombomba. Rengeteg hormon, például endorfin, adrenalin szabadul föl, amitől jobban érezzük magunk a bőrünkben, vidámnak, energikusnak és csinosabbnak. Ha heti kétszer egy fél órás mozgást beiktatunk a programunkba, már csodákat tehetünk az egészségünkkel és formáló hatással van a testünkre is. Elég egy jó nagy séta, egy kiadós kerékpározás, egy fél óra tánc, rögtön teszünk magunkért valamit. 

Ez az a közeg, az időpont, amikor nem az jut eszünkbe, hogy ellőjünk egy szelfiet, mert csinosak vagyunk épp izzadtan, kócosan is. Pedig a felszabaduló hormonok okozta, fáradt mosoly igenis szép! Tettünk magunkért, mozogtunk, óvtuk az egészségünk, formálódtunk, zsírt égettünk, izmot építettünk. A táncoló, magáról megfeledkező nőnél kevés szebb látvány van vagy az önmagát a mozgásban legyőző, kitartó nőnél. Hidd el mozgás közben is szép vagy!

A TE IS SZÉP VAGY kampány negyedik napja, a nő hét arca projekt következő állomása. Nem felejtettem el, csak nem szerettem volna egy héten minden nap rátok zúdítani magam és a kampányt. De folytatódik. Csatlakozz te is a TE IS SZÉP VAGY kampányhoz. Mutassuk meg, hogy egységben az erő. Mi átlag nők, anyák is szépek vagyunk. Ma épp mozgás közben is.

Hogyan tudsz csatlakozni? Rém egyszerűen. Tegyél ki magadról egy képet, amivel elégedett vagy, jól érzed magad és szépnek rajta. Használd hozzá a #teisszépvagy hastaget. Mutassuk meg a világnak magunk. Egy kis önbizalomra föl! Senki se bújjon el, maradjon le a családi fotóalbumról, a saját közösségi oldaláról, mert nem érzi szépnek, méltónak magát egy fényképhez. Butaság. Minden átlagos nő, anya is is szép! TE IS SZÉP VAGY!

Azt vettem észre magamon, hogy egy kiadós edzés után nem csak kevésbé fáj mindenem, jobb kedvem kerekedik és a világ ha összefogna ellenem, az sem érdekelne. Akkor pont ott, jóban vagyok magammal. Jól érzem magam a bőrömben, az edzés végeztével.

Te is így vagy vele? Mit mozogsz? Mit teszel az egészségedért?

A mozgás megszépít, bármilyen fajta is legyen. Karate, futás, pilates, konditerem, tánc, aerobic, sielés, TRX, foci, kézilabda, kosárlabda...

Fotós: Picikék fotó 

További fotók: Mayer Ferenc

Edzőterem: Pulse Gym

Ruha: Bonprix

ReAd-blog

70858679_2543641555695843_411159255060578304_n.jpg

71112101_2543641982362467_3368899946718691328_n.jpg

 

70441981_412236452763444_5622351725085065216_n.jpg

4_n.jpg

2010_0509_oriental_expo_117.jpg

Őszi receptajánló

70639843_662950010878961_3267753587156975616_n.jpg

Mindig szeretem azokat a magazinokat, ahol gyönyörű képek illusztrálják a finomabbnál finomabb recepteket, különféle tematika szerint vannak válogatva azok és mellé sok hasznos, érdekes cikk is kerül.

A negyedévente megjelenő Gourmet Magazin teljességgel követi ezt a receptet. Látványos, színes, izgalmas. Ajánlók, cikkek és receptek egyvelege megfelelő arányban. Ha valami izgalmasat szeretnél főzni, akkor a te magazinod. Imádom Erika és a többi publikáló blogger képeit, receptjeit. Nem egy lett kedvenc.

Mindig örömmel lapozgatom itthon, bármikor könnyen visszakereshető. El sem hiszem, hogy ez már a hatodik szám. Most igazán zöldre sikerült. Zöld tippek, receptek találhatók benne. Nézz bele, mert érdemes!

És hogy hogyan jön a bloghoz ez a magazin? Én is írtam cikket az online felületre, azért is ajánlom, na meg számos más okból is.:) 

Csak pár cím mutatóba:

- Kellene egy időnyerő!

- A legmenőbb zöldségek

- Őszi színkavalkád a szürke mindennapokban

- A csodálatos csipkebogyó

- Kölestorta

- Sajtkrémes hal bundában

- Szüreti reggeli

- Mediterrán sült paradicsom

- Ökotippek nem csak zöldeknek

 

Itt megtalálható!

 

Fontos a helyesírás?

A helyesírás, a gondolataink helyes leírása jelzi az igényességünket és a tiszteletünket mások iránt

arm-1284248_640.jpg

Mi az? Mindenki tanulta, de nem mindenki hasznosítja? Hát a helyesírás!

Bizony én is hadilábon állok vele. Nagyon sokszor utána kell néznem vagy kérdeznem, hogy jól írom-e az adott szót. Máskor azt hiszem, jól tudom, aztán kiderül, hogy nem. Az új helyesírási szabályzattal pedig pláne nem vagyok tisztában. Az egybe- vagy külön írjuk a szavakat az, ami a legnehezebb még számomra. Van valaki, akit bármikor kérdezhetek, ha elakadok, biztos tudja a helyes megoldást, az oda vonatkozó szabályt. Ő pedig a Helyesen magyarul oldal szerkesztője, a nagyszerű korrektor, Mosolygó-Marján Erzsébet. A mai interjúalanyom ő lesz, és kérdezem a mai helyesírásról, annak fontosságáról és hasonló érdekes témákról.

70446277_2423964707880332_6602205375015944192_n_1.png

- Számodra miért fontos a helyesírás? Mióta az? Gyermekkorodban is érdekelt a nyelvtan?

Úgy gondolom, a helyesírás, vagyis a szavak, a gondolataink helyes leírása jelzi az igényességünket és a tiszteletünket mások iránt. Igaz ez akkor is, ha a nagyközönségnek írunk egy könyvet, vagy ha egy terméket, szolgáltatást szeretnénk értékesíteni, de akkor is, ha csak egy levelet vagy üzenetet kívánunk elküldeni egy barátunknak vagy ismerősünknek.

Érdekességként megemlítem, hogy a Helyesen magyarul korábbi oldalán (mielőtt egy „kedves” ismeretlen feltörte a fiókomat és kizárt annak kezeléséből) végeztünk az olvasóink között egy felmérést, melyben arra a kérdésre vártunk választ, hogy mennyire befolyásolja a válaszadót a hirdetések, termékismertetők helyesírása, amennyiben egy terméket vagy szolgáltatást szeretne megvásárolni, illetve igénybe venni. Az eredményen mi is meglepődtünk, ugyanis a szavazók 88%-a válaszolt úgy, hogy nem vásárolna olyan terméket, szolgáltatást, melynek leírása helyesírási, nyelvhelyességi hibáktól hemzseg. Valójában érthető ez az arány, hiszen a helyes nyelvhasználat, az igényesség bizalmat teremt.

Igazából már azóta fontos a számomra a helyesírás, mióta megtanultam írni. Ez talán valamilyen genetikai örökség lehet, hiszen anyukám is kiszúr minden nyelvi bakit. Nekem is rááll a szemem már egészen kisiskolás korom óta. A nyelvtant már az általános iskolában is szerettem. Talán azért is, mert nem kellett sokat tanulnom ahhoz, hogy jó eredményeket érjek el benne. Mondhatnám, hogy a véremben volt.

- Mit gondolsz a mai szlengről, a rövidítésekről, a behozott idegen szavak garmadájáról, az egyre fogyatkozó helyesen írók számáról?

A mai, felgyorsult világunkban a kommunikáció is felgyorsult, rengeteg információ áramlik felénk az internetről, így elkerülhetetlen, hogy ezek a szavak befurakodjanak a mindennapi szóhasználatunkba. Vannak olyanok, melyeknél már szinte fel sem tűnik, hogy nem magyar szót használunk, mint például az oly közkedvelt szelfi, vagy a kúl. Viszont olyanokkal is találkozhatunk, melyektől „kiráz a hideg”, és a „menő” fiatalokon kívül nem sokan értik, gondoljunk csak a swag, vagy a yolo szavakra. Mondhatnám, hogy ezeknek a kifejezéseknek a használatára is megvan a megfelelő hely és idő, de nem mondom, hiszen minden gondolatunkat, érzésünket el tudjuk mondani szép, magyar szavakkal is. Akkor miért használnánk mást, amit ráadásul sokan nem is értenek?!

Szerinted mit szólna a drága nagymamád, ha azt mondanád neki, amikor felhív, hogy „Bocs, nagyi, éppen home office brainstormingolunk a raj sales kollégákkal.”

- Hát ez nagyon jó. Biztos megkérdezné, milyen nyelven karattyolok. Hol fontos a helyesírás legjobban? Ki az, akinek fokozottan oda kellene figyelnie rá?

Szerintem a helyesírás mindenhol fontos! Bár gondolom, ez tőlem nem volt meglepő válasz. A viccet félretéve nélkülözhetetlennek tartom a nyelvi igényességet minden olyan területen, ahol bizalmat szeretnénk kelteni másokban (pl. termékek, szolgáltatások értékesítése), de egy hivatalos levél megfogalmazásakor is elengedhetetlen, ezzel is megadva a tiszteletet a másik félnek.

A könyvkiadás során is elengedhetetlennek tartom, hogy az író a gondolatait nyelvileg igényesen adja át az arra kíváncsi olvasóknak, hiszen ellenkező esetben nagy rá az esély, hogy a következő kötetét már nem fogják megvásárolni. Arról nem is beszélve, hogy ezek „maradandó” alkotások, sok-sok év múlva is olvashatják.

Korrektorként dolgozol. Milyen területeken kérnek föl?

Igen, korrektorként és szerkesztőként dolgozom. Főként könyvkiadókkal dolgozom együtt, de manapság a magánkiadás is igen népszerű, így gyakori, hogy közvetlenül az írótól kapok megkeresést és felkérést a kézirata korrektúrázására, ellenőrzésére, vagy szerkesztésére.

Emellett persze még nagyon sokféle helyről és témában kapunk megkeresést. Gyakran javítjuk honlapok szövegét (amellyel első körben találkoznak az érdeklődők), blogcikkeket, szakdolgozatok, értekezéseket, katalógusokat, de volt már megkeresésünk diszlexiás cégvezetőtől is, aki a komplett levelezésének korrektúrázását bízta ránk.

 - Mit gondolsz a mai nyelvtani tananyagokról? Elég, amit a suliban tanítanak a csemetéknek?

 Szerintem a mai oktatási rendszerben próbálnak minél több tudást a gyerkőcök fejébe táplálni, tehát a mennyiséggel nem hiszem, hogy gond lenne. Úgy gondolom, inkább a módszer a lényeges, ezáltal pedig a hatékonyság. Gondoljunk csak bele, mi a hatékonyabb, ha például fizikából tanítják az elektromosságot, az, ha a definícióját sulykolják belénk, vagy ha megdörzsölünk egy vonalzót és a fejünk fölé tartjuk? Ugye, hogy égnek áll a hajunk tőle?!

