Egy csipetnyi nő fűszerezve anyasággal, könyvekkel, interjúkkal, programajánlóval...


Menő a tüll!

2020. július 31. - Mayerné Répási Adrienn
116582209_3265549523505039_2507017686371551493_o.jpg
„Hiszek abban, hogy a megjelenés, az öltözködés által képviselt hatás behozhatatlan fegyver a nők tárházában. A magabiztosság, az önérvényesítés záloga lehet a ruha, amelyet viselünk."  Yves Saint Laurent 
A tüllszoknya libbenésében minden benne van. A játékosság, az elegancia, a merészség, a színek, a vagányság, a nőiesség. 

Tovább

Egészségesen táplálkozni nem nehéz! Vagy mégis?

Táplálkozási tanácsadó szemén keresztül a mai étkezési szokásokról

104080281_638713633520521_664890226712935985_n.jpg

"Munkám fő mozgatórugója az, hogy minél több család életét könnyebbé tegyem olyan táplálkozástudományi instrukciókkal, amelyeket nem nehéz betartani."

Tordainé Mokánszki Lillával beszélgetek ma a minőségi táplálkozásról és munkájáról, ami táplálkozási tanácsadó. Nutrilla.hu oldalon tudjátok megnézni, pontosabban mivel is foglalkozik. 

Tovább

Ne félj szülőként segítséget kérni- MommyHelp

MommyHelp, a hely, ahol énidőre lelsz!

anyakorforgas.png

Hogy mi is a MommyHelp pontosan?

 

Szülőként az egyik legnagyobb nehézséget az okozza, hogy kire bízzuk csemeténket/csemetéinket, ha valami halaszthatatlan, fontos elintéznivalónk van, dolgoznunk kell akár otthonról vagy munkahelyünkön. A legszerencsésebbek meg tudják oldani párjukkal vagy nagyszülők, keresztszülők bevonásával, profi időmenedzsmenttel, időzsonglőrködéssel. Persze a bölcsöde, óvoda, iskola is sok nehézséget levesz a hátunkról, de odáig is el kell jutni, értük kell menni és bizony még rengeteg idő van még akkor is estig. Van, aki bébiszitter vagy barátok, távolibb rokonok segítségét kell, hogy igénybe vegye, amivel szintén nincs semmi gond. Na de mihez kezdjen az, akinek a legtöbb nem megoldott? Annak is jár néha pár szabad óra ügyintézésre, munkára vagy szabadidőként, énidőre. 

Tovább

Ne kattanj be, hanem Kattanj ki!

93356040_10158194313149140_690225721485819904_o.jpg

Nem kattantam be, hanem "Kattanj ki" a mai témám, amiről szívesen mesélek nektek. Hogy mi is ez pontosan? A Kattanj ki egy nagyszerű fotós anyukákat tömörító közösség.  Gondoltak egy nagyot, összefogtak, egymást támogatva és inspirálva készítettek egy weboldalt. Feltöltötték hasznos információkkal az otthoni fotózással kapcsolatban.

Hát igen. Van akiből a vírushelyzet a legjobbat hozza ki, másból a legrosszabbat. A lányok az első csoportba tartoznak, úgy látszik. Jobbnál jobb cikkeket tesznek fel, azon munkálkodva, hogy a nem fotós édesanyák fotós nélkül is, éles, tetszetős képeket készíthessen a karantén idején is csemetéikről. Közelebb hozzák a fotózást, mint hobbit, mint csodás, világot felfedező foglalatosságot.

Tovább

Fotózásban otthon van-One Moment Forever 

omf_2.jpg
"Háromgyermekes anyukaként és fotósként tudom milyen fontos momentuma az életünknek a várandósság, gyermekeink születése és az ő cseperedésük. Minden egyes gyermekünkkel töltött perc ajándék, minden mozzanatuk és mozdulatuk imádnivaló!"
Írja One Moment Forever oldal tulajdonosa, Krisztina, az weboldalára. A fotóin érződik is ez a szemlélet. Nem lehet nem mosolyogni a készülő képei láttán, hiszen annyi boldogságot, meghitt pillanatot örökítenek meg. Mai interjúm alanya ő lesz. 

Tovább

Hogyan legyél sikeres női vállalkozó!

Tomán Szabina mesél munkájáról és nőiességről, melyek megférnek egymás mellett

toman_diet80274.jpg

Anyaság, munka, háztartás, nőiesség. Egy nőnek minderre oda kell figyelnie, ami nem könnyű, főként, ha érvényesülni is szeretne karrierjében. 

Tomán Szabina 15 évig volt sikeres divatmodell, reklámkampányok arca, most kemény üzletasszony. Ő mesél ma arról, hogyan lehet érvényesülni a férfiak uralta vállalkozói világban úgy, hogy nőiesek is maradjunk mellette. A sikeres üzletasszony, a Toman Diet Lifestyle tulajdonosa, édesanya és most már a Cápák között című sikeres műsor egyik cápája is. Köszönöm neki, hogy válaszolt a kérdéseimre.

Tovább

Páratlan dobozvilág

ZarinArt

jaovkaag_11_masolata-crop.JPG

Egy baba születése hatalmas fordulat a család életében. Ilyenkor annyi dolog van, hogy sokszor elfelejtünk megemlékezni róla, emléket állítani neki. ZarinArt dobozvilág ebben segít a szülőknek vagy a rokonoknak, aki szívesen ajándékozzák meg valami különlegessel a családot. Ma Ágnes az interjú vendégem, aki mesél magáról, a vállalkozásáról. Ő a mai anya, aki mert nagyot álmodni!

Tovább

Tárd ki az ablakod és olvass az autizmus szép oldaláról is

Z. Kiss Adrienn: A szeretethez nem kellenek szavak

dsc_1410_vagott.jpg 

Ma egy kicsit rendhagyó bemutatkozást hoztam nektek. Egy családot, egy könyvet és egy nagyszerű kezdeményezést is mutatok egyszerre.

Adrienn egy kétgyermekes édesanya. Könyvet írt családjukról, melyet mindenki kezébe adnék legszívesebben. Szerencsés vagyok, van három egészséges gyermekem. De nem mindenkinek jutott ilyen sors. Ám lehet pozitívan, annak az életnek a szépségeit kihangsúlyozva, megélve élni. A történet ezt mutatja meg minden olvasónak. 

Tovább

Világmegváltó női energiák

Stílusműhely, önismeret és stílus a kisvárosban

6l6c3151.JPG

A nők a leghatalmasabb teremtők. A semmiből valami jelentőségteljeset, valami pompázatosat, valami szépségeset, nagyot teremtenek.

Baján a Stílusműhely is pont egy ilyen teremtő, női közösség. Korábban Beával, az ötlet kivitelezőjével készítettem már interjút, amit itt olvashattok. Most még közelebbről meg szerettem volna ismerni a munkáját, az álmát, ami létrehozásán fáradozik és társait, akik ebben segítségére vannak. Nagy vonalakban, ha le kéne írnom a munkáját, akkor úgy ismertetném, hogy igyekszik a stílusos, vidéki nőket megszólítani, segíteni útjukon őket, továbbá egy vonzó, izgalmas közösséget építeni. Persze nincs egyedül a missziójával, segítségére van húga, Lévai Réka fotós, Beck Laura grafoterapeuta, Molnár Csilla szintén fotós és Pálfia Petra, újságíró. Vidéken az ekkora erejű összefogás, a stílust követő és úgy általában bármilyen női témákat átfogó kezdeményezés elég elenyésző, így üde színfoltja Bács megyének a lányok munkája.

Tovább

Fontos számára a külső és a belső harmónia megteremtése

Magazint vezet, ruhamárkája van és önismereti workshopokat is tart nőknek

84262751_2816604498399546_6676183193097338880_o.jpg
Baján, az ország szívében lakik, egy kisvárosban. Egyszerre ezer dolgot csinál és hihetetlen energia árad belőle. Ő Kretter Bea, a Beango ruhamárka tulajdonosa, a Műhelymagazin írója és számos önismereti workshop szervezője.  Missziója a vidéki nők külső és belső harmóniájának megteremtése, ebben a térségben lakó nők erősítése.
- Nagy világutazó vagy. Mesélnél honnan indultál, hova tartasz, milyen utat jártál be?
Világutazó vagyok, de csak idézőjelben. Nagyon sok helyre szeretnék eljutni még, ami a korábbii utazásaimhoz képest még semmi. Marosvásárhelyi kis álmodozó voltam, nagymamám varrógépe mellett, ahonnan egyenes ág vezetett a textil szakos középiskolai tanulmányokig. Ha rajtam múlik, akkor grafikus vagy valamilyen rádiós, tévés munkám lenne most, sok irányító kezecske segített, hogy elinduljak ezen az úton. Első sorban anyukámé, aki engedett egész pici korunktól mindenbe belelátni, megismerni a táncot, a művészeteket, aztán később a textil tanárnőmé, aki kvázi nem hagyta, hogy más irányt kezdjek el járni. Így 2008-ban azon vettem észre magam, hogy ülök anyuval a Kolozsvárra tartó buszon, a felvételi papírokkal a táskámban. Ott tanultam három évet, aztán felvételiztem Budapestre. Az azt követő majd két évet ott töltöttem. Itt ismertem meg a mostani férjem, aki már a kapcsolatunk elején visszaköltözött Bajára, mert családi vállalkozást indítottak. A nyüzsgő budapesti élet után, én is leköltöztem a kisvárosba.
- Milyen érvényesülni nőként egy kisebb városban, vidéken?
Nekem hat évembe telt beilleszkedni. No nem csak nőként, hanem mint ember, mint vállalkozó szemléletű fiatal. Úgy látszik mostanra értem meg annyira, hogy egy tudatos, évekig épített vállalkozást végre elindítsak.
83989763_2816604298399566_3700159856452304896_o_1.jpg
- Mertél nagyot álmodni és önmegvalósítani. Nehéz dolog? Milyen tényezők segítettek és milyenek hátráltattak?
Nekem viszonylag természetesnek tűnik. Mintha ez lenne az utam. Persze rengeteg bizonytalanság, kételkedés, újrakezdés és imposztor szindróma követi folyton egymást, de amikor kijön egy ötlet, az olyan egyértelmű és könnyed érzés. Egyik segítő tényező az önmegvalósításban az idő volt, amit magammal tölthettem, persze mindezt terhességi hányingerek, később pedig a gyereknevelés első két éve mellett, ami legalább ugyanannyira volt segítség esetemben, hiszen friss anyaként egy teljesen más világ nyílt meg (ezt szerintem sok anya tapasztalja). Életemben elöszőr elmentem egy fejlesztői tréningre, és ott indult el az igazi lavina. Hatalmas felismerésekben volt részem önmagammal és az üzleti ötletemmel kapcsolatban. Elkezdtem új oldalról vizsgálni magam és a vállalkozást. Szóval óriási segítő tényezők voltak trénerek, coachok, különböző szakmai workshopok, és sok könyv. 
- Úgy érzed, most a helyeden vagy? Megtaláltad az utad?
Többé-kevésbé. Azzal, hogy elindultam egy mélyebb önismereti úton, sok olyan tényező került felszínre, sok kényes dolog lett megfogalmazva, amit lelkileg nehéz megemészteni, de úgy gondolom ez egy holtig tartó gyakorlat. Ennek ellenére úgy érzem igen, megtaláltam az utam, ami velem együtt fog változni, életszakaszaimtól függően hozzám fog idomulni éppen azért, hogy soha ne érezzem tehernek a munkámat, és maximálisan tudjak a vendégeimre összpontosítani. 
83112287_2816605465066116_8874271374139457536_o.jpg
- Nem kis feladatot tűztél ki magad előtt. Nőket, női vállalkozókat, anyákat segítesz fejlődni, önkifejezni, vállalkozni, tapasztalni, kikapcsolódni. Miért pont ezt választottad munkádul?
Nőknek segítünk megtalálni az összhangot a személyiségük és a ruhatáruk között, A harmónia megteremtésének útján vezetjük végig stílusterápia és a divat, mint pszichológia alkalmazásával őket.
Ebben segítségemre van Beck Laura grafoterapeuta, aki az önértékelési, önbizalmi problémákkal küzdő ügyfeleknek segít. Motiváló és inspiráló programsorozatainkon így az önismeret és a stílus témáit dolgozzuk fel, a gondolati és testi átalakulás érdekében, kreatív eszközökkel. 2018-ban kismamaként, fáradtan, egy újszülöttel a kezemben jöttem rá arra, mennyire fontos a támogatás, a közösségbe tartozás és így jött létre a gondolat, miszerint ha nem találok ilyet, akkor megcsinálom a magamét. Így most már egy támogató közösségben, együtt tudunk énidőt szakítani magunknak, hogy az életszakaszbeli változások után, mélyrehatóbban megismerjük és az újdonságokhoz igazítsuk a külső és belső énünket. A hab a tortán pedig, hogy a stílusműhelyben olyan teljesen egyedi ruhákat szabunk az ügyfeleink személyiségére, melyek visszatükrözik a valódi énjüket és melyek sikeresebbek lesznek munkában és magánéletben is. Akik eddig velem dolgoztak felismerték, hogy az öltözködés egy eszköz, mely hozzásegít, hogy megmutassuk kik vagyunk valójában. Stílusunk tudatos építésével, a személyiségünk összetettségét fejezzük ki, melynek része a szellemiség, szeszély, attitűd, kreativitás, függ a vágyainktól, az aktuális hangulatunktól és életszakaszunktól. A ruha valódi vizuális benyomást kelt, egy emlékezetes azonosító jel egy olyan világban,  amely egyébként elriasztja az identitást.  
83265513_2816604451732884_6616355114707845120_o.jpg
- Ez mellett egy magazint is vezetsz és saját ruhamárkád is van? Mesélni róluk?
A hozzánk látogatók a helyszínen válogathatnak a saját tervezésű szezonális Beango ruhakollekcióból, továbbá tervezzük az országos elérhetőséget, addig is Szegeden a Hype Design Store-ban elérhetőek, a bajai műhelyen kívül. A márka 2014-ben indult, azzal egyidőben, ahogy ide költöztem. És igen, van egy tavaly indított online női magazinunk is, mely a stílust kedvelő, vidéki közösségeket hivatott összekapcsolni. A színes és egyedi, önmagukat felvállaló fővárosi szféra példája által inspirálva, szeretnénk népszerűsíteni Magyarország kisebb városaiban is azt, hogy a belsőnk megismerésével vállaljuk fel igazi személyiségünket az öltözködésünkben is, hiszen egyediségünket élvezni kell és megjeleníteni. Missziónk a külső és belső harmóniánk megteremtése, az önismeret, a kreativitás, a divat és az öltözködés eszközeivel. 
- Hogyan tudsz ennyi mindent összeegyeztetni? Hiszen egy gyönyörű családod is van.
Lehetetlen. Ha egyik megy, a másik kevésbé. Azért is van, hogy a magazin most egy picit lelassult, de folyamatosan nyitott szemmel és szívvel járok, hogy olyan partnereket, segítőket vonzzak be, akik tudnak azonosulni velünk. Emellett nagyon igyekszem és különös figyelmet fordítok arra, hogy a családdal töltött idő, kielégítő legyen és senki ne érezze mellőzve magát, és azt tapasztalom, hogy ha az időmenedzsmenttel jól bánok, akkor nyugodt vagyok, kiegyensúlyozott és ezáltal az otthon töltött idő is sokkal kellemesebb. Most azon dolgozom, hogy a hétköznap délutánok mellett a hétvégék is nagyrészt a családé legyen, egyelőre lehetetlen küldetésnek bizonyul. 
- Mik a terveid a jövőre nézve?
Letisztulás. Nem szeretnék a 'sokat akar a szarka' csapdájába esni, így most az elsődleges cél az, hogy a környezetem, a vevőim visszajelzései és az érdeklődések alapján azokat a szolgáltatásokat erősíteni, amire szükség van, a többit pedig kiosztani vagy megszüntetni. Álmok vannak továbbra is, sőt 5-10 éves tervek is vannak, de egyelőre megtartom magamnak, hátha nem sikerül összehozni (nem babonából). :) 
https://www.facebook.com/stilusmuhely
ReAd-blog
#interjú #cikk #önismeret #női #vállalkozás #műhelymagazin #beango #stílusműhely #kretterbea 
84177795_2816605321732797_6590457445460475904_o.jpg

