Egy csipetnyi nő fűszerezve anyasággal, könyvekkel, interjúkkal, programajánlóval...

ReAd-blog


Élni másként-Süsü imádó kisfiú és családja

Anyák, akik mertek nagyot álmodni- Élni másképp blog írója, Anikó

2019. március 27. - Mayerné Répási Adrienn

 

54519678_364068350988482_8746750642615222272_n.jpg

Hétköznapi hősökről kevés szó esik. Pedig nagyon kellene! Anikó egy közülük. Két kisgyermeket nevelnek, közben próbál önmegvalósítani, boldog lenni, blogot vezet és ezer más dolgot véghez visz egy nap. A blogját magam is szívesen olvasom, Elfogadást tanít, azt, hogy a másság nehéz, ám olykor szép pillanatokat okoz. Hogy mennyi boldogságot ad egy beteg kisfiú. Ez a blog az Élni másként.  Anikó egy olyan nő, akire felnézek és roppant büszke vagyok! Remek írásait érdemes figyelemmel kísérni. Ma tőle kértem egy interjút!

- Bemutatnád magad és családod? Kik vagytok, mit tudhatunk rólatok?

Legyen annyi publikus, hogy Anikó vagyok. Két gyermek anyukája. Kislányom 9 éves, egészséges. Peti 11 éves, down, több járulékos betegséggel.

- Blogot vezetsz kis családod mindennapjairól. Mikor ért meg benned a döntés, hogy belevágj? Mit szólnak a gyerkőcök, a közeli hozzátartózok ehhez?

Több dolog volt az oka. Egyrészt ismerősök biztattak, hogy erőt adhatok másoknak vele. Másrészt nagyon kíváncsi voltam, hogy más is így érez-e, ha speciális gyermeket nevel, ugyanolyan mélységekbe és magasságokba repül-e, mint én? Harmadrészt, szerettem volna általunk, élő embereken keresztül bemutatni a másságokkal teli hétköznapokat.

A lányom tudja, hogy Petiről írok. Nem izgatja még ez a rész, még a játék az ő világa.

Nagyon kevesen tudják a családból, hogy írok, de ők támogatnak.

 - Blogot vezetsz és aki kiáll az emberek elé, olykor negatív visszajelzést is kap. Hogy bírod lelkileg a negatív visszacsatolást? Gondolom azért nagyrészt pozitív hozadéka van a blognak. Milyen pluszt ad az életedhez?

Általában a negatív visszacsatolás lepereg, vagy kiírom magamból. Mindannyian mások vagyunk, így nekem is el kell fogadnom a reakciókat, mert az én életemet én élem. Más pedig a sajátját.

Napi szinten a blog mit ad? Inkább a Petivel való történtek adnak sokat. Az apró szösszenetek a blog oldalon, a folyamatos mosolyt varázsló apróságok. Az én blogom nagyon pici. Még halad az útján. Voltak nagy dolgok azért, színészeket, jeltolmácsot ismerhettünk meg, rendkívüli emberekkel beszélgethettem általa...

Legjobban az tenne boldoggá, ha több, sorstárs anyuka találhatna munkát, ha a blogom megértethetné másokkal, hogy nekünk a munka, a kilépés a fogyatékosság, másság rutinjaiból mennyit adhat lelkileg. Hogy nem kell tőlünk, szülőktől félni. Mi szeretnénk dolgozni. De csak napi 3-4 órát tudunk vállalni. A mi gyerekeink nem repülnek ki. Nem kötnek házasságot, nem lesz gyerekük. Ők egy életre hozzánk vannak "láncolva" és ez nem egészséges...

Úgy gondolom, ösztönösen érzem, hol a határ. Javarészt Peti érzelmeiről és az enyémekről szólnak. Úgy, ahogy megtörténnek a dolgok, úgy ahogy érzelmileg megélem.

Nem hazudok. Ez se nem rózsaszín pónis történet, se nem pokoli színdarab. Rengeteg értést hoz elő az életem. Azt ki kell írnom, különben megfojt. A hitelességemre ügyelek, azaz nem adom el magunkat 5 perc hírnévért.

55480114_2391626444453266_5726532178393694208_n.jpg

- Mi az, amit el szeretnél érni a bloggal? Ami boldoggá tenne?

