Egy csipetnyi nő fűszerezve anyasággal, könyvekkel, interjúkkal, programajánlóval...


Szuper(man)anyu

2020. március 26. - Mayerné Répási Adrienn

superhero-4248755_640.jpg

Az én "szuperképességem" nem az anyaság, de nagyban hozzájárul a képességemhez az, hogy anya vagyok. Az generálta tulajdonképpen. Még nem voltam szülő, ezek az erőim szunnyadtak vagy csekély mértékben voltak jelen az életemben, esetleg tudomást sem vettem róluk, nem tartottam akkor fontos erénynek azokat.

Te gondolkodtál már azon, mi a te szuperképességed?

Mindenki szeretne repülni, láthatatlanná válni és hasonlók izgalmas dolgokat csinálni, de az anyasággal is sok láthatatlan erő jár. Pont ezért szoktam azt mondani, hogy minden anya egy Superman, egy hős.

Tovább

Online tanul a gyermekem?

child-1183465_640.jpg

Szülőként már előre számoltam vele, vártam, így nem lepődtem meg, mikor bejelentették a környező országokhoz hasonlóan az itteni iskolai és óvodai bezárásokat.  Tudomásul vettem a tényt, hogy otthonról, online fognak tanulni a gyerekek a kialakult vírushelyzetre tekintettel.

Online tanulni.

 

Na de itthonról? Hogyan? Miképpen? Hogy oldja meg mindenki? Ezer kérdés cikázott a fejemben és sokunknak, úgy hiszem. Bedobták a pedagógusokat és a szülőket, csemetéket a mély vízbe rögtön. Túl sok információt nem kaptunk, sem iránymutatást. Érthető a pánik helyzet. Magyarország fel van készülve az online tanulásra? Aligha. De a kényszerhelyzet nagy úr. És ennél nagyobb kényszer nincs, mint az egészségünk.

KÖSZÖNÖM a pedagógusok munkáját!

Tovább

Otthoni játékok a Víz Világnapja alkalmából!

tree-838667_640_1.jpg

Március 22 a Víz Világnapja 1993 óta. A létrejöttének a célja az volt, hogy mindenki figyelmet felhívja a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és annak veszélyeztetettségére. A víz nélkül nem lenne élet. Szükségünk van rá mindenkor. Míg élelem nélkül több napot is kibírunk, folyadék nélkül maximum 3-4 napot.Testünk összetételének, több mint felét, a folyadék teszi ki a csontok, testzsír mellett. Sajnos egyre jobban fogyóban a vízkészleteink, az iható víz mennyisége és vészesen pazaroljuk.

Tovább

Hogyan lehet lekötni egy gyereket otthon, a legjobb módon?

crayons-1445053_640.jpg

Akinek egy, két, három vagy még több gyermeke van, azt érzékenyen érintheti az iskola, óvoda bezárás, amit tegnap tudattak velünk. Most nem is beszélnék az így végezendő munkáról, amit meg kell csinálni  vagy a gazdaság nehézségekről, amit ez generál. Inkább arra térnék ki bejegyzésemben, hogy hogyan oldjuk meg az itthon maradásuk minél zökkenőmentesebbé tételét. Nyáron kapunk némi fogalmat arról, milyen nehéz a csemetéket lekötni hosszabb távon. De ott annyival egyszerűbb helyzetben vagyunk, hogy mehetünk kirándulni, nyaralni, táborba mehetnek a csemeték, nagyszülőkhöz. Most ez ugye nem adott. Írok pár dolgot, hogy mi mit szoktunk csinálni itthon az apróságokkal, hogy ne legyen unalom és nyugtalanság. Hátha ezzel segíthetek sokatoknak. 

Tovább

Veszélyes is lehet az olvasás?

romantic-1934223_640.jpg

Tőlem úton, útfélen azt hallhatjátok, hogy az olvasás milyen jó. Nem csak ízlést formál, stílust, szókincset, hanem az olvasó embert is magát. Egy jól megválasztott könyv rá tud döbbenteni dolgokra, álmokat tűz ki célként elénk, elindít az önismeret útján, azaz ténylegesen alakít minket mondanivalójával, etikai, morális kérdéseivel. Ennek megvan a veszélye is, amit sosem gondoltam volna és szerintem mások sem. Viszont...

"Ez csak egy könyv. Elolvasom, aztán továbblépek, jön a következő kötet." De nem csak ennyi! Ennél jóval többről van szó. A könyvek tartalma ott motoszkál a fejünkbe később is, beeszi magát a bőrünk alá, alakít a hangulatunkon, rajtunk. Hogy ez baj-e? Nem! Ha megfelelő olvasmányokat vesszük kézbe. Itt nem arról van szó, hogy a Romana és a szépirodalmi műveket szembeállítanám, melyik a megfelelő. Ki dönti el, melyik könyv jó és melyik nem? Erre nem vállalkoznék. Mindkettő olvasmány, mindkettő olvasásra készteti azokat, akik azt szeretik. Olvasson az ember, az a jó. Ha örömet okoz, miért ne? 

Viszont a fiatal olvasó generáció, aki még fogékony a tanulásra, a könyvek nyújtotta élményekre, készpénznek, véleményformálónak veszi egy-egy könyv végkifejletét, a karakterek stílusát, az élethelyzetet, amit a könyv írója felvázolt. Itt jön a gond. Egyre több kötetben van szó romboló kapcsolatokról, úgy beállítva, mintha az lenne a szerelem. A szürke ötven árnyalata könyv óta nagyon átbillent a mérleg. Már nem a hagyományos férfi-női kapcsolatokról szólnak a regények. Már nem az a normális, ha a férfi meglátja, megtetszik neki, udvarol, elnyeri a kiválasztottja szívét és élnek, míg meg nem halnak. Az ingerküszöbünk túlcsordult. Már a férfi elrabolja, kényszeríti a hölgyet mondvacsinált okokra hivatkozva, néha kvázi megveszi pénzért ahhoz, hogy az övé lehessen. Egyre több kötetnél fogom a fejem, hogy ezeket a sémákat állítják be szerelemnek. Idén a negyedik ilyen könyvnél tartok, igaz a havi kvótám 10-15 könyv. De akkor is. Miért? Nem lehet olyan magas az ingerküszöbünk, hogy csak az ilyen történetekre figyelünk fel. 

Tovább

Le a tökéletességgel!

Senki sem tökéletes!

amazed-19214_640.jpg

Nem irigylem a mai nőket. Mindenhonnan az ömlik ránk, hogy a nő akkor kívánatos, akkor igazi nő, ha az élet összes területén toppon van. Vigyen el a hátán mindent, akár segítség nélkül is, de jó képet is vágjon ám hozzá. Panaszkodni nem ér! Elvárások elvárások hátán. Közben a média mutatja a tökéletes nők tömkelegét, az insta okádja ki magából a beállított, makulátlan, sosem hibázó nők képeit, a facebookon mutogatjuk a legszebb pillanatainkat, de csakis a legjobbakat, legszebbeket. Mindenhonnan az folyik, hogy a csinos, tökéletes, tökéletes élettel rendelkező nők az etalonok. Azt persze nem mutatja, hogy milyen áron érik el ők. Milyen munka van vele. Milyen segítők állanak a háttérben. Vagy az bizony az egy beállított pillanat, egy elkapott mozzanata a tökéletes nőnek, aki lehet két perc múlva a smink nélkül már nem is annyira tökéletes. Hatalmas elvárásokat támaszt az egyszerű nők felé ez, amit nagyon nehéz megugorni. Aztán persze csodálkozunk, hogy annyi az önbizalomhiányos ember. 

Vigyázat irónia következik magas fokon! Csak erős idegzetűeknek!

Tovább

A baba édes álmának záloga

BrunchiKids az álomhozó

k_hgy9769.jpg

Egy újszülött átlagosan 16 órát tölt alvással. A csecsemő már valamivel kevesebbet. A totyogó is még 12 órát biztosan. Kivéve, ha rossz alvó. Tehát az alvás az egyik legfontosabb napirendi pontja a babáknak. Nem mindegy, hogyan töltik azt.

A babaszoba egyik legfontosabb tétele a babaágy után, az ágynemű. A jó alvás legfontosabb feltétele a kényelem és praktikum, na meg a biztonság. Nagyon fontos, hogy megfelelően kipihenje magát a csecsemő és az édesanya is biztonságba tudhassa addig. A baba az első hónapjai nagy részét, ha nem szinte az egészet, édesanyja kezében tölti vagy alvással, a kiságyában. Utóbbinál fontos, hogy a lehető legnagyobb kényelmében tegye, biztonságos formában.

Ezért nem mindegy, milyen minőségű az ágynemű, amiben a legféltettebb kincsünk alszik. Fontos, hogy minőségi anyagból készüljön, megfelelő technológiával. Ha hazai készítőtől rendelünk, szinte biztos, hogy ez megvalósul, tudjuk, hogy jót veszünk, a lehető legnagyobb odafigyelés mellett kivitelezve. Itt fontos az is, hogy ne otthoni barkácsolgató, varrogató, ismeretlen magánszemélytől, csoportból, hanem vállalkozótól vásároljunk, biztonságosabb, leellenőrizhetőbb. Az interneten fellelhető, féláron megtalálható termék nem biztos, hogy olyan minőségű, kivitelezésű, anyagú lesz. Az alkotó a szívét, lelkét, álmait is beleadja a termékeibe és garanciát is ad a minőségre.

Az ágynemű színe, a kialakítása, a formája rengeteget ad a babaszoba dekorációjához is. Legyen színes, igényes kivitelezésű, egyedi, izgalmas. Egy szép ágynemű felöltözteti, szentéllyé teszi azt a bizonyos kiságyat.

k_hgy9965.jpg

Egy babafészek, babatakaró, rácsvédő, párna és majdnem teljes a lista, amire szükségünk lehet az újszülött érkezésekor az alvás körüli teendőkben.

BrunchiKids ezek beszerzésében segít a leendő szülőknek. Családi vállalkozás, melyet egy házaspár közösen hozott életre. Saját termékek, saját ötletekkel, kivitelezéssel a lehető legjobb minőséggel készítve. Egyedi dolgok, kedves minták teszik még kedvelhetőbbé a választékot náluk. Ha ott vásárolsz, biztos lehetsz benne, hogy a legnagyobb gondossággal vannak összeállítva, magas minőségű, prémium, 100 %-os bababarát anyagokból, azonnali kiszállítással. Színekben nagyon sok kombináció készül, hogy mindenki megtalálja a saját és babája stílusának megfelelő darabokat. Jelenleg babafészek, babatakaró, babapárna, rácsvédő és fonott rácsvédők kaphatók a kínálatban. 