Pajtikkal könnyebbek a mindennapok minden családban

Interjú a Pajtizoo tulajdonosával

kattica-1.jpg

Szülőként az egyik legnagyobb gondot a játékok tárolása, a gyors, hatékony rendrakás okozza. Na meg az olyan kedvencek beszerzése, amik tartósak, moshatóak és az ember rájuk nézve nem kap szívgörcsöt azonnal. A legtöbb weboldalon olyan termékek kaphatók, melyek a gyerekeket csábítják csak. Ezen a gyakorlaton változtat nagyban a Pajtizoo, hiszen a szülőknek is jó megoldást kínál. Nem csak a gyerekek szívéhez akar közel kerülni a tervező, hanem a felnőttekéhez is, amit kifejezetten imádok. Szeretgetni való kedvenc a csemetéknek, örök társ, a szülőknek pedig kényelmes, praktikus tárgy, mely nagy segítség a telepakolható, mindent elnyelő tárolók személyében.

Pajtik és a Kacatfaló. Kit nem nyer meg magának Sünpic Úr, Tapsi Nyuszi, Katt Ica vagy Panda Manda, esetleg Kacatfaló rögtön? A gyerekszívekhez, biztos vagyok benne, közel kerülnek azonnal ilyen nevekkel, fizimiskával. Ma ők mutatkoznak be nálam és Pajtizoo.

logo.png

A tulajdonos így ír munkájáról a weboldalán.

"A textil volt az első szerelmem. Mindig tudtam, hogy a pamutok, vásznak, selymek az én valódi otthonom. Mély kötődés fűz hozzájuk, melyből táplálkozom, melyből teremteni és alkotni tudok.

Hiszek a fenntartható fejlődésben, ezért a Pajtizoo minden termékének elkészítésekor törekszem a zero waste-re. Nálam minden apró anyagdarab feladatot kap, és új értelmet nyer."

- Mikor és milyen indíttatásból jött létre a Pajtizoo? Van személyes vonatkozása is? 

Olyan munkát szerettem volna, ami nincs fix munkaidőhöz kötve, hiszen kétgyermekes édesanyaként rugalmas időbeosztásra van szükségem ahhoz, hogy a család és a háztartás ügyes-bajos dolgait menedzselni tudjam.

- Mi a cél a termékekkel? Kiknek készül elsősorban?

Az ötlet onnan jött, hogy mi is rengeteg plüsst kerülgetünk otthon, láttunk egy hasonló terméket az interneten, de én szerettem volna azt még tökéletesebb módon kivitelezni és megvalósítani. Korábban is a textil volt a fő profilom csak más vonatkozásban, így nem állt távol tőlem ezeknek a termékeken a létrehozása, professzionális minőségben való legyártása. A boldog gyermekmosolyokért dolgozom.

Az Állati Pajtik 0-4 éves korú gyerekeknek, a legkisebbeknek készültek, de tervezzük nagyobb méretben is elérhetővé tenni.

A Kacatfaló szélesebb körben, kicsiktől a nagyokig, akár felnőtteknek is kényelmes lehet a maxi fotel.

A gyártást megelőzte a saját gyerekeimmel (9-15 évesek) és a keresztlányommal (2 éves) való tesztelés. Kérdés volt, hogy mekkora méretben és milyen alapanyagból készüljön, hiszen fontos volt, hogy strapabíró legyen. A tesztelés során többek között a cipzár elhelyezésében odafigyeltünk arra, hogy ne karcolja pl. a parkettát, ezért nem szerettük volna alulra tenni a végét, de az sem lett volna jó, ha felül, mert az a gyereknek lesz zavaró, ezért mindenki saját maga választhat, hogy kényelmes neki. Mindkét oldalra lehet húzni a cipzár végét. A Pajtik esetében a töltet mennyiségét kellett pontosan meghatároznunk, hogy abba kényelmes lehessen zsuppanni. Az alapanyagok egy terméken belül is különböző tapintásúak, ami fejleszti a gyerekek taktilis érzékelését (tapintásra vonatkozó érzék), például a Katt Ica pöttyei puha polár anyagból készültek. Szerettük volna, hogy kedves, barátságos tekintetük legyen a Pajtiknak. A Sünpic Úr arcának tökéletesítésében a kisebbik lányom segített, mivel először neki nem terveztünk szájat, de Zsófi jelezte, hogy itt még hiányzik egy piros mosolygós száj, hogy a süni is olyan vidám legyen, mint a katica.

Igyekeztünk minél szélesebb választékot nyújtani, kislányoknak, kisfiúknak  egyszínű és mintás alapanyagokat is használni, akár kamaszok is találnak stílusuknak megfelelőt.

Az állatpark bővítése tervezés alatt van, hiszen a pajtikból sosem elég!

 

sunpic-ur-1.jpg
 
- A pajtikat mi ihlette? Mindegyikre ruháztál fel valamilyen személyiséget képzeletben?
Az alapanyagokhoz találtuk ki az állatokat. A pajtiknál az alapforma ugyanaz, fontos volt, hogy kivitelezhetőek, minél élethűbben megjeleníthetőek legyenek az állatok karakterei, a katicánál a pöttyök, a süninél a tüskék, a nyuszinak a füle és a panda exkluzív fehér színe. Fontosnak tartottuk, hogy a pajtik barátságos, szerethető személyiséggel is rendelkezzenek, amellett hogy pihe-puhák és strapabíróak is egyben.
panda-1.jpg

- Mit jelent számodra a munkád? Miért szereted? Milyen pluszt ad neked a megélhetésen kívül?

Szerencsés vagyok, mert azt csinálom, amit szeretek. A munkám egyszerre a hobbim és a hivatásom. A leghosszabb, legfárasztóbb munkanapot is imádom és ebből az elkötelezett lelkesedésből minden Pajtizoo termékbe csempészek egy kicsit. Már egész kicsi gyerekként a textilekhez vonzódtam és kislányként babaruhákat alkottam. Édesanyám varrógépét szerettem volna használni, mikor még el se érte a lábam a pedált. Ez az, ami feltölt és energiát ad. Nálam minden apró anyagdarab feladatot kap, és új értelmet nyer.  

- Vannak benne nehezítések? Például munka és család, háztartás? Vagy az idő hiánya?

Igen, nagyon nehéz a munkát összeegyeztetni a család és a gyerekek programjaival és a háztartással, de azt gondolom, minden édesanya küzd az idő hiányával és annak beosztásával.

- Van kitűzött célod? Szerinted a Pajtizoo hol fog tartani 10 év múlva?

Cél volt, hogy segítséget nyújtsak más otthonokban is a gyerekbarát rendtartásban, nincs is jobb móka annál, mikor együtt pakoljuk meg a Kacatfalót a kedvenc plüssökkel, vagy mikor kitaláljuk, hogy játszunk a Kacatfalóval és együtt pakolunk ki belőle. A Pajtik pedig a legjobb barátok lehetnek a kicsiknek. Szeretnénk bővíteni a termékskálát, nagyobb választékot kialakítani. Célom egy jól működő, stabil webshop fenntartása, amit akár a gyerekeimnek is továbbadhatok majd.

Nos. Azt hiszem egy olyan termékcsaládot sikerült elkészíteni, ami jó a gyerekeknek és a szülőknek is egyaránt. A Pajtizoo cuki termékeit megtekinthetitek a facebook oldalukon itt és a gyönyörű weboldalukon itt.

 

kacatfalo-cicak-es-hazak.jpg
kacatfalo-szilvakek-2.jpg

 

Pont ott segít, ahol a legszükségesebb

Babarózsa blog és kismama coach, Kovács Edina

  

79528101_705133373341747_6867731540428718080_n.jpg

"Mindig is sok ember vett körül a munkámat, illetve a magánéletemet tekintve. Többnyire azok a helyzetek, szituációk találtak meg már egészen fiatal korom óta, amelyek mind egy irányba mutattak, hogy segítsek másoknak."

Írja Kovács Edina a Babarózsablog írója, aki kismama coach. Nagyon izgalmas és fontos munkája van ezáltal. Egy kismama vagy frissen szült anyuka a legsérülékenyebb a világon. Ezer kérdés, kétely él benne, amivel rendszerint nincs kihez fordulnia. Őrlődik magában és szenved. Edina ebben segíthet sokaknak, ő az, aki meghallgatja őket. Ma őt faggatom magáról, a foglalkozásáról és a blogjáról, ami az egyik kedvenc blogom.

-Mit jelent pontosan a kismama coach munkakör? Hogyan találtál rá és döntötted el, hogy ez a te utad?

Kislányunk érkezése után fokozatosan jöttem rá arra, hogy küzdhetek a saját utam ellen, vagy élhetek azzal, hogy támogassak minden olyan személyt, akinek szüksége van arra. Így az utóbbi mellett döntöttem, és végül a saját utamból kiindulva arra a döntésre jutottam, hogy az édesanyákkal szeretnék foglalkozni. Így a személyes beszélgetések mellett írásos formában is megpróbálok segíteni a hozzám fordulóknak.

Bővebben, amikor 2014-ben megszületett a kislányunk, Fanni, fantasztikusan éreztük magunkat a férjemmel. Ahogy szokott lenni, minden csupa rózsaszín volt. Majd amikor betöltötte a 4. hónapot kórházba kerültünk vele. Szörnyű éjszakákat töltöttünk benn. Ő a rácsos ágyában infúzióra kötve sírt, én meg a szülőknek éjszakára kirakott széken. Annyi lett a rózsaszín ködünknek, és helyébe az aggódás, a kérdések, és a rossz anya érzések kerültek. Aztán, ahogy teltek a hetek és a hónapok, sikerült mindenkinek feldolgoznia a kórházban ért sokkhatásokat. Azonban az élet úgy hozta, hogy kanyarított elénk egy újabb betegség általi megpróbáltatást. Újabb átvirrasztott éjszakák általi kisírt karikás szemek kérdőn néztek vissza rám a rideg kórházi mosdó tükréből, hogy vajon mi lehet a gond, hogy újra idekerültünk. Hosszas vizsgálatok, orvostól orvosig való rohangálásoknak köszönhetően végül a gyerekorvosunkkal kart karöltve elkezdtünk egy olyan hozzátáplálást, amely sokakat elítélésre sarkalt. Mindenből csak natúrt, menteset készíthettem, és gyümölcsök közül szinte csak az almát ehette, de azt is csak módjával. Majd 23 hónapos korában végre kiderült, hogy a kislányunknak fruktóz intoleranciája van. Ami nem egy komoly "betegség", azonban mivel szinte minden étel tartalmaz fruktózt, így kiemelten oda kellett arra figyelni, hogy mit ehet meg, és mit nem. Mivel az előzményekből kiindulva mi ehhez már hozzá voltunk szokva, így nem sokkolt bennünket a dolog.

Azonban egy dologgal nem számoltam. Mégpedig az anyukák mérhetetlen rosszindulata felém, amiért más étkezést követek, mint az átlag. Voltam én minden. Különc, rossz anya, aki megvádoltak azzal, hogy szándékosan éheztetem a gyermekemet. Egy kezemen megtudom számolni, hogy hány ember állt mellettünk ebben az igen nehéz időszakban! Majd amikor világossá vált számomra, hogy én vagyok mások szemében a rossz édesanya, betelt a pohár és elkezdtem helyén kezelni ezeket az embereket. Még inkább befelé figyeltem, és tudatosan kizártam mindent és mindenkit, aki nálam okosabbnak hitte magát a saját gyermekünk étkezését tekintve. Innen van ma is azaz anyai erőm, amit végül is a kislányunkért való kiállásban szereztem meg.

78641708_789726578139801_9161700781840138240_n.jpg

- Kiknek ajánlod? Miért jó egy coach munkáját igénybe venni?

Leginkább azoknak ajánlom, hogy menjenek el egy coachhoz, akik azt érzik, hogy külső segítségre lenne szükségük az életük kerekebbé tételéhez. Ma már rengetek olyan segítő van, akik speciális területeken tudnak segíteni.

Én azt vallom, hogy ha egy nő magabiztos lábakon áll, akkor képtelenség kibillenteni abból. De ehhez pontosan ismerned és tudnod kell, hogy te mit is szeretnél valójában! Egy jó coach feldob, elgondolkoztat, és irányba állít, hogy rágyere, mi a jó neked. Kihozza a már egyébként is benned lévő erősségeidet, rávilágít arra, amit sokszor még magunknak se merünk bevallani, hogy mi is valójában a szívünk vágya és ehhez megadja a kellő bátorságot, hogy azokat a lépéseket meg is merjük lépni.