Ez nem is könnyű kérdés. Már nem tudom, mit akarok elérni, mert többoldalú. Talán Peti által a down szindróma egy arcát sikerült bemutatni és a diagnózis mögé egy kisembert állítani. Talán elhinni akarom, hogy az én életem is teljes értékű. Az elmémben itt a végső cél, de ehhez sok szerencse és pénz kellene.

Ami engem tenne boldoggá, az egy élhetőbb terű lakás vagy kisház. Ez tenne igazán boldoggá. Egy normális nagyságú konyha van benne, ahol az önállóságot jobban tudnám Petinek tanítani. Jelenleg egy szobában van a nappalink, a hálónk, az étkezőnk. Ez nem kesergés. Ez tény és rengeteget számítana a jövőnk szempontjából. Engem ez tenne boldoggá, ha ezen változtatni tudnék...

- Mennyire nehezek a hétköznapok, hétvégék? 

A legnehezebb, hogy szinte egyedül vagyok a két gyerekre. Hogy a lányom és fiam igényeit a lehetőségeimhez képest ki tudjam elégíteni, vagy egyáltalán észrevegyem ezeket. Nehéz, hogy mindig csak én vagyok a háttértámogató, nincs egy nagyszülői hétvégéjük, egy nagyszülői nyaruk, csak én. Ez pedig hatalmas felelősség, és ezért teher. Nem eshetek ki a körforgásból és nincs támaszom és nincs feltöltődési időszakom. Ez mentálisan zűrzavart okozhat.

- Peti egy tündéri kisfiú. Mennyit ért, érez meg az emberi gonoszságból, az előítéletekből?

 Peti nem érti a gonoszságot. Ő azt is jóra fordítja. Ha nevetve gúnyolják, ő azt hiszi játszani akarnak vele. Érzi, hogy más. Látja, hogy a gyerekek másként játszanak, de nem érti még, ő miért nem képes erre.

54729021_269913450585431_975212486795984896_n.jpg

- Eperke, a kislányod hogyan éli meg a dolgokat, Peti másságát, a te nehézségeidet, az emberek visszajelzéseit?

Úgy gondolom egy 9 éves kislány lelke még nem érett ennek a helyzetnek a tényleges megértéséhez. Szereti a tesóját, de látja a másságát. Ezért ez benne is káoszt okoz, hiszen a napi rutinunk sem teljesen átlagos. Hiányzik a lányomnak egy egészséges tesó. Ugyanakkor tanítja és támogatja Petit. De! Peti miatt behatárolt a mozgásterünk, hiszen pelusos 11 évesen, a játszón emelnem kéne, ami már nem megy. Azt is tudja, mit ehet és mit nem Peti az összetett felszívódási zavara miatt. Úgy gondolom, a lányom lelke érzelmi részen nagyon sok mást kapott a 9 éve folyamán, de nem tudom, ezt mikorra érti meg.

- Mit gondolsz, hogyan lehetne már egész kicsi korban elkezdeni a legjobban, legoptimálisabban a gyerekek érzékenyítését? Hogyan ismertessük meg a gyerekekkel a másságot, ezeket a betegségeket?

Az érzékenyítést bölcsis korban kellene elkezdeni és folyamatosan láthatóvá tenni a speciális gyerekeket, mert ebben a korban még nem más, a más. Az a röpke 2 perc, amikor egy anyuka és gyermeke találkozik egy eltérő gyermekkel, nem elég a teljes elfogadáshoz. A legfontosabb, hogy a szülők se féljenek. A másság, a fogyatékosság nem fertőző betegség. Az elfogadása azonban mindenkinek más távú folyamat. Adjon esélyt. Ismerje meg a gyermek személyiségét, az anyukát, előítélet nélkül!

 - Mi az, ami téged kikapcsol, segít az utadon? Mi visz előre!

Néha egy jó könyv.

De legfőképpen az anyai öntudatom visz előre.

Én a valóságban, a face to face kommunikációban hiszek. Engem egy felnőtt társasága, aki áldoz rám egy órát, már feldob. Megszoktam a magányt. Hiszen napi 3 órám van gyerek nélkül. 11-kor megyek Petiért és onnan már pörgés van. Nincs váltótárs. De nem vagyok sem megkeseredett, sem megtört. Én már 5 perc más élménytől is hetekre szóló energiát tudok kapni.