 A házaspár kisfia, Brúnó a névadó, innen a kedves BrunchiKids név.

A termékek azért is különlegesek, mert egyedi mintával, itthon nem kapható, ritka anyagokkal dolgoznak, hogy garantáltan ne tucat termék legyen. Ráadásul minden Magyarországon készül. Egy családi varroda varrja meg az általuk megálmodott termékeket. És mivel itthon készülnek, a webáruházban található, feltöltött dolgok azonnal rendelhetők, nem kell heteket várni a kézhez kapásukra. Hamarosan további termékek kerülnek bevezetésre, hogy ne csak a kisbabák varázslatos álmát támogathassa a vállalkozás, hanem egészen ovis korig minden egy helyen beszerezhető legyen.

82696985_185221042878770_2764815936157384704_o.jpg

De ha már babaágynemű és a picik altatása, akkor a babafészek egy igen mutatós, ám fontos dolog, is melyet érdemes beszerezni.

A babafészek biztonságot ad a babának és mamának egyaránt. Az anyaméhben eltöltött időre emlékezteti a picit a kicsi tér, így nyugodtan, biztonságban tud benne elaludni. Egy igazi kis fészek, amit csak ő birtokolhat, a magáénak érezhet, ami biztonságban tartja, meghittségével elandalítja. Rendkívül biztonságos, mert megakadályozza, hogy a nagyágy széléig gurulhasson, majd leessen ott a csecsemő vagy ráfeküdjön esetleg óhatatlanul is valaki. Bárhová magunkkal vihető, utazáskor vagy vendégségben is nagy hasznát venni, hiszen a kisded, a megszokott környezetében tud pihenni, egy óvó kis kuckóban, a megfelelő tisztaságban.

 k_hgy9882.jpg

BrunchiKids tulajdonosát faggattam a kezdetekről, jövőről.

Az ötlet onnan ered a vállalkozáshoz, hogy amikor még a kisfiamat vártam, rengeteget keresgéltem a sok-sok babafészek, babaágynemű között. Végül vagy olyan terméket találtam, ami nem tetszett, vagy olyat, ami tetszett ugyan, de csak hetekkel később lett volna elérhető. Így hosszasan győzködtem a férjemet, aki végül beadta a derekát. Megálmodtuk, véghez vittük, megnyitottuk. Bevallom nem volt egyszerű a kezdet egy picúr mellet, mikor elkezdtem az egészet, akkor még szinte egész nap aludt, ami azóta persze megváltozott és egész nap pörög, de bizton állíthatom, megéri így is.

Bízunk benne, hogy a vásárlóink is annyira fogják szeretni a webáruházunkat, termékeinket, mint amilyen odafigyeléssel és szeretettel mi azokat készítjük. Az anyagokat mi kutatjuk fel, próbálunk olyan mintákat beszerezni, amelyek egyediek, itthon nem találhatóak meg. Nagyon fontos volt számunkra, hogy itthon készüljenek a babaágyneműk, tudjuk folyamatosan ellenőrizni a minőséget. Igazi magyar terméket állítsunk elő és 100%-osan bababarát, antiallergén anyagból készüljenek azok.

Saját kisfiunk is ezeket használja, ő a legfontosabb minőségellenőrünk. 

Érdemes időről időre visszanézni webáruházunkba, mert gyakran kerülnek fel újabb termékek és minták. Folyamatosan gondolkodunk az újabb dolgokon, amelyeket mi magunk fejlesztünk ki textilipari mérnök bevonásával. Egyenként és szettben is meg lehet vásárolni nálunk a babakelengyét. Mivel hatalmas árukészlettel dolgozunk, gyors kiszállítást tudunk biztosítani, mindezt kedvező díjakkal.

Mi annyira hiszünk a minőségben, hogy elégedettségi garanciánk is van. Ha mégsem felel meg a termék az elvártaknak, nem olyan, amit elképzeltek és nem használják, akkor mi 30 napig visszavesszük.  A további feltételeket a honlapunkon találják meg!

www.brunchikids.hu

www.facebook.com/brunchikids

www.instagram.com/brunchikids

#blog #cikk #blogcikk #baba #csecsemő #újszülött #ágy #alvás #álom #ágynemű #bruncikids #reklám #szponzorálttartalom

 

Boris, a lélekmelegítő kis kedvenc

fb_img_1579364527081.jpg

Minden gyermeknek, apróbbnak, nagyobbnak, kell egy kis kedvenc, egy szeretgetni való, ölelgetésre alkalmas puha barát. Kell, hogy legyen egy olyan társa, aki megnyugtatja őt, elmondhatja neki örömét, bánatát, aki pótolja a szülőket, amikor azok nincsenek vele. Megnyugvás, érzelmi stabilitás, de még személyiségfejlesztő hatása is van, és még rengeteg dologhoz fontos, ez a kis kedvenc. Szülőként sokszor csudába kívánjuk gyermekünk társát, mert a csemete nem alszik el nélküle, mindenhová magunkkal kell vinni, nehezen pótolható, még egy mosásra sem adja ki szívesen a kezéből és gyakran nagy sírást rendez, ha valami sérelem éri, nem kerül rögtön elő. De szükséges dolog. Szükséges ahhoz, hogy megfelelően fejlődjön a gyermek, érzelmileg is kötődjön valamihez. 

Persze mindegyik gyereknek más a kis kedvenc, sokszor pont egy olyan dolog, amit nehéz szó nélkül hagyni. Van, akinek a cumi, másnak a kispárnája vagy egy plüss, baba, kisautó, mesekönyv az. Nem is gondolnánk, mekkora jelentősége van a kis barátnak. Egy újabb mérföldkő a csemete növekedésében, a szülőről való leválást segíti elő például. Segít eligazodni a zavaros világban, mindig kéznél, jelen van, bármikor számítani lehet rá, hiszen nem megy sehova, nem kell dolgoznia vagy takarítania. Csak az övé, birtokolja, védi, óvja. Ezekkel további dolgokat tanul, nem csak egy lépés az önállóság felé. Szerepjátékokban kap helyet, amivel szintén fontos dolgokat sajátít el a kisgyermek.

Mindenkinek van valamije, sokszor a felnőtteknek is, csak elfelejtkeznek róla vagy nem úgy gondolnak rá. Egy kedves emlék, egy kép, egy könyv, egy pléd, a kedvenc bögrénk. Ugye neked is rögtön eszedbe jut valami, ami számodra pótolhatatlan és nagy becsben tartod, érzelmi töltete van. A gyereknek is pont ezt a stabilitást adja a kedvence. 

img_20200118_172447.jpg

A fotók készítője: Tas Boglárka, @_hello_itt_mimi 

Boris, az ölelni való puhaság azért jött létre, mert minden kisgyermeknek szüksége van egy barátra, egy ölelni való kedvencre, egy kis puhaságra, lélekmelengetőre. A gyerekeket nagyon megfogja a bohókás külső. A felemás szemek és a vicces fülei Borisnak mások, mint a megszokott. Észrevétlenül elfogadni tanít a kis plüss. Ráadásul a csemeték nem feltétlenül macit látnak bele, hanem valamikor teljesen eltérő figurát, így fantáziájukat is használhatják, személyre szabhatják őt. A gyerekek első 3 évében nagyon nagy szerepet játszik az ölelés. Későbbiekben is, de akkor a legintenzívebben. Nem csak az emberi ölelésnek van nagy szerepe, hanem magának az ölelésnek, a bújásnak is. Boris formája ehhez lett tökéletesítve. A füle közötti rész állhoz igazodik, ezért az ölelés sokkal intenzívebb lesz és alvás közben is könnyebb ölelgetni.

Amit tudni lehet még Borisról, hogy pamutból készül, gyerek és bőrbarát módon. Mosható teljes egészében, az édesanyák nagy örömére. Az orrok és a szemek pedig gyapjúfilcből vannak. A töltelék antiallergén polieszter golyó. 

fb_img_1579364562535.jpg

Szia. Boris vagyok, “az ölelni való puhaság”. Azt mondják rám a pszichológusok, hogy pozitív hatással vagyok az értelmi – és érzelmi fejlődésedre.

Maszlag Anett az életre hívója nagyszerű munkát végzett, hiszen Boris tényleg egy kedves, vidám kis figura, amit lehetetlen nem a szívünkbe zárni és rögtön megölelni. Kislánya első kedvence lett a prototípus egy random szabás eredményeképp. A névadás is családi dolog volt, párja találta ki Boris nevét. 

"Az idő folyamán sokat változott és próbáltunk egy kedves formát kihozni belőle, ami szerethető és nagyon egyedi. Az anyagokkal próbálunk játszani. Limitált szériás kis kedvencek kaphatók csak nálunk. A limitáltat úgy kell érteni, hogy anyagonként 2-3 db van belőlük. Többet nem készítek. Így mindenki megtalálja azt a Borist, ami a szívéhez a legközelebb áll és mégsem negyven ugyan olyan szaladgál az országban..."

Anett kedvence egy hatalmas narancssárga medve volt, én mai napig nagyon kötődöm a gyermekkori kispárnámhoz. Húgomnak, emlékszem, volt egy sárga takarója, amit hurcolt magával mindig. Mindhárom gyerekemnek van saját kis pajtása. Mindenkinek kell egy kedvenc, ez nem vitás!

Tudjátok rólam, hogy a terméken túl, mindig érdekel, ki áll mögötte, milyen indíttatásból jött létre. Boris "anyukája" sem úszta meg.

fb_img_1579364803343.jpg

Mit tudhatnak rólad Anett és Borisról?

A termékeket én szabom és varrom, saját magam. Boris nem a főállásom, hanem egy szerelem hobby. Én teljes állásban a gyermekvédelemben dolgozom. Ami a legviccesebb a történetben, hogy semmi varrónői végzettségem nincs. Annak idején a mamám tanított meg varrni egy Singer varrógépen és azt fejlesztettem tovább. Párom segíti a vállalkozásom. A weboldalt és a marketinget ő szokta csinálni, illetve ő ad tanácsot, ha valamiben elakadok.

Fontos volt számomra,hogy bababarát anyaga legyen,mivel kisgyerekek használják, illetve az,hogy lehessen mosni. A tömőanyag pedig mindig ugyan olyan állagú, nem csomósodik össze a mosás és a hosszabb használat után sem.