- Milyen visszajelzéseket kapsz ezzel kapcsolatban?

Őszintén mondom, hogy csupa pozitív visszajelzést kaptam eddig, de tényleg. Ma a kismamákkal az orvosokon, és a védőnőkön túl senki nem foglalkozik. A lelkükkel meg pláne. A már nálam járt anyukák többsége tudja, hogy ha egy kicsit is elbizonytalanodnának, akkor továbbra is bizalommal fordulhatnak felém.

- Mivel gazdagodtál te magad, munkád során? Formál téged is valamennyire ez a munkakör?

Abszolút formál, mivel úgy érzem, hogy ezek által a beszélgetések által én is képes vagyok saját magamban olyan új dolgokat felfedezni, amelyek az önismereti fejlődősében elengedhetetlenek. Egyik, másik édesanya által hozott megoldandó helyzet olykor rádöbbent arra, hogy az ember valójában mennyire tudná irányítani a saját életét, ha képes lenne elfogadni a változással járó nagyobb lépéseket, és nem a félelem rabjaként élne. Így erre az anyukák által napi szinten emlékeztetve vagyok.

- Van valami amire extrán odafigyelsz, fontosnak tartod?

Alapvetően egy toleráns, megértő, nyitott személyiség vagyok, így számomra az adott helyzetre való ráhangolódás természetesen és könnyedén megy. Amit viszont fontosnak tartok, és el is mondok minden alkalommal, hogy a titoktartás minden témában, helyzetben és esetben él. Hiszen a bizalmas, őszinte hangvétel enélkül az egész beszélgetés nem érne semmit.

78836759_807383576352330_4054554925353402368_n.jpg

- Egy nagyon klassz kis blogot vezetsz, amit én is olvasok rendszeresen, mint említettem korábban. Rengeteg lelki finomság van benne és izgalmas témák. Olyanok, amiket illik az szőnyeg alá söpörni és nem beszélni róla. Te viszont minden témához meglehetősen érzékenyen állsz, te nem elhallgatod, hanem mered kifejteni az álláspontod, írsz egy cikket róla és ezzel sokaknak segítesz. Ez a blog a Babarózsa. Mesélnél róla? Mikor indult, mikről van szó benne, milyen célközönségnek szól?

Köszönöm szépen, rengeteg munkám van benne, mivel minden segítség nélkül, teljesen egyedül találtam ki és építettem fel. A Babarózsa blog 2016-ban indult, amikor még otthon voltam a kislányunkkal, és mivel (akkor még :-) jó alvó volt, így rendkívül sok szabadidővel rendelkeztem. Majd egy nap összeszedtem a bátorságomat és elkezdtem írni. De ha teljesen őszinte akarok lenni, elképzelésem se volt arról, hogy ez mennyire tud bennem kiteljesedni, vagy túlnőni.

A legfőbb célcsoportom a kismamák, illetve a kisgyermekes anyukák. Olyanok, akiknek az önbizalmuk megerősítésében tudok segíteni. Továbbá, hogy kihozzam a bennük lévő erőt, amit ugyan nem minden pillanatban érez egy édesanya, de ez ettől még ott van mélyen legbelül, csak ki kell hozni önmagunkból. Az oldalamon rendszeresen jelennek meg cikkek, ahol az egyszerű témáktól kezdve, a bonyolultabbig minden megtalálható. Így ennek megfelelően a blog oldalam az anyukák lelkének erősítésével, és ezeknek az általam fontosnak tartott üzeneteknek az írásos verzióját tartalmazza.

- Mivel foglalkozol, mit csinálsz szívesen, ha épp nem dolgozol?

Rendszerint írni szoktam. Egészen fiatal korom óta szinte mindenre van külön füzetem, ahová az általam vélt fontos dolgokat vezetem. Emellett szeretek olvasni, imádom az új könyvek illatát. De természetesen a családom az első. A velük közösen eltöltött idő, az ami valójában kikapcsol és feltölti a lelkem.

- Van az élethez valami mottód vagy ami szerint éled az életed?

Az egyik kedvenc könyvem Edit Eva Egertől a Döntés című könyv. A könyv elolvasása teljes mértékben megfogalmazta azt, amit valójában az életről gondolok. Vagyis, hogy az embernek mindig minden helyzetben van döntési lehetősége!

Az már egy másik kérdés, hogy a választások között sokszor olyan lehetőségek is szerepelnek, amelyek számunkra kényelmetlenek, nehézkesek vagy éppen bonyolultnak tűnnek elsőre. Na meg persze azt se felejtsük el, hogy az is döntés a részünkről, ha nem változtatunk egy adott helyzeten, hanem mindent hagyunk úgy, ahogy éppen van.

 - Hogy látod magad 5-10 év múlva?

Bízom benne, hogy 10 év múlva már elfogadott lesz az, hogy az anyukáknak a lelkükre is oda kell figyelni, nem csak a szülés utáni testük formázására. Ma azt látom, hogy sokkalta inkább fontos a külsőség, hogy a várandósság alatt, majd a szülést követően minden nő toppon legyen. De hol van mindeközben a lélek?!

Remélem, hogy az elkövetkező években már nem lesz támadási felület egy anyukában sem, ha úgy érzi, hogy felborult benne az egyensúly, és szeretne ennek rendezéséhez segítséget kérni.

 ReAd-blog

#interjú #blog #coach #blogbejegyzés #post #bloggerélet #kismama

79003712_1336739683174704_1615000590553710592_n.jpg

 

Gyerekek álmát őrzi...

Manó ágyak

75407718_2642790859114245_5117718489716490240_o.jpg

Családi összefogással készülnek a Manó ágyak, melyek az apróságok álmát őrizik. Egyediségével, izgalmas ötleteivel kitűnik az átlagos ágyak közül egy-egy Manó ágy. Melyik gyerkőc nem aludna szívesen egy mesebeli alvóhelyen? Ma Manó ágyak két tulajdonosa mesél munkájáról, nehézségeiről és a szép pillanatokról.

-Manó ágyak. Honnan ez a kedves név ötlet, az elgondolás, hogy pontosan ezzel foglalkozzatok?

Férjemmel korábban is kollégák voltunk egy elég stresszes munkakörben. Mindig valami kreatív tevékenységről álmodoztunk és arról, hogy egyszer a magunk urai leszünk. Amikor várandós voltam az első kislányunkkal, Lottival, nagyon sok anyukás fórumhoz csatlakoztam, ahol rengetegen kerestek akkoriban házikó ágyakat. Egyszer megmutattam a férjemnek, hogy milyen jól néznek ki és nekem is mennyire tetszik.

Mire ő: hát akkor csinálok majd a Lottinak!

Láttam, hogy nem igazán találnak megfelelő készítőket az anyukák, ezért egyikőjüknek felajánlottam, hogy a férjem elkészíti neki amolyan kikapcsolódás gyanánt, munka után. Hát így kezdődött az egész. Ez a kedves édesanya utána többször is ajánlott minket, így sorra érkeztek a megkeresések. Láttam, hogy muszáj csinálni egy Facebook oldalt, nagyjából 3 perces gondolkozás eredménye lett a Manó ágyak név, amit azóta is imádunk.

- Mióta van a piacon a Manó ágyak? Mennyire volt döcögős az indulás? Most ott van, ahol terveztétek?

A vállalkozás lassan 3 éve működik. Az indulás és utána a fejlődés is a mai napig olyan, mint egy álom. Folyamatosan jönnek az újabb és újabb ötletek, folyamatosan fejlesztünk, invesztálunk új gépekbe, egyre többféle bútort és gyerekszoba kiegészítőt készítünk. Amikor ez az egész elindult, egyáltalán nem gondoltam, hogy ilyen hamar idáig eljutunk. A férjem sokkal optimistább nálam, azt állítja, hogy ő tudta! 

mano_agyak-5.jpg

- Mesélnétek azokról a mérföldkövekről, ahogy felépült, egyre sikeresebb lett, előrébb lépett a kis vállalkozás?

Nagyjából 1 évig működtünk úgy, hogy munka mellett csináltuk az ágyikókat a férjemmel, nem volt akkoriban még segítségünk. Aztán az egyre növekvő igény miatt apukám - aki szintén rendelkezik asztalos végzettséggel - csatlakozott hozzánk, és bizonyos részfeladatokat az akkoriban bérelt műhelyünkben ő csinált. 16 hónappal első kislányunk születése után, megszületett második kislányunk, Lujza is. Ez időtájt költöztünk az agglomerációba egy kertes házba, ahol felépülhetett a saját kis műhelyünk. Ekkor a férjem kilépett a munkahelyéről és már főállásban készítette az ágyakat. Ez volt talán a legnehezebb és legizgalmasabb, legrizikósabb döntés, amit az álmaink elérése érdekében közösen meghoztunk.

- Mi a legnehezebb és legszebb része a munkátoknak?

A legnehezebb, amikor kapacitás hiány miatt nemet kell mondanunk egy-egy megkeresésre.

A legszebb része, amikor visszajeleznek az anyukák, hogy mennyire jól alszanak az új ágyikóban a kismanók és mennyire szeretik.

- A sok pozitív után egy kis negatív is érkezzen. Mesélnétek a nehézségekről, a kudarcokról, a másolók által generált csalódottságról? 

A házikóágyakat értelemszerűen nem mi találtuk fel, ez egy Skandináviából induló stílusirányzat volt, ami meghódította és folyamatosan hódítja a világot. Tehát az, hogy nem kizárólag mi készítünk ilyen ágyakat, az teljesen elfogadható és természetes jelenség. Nagyon sok konkurenciát ismerünk, kifejezetten jó kapcsolatot ápolunk. A gondot azok a készítők okozzák - leginkább lelkileg - akik a szellemi termékeinket próbálják eltulajdonítani. Mi soha nem csináltunk ilyet, mindent amit elértünk kizárólag önerőből értünk el, nem volt szükségünk lesni másoktól, nem lopikáztunk ágyakról készült képeket és eszünkbe sem jutott hasonló. Nagyon fáj, amikor mások az általunk kőkemény munkával kitaposott ösvényen próbálnak előrébb jutni. Mind a ketten igazán lelkis emberek vagyunk és igazán nagy szeretettel, szívvel-lélekkel építgetjük a kis vállalkozásunkat. Természetes, hogy fáj, amikor igazságtalanul eltulajdonítanak valamit ebből a sok jóból, amit az évek alatt létre hoztunk. A Manó ágyak ezektől a kis apró szeretem dolgoktól, amik belőlünk jönnek, Manó ágyak. A saját szeretetünket, elhivatottságunkat és kreativitásunkat tükrözik. Szuper lenne, ha legalább ezeket meghagynák nekünk!

74887164_2642790982447566_4676748184481955840_o.jpg

- Milyen visszajelzés volt az, amit megjegyeztetek örökre, annyira a szívetekbe égett, feltöltött a munkátokkal kapcsolatban?

Huh, hát több ilyen emlékezetes visszajelzés is van.

Volt egy édesanya, aki gyakorlatilag könyörögve hívott fel, az anyai fülem azonnal meghallotta, hogy nagy a baj, hogy tönkre fog menni a házasságuk és az idegrendszerük, mert egyszerűen nem alszik a gyermekük a kiságyban, köztük nem szeret, egyetlen reménye egy új ágy, beleszeretett a házikó ágyakba, de képtelen kivárni a már akkor is nagyon hosszú vállalási időnket. Bevállaltuk. Éjszakánként csinálgattuk a férjemmel, hulla fáradtak voltunk, de éreztük megéri. Átadtuk az ágyat, másnap reggel érkezett a köszönő levél: a kisfiú egyedül ment ágyba és reggel 8-ig egy hang nélkül aludt. Akkor már megvolt a második kisbabánk is, annyira, de annyira kimerült és fáradt voltam, bizonyára a hormonok is működtek még bennem, így hát elsírtam magam. Hihetetlenül jól esett, soha nem felejtem el azt az üzenetet.

A másik csodás visszajelzés az volt, amikor a Pici Piacon álltunk már órák óta az asztalkánk mögött, már be voltam rekedve annyit beszélgettem a szülőkkel az ágyakról, és egyszer csak odaszaladt egy kisfiú a férjemhez és megölelte, azonnal összepacsiztak és beszélgetni kezdtek. Pár másodperc múlva megérkeztek a szülők is. Kérdezték én vagyok-e az, akivel leveleztek. (Velem ugye nem szoktak találkozni az átadások alkalmával, a férjem egyedül viszi az ágyakat, hogy minél kevésbé zavarjuk a családokat a jelenlétünkkel.) Mondtam minden bizonnyal én. :) Kiderült csak azért jöttek el a Pici piacra, mert látták, hogy kint leszünk és mindenképpen meg szerettek volna ismerni személyesen is. Ha nem lettem volna annyira lesokkolódva és meghatódva tuti elsírtam volna magam örömömben. Nem gondoltam, hogy valaha ilyen módon ugyan, de ilyen sokat fogunk jelenteni más családoknak és közvetve részesei lehetünk a mindennapi életüknek.

74230315_2642790715780926_1054884306230444032_o.jpg

- Hogyan tudjátok ezt a munkát összeegyeztetni a családdal, a többi teendővel? Mert egy vállalkozás nem csak 8 órás munkából áll, hanem jóval többől. a tiétek sem csak eladja azokat a gyönyörű ágyakat, hanem rengeteg egyéb munka is van vele.

Nagyon nehéz összeegyeztetni a céggel kapcsolatos teendőket a családdal. Két kislányunk van, a 3,5 éves Lotti és a 2 éves Lujza. Nem járnak bölcsibe, itthon vannak velünk. A férjem nagyon sokat dolgozik, rengeteg munka van a műhelyben, de igazán sok tartalmas időt töltenek együtt a lányok az apukájukkal, aminek én szívből örülök. A legjobb apa, akit csak kívánhatok. A gyerekek is nagyon apásak, odáig vannak érte!

A telefonokat én fogadom, az adminisztrációt, számlázást, megrendeléseket, marketinget, közösségi oldalainkat, fejlesztéseket, árlistákat, stb. én csinálom, ezeket általában a délutáni alvásidőben (ha épp nem kell főznöm), vagy éjszaka szoktam intézni. És meglepő módon rengeteg anyuka azonnal válaszol este 11-kor vagy éjfélkor és indul is az éjszakai anyák közti traccsparti, amit imádok! 