70774484_673466149815364_8795851387347927040_n.jpg

Ezzel csak azt szerettem volna szemléltetni, hogy sokkal könnyebben megtanulják a gyerekek a helyesírás szabályait is, ha játékos feladatokkal mutatjuk meg és gyakoroltatjuk be velük, mintha azt próbáljuk elmagyarázni, hogy hogyan kell a szavakhoz kapcsolni az igekötőket.

Sokkal nagyobb problémának tartom viszont a manapság oly népszerű „fejlesztő” füzetek minőségét. Iskolakezdés előtt én is vásároltam a nagyobbik fiamnak, aki most kezdte a második osztályt, és kíváncsiságból belelapoztam egy elsősöknek szóló, kimondottan helyesírás gyakorlására szolgáló feladatlapba. Sajnos már az első oldalon, ahol kinyílt, találtam egy hibát. 


70266555_363191371256349_2664653081156780032_n.jpg

Valamint a másodikosok olvasókönyvében is találtunk egy hibát a kisfiammal. Éppen a szótagolva olvasást gyakorolták, a hiba pedig nem más, mint a járni szó elválasztása, ami így nézett ki:

70359894_719871428481179_8546953827771744256_n.jpg

- És arról mit gondolsz, hogy sokan kihagynák a helyesírást, magát a kézzel való írásmódot?

Ezt teljesen abszurdnak tartom. Gondoljunk csak bele, hogy már csak egy betű vagy egy írásjel elhagyása, vagy kicserélése teljesen más értelmet tud adni egy-egy szónak, mondatnak. De ha például egy e-mail címet írunk el akár csak egy betűvel, akkor úgy járhatunk, mint az alábbi történet szereplői:

 Egy minneapolisi házaspár eldöntötte, hogy Floridába megy felmelegedni egy különösen fagyos télen. Úgy tervezték, hogy ugyanabban a hotelben szállnak meg, ahol a mézesheteiket töltötték 20 évvel azelőtt. Mozgalmas programjuk miatt nehéz volt összeegyeztetni az utazási időpontot, ezért a férj pénteken, a feleség pedig a következő napon repült Minneapolisból Floridába. A férj bejelentkezett a hotelbe, ahol a hotelszobában egy számítógép is volt, nem úgy mint évekkel azelőtt, és eldöntötte, hogy küld egy e-mailt feleségének. Véletlenül azonban kihagyott az e-mail címből egy betűt, s anélkül, hogy észrevette volna a tévedést, elküldte a levelet a rossz címre.

****************************************************

Közben ... valahol Houstonban ... egy özvegy épp a férje temetéséről érkezett haza, akit az Úr hazahívott az Ő dicsőségébe, egy szívinfarktus után. Az özvegy elhatározta, hogy megnézi a barátoktól és rokonoktól érkezett e-maileket. Miután elolvasta az üzenetet, visított és elájult. Fia berohant a szobába, édesanyját a földön találta, majd felpillantott a képernyőn található szövegre:

"Szerető feleségemnek
Időpont: 2013 nov.22, péntek
Tárgy: megérkeztem!

Drága szerelmem!

Tudom, meg vagy lepődve, hogy üzenetet kapsz tőlem. Már számítógépük is van az ittenieknek és lehet szeretteinknek e-mailt küldeni. Épp most érkeztem meg és jelentkeztem be. Minden elő van készítve a holnapi érkezésedre és már nagyon várom, hogy találkozzunk. Remélem, hogy az utazásod olyan csendes lesz, mint az enyém.

Ui.: Tényleg nagyon meleg van idelent!!!"

A kézzel írás elsajátítása szerintem nélkülözhetetlen, hiszen a kézírás, vagy folyóírás sokkal összetettebb, több készség és képesség együttes alkalmazását igénylő tevékenység, mint a géppel való írás. Tanulása során erősödik a kéz és a szem összehangolt mozgása, fejlődnek az agyi idegpályák, a térérzékelés, a kéz finommotoros mozgása, javul az ábrázolási készség, a ritmusérzék. Ez csak néhány alapkészség, de mivel a kézírás nagyobb kognitív kihívást igényel, agyunk több területét dolgoztatjuk egyszerre. A kézzel íráshoz összetettebb és koncentráltabb gondolkodás szükséges, közben – jó esetben – figyelünk a stílusra, a szóhasználatra és a helyesírásra. Fejleszti a memóriát, a kreativitást, a verbális kifejezőkészséget, a kommunikációt, az anyanyelv-használatot. Ráadásul a kézírás folyamata egyfajta elmélyült, meditatív állapotot hozhat létre, amely lehetőséget nyújt arra, hogy megoldást találjunk problémáinkra. A kézírásunk személyes és egyedi, mint az ujjlenyomat, visszatükrözi személyiségünket, lelkiállapotunkat, hangulatunkat, személyiségfejlődésünket. (Forrás: http://www.azirastukreben.hu/10-es-1-erv-a-keziras-fontossaga-mellett)

Vannak olyan szavak, szókapcsolatok, szlengszavak, amiket rendszeresen helytelenül látsz leírva és égnek áll a hajad tőle? Egy kis okulás is számunkra. 

Természetesen vannak ilyen szavak, de igazából azon már túl vagyok, hogy égnek álljon tőle a hajam, hiszen már több mint tíz éve foglalkozom különféle írások javításával, inkább jókat szoktam mosolyogni rajta, hiszen nagyon vicces szituációkat tud okozni egy-egy helytelenül írt szó.

Ha eszembe jut, ellenőrzés közben le szoktam ezeket írni. Megosztok néhányat közülük a kedves olvasókkal:

kézpénz – készpénz

olyan okról – olyanokról

meny – menny

ártatlanság védelme – ártatlanság vélelme

egyel (növényt) – eggyel (egy darabbal)

árú (értékű) – áru (termék)

szelem – szellem

ködbér – kötbér

pont – ponty

halott – hallott

gorilla – gerilla

hófehér kés – hófehérkés

kapuzárási pónik – kapuzárási pánik

észpénz – készpénz

fussatok – fossatok

A Helyesen magyarul Facebook oldalán felnőttek és gyerekek is találnak maguknak nyelvi fejtörőket, érdekességeket, de Böbe oldalán rengeteg érdekes, rosszul leírt szövegre, képre is bukkanhattok, ami nem kis vidámságra adhat okot. Gyűjti őket, így nyugodtan küldjétek el neki, ha hasonlót olvastok valahol! 

ReAd-blog

71098145_489099241640232_7360388323916906496_n.jpg

Le a régi kötelező olvasmányokkal?

 szoveg_helyorzoje.jpg

Az egyik női oldalon érdekes cikkre bukkantam a minap. Kicsit megszólítva is érzem magam, mert az olvasás szeretete mellett a kötelező olvasmányok közül némelyik nagy kedvencem, az indított el a könyvek szeretete felé, ráadásul legnagyobb csemetém másodikos lesz a jövő héttől. Az említett cikket itt olvashatjátok. Ha esetleg nem futnátok végig a sorokat, nagyjából arról szól, hogy az elavult, régies nyelvezettel írt kötelező olvasmányokhoz minek ragaszkodnak sokan foggal-körömmel, jobb lenne a mai, rövidített változatot olvashatnák a csemeték, friss nyelvezettel, átdolgozottan vagy kortárs írók, ismert, szeretett köteteit inkább. Részben egyet értek, mert megérett a váltásra a kötelező olvasmányok listája. De csak részben!

Emlékszem, mennyit szenvedtem a Kincskereső kisködmön olvasása közben, de nem azért, mert régies volt, hanem a drámaisága, szomorúsága miatt. Rossz korban olvastatták velünk, kellett volna hozzá érni még pár évet. Viszont az is élénken él az emlékeimben, mikor az Eger várban megkezdődött a csata, amit lány létemre imádtam ágyústól, Vicástól, mindenestől. Azóta vagy tucatszor olvastam újra és a polcomon csücsül négyféle kiadásban. Vagy a Két Lotti, amit nagylánykám filmben imád, így a könyvet kérte ajándékba a hamarosan érkező szülinapjára. Hát imádtam én is, ő is fogja, abban biztos vagyok, mert időtlen téma és szórakoztató kötet.

Az én tippem:

Én nem temetném még a rég korok könyveit. Némelyiket feljebb tenném életkorban, illetve mellé tennék egy szabadon választhatót és egy friss, mai, kortárs író könyvet is. Igaz, hogy ez már három könyv, de benne van a választhatóság, a friss írók megismerése és a régmúlt, a régi nyelvjárás, az akkori gondolkodásmód, élet megismerése is. Így a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad. Csak sajnos nem én hozom az oktatási szabályokat. Így lenne esélyük a kortárs íróknak megszerettetni a könyveiket a fiatalokkal, de a régit sem felednénk és a választható könyvnél meg hatalmas szabadságot kapnának a csemeték. 

Persze a rohanó életmódunknak köszönhetően kevesebb az idő olvasásra. A gyerekeket rengeteg inger éri nap, mint nap. Jó ha sokat vannak a szabadban, kötetlen játékkal szórakoztatják magukat, együtt, közösen játszanak. Sokan a számítógép, tablet és egyéb technikai vívmányokban, a szülőket is túlszárnyaló jártasságot szereznek...A közös, családi programok is kellenek, na meg a pihenés is a nagy leterheltség után. De a több mint két hónap alatt néha esténként egy közös összebújás alatt pár oldalt biztosan le tudnának gyűrni közösen a családok vagy egy hosszabb utazás alatt, egy pihenős időben akár, átbeszélve, megbeszélve az olvasottakat.

A nem értett szavakat kigyűjteni például és rákeresni. Mennyi szó feledésbe merül és a tájszólás fajtái, ha nem olvassuk, nem éltetjük. Kár lenne értük. Sokszor azért nem tetszik a csemetének a régies olvasmány, mert nem érti. Ismeretlen szavak, ismeretlen élethelyzet, dolgok tarkítják a kötetet. De akkor az a megoldás, hogy teljesen vegyük le a napirendről őket? Felejtsük el annak a kornak a nagy íróit? Egyszerűsítsük a nyelvet? Olvasás helyett hallgassanak a gyerekek hangoskönyvet vagy nézzék meg filmben?

Mindegyik jó alternatíva, de pont egy marad el az olvasásban, ami a fontos, a szókincs, a képzelet, a megismerése a múltnak és a jelennek is. 10 év múlva nem fogja senki sem tudni, ki volt a Két Lotti vagy mi az a gitt, amit rágtak a Pál Utcai fiúban? A mai kor könyvei is elavultak lesznek valamikor. Akkor azokat sem fogja olvasni senki sem? Ez olyan szomorú. ne hagyjuk a tudást elveszni!

Persze nagyon jók a most forgalomban kapható rövidített olvasmányok is, melyek modernizálva vannak, ha a gyerekek kedvet kapnak a könyvekhez tőle. De egyre jobban haladunk az egyszerűbb, könnyebb út felé és ez engem szomorúsággal tölt el. Ez a jövő és bizonyára fellendíti az olvasás szeretetét, na de milyen áron?

Elő is veszem azt az Egri csillagokat a régies formájában iziben!

Mit gondoltok a témáról?

Vesszenek a régi kötelező olvasmányok?

Egyszerűsödjenek? Jó, ha más alternatívákat is bevezetünk? 