2018-ban elindultam az Év Anyavállalata versenyen. Azt, hogy milyen felindulásból azt nem tudom megmondani, de talán azért, mert bizonyítani szerettem volna magamnak. Ezen a megmérettetésen a 2. helyen végeztem és kaptam egy szakmai különdíjat is. Nagyon örültem neki. 

Milyennek képzeled a Boris személyiségét? Van valami üzenete is?

Borissal azt próbáljuk üzenni, hogy legyél egyedi és ne akarj másra hasonlítani!

Boris egy nagyon egyedi és nagyon más kinézetű maci, mint az üzletekben kaphatók. Ilyen nincs több. Úgy mint mi! Belőlünk sincs több. Mind egyediek vagyunk.

Boris, az ölelni való puhaság elérhetőségei:

www.borismaci.hu

Insta: @borisbearofficial
#Boris #plüss #kiskedvenc #nyunyi #blog #blogcikk #reklám #szponzorálttartalom #gyerek #baba #fejlődés #ReAdblog 

fb_img_1579364792617.jpg

 

 

 

 

 

 

Mit tegyünk, ha nem olvas a csemete?

56821293_2264011990325469_5287741556176977920_n.jpg

Aktív olvasó vagyok. A gyerekeim még egészen kicsit, de igyekszem úgy nevelni őket is, hogy a könyv ajándék, becsüljék meg, szeressék, az olvasás pedig mindennapi, megszokott tevékenység. Ezt látják tőlem is. Nem könnyű dolog, akadnak megtorpanások, nehézségek, olvasás nélkül eltöltött napok, és sajnos nem mindegyik gyerkőcnél járhatunk sikerrel ezek a praktikák segítségével sem, akármit is csinálunk. Sok gyerek, ha fejre állunk sem fog olvasni. Abban sincs semmi gond. Más beállítottságú és kész. Később még változhat ez. Sokan felnőtt fejjel kapnak rá az olvasás örömeire, míg mások akkor pártolnak csak el tőle. 

Szerencsére mindhárom csemetém szereti a könyveket, ebben nőttek fel. Nagylány önállóan olvas, általa választott könyveket. Középsőkém már nagyon szeretne tudni olvasni, de még meg nem tanulja a betűket, sokszor magának mesél kitalált történeteket arról a könyvről, ami érdekli vagy megkér engem, olvassak fel neki. Legkisebb imádja forgatni, cipelni a könyveket, bár a hosszabb mesékhez még nincs türelme, de majd megjön az is talán a későbbiekben. Aktív könyvtárba járók vagyunk, egész kicsi koruktól fogva. Sokszor könyv az ajándék is. Persze nem ünnepnapokon is kérnek a boltból egy-egy kötetet, ami szimpatikus nekik. Nem mondom, hogy akkora könyvmolyok lesznek, mint én, és falják majd az olvasmányokat. Sosem lehet előre tudni. Viszont nagy gondot fordítok arra, hogy szeressék az olvasást. 

 42250782_733572183663461_4022750593742274560_n.jpg

Hogyan neveljünk rendszeresen olvasó csemetét?

- Minden szoktatás kérdése. Ha egész minimanó korától apró lapozgatókat, pancsi könyveket veszel neki, amiket önállóan megnézhet, megfogdoshat, gyűrögethet, akkor hamar megbarátkozik a könyvekkel. A felfedezés öröme, ha saját maga tapasztalhatja meg, nagyon vonzó dolog számára, hidd el.

- Verseljetek, mondókázzatok könyvekből minél többször. Ezek a rövid kis ritmusos történetek felkészítik a nagyobb mesék felé vezető útra. Megszokja a könyvek közelségét, hogy abból valami csodajó árad.

- Mesélj neki fejből és könyvekből. Napközben, játék közben, alvás előtt, délutáni csendes pihenő idején. A rendszeresség a kulcs. A megszokás.

- Kössétek össze a meséket, történeteket mozgással, énekkel, tánccal. A gyerekek szeretik ha valamihez köthetik az adott tevékenységet. A doktornénihez indulva a múltkor kapott szuri jut eszükbe és bizony nem szeretnének menni akkor sem, ha épp valami egyszerű kis vizsgálat lesz csak. Így van ez a könyvekkel is. Ha pozitív dolgot társítasz hozzá, szívesebben veszi kézbe.

- A jó példa ragadós. Nem várhatod el, hogy olvasó csemetéd legyen, ha te magad nem veszel a kezedbe könyvet. Mondjuk ez nem feltétlen igaz, mert én nem láttam otthon, hogy olvasnának a szüleim, nagyszülők, mégis olvasó lettem. Bár utólag kiderült, hogy édesanyám várandósan olvasott sokat, dédim is nagy olvasó volt gyermekkorában. Biztos valami van a génekkel is.

46524137_279703149347110_3489963598640316416_n.jpg

- Beszéljétek meg az adott olvasmányt, a nehezebb szavakat, a szereplőket, mit szeretett  a könyvben és mit nem. Rajzoljátok le, mesélje el, bábozzátok vagy játsszátok el. 

- A könyvtár egy csendes hely, mégis azt javaslom vidd el a csemetét is. Az a rengeteg könyv és a választási lehetőség elvarázsolja rögtön. Természetes lesz számára a közeg, a könyvek közelsége. A könyvesbolt ugyan ez. De vigyázz rá azért, hogy a könyvek ne rongálódjanak meg!

- Mesélj neki arról, miért jó olvasni. Mondd el neki, hogy nem csak az unalom perceit tölti meg, hanem elvarázsolódsz, új világokat ismerhetsz meg, különböző emberek bőrébe bújhatsz, bárki lehetsz egy-egy könyv erejéig. Mindenre megoldás, bánatra, örömre, idegességre. Az őt feszítő kérdésekre választ adó...

60197414_2309783112415023_5860028974658224128_n_1.jpg

- Járjatok közösen könyves eseményekre, dedikálásokra, könyvvásárokba. 

- Válassz neki te is könyvet, de önállóan is választhasson olvasmányt, ami megfogja elsőre, ami szimpatikus neki. 

- A saját érdeklődési köre szerint keressetek olvasmányt. A lányok imádnak lovakról és hercegnőkről olvasni, a fiúk pedig sportról, autókról. Általában. De minden gyereknek van legalább kettő olyan terület, ami kiemelten fontos, érdekes számára. Biztos írtak már könyvet róla.

- Ha van kedvenc meséje, filmje, sorozata, akkor keressetek könyvet is hozzá. Kisfiam egy adott mese nagy rajongója, így mikor meglátta múltkor a könyvtárban a meséhez kapcsolódó könyvet, az jött velünk haza. Már csak azt nem tudom, hogy visszük vissza majd, mert ki nem adja a kezéből. 

70747393_2547403035319695_5645257739157372928_n.jpg

- Játszatok a könyvekkel. Ki tudja a leggyorsabban elolvasni a könyvét, ki tud a legtöbbet elolvasni azon a héten... A versenyszellem is meghozhatja a kedvet.

- Ne erőltesd, ha fáradt, ha inkább kint szaladgálna a szabadba. Ne érezze kötelességnek. Azzal lehet a legjobban elrettenteni! Ha kimarad pár nap olvasmány nélkül, akkor sem dől össze a világ. Finoman utalj rá, vezesd föl, kérdezz az aktuális könyv szereplőjéről, hátha újra eszébe jut a könyve.

- Ha egy könyv nem fogta meg, nem tetszett neki, ne erőltesd rá! Keressetek más olvasnivalót! 

- Ajándékozz neki könyvet, könyvutalványt ünnepekkor vagy bármikor. Lepd meg!

- Vezesd rá, milyen jó, hogy ismeri a történetet, mert mennyit tanulhat belőle, milyen sok információ tulajdonosa lehet általa, ettől mennyivel okosabb lesz. A szókincse is nő, az miért fontos és jó.

- Olvassatok hosszabb utazások alatt, a váróban. A legjobb időtöltés. Addig tuti nem szaladgálnak, hangoskodnak és az idő is jobban elmegy, ha van, ami lekösse őket. 

- Vegyél neki egy naplót, ahol vezetheti az olvasmányait, leírhatja a szereplőket, gondolatait az adott könyvről. Szép könyvjelzőkkel, könyvborítóval vagy ha jóval nagyobb a csemete, e-book olvasóval is meghozhatjuk a kedvét.

- Egy különleges kis kuckó, olvasó fotel, saját olvasólámpa is kedvcsináló.

81500090_2772822062777790_2919537477251235840_o.jpg

Végezetül ne add fel, ha most nem olvas a gyereked! Lehet, hogy két-három év múlva magától veszi a kezébe az egyik könyvet. 

Re-Ad blog

#olvasás #könyve #könyvek #olvasagyerekem #olvasócsalád #gyerek #nevelés #neveljünkolvasókat #hogyanvezessemrá #blog #blogger #bloggerélet #book #buch #

73409323_2608660189193979_7111114671234482176_n.jpg

 

 

Segítség! A kisfiam babázik?!

child-1864718_640_1.jpg

Nemi identitás és nemi szerepek. Már úgy születünk, hogy tudjuk, kisfiú vagy kislány szerepben kell léteznünk vagy a megszokás és tanulás alapján sajátítjuk el? Szerintem mindkettő egy kicsit. Sok dolog kódolva van a DNS-ben, más dolgokat pedig út közben szedünk fel. Már egész csecsemő korban elkezdődik a tanulásunk, hiszen már az apró babákat is úgy öltöztetik, hogyha kisfiú, akkor kék, ha kislány, akkor rózsaszín. Aztán ez egyre jobban kicsúcsosodik.

Szokták mondani, hogy az vagy, amit megeszel. Ez áll a játékra is? Az vagy, amivel játszol?

A színeken kívül számos alkalommal megkülönböztetjük a két nemből való csecsemőket., Hogyan illik viselkednie a különböző nemű gyerekeknek, mivel játszhatnak, mit viseljenek, mit kell tenniük.

Egy kisfiú nem hisztizhet. Hallottam múltkoriban. Mért? Neki is ki kell adnia valamilyen módon a frusztrációját, tudtunkra adni, mit szeretne. Vagy csupán azért, mert fiú, keménynek kell lennie, morózusnak, mindent elviselnie? Ha kislány lenne, akkor joggal hisztizhetne?