- Hogy látjátok a céget 10 év múlva?

10 év múlva már bejáratottan fog működni a manufaktúránk, több alkalmazottal és egy hatalmas műhellyel rendelkezik majd a Manó ágyak, és nem 4-6 hónapos, hanem maximum 6 hetes teljesítési idővel fogjuk gyártani a csodálatos egyedi ágyakat és egyéb gyerekszoba bútorokat és kiegészítőket.

Manó ágyakat megtaláljátok a facebookon vagy a weboldalukon 

A baba és kisgyermek ágyak mellett még sok szép dolgot, köztük könyvespolcokat, asztalokat székekkel, játékbaba ágyakat, ifjúsági és emeletes ágyakat is találhattok a kínálatukban.

Manó ágyak, ahol a kicsik is nagyot álmodhatnak!

ReAd-blog

#interjú #ágy #riport #blog #gyerekágy #babaágy #ágyak #családi #családivállalkozás #manóágy

 67377241_717938498640372_7111574297159663616_n.jpg

67302942_1296610020488261_6839552530582601728_n.jpg

74495926_568412937058697_2336150261254324224_n.jpg

67294266_1700925683385751_7730592849607000064_n.jpg

 

 

 

 

 

 

A digitális világ és a fiatalság-Interjú egy digitális kommunikáció és intelligencia szakértővel

Sokat tanul a fiataloktól, inspirálják a munkájában, azt vallja a szakértő

Az internet világa beszivárgott nagyon gyorsan a családok mindennapjaiba. Lehet jól csinálni, rosszul vagy sehogy sem, de kizárni lehetetlen a netet. Sokszor eltűnődök magam is, hogy elég jól teszem-e a dolgom, a gyerekeimnek hasznos dolog vajon a saját meglátásom vagy ellenkezőleg. Hagyjam számítógépezni, tablettezni vagy inkább zárjam el előlük teljesen? Mutassam meg, mennyire klassz dolog, hogy az internetnek hála egy szempillantás alatt olyan dolgokat megtudhatnak, megnézhetnek, ami normál esetben sosem? Vagy bárkivel, bármikor beszélgethetnek, akár a világ túlfeléről is. Na de mi lesz, ha valami csúnyába botlanak? Zaklatás, visszaélések és hasonló dolgok is a velejárói a nagy digitális szabadságnak, ha nem figyelünk eléggé. Hogyan kellene jól csinálni?

Ma egy olyan hölgyet mutatok be, aki ezzel foglalkozik. Az öt gyerekes Fülöp Hajnalka Digitális kommunikáció és intelligencia szakértő. Már rég felfigyeltem a munkájára és sokszor olvasgatom a cikkeit. Rendkívül jó meglátásai vannak és érdekes dolgokról ír, gyermekközpontúan, vidáman, cseppet sem szűklátókörűen. Köszönöm, hogy vállaltad az interjút, melyben mesélsz a munkádról, magadról.

18423980_10208876258491743_3486625997953003882_n.jpg

Fotó: Balázs Gusztáv

 -Mit tudhatunk rólad? Izgalmas munkát végzel, nagycsaládos anya is vagy. Folyton pörögsz, aktív vagy. Hogy kerültél erre a területre?

Örülök, hogy beszélgetünk, köszi a lehetőséget! Három kívánságom volt gyerekkorom óta: írni, olvasni  és saját család: gyerekekkel lenni. Boldog vagyok, hogy mindegyik sikerült, hisz 20 éves korom óta vagyok édesanya, közel 25 évig voltam kisgyerekes, a legnagyobb 29, az  ötödik gyerekem 13 éves. (A többiek 27,25, 20 évesek.) Fővárosi lakótelepi kamaszélet után 19 éves koromban építkezni kezdtünk Szadán, a családunk már itt nőtt fel, ezért is inkább érzem magam már szadainak. A kert, a ház, a falusias környezet, a természeti táj és az emberek mentalitása is óriási erővel hat rám, ránk. Oda-vissza. A munkámat tekintve nagy utat jártam be: kórházi ápolónőből értékesítő, majd újságíró lettem, utána sok informatikai és pedagógiai dolgot tanultam,végig a gyerekek mellett, az érdeklődésem mellett hogy családbarát munkám legyen, az hajtott. Három éve egyszülőként  vállalkozóvá is váltam, tehát több a lehetőségem. Honlapom itt: www.HajnalON.hu .Elsősorban újságíró vagyok, de sokszor digitális kommunikációt  tanítok, digitális szülő-nevelői tréninget tartok, ahol is a biztonságos és tudatos internethasználatot tanítom meg szülőknek, gyerekeknek és pedagógusoknak. Persze, ezeket mindig meg is írom cikkekben, és tananyagokat is készítek, és itt összeérnek a szálak. Egész életemre a több lábon állás, és  a párhuzamosság a jellemző.

- Hogyan lettél Digitális kommunikáció és -intelligencia szakértő? Mit takar a kifejezés egyáltalán?

Újságíróként tanultam és folyamatosan fejlesztem a kommunikációs készségeimet: jól kérdezni, értő módon hallgatni, apró, de sokat mondó jeleket megfigyelni a szeretett szakmám velejárója. A gyerekeim születésével egyidőben - 90-es évek-   több dolog is gyökeresen megváltozott: a digitális világ bárki számára elérhetővé vált, és a gyereknevelés csodája is 0-24 órában elvarázsolt és tanított engem is. A szakmai kihívások , az új dolgok tanulása, az önfejlesztés (gyereknevelés) és a munka világa, ráadásul a családbarát munka nálam egybeesett. A digitális világban való kommunikáció ezernyi ágát-bogát ugyanis meg lehet tanulni. Hogy ez egy intelligenciaként is leírható, az pedig azért van, mert  a digitalizáció olyan sokrétűen áthatja az életünket, hogy az érzelmi, értelmi mellett a digitális tudatossággal (DQ) a teljes életminőségünk is javulhat. Emellett a szülőség is tanulható,szerintem mindenki érzi, hogy milyen jó lehetőség “gyémántot “csiszolni és csiszolódni”:). Ez a kettő egyben  olyan nagyszerű felfedezés számomra, hogy elhatároztam és teszem is: mindenkivel, akinek segíthet, szeretném megosztani a tapasztalataimat. A DQ a mindennapi életben, tanulásban, családi és párkapcsolatokban, álláskeresésben, vállalkozásban: mindenhol használható, és jól használva minden jobb minőségűvé válik ettől.A tudatos szülői jelenlét pedig magától értetődik, hogy mindenkinek jó..:). (A DQ modelljét bemutatom  ld. itt.) 

- Mit tartasz elsődleges feladatodnak a munkáddal kapcsolatban? 

Hogy odafigyeljek a közönségemre, tanulóimra, hallgatóságomra és mindig friss, személyre szabott és mindig friss és érdekes anyagot adjak át. Digitális térben gyereket nevelni tanuló szülőknek vagy tizenéveseknek, tanároknak: mindig máson van a fókusz. Fontos hogy mindig kérjek és adjak visszajelzést, ez szerintem kulcsfontosságú minden emberi kapcsolatban, így a munkában is. Tréningeket, előadásokat, workshopokat tartok, cikkeket, riportokat, tudósításokat írok, és már ki-kikacsingatok más műfaj felé is: játékokban, rádióműsorban, videókban is részt veszek már. A lényeg, hogy minél interaktívabban, a résztvevőket bevonva tudjam átadni ezt a tudást és segíteni ezzel az emberek kapcsolatait, életminőségét. Hálás vagyok, hogy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet Programjában dolgozhatok 10. éve, velük együtt teremtünk értékeket a gyermekek, a családok számára.) *

- Kik tudják hasznosítani a munkád és milyen területen? Kik tudnak megkeresni?

  A legtöbbször iskolákból keresnek meg, de már óvodák is jelentkeznek,és szülők is sokszor hívnak. Ez azért lehet, mert a pedagógusok töltik a legtöbb minőségi időt a gyerekekkel, ők - képzett nevelőként- hamar észreveszik a digitális, mediatizált környezet hatásait a gyerekeken. Ez lehet rossz (pl.figyelemzavar, indulatkitörések, beszűkültség, agresszió, stb.) és lehet jó is,  (pl. jobb kooperáció, közös nyelvi-digitális kód, szókincsnövekedés, problémamegoldás, vállalkozó szellem, stb.), amit viszont nem mindig tudnak felismerni és a helyén kezelni. Ők hívnak el, hogy tartsak a gyerekeknek interaktív előadást. Felkészülök “belőlük”, viszek filmeket, játékokat, nagyon jó sokszor: nem mennek ki szünetben és volt, hogy ebédelni is én küldtem el őket, annyira bevonódnak..persze én is:)  Becsülöm a pedagógusokban, hogy felismerik a helyzetet és ők is szeretnének tanulni biztonságos internethasználati ismereteket... Ilyenkor a digitális pedagógiai módszereket is bemutatom, forrásokkal, gyakorlatiasan, hisz a mai gyerekeket így lehet és kell tanítani szerintem. A harmadik kihagyhatatlan szereplő pedig a szülő, aki “kütyüző” gyereket nevel otthon. (és maga is digitális eszközhasználó). Nekik egy előadástól egy egész délelőttös tréningig,v agy személyes konzultációig sok módon tudok segíteni: hogyan alakítsuk ki a családi együttműködést egészségesen és szeretettelien a digitális eszközökkel és azok nélkül?    Most a tehetséges gyerekek, fiatal felnőttek fejlesztésébe is bekapcsolódtam: digitális készségekkel, a mesterséges intelligencia mindennapjainkban való felfedezésében segítek nekik. Hogyan tudnak úgy tanulni, fejlődni, hogy a jövő munkaerőpiacán is boldoguljanak és persze belecsempészem azt is hogy a digitális világ hogyan segíti a családbarát munkavégzést. Mindig úgy tartom a foglalkozásokat, hogy gyakorlatias, azonnal használható trükköket, tippeket, iránymutató elveket hagyjak ott. És mindig erősítem a hallgatóság önbizalmát, úgy érzem, nagyon sok jó erőfeszítést nem jelez vissza senki. Tisztelet és hála a szülőknek, pedagógusoknak, és sok szeretet a gyerekeknek, tiniknek! Gyakorló szülőként érzem, milyen drága az idő, de ha olyat kap az ember, ami hasznos, amit aznap tovább mondhat, tehet, és jobb lesz neki, akkor megérte. 

- Mit gondolsz a mai digitális világról? Miben könnyíti az életünk meg és miben nehezíti?

Mint minden, ember által kitalált dolog, eszköz, sokféleképp használható. Szerintem még soha nem volt ilyen könnyű kapcsolatot teremtenünk egymással, soha nem volt ennyi lehetőségünk a tudás megszerzésére, soha nem volt ilyen  sok lehetőségünk a világ javainak testreszabására..Szülőként, anyukaként a családbarát munkahelyeket, a családbarát vállalkozást is a digitális világ eszközei és előnyei segítik. Számomra egyértelműen egy áldás, nem lehetek elég hálás, hogy a digitalizációt kihasználva a lehető legtöbb időt tölthettem a gyerekeimmel és a számomra oly fontos munka világában is jelen maradhattam, 25 évnyi (!)folyamatos kisgyerekes anyaság mellett, és a tanuláshoz is óriási segítség volt.

A nehézségeit abban látom, hogy a digitális világban új kommunikációs terek jöttek létre, a személyesség és a fizikai kapcsolat elválik egymástól, sok visszaélésre és hamisságra ad lehetőséget. Ezért ezt a digitális kommunikációt meg kell tanulni, a új kereteket kell megrajzolnunk, megtanulni fókuszálni, önszabályozó folyamatokat és önismereti, öntudatos tevékenységeket kell magunk és környezetünk számára bevezetni. Ez lemondással, konfliktusokkal, csiszolódással jár, mint minden fejlődés. De megéri!

69345275_10214487251363058_8041451428461412352_n.jpg

 -Szoktatok kütyümentes napokat tartani? 

Igen, kirándulni, úszni, fürdeni, hegyekben lenni nagyon szeretünk, a nagy családdal közös programokat mindig kütyümentesen szervezzük. Szerintem az a fontos, hogy legyenek egymáshoz kapcsolódást segítő programok, rendszeresen, lehessen ezekre számítani, ez nagyon erős kötődést és bizalmat teremt, és nagyon megnyugtató hatással van minden szereplőre. Ennek kialakítása ( a saját önfegyelmezésével is) a szülő feladata. A gyerekek ebbe nőnek bele, számítanak rá, és a minőségi idő a gyerekkel óriási jelentőségű, semmi mással nem pótolható és mindig csak egyszer van. A gyerekkor nagyon rövid, még ha a nehéz napokon örökkévalóságnak is tűnik. De nem az. A gyerekek felnőnek, de a kütyük megvárnak. 

-Hogyan hasznosítod a munkád a való életben?

Nekem a munkám és a való életem egy és ugyanaz:) Nagyon sokszor használom a (két otthon élő fiamtól) hallott, látott, tanult dolgokat a munkában, és viszont: amiket tanulok, hallok, azt otthon is használom. Vagy a külföldi lapokban olvasott  VR, AR (virtuális valóság, kiterjesztett valóság) dolgokról csevegünk a vacsoraasztalnál, esetleg ők mutatnak egy 5 Minutes craft- trükköt a sütikészítéshez. De másban is igyekszem összekapcsolni a dolgokat: pl. az angol órámon azt a témát vesszük át, amiről pár nap múlva előadást tartok, így a (magyar) előadást is gyakorlom és az angol szókincsem is bővül. A tanárom és én is nagyon élvezzük ezt, nincs két egyforma óra...Ez egy önmagát javító, felfelé pörgő spirál. 

- Sokszor olvastam, hallottam tőled, hogy a gyerekek tanítanak. Mesélnél erről?

A gyerekektől tanult dolgokkal jobb lesz a “közös mentális tér” köztem és a gyerekeim között és viszont. Mivel biztonságosabban és tudatosabban használom a digitális teret, több előnyét élvezem: hatékonyabban dolgozom, jobb minőségűek az emberi kapcsolataim, több információ alapján jobb döntéseket tudok hozni.  És több időt takarítok meg, amit a feltöltődésre, az általam szeretett emberekre és dolgokra fordíthatok. 