Vagy maradjon minden a régiben?

Mindegy, csak olvasson a gyerek? 

Kit érdekelnek a könyvek, úgy sem olvasok, halál ciki már?

ReAd-blog

42250782_733572183663461_4022750593742274560_n.jpg

Gyerekbarát lázcsillapítás

fever-3063126_640.jpg

Nem vagyok az a klasszikus megmondó anyuka, a blogom sem erről szól. Viszont most az egyszer kivételt teszek, arról írok, én hogyan csillapítok lázat. Csak egy apró trükk, ami jól jöhet néha napján, beválhat talán nálatok is. Nem mondom, hogy feltaláltam az évszázad ötletét, de hátha neked még nem jutott eszedbe eddig.

Sajnos nagyon is aktuális a téma. A hosszú hétvégét itthon töltjük, a hétvégi nyaralás is lemondásra került. Három gyerkőcből egy magas lázzal fekszik, egy valamitől kiütéses, a harmadiknak pedig a torka fáj és az orra van bedugulva. Gondolom nem kell sokat várni rá és a két kevésbé beteg is belázasodik. Nagyszerű elfoglaltság állatkert, pancsolás, kirándulás helyett. De ez van, ezt kell szeretni. Mindhárom manóm máshogy reagál a lázra. Az egyik gyerek hisztis, sírós, matrica gyerek lesz, akinek semmi sem jó. A másik fekszik és aluszékony egész nap. A harmadiknak pedig ha felmegy a láza, rögtön fájnak az izületei, izmai.

Most az a nézet van, hogy nem csillapítunk lázat, csak ha nagyon muszáj. Bevallom én sem szeretek rögtön gyógyszert adni nekik, csak ha elkerülhetetlen. Nagyon jó, hogy e felé megy el a mai orvoslás. A gyógyszert csak akkor, ha tényleg kell, addig ne!

Legtöbbször átalusszák, kifekszik, kapnak sok teát, folyadékot, pihennek. Ha már nagyon tarthatatlan az állapot, akkor egy kis cselhez folyamodok. Régen nagyanyáink hideg vizes borogatást készítettek a lázas betegnek, priznicet. Még én is borogatva lettem gyerekkoromban, ha lázas voltam. Milyen jó is volt a meleg takaró alatt, hideg borogatással és anyukám kezével a homlokomon lábadozni. Egy kis tea, mesenézés és hamar rendbe jött minden. Ezt a módszert egy kicsit továbbfejlesztettem és összekötöttem egy kicsit kellemesebb időtöltéssel. Melyik gyerek nem szeret pancsolni? Az enyémek elmennének vízicsibének is. Így teletöltöm a kádat nekik normál hőmérsékletű vízzel, rengeteg habbal és jó sok vízi játékkal. Jól elpancsolnak, élvezik, nevetgélnek és észre sem veszik, hogy hűl a víz, ami húzza le a lázukat is. Persze nem hagyom jéghidegig hűlni azért, csak langyosig. Ha ez után sem megy le a lázuk és még mindig rosszul érzik magukat, na akkor jöhet a gyógyszer, ami nem ördögtől való persze, de első körben érdemesebb más dolgokkal próbálkozni.

bath-1517726_640.jpg

Nektek vannak ilyen jó kis praktikáitok, amik beválnak és rendszeresen használjátok őket? Szívesen meghallgatnám. Gyűjtöm a házi praktikákat.

Nem is olyan rossz dolog visszanyúlni a múltba és az akkor bevált technikákat alkalmazni, ugye?

ReAd-blog

cold-1972619_640.jpg

Mi a szösz a Miniszösz?

 balna_doboz_1_2.jpg

Bölcsődét vagy óvodát kezd pár hét múlva a porontyod? Mert bizony nyakunkon az ősz, mi tagadás. Egyre jobban izgulsz, hogyan tudod majd elengedni a kezét, amikor búcsúzkodtok? Aggódsz, hogy lesz-e bizalma elmondani valakinek érzéseit az első hetekben, amikor nem leszel mellette? Akár csupa efféle kérdés izgágáskodik benned, akár magabiztosan vágsz neki - első avagy sokadik - csemetéddel a bölcsi-, illetve ovikezdés nem mindennapi kalandjának, szeretné megkönnyíteni a dolgod két anyatárs, Csibi Boróka illusztrátor és animációs rendező, valamint Levente Dorka, a Miaszösz textiljátékok tervezője és alkotója. Kéz a kézben megálmodták és létrehozták számodra, gyermekeid számára az új, apró kis családtagot. Ez a derűs kis Miniszösz - aki ezúttal zsebtündér, zsebmackó, zsebibálna, illetve zseboroszlán formáját ölti - mindenhol veletek lehet már a bölcsődei vagy óvodai évkezdést megelőző hetekben, napokban is. Megtaníthattok neki mindent a családotokról, az otthonotokról, elmondhatjátok neki a titkaitokat, örömeiteket, félelmeiteket. Amikor pedig eljön a pillanat, hogy csemetédtől hosszabb-rövidebb időre el fogsz búcsúzni, vele lesz a zsebszösze apró otthonában - mely egyben a Ti otthonotoknak egy szeletkéje - és bármikor kisfiad vagy leánykád fülébe súgja újra kedves szavaidat, emlékezteti a közös élményekre, megérti kisgazdája akár ki sem mondott szavait is. Egy igazi, bizalmas kis barátot adunk át Nektek!

Miniszöszeink csodás hangulatú, tökéletesen egyedi, limitált példányszámban készülő, kézzel festett fa dobozkákban laknak. Készítsetek számukra ágyneműt, apró ennivalót, alvótársat! Ezek az együtt megalkotott kiegészítők még személyesebbé teszik majd Miniszöszötöket, csakúgy, mint az otthonául szolgáló dobozkát. A Miniszösz mindenhová magával viszi az otthonát. Ha pedig kuckója a Ti otthonotoknak is részévé válik, akkor a Te csemetéd is ezután mindig magánál fogja hordani a családi fészek egy szeletkéjét! A dobozlakó Miniszösz házikó-ágyikójával együtt pillekönnyű és kényelmesen belefér egy kis hátizsákba. Kedves társ lehet bárminemű új helyen való alváskor, nagyszülőknél, barátoknál, hosszabb utazás alkalmával vagy éppen kórházi tartózkodás esetén is.

Miniszösz zsebmedve - a klasszikus játszótárs, aki nem csupán mindenhová elkísér, de magával cipeli otthonod melegét is, hogy soha ne érezz ridegnek egyetlen pillanatot sem!

maci_doboz_1_2.jpg

Miniszösz zsebibálna - ha egy bálna elfér a zsebedben, akkor miért ne lehetne veled mindenhol az otthonod és a családod is? A fenti képen látható.

Miniszösz zsebtündér - jókedvet varázsol, éneket duruzsol, megcirógat és még akkor is, amikor anya vagy apa nincs melletted!

lany_doboz_viragok_2.jpg

Miniszösz zseboroszlán - hogy mindig legyen kéznél egy maroknyi bátorság!

 oroszlan_doboz_1_2.jpg

 

 

 

 

Válaszd ki a Neked legjobban tetszőt, 2019. őszére készült limitált szériából

A doboz mérete: 12x7cm és 5cm magas

Anyaga: fa, kívül akrillal festett, lakkozott

A Miniszöszök mérete: Tündér: 10 cm, Medve: 9 cm, Bálna: 10 cm, Oroszlán: 11 cm

Anyaga: filc (60% gyapjú, 40% műszál)

Ahol megtalálható a nektek tetsző Miniszösz: ITT

#szponzorálttartalom #gyerekjáték #ovi #bölcsi #suli #miniszösz #játék #gyerek 

 

 

 

 

 

Fogadd el!

A dicséretet mindig, minden körülmények között fogadd el!

mirror-3969456_640.jpg

A nő kiszállt az autójából. Megigazította a szoknyáját, majd magához vette a kulcsát, pénztárcáját, iratait, táskáját. Elindult a megbeszélt randevú helyére kissé bizonytalanul. Nem érezte magát elég csinosnak. Hiányzott a magabiztossága. Talán akkor fogyott el, mikor anya lett. A férfi már várta. Több mint 15 éve a felesége a nő, de még mindig olyan szépnek látja, mint amikor megismerte. Most is elámult, mikor meglátta. Változott az évek alatt, de csak szebb, érettebb lett, mint egy jó bor. Köszönés után rögtön hangot is adott e gondolatának. 

-Szia. Nagyon csinos vagy ma.

- Szia. Á. Ezer éves gönc van rajtam. Nem volt időm kifesteni magam, a körmömön sem a legszebb már. Siettem, hogy ide érjek, nem volt időm magamra.

Mi történt? Egy nő bókot kapott a párjától, de az elhárította, szabadkozott inkább. Ismerős beszélgetés? Napjában ezerszer hangzik el ez a párbeszéd vagy különböző variánsai. Elfelejtettük elfogadni a bókokat. Régen természetes volt, ma már fura, ijesztő. Talán a magabiztosságunkkal távozik a bókok elfogadása? Meglehet. Van, aki olyan könnyedén fogadja, mint a levegővételt, de neki süt minden mozdulatából az önazonosság általában. Másnak nehéz elfogadni a dicséretet. Pironkodva veszi tudomásul, esetleg még hárítva is, hogy" dehogy"! Pedig DE! Egy átlagos nő is szép a maga valójában, nem csak a celeb, a szépséges színésznő, a fiatal lányka, az agyonszépített, a retusált fényképen szereplő nő, az aki szerencsés adottságokkal születik és szép mindenféle tennivaló nélkül, esetleg az a nő, aki igenis sokat dolgozik a szépségéért, úgy gyönyörű... Az átlagos is lehet szép. Az átlagtól eltérő is van, akinek gyönyörű. 

Egy anya, egy idősebb nő, egy fiatal lány. Mindben ugyan az a közös. Szépek a maguk nemében, úgy, ahogy vannak. Csak nem hiszik el magukról. Mikor mások gyönyörűnek tartják őket, akkor sem merik remélni, elhinni azt.. Egy átlagos férfi kissé borostásan, kopaszon is lehet szép, nem csak a kidolgozott izmokkal rendelkező Adonisz. Elhiszi magáról? Nehezen. Egy kialvatlan, karikás szemű anya is csodaszép, a szemében csillogó szeretettől, még ha nem a legjobb passzában is van jelenleg. De mindkettő valakinek igenis szép! 

Bevallom, magam is hiján vagyok az önbizalomnak, nehezen fogadom el a kimondott dicséretet, bármiről legyen szó. Fura érzés bókot kapni, még a férjemtől is. Valahogy rögtön bekapcsol a vészcsengőm. Valamit biztos akar, azért mondja csak vagy úgysem gondolja komolyan. Nem érzem jogosnak semmilyen körülmények között sem. Pedig nem annyira nehéz elfogadni, fogadni és kinyögni egy "köszönömöt". Rögtön mindketten jobban érezzük magunk tőle. Ha többször hallunk dicséretet, akkor az önbecsülésünk is nő általa, egy idő után el merjük hinni. A bókot adó is elbizonytalanodik, ha nem akarják elhinni azt, amit mond. Leszokik róla, ha elhárítjuk a megköszönés helyett. Rossz érzése lesz tőle, pedig jót akar csak.

