Egy csipetnyi nő fűszerezve anyasággal, könyvekkel, interjúkkal, programajánlóval...

ReAd-blog

Fókuszban a NewLine kiadó!

Első születésnapját ünnepli hamarosan a kiadó

2019. november 06. - Mayerné Répási Adrienn
December elsején első születésnapját ünnepli a NewLine Kiadó, baba korba lépett. Ennek apropójából kérdeztem életre hívóját, Mimi Taylort, aki maga is író.
-Viszonylag új kiadóról van szó. Mikor jött létre és mi célból? Van valami mottója, különlegessége?
Igen, meglehetősen újak vagyunk, hiszen még csak most fogjuk ünnepelni az első születésnapunkat. 2018. december elsején a webáruházunk megnyitásával indult útjára a kiadó, mely akkor még csak néhány ebookot forgalmazott. Magánvállalkozásként hoztam létre, az ok pedig egyszerű. Túl sok volt a csalódott szerző, köztük én magam is. Ezért a tapasztalataimat, ismereteimet összegyűjtve igyekeztem olyan lehetőséget kínálni, mely a szerzők számára is elfogadható. Azt vallom, hogy akkor lehet igazán jól működő egy kiadó, ha elégedettek a szerzői és ezáltal az olvasók is!
49094770_1170470539776397_6639501934711537664_o.jpg
- Milyen könyvek megjelenését vállalta magára a kiadó? Milyen stílusban találhatóak könyvek elsősorban a ínálatban?
Eddig többnyire szórakoztató irodalmi alkotások születtek, vagy születtek újjá nálunk, de jelent már meg történelmi romantikus regényünk is, illetve a közeljövőben mesekönyv/ek is érkezik/érkeznek. Nincs konkrét profilunk, ami a kategóriát, stílust illeti. A legfontosabbnak a minőséget tartom.
- Mi a feltétele, ha be szeretne kerülni egy-egy író? Van valami kitétel?
Mint említettem, nagyon fontosnak tartom a minőséget, hiszen minőségi alapanyagból lehet a legjobbat kihozni. Nem adjuk a nevünket mindenféle próbálkozáshoz. Ha egy kézirat nem érett meg a kiadásra, azt is tudatjuk a szerzőjével. Éppen ezért a beérkező kéziratok nálunk átmennek egy előszűrőn. Ha a kézirat megüti a minimum elvárt szintet, akkor lehet szó a folytatásról.
- A könyveken kívül mit lehet még vásárolni a NewLine kiadótól, mert ahogy nézem a honlapotokat, ami itt található, rengeteg olvasói kellék is helyet kapott?
Webáruházunkban könyves szuvenírek találhatók még, melyek jelenleg különböző könyves, feliratos bögrék.  
162219.jpg
- Mely könyvek vezetik az eladási listát? 
A legnagyobb sikere a romantikus/erotikus kategóriában született könyveknek van. Konkrét címeket nem emelnék ki.
- Milyen könyvek érkezését várhatják az olvasók?
Ebben az évben 23 könyvünk jelent meg nyomtatásban, valamint további kettő kizárólag ebookban.
Minden szerzőnk tervez a következő évre megjelenést, vannak olyanok, akiktől több könyvet is várhatnak az olvasók. Ezek többnyire romantikus/erotikus regények, valamint várhatók a sorozatok folytatásai és fantasy, ifjúsági, gyermekkönyvek is. Hosszú lenne a lista mindegyiket felsorolni. 
Hogy milyen írók könyveit találjátok a kiadó kínálatában?
Abby Winter, Mimi Taylor, Mike Menders, Orosz T. Csaba, Robin O Wrightly, Krencz Nóra, Suzanne Wolf, Sue Dylen, Emy Dust, Emily Palton, Ella Steel, Szabó Béla, Tanila Jensen, Nagy Eszter, Illana Sanara, Marilyn Miller, Lylia Bloom, Bakos R Laura, Giuditta Fabbro
A kiadót megtaláljátok a közösségi felületeken is itt és itt. Megrendelni a könyveket közvetlenül a kiadó honlapján tudjátok itt, NewLine kiadó.
ReAd-blog
#kiadó #könyv #könyvek #NewLine #szerzők #írók #ReAdblog
660519.jpg
765807.jpg
494531.jpg

Túl sok betekintés az életembe

Segítség! Zaklatnak!

stop-youth-suicide-3414467_640.jpg

Bloggerként nagyon nehéz jól meghúzni a megfelelő határokat. Nem egyszerű feladat kitalálni, mennyire folyjon bele a saját magánéletem és honnan sok már. Nem csak tolakodó lehet az olvasó számára, ha teljesen kitárulkozom, a csapból is én folyok, hanem taszító is. Eltalálni a határt, meddig van jóízlés határain belül a dolog...roppant mód nehéz.