Egy kisfiú ne babázzon és ne szeresse a rózsaszínt! Egy kislány hordjon szoknyát, csak babázzon! Miért? Sokan rögtön a szívükhöz kapnak ijedten e sorokat olvasva. Milyen fiú lesz abból aki babázik?Milyen lány lesz az, aki autózik? Ugyan olyan férfi, mint abból, aki nem babázik, csak kicsivel több gyengédséget, empátiát bír majd kifejezni talán. Nem attól lesz valaki férfiasabb, mert autózik és messziről elkerüli a babákat. És ugyan olyan felnőtt nő lesz az autózós kislányból, mint aki babázott csak. 

Szerintem nettó butaság, hogy ennyire kőbe van vésve, melyik nem mivel játszhat... Ha kisgyermeke születik vagy netán kistestvére, akkor rögtön nagy hasznát venné a babázós korszaknak az az apróság. Attól ő még fiú marad, mert a saját gyermekét meg tudja majd fogni, etetni, pelenkázni, dajkálni ijedség nélkül. Régebben valahol olvastam is erről egy érdekes cikket, de ha megfeszülök, sem tudom, hol. Pedig nagyon jó volt. Levezeti, hogy egy kisfiúnak is szabad babáznia, gyengédséget kimutatnia, attól nem lesz kevésbé fiús, férfias később. Ahogy a lányok is utálhatják a rózsaszínt, a szoknyát és a Barbie babákat. Attól még jó anyák lehetnek, mert autókkal játszottak szívesebben. Én kifejezetten rühelltem a szoknyát, fára másztam, imádom a kéket, utálom a rózsaszínt és sokszor fiúkkal játszottam. Igen, autósat. Szívesebben mint buta babákkal, bár utóbbival is játszottam, igaz ritkábban. És van férjem, három gyerekem, hordok felnőttként szoknyát, igyekszem nőies lenni. Milyen hátránnyal indultam lányként, nőként az életbe úgy, hogy nem voltam babázós? Semmilyennel. Előnyömre vált? Talán. Tudok pecázásról beszélgetni, fára mászni (ha nem húz le a nemesebbik felem) és bizony az autók hidegen hagynak most, csak guruljanak alattam és kész (igaz vezetni nem tudok). Meghatározza az életem az, amivel játszottam? Kicsit sem! Esetleg annyiban, hogy merek elvonatkoztatni, merek férfias témákba is beleszólni, ugyanakkor a nőies témákat sem vetem meg. 

baby-623417_640.jpg

Szóval nálunk szabad a vásár, fiam játszhat autóval, dinókkal, babakonyhával és babákkal is. Ahogy lányaim szintén játszhatnak autókkal, dinókkal, babakonyhával és babákkal is. Nem ez határozza meg őket. Nem ettől lesznek nőiesebbek vagy épp férfiasabbak. Hozzá tesz a személyiségükhöz, színesebbek, tájékozottabbak, nyitottabbak lesznek. Iránymutató csupán, hogy milyen színt viselünk és szeretünk, milyen játékkal játszunk. 

Szomorú vagyok, ha azt látom, le van egy csemete korlátozva játék ügyileg. Rászólnak, ha olyat vesz kézbe, ami nem kifejezetten az ő nemének szól. Egy kislány is szívesen játszhat kockákkal, építhet, világokat álmodhat meg, ahogy száguldhat is azzal a kisvonattal, akár szuperhős is lehet. Egy kisfiú is főzhet a babakonyhában nagy szívesen, talán szakács lesz. Nem ettől lesz kevésbé fiús vagy lányos. Hagyjuk kibontakozni, azzal játszani, ami a fantáziáját színesíti. Talán későbbiekben nagy hasznát fogja venni. Egy babázos kisfiú lehet, hogy éppen gyermekorvos lesz vagy a világ legjobb, legodaadóbb apukája, ahogy egy lány is lehet autóversenyző és anya is egyben. 

Ti mit gondoltok erről? Meghatározza a gyermekként szívesen kézbe vett játék az életünk, a nemünkhöz való hozzáállásunk? Sőt, tovább megyek. A korábban szívesen játszott játék a nemiségünkkel is kapcsolatban áll? Esetleg ettől érdekelhet egy fiatalt a saját neme az ellenkező helyett? Én utóbbiban nem hiszek.

Kéretik az utolsó kérdésemre normális hangnemben, nem gyűlölködve válaszolni, mert úgy is törlésre kerül, ha nem így lesz. Köszönöm!

ReAd-blog

#játék #család #gyerek #téma #blog #blogbejegyzés #kisfiús #kislányos

brothers-457234_640.jpg

 

Nem becsüljük, mikor van, felértékelődik, mikor kevés jut belőle...

sleep-1209288_640.jpg

Olyan dolog, ami jelentősen felértékelődik, amikor nincs, kevés jut az embernek belőle, máskor pedig annyira, de annyira nem becsüljük, mikor azt hisszük nekünk bármennyi a rendelkezésünkre áll belőle. Hogy mi ez? 

Hát az alvás. Korábban bármennyit tudtam aludni, bármeddig, ha úgy hozta az élet. Ma már kicsit döcögős a kapcsolatunk. Kevés jut belőle olykor és kell, mint a falat kenyér. Próbálok hol itt, hol ott lopni még többet, mióta anya vagyok. Fiatalkoromban is csak betakarózva, sötétben és csendben tudtam nyugodtan aludni, ami a csemeték érkezésével még tovább romlott, nem is keveset. Ha a szomszéd szobában megfordul a gyerkőc, fent vagyok rögtön és figyelem, nincs-e baj.

Folyamatos készültségben élünk mi anyák, ami borzasztóan fárasztó, hiszen éjjel is bármikor ugrásra készen kell állnunk. 

Tudtuk, mit vállaltunk, mivel jár az anyaság, de senki sem gondolta volna szerintem, hogy sokszor a gyerekek rosszabbak, mint a vallatótisztek. Mert kialvatlansággal vallatni lehetne bizony! Én, ha nyűgös, fáradt vagyok, bármikor robbanhatok. Egy apró zaj is idegesít. A munkámban, itthon sem teljesítek úgy, ahogy kellene. Olykor vicces szituációkat okoz, mint mikor a cukor helyett sót teszek a kávémba vagy bögre nélkül főzöm le azt. Eltűnedeznek dolgok és fura helyről kerülnek elő. Elfelejtek észben tartott fontos információkat, időpontokat. Máskor sírva fakadok egy reklámon vagy csak a tehetetlenségtől, mert annyira fáradt vagyok, nem tudok megoldani valami egyszerű, hétköznapi gondot, amit máskor a kisujjamból rázok ki.  És sorolhatnám a sort.

79157454_748560512287884_2351542672423911424_n.jpg

Te milyen vagy kialvatlanul?

Magamnak köszönhetem sokszor, hogy nem alszok eleget. Máskor a körülmények hozzák vagy a gyerekek vétkesek benne vastagon. Nem is ez számít. Fontos a nyugodt alvás. Néha rendíthetetlennek érezzük magunk, úgy vagyunk vele, hogy a normális 8 óra alvás helyett elég nekünk hosszabb távon 5 is. Persze, hiszen hajt az adrenalin, a féltés, a lendület...Aztán egy idő után jelezni fog a szervezetünk. Eddig és ne tovább! Aludj!

Hallgassunk rá, mert jót súg. Alvás közben az agyunk pihen, a testünk regenerálódik, szépülünk, rengeteg betegség megelőzhető vele...

80047992_1708244815983285_6885575574765436928_n.jpg

Ahhoz, hogy jót pihenjünk, kényelmes ágy, fekhely kell, csend, nyugalom, pihe-puha ágynemű, meleg és egy olyan alany, aki le tud nyugodni kellőképpen... Mindegyik elengedhetetlen. Egy kényelmes fekhely jelentősen megkönnyíti a dolgunk. Egy pihe-puha ágyneműbe jó befeküdni. Imádom, mikor frissen húzott az ágynemű. Egy sejtelmes fény, csend annyira jól tud esni a megfáradt elmének, testnek. 

 Az alvásnak különböző fázisai, ciklusai vannak. Másfél óránként váltakoznak. Vannak átmeneti, felületesebb, könnyed szakaszok és mélyalvási szakaszok. A mélyebb fázisban teljesen lelassul a szervezet, töltődik, gyógyul, pihen, regenerálódik a test. És van az úgynevezett REM-alvás, amely a mélyebb alvásnak felel meg. Ez a rész az álomról szól, a napunk feldolgozásáról. Onnan tudható, hogy ennél tart valaki, mert  látható, hogy gyorsan mozog a szeme. Ez a rész a mentális feltöltődésről szól, ilyenkor az agyunkra fordítja energiáit a test. 

Talán énidőnek is lehetne mondani az alvást, a fő énidőnek, mely nem hagyható el, nem szükséges rossz és nem időrabló tevékenység, hanem igenis fontos!

Van egy mondás is, ami így szól. Aki sokat alszik keveset él!  Én megfordítanám, inkább így kéne ennek szólnia. Aki keveset alszik, keveset fog élni is!

Persze könnyen beszélek. Van, aki teljesen rajta kívülálló okokból alszik keveset, mint mondjuk az anyák. Ott hiába szeretnének, egyszerűen nem tudnak többet aludni. Előre pedig nem lehet összeszedni az alvást, sajnos limitált ideig használható fel. Pedig milyen jó is lenne! Ezért rohangál annyira sok álmos anyuka, mert ez még nem oldható meg. Vízionálok egy jövőbeli gépezetet, ahol el tudom majd tárolni előre az alvásaim órájának számát, hogy amikor nem jut elegendőre időm, csak megnyomom a számlálót, leveszi a kellő egységet és újra kipihent vagyok, mintha aludtam volna. Milyen szép álom...

Arra kérlek, kérj segítséget! Vagy akinek olyan munkahelye van, hogy túl korán kell kelnie, éjszaka dolgoznia. Ott másnap pótolja, ahogy tudja, esetleg napközben. Már egy óra plusz alvás is segít, feltölti az embert, de egy húsz perces csendes pihenő szintén órákra elegendő plusz energiával ruházhatja fel azt, aki él vele. Aludjunk húsz perceket nap közben, pihenjünk a gyerek délutáni alvása közben vele, este kerüljünk hamarabb ágyba, reggel egy kicsit később keljünk. Megéri!