A szépség amúgy is relatív. Van akinek a vékony, magas, szőke nők tetszenek, míg másnak az ellentéte, a husis, barnák. Valaki az izmos pasikat szereti, mások jobban szeretik a mackós alkattal rendelkezőket. Ami nekem tetszik, másnál nem biztos, hogy ugyan azt a hatást váltja ki. A nagy betűs SZÉPSÉG, múlandó dolog. Valakinél egyszer azt olvastam, hogy a tudásért dicsérjünk, nem a kinézetért. Szerintem meg igenis kell a kinézetet is dicsérni, de nem csak a tökéleteset. Rengeteg dologban, emberben látom a szépséget. Látom egy jól sikerült sminkben, egy fáradt, de üdvözült mosolyban, egy boldogságot tükröző szemben, egy frissen fodrásztól érkezett frizurában, egy jól sikerült ruhaválasztásban, egy nagyszerű fényképben...

Sokszor önmagunk legnagyobb ellenségei vagyunk, hisz ostorozzuk magunk, gyalázzuk a testünk, kinézetünk. A legnagyobb kritikusai vagyunk magunknak. Még ott is hibát találunk, ahol más semmit sem. 

Családi fénykép, melyen ott virít a család apraja-nagyja, csak anya bújuk meg leghátul, esetleg pont ő a fényképező alany. Elbújik a világ elől. Vagy ha ki is merészel tenni olyan képet, ahol a családdal van, akkor is szabadkozik. "Engem ne nézzetek. Milyen fejem van már? Látszik, hogy alig aludtam. Nem a legelőnyösebb ruhát kaptam magamra, kisminkelve sem vagyok..." Ismerős, ugye? 

Pedig mi átlagos emberek, nők, anyák, is szépek vagyunk valakinek, mint ahogy az átlag férfiak, apák, fiúk is azok (bár férfira azt mondani, hogy szép, még mindig furcsa számomra, csinos, elegáns, nett szóhasználatot hamarabb preferálom). El kell hinnünk,ha dicsérnek. Nem a hátsó szándékot látni, hanem értékelni és elfogadni azt. Lehet, hogy tényleg úgy gondolta a bókot adó, lehet hogy nem. De fogadjuk el, töltekezzünk belőle, higgyük el. 

Egyébként fura dolog, ám a férfiaknál talán kevesebb az önbizalomhiányos egyed vagy ők könnyebben veszik ezeket a dolgokat, ott kevéssé látom ezt. Tényleg így van szerintetek? A férfiakba több önbizalom szorult? Megingathatatlanok? Mi nők vagyunk azok, akik nehezebben veszik ezt a dolgot? Könnyebben elbizonytalanodunk önmagunkban, nem tetszünk magunknak, túlgondoljuk? Bár férfiaknak kevesebb az esély bókolni, de lehet nekik is. 

ReAd-blog

girl-3180072_640.jpg

A test éke

Tetoválás vagy piercing?

tattoo-artist-556036_640.jpg

Egy jól megválasztott testékszer vagy tetoválás öltöztet, kifejez. Bevallom, nekem egyik sincs. Nem idegenkedem tőle, de úgy hozta az élet, hogy egyik sem található meg rajtam. Még! Talán egyszer sort kerítek rá.

Bloggerképző 30 napos kihívása egyik elmaradt bejegyzését hozom ma, ahol a piercing és a tetoválás témakörét járom körbe saját szemmel, egy kis személyes feelinggel.

Kislányként néztem, amint nevelőapum hatalmas tetoválásai néha életre keltek, annyira élethűek voltak. Akkor megfogadtam, hogy nekem is lesz egy olyan, ami hozzám tartozik, valamit jelent nekem. Azóta sem találtam meg azt a tetoválót, akinek a munkáit el tudnám képzelni magamon. Kétszer jutottam közel ahhoz, hogy tetoválásom legyen. Első körben nem vállalta a tetováló művész az általam kitalált parányi figurát. Neki nem volt túl nagy kihívás és parányinak tartotta, mást szeretett volna rám varrni, ami nekem nem jelentett az ég egy adta világon semmit, így nem mentem bele. Másodjára a tetováló hölgy munkái megfogtak, megvolt az időpontom is hozzá, de le kellett mondanom betegség miatt. Azóta sem gyűjtöttem elég elszántságot, hogy új időpontot kérjek. Álmaimban már megvan az a tetoválás, ami rám fog kerülni. Jellemez engem, jelentéssel bír és tudom, hogy imádnám örökre. Nem takargatnám és nem szédülnék ki belőle egy idő után, ízlésváltozás vagy a kor haladtával. De hogy mikor kerül rám, azt nem tudom.

tattoo-1057451_640.jpg

Beavatlak a nagy titokba, elmesélem milyennek képzelem a tetoválásom. Egy minimál színes tetoválás, egy tündér tollat tart a kezében és könyvet, fölötte pedig gyerekeim nevének kezdőbetűi lebegnének és talán fa, madarak is lennének benne. Eddig jutottam a megálmodással, már csak életre kellene keltenem és magamon hordani örökre. A másik kérdéskör a hová? Olyan helyre, amit csak kevesen látnak, eldugható? Akkor mi értelme van, ha nem vagyok rá büszke és nem láthatja senki? Viszont ha nyílt helyre tetem, akkor bizony utol ér a megkülönböztetés, mert más vagyok. Sokan még mindig belefutnak abba, hogy meglátják a tetoválásukat és leírják őket, elítélik. Szóval nem könnyű helyzet, hiszen egy életen át hordom majd magamon. 

Van olyan ismerősöm, akinek rajzoltam valamit és magára tetováltatta. A sajátomat mégsem tudom megrajzolni, valahogy nem megy. Talán egyfajta lelki gát. Még nem érettem meg a saját tetoválásra. Fiatalabb koromban rengeteg tetoválást, szimbólumot rajzoltam. Hol papírra vetettem őket, máskor alkoholos filccel magamra. Szerettem az eredeti motívumokat, a stilizált figurákat, az állatmintákat, a fura szimbólumokat. De mikor volt az már. Most jobban meggondolom, mi kerüljön rám.

beautiful-1867374_640.jpg

Piercing a középsuliban nagy divat volt. Nem féltünk semmitől. E.Ü iskola révén egymásnak szúrtuk a fülbevalókat, orrpiercinget, köldökékszert. Volt nekem is az orromban, de csak olyan betehető, mágneses. A köldökpiercing is nagyon tetszett akkoriban, de úgy alakult, hogy végül magamnak nem szúrattam. Nem tudom miért. Most pedig a legközelebbi piercing, ami van, az férjnek van a szemöldökébe, ha nem veszi ki. Már nem vonz annyira. Valahogy a mű, nem saját testrészektől, tartozékoktól kitör a frász. Máson tetszik. Magamon tudom, hogy nem bírnám elviselni, pont úgy, mint a műkörmöt, szempillát, hajat sem. Ez van. De tetszik. 

Egy szó is száz, a te tested, a te döntésed!

Te határozol arról, mi legyen vagy ne legyen rajta. Ha úgy választasz, tetoválásod lesz, nézd meg ki készíti, milyen körülmények között, hogyan. Legyen számodra jelentése, amit 20 év múlva is ugyan úgy fogsz szeretni. Ha piercinget szeretnél, akkor pedig azt viseld, de bátran és büszkén, nem dugdosva! Dönts jól!

Körbejárhatnám a témát bővebben, hogy milyen a jó tetoválás, hol érdemes csináltatni és milyen körülmények között, kivel, de úgy érzem nem én vagyok a téma szakértője, így nem teszem. Inkább kérdezek.

Neked van tetoválásod, piercinged? Olyan lett, amilyet szerettél volna? Elégedett vagy vele? Ért már hátrányos megkülönböztetés? Van kedvenc mintád, amit majd magadra szeretnél tetováltatni vagy hely, ahová piercinget tetetnél? 

Végezetül egy kis Wiki: 

tetoválás során az emberi vagy állati bőr pigmentálását változtatják meg a bőrrétegekbe vitt színezőanyagok segítségével a legkülönbözőbb célokkal, mint például a test díszítése, a törzsi hovatartozás jelzése, esetleg az azonosítás. A legrégebbi ismert emberi tetoválást Ötzi viselte, az 1990-es években az Alpokban talált férfimúmia, korát kb. 5000 évesre becsülik. Bőre párhuzamos és keresztre emlékeztető rajzolatokkal volt díszítve.A tetoválás szó eredete a tatau polinéziai szóra nyúlik vissza. A szó Tahitiből terjedt el világszerte, első ízben Joseph Banks természettudós jegyezte fel 1769-ben, Cook hajóján, az Endeavour-on. A 18. században a tattaow és tattow írásmóddal igyekeztek a szó fonetikáját visszaadni. A Cookot követő utak tengerészei terjesztették el mind a szó használatát, mind magát a tetoválást is Európában.

ReAd-blog

blond-1840386_640.jpg

Tetovált anyukák

Önbizalomhiánnyal küszködünk mi anyák, nők. Ha egy picit, minimálisan is eltérünk a nagy átlagtól, akkor támadási felületet adunk mások számára. De miért kellene mindenkinek ugyan olyannak lennie, kérdem én? Öljük egymást számtalan kérdésben, amiben másként gondolkodunk. Miért? Nem lesz jobb, csak rosszabb!

A Fényzugoly fotóstúdió tulajdonosa arra próbál rávilágítani fotós kampányával, hogy minden ember ugyan olyan, ugyan annyit ér vagy ha eltér is valamiben, semmivel sem kevesebb attól, mert más, mint az elvárt! Teljesen egyet értek a mondanivalójával, így szívesen jelentetem meg fotósorozatát a blogomon. 

Legyünk toleránsabbak, fogadjuk el, ha valaki máshogy néz ki, máshogy gondolkodik, mint a nagy átlag! Ne bántsuk egymást feleslegesen! Merjünk önmagunk lenni, önazonosak!

Rozványi Beáta, a fotóstúdió tulajdonosa  így fogalmazta meg a fotósorozata küldetését:
Az "Anyukás társadalom" aktív tagjaként úgy érzem, hogy nagyon könnyen kikezdjük egymást, legyen szó szoptatásról, gyereknevelésről, oltás-nem oltás kérdésről, és még sorolhatnánk hosszasan. Ezzel a sorozattal azt üzenem, hogy fogadjuk el egymást, legyünk toleránsabbak, és vegyük tudomásul, hogy különbözőek vagyunk! 
Íme a gyönyörű képek.
1_web.jpg
2_web.jpg
3_web.jpg
4_web.jpg
5_web.jpg
6_web.jpg
Személy szerint, én mindegyik képen egy gyermekét csillogó szemmel tartó, gyönyörű anyukát látok, ha tetovált, ha nem. ha más, ha nem. Mit gondoltok róla?

Nyuszi élet

A három M: Magyar designer, magyar vállalkozó, Magyar Nyúlmentő alapítvány

img_8764.jpeg

Apró, bolyhos, hosszú fülű és imádnivaló. Mire gondoltam?

Egy mentett nyuszira. 