Rám és családomra pedig roppant veszélyes  is lehet. Sosem tenném ki a ruhátlan valómat, de sokaknak egy ízlésesebb szoknyás kép is sok lehet. A lelkem lemezteleníteni még nehezebb, hiszen támadó felületet adok ezáltal. Ha viszont semennyire sem írom bele magam és családom a témáimba, akkor halottak, unalmasak, hiteltelenek. 

Ezzel foglalkoztam már egy cikkemben korábban, csak a minap egy instás incidens és egy majdnem feltört facebook oldal kapcsán jutott eszembe, hogy az emberek nem csak jó szándékúak lehetnek, hanem gonoszak és ijesztőek is, főleg interneten keresztül. Nem tudom, meséltem-e már, hogy egy zárt, kis anyukás csoportba kiderült, hogy akivel hónapok óta beszélgettünk, meséltünk neki az életünkről, gondunkról, bajunkról, nem az, akinek kiadja magát. Hamis adatok, személyazonosság, képek. Ez volt az első figyelmeztető jel, hogy ne bízzak meg az internet adta dolgokban teljesen. Akkor átértékeltem dolgokat. A második pofon pont a blogom kapcsán ért. Egy ismeretlen nő emailben kezdett szidni, zaklatni, a blogom lehordani mindennek, hogy én ezt a felületet koldulásnak használom, szar vagyok és húzzam le a rolót és magam is, menjek el dolgozni. Semmit sem tudott rólam, de ismeretlenül ítélkezett, bántott. Megtehettem volna, hogy letiltom és nem foglalkozok vele, de nem tettem. Próbáltam újra és újra beszélni vele, végül letettem róla. Aztán a hét elején ismét történt egy incidens, ami kicsit kijózanított. Insta felületem kis olvasottságú, nem is teszek ki túl sok dolgot oda, nem azon élem az életem, mégis megtalált egy férfi. Dicsért, hogy szép vagyok, kedves a mosolyom. Ezzel nincs is baj. De a végén már tolakodóvá vált, a hordott szoknyáim hosszát tudakolta. What? Nézi a családi képeim, az olvasós képeim és ezt szűri le belőlem? Bizony elgondolkodtam, hogy bezárom az összes közösségi felületem és a blogom is. Túl sok támadási felület. A világ pedig egyre sötétebb, ijesztőbb már. Pedig esküszöm nem akarok pasit fogni. Nem teszem magam ki a kirakatba a szükségesnél többször. A családomról is jelzés értékű képeket teszek csak ki, ahol nem látszik ki semmi olyan testrészük, aminek nem kellene. Nem teszek ki fürdőruhás vagy cicis képet, mint manapság divat. És mégis ez sok lenne? Ha az én egyszerű, nyakig felöltözött képeim ilyen dolgokat váltanak ki egy ismeretlenben, akkor az itt leírt történeteim, nézeteim vajon mit? Húzzam le a rolót? Bevallom betojtam. Szépíthetem, körülírhatom, megmagyarázhatom, ideológiákat gyárthatok, de így van. Ha viszont semmit sem teszek bele magamból a blogpostokba, akkor az halott lesz. Értelmét veszti.

Ez normális, hogy ilyen dolgok történnek, lépjek túl rajtuk és ne agyaljam tovább? Vagy vegyem intő jelnek és kétszer gondoljam meg az itt lerótt soraim is, mert egyszer valaki ellenem fordítja? Kétélű fegyvert gyártok épp? Interneten mindent szabad? Töröljem magam? De akkor belőlem veszik el egy részem, egy fontos részem. 