És hogy mennyit aludjunk? Mindenkinek más az alvásigénye. Van, aki vígan elvan 5 órás alvásokkal, míg másnak a szokásos 8 óra is kevés, a gyerekek, csecsemők pedig még több időt kell hogy alvásra fordítsanak. Ez utóbbit sajnos ők nem olvasták sehol, így ritkán élnek vele, a mi időnket csökkentve jelentősen. A lényeg, hogy már egy-két tünetből kiszűrhető, ha nem alszunk eleget. Fáradtak leszünk, kedvtelenek, szomorúak, sírósak, feledékenyek, betegek, morgósak, könnyen felidegesíthetőek...Ne hagyjuk, hogy az első tünet után továbbiak következzenek. Kérjünk segítséget, hogy aludhassunk. Adjunk át terheket másnak. Minden percét az alvásnak élvezzük ki. Lopjunk perceket, órákat alvásra...

Én az egész karácsonyi nagy szünetben azt tervezem, hogy annyit alszok, amennyit csak nem szégyellek!

Lopjunk elegendő időt az alvásra!

ReAd-blog

#szponzoráltbejegyzés #reklámis #alvás #álom #ágy #aludjunk #álmosvagyok #bonprix #itsme #bonprixitsme #blog #blogbejegyzés 

81174248_638942136644139_5345912752147791872_n.jpg

Ajánlott korhatár?!

cinema-2502213_640.jpg

Minap szembe jött velem egy igen érdekes bejegyzés a kék közösségi felületen, aminek az írója nehezményezte, hogy 10-12 évesek ültek be a számára is lelkileg megterhelő Joker című filmre. Jogos a kifakadása szerintem.

Rengeteg kérdést vet fel a téma, amik jórészt megválaszolatlanok maradnak, amolyan költői kérdések. Egy 10 éves gyerek mi a fenét keres egy pszicho thrilleren? Jó lenne kikérni egy 10-12 éves kiskamasz véleményét is, mennyire érti, fogja föl az ilyen horderejű filmeket. Nem fél, hogy egy életre rettegni fog? Vagy ők már annak a kornak a gyermekei, akiket semmi sem tántorít el, el tudják különíteni a digitális élet és a valóság között különbséget? A kérdés továbbra is ott motoszkál a fejemben, de miért ül be egy neki nem való filmre? Brahiból? Csordaszellem? A többiek is mennek, én se maradjak ki? Ez az év filmje, nem maradhat ki? Nem értem. Izgatja a tiltás, hogy nem neki való még? Nem tudja mekkora lelki megterhelésnek teszi ki magát?

Ki a felelős azért, hogy mégis ott van? A szülő? Tudja ő egyáltalán, hogy a csemetéje merre van? Aligha. Bár láttam már karón varjút! Ha nem tudja, hol a gyermeke, akkor miért nem tudja vajon? Jó az a nagy szabadság? És ha nem csak a moziba ül be, hanem bármi nagy baj éri? Ha pedig tudja a szülő merre csatangol a gyermek, akkor milyen lelkivilága van, hogy elengedi, ráadásul felnőtt kíséret nélkül? Bevallom, a frissen elkészült animációs Oroszlánkirálynál is nagyon rezgett a léc, menjünk moziba vagy sem. Pedig az egy animációs mese volt, majdnem természetfilm, amit nézünk a TV-ben rendszeresen, ráadásul ismerték a gyerekek az alapsztorit, ezerszer láttuk már. Mégis alig mertem elindulni. A legtöbb filmet, mesét előre megnézzük, hogy a gyerekeknek nincs-e benne érthetetlen, ijesztő rész. Lehet túlféltők vagyunk? Nem tudom, de az biztos, ha már meg szeretné mindenáron nézni, vele vagyok, magyarázok, fogom a kezét, hozzám bújhat, ha fél. Ez lenne az alap, nem?

A pénztáros? Neki bizony nem az a dolga, hogy elküldje az oda nem illő embereket. Jelezheti, hogy nem neki való a film, üljön be másikra, de el nem küldheti. Sőt. Minél több jegyet elad, annál jobban végzi a dolgát, nem hiszem, hogy lebeszélhetné a nem oda illő fiatalokat, már csak a főnöke sem nézné jó szemmel szerintem.

A körülötte ülök, aki nem szóltak rá? Régen a szomszéd Gizi néni is ránk ripakodott, ha nem olyan dolgot csináltunk, ami belefért a jólneveltség fogalmába szerinte. Ma már ha csúnyán mersz nézni más gyerekére még meg is vernek...Vagy közönyösek vagyunk és mindegy, mi tuti nem szólunk, csináljon amit akar, nem az én kölyköm? Talán ki így, ki úgy. valahol az arany középutat kéne belőni. Rászólni, ha számára vagy társaira veszélyes dolgot cselekszik, a saját lelki és testi épségét veszélyezteti, nagyon nem helyénvaló dolgot cselekszik. De legalább figyelmeztetni rá, hogy ezt ne! Viszont nem minden vacakért beszólni és rögtön majd megverni, szemmel verni.

Ő maga mennyire felelős? Nem tartja be a szabályokat nagylánykodásból, nagyfiúskodásból. Vajon mennyire veszi komolyan az ott látottakat? Nem fog sérülni, örök sebeket szerezni vele? Bennem felötlik egy emlék. 8-9 éves lehettem, mikor belelestünk a Cápa című filmbe húgommal. Visszagondolva gagyi film és lehetetlen, de a lábam nem mertem letenni az ágyról utána, nemhogy úszni menni. Sokáig még az uszodába is magam mögé tekintgettem, hiába tudtam az agyammal, hogy ott nem lehet cápa. A kör kedves lánykája megvan? Vagy személyesen Chucky baba? Hány ilyen film van, ami életre szóló rettegést tud okozni még felnőtt fejjel is, ha nem bírja az ember, nemhogy még érő, sok területen éretlen gyerekben. 

Sok filmen, könyvön a cigarettával ellentétben csak ajánlott korhatár található vagy még az sem. De ide sorolnám szívem szerint az energia italokat, alkoholt és a többit hasonszőrű cuccot. Ajánlott, hogy 8,10,12,14,18 éves korban kezd, vedd meg, használd, olvasd, nézd, addig ne. Hát én nem ajánlanám, hanem tiltanám vagy legalább alaposan szigorítanám. Elérnék vele valamit? Nem hiszem. A cigarettára tett elrettentő kép és szöveg sem ijeszt el senkit, viszik, mint a cukrot. Mégis valamit tenni kellene. Nem gondoljátok? Nagyon nincs ez rendjén. 

alone-2666433_640_1.jpg

Fura világban élünk, a 10 évesek energiaitallal a kezükbe szaladgálnak, a 12 évesek lelkileg nyomasztó pszichológiai thrillert néznek moziban legálisan, de olyat is tapasztaltam, hogy a 11 éves hölgyemény a Szürke ötven árnyalatát akarta kikérni a könyvtárból mellettem. Miután (természetesen) nem kapta meg, közölte, hogy anyukája akkor megveszi neki. A 2 éves vígan tabletozik, az 5 éves számítógépes videókat néz és a 8 éves drága telefonnal rohangál. Értem én, hogy kütyük világa, modernizáció, hagyjuk kibontakozni a csemetét...meg minden. De jó vajon NEKIK ez a fene nagy szabadság? Gyorsul a világ. A mai fiatalok mindent hamar szeretnének megtapasztalni. Egyre hamarabb kezdenek el élni, cigarettázni, szexuális tapasztalatot szerezni. Pedig nem maradnak le semmiről! Nem vagyok álszent, én is sutyiban kipróbáltam a cigit, meglógtam discóba, amikor anyuék nem engedtek el. De igyekeztem vigyázni a testi és lelki épségemre, odafigyelni, hogy elkerüljön a baj. Szándékosan sosem kevertem magam galibába, életveszélybe. Annyi rossz van a világban. Mégis a fiatalok többsége fittyet hány rá. Tudják vajon, hogy az az energiaital mennyire káros a szervezetükre? Nem érdekli valószínűleg őket. Tudják, hogy ez a thriller mennyire megviseli a lelket, még ha nem is érzik rögtön? Aligha...

Kedves gyerekek, fiatalok! Ne siettessétek a dolgokat, hamarosan úgyis eljön az. Nem maradtok le semmiről! Ne bántsátok magatok testileg, lelkileg szándékosan, a szüleiteknek, a világnak még szüksége van rátok! Szabad élni, tapasztalni, kipróbálni, de nem mindegy hogyan, miként!

U.I.: Kérünk az ajánlott korhatár helyett, egy szigorúbb intézkedést!

Te tudsz rá megoldást? Szólj hozzá a cikkhez, oszd meg, vidd hírét, hátha másoknak eszébe jut valami jó! 10-12 éves vagy és megnézted a filmet? Mesélnél róla, hogyan érintett? Írj bátran! Őszintén kíváncsi vagyok.

ReAd-blog

#blog #élet #life #mozi #könyv #korhatár #besorolás #jobbélet #vigyázzmagadra #ifjúság #fiatal #gyermek #Joker

girls-1209321_640.jpg

 

Sportosan is szép vagy!

TE IS SZÉP VAGY kampány folytatódik!

70713973_2543641722362493_3898140054748397568_n.jpg

Rendszeresen mozogni, sportolni nem csak jó érzés, de kötelező is, saját egészségünk érdekében. Fáradtan, kialvatlanul, betegen nem a legelső dolog, ami eszünkbe jutna, de csodákra képes. Sokszor egy kiadós önbizalombomba. Rengeteg hormon, például endorfin, adrenalin szabadul föl, amitől jobban érezzük magunk a bőrünkben, vidámnak, energikusnak és csinosabbnak. Ha heti kétszer egy fél órás mozgást beiktatunk a programunkba, már csodákat tehetünk az egészségünkkel és formáló hatással van a testünkre is. Elég egy jó nagy séta, egy kiadós kerékpározás, egy fél óra tánc, rögtön teszünk magunkért valamit. 

Ez az a közeg, az időpont, amikor nem az jut eszünkbe, hogy ellőjünk egy szelfiet, mert csinosak vagyunk épp izzadtan, kócosan is. Pedig a felszabaduló hormonok okozta, fáradt mosoly igenis szép! Tettünk magunkért, mozogtunk, óvtuk az egészségünk, formálódtunk, zsírt égettünk, izmot építettünk. A táncoló, magáról megfeledkező nőnél kevés szebb látvány van vagy az önmagát a mozgásban legyőző, kitartó nőnél. Hidd el mozgás közben is szép vagy!