11 év itthonlét sok mindenre megtanít, sok mindent tényleg másként értékelsz. De! Petit nem adnám semmiért. Minden paradox helyzetünkkel együtt, ő hozzám tartozik. A pelenkájával, ételallergiáival és az összes betegségeivel együtt. A részemmé vált, nem elkülöníthető, de - persze - fárasztó. Hiszen 30 kg-os testet emelgetek, hiszen pelenkában éri a hormonális változás.

De ő a fiam. És úgy szeretem, ahogy van! Ahogyan a lányomat is. De az egyensúlyt kettőjük igényei közt megtalálni a legnehezebb.  Ja, hogy nem vagyok itt sehol? De. A könyvek világa nekem a menekülés szigete. Amikor beszippantanak és ott élek a szereplőkkel...

Élni másképp-Mindownnap blog és facebook

54516259_627671797645819_6173060033870299136_n.jpg

-Mayerné Répási Adrienn

Anyák, akik mertek nagyot álmodni

Helga és a CreaMomBag

49949848_1709130252520074_7853859811161538560_n.jpg

Helga egy csupaszív anyuka, aki ötletéből nagyszerű vállalkozást kezdett el építeni. Szeretem az ilyen belevaló anyukákat, akik mernek nagyot álmodni és meg is valósítják azt! Őt kérdezem egy interjú keretein belül.

- Mesélnél magadról, családodról az olvasóknak?

Helgának hívnak. Vidékről kerültem fel Budapestre, itt dolgozom irodavezetőként egy ügyvédi irodában. Jelenleg a második kisfiúnkkal vagyok gyesen. A fiúk 3 és 5 évesek. Pont a napokban vágtunk bele egy családi ház vásárlásába, ami nagy kihívás lesz számunkra. Átalakítás, építkezés. De a fiúknak nagy szükségük van a kertre, nagy a mozgásigényük.

img_20190302_134505_resized_20190312_023906518.jpg

 - Egy nagyszerű ötleted nyomán most kezd kibontakozni a vállalkozásod. Honnan az ötlet? Mivel fogsz foglalkozni?

Az ötlet úgy indult, hogy a második fiam is megszületett és a rendelt táska nem bírta a strapát. Addig volt szép, amíg megvettem. Praktikusnak sem volt mondható. Mint minden nő, úgy én is, mindig "sírtam" a férjemnek, hogy nincs normális táskám, amibe minden beleférne és jól is néz ki. Két éve nyáron a kocsiban ülve és a strand felé (megállva a parkolóban a kicsi szoptatás és pelenkázás közben) feltette a nagy kérdést a férjem, hogy ha már ennyit sírok, hogy nincs olyan táska, ami megfelelne, miért nem tervezek egyet? Két gyerek mellett alsó hangon 8 órában segítség nélkül vélhetően nem tudok visszamenni, dolgozni. Ezzel elindult a lavina és belevágtam, létrejött a CreaMomBag. A táska mellett folyamatosan vannak még ötleteim, nem csak táskák fognak készülni a CreaMomBag égisze alatt.

52598040_297441204277492_1963511305151184896_n.jpg

 - Ha már Creamombag. Mesélnél róla?           

 Rohansz a síró, éhes vagy álmos gyerekkel haza, turkálsz a táskádban a lakáskulcsért fél kézzel, ami persze valahol legalul van, közben fölborítod az itókás üveget, ami kifolyik… Ugye ismerős képsorok? Mivel az autóban sokat pelenkáztam, így mindenképpen olyan táskát szerettem volna terveztem, hogy tágra nyitható legyen, így az autóülésén kényelmesen bele lehessen nyúlni egy kézzel is. Minden táskával az a bajom, hogy semmit nem találok és csak az aljában turkálok percekig. Ebben segít, hogy átlátható legyen a sok zsebes megoldás. A kulcsot is csak ráakasztom a kulcstartóra, így pillanatok alatt megtalálható, ha a gyerekkel hazaérve rohanni kell a lakásba, mert üvölt az éhségtől, vagy éppen nyakig kakis. A gyerekek mindig esznek, isznak, kell a táskába valami nasi, itóka, útravalóul. A két kulacstartó is segít, hogy ne boruljanak össze-visssza, könnyen kéznél legyenek, gondolva nem csak az egy gyerekesekre. Időnként a sötétségben elfelejtem rendesen lezárni mégis az üveget, akkor sem borult ki, igaz a vízlepergető anyag miatt nem is ázik el, ha megtörténik a baleset. Nem beszélve a süti-keksz maradványokból, amik itt-ott nyomot hagynak, de mivel letörölhető vizes szappanos vízzel, így tisztán tartható könnyedén.