Az internetes zaklatás valami olyasmi, amit úgy képzelünk el, hogy valaki mással történhet csak meg, a szomszédunk fiának a lányával vagy egy messzi rokonnal, esetleg műsorokban hallhatunk. róla, velünk sosem fog előfordulni. És mikor mégis megtörténik, teljesen elképedve, megzavarodva állunk a tények előtt. Első körben nem is ismerjük fel a veszélyeit. Eszünkbe jut, hogy ez nem is igaz, nem úgy gondolhatta, nem akar ő rosszat. Aztán mikor egyre durvul a helyzet, akkor konstatáljuk csak, hogy ez nem mehet így. Ne hagyjuk annyiban. Dokumentáljunk, mentsünk, kérjünk segítséget, beszéljünk másoknak róla, mert lehet az ügy még meredekebb lesz. Ignoráljuk, ne válaszoljunk, mert még jobban feljogosítva érzi majd magát, hisz reagálunk. És igyekezzünk ne abba a csapdába esni, hogy önmagunk hibáztatjuk. Én is körbejártam a témát, megnéztem a képeim, írtam az illetőknek és mégis folytatták. Nehéz volt tudatosítanom magamban, hogy ebben a történetben nem én vagyok a rossz, nem csináltam semmit, amivel kiérdemeltem volna!

Senkit sem jogosít fel arra semmi, hogy zaklasson, kellemetlen helyzetbe hozzon, sértegessen másokat!

Veletek történt már zaklatás vagy valami hasonló negatív élmény, ami miatt elgondolkodtatok a törlés gombon? 

Ha úgy érzed, zaklatnak vagy tudomásod van arról, hogy mást zaklatnak, kérj segítséget a körülötted élőktől vagy a Kék Vonal Lelkisegély Vonalát hívd, ami a 116 111 –es számon éjjel- nappal ingyenesen elérhető. 

#ijesztővilág #zaklatás #törlés #túlsok #betojtam #bloggerélet #bloggerlife #ilyenazélet 

ReAd-blog

Én és az okoseszközök

75424621_2627559803970684_4050670385132208128_n.jpg

A mai világban megkerülhetetlen, nehéz a mindennapi létezés az okoseszközök nélkül. Mindent gépiesítünk, az életünk minden területén segítő társaink a szórakozásban, a kapcsolattartásban, a tudakozódásban, a tanulásban és még ki tudja miben. Elérhető pillanatok alatt a világ túlfelén élő ember, megnézhetjük Afrikai tájait is, legyen tőlünk bármilyen messze is, rögtön tudakozódhatunk valami olyan dologról is, ami miatt korábban éveket ülhettünk volna egy levéltárban. Most szinte minden könnyedén megtudható, elérhető azonnal. Viszont ennek ára is van. Ha ledobnának egy erdőben mindenféle ketyere nélkül, nem biztos, hogy eléggé működne a túlélőösztönünk. Ha egész napra csendre, magányra, teljes offline üzemmódra kárhoztatnának, egyszerűen nem tudnánk mit kezdeni magunkkal. Teljes mértékben függünk az eszközeinktől, hiányuk fájó pont. Beleivódik az életünkbe, elengedhetetlen részünké válik. Már minden okos, a telefonunk, az óránk, a TV-k...

Ijesztő gyorsasággal hódít teret. Emlékeztek Knight Rider okosórájára, melyben a kocsijával beszélget? Mekkora ámulattal néztem a sorozatot akkoriban. El sem tudtam képzelni, hogy napjainkban elérhető technológia lesz vagy hogy telefonon nem csak beszélgethetek valakivel a Föld másik felén, hanem láthatom is. Egy órával meg tudom nézni, merre van a gyermekem, nincs-e bajban. Ma pedig teljesen természetesek ezek az eszközök. Egy telefonnal videózunk, beszélünk, fényképezünk, interneten szörfölünk. A laptopjaink is ma már szinte mindenre használhatóak...

knightriderposter01.jpg

Izgalmas téma, ugye? BloggerKépző 30 napos kihívás második napja ismét izgalmas témát dobott be mára. Velem tartasz? Te hogy vagy az okoseszközökkel? Jó? Rossz? Túl sok?