Bizony, egy mentett nyuszkóra, mert van az évnek több olyan szakasz, amikor megszaporodnak a kidobott nyuszik. Már nem csak kutyák kerülnek az utcára sajnos. Az Első Nyúlmentő Alapítvány rajtuk próbál segíteni befogadással, élelmezéssel, orvosi segítséggel, új gazdi találással, ami nem egyszerű feladat és rettentően költséges is. Ezt nem szabad félresöpörni, beszélni kell róla!

Radnóti Mária, egy szerencsés nyuszi befogadója, gondolt egy nagyot és nagyszerű kezdeményezést talált ki. Mária, Portik Zsuzsi segítségét kérte ötlete megvalósításában, aki egy magyar designer tervező és szintén nyúl kedvelő. Létrehoztak egy kollekciót, mely megvásárlásával ezek a cuki bolyhos tappancsok új otthonra lelhetnek, megvásárolhatják vele a napi élelmüket, gyógyszereiket az alapítvány emberei.

Csak egy pólót vegyél, és rögtön tudhatod, hogy egy nyuszi ma boldogan hajthatja álomra a fejét teli bendővel vagy új gazdájánál már.

Mária mesélt saját mentett nyuszijáról, arról, hogyan találtak egymásra Zsuzsival a kollekció kapcsán és a jövőbeli terveikről is.

 img_0234.jpeg

Döme és Feles volt az első nyuszink. Guszti nyuszi adta az ötletet, akit 2018. áprilisában fogadtuk örökbe, miután az előző nyuszink, a drága Döme átugrált a szivárványhídon, akit szintén örökbe fogadtunk. Egy idős nyuszi volt, és sajnos az orvosi kezelés már nem tudta megmenteni. Nagyon megviselt minket, és Feles nyuszinak mindenképp szerettünk volna egy társat, hogy ne maradjon egyedül. Így találtunk rá Gusztira is, aki egy húsvét után vissza lett adva, mert már nem volt érdekes, majd ideiglenes gazdit kapott, és 1 hónap alatt mi lettünk a 3. gazdája. Ez már örökre szól.

img_7631.jpeg

Ekkor jött a felismerés, hogy segítenem kell valahogy a bajba jutott nyulaknak.

Húsvét után sajnos nagyon sok nyuszi kerül az utcára. Minden évben kampányolunk nagyon sokan ellene, de mégis ugyan az a helyzet évről évre. Nem lehet eleget mondani.

Ne vásároljatok élő nyuszit a gyermeknek! Hatalmas felelősség, pénz és idő. 

Ennek ellenére minden évben sok nyuszit megunva 1-2 hét után visszaadnak vagy elengedik szerencsésebb esetben, nem pedig még rosszabb sors vár rájuk.

Hálás dolog mentett nyuszi gazdájának lenni? Naná! Bújik, adja a puszikat, követ, hívásra odajön hozzánk, és kéri a simit. Talán akinek nem volt soha még nyuszija, el sem tudja képzelni mekkora szeretet van bennük.

Hogy miért vágtam bele? Óriási munka az, amit a Nyúlmentés tesz. A gondatlan szaporítók és a meggondolatlan szülők által gazdi nélkül maradt nyuszikat az ország bármely területéről megmentik, fuvarokat szervezve kedves és segítőkész emberekkel karöltve. Kevés szó esik róluk, nem kapnak elég nyilvánosságot!

Mindig is nagyban gondolkodtam, így egy hosszú, hónapokig tartó tervezés következett, mire minden a helyére került. Ezt a pólók minősége is mutatja. Minőség, egyedi tervezés, tartósság jellemzi.

65442954_634807970326786_8388278438569443328_n.jpg

Szeretnék segíteni nekik bárhogyan, a saját eszközeimmel.Az elgondolás az, hogy miközben az emberek egy aranyos kis pólót kapnak, elmondhatják, hogy ha még csak keveset is, de segítettek a nyúlmentésnek. Hiszen sok kicsi sokra megy.

Könnyen egymásra találtatok Zsuzsival?

Szerencsével határos módon találtam egy nagyon rugalmas és tehetséges tervező hölgyet rögtön, aki az első beszélgetésünk után már tudta mit akarok, tökéletesen működik az összhang közöttünk, ugyan azt akarjuk. Ő Portik Zsuzsanna, grafikus. 

Zsuzsi így nyilatkozott a miértekről.

Azért tetszik ez az együttműködés, mert ez elsősorban nem a pénzről szól. Olyan szervezetnek igyekszünk segíteni, akiknek eddig nem nagyon volt szavuk. Nem igazán voltak az emberek köztudatában. Én pedig szeretek kiállni jó dolgok mellett, és nem sajnálom erre az időmet. Nekem is egy mentett kutyusom van, átérzem ezeknek az állatkáknak a sorsát. És mi emberek igenis felelősek vagyunk. Tehetünk értük!

Honnan az ötlet a pólók mintájához? Mi jellemzi a munkáidat Zsuzsi?

A tervezés folyamán hétköznapi dolgokból vettem az ötletet. Nekem is volt nagyon régen egy nyuszim. Például ő is szeretett belebújni a virágcserépbe. De ihletett ad a többi nyuszis gazdi képe is sokszor. A munkáim során hatnak rám azok, amik körülöttem történnek. Szociálisan érzékeny vagyok, ezek valamilyen szinten tükröződnek a munkáimban is. Szeretem a szép dolgokat, és igyekszem mindig valami egyedit alkotni. Amiből azért kiérezni a saját stílusomat.

 65422272_634808000326783_8115733325932396544_n.jpg

Mindenkinek készülnek a pólók, akik szeretik a nyuszikat, szeretne segíteni valahogy a bajba jutott állatoknak. 

Támogassuk a nyulakat és az alapítványt, vásárlásunkkal. Vásároljunk egy pólót, aminek egy bizonyos összegét átutalják a Nyúlmentő Alapítványnak. Nekünk csak egy póló, a nyuszinak viszont egy új család vagy egy egész heti élelme!

Hogy hol tudtok rendelni ezekből a klassz támogató pólókból? Hát itt.

 

Érdemes körülnézni, mert nagyon cuki mintákban kapható. 

Első Nyúlmentő alapítvány munkáját pedig itt tekinthetitek meg:

https://nyulmentoalapitvany.hu/

https://m.facebook.com/elsonyulmentoalapitvany/

ReAd-blog

65605180_634808060326777_2068698808031641600_n.jpg

52392486_555514311589486_3490363597534527488_n.jpg

 

 

 

 

 

Bloggerképző kihívás

Negyedik nap

539676_423631037719969_135792489_n.jpg

Az igazat megvallva, a mai nap Bloggerképző kihívásának témája részemről nehezen vállalható. Hiába erőlködök nem jut eszembe semmi épkézláb, értelmes dolog, egy igazi emlék gyerekkoromból, amit megírhatnék korábbról. Nem tudok előbányászni kedves kis anyagot vagy vicceset, de még drámait sem. Nem tudom, mi lehet ennek az oka. Azt sem tudom, mikori  a legkorábbi emlékem. Leginkább apró szösszenetek, illatok, tárgyak, mosolyok, személyek jutnak eszembe. És hogy azok mennyire koraiak?  Kicsit csalok, ha nem gond. Ömlesztve küldöm rátok, ami felötlik bennem érzés, illat, emlék gyerekkoromból, vegyesen.

Málnahab, melyet uncsitesókkal közösen készítettünk, mamánál töltött nyaralások, apukám készítette halászlé, anyukám csillogó szürke-fekete ruhája és körömlakkjának színe, Turbó rágó, csokis macisajt, kutyusommal közös tortaevés a földről, szaladgálás és fára mászás az utcánkban a gyerekekkel, kishúgom mikor tanulmányozza magát a tükörben, foci unokatesómékkal, Barbie baba és Moncsicsi, hársfa illata az utcánkba, diófa, amire felmásztunk,jól le is szakadt az egyik nagy ága, tollaslabda csaták, kukacka virág, főtt kukorica, Dunán fürdések, kis piros bőröndöm, piroska jelmez, egy májusfa, palacsinta, az utca közös játékok...

Nektek mi jut eszetekbe a gyermekkorotokból? Van igen korai emléketek? Vagy egy illat, íz, ami ahhoz köthető mindenképpen?

ReAd-blog

37112753_1873689212691084_7117793946675183616_n.jpg

Bloggerképző 30 napos post kihívás

Az első felvonás!

VargAda bloggerképzőjén jártam múltkoriban. Egy nagyszerű csoportot hozott létre hozzá itt, ahol egy olyan kihívás indul, amivel én is tudok azonosulni, teljesíthetőnek tartom. Egyszóval belevágtam, így 30 napon keresztül érkezik valami apróság, rövid szösszenet rólam, a blogról és sok mindenről, de még titok övezi a témák tömkelegét! Tarts velem...

Ez vagyok én.

60514993_2323436394383028_6845899328309952512_n.jpg

Picikék fotó

 

Az első nap a kihívásból a bemutatkozásé.

Írtam már magamról sokszor, sokfélét.

Mayerné Répási Adrienn vagyok könyvmániás és blogíró, közléskényszeres, nagydumás.

Az ország közepén. Bács megyében, Hajóson lakom egy hatalmas házban, három csemetémmel és egy szerepelni nem szerető férjjel.  Gyerekeim még kicsik, szertelenek, hangosak és végtelenül szerethetőek. Igazi szeretetbombák. Ja és nem tökéletesek. De ki az? Én nem, az tuti! Te az vagy?

61218647_2338626342864033_3264556104264187904_n.jpg

Lakik még nálunk kutya, macska, tyúkok, még vadkacsák is, na meg néha porcicák, mindenféle bogár létformák. Hatalmas kert, sok zöldség, gyümölcs és még több mosnivaló jellemzi e vidéket, a nagycsaládos lét minden szépségével, nehézségével.

Szeretek beszélni és beszélni, ha nem tehetem, akkor írok. Nem könyvet, hanem bejegyzéseket, postokat, cikkeket. Hogy miről? Magamról, anyaságról, nőiességről, gyerekeimről, gyerekekről, könyvekről, eseményekről, programokról, jótékonyságról, női vállalkozókról...Mindenről, ami foglalkoztat, érdekel. Interjú mániás vagyok. Itt találjátok az elkészülteket. 

Szövegíró vagyok vagy valami afféle. Pr cikk, figyelemfelkeltő, interjú, bemutatkozó, bármi, ami témailag közel áll hozzám. Írok online magazinba, blogokra, weboldalra, másoknak, magamnak, ide a blogra vagy saját platformjukra. Ami nem megy, az a keretek közé szorított, megszabott, kötelező írás egy olyan témáról, amihez nem konyítok, hidegen hagy, messze áll tőlem. Azt nem is vállalom. Írtam már Portugáliáról, anyababáról, egészséges konyháról, fogkő levételről, kirándulásról, faültetésről, grillezésről és a jó ég tudja még, miről. Nem célom magazin lenni. Az sem a célom, hogy most akkor jól megmondjam a tutit bárkinek! Informálok, bemutatok, elmesélem, megmutatom, hogy aztán azt mazsolázza ki mindenki az egészből magának, ami érdekli, amit hasznosítani tud és a saját képére formálni. A célom nem útmutatás, sem rábeszélés. 