- Mit gondolsz a mai fiatalságról? Mennyiben változtak a fiatalok a 10-20-30 évvel ezelőttiekhez képest? Miben jobbak, ügyesebbek?

Szerintem nagyon inspiráló a gyerekekkel, fiatalokkal dolgozni. Sok visszajelzést kapok tőlük  és adok is nekik. Úgy látom, erre nagy szükségük van: hisz ebben mindannyian egyformák vagyunk: szeretetre-elfogadásra vágyunk és szeretet adunk, jó esetben:)  És helyben is vagyunk : a mai fiatalok közül sokan élnek közülük - szerintem- társas magányban.., sokszor valódi kapcsolatok, érzelmileg elérhető szülők nélkül.. Az őszinte és nyitott beszélgetésekért- a netről, a neten- az emberi kapcsolatokról - nagyon hálásak  - és én is nekik. Ezzel együtt szerintem bátrabbak, nyitottabbak, vállalkozó szelleműbbek és a szellemi vagányságuk is erősebb. Szerintem erősen feszíti őket a netről érkező “minden szupi-szuper” és a “tökéletes” emberek virtuális világával való összehasonlítási “kényszer”. A kialakulóban való önbecsülésük egyik terepe lehet a virtuális világ, de nehéz megtalálniuk ezt a lehetőséget, sok felnőtt mentorálásra, társadalmi elfogadásra van szükségük. Ha tudatosan választják meg a netes (és fizikai) csoportjaikat, az embereket, akik hathatnak rájuk, akkor jó irányba változik az életük.Az életünk minőségét az emberi kapcsolataink határozzák meg leginkább, és ezeket a digitális térben is egyre tudatosabban tudjuk kezelni- tehát egyre jobban élhetünk. Erre sok fiatal már ráérzett, ezt jó látni! A média és a jelenlegi oktatási rendszer is kihívások elé állítja őket. Viszont soha nem volt még ilyen sok lehetőség az aktív állampolgárságra, amit sokan kihasználnak, és fizikai és digitális érdekérvényesítő és közösségépítő munkát végeznek. A klímaszorongást, a jövőjükért való aggódást is látom bennük, ezt is jól oldhatja az aktív közéleti és magánéleti tevékenység.  Kétélű dolog, de sokan bárkivel szóba tudnak állni, bárkivel együttműködnek, pl. egy online játékban vagy vásárlásban, projektben. Ugyanakkor nem olyan könnyű őket átverni, médiatudatosabbak, ez nagyon jó hír. Ezerfelé figyelnek, sok kapcsolatot ápolnak, úgy ahogy,,de “always connected”- - bekapcsolt állapotban vannak. Sokszor elmondják, milyen ellentmondásos a felnőttek és a média tanítása és pl. amit látnak a kommentszekciókban, csoportokban a felnőttektől: cseppet sem példamutató, frusztrált személyeskedő és buta megnyilvánulásokat. Nincs erre sokszor jó minta előttük. 

 15781073_10207821152434751_1378079059290322342_n.jpg

-Nehezebb a mai fiatalok élete, mint a régebbi gyerekeknek vagy könnyebb?

Nem szeretem az ilyen összevetéseket, mindenki a jelenben kell, hogy helyt álljon. A saját jelenében, nem a szülei, tanárai gyerekkorában ..Húú, ettől a témától “vadak lesznek a szemeim”- ahogy  az egyik lányom fogalmazott a minap..Ne várjuk el, hogy a mai gyerekek a szülők offline gyerekkorának megfelelően éljenek! Az emberiség történetében először fordul elő , hogy a felnövekvő generáció egy teljesen más társadalmi - kultúrális közegbe nő fel, mint a szülei. Legyünk rá büszkék, hogy mi, mai szülők vagyunk az egyetlen generáció, akik ezt a feladatot kapták. Álljunk bele, tanuljunk a gyerekektől, a fiataloktól, egymástól, magunktól, (magunkról ) és persze a szakértőktől:) (ez itt a reklám helye:)

-Saját gyerekeid nevelését milyen elvek alapján végzed?

Mi pont idén 25 éve waldorf óvodába- iskolába járunk, ez a pedagógia és szemlélet hatja át a mindennapjainkat. Az emberi szabadságba, a szabad gondolkodásba, a gyerek életkori sajátosságainak megfelelő legjobb körülmények biztosításában való hit vezet elsősorban. És a gyerekek tisztelete, a varázslatos, rugalmas és fejlődő gondolkodásuk megőrzése, kialakítása. Az olvasóvá neveléssel szuperképességeket adhatunk át: pl. a szövegértés, a szókincsük bővítése, az érzelmi intelligenciájuk fejlesztése, a rugalmas gondolkodás, önbizalom, önbecsülés- a mesék, regények, könyvek ezeket segítenek fejleszteni.Ebben hittem, ebben hiszek, ezt látom a digitális világban is beválni. Hisz aki gyorsan és értőn olvas, az a digitális világban is jobban boldogul, hatékonyabb lesz, jobb emberi kapcsolatai lesznek- még több könyvet olvashat, még jobban élhet. 

- Amikor nem dolgozol, mivel foglalkozol?

Amikor nem  hangosan zenét hallgatva/énekelve vezetek, akkor nagyon szeretek a természetben lenni, családommal, barátaimmal biciklizni, erdőt-mezőt járni. Szerencsére Szadán, egy budapesti agglomerációban lakunk, biciklizhető távolságra öt tó, két patak, erdők, kilátók, tanösvények, hatalmas parkok várnak bármikor.  A Balaton iránti rajongásom azért megmarad, ahogy csak tehetem, arra vállalok órát, vagy csak úgy meglátogatom, bármely év-vagy napszakban. elképesztően felvillanyoz. Volt idén nyáron, hogy egy nap alatt két tóban is úsztam:), az előadásaim szünetében munka közben a Balatonnál és este a mi kis tavunkban a kisfiammal... Ennél jobban csak olvasni szeretek, főleg regényeket..

-Olvasás. Itt rögtön felcsillant a szemem. Miket olvasol, mik a kedvenc könyveid?  Mikor van erre időd? 

Kedvencem az Utas és holdvilág, a Mester és Margarita, de a Dan Brown könyveket és Allan Kalrsson humoros-izgalmas svéd regényeit is nagyon szeretem. A gyerekeim könyveit is mindig elolvasom, legyen az a Harry Potter bármelyik része vagy Percy Jackson és az olimposziak. A szakmámba vágó szépirodalmi (és gyerek, ifjúsági) könyveket is szeretem, Berg Judit: Drifter  - A darknet árnyékában könyve lebilincselően jó volt szakmailag és irodalmilag is. Időt mindig tudok szakítani, akár a piros lámpánál állva, vásárlás közben, az esti lazításoknál. A könyvek- szerintem- olvasatják magukat, szóval én hagyom magam:)

-Miket csinálsz még hobbiként?

Ugye a hobbi arra kéne, hogy legyen, hogy a munka-és a család kötelezettségei után valahol feltöltődjön az ember. Hát, szerencsére nekem a munkám is feltölt és a családom is, de szeretem a színes, pörgős életem. Filmeket még keveset nézek, pedig óriási hatással vannak rám.., épp ezért megválogatom. A filmeket a gyerekeim javasolják, most még gyűjtögetem, de majd végignézem mind a kétszázat egyszer:)) Sütni, főzni, a  házunkkal, kertünkkel, kutyáinkkal törődni is szeretek. Nem beszélve a csodálatos barátaimról, akikre egyre több időm van:), és nemcsak a digitális térben találkozunk egyre többet. Nagyon hálás vagyok nekik is, hogy értékes idejüket, sokszor tudásukat megosztják velem is. 

- Hogy látod, ez a mai irány hová fog vezetni 10-20 év múlva? Jó felé halad?

Szerintem két irány lehetséges: a klímaváltozás komoly károkat okozhat a civilizációnkban és a jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedésében, ezt remélem, el tudjuk kerülni. A másik  a világ egyre digitalizáltabbá válik, ebben sok lehetőség van. Az, hogy a mesterséges intelligencia és egyéb programok a gondolatainkat, viselkedéseünket próbálja kitalálni, megváltoztatni , egyre sikeresebben (online marketing, közösségi oldalak, játékok, stb.) arra inspirál, hogy mi magunk legyünk tudatosabbak, önismeret, döntéshozás, kapcsolataink terén. Igy a digitális világ eszközeit mi is használhatjuk, céljaink eléréséhez. Ehhez persze céltudatos, magabiztos emberek kellenek. Az emberi kapcsolatok terén is hozhat hasznosat, tudatos és minőségibb emberi közösségek kialakulását, a tanulás demokratizálódását, a döntéshozók erősebb kontroll alá helyezését és az aktív állampolgárságot. Szóval én bizakodó vagyok, és ezt tanítom a mindennapjaimban is. 

ReAd-blog

 

 

 

Fontos a helyesírás?

A helyesírás, a gondolataink helyes leírása jelzi az igényességünket és a tiszteletünket mások iránt

arm-1284248_640.jpg

Mi az? Mindenki tanulta, de nem mindenki hasznosítja? Hát a helyesírás!

Bizony én is hadilábon állok vele. Nagyon sokszor utána kell néznem vagy kérdeznem, hogy jól írom-e az adott szót. Máskor azt hiszem, jól tudom, aztán kiderül, hogy nem. Az új helyesírási szabályzattal pedig pláne nem vagyok tisztában. Az egybe- vagy külön írjuk a szavakat az, ami a legnehezebb még számomra. Van valaki, akit bármikor kérdezhetek, ha elakadok, biztos tudja a helyes megoldást, az oda vonatkozó szabályt. Ő pedig a Helyesen magyarul oldal szerkesztője, a nagyszerű korrektor, Mosolygó-Marján Erzsébet. A mai interjúalanyom ő lesz, és kérdezem a mai helyesírásról, annak fontosságáról és hasonló érdekes témákról.

70446277_2423964707880332_6602205375015944192_n_1.png

- Számodra miért fontos a helyesírás? Mióta az? Gyermekkorodban is érdekelt a nyelvtan?

Úgy gondolom, a helyesírás, vagyis a szavak, a gondolataink helyes leírása jelzi az igényességünket és a tiszteletünket mások iránt. Igaz ez akkor is, ha a nagyközönségnek írunk egy könyvet, vagy ha egy terméket, szolgáltatást szeretnénk értékesíteni, de akkor is, ha csak egy levelet vagy üzenetet kívánunk elküldeni egy barátunknak vagy ismerősünknek.

Érdekességként megemlítem, hogy a Helyesen magyarul korábbi oldalán (mielőtt egy „kedves” ismeretlen feltörte a fiókomat és kizárt annak kezeléséből) végeztünk az olvasóink között egy felmérést, melyben arra a kérdésre vártunk választ, hogy mennyire befolyásolja a válaszadót a hirdetések, termékismertetők helyesírása, amennyiben egy terméket vagy szolgáltatást szeretne megvásárolni, illetve igénybe venni. Az eredményen mi is meglepődtünk, ugyanis a szavazók 88%-a válaszolt úgy, hogy nem vásárolna olyan terméket, szolgáltatást, melynek leírása helyesírási, nyelvhelyességi hibáktól hemzseg. Valójában érthető ez az arány, hiszen a helyes nyelvhasználat, az igényesség bizalmat teremt.

Igazából már azóta fontos a számomra a helyesírás, mióta megtanultam írni. Ez talán valamilyen genetikai örökség lehet, hiszen anyukám is kiszúr minden nyelvi bakit. Nekem is rááll a szemem már egészen kisiskolás korom óta. A nyelvtant már az általános iskolában is szerettem. Talán azért is, mert nem kellett sokat tanulnom ahhoz, hogy jó eredményeket érjek el benne. Mondhatnám, hogy a véremben volt.

- Mit gondolsz a mai szlengről, a rövidítésekről, a behozott idegen szavak garmadájáról, az egyre fogyatkozó helyesen írók számáról?

A mai, felgyorsult világunkban a kommunikáció is felgyorsult, rengeteg információ áramlik felénk az internetről, így elkerülhetetlen, hogy ezek a szavak befurakodjanak a mindennapi szóhasználatunkba. Vannak olyanok, melyeknél már szinte fel sem tűnik, hogy nem magyar szót használunk, mint például az oly közkedvelt szelfi, vagy a kúl. Viszont olyanokkal is találkozhatunk, melyektől „kiráz a hideg”, és a „menő” fiatalokon kívül nem sokan értik, gondoljunk csak a swag, vagy a yolo szavakra. Mondhatnám, hogy ezeknek a kifejezéseknek a használatára is megvan a megfelelő hely és idő, de nem mondom, hiszen minden gondolatunkat, érzésünket el tudjuk mondani szép, magyar szavakkal is. Akkor miért használnánk mást, amit ráadásul sokan nem is értenek?!

Szerinted mit szólna a drága nagymamád, ha azt mondanád neki, amikor felhív, hogy „Bocs, nagyi, éppen home office brainstormingolunk a raj sales kollégákkal.”

- Hát ez nagyon jó. Biztos megkérdezné, milyen nyelven karattyolok. Hol fontos a helyesírás legjobban? Ki az, akinek fokozottan oda kellene figyelnie rá?

Szerintem a helyesírás mindenhol fontos! Bár gondolom, ez tőlem nem volt meglepő válasz. A viccet félretéve nélkülözhetetlennek tartom a nyelvi igényességet minden olyan területen, ahol bizalmat szeretnénk kelteni másokban (pl. termékek, szolgáltatások értékesítése), de egy hivatalos levél megfogalmazásakor is elengedhetetlen, ezzel is megadva a tiszteletet a másik félnek.

A könyvkiadás során is elengedhetetlennek tartom, hogy az író a gondolatait nyelvileg igényesen adja át az arra kíváncsi olvasóknak, hiszen ellenkező esetben nagy rá az esély, hogy a következő kötetét már nem fogják megvásárolni. Arról nem is beszélve, hogy ezek „maradandó” alkotások, sok-sok év múlva is olvashatják.

Korrektorként dolgozol. Milyen területeken kérnek föl?

Igen, korrektorként és szerkesztőként dolgozom. Főként könyvkiadókkal dolgozom együtt, de manapság a magánkiadás is igen népszerű, így gyakori, hogy közvetlenül az írótól kapok megkeresést és felkérést a kézirata korrektúrázására, ellenőrzésére, vagy szerkesztésére.