Múltkori cikkemben a tableten való olvasás előnyeiről írtam ( itt elolvashatod), egy korábbiban (itt) pedig arról értekeztem, hogy a mai technikához milyen keveset értek, elromlik körülöttem és nem magától értetődő, mint a tőlem fiatalabb korosztálynak. Használok tabletet, olvasót, okostelefont, asztali gépet, laptopot és majd el felejtettem, a mosógépem is érintős. Nagyjából ennyiben kifújt az okos eszközeim tárháza. Elég terjedelmes a sor, mégsem zökkenőmentes a kapcsolatunk. Nehéz kiismerni, megtanulni a kezelésüket, sokszor segítségre szorulok. Kvázi a gyerekeimmel együtt tanulom a használatukat. Ez a másik olyan téma, ami nehéz terep. Gyerekek és az okoseszközök. Sokan törpöltünk férjemmel, hogy engedjük, ne engedjük, mikortól, mennyi ideig és milyen tartalmakat. A mai világban már nélkülözhetetlen. Ha nem engedjük lemarad, elhatárolódik a többiektől. Ha engedjük, rengeteg veszéllyel járhat. Együtt tanuljuk, talán kevesebb a hibalehetőség, a veszélyek csökkennek.

Okoseszközöket csak okosan lehet használni kellő körültekintéssel, fenntartásokkal, nem teljes ráutaltsággal, ám mégis kihasználni a tudását, élni a lehetőségekkel. Mi felnőttek sem használjuk mindig elég okosan. Néha elveszünk benne, elmegyünk a lényeg, az élet, a szépség, a boldogság mellett. Az életünkből túl sokat áldozunk rájuk időben. Túl sokat használjuk őket. Vagy teljesen kizárjuk az életünkből és ezzel a lehetőséget is elvesszük magunktól új dolgok megtapasztalására, okoseszközök által.

Azt gondolom, jó, hogy vannak okoseszközeink, fejlődik a technika, megkönnyíti az életünk, de tudni kell mennyire engedjük begyűrűzni az életünkbe. Ne erről szóljon minden, amikor csak lehet, kapcsoljunk ki mindent és próbáljunk meg boldogulni nélkülük. Amennyit adnak, annyit el is vesznek tőlünk. Csak okosan lehet használni őket!

ReAd-blog

#okoseszköz #mechanika #tablet #számítógép #olvasó #okosóra #telefon #bloggerélet #BloggerKépző

Fotó @Picikék fotó

 

Ha enyém lenne a világ és a nagy döntések hozatala...

Mi lenne ha...

concert-768722_640.jpg

Bloggerképző újabb 30 napos kihívására nevezek be a következő postommal. A kihívás témáiról és az egészről többet megtudhattok itt. Az előzőn is elvéreztem, mert nem tudtam minden nap cikkeket hozni időhiány miatt, némelyik témáról nem tudtam mit írni, mások nem szólítottak meg vagy épp ellenkezőleg, kisregényt tudtam volna írni belőle, amit nem olvasott volna el senki. De újra próbálkozom. Te is csatlakozz bátran! Ada nagyszerű témákkal készült. Nem ígérem most sem, hogy minden témában írni fogok és aznapra, de megpróbálkozom vele.

És akkor a kis bevezetőm után a mai téma:

Ki az a személy, akivel ha tehetnéd, cserélnél egy napra?

Fogós kérdés, izgalmas téma. Ugye? Szívesen lennék George R. R. Martin, hogy megtudjam, mikor készül el a kedvenc sorozatom vége már könyvben. De ez túl egyszerű választás lenne. Lehetnék egy ismert, befutott énekesnő is, megtapasztalva annak izgalmas életét, munkásságát. Egy szép, híres topmodell életébe is bepillantást nyernék szívesen, az is nagyon jó lenne, vagy valami nagy művész, festő életébe, megtapasztalva azt a nagyfokú szárnyalást, szabadságot, kreativitást, ahogy ő él. Legszívesebben egy férfi bőrébe bújnék, hogy megtapasztaljam az ő életét, tennivalóit, mentalitását. Férjem kiváló alany lenne hozzá, de mondjuk ennek ő nem biztos, hogy annyira örülne. 

Én ennél valami még nagyobbra vágyom. Valami híres, fontos politikus lennék vagy még inkább elnök, hogy fontos dolgok döntéshozója lehessek.Talán Amerika elnöke pont jó lenne. Egy tollvonás és egyetlen személy persze nem tudja megváltoztatni a múltat és a jövőt sem, de elindítója lehet sok dolognak. Tehetnék a felmelegedésért, a környezetünkért, a Földért folytatott harcért, megszüntethetnék háborúkat, segíthetnék éhezőknek, bántalmazottaknak...És még annyi dolgot tehetnék a rohamosan romló életünkért.