Miközben a szövegek születnek, kikapcsolok, ellazulok, élek (ha a három apró csemetém hagyja persze). Olyan nekem az írás, mint másnak az alkohol. Ez talán megbocsátható bűn még. Aki elolvassa a szösszeneteim, talán egy jót mosolyog, helyesel, rájön, hogy nincs egyedül, vagy eszébe jut valami, elgondolkodik...Ez nekem már bőven elég. Ki a célcsoportom. Nem tudom pontosan . Nők, az biztos. Talán 20 és 50 között? Anyák, leendő anyák. Erről ti tudnátok a legjobban nyilatkozni, én nem skatulyázom. Bárki olvas, jól érzi magát a blogon, annak hálás vagyok.

Hol tanultam? Az élettől, másoktól, mentoroktól, könyvekből, leckék által, jó tanácsok segédletével, dacból, mert azért is.

Az írás mellett az olvasás a másik elfoglaltság, ami olyan nekem, mint az éltető víz. Szükséglet, létszükséglet. Kikapcsol, világokat tár elém, elgondolkodtat, szórakoztat, megsirat...

Mire vagytok még kíváncsiak? A blogon mindent megtaláltok rólam észszerű kereteken belül. Ha nem, tegyétek fel kérdésetek a judyadry@gmail.com email címemen vagy a csoportomba csatlakozzatok, ahol pont ezt csináljuk, csevegünk. Az itt érhető el. 

Addig is jó szórakozást.Holnap egy újabb témával folytatódik a 30 napos kihívás. Nincs neked is kedved csatlakozni? Még megteheted. Bloggerképző csoport

ReAd-blog

25660010_1645395365520471_8928604153009035795_n.jpg

 

Bakancslistám

Amit feltétlenül meg szeretnék valósítani a nyáron

pretty-woman-1509956_640.jpg

A gyerekek bakancslistáját elkészítettük a minap, itt olvashattok róla. Ez a nyári feladatuk, munkájuk, hogy legyenek célok, elvégezendő feladatok,álmok, csintalanság, móka.

Úgy gondoltam, itt nem állok meg, hanem magamnak is kitalálok feladatokat, kitűzök megvalósítandó célokat, így hát felállítottam a saját listám is. Az ötletet a bloggerképzőn kapott feladat adta.

Jó ideig ültem a listámon, hiszen túl sok kívánságom nincs. Nem vágyom toronyórára lánccal, de lánc nélkül sem. Mit is kívánhatnék magamnak, amim nincs meg? Végképp megállt a tudomány. Azért nem adtam fel. Bizony egy anyának is jár néha szabadság és kell neki is a motiváció, célok. Nem szerettem volna nehezen megvalósítható, elérhetetlen dolgokat írni a listámra, csak olyanokat, amik jó érzéssel töltenek el, igazi élményt adnak és megvalósulhatnak. Írhatom én listámra Velencét vagy Párizst, ha tudom, hogy idén bizonyára nem jutok el oda. Leginkább élmény alapú dolgokban gondolkodtam. Aztán egy érzést szerettem volna elcsípni, ami nehezen körülírható, meghatározható. Az elégedettség és a szabadság között van valahol. Végül azon kaptam magam, hogy nagyon egyszerű dolgok kerültek a felírandó dolgok közé, ezekre vágyom csak. 

Íme az én megvalósításra vágyó bakancslistám:

- Bele biciklizni a naplementébe csak úgy, nem tartva a szúnyogoktól, nem nézve az időt.

bike-1517763_640.jpg

- Éjszakai csillagokat tanulmányozni egy pléden fekve.

- Nyugodt, csendes délutánt tartani egy jó könyvvel a kezemben, bármilyen vízparton, a lábam a vízbe lógatva.

- Málnát enni közvetlenül a bokorról.

- Átvirrasztani egy éjszakát egy jó könyv társaságában.

- Egy jó nagyot táncolni, bulizni, nem tartva a reggeli keléstől.

- Lányokkal szépségnapot tartani, amibe belefér manikűr, lábáztatás, fodrászkodás, kozmetikus, smink...

- Aperol spitzet kóstolni.

cocktail-1542495_640.jpg

- Filmmaratont tartani pattogatott kukoricával, az összes részt lenyomva Harry Potterből vagy a Gyűrűk urából, esetleg valami sorozatból.

- Valamilyen izgalmas programon részt venni, ami nőknek szól, nőkről szól.

- Venni egy hosszú tüllszoknyát.

- Interjút készíteni egy olyan íróval, színésszel, énekessel, közéleti személlyel, akit régóta el szeretnék elcsípni már.

- Videót forgatni valami nagyszerű dologról.

- Moziba beülni kettecskén férjemmel és egy nagy tál finomsággal.

- A nyári éjszaka balzsamos, illatos levegőjében nagyot sétálni.

- Megtanulni angolul és olaszul.

- Szerepelni egy újságban, tv-ben egy műsorban.

- Előadást tartani, beszélni sokak előtt. Hogy miről? Arról gőzöm sincs.

- Estélyiben, csodásan kifestve, magassarkúban libegve egy eseményre elmenni.

- Kipróbálni valami olyat, amit még sosem csináltam. Például repülni vagy festeni egy festményt.

- Befalni egy egész doboz fagylaltot.

- Nyomtatásban látni egy cikkemet.

- Addig edzeni, táncolni egyhuzamban, megszakítás nélkül, míg össze nem esek.

- Mezítláb sétálni a fűben.

path-832031_640.jpg

- Egész nap nem csinálni semmit. Értsd ez alatt azt, hogy sem mosogatni, sem főzni, sem takarítani, sem mosni, sem pakolászni. Semmit sem az ég adta világon!

- Fél napig bömböltetni az összes régi és új kedvenc dalomat teljes hangerőn!

- Elmenni egy Margaret Island koncertre.

- Torkom szakadtából üvölteni egy dalt a kocsiban ülve, miközben valamerre kószálunk, utazunk.

- Egy nagyot barangolni hatalmas fák között, erdőt kerülni.

forest-3119826_640.jpg

- Kiállni az esőben. 

- Kifogni egy 10 kilós halat és visszadobni. Még lehet kívánnék is egyet, ha aranyhal lenne.

Neked van bakancslistád? Mit kívánnál magadnak, ha lehet?

ReAd-blog

 

 

 

Éld túl a nyarat!

Tíz hét három gyerekkel?

64782322_2367933316600002_9066961779044646912_n.jpg

Most írhatnék 5 hangzatos tanácsot, hogy éljük túl, mi szülők a nyarat, a több mint tíz hétig itthon tartózkodó csemetéinkkel, de nem teszem.

Gőzöm sincs, én hogy fogom, ezért tanácsokat sem osztogathatok.

Tíz hét. Dolgoznom is kell. Férjnek végig meló van. Nagyszülők nem mindig bírják a strapát a három csemetével. Nem fogok hazudni, kőkemény és hosszú idő lesz. Jó kis túlélőtábor, csak szülőknek. De szerencsés vagyok, itthonról dolgozom jelenleg, így ezerszer könnyebb dolgom van, mint sokaknak. Tavaly csak legkisebb volt itthon, nagyobbak nyári oviban voltak, 4 hét pihijük volt csak, amit nagyjából sikerült kilogisztikázni táborral, nyaralással, unatkozás mentesen. Idén nagylány iskolás, neki nincs már ovi, így a két kicsit sem volt szívem becígölni minden nap, tudván nagytesó itthon van. De tíz hét nem telhet el mesenézéssel és szabad játékkal csak. Valami kell, ami leköti őket és nekem is hagy némi levegőt, szabadidőt.

Főként, ahol nincs segítség, dolgoznak a szülők, az végképp nem sétagalopp. Kitartást minden dolgozó szülőnek, minden egyedül nevelő szülőnek, minden segítség nélküli szülőnek!

Viszont sok dolgot ilyenkor lehet csinálni a gyerekekkel. Félelmeim ellenére nagyon vártam már a "nem kell korán kelni" időszakot. Reményeim szerint sokszor fogunk sokáig aludni. Tervezek mindenfélét velük közösen, amihez beszereztem egy csomó foglalkoztató könyvet is. Szeretnénk vágni, gyurmázni, ragasztani és mindenféle kézműves dolgot. Az olvasásnak is nagy szerep jut majd. Sokat fogunk pecázni, bringázni, természetben járni. Fürdés, pacsálás, sarazás is helyet kap majd. Kertezünk, főzünk, sütünk, grillezünk, befőzünk majd együtt.

Lehetőség szerint olyan dolgokat próbálok kitalálni, ami nem igényel nagy eszköztárat és nem kerül sokba. Igaz ez az első nap, ma, már meg is dőlt, mivel a papírboltos ragasztó, gyurma, festék, olló beszerzés majd 5000ft-ba került ennyiünkre. Szóval ennyit a minimál pénzköltésről.

Sokat fogunk reményeim szerint még színezni, rajzolni, kockákból építeni, társasozni. De tudom, hogy 3 hét után már unatkozni fognak nagyon. Nem lesz tábor, nem lesz nyaralás, csak mi összezárva, nagy néha rokonok, vendégek, kis barátok, nagyszülők, esetenként egynapos kikacsolódások.

Azért annak is megvan a varázsa, mikor azt csinálhatnak, amit csak akarnak, szabadon, kötöttségek nélkül. Ráadásul hárman vannak, jól elszórakoztatják egymást legtöbbször mikor épp nem hajba kapnak. 

Van egy nagyszerű kép ahol jó kis dolgokat írnak. Ezeket mind meg szeretnénk valósítani, kipipálni még a nyáron.

34856532_1569708336470969_4362726684336586752_n.png

Nyár végén referálok, hogy éltük túl! Persze ez azzal jár, hogy némileg kevésbé leszek itt aktív, nézzétek el nekem...

Ha van jó ötletetek, jó kiránduló helyek, nagyszerű játék a tarsolyotokban, ne tartsátok magatokban, szívesen meghallgatom.

Mik a terveitek nyárra a gyerekekkel?

ReAd-blog

Most angolozzunk vagy sem a gyerekkel?

 

girl-2771936_640.jpg

Vekerdynek van az a mondása, hogy “Ötévesen nem angolul kell tanulni, hanem rohangálni az udvaron, a friss levegőn, látszólag céltalanul, mert attól fejlődik az agyuk. Gilisztát fogdosni, bodobácsot gyűjteni, sarazni és koszosnak lenni, rettenetesen koszosnak. Csúszni-mászni, bunkert építeni. Világgá menni.”