Emellett persze még nagyon sokféle helyről és témában kapunk megkeresést. Gyakran javítjuk honlapok szövegét (amellyel első körben találkoznak az érdeklődők), blogcikkeket, szakdolgozatok, értekezéseket, katalógusokat, de volt már megkeresésünk diszlexiás cégvezetőtől is, aki a komplett levelezésének korrektúrázását bízta ránk.

 - Mit gondolsz a mai nyelvtani tananyagokról? Elég, amit a suliban tanítanak a csemetéknek?

 Szerintem a mai oktatási rendszerben próbálnak minél több tudást a gyerkőcök fejébe táplálni, tehát a mennyiséggel nem hiszem, hogy gond lenne. Úgy gondolom, inkább a módszer a lényeges, ezáltal pedig a hatékonyság. Gondoljunk csak bele, mi a hatékonyabb, ha például fizikából tanítják az elektromosságot, az, ha a definícióját sulykolják belénk, vagy ha megdörzsölünk egy vonalzót és a fejünk fölé tartjuk? Ugye, hogy égnek áll a hajunk tőle?!

70774484_673466149815364_8795851387347927040_n.jpg

Ezzel csak azt szerettem volna szemléltetni, hogy sokkal könnyebben megtanulják a gyerekek a helyesírás szabályait is, ha játékos feladatokkal mutatjuk meg és gyakoroltatjuk be velük, mintha azt próbáljuk elmagyarázni, hogy hogyan kell a szavakhoz kapcsolni az igekötőket.

Sokkal nagyobb problémának tartom viszont a manapság oly népszerű „fejlesztő” füzetek minőségét. Iskolakezdés előtt én is vásároltam a nagyobbik fiamnak, aki most kezdte a második osztályt, és kíváncsiságból belelapoztam egy elsősöknek szóló, kimondottan helyesírás gyakorlására szolgáló feladatlapba. Sajnos már az első oldalon, ahol kinyílt, találtam egy hibát. 


70266555_363191371256349_2664653081156780032_n.jpg

Valamint a másodikosok olvasókönyvében is találtunk egy hibát a kisfiammal. Éppen a szótagolva olvasást gyakorolták, a hiba pedig nem más, mint a járni szó elválasztása, ami így nézett ki:

70359894_719871428481179_8546953827771744256_n.jpg

- És arról mit gondolsz, hogy sokan kihagynák a helyesírást, magát a kézzel való írásmódot?

Ezt teljesen abszurdnak tartom. Gondoljunk csak bele, hogy már csak egy betű vagy egy írásjel elhagyása, vagy kicserélése teljesen más értelmet tud adni egy-egy szónak, mondatnak. De ha például egy e-mail címet írunk el akár csak egy betűvel, akkor úgy járhatunk, mint az alábbi történet szereplői:

 Egy minneapolisi házaspár eldöntötte, hogy Floridába megy felmelegedni egy különösen fagyos télen. Úgy tervezték, hogy ugyanabban a hotelben szállnak meg, ahol a mézesheteiket töltötték 20 évvel azelőtt. Mozgalmas programjuk miatt nehéz volt összeegyeztetni az utazási időpontot, ezért a férj pénteken, a feleség pedig a következő napon repült Minneapolisból Floridába. A férj bejelentkezett a hotelbe, ahol a hotelszobában egy számítógép is volt, nem úgy mint évekkel azelőtt, és eldöntötte, hogy küld egy e-mailt feleségének. Véletlenül azonban kihagyott az e-mail címből egy betűt, s anélkül, hogy észrevette volna a tévedést, elküldte a levelet a rossz címre.

****************************************************

Közben ... valahol Houstonban ... egy özvegy épp a férje temetéséről érkezett haza, akit az Úr hazahívott az Ő dicsőségébe, egy szívinfarktus után. Az özvegy elhatározta, hogy megnézi a barátoktól és rokonoktól érkezett e-maileket. Miután elolvasta az üzenetet, visított és elájult. Fia berohant a szobába, édesanyját a földön találta, majd felpillantott a képernyőn található szövegre:

"Szerető feleségemnek
Időpont: 2013 nov.22, péntek
Tárgy: megérkeztem!

Drága szerelmem!

Tudom, meg vagy lepődve, hogy üzenetet kapsz tőlem. Már számítógépük is van az ittenieknek és lehet szeretteinknek e-mailt küldeni. Épp most érkeztem meg és jelentkeztem be. Minden elő van készítve a holnapi érkezésedre és már nagyon várom, hogy találkozzunk. Remélem, hogy az utazásod olyan csendes lesz, mint az enyém.

Ui.: Tényleg nagyon meleg van idelent!!!"

A kézzel írás elsajátítása szerintem nélkülözhetetlen, hiszen a kézírás, vagy folyóírás sokkal összetettebb, több készség és képesség együttes alkalmazását igénylő tevékenység, mint a géppel való írás. Tanulása során erősödik a kéz és a szem összehangolt mozgása, fejlődnek az agyi idegpályák, a térérzékelés, a kéz finommotoros mozgása, javul az ábrázolási készség, a ritmusérzék. Ez csak néhány alapkészség, de mivel a kézírás nagyobb kognitív kihívást igényel, agyunk több területét dolgoztatjuk egyszerre. A kézzel íráshoz összetettebb és koncentráltabb gondolkodás szükséges, közben – jó esetben – figyelünk a stílusra, a szóhasználatra és a helyesírásra. Fejleszti a memóriát, a kreativitást, a verbális kifejezőkészséget, a kommunikációt, az anyanyelv-használatot. Ráadásul a kézírás folyamata egyfajta elmélyült, meditatív állapotot hozhat létre, amely lehetőséget nyújt arra, hogy megoldást találjunk problémáinkra. A kézírásunk személyes és egyedi, mint az ujjlenyomat, visszatükrözi személyiségünket, lelkiállapotunkat, hangulatunkat, személyiségfejlődésünket. (Forrás: http://www.azirastukreben.hu/10-es-1-erv-a-keziras-fontossaga-mellett)

Vannak olyan szavak, szókapcsolatok, szlengszavak, amiket rendszeresen helytelenül látsz leírva és égnek áll a hajad tőle? Egy kis okulás is számunkra. 

Természetesen vannak ilyen szavak, de igazából azon már túl vagyok, hogy égnek álljon tőle a hajam, hiszen már több mint tíz éve foglalkozom különféle írások javításával, inkább jókat szoktam mosolyogni rajta, hiszen nagyon vicces szituációkat tud okozni egy-egy helytelenül írt szó.

Ha eszembe jut, ellenőrzés közben le szoktam ezeket írni. Megosztok néhányat közülük a kedves olvasókkal:

kézpénz – készpénz

olyan okról – olyanokról

meny – menny

ártatlanság védelme – ártatlanság vélelme

egyel (növényt) – eggyel (egy darabbal)

árú (értékű) – áru (termék)

szelem – szellem

ködbér – kötbér

pont – ponty

halott – hallott

gorilla – gerilla

hófehér kés – hófehérkés

kapuzárási pónik – kapuzárási pánik

észpénz – készpénz

fussatok – fossatok

A Helyesen magyarul Facebook oldalán felnőttek és gyerekek is találnak maguknak nyelvi fejtörőket, érdekességeket, de Böbe oldalán rengeteg érdekes, rosszul leírt szövegre, képre is bukkanhattok, ami nem kis vidámságra adhat okot. Gyűjti őket, így nyugodtan küldjétek el neki, ha hasonlót olvastok valahol! 

ReAd-blog

71098145_489099241640232_7360388323916906496_n.jpg

Babaetetés és tisztaság együtt? Na ná!

Eszter és a Hamikabi

img_1574-2.jpg
Alig akad olyan, akinek ne csengene ismerősen Zombory-Balogh Eszter neve. De vajon honnan? Ha azt mondom, hogy Hamikabi és egy bizonyos műsor, cápák? Rögtön beugrik, ugye? Eszter eszelős gyorsan felfuttatta termékét és vállalkozását gyönyörű kislánya mellett. Mai interjúm alanya ő lesz. Magáról mesél és vállalkozásáról, Kisbabámnak weboldalról.
 
Budapesten élek a kislányommal és a férjemmel. Egy telekommunikációs cégnél dolgoztam értékesítési vezetőként és marketing menedzserként. Mindig is tudtam, hogy ha babám születik majd, szeretném az időt mellette hasznosan eltölteni. Arra viszont nem számítottam, hogy a kreativitásom szárnyakra kap. De bizonyos szempontból ezt látom minden anyukánál, hiszen egy kisgyermek mellett minden eszközt bevetünk arra, hogy egyensúlyozzunk a anya-háziasszony-feleség szerepkörök között. 
 
 
- Nem tudom, van-e olyan, aki a neved hallatán nem vágja rá, hogy Hamikabi. Mekkora ismertséget hozott a Cápa című műsor?
Az adás másnapján éppen Balogh Petya cápa irodájába tartottam tárgyalásra a kislányommal együtt. Odi ragaszkodott hozzá, hogy a futóbiciklijén tegyük meg azt a 10 perces utat. Viszont ahogy az egy 2,5 évestől várható, minden fű-fa virágot megcsodált így csigaléptekben haladtunk. Már késésben voltunk ezért felkaptam Őt, aki viszont a biciklit nem volt hajlandó elengedni, így hát gyerekestül, futóbiciklistül rohantam az utcán. Erre egy néni hangosan megszólított, hogy: "Magát láttam a TV-ben?" és folytatta azzal, hogy az ég küldött engem, mert elfelejtette, hogy hívták a termékemet, de szuper találmány és szeretne venni az unokájának. Ez volt számomra az ismertség legemlékezetesebb momentuma, főleg mivel ez a pillanat nagyon jellemezte a mompreneur anya létemet.  Amúgy sokszor megismernek igen, illetve a vásárokon kifejezetten odajönnek hozzám, hogy gratuláljanak vagy beszélgessünk, aminek mindig nagyon örülök. Ami szintén érdekes, hogy többször látom, hogy az etetőkabátokra általánosságban már jelzőként a HamiKabi nevet használják, tehát a márkanév "beépült" a köztudatba.
 
- Mesélsz nekünk arról, hogy honnan jött a Hamikabát ötlete és a saját vállalkozás? Mennyit segített a műsor az elterjedésében és mennyit a saját személyes varázsod, ötleteid?
A HamiKabi múzsája a kislányom volt, aki elképesztő módon "csúnyán" evett. Nagyon szeretett kísérletezni az étellel és én ezt hagytam neki, hiszen nagyon fontosnak tartom, hogy megismerje az ételek textúráját. Akkor még nem találkoztam a BLW irányzattal, de később megtudtam, hogy az intuícióim jó irányba vezettek. Lányos anyuka lévén a ruháira nagy gondot fordítok és próbáltam őket óvni, de ezek mellett az étkezési szokások mellett nem volt esélyem. Főleg amikor pörkölt szafttal kente be a combjait. Kipróbáltam a piacon található etetőkabátok nagy részét, de egyik sem bizonyult elegendőnek, hiszen az étel ölbe öntése ellen nem védett meg egyik sem. Ráadásul a legtöbb nem vízálló így nedves lett alatta a ruha, ami pedig igen annak nagyon kemény vagy füllesztő volt az anyaga. Gondoltam Google a barátom és próbáltam óriás etetőkabátokat keresni, de nem jártam sikerrel, így rájöttem, hogy kénytelen vagyok magam tervezni egyet. Amikor nálunk nagyon bevált, akkor jött a gondolata, hogy több anyukának is tudnék segíteni a HamiKabi piacra dobásával.
A vállalkozásom pár hónapos volt az adás idején, látszott, hogy önerőből is dinamikusan fejlődött, mert minden hónapban egyre több HamiKabit vásároltak tőlem és karácsonykor például elég sokan kérték/adták ezt ajándékba ismerőseiknek. De nyilván egy országos nézettségű Tv műsor sokat lendített előre az ismertségen. Becslésem szerint 1-2 év organikus fejlődést gyorsított fel a műsor.
A HamiKabi mellett  a praktikus BabaKelengyéimet is keresik, illetve a szintén nagy kedvencet: Rágnyi az új nyunyi, melynek szlogenjét Apró Anna Cápa a mai napig szívesen idézi fel.
img_2871-2.JPG
- Kiknek készültek a termékeid és kiknek ajánlod elsősorban? 
A HamiKabit főleg azoknak ajánlom akik a hozzátáplálást kezdik vagy már elkezdték. 6 hónapos kortól akár 4 éves korig simán használhatják, a leves evéshez vagy ha étterembe megyünk, a mai napig ráadom a kislányomra a HamiKabit. A HamiKabi mára már termékcsaláddá bővült Alátéttel, Háttámlával sőt a nagyobbacskák számára CsüccsPárnával, mely egy elegáns székmagasító párna, aminek az anyagát nagyon könnyű tisztítani.
A praktikus BabaKelengyéket várandósoknak és ismerőseiknek javaslom, hiszen gyönyörű kézzel készített darabokról van szó, amik csomagban is megvásárolhatóak névre szóló hímzéssel, mely tökéletes ajándék babaváróra vagy egy újszülött érkezésekor. A Rágnyi pedig a fogzás kezdetétől hosszan hosszan a babák nagy kedvence, hiszen van aki számára a kis figurával ellátott puha kendő lesz a legjobb barátja.
img_6191-2.jpg
- Most hol tartasz a munkával? Elégedett vagy azzal, ameddig eljutottál? 
Jelenleg a téli kollekciót tervezem elegáns modern minták és rendkívül puha anyagok jellemzik majd. Mindenki megtalálja majd a számára tökéletes darabot akár ajándékba akár a saját babájának a részére.
A Kisbabámnak márka hamarosan az 1. szülinapját ünnepli és azt gondolom, hogy hálás vagyok a sorsnak, hogy idáig sikerült eljutnom. Természetesen még nagyon sok munka van hátra...
 
- Mik a terveid a következőekben? Vannak új ötletek, megvalósítandó tervek?
Mindig vannak új ötleteim és terveim. Van egy új termékvonal amit szeretnék bevezetni, de ez komolyabb előkészületeket kíván.. 
A terveim közt szerepel még, hogy a HamiKabit egyre több bölcsőde és bababarát szálloda/étterem is használja majd.
 