Az érintettek a pénzt hajkurásszák, a hatalmat és a legfontosabbat szem elől veszítik, nem fog érni az semmit, ha nem lesznek növények, állatok, ha az emberek éhínségekkel kell számoljanak és koszos, élhetetlen bolygóval. Szóval, ha egy napra valaki bőrébe bújhatnék, akkor elnök lennék, kíváncsi arra, milyen dolog ekkora felelősséget a vállunkon hordozni. Nem titkoltan lehetőségem lenne valami jelentőségteljeset tenni emberekeért, népcsoportokért és rengeteg eszményért. Hogy aztán jó elnök lennék-e, az nem biztos. Elvesznék a részletekbe, ebbe és abba is belekapnék, talán még élvezni sem élvezném annyira, ráadásul minden visszacsinálható lenne már másnap, de legalább megpróbálnám...Tudom, bevállalós, mert ő sem mindenható, meg vannak kötve a kezei,  csak az ő országukban vihet végbe változásokat, rengeteg kitétel van és szabály meg hasonlók, de mégis sok dologban változtathat. 

Te ki bőrébe bújnál legszívesebben egy napra? Mi vonz benne? Miért pont őt választanád? Hogy képzeled el azt az egy napot?

Adri voltam, aki valaki bőrébe bújna legszívesebben egy napra, talán kettőre vagy még többre, hogy tehessen valami jelentőségteljes dolgot, példát mutathasson több ezer embernek, jobbá tehesse mások életét és élhetőbbé a bolygónkat! Tudom, mindez csak álom és feltevés, pedig jó lenne ha...

ReAd-blog

#ReAdblog #elnök #prezident #milenneha #bloggerélet #bloggerlife #Föld #bolygó #környezetszennyezés #világ #World 

audience-828584_640.jpg

Pulóver mustra egy kis csavarral

Ezzel is tehetsz a bolygónkért! Vegán pulóver...

 custom900x1200_860124.jpg

Nem, nem írtam el az alcímet. Nem vagány akart lenni, bár az is, hanem vegán embereknek készülő pulóverről van szó. Hogy mitől vegán egy pulóver? Következő cikkemből ki fog derülni, ha velem tartotok, de egy nagyszerű pulcsi mustra is, melyben szebbnél szebb, izgalmas meleg felsőt mutatok be.

Első körben lássuk csak, mi az a vegán. A vegetarizmust ismered? 

A veganizmus, vegetarizmus az állati eredetű termékek használatának mellőzése  teljességgel. Tartozik hozzá egy filozófia is, ami elutasítja az érezni képes állatok árucikk státuszát. Érző, lélegző lények ők is, azt vallja a vegán ember, hogy bármilyen jellegű bántásuk, felhasználásuk tilos. Ez megnyilvánulhat csupán a táplálkozás másságában(nem eszik semmi állati eredetűt, hal, hús, tejtermék, tojás, méz), de szórakozás, a ruházkodás és a higiéniai termékek kiválasztásában is.

Nem könnyű feladat, de teljességgel érthető. Most nem mennék bele filozófiai fejtegetésekbe, jó-e ez vagy sem, kell-e vagy mégsem. Nem nyúlnék vissza az ősemberekig és hasonló. Mindenki döntse el maga, hogyan szeretne élni, miben hisz, mely módon. Postom célja nem vita generálása, csupán a vegán ruhadarabok létezése, azok előnye és bemutatása.

Megdöbbentem, mikor ez a címke, ily formában szembe jött velem. Létezik ilyen, hogy vegán ruhadarab? Milyen jó, hogy van, aki mindenkire gondol. Így rögtön utána is olvastam a témának, ráadásul tesztelni is szerettem volna, mennyiben másabb, mint a megszokott, magas minőségű, meleg ruhadarabok, például a pulcsik, de állatszőrrel való felturbózás nélkül.

"A Vegán Társaság azt mondja, hogy a vegán védjeggyel bejegyzett termékek fellendülőben vannak, míg 2018-ban 119 termék került bejegyzés alá, addig idén, 2019-ben eddig mintegy 2 ezer termék kapta meg a védjegyet. A vegán kifejezést Donald Watson, a brit Vegán Társaság (Vegan Society) társalapítója alkotta 1944-ben."