A TE IS SZÉP VAGY kampány negyedik napja, a nő hét arca projekt következő állomása. Nem felejtettem el, csak nem szerettem volna egy héten minden nap rátok zúdítani magam és a kampányt. De folytatódik. Csatlakozz te is a TE IS SZÉP VAGY kampányhoz. Mutassuk meg, hogy egységben az erő. Mi átlag nők, anyák is szépek vagyunk. Ma épp mozgás közben is.

Hogyan tudsz csatlakozni? Rém egyszerűen. Tegyél ki magadról egy képet, amivel elégedett vagy, jól érzed magad és szépnek rajta. Használd hozzá a #teisszépvagy hastaget. Mutassuk meg a világnak magunk. Egy kis önbizalomra föl! Senki se bújjon el, maradjon le a családi fotóalbumról, a saját közösségi oldaláról, mert nem érzi szépnek, méltónak magát egy fényképhez. Butaság. Minden átlagos nő, anya is is szép! TE IS SZÉP VAGY!

Azt vettem észre magamon, hogy egy kiadós edzés után nem csak kevésbé fáj mindenem, jobb kedvem kerekedik és a világ ha összefogna ellenem, az sem érdekelne. Akkor pont ott, jóban vagyok magammal. Jól érzem magam a bőrömben, az edzés végeztével.

Te is így vagy vele? Mit mozogsz? Mit teszel az egészségedért?

A mozgás megszépít, bármilyen fajta is legyen. Karate, futás, pilates, konditerem, tánc, aerobic, sielés, TRX, foci, kézilabda, kosárlabda...

Fotós: Picikék fotó 

További fotók: Mayer Ferenc

Edzőterem: Pulse Gym

Ruha: Bonprix

ReAd-blog

70858679_2543641555695843_411159255060578304_n.jpg

71112101_2543641982362467_3368899946718691328_n.jpg

 

70441981_412236452763444_5622351725085065216_n.jpg

4_n.jpg

2010_0509_oriental_expo_117.jpg

Őszi receptajánló

70639843_662950010878961_3267753587156975616_n.jpg

Mindig szeretem azokat a magazinokat, ahol gyönyörű képek illusztrálják a finomabbnál finomabb recepteket, különféle tematika szerint vannak válogatva azok és mellé sok hasznos, érdekes cikk is kerül.

A negyedévente megjelenő Gourmet Magazin teljességgel követi ezt a receptet. Látványos, színes, izgalmas. Ajánlók, cikkek és receptek egyvelege megfelelő arányban. Ha valami izgalmasat szeretnél főzni, akkor a te magazinod. Imádom Erika és a többi publikáló blogger képeit, receptjeit. Nem egy lett kedvenc.

Mindig örömmel lapozgatom itthon, bármikor könnyen visszakereshető. El sem hiszem, hogy ez már a hatodik szám. Most igazán zöldre sikerült. Zöld tippek, receptek találhatók benne. Nézz bele, mert érdemes!

És hogy hogyan jön a bloghoz ez a magazin? Én is írtam cikket az online felületre, azért is ajánlom, na meg számos más okból is.:) 

Csak pár cím mutatóba:

- Kellene egy időnyerő!

- A legmenőbb zöldségek

- Őszi színkavalkád a szürke mindennapokban

- A csodálatos csipkebogyó

- Kölestorta

- Sajtkrémes hal bundában

- Szüreti reggeli

- Mediterrán sült paradicsom

- Ökotippek nem csak zöldeknek

 

Itt megtalálható!

 

Bizony, te is szép vagy!

Háztartási teendők végzése közben is...

70408411_2534417526618246_5647069210333937664_n.jpg

Nem vagyok az a magamutogató, mindent és mindenkor fényképezőgéppel, telefonnal járkáló nőszemély, így nem igazán szoktam megörökíteni magam munka, háztartási teendők közben. Te szoktál ilyenkor fényképeszkedni? Ugye hogy nem ez jut eszedbe először?

Bizonyára mulatságos arcot vághatok, mikor a pár perce kiürült szennyeskosár a következő fordultamkor ismét tele van. Hogy érdemes lenne-e megörökíteni? Nem hiszem. Nem is teszem, mint ahogy főzés közben sem fotózkodom, csak kivételes esetekben, akkor is az elkészült ételt, nem magam. Nagytakarítás közben, nyakig porosan, pókhálósan, gumikesztyűvel is érdemes lenne egy-egy fotót készíteni, örökül hagyni a következő nők, anyák generációjának, hogy ilyen is van, ma így végezzük a háztartást. Ráadásul minden nap, több órában is. Néha megviselten, topisan, koszosan. Eszembe jut-e ilyenkor, hogy szép vagyok? Isten ments! Száztíz százalék, hogy nem. Gondolom neked sem ez a szó jut eszedbe első körben a takarításról.

Azt tudtad, hogy a házimunka mennyire sok időt vesz el az életünkből? Rengeteget. Láthatatlan munkának is nevezik, mert a köszönömön kívül nem kapunk érti fizetést, juttatásokat. A KSH-nak látványos grafikonja van, mivel mennyi időt töltünk átlagosan. Sajnos csak linkelni tudom, beilleszteni ide nem. Nézzétek meg, igen érdekes. Itt megtekinthető. Bizony a napi teendőnk nagy részét a házimunkának szenteljük. Persze nem sminkben, kiöltözve legtöbbször, bár ki tudja, lehet sokan úgy csinálják.

De tudod mit mondok? Akkor is szép vagy, ha épp porszívózol.

Szokták mondani, hogy a munka megszépít. Igazuk van. Főleg az elkészült munka után a lakást szépnek, tisztának látjuk, ami az arcunkra is kiül az a bizonyos megelégedettség, a jól végzett munka öröme és a fáradságé is. De hidd el, akkor is szép vagy!

Takarítás, bevásárlás, főzés, mosás, mosogatás, portörlés, porszívózás, felmosás és megannyi feladat, amit naponta elvégzünk. Nem mindig a legjobb formánkban, néha muszájból, máskor kedvtelésből vagy mert kell...Valakinek el kell végeznie. De ne érezd magad azáét rosszul, mert nem talpig sminkben teszed, nem vagy csinosan kiöltözve közben. Attól még TE IS SZÉP VAGY! HIDD EL! Akkor is, ha nem a top formád hozod, elnyűtt szabadidődben, porcicákkal hadakozva.

A képek illusztrációk csak.

Fotó: Picikék fotó

Póló: Emke szerkók

Nyaklánc: JuccWork

71096960_2534417736618225_5423103356090449920_n.jpg

70427091_2534417979951534_6097355402712711168_n.jpg

 

 

 

Táskák az életemből

Mindent bele...

70665755_2528576073869058_3903728163682779136_n.jpg

Még jó múltkor az volt a feladat a Bloggerképző kihívásnál, hogy mutassuk meg a táskánk tartalmát. Akkor nem volt időm rá, de nem szerettem volna kihagyni, mert igen szórakoztató egy anyuka táskájának tartalma. 

Kezdjük a mindenféle kavicsokkal, száraz virággal, macika papírral, üreg italos üveggel, gyermek kincsekkel, papírfecnikkel, apróbb és nagyobb rajzokkal, kekszmorzsával, amit tartalmaz a táskám vagy térjünk a lényegre? Tudom illik elhallgatni, de bizony apró gyerekkezek mindig valami meglepővel árasztják el a táskám. Volt, hogy egy csomó gesztenyét találtam benne, de virágkötészeti szépségeket, csigaházat, botot is sűrűn lelek a táskámba. Kiborul az üdítő, cukorkapapír is bőven leledzik benne, mert inkább a táskámba gyömöszöljük, mint eldobnánk a szemetet. Szóval vigyázz, ha egy anya táskájába nyúlsz, bármit találhatsz ott. Egy anyuka táska olyan, mint egy feneketlen kút, vagy a bűvész kalapja, amiből bármit elő lehet húzni.

Alapvetően kétféle táskám van, egy a mindenhová cipelős, hátamon hordott "Anya táskám" és van egy nőcis, "munkába megyek, gyerek nélkül vagyok ma táskám". De egy nagyon klassz kis táskát is teszteltem egy hónapig a Creamombag jóvoltából, ami aztán tényleg mindent bele táska volt. Melyikről hallanátok szívesebben? Na jó, legyen mindhárom tartalma a mai téma.

70458270_2528635327196466_6663807300668489728_n.jpg

A nőcis, baglyos táskámban kevés cucc van. Egy szőlőzsír, rúzs, szemspirál, szemceruza, golyósdeó, egyszóval csupa női kellékek. Zsepi, egyéb női dolgok, egy parfüm és kész. Ide teszek mindig egy jegyzetfüzetet, tollat, könyvet általában és menetre kész, csak felkapom, indulhatok. Ezt a táskát azért ritkán használom. De csendesen vár a helyén az alkalmas időpontra. És hát azok a baglyok...Imádom, na. Egyenesen nekem készült a Táska Mániánál.

Táskarendező: Bright Me

70370048_2528654507194548_2735717219194372096_n.jpg

42292928_239323186743618_6749614420755742720_n.jpg

Az anyatáskám ennek az ellentetje, van benne minden jó. Egy olyan táskára esett a választásom, ami oldalt és háton is hordható, ráadásul van egy kis kapaszkodó fül is rajta, ha nincs több kezem a csemeték számára. Ez Moniro Mom Bagja. Hogy mi található benne? Pelenka, popsitörlő, váltó zokni babának, egy kis nasi, egy üveg víz, zsepi, wc papír, mesekönyv, kisautó, póniló és még a jó ég tudja milyen játék. Ez mellett könyv, toll, papír, füzet, ami még helyet kap benne. Könyv nélkül el sem indulok sehová. Sosem lehet tudni, mikor akad csendes félórám az orvosnál várva vagy bárhol, amit elüthetem az időt olvasással. Egy füzet, papír is mindig szükséges, hogy fejben tudjam tartani mikor, hová kell menni az egyik csemetével vagy a másikkal. Ami rendszerint kimarad és mindig keresem, az az esernyő. Valahogy mindig kikerül, vissza már nem. Azért szeretem ezt a táskát, mert üresen kis helyen is elfér, rengeteg dolog elfér benne, könnyen tisztítható mosógépben is és a kis kapaszkodó fül hatalmas találmány pluszban.