Ezzel a kijelentésével nem igazán tudok egyetérteni, azonosulni a teljes valójában. Azzal talán igen, hogy nem kell és nem mindenáron, nem mindegyik gyereknek. Ne mini zseniket neveljünk, hanem gyereket. Még azzal is egyet tudok érteni, hogy szabad, foglalkozás mentes órák is kellenek a gyereknek, pihenés, szaladgálás. Ne dobozoljuk be minden egyes percét annak a csemetének! Viszont, amelyik gyerkőc nyitott, érdekli a világ, az idegen nyelvek, játékosan tanulhat, annak jó, ha tanul. Nem kevesebb lesz általa, hanem több. Számtalan előnyét fedeztem föl a leendő ötévesemnél, aki a 2018/2019 évben angolra járt. A régi korban minél később kezdték el az idegen nyelv bevezetését. Mit értek el vele? Rengeteg tanulás után, a biztos (és bizonytalan) alapok után sem mertünk megszólalni. A számát sem tudom, hány éven keresztül tanultam több tanártól is németül az iskoláim során. Megtanították a szavakat, a mondat összetételt, a nyelvtant, csak egyet nem tudtak, a magabiztos megszólalást. Hiába tudom, mit kellene mondanom, értem, amit kérdez, de nem merek válaszolni. Van egy gát bennem, amit még a nyelviskola és a nyelvvizsga sem tudott teljesen átszakítani. Nem merek megszólalni sem helyesen, sem helytelenül. A korai nyelv elsajátítása, a játékos nyelvtanulás ezt a gátat rombolja le első körben. Magabiztosságot ad a gyermeknek. Amikor még nem a kényszer, a tanmenet, a jó jegy utáni hajsza adja az alapot, hanem az öröm, a mondókák, a vidám szó tanulás, a teljes körű idegen nyelven megtartott óra, az sokkal hatásosabb, áldásosabb. A nem kötelező jellege, az elvárások hiánya piszkosul felszabadító érzés. inkább ilyen körülmények között ismerkedjen a csemete egy idegen kultúrával, egy az anyanyelvétől teljesen eltérő nyelvvel, azt vallom. Nem veszít semmit, csak nyerhet! A későbbiekben, mikor már iskolai kötelezővé érik, addigra meglesz az alapja, a mersze, a tudása hozzá és nem nyűgnek, egy plusz megtanulandónak fogja megélni.

A saját gyerekemen látom.

Kinyílt, hallom, hogy dúdolja az angol dalokat, a kezdetben félszegen induló gyermekem, aki inkább az ismerős könyvtáros hölgy ölében ült, boldogan, mosolygósan jött haza az órákról. A különböző helyeken hallott angol szavakra, kifejezésekre reagált, megismerte őket. Néha egy-egy szót elmondott csak úgy angol nyelven is, majd lefordította nekem, hogy anya is értse. Nem iskolai, kötelező feladat jegyekre, elvárásokra, hanem örömünnep volt minden egyes óra. A „tanár” nem elvárt, magyarázott, feladatot adott, leadta a feszes, kötelező tanmenetet, hanem beszélt és beszélt, vidámságot csempészett az órákba, dalokat, idomult a kicsik aktuális kedvéhez, fáradsági szintjéhez. A kislányom minden óráról úgy jött haza, hogy csak játszott. Nem fogta föl úgy, hogy kényszer, hogy órára kell mennie és ő most tanul. Játékosan, izgalmasan töltötte a délutánját több hasonló korosztályú gyerekkel. Ha ez mellett már pár angol szót megtanul, pár kifejezést elsajátít, meg mer majd szólalni nem a saját anyanyelvén, akkor miért lenne ez rossz dolog?

Persze ehhez elengedhetetlen pár dolog.

- ­Kell egy támogató, elfogadó, kíváncsi közeg, megfelelő anyagiak, egy vagy két szülő, akinek van ideje eljuttatni a csemetét oda.  

- Egy olyan kisgyerek, aki nyílt, érdeklődő, szeret játszani, társaságban lenni.

- A legfontosabb, egy olyan tanár, aki szívvel-lélekkel csinálja, nem csak a fizetésért, hanem mert szereti a tanítást, a gyerekeket, az idegen nyelvet. Elhivatottság talán a legjobb szó rá. A gyerekek érzékeny antennái érzik, ki szereti csinálni, ki szereti őket.

- Egy olyan jól kidolgozott rendszer, ami működik, kipróbált, összefogja az egészet.

Mi ezt mind megtaláltuk Szabadi Adriennben és az LCF Kids Clubban. Ezúton is köszönjük a csodás évet!

https://www.vidamangol.hu

 

 43064436_1991071714286166_3479377423378677760_n.jpg

ReAd-blog

 

Rólad mi mondható el az olvasmányaid alapján?

nevtelen_terv.jpg

Érdekes témával, illetve leginkább kérdéssel érkeztem ma nektek. 

Szerintetek mennyire jellemzi az embert az olvasmánylistája?

Ha sok romantikust olvas, akkor romantikus lelkületű? Ha fantasy a nyerő, akkor gyerekes, gyermeklelkű? A szépirodalom kedvelői intelligensek vagy maradiak? És ha én mindenféle stílusból olvasok könyvet, akkor kicsapongó jellemem van? Meseszerető vagyok, akkor még gyerek is kicsit? Azt már meg sem merem kérdezni, hogyha szeretem a kaszabolós horrort, a betegebb könyveket, akkor az mit árul el rólam?

Mit gondoltok? Jellemez minket az olvasmányunk, a zsánerünk, amit legszívesebben és leginkább választunk olvasmányul? Vagy csak az adott lelkületünk, kedvünk?

Persze ha valaki olvas, akkor már előrébb jár mindenkinél. De  ez akkor is így értendő, ha ponyva olvasmányt választ?

Bizony én hol innen, hol onnan szemezgetek. Sokszor egy két romantikus után jól esik egy izgalmas krimi. Egy szépirodalmi halhatatlan, kihagyhatatlan könyv után jó kézbe venni egy kevesebb értékkel bíró erotikust. Bűn ez? Vagy mindegy, olvassunk és ez a lényeg? Nincs jobb műfaj, kevesebb értékkel bíró könyv? 

Valóban érdekel a véleményetek! Nyugodtan fejtsétek ki bátran, akár hosszabban is.

Ha engem jellemez az olvasmánylistám, akkor javíthatatlan romantikus lelkületű gyerek vagyok, aki néha vágyik az izgalomra, persze és mindig jól jön neki némi nevetés, egy csipetnyi történelem is...

_dsc0009_2.jpg

60 fa

Zöldebben élhetőbb a világ

tree-838667_640.jpg

Próbálom az életem úgy alakítani, hogy figyelek a környezettudatosságra és gyerekeimet is igyekszem e mentén terelgetni, nevelni. A minap szembe jött velem sokadjára egy post, amiben Indiára hívják föl a figyelmet, mert fa telepítési rekordot döntöttek. Ezután egy olyan cikk jelent meg, ahol egy másik országban az iskolát elhagyó gyerekek ballagásuk alkalmából fákat ültetnek. Igazán izgalmas kihívás, nagyszerű ötlet mindkettő, ami üdvözítő is egyben. Tesznek a világunkért, hogy tovább élhető maradjon. Nagyon jó lenne ezt mindenhol bevezetni. Ne kivágjuk az életet és oxigént adó növényeinket, hanem az összes rendelkezésre álló felületen zöld részeket hozzunk létre. Végül egy Kínában található panelra hívták föl a figyelmem egy cikkben. E "házikó" tetején és minden kiszögelésében növényeket tettek, egy igazi dzsungelt létrehozva. Nagy meló lehet ápolni, öntözni a növények garmadáját, főleg ha arra gondolok, nekem pár darab életbentartása is nagy feladat. Ámbár nagyon klassz, látványos lehet. 

Ekkor kaptam egy online meghívót Hatvanba. Hogy mi köze Hatvannak hozzám és a fa ültetéshez, környezetvédelemhez? El sem tudnátok képzelni, mennyi! Sajnos nem tudtam elmenni autó, idő hiányában csemetéstől, pedig nagyon jó lett volna, de fel szeretném hívni a figyelmeteket e nagyszerű kezdeményezésre. Tisztelem, becsülöm a létrehozók munkáját és nem tudok elmenni mellette szó nélkül.

hfh_jpg.jpg

Gondoltak egy nagyot és civil kezdeményezésre Hatvanban hatvan darab fát ültetettek! Mi ez, ha nem isteni szikra? Kötelezővé tenném minden település számára! Az esemény mellé adott volt a fa, továbbá egy klassz családi napot varázsoltak  az esemény köré, olyan elfoglaltságot, környezettudatos életre való nevelést életre hívva, ami mellett nem lehet elmenni csak úgy. 

Születik egy új lakó? Ültessünk fát, amit magáénak tudhat. Meghalt egy lakó? Emlékére ültessünk szintén egy fát, mellyel örökre szolgálja a világot. Mennyivel élhetőbb, tisztább lenne a levegőnk, ha ezeket az eszméket mindenki magáévá tenné. Számtalan környezetromboló elfoglaltság helyett el tudnám képzelni az ültetést. Ballagáskor, esküvőkor. Szimbolikus és mégis hatásos, érdekes és örökre szóló.

60338297_3177712508921196_7065513525984100352_n.jpg

Nagy Mónikát az egyik ötletgazdát kérdeztem, milyen volt a visszajelzések alapján, ő hogy értékelné az eseményt.

Nagyon jó hangulatban telt el a nap. Minden korosztály képviseltette magát a rendezvényen kicsiktől az idősekig. Mindenki kivette a részét az ültetésből. A jelenlévők nagyon dicsérték az ötletet, teljesen pozitív volt a visszajelzés. Többen szeretnék, ha lenne folytatása, és persze én is. Jó lenne sok városban megcsinálni. Azon leszek, hogy elinduljon ez az út!

Az eseményről egy videó is készült, ami érzékelteti a hangulatot.

A megjelentek egy nagyon jó kis környezetkímélő, zöld batyut is kaptak, amiben számtalan remek dolog megtalálható volt. Hogy honnan tudom? Utólag én is kaptam egyet, igaz postán és nem személyesen sajnos. A szatyorral találkozni fogtok többször is, ha szembetaláljátok magatok velem, mert ő lesz az én zöldséges tatyóm. Játékok a csemetéknek és még sok más apróság is helyet kapott benne. Bevallom, kedvencem az öko kávés pohár lett.

61536424_2341495082577159_2415179940128358400_n.jpg

20190510_hatvan_018_web.jpg

Annyira kedvet kaptam hozzá, hogy a meglévők mellé venni fogok még fát. Gyerekek amúgy is imádnak ültetni. 

Ültessen mindenki legalább egy fát életében és már szebb lesz a világ és tisztább a levegő!:)

Ráadásul a legkisebbeknek így tanítható meg a tudatosság, környezetvédelem, földünk természeti értékeinek szépsége, fontossága is, élő példán keresztül a legjobban.

20190510_hatvan_043_web.jpg

Hogyan legyél blogger...

60180313_1974834125979578_6298181072676978688_n.jpg

Egy nagyszerű programajánlóval érkezem így hétfőn reggel. Varga Ada blogger, a Kildara Irodalmi Műhely alapítója Bács megyébe is elhozza a bloggerkedés alapjai workshopot, méghozzá Bajára! Sajnos a tavalyi Könyvfesztiválós méltán népszerű anyagáról lemaradtam, így most lehetőségem lesz pótolni. Felénk ritkán van lehetőség erről a témáról előadás hallgatni, így remélem sokan kíváncsiak lesznek rá. Ada kisujjába van minden platform, minden, amit a blogokról tudni lehet. Őt kérdeztem az eseményről, illetve rögtön kettőről is.

Hogyan jött az ötlet, hogy erre tarts előadást?

A 2018-ban, a XXV. Nemzetközi Könyvfesztiválon tartott előadásom után megkerestek a Bajai Könyvtár munkatársai. Látták és hallották az előadást, így felvetették, milyen jó lenne egy hasonlót tartani Baján. Telt-múlt az idő, és meg is érkezett a hivatalos felkérés, hogy menjek. Én örömmel igent mondtam, és el is kezdtem a felkészülést a két alkalmas eseményre. 