Van létjogosultsági, hiszen egyre többen keresik, szeretik ezeket a ruhadarabokat, odafigyelnek a minőségre. Miért nem ismertebbek? 

custom900x1200_859901.jpg

Az egyértelmű, hogy ha vegán életmódot folytatsz, akkor nem használsz szőrmés ruhadarabot, bundát vagy bőrkabátot, bőr táskát, pénztárcát, még díszítést sem.Valahogy én tökéletesen megvagyok nélkülük. Nem is érzek késztetést arra, hogy bundát viseljek, ha trendi, ha nem. Ezek azok a ruhák, amik rögtön eszébe ötlenek az embernek, ha az állati eredetű termékek kerülnek szóba. De egy pulóver is lehet vegán azáltal, hogy nem állati szőrből készül, mint mondjuk a gyapjúpulóver. Ennél még nem állnék meg, jusson eszedbe a selyem is, ami a Bombyx mori hernyójának mirigyváladéka, mert az is tiltólistás akkor. És még jó pár anyag ismert, amihez igénybe veszik az állatok szőrét, ilyen például a moher (a moherkecske szőre), kasmír (a kasmírkecske szőre), a teve vagy a láma szőre, az angóra (angóranyúl szőre), a lószőr is. Sok kevertszálas anyag is van, amihez szintén tesznek állati eredetű szálat. Érdemes jól megnézni a címkét, a feliratát, mielőtt megveszed az adott terméket, ha úgy döntesz odafigyelsz rá. Még arra is ügyelned kell, hogy a ragasztó, a szál, amivel varrták, a díszítés vagy az állatokon való tesztelése az alapanyagoknak nem jött-e létre, csak is kizárólag akkor vegán egy adott termék, ha ezeknek a feltételeknek megfelel!

custom900x1200_320215.jpg

Egyre több tervező dolgozik ezek az eszmék mentén. Új anyagokat kísérleteznek ki, amikhez nincs szükség az állatokra semmilyen formában. A széles repertoárt még tovább szélesítik. Így szerencsére egy vegán életmódot folytató embernek sem kell egy szál pendelyben járkálnia. Rengeteg mű vagy épp természetes összetevőből készült ruha kapható számukra is. Például len, pamut, akril, poliészter és sok más anyag a rendelkezésünkre áll a ruházkodáshoz. A Beauty In The Box remekül összeszedte itt egy cikkben a meleg pulóverek anyagfajtáit, hogy könnyebben dönthess, mert ugye nem kell bemutatni, egy gyapjú pulóver előnyét, a meleg, pihe-puhaságát. De van már alternatívája, ami ugyan olyan jó és nem kell hozzá állat. 

A  rendelkezésemre is bocsátott egy darabot gyönyörű pulcsi formájában a Beauty In The Box, mely teljesen vegán eredetű. Nem volt másabb a tapintása, a meleg érzete sem. Tökéletesen hozza az elvárt formát, csinos, kényelmes, meleg, könnyen kezelhető, tisztítható és nem lehet érezni különbséget. Azt már csak csendesen kérdezném meg, hogy ha így is meg lehet oldani, miért nem elterjedtebb? Miért nem figyelnek erre többen? Nagyon jó dolog! Az ára, minősége sem tér el a nem vegán termékekétől, ez sem lehet kifogás. 

 

 Az tudtad, hogy október 1-én van a vegetáriánusok Világnapja?

 Az enyémen kívül rengeteg vegán felső található még az oldalon, mint például ez a gyönyörű színű pulóver.

custom900x1200_857884.jpg

 

. Vagy a sportosabb oldalt képviselve ez itt.

custom900x1200_857187.jpg

 

ReAd-blog

#szponzorálttartalom #vegan #vegetarizmus #állatszőrmentes #természetes #pulóver #pulcsi #csinos #ruha #ősz #tudatosöltözködés #Beautyinthebox #ReAdblog #blogger #bloggerday #bloggerlife #valóélet 

 69581325_471768720270306_7571922708854734848_n.jpg

 

Nagy vágya az írónak, hogy a regényét megfilmesítsék

Szabó Tamással, a Maxim kiadó írójával készült interjú

holdviz_red_dress-colored.jpg

Szabó Tamásnak nemrégiben jelent meg könyve Holdvíz címmel a Maxim kiadónál. Hogyan került kapcsolatba az írással, mi inspirálja és mivel készül következő regényében? Mindre választ kaptok, ha elolvassátok a vele készült interjút.

"Az erdei kirándulásokon, a tábortűznél én voltam az önjelölt mesélő, aki rémtörténetekkel szórakoztatta a barátait. "

45_mod1_j2.jpg

- Mit tudhatnak rólad az olvasók? Hol születtél, milyen életutat jártál be eddig? Mivel foglalkozol, ha épp nem írsz?