70581832_2528635270529805_541793524341800960_n.jpg

69699041_2528634940529838_312723333395251200_n.jpg

Megkedveltem a hátitáskákat. Ez miatt esett a választásom a Bonprix egyik táskájára is. A színe klassz, strapabíró és mosható. Az enyém a szürke. Közelebb áll hozzám, mint a rózsaszín változata. Sok dolog elfér benne, könnyen a hátamra kaphatom és szerintem kicsit komolyabb, nőcis talán. Itt találjátok. Szerintem a bőr rátétekkel roppant elegáns, különleges. Még ritkán használom, de ebbe inkább könyv és saját dolgaim kerülnek majd, ha valahova mennem kell. Ő kap hamarosan majd egy külön bejegyzést is. 

70603465_2528576010535731_538382740488192000_n.jpg

A Creamombag táskánál nagyszerűen prezentáltam, milyen a jó táska tartalom, ahol három csemete is van, mert ilyenkor mindenre fel kell készülni. Ide bizony mindent bepasszíroztam, ami fontos, kelhet vagy jó, ha nálad van. És a táska állta a sarat. Baba és gyerek váltó ruhák, kiskönyvek, játékok, nasi, itóka, krém, naptej...

70823781_2528635530529779_7267251069044916224_n.jpg

 

Hogy milyen a jó táska egy anyuka számára? Roppant egyszerűen tudok válaszolni. Nagy, mindent elnyelő, praktikusan benne mindent könnyen meglelhető, könnyen tisztítható és fél kézzel felvehető, cipelhető, nagy teherbírású.

Ti megtaláltátok már az álomtáskátok? Milyen érdekes vagy szokványos dolgok találhatók benne?

Jártatok már olyan cikis helyzetben, mint én, hogy egy fontos megbeszélésre érkezve a jegyzetfüzetem helyett véletlenül egy pelenkát kaptam elő?

ReAd-blog

#táska #taska #bag #álomtáska #anyatáska #szponrorálttartalom #moniro #bonprix #creamombag #brightme #taskamania

 

Kicsit sok(kos) iskolakezdés

school-4398499_640.jpg

Szeptember az a hónap, amikor a szülő is kicsit iskolás lehet, érezheti az újrakezdés, kezdés izgalmát és átérezheti a korán kelés, a bepakolás izgalmait némi borongós hangulattal, vénasszonyok nyarával, színes levelekkel megspékelve. Legalább annyira, ha nem nagyobb izgalommal várja az ember, hogy a csemetéjét elkísérhesse az évnyitóra, az első napra, közösen beszerezzék kevéssé stresszes módon az iskolakezdéshez szükséges dolgokat, bepakoljanak és elinduljanak a suliba. Vagy nem. Jó volt a nyár és bár első blikkre hosszúnak tűnt a 11 hét, mégis egy szempillantás alatt eltelt. Húztam volna még. Jó volt, hogy nem kellett korán kelni, időre rohanni sehova, nem voltak kötelezettségek, rohanás, elkésés és társai. De vége a szép életnek, újra iskola/óvoda/bölcsöde. Ilyen ez. Kettős érzés kerített hatalmába. Örülök is, hogy több időm lesz a háztartásra, magamra, munkára, meg nem is. Már most hiányzik a nyüzsi, a jövés-menés, a közös, egész napos programok, a reggeli ágyban lustálkodás.

Tavaly ilyenkor az elsőt kezdte a lányom, Most pedig már másodikos. Könnybe lábadt szemmel konstatáltam a legkisebbek érkezését az évnyitón, jöttek a már nem nagycsoportos picurkák. De picik. Rögtön észbe kaptam riadtan, jövőre középsőkém következik. Te jó ég! Hova szalad az idő? Nálunk is így volt? Akkor valahogy nem tűnt föl az évek gyors múlása, inkább még gyorsítottunk volna a tempón. Most meg? Tekerném az idő kerekét visszafelé. -Nézzétek el, hogy szentimentális vagyok, közeledik a szülinapom, ilyenkor mindig ilyen vagyok.-

Az első nap majdnem eseménytelenül telt. Új osztályt kaptak, új osztálytársak, kispajtások is érkeztek. És persze  egy csomó könyv. Gyermekkoromban imádtam. Már nyár elején vagy jóval szeptember előtt megkaptuk a könyveket. Élvezettel lapozgattam át, olvastam bele mindbe. Sokszor kiolvastam előre a történelem és irodalom tankönyveket. Anyuval közösen csomagoltuk be őket nagy élvezettel újságba vagy egyszínű csomagolópapírba, gondosan címkézve. Izgalmas volt mások színes, egyedi könyvborítóit nézegetni. Mindig tudtuk, melyik kié. Ehhez képest most, felnőtt fejjel kevésbé élvezetes, inkább bohózatra hasonlít a csomagolás. Rengeteg könyv, füzet ömlesztve. Átlátszó kell, műanyag, kevésbé környezetkímélő, öntapadós. Beleizzadtam, mire minimum a fele óvó-védő tasakot kapott. Elvileg jó a kézügyességem, rajzolni is tudok, vágni is, de ez? Alig mondható el kettő könyvről, hogy szépen néz ki, nem buborékos, nincs felkunkorodva sehol, nem csálé vagy ferde a ragasztás. Ezek az átlátszó förmedvények kiborítottak, mi tagadás. Estére a nem kis szívdobogásom edzéssel levezetve még azon agyaltam, kibontok egy üveg bort is, hátha. De túléltem és a bor is maradt a hűtőben. Még mindig nem kapott minden könyv, füzet borítót, na de majd ma. Majd csak nem kapok agybajt és minden be lesz csomagolva. A ceruzák is kihegyezve, a technika, tesi és tisztasági csomag is elkészült, bejutott talán úgy, ahogy kérték. Vajon mi maradhatott el, ki? Még mindig ezen agyalok, pedig már majd két órája elment mindenki itthonról.

colored-pencils-168391_640.jpg

Reményeim szerint minden csemete felöltözött az időjárásnak megfelelően, evett is, a nehéz kelés után. Ez pipa.

Minden gyerek a megfelelő intézménybe került. Pipa.

Talán nem maradt itthon semmi sem. Ja, de. Egy alvós cucc a kicsinek és egy matek könyv. Szuper. Remélem más nem. Ebbe bizony bele kell szokni ismét a nagy szabadság után nekem is. Ha feketét kap a lányka, akkor bizony az én érdemem lesz.

Mi marad el vagy ki még vajon?

Ez a reggeli korán kelés is...Bagoly típus vagyok. Szeretek sokáig aludni és sokáig fent maradni. A reggel nem az én terepem sajna. Ezen nem segít a három csemete sem a rengeteg cuccával. A feledékenységem és az idő hiánya végképp nem. Bármilyen korán kelünk, az már későn van. Ez van.

Csak én vagyok így vele? Úgy érzem valami mindig elmarad, nem lesz olyan, mint szerettem volna. Elkésünk, rohanunk. Elfelejtettem kivágni a kártyákat, otthon maradt a tolltartó, nem zöld pólóba ment a csemete, mint kellett volna, már megint nem egészséges reggelit csomagoltam, hanem pár kekszet tízóraira, az a füzet címke is ferdén került fel...Mindig olyan szerencsétlennek érzem magam. Nyugtassatok meg, nem én vagyok teljességgel alkalmatlan, hanem más is így jár rendszeresen. Légyszi! Ugye néha beleférnek ilyen apró botlások? Elkésni, elfelejteni valamit? Nem lehetünk mindig toppon. Nem lehet az ember mindig szuperanya, ősanya. Vajon léteznek ténylegesen ezek a típusok vagy csak mi találjuk ki, hogy kellőképpen rosszul érezzük magunk?

Szuperanya kerestetik! Ha sosem felejtesz el semmit, a gyereked mindig csilli-villi, tiszta, jól nevelt, mindig minden időre elkészül, bekerül a suliba, sosem késtek el, akkor kérlek jelentkezz. Taníts minket!

Addig is kitartást minden anyának a tanévhez! A tanárokat, óvónőket pedig arra kérjük, legyenek velünk is olyan türelmesek, mint a csemetékkel, mert bizony mi sem vagyunk hibátlanok, néha becsúszik valami gikszer, De igyekszünk! Esküszöm! 

Induljon az ősz!

ReAd-blog

heart-826933_640.jpg

Jó tanács, kell vagy sem?

michelangelo-71282_640.jpg

Neked van olyan nevelést segítő könyv, praktika, ami bevált? Követsz olyan blogot, embert, akinek a tanácsai mindig alkalmazhatók? Szoktál kérdezni kisbabás ismerősöket, közeli anyukákat a mikéntről, hogyanokról?

Nagyot változott a világ az elmúlt évek alatt. Korábban egy kismamának, frissen szült anyukának korelődei az édesanyja, az anyósa, a nagymamák segítettek eligazodni a kisbabás időszakban. Az orvos, védőnő szava szent és megvétózhatatlan volt. Ma már kis túlzással a vízcsapból is ezek a segítő ötletek folynak boldog-boldogtalantól. Mindenki (is) ért a gyerekneveléshez, még az is, akik sosem tanulta és még nem volt gyereke, azt sem tudja, mi fán terem egy kisbaba. Az internet bugyraiban pedig "jobbnál-jobb" tanács megtalálható két kattintással. Hogy azok sokszor egymásnak ellentmondó dolgok? Az bizony előfordul. Az fb és más közösségi oldalak csoportjaiban, a játszótéren, a védőnőnél, de még egy bevásárlás alkalmával is. Sok oldalon, a blogokon is számtalan segítő és kevésbé segítő szándékú tanácsot kaphatunk. Valahol jó ez, hiszen ha valamiben egy apró kétségünk támad, nem hívjuk rögtön az orvost, védőnőt, papot, nem hordunk ki lábon nyolc szívrohamot. Viszont néha rettentő nagy butaságokat reklámoznak, tanácsolnak az emberek. 

Arról nem is beszélve, mikor a jó pár évet tanuló orvos tanácsát megvétózva egy fél éve anyuka segítő ötletét hallgatjuk meg inkább. Vagy már alapból el sem jut a bizonytalan anyuka az orvoshoz, hanem közösségi oldalakon, fórumokon tájékozódik inkább, hozzá nem értők körében, azok tanácsát készpénznek véve. Óriási baj is lehet belőle! Az orvos sem tévedhetetlen, viszont nem keveset tanul azért.