Sokat járt az agyam, hogy milyen anyagot használjak kívülről, ami minden helyzetben (játszótértől az esküvőig, vagyis bárhol) megállja a helyét, strapabíró, időtálló és gyönyörű is egyszerre. Majd eljutottam egy bőrös boltba, és ahogy megcsapott a bőr illata, majd megtapintottam ezt a kellemes anyagot, akkor rájöttem, hogy ez az, amit kerestem. Ez a CreaMomBag!

52706470_1752987951467637_5536994494232133632_n.jpg

 - Milyen a számodra egy jó táska?

Minden helyzetben helyt áll (két gyerek mellett nem lehet minden szetthez különböző táska).  Nem lesz koszos még a játszótéren sem. Ha igen, akkor könnyen tisztítható legyen. Praktikus (utálom a turkálást a táska aljában). Na és nem utolsó sorban, hogy különleges, de nem hivalkodó.

 - De nem csak táskák találhatóak nálad, ha jól tudom?

Készítek bőr karkötőket is. Jelenleg március 15. alkalmából készültek újdonságok. De lesz még anyák napja és nyár is! Vannak ötleteim.

- Mik-e kezdő vállalkozás elindításának a főbb nehézségei számodra? És melyik részét élvezed a legjobban e munkának?

Nagyon nehéz volt felkutatni azokat az alapanyagokat, amelyek megfelelnek. Nem beszélve arról sem, hogy a bőrdíszműves szakemberből elég kevés van, és nincs kapacitásuk. 

A tervezés részét imádom a legjobban, és az anyagok beszerzését. Mindent, mint a gyerekek megfogok, megtapogatok, hogy biztos az a minőség legyen, amit én is elvárnék egy termékről.

53046621_1763725097060589_8056850093103382528_n.jpg

 - Anyukaként mennyire nehéz összeegyeztetni a családot, háztartást és a vállalkozásod?

A vállalkozás még csak néhány hónapja indult, most még lassan haladok. Az alvásidő sokat segít, olyankor tudok dolgozni, vagy hétvégén, amikor pasis délelőtt van, a férjem elviszi a fiúkat valamelyik barkácsáruházba.  Napi szinten a kisebb van otthon velem, de ő nagyon szívesen segít teregetni, főzni, porszívózni, igaz dupla annyi időbe is telik. Mindkét fiú szívesen jön velem bőrt és kiegészítőket vásárolni. Már mindkettőnek varrtam bőrtáskát, mert követelték. A nagy közölte, neki a nagy business táskám kell (kb beleférne), mert abba tudna pakolni. Azt hiszem lesz még dolgom...

Mivel most indultam, most építem a brand-em csak, kicsit nyugisabb még. Remélem, ez hamarosan változik, mire a kicsi oviba fog menni. Felfut a márka, sokan szeretni fogják a táskáim.

 

53226602_1771349342964831_579002002848088064_n.jpg

 - Mit szeretnél elérni? 10 év múlva visszanézve mi az, amivel elégedett lennél?

Azt szeretném elérni, hogy a vevőim szeressék a táskáim. Ismerjék, és tudják, minőséget és praktikumot kapnak a pénzükért. 

51413136_1731533980279701_4020305000709226496_n.jpg

 

img_1010_resized_20190312_023908234.jpg

A mesék márpedig fontosak!

 

42250782_733572183663461_4022750593742274560_n.jpg

 

Olvasó család vagyunk. Gyermekeimnek sokat és szívesen olvasok. Én is rendszeresen könyvet fogok a kezembe, aminek nem csak a borítóját nézem meg. De nem tartom ördögtől valónak a Tv beli meséket sem, ha jól vannak megválasztva és nem túl sokáig, csak azt bámulják a csemetéim. Viszont a mai meséket erősen cenzúráznám! Némelyik hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb.

Zombi mese és Vámpirína? Nem hiszek a szememnek néha és a fülemnek.


magyar_nepmesek.jpg

Mondhatnánk, hogy a régen volt Grimm mesék vagy a Magyar Népmesék sem szent, abban is van bőven erőszak, félelem, sírás, szexuális felhang. Na de akkor mégis mikor és mit nézzenek a csemeték? A mese fontos olvasva, de nézve is. Még egy felnőtt lelkének is kell! Tanít az életre, szituációkra, szókincset fejleszt és még hosszasan sorolhatnám jótékony hatásait.