Budapesten születtem. Versenyszerűen úsztam, a szüleimmel és a bátyámmal minden évben külföldön nyaraltunk. Mire gimnazista lettem, már bejártuk Európa jórészét. Jogi egyetemre jártam. Pár évvel ezelőtt New Yorkban és Londonban dolgoztam. Felmérhetetlen hatást gyakorolt rám a sport és a sok utazás. Imádom a zenét, az irodalmat és a mozit! Boldog lennék, ha az összes regényemet megfilmesítenék! Statisztaként jópár hollywoodi szuperprodukciót láttam belülről. Volt szerencsém együtt dolgozni olyan világsztárokkal, mint az Oscar-díjas, és elmondhatatlanul aranyos Jennifer Lawrence (a Vörös verébben), Antonio Banderas (a Picassóban), és Danny DeVito (a Harry Haftben). Munka közben mindig beindult a fantáziám: bárcsak a Holdvíz című romantikus akcióthriller forgatásán lennék jelen íróként! Néha szinte hallom, amint a rendező asszisztense elkiáltja a jól ismert vezényszavakat: “Első találkozás jelenet, B kamera indít, csapó… forog a hang… felvétel… ééés TESSÉK!” Erre belép a díszletbe, vagyis a lepusztult, hetedik kerületi lakásba a Noémit alakító gyönyörű, fiatal színésznő, ráemeli azúrkék lézereit Zoltánra, a szél lobogtatja mézbarna haját, felcsendül a fülbemászó Dream Theater betétdal… Ó, régi álmom válna valóra, ha a moziban látnám-hallanám mindezt!

 -Hogy kerültél kapcsolatba az írással? Valami hatására kezdtél el írni? Tudtad már fiatal korodban is, hogy ezzel szeretnél foglalkozni?

Már gyerekkoromban is izgalmas ötletekkel volt tele a fejem; tudtam, hogy ezzel akarok foglalkozni! A bátyámmal sokat játszottunk a G. I. Joe katonáinkkal; lehet, hogy hülyén hangzik, de ezek is fontos részét képezték az íróvá válásomnak, hiszen éveken át annyi sztorit, helyzetet, karaktert gyártottunk a tesómmal, ahogy ott mókáztunk a műanyag emberkékkel! Neveket adtunk nekik, és már kiskorunkban is egészen filmszerű cselekményeket játszottunk el velük. Rengeteget improvizáltunk, nevettünk, egyszóval sokat gyakoroltam. Aztán az erdei kirándulásokon, a tábortűznél én voltam az önjelölt mesélő, aki rémtörténetekkel szórakoztatta a barátait. Mindig az én fogalmazásaimat, verselemzéseimet olvasták fel a tanárok. Kriszti, akivel ma is rendszeresen tartom a kapcsolatot az általánosból, már akkor kis Stephen Kingnek nevezett. 15 éves lehettem, amikor egy este elkezdtem a matekfüzetemben az első regényemet. Lenyűgözött az a varázslatos fantáziavilág, amelybe belecsöppentem! Mennyi lehetőség várt rám! Káprázatos érzés volt tudni, hogy a meséimben az történik, amit én akarok! Szerintem ebben a mesterségben az boldogul, akinek elég élénk a fantáziája. A költséges írói kurzusok nem sokat érnek, mert nem tanítanak meg arra, hogyan találj ki történeteket! Csak a külsőségekre koncentrálnak: stílus, technikai részletek, írói eszközök, stb. “Helló, osztály! Ma írjunk bele a jelenetbe két darab metaforát, húsz deka romantikát, jöjjön be sejtelmesen a komornyik, és szerepeljen az utolsó sorban az a szó, hogy vécépumpa…” Na nem. Az embernek vagy van tehetsége, vagy nincs! Ha ehhez valakinek tanfolyamra van szüksége, az már régen rossz. Hiába jó a stílusod, hiába tanítják meg, hogyan írjál, ha egyszer nincs jó alapanyagod, vagyis izgalmas sztorid! Én sosem jártam ilyen kurzusra! Szerintem semmi újat nem tudna nyújtani nekem.

-Kiknek szól az első megjelent regényed?