 Mit lehet tudni a két programról?

Az első alkalom egy előadás lesz arról, mit jelent a bloggerkedés, és hogyan írjunk jó könyvkritikát. Az időpont: 2019. június 6-a, 16.00-tól-17.30-ig. Baján az Ady Endre Városi Könyvtárban,  Munkácsy Mihály u. 9, szám alatt lesz megtartva.

Hogy miről lesz szó? Ada egy cikkében nagy vonalakban előzetest kaphattok itt a témáról.

A második alkalom, egy héttel később, 13-án lesz, 16.00 és 19.00 óra között, ami egy átfogó interaktív workshop. Itt kibontjuk a bloggerkedéssel kapcsolatos alapokat: hogyan lehet felépíteni egy új blogot, vagy akár egy már meglévőt, hogy az minél több emberhez eljusson (írástechnika, kommunikáció kiadókkal, médiával, hol és hogyan jelenj meg).  

További jó hír, mindkét alkalom ingyenes lesz; amit hozni kell mindenkinek: tudásvágy, toll, jegyzetfüzet, jó kérdések...

_dsc0009_1.jpg

Kiknek ajánlanád elsősorban?

Ezt a két eseményt olyan fiataloknak ajánlom, akik érdeklődnek a közösségi média iránt, és a bloggerkedés sem áll távol tőlük; továbbá tanároknak, mert előfordulhat, hogy az előadás alkalmával ők is tanulnak valami új megközelítést arra vonatkozóan, hogyan célozzák meg a diákok érdeklődési körét, hiszen másként írunk egy dolgozatot, és egy blogbejegyzést! 

Mindenkit várunk sok szeretettel, akit érdekel a bloggerkedés témaköre, hiszen ez egy kortalan dolog, amit csak csinálni kell… hogy hogyan? Arról mesélek én. 

Varga-Czakó Adrienn/ Blogger/ Kildara.hu | VargAda.blog.hu

Az eseményre itt tudtok jelentkezni és további információkat megtudni.

Ada kedves, nyitott, vidám természetű hölgyemény, akit érdemes meghallgatni, mert rengeteg mondanivalója van. Sokat tud segíteni egy blog indulásnál, ha elakadtál vagy kicsit tágítanád a látóköröd! Gyertek el!

_dsc0012.jpg

 

A rendíthetetlen ólomkatona

tin-soldier-1617712_640.jpg

A rendíthetetlen ólomkatona, aki mindig ott van, mindent elvégez, mindig kapható mindenre. Gondolkodás nélkül mond igent bármilyen munkára, szórakozásra, plusz feladatra mind a munkájában, mind otthon. Mindenkit meghallgat, segít, ha kell. Fáradhatatlanul ápol, tanít, játszik, főz, takarít és a saját munkáját is elvégzi. Még azt a kért sütit is megcsinálja este nyolckor, ha úgy kívánják. Mindent elvállal és megcsinálja a lehető legjobban, tudása szerint. Mindent bevállal és csinálja, csak csinálja. Aztán ha beteg lesz, akkor csak legyint. Majd jobb lesz! És megy tovább megállás nélkül, mint egy úthenger.

Tovább és tovább. Míg egy szép napot nem megy a tovább. De miért nem? Rögtön jön a lelkiismeretfurdalás részéről. De hát mindig itt vagyok, mindig csinálom, most miért nem megy? Nem érti. A többiek sem értik, hiszen rendíthetetlen az ólomkatona. 

Így vagyunk ezzel mi anyák is. Magunk, a bajaink sokszor háttérbe szorítjuk, legyintünk rá, nem hallgatunk testünk jelzéseire, csak megyünk előre és csináljuk bármi áron.

Család, háztartás, mindennapi teendők, munka, sport...

Csak gyűlnek a tennivalók. Hatalmas elvárásokat támasztunk magunk elé. De mások is felénk. Mindig meg akarunk felelni százszázalékosan az élet minden területén. Sosem engedjük el a gyeplőt, csak mikor már nagy a baj. Ez így nincs jól! Tudom, nem fáj annyira (még). Muszáj menni arra a programra, hiszen megígértem. Csak még azt a munkát megcsinálom...És ennek sosincs vége. Mindig csak azt az egyet, majd a következőt.

Tessék pihenni! Visszavenni az elvárásokból néha. Nem lehetünk mindig ólomkatonák. Mi "elromlunk", ha nem figyelünk magunkra. Hibázunk. Elfáradunk. Betegek leszünk.Természetes dolog. Ekkor álljunk meg, főleg, ha ez ismétlődő. Meddig mehetünk el, míg végleg ki nem zsákmányoljuk a szervezetünk?

blur-1867402_640.jpg

Te végig gondoltad már mikor pihentél egy nagyot csak úgy, jó érzéssel, lelkiismeretfurdalás nélkül? Nem most volt, ugye?

Ne csak akkor kapj észbe, mikor már nagy  a baj vagy egy szerettednél! Utólag már nem tudsz tenni ellene, csak most. Ne akkor akarj változtatni, mikor már késő. Mert bizony legtöbbször csak akkor jut eszünkbe, mikor valami nagy baj éri egy közeli családtagunk vagy épp magunk. Ne juss el addig!

Járj orvoshoz, szűrésekre. Ne vedd félvállról, ha valami fáj vagy nem úgy működik, ahogy kellene! Pihenj, ha úgy érzed kell! Néha merj nemet mondani! Lelkiismeretfurdalás nélkül merj kikapcsolni, kikapcsolódni!

family-591579_640.jpg

 

Számok bűvöletében

young-791849_640.jpg

Ültél már a sokadik állásinterjún többed magaddal, vártad csüggedten, hogy csörögjön a telefonod a múltkor megpályázott álláslehetőség után? Vagy utasítottak el, mert gyermeked van, nem tudsz a megadott intervallumban dolgozni, esetleg idősebb vagy, mint amit elvárnak? Esetleg a végzettséged nem volt megfelelő, alul vagy túlképzett voltál? Eléggé lehangoló és teljesen reményvesztett érzés és nagyon ismerős. Ugye?

Karrierváltás? Megtalálni a lehető legjobb munkahelyet? Mi legyek ha felnövök? Ha nagyobb lesz a kisbabám, hová menjek vissza dolgozni? Hová vesznek föl ennyi idősen? 

Kérdések, amik a fejekben megfordulnak nap, mint nap, és egyre többször.

Felgyorsult, változó világban élünk, ami a számok bűvöletének jegyében telik. A munkaerő piac szintén erőteljes változásokon esik keresztül. Az igényekhez alkalmazkodva, azonnali álláslehetőséget, nagyrészt otthonról végezhető munkát keresnek a legtöbben ma már. A fiatalok gyorsan állnának munkába, azonnal, az idősebbek biztos pénzkereseti lehetőség után kutatnak, ahol az életkor nem akadály, míg a kismamák és a gyerekes anyukák otthonról végezhető vagy éppen gyerekbarát munkát keresnek.

Vajon van ilyen álom munka, ami keresett, otthonról végezhető, megbízható, biztos pont és mindig fizet?

Van, csak meg kell lelni és megtanulni! Erre kínálok most lehetőséget a Scylla oktatás segítségével. TB- és bérügyintéző OKJ-s tanfolyamot hirdetnek, ami meglehetősen  nagy hiányszakma. Kiszámítható munkakör, előre lehet tudni, hogy a hónap mely részében kell nagyobb terhelésnek megfelelni, a mai szoftvereknek köszönhetően akár otthon is elvégezhető. Azt hiszem, ez az a munka, amire mindig lesz kereslet, igény.

A társadalombiztosítási ügyintéző a munkavállalókkal kapcsolatos bér- és társadalombiztosítási ügyeket intézi, a nyilvántartásokat vezeti. Ez mindazon feladatokat jelenti, melyeket az egészségbiztosítással, a nyugdíjbiztosítással és a szociális ellátásokkal kapcsolatban a jogosultságok és kötelezettségek teljesítéséhez a jogszabályok előírnak. Továbbá adatszolgáltatással (igazolások, dokumentumok) készíti elő az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szerv döntéseit. (Bővebben:  betegségi-anyasági ellátás iránti igény elbírálása és az ellátások folyósítása, a járulékok bevallása, befizetése, ideértve a munkáltatónál működő kifizetőhelyi ügyintézők esetében a magánnyugdíjpénztárakba fizetendő tagdíjat is, a szociális ellátások iránti igények elbírálása, az ellátások folyósítása, a baleset üzemi jellegének elbírálása, a baleseti táppénz iránti igény elbírálása és az ellátás folyósítása, a megváltozott munkaképességű dolgozók kereset-kiegészítésének megállapítása, folyósítása, a jogorvoslattal kapcsolatos intézkedések megtétele, a társadalombiztosítási igazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátása, az ellátások megállapításához, folyósításához más szervek részére adatszolgáltatás, egyéb statisztikák készítése, nyilatkozatok, igazolások lejártának figyelemmel kísérése,
nyomtatványok változásainak figyelemmel kísérése, újak beszerzése és azoknak a jogszabályi előírások szerinti vezetése, dolgozók tájékoztatása jogaikról és kötelezettségeikről, a társadalombiztosítási ügyintéző nyugdíj-előkészítési tevékenysége keretében-a nyugellátáshoz szükséges nyomtatványokat szerez be,, a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó igények teljesítéséhez, a nyugdíj megállapításához szükséges adatokat,  gyűjt össze és továbbít az illetékes nyugdíj biztosítási igazgatósághoz, ellátja a baleseti nyugellátásokkal kapcsolatos külön tennivalókat)


A tanfolyam a felkészült elméleti tananyag mellett gyakorlati tudást is biztosít a hallgatók részére és garantál munkalehetőséget, karriert.

Bevallom, nem vagyok a számok embere, de elgondolkodtam én is rajta, hogy megtanulom. Egy jó képzettség megszerzésével bármi lehetséges. Izgalmas karrierlehetőség vállalkozóként, bedolgozóként vagy egy állás keretein belül is. A 120 órás képzésben résztvevő elsajátíthatja a Társadalombiztosítási ügyintéző  és Bérügyintéző kombinált szakképesítés megszerzéséhez, az adott munkakör betöltéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket is, fél éven belül. Nem kell éveket készülni, tanulni arra, hogy munkába állhassunk.

Feltételek sem túl bonyolultak. Kell egyfajta szám és matematikai tudás, kedv, érettségi bizonyítvány valamint alap számítógép felhasználói ismeretek. Szerintem jól hangzik. Mit gondolsz?

Hogy mit kínál a tanfolyam még? Megbízható, naprakész oktatókat, kedvező fizetési lehetőséget, használható, gyorsan megszerezhető tudást, piacképes munka és karrierlehetőséget, ügyfél centrikus és megfizethető oktatást, kedvezményeket. 

Ha felkeltettem az érdeklődésed, nézz be a Scylla oldalára, ahol további információkat megtudhatsz a tanfolyamról. Csak rajtad múlik!

15 000 szakembert keresnek erre a területre és ez a szám évente nő!

 

#szponzorálttartalom