Örülök, hogy így bejött ez a nagyszerű, egyedi ötlet. Bevallom én is sokat küzdöttem három csemetémnél az etetéskor a tisztaság megtartásáért és megsúgom, rendszeresen veszítettem. Jól jött volna egy Hamikabi nekem is. Ha netán lesz negyedik csemete, amit kizártnak tartok, tuti benevezek egy partedlire, Hamikabira. Ha ti még előtte álltok, jó szívvel ajánlom Eszter termékeit és szépséges weboldalát a Kisbabámnak oldalt is. Köszönöm az interjút!
img_2295-2.JPG
img_6868-2.jpg

Rázós témákat választ könyveihez az írónő

A mai interjúalanyom pályafutását és szárnyalását figyelemmel kísérem a kezdetektől. Még ismeretlen, de tehetséges szerzőből az évek alatt sikeres regények írójává vált. Ő is szeret kérdezni, mint jómagam. Nagy élvezettel olvasom az általa készített interjúkat, cikkeket is. Nagyon mélyről küzdötte föl magát a kezdetekhez képest hatalmas magasságokba. Kirobbanó energiájának hála, sorra gyártja a jobbnál jobb történeteket. Mer olyan témákhoz is nyúlni könyveiben, amikről leginkább hallgatunk, félre fordulunk. Nemrégiben olvastam el két könyvét is, aminek bejegyzésével még adós vagyok. Szerintetek ki lehet ő?

Remélem a felvezetőmből kitaláltátok már, hogy Szurovecz Kitti, írónő a mai beszélgetés interjúalanya. Ezúton is köszönöm neki!

308100_289986691024069_1363065478_n.jpg

Fotó: Schumy Csaba

- Mesélnél magadról kicsit. Milyen vagy magánemberként?

Nehezen beszélek úgy általánosságban magamról. Inkább figyelő, szemlélődő típus vagyok, kicsit talán introvertált. A kívülállók számára közvetlennek tűnhetek, aztán csodálkoznak, amikor beleütköznek a falamba, mert keveseket engedek magamhoz igazán közel. Ehhez türelem és idő kell, hogy azt érezzem, a másik fél igazán kíváncsi rám. A könyveimben sokkal kitárulkozóbb vagyok, mint magánemberként. Más emberek sorsára, történetére fogékony vagyok, ezt tudom a munkámban is kamatoztatni riporterként és regényszerzőként egyaránt.

- Mennyire érzed magad véleményvezérnek, influencernek, hiszen nagyon sokan követnek a közösségi térben, az oldaladon?

Tudom, divatos az ilyesmi, de semmiféle influencer törekvés nincs bennem. Szeretek történeteket írni, utána menni érdekességeknek, jelenségeknek, szeretek szórakoztatni. Az írás számomra létforma, életforma. Nem szeretnék celeb lenni. Ez nekem egyáltalán nem fontos. A közösségi média platformjaimat kizárólag arra használom, hogy tájékoztassam az olvasóimat a könyveimmel kapcsolatos hírekről, érdekességekről, és magát az olvasást népszerűsítsem. 

- Mennyiben más a könyv vagy az interjú, cikkírás? Mert hogy mindkettőben aktívan tevékenykedsz.

Nagyon más regényt írni vagy cikket, interjút. A két dolog nem is említhető egy lapon. A regény nagyobb témát ölel föl, sok kutatásra van szükség hozzá. Gyakran hónapokat áldozok arra, hogy az adott témának utána olvassak, beszélgessek a témához közel álló személyekkel. Ez fontos nekem, mert hiteles keretet ad a fiktív történeteimnek a valóság. Az interjúk készítésekor pedig arra törekszem, hogy naprakész legyen a riportalanyom ügyeit illetően, és hogy sikerüljön megnyitnom, ívet adnom a beszélgetésünknek, hogy képes legyen olyan érdekes történeteket megosztani magáról, amelyekre akár már régen nem is gondolt. Bárkihez megyek interjúra, legyen szó akár művészről, akár közéleti személyiségről vagy civil interjúalanyról, igyekszem maximálisan felkészülni. Szerintem a világon nincs kínosabb, mint a mit sem tudó, általános kérdéseket feltevő riporter.

 11698576_967090209980377_8645341288049331168_n.jpg

 

- Írásban vagy szóban könnyebb interjút készíteni?

- Nem szeretek e-mailben interjút készíteni, hanem a személyes jelenlétet preferálom inkább. Így könnyebben nyílik meg a riportalany, bensőségesebb, meghittebb a hangulat. Ha valamit nem értek, vagy az adott témáról többet szeretnék tudni, akkor visszakérdezhetek. Az e-mail-es kérdezz-felelek szerintem nagyon sekélyes megoldás, valójában semmit nem mond el a másik emberről. A néhány mondatos válaszaiból nem derül ki, hogyan csillog a szeme, amikor nevet, és hogy mondjuk izgatottan gyűrögeti a zsebkendőjét. Ezek mind-mind apró, emberi dolgok, amelyek hozzátesznek az összképhez és általuk az elkészült riport is emberközelivé, életszagúvá válik.

- Melyik volt életed legnehezebben elkészített interjúja?

Nem tudok kiemelni egyet, mert mindegyik másért volt az nehéz, aminek megvan a maga szépsége. Volt olyan riportalanyom, akire évekig vártam, ilyen volt például Nick Vujicic, a vele való beszélgetés hatalmas élményt nyújtott.  Azok a legnehezebb interjúk egyébként, mikor az alanynak nincs kedve az egészhez, vagy erősen él benne a sztereotípia, hogy az újságíró úgysem azt közli, amit mond, hanem amit ő akar. Ha ilyen értelemben sokat csalódott, akkor nagyon nehéz megnyitni, kibillenteni a dacos állapotából. Mindig büszke vagyok magamra, amikor ez sikerül. Vannak kis trükkjeim a kizökkentésre. Például egyszer csak megjegyzem, hogy milyen szép a nyaklánca, hol vette? És már bele is kezd a sztoriba, hogy a múlt héten, amikor a férjemmel Párizsban voltunk… Így megy ez.

- Ha bárkivel készíthetnél interjút, mindenféle megkötések nélkül, kire esne a választásod?

Ha választhatnék korlátok nélkül, akkor én J. K Rowlingot választanám. Rengeteg kérdésem lenne hozzá.

- Mikor szeretsz dolgozni? Van kifejezett kedvenc napszakod? Rituáléid?

Az írás szempontjából fontos, hogy agyilag kipihent legyek. A reggeli, délelőtti órák alkalmasak nekem a szövegalkotásra. Jellemzően teljes csendben dolgozom, beleveszek a gondolataimba, még a zene is kizökkent, úgyhogy azt sem hallgatok. Ezt leszámítva különleges rituáléim nincsenek.

14947498_1257441347611927_3373334761676645258_n_1.jpg

Fotó: Pintér Márta

- Melyik könyved készült el a legnehezebben?

A Hópelyhek a válladon, valószínűleg azért, mert ez egy önéletrajzi ihletésű, terápiás írás. Korábban volt egy borderline szindrómás párom és nagyon sokat kivett belőlem a vele való kapcsolat, de a szakítás is. A vele, mellette átélt traumáimat beledolgoztam ebbe a fiktív történetbe, és gyógyultam általa. Többször, több hónapos szünetet kellett tartanom az írásban, mert nehéz volt lélekben újra élnem a traumáimat. Ez elnyújtotta a kézirat megszületését.

- Hogyan viseled a kritikákat?

Az elején nagyon bántottak a negatív kritikák. Ma már szelektálok, csak arra figyelek közülük, ami építő jellegű, elgondolkodtató, amit jogosnak vélek, van benne igazság. Az oktalan bántást már nem veszem fel. Ha valaki nem olvassa végig a könyvet és két oldalból akar kritikát írni róla, vagy a teljes munkásságomról, azzal nem foglalkozom.

- Magad is nagy könyvfogyasztó vagy. Nem csak írsz, hanem olvasol is rendszeresen. Miket szoktál elsősorban kézbe venni? Van olyan kötet, ami hatással volt rád?

Mindenevő vagyok. Olvasok klasszikus szépirodalmat, de szórakoztató regényeket is. Ami gyerekkoromban nagy hatással volt rám, az Jackie Collins Amerikai sztár című könyve. A regény egy csavargó gyerekről, Nickről szól, aki mélyszegélységből küzdi föl magát a legnagyobb sztárok közé. Nehéz gyermekkorom volt, rengeteg nélkülöztünk, kilátástalan volt az életem. Akkoriban senki sem gondolta volna, hogy egyszer én is sikeres leszek a magam területén. Nick történetét annakidején tudat alatt motivációs könyvnek tekintettem.

- Hogy fér ennyi minden az életedbe?

- Szeretném, hogy beleférjen. A szenvedélyem a hivatásom, a regény és újságírás is. A családomat imádom, ahogyan a barátaimat is, és igyekszem a nap 24 órájába mindent beleszorítani. Sportolok, szeretek főzni, a kutyusom is nagy szerepet tölt be az életemben, angol órákra is járok. A jó időbeosztás kulcsa szerintem az, hogy szeressük, amit csinálunk, szeressük azokat, akikkel együtt vagyunk és így semmi sem fárasztó vagy túl nehéz.

- Most min dolgozol jelenleg?

Nemrégiben fejeztem be az új, ősszel megjelenő regényemet, Az egyetlen ismerős arc címmel, ennek most épp a szerkesztési munkálatai zajlanak. Egy rövidtávú memóriazavarban szenvedő nőről, Dorináról, és egy sármos, ugyancsak kujon színészről, Nolenről szól, akik a sors különös játékának köszönhetően összekeverednek. Lélektani szerelmesregény ez is, akárcsak a Hópelyhek a válladon. Abban bízom, hogy az olvasóim legalább annyira szeretik majd, mint Arlene és Hayden történetét. Míg a Hópelyhekben a borderline szindróma volt a pszichológiai szál, Az egyetlen ismerős arcban a nárcisztikus személyiségzavar és a poszttraumás stressz – szindróma kerül előtérbe.

66589854_2513840955305287_4858535033222201344_n.jpg

Egy kis biográfia az írónőről.

Magyar Televízió Navigátor című ismeretterjesztő műsorában, később riporterként dolgozott a Delta című tudományos magazinnál. 2004-től a Sanoma Media Zrt. munkatársa volt, Maxima magaziné is, majd a Meglepetés magazin újságírója. Sztárinterjúkat, riportokat publikál. Jelenleg szabadúszó író és újságíróként dolgozik főként a Meglepetés magazinnak, továbbá a Nők Lapja Egészség, Nők Lapja Pszichének, valamint a kreativírás kurzusokat tart Central Médiaakadémián. 2010 óta foglalkozik női regények írásával.

Az írónő megjelent könyvei:

  • Gyémántfiú (Könyvmolyképző Kiadó, 2010)
  • Smink nélkül (Sanoma Budapest Kiadói Rt., 2010)
  • Fényemberek 1. – A fény hagyatéka (Könyvmolyképző Kiadó, 2011)
  • Fényemberek 2. – A fény árnyéka (Könyvmolyképző Kiadó, 2012)
  • Borostyánkönny – Gyémántfiú 2.(Könyvmolyképző Kiadó, 2012)
  • Smaragdfény – Gyémántfiú 3. (Könyvmolyképző Kiadó, 2013)
  • Fényemberek 3- A fény háborúja  (Könyvmolyképző kiadó, 2014)
  • Meglepetés (Athenaeum kiadó, 2015)
  • Hópelyhek a válladon (Athenaeum Kiadó, 2016)
  • A sokszívű (Athenaeum Kiadó, 2017)
  • A kisemmizett angyal (Athenaeum Kiadó, 2018)
  • Az egyetlen ismerős arc (Athenaeum kiadó, hamarosan, már előrendelhető)

 

ReAd-blog

 

 

Anyamentort mindenkinek!

Örömteli kisgyermekes mindennapokat adna mindenkinek Anita, az Anyamentor, ha tehetné

img_20190505_160603.jpg
Veress Anita Anyamentor. Már a szó is sejtelmes és kérdéseket vet fel. Mi a szösz az az Anyamentor? Nekem is szükségem lehet rá? Vagy kinek kell egy Anyamentor? Pontosan mivel foglalkozik?
Ma Anita mutatja be pár kérdésemre írt válasza segítségével a munkáját.
Veress Anita vagyok.

Eredetileg pedagógus diplomáim vannak (óvodapedagógus, pedagógia szakos bölcsész és tanári). 
Ezért amikor ez első gyerekemet vártam, mindenkitől meg is kaptam, hogy nekem milyen könnyű dolgom lesz, hiszen rengeteget tudok a gyerekek fejlődéséről, a gyermeklélektanról és gyakorlati tapasztalatom is van ezen a területen. Igen ám, de semmit nem tudtam arról, milyen anyává válni! Bár valódi infoholicként előre mindent kiolvastam, amit csak lehetett, sokként ért az új élethelyzet. El is merültem a gyermekágyi depresszió bugyraiban.Aztán az a folyamat, ahogy ebből kihúztam saját magam a hajamnál fogva, elindított egy mélyebb önismereti úton. Megtanultam többféle relaxációs, meditációs technikát, kiolvastam még egy sor pszichológiai és önismereti könyvet és coach képzésre jártam. Időközben született még két gyerekem és egyre több anyukával beszélgettem offline és online. Nagy örömmel segítettem nekik a tarsolyomban lévő tudással, tapasztalattal és egyre nagyobb empátiával. Azt vettem észre, hogy jól tudom ötvözni a neveléstudományi tudásom és tapasztalatom a coaching eszközökkel, így jött létre az Anyamentor.

- Mit jelent az "Anyamentor" kifejezés? Kiknek segítesz és hogyan?

Eleinte nehezen tudtam meghatározni magam, mert nem vagyok klasszikus gyereknevelési megmondóember, de színtisztán talán coach sem, hiszen tudást is adok át. Így lettem mentor, aki ezt csinálja, átadja a tudását, és tapasztalatát egy olyan területen, amit ő már megoldott, amihez ért, amiben sikeres. Emellett segít a mentoráltjának ezt a neki működő gyakorlatba beültetni, segít neki elérni az ő saját megoldását.

Én a gyerekneveléshez értek, és anyaként magunk megismeréséhez és kezeléséhez. Szenvedélyesen szeretek erről beszélgetni, segíteni, hogy az anyukák kiszabaduljanak a szorító, tőlük idegen elvárások fogságából és elkezdjenek úgy élni, ahogy nekik jó és az ő családjuknak működik. Így Anyamentor lettem.