"A vélemény olyan, mint a segglyuk: mindenkinek van, de senki se kíváncsi a másikéra." -mondta Geszti

A jó tanács is hasonló. Mindenkinek van, de nem mindenkiét kell elfogadnod, használatba venned!

toy-ducks-535335_640.jpg

A nevelés az a dolog amihez mindenki ért, az is, aki gyereket sem látott még. A világ ontja magából a nevelést segítő könyveket, blogokat, magukat kinevező"szakértőket" Hogyan altassunk, etessünk, fegyelmezzünk vagy sem...  Hogyan lesz csemeténk tökéletesen jól nevelt, boldog. Csak azt felejti el az olvasó, hogy minden gyerek, élethelyzet, a család dinamikája más. Nem lehet a sablon dolgokat minden gyerekre ráhúzni. Jó, ha van egy irányvonal, ha lehet próbálgatni, melyik baba hogyan alszik el legkönnyebben, egy csapás, amin elindulhatunk. De mikor valaki kijelenti, hogy ez az egy lehetőség, az ő általa kitalált a jó, és minden gyerekre ezt kéne alkalmazni, attól sikító frászt kapok. Arról nem is beszélve, mikor kimondja valaki magáról, hogy szakértő, mert fél éve anyuka és neki beváltak ezek a praktikák. Nem, nem. A szakértő is tanul, képzi magát évekig. 

Sokszor kérdeznek engem is kismamák, még első gyerekes anyukák (akik még bizonytalanok), csak azért, mert nekem már három manóm van. Azt szoktam mondani, hogy szívesen elmesélem, miket próbáltunk ki, mi jött be nálunk és mi nem, de ugyan ez az ő gyerekére nem biztos hogy megfelelő lesz. A saját képére, a családjukra, gyerek vehemenciájára kell szabni. Annyi mindentől függ, neki megfelelő lesz-e. Millió dolgot kipróbáltam már magam is. ami az egyik gyerekemnél bejött, a másiknál nem. Nem kívánok gyereknevelési tanácsadó lenni sosem. Örülök, ha mi is elevickélünk a zavaroson úgy, hogy mindenki él, boldog. 

Néha ezek a praktikák, könyvek, tanácsadók csak elbizonytalanítják az édesanyákat. Úgy érzik, egy rakás szerencsétlenségek, mert ez sem megy, az sem megy. Nem értik, nekik miért nem jó? Mert minden gyerek, anya, helyzet, család más, így más fog bejönni neki. Attól, mert a szomszédnak sikeres választás volt, nekem nem biztos, hogy az lesz. Próbálgatni kell, olvasgatni, aztán saját magunkra szabni. Nem szabad készpénznek venni minden jó tanácsot. Szűrni, átszabni, mint egy túl nagy ruhát. Előbb-utóbb megtalálod a nektek megfelelőbbet!

Addig is, nézd meg, kitől fogadod el a tanácsot, hol! Mitől szakértő? Mit tanult? Van gyereke? Ő a tanácsai által nevel, él? Beválnak az ötletei vagy rosszul érzed magad tőle? Szűrd meg, kire hallgatsz. Te vagy az édesanyja, édesapja, te tudod a legjobban, hogy csemetédnek az jó vagy sem! 

ReAd-blog

people-1636304_640.jpg

 

Az élet írta

adult-1869001_640.jpg

Van, amikor úgy érzed, minden szép és jó, a helyeden vagy. Amikor elérendő céljaid vannak és boldognak érzed magad. Majd valami történik, ami az eddig fontosnak vélt álmokat, célokat megvétózza. Ami korábban fontosnak tűnt, már nem az. Amikor kétségek között vergődsz. Amikor se éjjeled, se nappalod…

Napok óta ülök e cikk fölött, újra és újra belekezdve. Kikívánkozik. Hiszen nem tartozik másra, csak az én érzéseim tükrözi, így bezárom. Magánügy. Vagy mégsem? Nem bírok csendben maradni. Talán ezek a szavak másokra is hatással lehetnek. Talán másnak jókor jön pont e pár sor, az érzéseim, a történetem. Valaki lehet hasonló előtt áll vagy ugyan így járt, mint én és rosszul érzi magát. Más e irományom hatására elindul végre az orvoshoz. Ki tudja? 

Női sors. Az élet írta.

Újra megnyitom az oldalt és írni kezdek…

Fáj. Már nem napok óta, hanem hetek óta. Első körben csak néha és kicsit, majd egyre jobban, többet, hosszan. Nincs benne csomó, sem gödör, semmi rendellenes, csak a fájdalom. Erőt veszek magamon és kérek egy ultrahang időpontot magánban, mert máshogy heteket kell várni. Valamitől csak fáj. Férj is győzköd, menjek. Jól van.

Első körben a doki is nyeglén kezel. Fiatal vagyok, mit akarok én itt? Mintha a kor kizáró ok lenne. Valaki csak akkor lehetne beteg, ha túl van élete delén...Mintha válogatna a nagy betűs RÁK. Mondom fáj. Jól van, megvizsgál. Ott lát valamit. A másik fáj. Nézi azt is. Ott is van valami, meg ott is. De az nem fáj. Hát akkor is ott van még valami. Megnyugtatásképen menjek el mammográfiára. Biztos semmiség, de jobb félni, mint megijedni. Nagy nehezen találok egy helyet többszöri telefonálgatás után, ahol nem hajtanak el fiatal koromra hivatkozva és fizetni sem kell csillagászati összegeket. Mert ha fizetsz, rögtön van hely. Talán ilyenkor ez sem számít, csak túl legyél rajta minél hamarabb és bizonyságot szerezz a rosszról vagy a jóról. Fizetnél bármennyit, hogy tudd, jól vagy. Végül mégsem a fizetősre jutok be hamarabb, egy másik helyen előrébb kerülök a sorban. 3 hét várakozás. Nem olyan sok az.Vagy mégis? Nem lehetek ideges. Biztos semmiség. De mi van, ha mégsem? Mi lesz velem? Velünk? A gyerekekkel? Csiga lassúsággal telik az idő, nehezen rágom magad át ezen a három héten. Sosem volt még valami ilyen hosszú. Már nem tudok enni. Sem más dolgokkal foglalkozni. Már semmi sem fontos, csak ez. Beleeszi magát a gondolataimba. Az alvás is nehezen megy. Éjjel órákon át tépem magam, majd elalszom, öntudatlan mélységbe zuhanok végre. Nem számít semmi, csak legyek túl rajta végül. Tudjam. Elmondhatom valakinek? Talán egy marék embernek elmondom ijedségem okát. Nem sokaknak. Az ember nem veti csak úgy oda, hogy lehet, nagy baj van. Vagy igen? Nem érzem ildomosnak. Sem mosolyogni. De ijedt sem lehetek. Nem érezhetik rajtam, nem láthatják idegenek, sem a túl közeliek. Tartanom kell magam. Hiszek benne, hogy nincs baj. De mi lesz, ha mégis? Csak befészkeli az agyamba magát. Végül eljön a nap. Elindulok. Mammográfia letudva. Gyors volt és kedves, aki csinálta. Fájt a vizsgálat, de ez semmi ahhoz képest, ami az után jön, ha baj van. Kibírok ennyit. Újabb ultrahang egy doktornővel. Rám sem néz, már csinálja is. Nincs részvét, megértés, kedvesség, elfogadás. Neki csak a sokadik vagyok. Nem folyhat bele, nem érezhet együtt mindenkivel. Futószalag. Jut eszembe a szó.

Minek jöttem? Mert küldtek és fáj. Nincs baj. Nincs rák. Kérdeznék még, mi a teendő a fájdalommal, de arra már nincs idő, kiterelnek. Túl vagyok rajta legalább. Szerencsére nem rák. Leteszem a mázsás súlyt magamról. Bár a fájdalom és a kérdéseim maradtak…

Mire vártam, piros szőnyegre? Dehogy. Csak egy kis emberségre. Neki a sokadik voltam. de magamnak az első. Lett volna még kérdésem. Megnyugodtam, de nem teljesen. Ez van. De legalább nem RÁK!

Mindenhol azt hallani, hogy megelőzés, szűrővizsgálatok, menj az orvoshoz, ha baj van, ne halogasd. A másik részről meg nem értik mit akarsz, nincs időpont, fizess, ha akarsz valamit, fiatal vagy... Nem értem!

Tudom, hallgassak. Szerencsés vagyok. Nem Rák! Legalább újra tudok mosolyogni a sok rossz után. Megmaradok a családomnak és titeket is fárasztalak még a soraimmal...De akkor is! Valami bennem ragadt. Egy rossz érzés. Kételyek. Az idegesség. De már tudok újra előre nézni. Már újra van íze az ételnek. Tudok ismét mosolyogva a jövőre gondolni. Megláttam, megértettem, mi a fontos az életben.

ReAd-blog

woman-570883_640.jpg

 

 

Tetovált anyukák

Önbizalomhiánnyal küszködünk mi anyák, nők. Ha egy picit, minimálisan is eltérünk a nagy átlagtól, akkor támadási felületet adunk mások számára. De miért kellene mindenkinek ugyan olyannak lennie, kérdem én? Öljük egymást számtalan kérdésben, amiben másként gondolkodunk. Miért? Nem lesz jobb, csak rosszabb!

A Fényzugoly fotóstúdió tulajdonosa arra próbál rávilágítani fotós kampányával, hogy minden ember ugyan olyan, ugyan annyit ér vagy ha eltér is valamiben, semmivel sem kevesebb attól, mert más, mint az elvárt! Teljesen egyet értek a mondanivalójával, így szívesen jelentetem meg fotósorozatát a blogomon. 

Legyünk toleránsabbak, fogadjuk el, ha valaki máshogy néz ki, máshogy gondolkodik, mint a nagy átlag! Ne bántsuk egymást feleslegesen! Merjünk önmagunk lenni, önazonosak!

Rozványi Beáta, a fotóstúdió tulajdonosa  így fogalmazta meg a fotósorozata küldetését:
Az "Anyukás társadalom" aktív tagjaként úgy érzem, hogy nagyon könnyen kikezdjük egymást, legyen szó szoptatásról, gyereknevelésről, oltás-nem oltás kérdésről, és még sorolhatnánk hosszasan. Ezzel a sorozattal azt üzenem, hogy fogadjuk el egymást, legyünk toleránsabbak, és vegyük tudomásul, hogy különbözőek vagyunk! 
Íme a gyönyörű képek.
1_web.jpg
2_web.jpg
3_web.jpg
4_web.jpg
5_web.jpg
6_web.jpg
Személy szerint, én mindegyik képen egy gyermekét csillogó szemmel tartó, gyönyörű anyukát látok, ha tetovált, ha nem. ha más, ha nem. Mit gondoltok róla?