 

Egy szakértőt faggattam a mesékről, mégpedig a Pompás napok-nevelés játékkal és mesével csapatát! Izgalmas és érdekes válaszokat kaptam.

1525649_277649662412632_1895732034_n.jpg

 

- Népmese vagy modern mese? Melyik miért? Vagy mindegy, csak olvassanak a gyerekek, olvassanak nekik a szülők?

Az olvasóvá nevelés szempontjából, valamint a későbbi absztrakt gondolkodás kialakulásának megsegítésére nagyon fontos, hogy a gyermek hallgasson történeteket, meséket. Válasszunk akár a népmesék közül, akár műmesék vagy irodalmi alkotások közül, a hangsúly a közös élményen van. A népmeséket legjobb fejből mondani, de csodálatos az is, ha a szülő felolvas a gyermekének. A fejből mesélés nem feltétlenül jelenti azt, hogy megtanulunk kívülről egy mesét és „felmondjuk” a gyereknek, hanem például elmesélhetjük a napunkat vagy mesélhetünk a gyerekkorunkról neki. Aki még nem próbálta, szívből ajánljuk ezt a módszert. A gyerekek imádják. Ekkor megnyílnak ők is, és elmesélik, éppen mi zajlik bennük. Mesélni sokáig, akár kamaszkorig, vagy még tovább is lehet.

- Mesét olvasni vagy  nézni Tv-ben? Melyik a jobb? Van egyáltalán olyan, hogy jobb?

Az olvasás mellett tesszük le a voksunkat, illetve tovább megyünk, és arra ösztönözzük a szülőket, pedagógusokat, hogy fejből mondjanak mesét. Amikor a meséket hallgatják a gyerekek, belső képeket alkotnak. Ez a belső képalkotási folyamat számos dologban fogja őket később segíteni, például a szövegértésben, az olvasásban. Az absztrakt gondolkodás tekintetében sokat jelent az, ha gyermekkorban képzelgünk, belső képeket alkotunk. Élettani jelentősége van, ha a gyermekben zajló fejlődéi változásokat szabadon megélhetik, tehát a fantázia szárnyán „képtelenségeket” gondolhatnak ki. Így válnak képessé az elvont gondolkodásra. Ha képernyőn nézik a mesét, akkor készen kapják a külső képeket, tehát nem kell használniuk képzelőerőjüket, fantáziáját.

 - Miért fontos a mese a gyermekek életében?

Arról, hogy miért fontos a mese, hosszú könyveket lehetne írni, jó néhány szakember ezt meg is tette. A mese az életre tanít, mintát mutat, megoldási módokat sorakoztat fel, mindezt szórakoztató módon. Ahogyan az előbb már szó volt róla, a mese hallgatása segít a fantázia, az absztrakt gondolkodás fejlesztésében. A mesemondás folyamán egy mesei közösség alakul ki a szülő és gyermeke között, vagy a pedagógus és a gyermekek között. Ez a mesei közösség bizalmi légkör, a gyermekek itt ellazult állapotban tudják befogadni a hallott történetet. A mese tehát a kötődést, a bizalmat is erősíti. A mesék szövege csodálatos, hiszen képekben fejezik ki azt, amire néha nincsenek szavak, például, hogy milyen kővé dermedni. Az ilyen kifejezések segítik a gyermekeket abban is, hogy érzéseiket beazonosítsák és szavakba öntsék.

 - Mit gondolsz a mai, modern mesékről? 