Nem tanácsot adok, hanem alap információt pl hogy adott életkorban a gyerekeknek milyen szükségleteik, életkori sajátosságaik vannak, aztán ezek birtokában megkeressük az ő saját, önazonos és ezért mindennapokban működő nevelési módszereit például.

Azt látom, hogy van igény arra, hogy ne kőbevésett, sablonszerű tanácsokat, módszereket adjak, hanem háttértudást biztosítva, a szülőket értelmes felnőttként kezelve a saját megoldásaik felé segítsem őket. Ezért önismerettel átszőtt nevelési témájú tréningeket és konzultációkat tartok kisgyerekes anyukáknak.

- Kiknek ajánlanád elsősorban a munkád, ezt a technikát?

Olyan anyukáknak ajánlanám magam, akik nem találják magukat vagy a saját megoldásukat a sok egymásnak ellentmondó tanács között, vagy ha úgy érzik, egyik sem működik.
A tudatos anyukáknak, akik látják, hogy mennyi minden múlik a családjukban az ő mentális állapotukon. 
Akik megtapasztalták, hogy a gyereknevelés során nem tudjuk elkendőzni a saját megoldatlan problémáinkat, traumáinkat. Egyszerűen újra és újra szembe kerülünk velük. Ilyenek például az indulatkezelési problémák, alacsony önértékelés, vagy a gyerekkori traumáink, a családi mintáink. (Tipikus példa, hogy csak kicsúszik a szánkon, amit gyerekkorunkban megfogadtunk, hogy soha nem fogjuk mondani...)

- Hogyan jött, hogy ez lett a hivatásod? Volt, ami tudatosan tolt e pálya felé?

Hogyan jött? Valahogy magától alakult, minden erre vezetett. Az érdeklődésem, a tanulmányaim... Aztán a végén összeállt a kép. A tanulás, az önfejlesztés a hobbim is, most már tudatosan olyan képzéseket választok, amik segítségével egyre jobban, egyre sokszínűbben, egyre szélesedő eszköztárral tudom támogatni az útjukon az anyukákat.

img_20190518_154747.jpg

- Hatalmas felelősséggel jár a mentorálás. Ezt hogyan tudod lerendezni magadban, Nem feszélyez?

A mentorálás egy közös folyamat. Mindkét fél aktívan részt vesz benne és alakítja azt.
Éppen az a lényege, hogy felnőtt, a saját megoldásait megtalálni képes embernek tekintem a mentoráltamat és ebben támogatom. Gyakran az elején én jobban bízom benne, mint ő magában. Ebben is erősítem őt.

Hogy olyan szerencsés vagyok-e, hogy csodálatos anyukák találnak rám, vagy én vagyok képes az anyukákban meglátni a csodát, azt nem tudom, de hihetetlenül inspirálnak.

Most már sokszorosan megtapasztalva egészen biztos vagyok abban, hogy aki lépéseket tesz a gyereke és önmaga működésének mélyebb megértésére, az egészen biztosan közelebb jut a számukra működő megoldásokhoz.
Ebben a megismerésében, mélyítésben tudok személyre szabottan segíteni, ezért vagyok magabiztos az eredményben, ha a partnerem nyitott rá.

Szóval összességében nem feszélyez, hanem inspirál, hogy az én részemről beletegyek mindent, amit tudok. Emiatt leszek lelkes és érzem úgy, hogy van értelme a munkámnak.

Az életemnek a természetes része ez a gondolkodásmód, a családdal összeegyeztetés pedig mindig egy libikóka. Igyekszem mindenkinek az igényeit figyelembe venni. Emellett óriási segítség, hogy lelkes és aktív nagyszülők vannak mellettünk. Az első években ez nem így volt, de sikerült megoldani a konfliktusokat és mára jól működik a kapcsolatunk és aktív részesei a mindennapi életünknek.

- Milyen pozitív dolgokkal gyarapodsz a szakmád során? Milyen visszajelzéseket kapsz?

A legjobb visszajelzések azok a felbukkanó új meglátások, amikor sikerül máshogy tekinteni egy rég beragadt problémára, az ilyenkor látható megkönnyebbült mosoly.
Aztán néhány nap vagy hét múlva a visszajelzések, hogy mennyit tud változni az élet, ha magunkban akár egy egész picit változtatunk a látásmódunkon. 
Az is nagyszerű, mikor egy következő beszélgetést már egészen új alapokról kezdünk, mert annyi minden változott az előző beszélgetés óta eltelt időben és a velem szemben ülő anyuka ragyogó szemekkel mesél ezekről. A munkám során én is gyarapodok sok-sok pozitívummal, mert folyamat nagy része együttgondolkodás. Ez mindig hoz számomra is értékes gondolatokat. Én is fejlődöm ezáltal, hiszen hatunk egymásra.

- Van mottód, ami szerint élsz?

Mi az életem mottója?
Talán ezen gondolkodtam a legtöbbet.
Mostanában szívesen mondom, hogy "Anya is ember"- annyi mindent jelenthet! Talán itt a lényeg. Hogy mind emberek vagyunk, ebben egyformák és közben csodálatosan sokfélék.

De akár azt is mondhatnám, hogy légy jól a mindennapjaiban (a "szürke hétköznapokban" is), hiszen ezekből a napokból tevődik össze az életed!
És ez rám is vonatkozik, hiszen azzal foglalkozom, amit szeretek, ami inspirál. Csodás anyukákkal, akik újra és újra megmutatják nekem, hogy mennyire érdemes ezt csinálnom!

Annyi minden hat ránk, és ezek a hatások gyakran rángatnak és nem érezzük ebben jól magunkat. De ha tudatába kerülünk, hogy a megéléseink mennyire rajtunk múlnak, akkor a kezünkbe vehetjük az irányítást, és elkezdhetünk igazán élni, nem csak elszenvedni a körülményeinket.

- Hogyan látod magad és a munkád tíz év múlva?

Azt szeretném minél több anyukának megmutatni, hogyan tudja megoldani a problémáit, feldolgozni a traumáit, hogyan tud úgy kommunikálni a családjával, vagy kezelni a gyerekét, hogyan tud olyan életet kialakítani, amiben jól érzi magát. De ez nem egy sablon, hanem ez az ő sajátja, ami az ő személyiségéhez, ő értékrendjéhez illik.

10 év múlvára az a célom, hogy minél több anyukának tudjak segíteni, minél több anyukát érjék el és inspiráljak.
Szeretném megmutatni a nőknek, hogy milyen erő van bennük egymás támogatása által. Ilyen közösséget építek a Facebook csoportomban is, ahol lehet őszintén beszélgetni, közösen elmélkedni, ötleteket gyűjteni egy-egy problémára, de nehéz időkben támogatást kapni is.
Ezt szeretném erősíteni. A közösség, az elfogadó, támogató anya-közösség óriási erő tud lenni a néha a mindennapokban egyedül küzdő anyukáknak.

Dolgozom azon, hogy a támogatásom online is elérhető legyen, hogy a távolság és az idő ne legyen akadály, mert egyre többen jelezték, hogy megkeresnének, jönnének tréningre, de messze vagyok. Ez nagy tanulás nekem is, a különböző technikai megoldásokkal való ismerkedés, kísérletezés.
Konzultációkat már hónapok óta tartok online formában is, a tréningek közül az elsőket éppen mostanában indítottam.

Sok tervem van a következő időszakra is, első körben a legégetőbb problémaköröket szeretném feldolgozni online elérhető formában, hogy minél több szülőnek tudjak segíteni a napi gondjaiban. Ilyenek a hisztikezelés, a saját türelmetlenségünk és a szeretetteli, de következetes fegyelmezés.

Úgy tervezem, hogy ezen az úton haladok tovább a következő években is, magam is fejlődve, folyamatosan keresve és alakítva azokat a módokat, ahogy a leghatékonyabban tudom támogatni azokat, akik ezt igénylik.

Anitának számtalan eszköz áll rendelkezésére, amivel segíteni tud, így megtalálható nála az egyéni konzultáció, csoportos tréning, workshop, online tréning, de ingyenesen letölthető anyagok is.

Te vagy a célcsoport, ha azt szeretnéd, hogy

  • a babavárás, babázás, gyereknevelés időszaka nyugodt, kiegyensúlyozott, boldog lehessen számodra
  • a gyerekeink érzelmileg stabil, biztonságos környezetben nőhessenek fel
  • jó mintát tudjuk átadni gyermekeinknek az önértékelés, kommunikáció, konfliktuskezelés, problémamegoldás területén,
  • az Anyákat ért traumák figyelmet és feloldást kaphassanak,
  • az Anyukák elengedhessék, ha rossz a múlt, és egy jobb jövőt építhessenek,
  • a családok biztonságos, nyugodt érzelmi közeget nyújthassanak minden családtag számára.

További elérhetőségei:
anyamentor.hu 

Anita így beszél egy klassz videóban a munkájáról.

https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=443365506242084&id=173677619877542&ref=page_internal


Facebook oldala:
https://www.facebook.com/veressanita.th/


Facebook csoportom: 
https://www.facebook.com/groups/1943449332645132/


Insta  @anyamentor)
anita@anyamentor.hu

Ékszerekbe zárja festményei élményét

Dorczyart, az vizuális egyediség nagyasszonya

 

03.jpg

Gyönyörű festmény vagy ékszer? Dorczyart munkái mindkettőt képviselik egyben. Felfigyeltem egyedi, ízléses és nagyszerű termékeire a minap. Kivételes tehetségével, kézügyességével, nagyszerű színeivel kiviláglott az ékszerek sokaságából. De nem csak ékszereket készít, hanem más tárgyakat is, melyek a világunk ékei lehetnek. Ma interjúm alanya ő.

- Bemutatnád magad az olvasóknak?

Osváth Dóra vagyok és Dorczyart néven alkotom. Filozófiám a színek és hangulatok esztétikus elrendezése. Fontosnak tartom az életünk legapróbb részleteiben is az egyediséget, esztétikumot és énünk vizuális kifejezését. Kicsi korom óta imádok rajzolni, így a hétköznapi szakmáim is a kreativitást képviselik: grafikus, díszítőfestő és dekoratőr vagyok. Az alkotás mellett a fő szerelem a pici fiam, a férjem és az utazás.

-Mióta és miért pont ezzel kezdtél el foglalkozni?

A festés irányába 10-12 éves koromban kezdtem el komolyabban érdeklődni. Mire elvégeztem a művészeti középiskolát, már tudtam, hogy több vonalon szeretnék mozogni. A színek és hangulatok esztétikus elrendezésével igyekszem a mai napig összefogni az irányvonalaimat. Ezt képviselem festményeimmel, egyedi festett üveg lakásdekorációkkal és eredeti miniatűr festményekből készített ékszerekkel. Kicsit olyan ez, mintha a kedvenc alkotói témaköreim folyamatosan jelen lennének az életemben.

Komolyabban 6 éve foglalkozom a munkáim értékesítésével, és mellette a grafikai irányt is fejlesztem vállalkozói szinten.

A festményeim elsősorban olajjal és akvarellel készülnek. A legkisebbeknek pedig akrillal festek képeket, amik éjjel foszforeszkálnak. A festett üvegeim leggyakrabban mécses tartók – azaz a Fénybogarak vagy fűszertartó üvegek.

Az ékszerek egy új szerelem: olyan könnyed viseleteket kerestem pár éve, amik egyediek és megfizethetőek. Aztán rájöttem, hogy inkább elkészítem magamnak. Nagyon tetszett az akkoriban felfedezett üveglencsés technika, így kitaláltam, hogy festek miniatűr képeket és azt foglalom a lencsék mögé. Ezzel egy egészen új és egyedi irányt kezdtem el megvalósítani. Ráadásul így sokat is festhetek. Ebből lettek a „Hordj magadon festményt!” ékszerek.

04.jpg

- Milyen tárgyi feltételeknek kell eleget tenned, hogy egy-egy egyedi dolog kikerüljön a kezeid közül? Van olyan, ami teljes szerelem a részedről?

Egy teljes kreatív üzlet tartalmát fel tudnám ide most sorolni. A legfontosabb az orosz akvarellfesték készletem, az ecseteim, a papírok és a festőállványom. Megszállottan gyűjtöm a különleges üveg tárgyakat amiket egyszer befesthetek majd és a sütőm is nagyon fontos kellék, ahol kiégetem az üvegtárgyakat.

Mikor terveztük az otthonunkat a férjemmel akkor a spájzot ketté osztottuk (ami tulajdonképpen egy hatalmas szekrénynek van álcázva). Az egyik fele lett a művésztárolóm. Itt mindig minden eszköz kéznél van.

- Következő kérdésem roppant gonosz. Melyik munkádra vagy a legbüszkébb?

Ez egy elgondolkodtató kérdés, mert minden munkámra büszke vagyok valamiért, hiszen minden alkotásommal fejlődök, tanulok és előrelépek egy kicsit. Ezért idő volt megtanulni elengedni az alkotásokat. Az egyik büszkeségem egy kicsi olajfestmény, amin egy nap alakú ajtókopogtató látható. Ez volt az első ebben a témában és máig imádom őket festeni. Tőle biztosan nem szeretnék megválni.

20181012_105743.jpg

-Elsősorban kiknek ajánlanád a munkáidat?

Mindenkinek, aki szeretne az otthonába vagy a hétköznapi viseletébe egy kis szín csempészni. Úgy gondolom munkáimmal sok otthonba vihetek egy kis hangulatot, egy kis érzelmet. Legyen az gyerekszoba, egy család konyhája, egy modern legénylakás vagy akár egy tanyasi otthon. Az ékszereknél is nagy a szórás, jelenleg olyan 6-60 év közé tenném a korosztályt.

-Mik a terveid a jövőre nézve?

Célom, hogy a mindennapi munkám a festésből álljon. Szeretném rávezetni az embereket, hogy ne az előre nyomtatott tömegképeket vásárolják meg a lakberendezési üzletekben, hanem válasszanak megfizethető alkotásokat. Szeretném hamarosan elindítani a saját webshopomat, illetve további kapcsolatokat építeni viszonteladókkal, designüzletekkel. Az ékszereknél most egy nagyobb projekt megvalósításán dolgozom, ami egyelőre még nem publikus, de reményeim szerint szintet tudok lépni minőségben és külföld felé is tudok nyitni.

05.jpg

Dóri gyönyörű munkáit megnézheted ezeken az oldalakon:
uveg_kompozicio.jpg
olaj.jpg