A mai, modern meséről nem tudunk általános nyilatkozni. Ahogyan a legtöbb dologban, a kortárs mesék között is vannak olyanok, amelyek véleményünk szerint mind irodalmi, mind esztétikai szempontból remek alkotások. Ezek általában pontosan átgondolt, logikus, az élthez kapcsolódást mutató kortárs művek. A kiragadott, légből kapott, gyakran felnőtt gondolkozást tükröző műmesék között akadnak olyanok, amelyeket biztosan nem mesélnénk soha a gyerekeinknek vagy a gondjainkra bízott gyermekcsoportoknak sem. Azt fontos látni, hogy a műmesékben sokszor hiányzik az a fajta rend, ami a népmesékben megvan, ezáltal utóbbi biztonságos keretet is ad a hallgatóknak. A nyelvezetük is gazdagabb, csodálatos képekben írnak le, mutatnak be egy-egy helyszínt, szereplőt, élethelyzetet. A műmesékben sok esetben tapasztaljuk a direkt nevelési célzat megjelenését, amely kevés esetben működik. A népmesékben ezek burkoltabban, szimbolikusan, képekbe sűrítetten vannak jelen, és a gyermekek így is értik a mondanivalót. De még egyszer kiemelnénk, hogy a kortárs mesék között is vannak rendkívül jól megírt történetek, amiket mi is olvasunk, mondunk, ajánlunk.

 - A régi Népmeséket ijesztőnek titulálják manapság és sokszor erotikusnak. Erről mi a véleményed?

A mesében rend van, amely mind a gyerekek, mind a felnőttek számára biztonságot hordoz. A magyar népmesékben a jó mindig elnyeri jutalmát, a gonosz pedig büntetését. A harcos varászmeséket – amelyek felérnek egy mai akciófilmmel – férfiak mesélték férfiaknak, több napon keresztül. Ám fontos, hogy a hagyományban is tetten érhető, hogy a mesemondó hallgatóságához igazította repertoárját. Pál István, palóc mesemondó még 2011-es gyűjtés során is így nyilatkozott: „igen zsírosak is vannak, olyan zsírosak, hogy ott csak férfiak lehetnek, asszonyok meg gyerekek egyáltalán nem”. A „zsíros” kifejezés itt a pajzán történetekre vonatkoznak. Tehát a felnőtteknek kell jól megválasztani, milyen mesét és hogyan mondanak.
Vekerdy Tamás gyermekpszichológus megfogalmazása szerint "a gyerekek toleránsak önmagukkal szemben", így a meséinkből csak annyit engednek magukhoz, annyit értelmeznek, amennyit pszichéjük képes feldolgozni. Ezért nem kell félnünk attól, ha a mesében számunkra ijesztő dolgok történnek, mert a gyermek énvédő mechanizmusai csak annyit engednek neki elképzelni, amit fel tud dolgozni. Mindez persze csak a hallott mesére igaz, a vizuális megjelenítés már más, hiszen ott kész képeket kap, amelyek valóban ijesztők lehetnek. 2019-ben azonban azt gondoljuk, nem a népmeséktől kell félteni a gyermekeket, hanem a különböző rajzfilm-csatornákon keresztül rájuk ömlő ijesztő, pörgős filmektől.

- Megfelelő életkorban a megfelelő mesét vagy mindegy, csak mese legyen? Fontos az életkor?

Pedagógus-képzéseinken és szülőknek szóló beszélgetéseinken is szó esik erről. Nem lehet éles határokat húzni, de vannak azért támpontok, amelyeket érdemes figyelembe venni. A legkisebbeknek az ölbéli játékokat, ringatókat, mondókákat, mondóka meséket javasoljuk. Nekik lehet mesélni egy napjukról úgynevezett saját mesét is. A népmesék körülbelül 4 éves korban lépnek be. Óvodásoknak a láncmeséket és állatos meséket, majd 5-6 éves kortól a tündérmeséket javasoljuk. Iskolásoknak, 8 éves kortól az állatmeséket, és később a legenda- és novellameséket szoktuk mesélni. Természetesen sok függ attól is, hogy mi a célunk egy-egy mesemondással, és hogy a gyermekünknek mesélünk-e otthon vagy egy osztálynak az iskolában. Szoktuk javasolni, hogy a szülő/pedagógus figyelje jól a gyermek reakcióit a mesemondás közben, és látni fogja a tekintetéből, a szeme csillanásából, hogy mi kelti fel érdeklődését. Ami igazán megmozgatta a fantáziáját, ahhoz jól lehet kapcsolódni további témákkal és mesékkel. A mesélő egyre hosszabban fenn tudja tartani a kicsik figyelmét, amely szintén lehet cél a nevelők vagy szülők részéről. A hangsúly a fokozatosságon van.

Köszönöm szépen a Pompás napok csapatának. Érdemes benézni hozzájuk, hiszen közel 150 szakértő cikk van fent az oldalukon.

Olvassatok sokat és nézzetek is néha meséket! Mi is azt tesszük.