A népszerű Dream válogatás sorozatban jelent meg, mely a fiatal olvasóknak szól, de én igazából mindenkinek ajánlom ezt a könyvet.   

-Miért ajánlanád az olvasóknak? Mitől másabb, több, jobb, izgalmasabb a rengeteg, naponta megjelenő könyvnél?

Mert lélegzetelállítóan izgalmas. Amikor megalkottam, az volt a cél, hogy először is én jól szórakozzak rajta! A legtöbb olvasómtól azt hallom, hogy nem tudta letenni, mert a regény világa szinte magába szippantotta! Utálom, amikor egy könyvben előre láthatjuk a fordulatokat. A Holdvízre ez nem jellemző, már csak azért sem, mert amikor írtam, én magam sem tudtam, mi fog történni a következő oldalon. Rögtönzések sorozata volt az egész óceáni jelenetsor. Ezért kiszámíthatatlan a cselekmény. 

Úgy gondolom, rendkívül unikális, színes, varázslatos, újszerű, tabudöntögető, polgárpukkasztó, fordulatos, romantikus, szomorú, felkavaró és férfiasan bevállalós a Holdvíz! Ahogy visszaolvasom, minden egyes soráról eszembe jut valami. Megannyi élményt, örömöt és energiát rejt magában ez a könyv, amiben ott van a fél életem. Az biztos, hogy beleadtam a szívemet-lelkemet! És hát ott van a nem mindennapi témaválasztás; nem sok regény foglalkozik az incestus-szal. Meg aztán ez egy felnőttkorba lépett, érett alkotás. Ez alatt azt értem, hogy irtó sokáig készült. Csaknem húsz (!) év telt el az ötlet megszületésétől a kiadásig! Nem csaptam össze, haha. Szemben tehát más, felszínes alkotásokkal, a Holdvízre jellemző a MÉLYSÉG és a KOMOLYSÁG. Nem vettem félvállról, és ez meg is látszik rajta. Rengeteg időt, energiát fektettem bele ebbe a projektbe, amely mellesleg az ötödik megkezdett kéziratom volt. És hogy még mitől jobb a többinél? Nos, a Holdvíz őszinte. Én nem kamuzok, megmutatom, milyen az élet valójában! Azt akartam elérni Zoli és Noémi ábrázolásával, hogy az olvasó úgy érezze, szinte ismeri őket, hisz annyira életszagúak. A legtöbb könyv (főleg az a sok bárgyú női regény) idealizált karakterekkel dolgozik; ezek egyáltalán nem hús-vér szereplők! Például a férfi alakjaik annyira lányosak! Nem olyanok, mint a valódi pasasok, hanem olyanok, amilyennek az írónő szeretné látni őket. Na, nálam nincs ilyen! Hadd illusztráljam: az én főhősöm kimondottan gyarló, el-eltévelyedik, és furán vonzódik az új családtaghoz; Noémi dühítően önző; a brazil maffiafőnök egy pedofil, pszichopata állat; Judit, a nevelőanya pedig évtizedeken keresztül hazudik a Szentpál családnak és gigantikus titokjátszmát folytat. Az emberek ilyenek és kész. Nem fekete és fehér szereplőket mutatok az olvasóimnak, hanem életszerűeket. Pont azért hihető ez az egész, mert egyikük sem tökéletes figura.  

-Ki olvashatta elsőnek a kéziratát ennek a történetnek?

Egy Roland nevű haverom, akivel együtt laktam Észak-London patkányoktól hemzsegő külvárosában. Tetszett neki, főleg a vizes táncjelenet, ami egy látomás. Mindig elmesélem az ismerősöknek vagy az aktuális barátnőmnek az új ötleteimet (párkeresésnél ez is fontos szempont nálam, hogy a lány rajongjon a regényeimért, haha). Ezek a mesedélutánok azért hasznosak, mert ilyenkor számtalan új ötletem támad, és sokszor elbeszélés közben tömködöm be a cselekményben tátongó lyukakat.  

-A borító mit ábrázol? Mennyire szimbolizálja a történetet? 

Egy csinos táncosnő látható a tenger alatt, aki hátradől, miközben az áramlatok gyengéden fellibbentik a ruháját. Jól megy a vérvörös a víz kékjéhez, egyből odavonzza a vásárló tekintetét. Látszólag egy romantikus, szürreális képről van szó… de a főhősnő nem igazán tud úszni; az apja heccből lenyomta a kis Noncsit a kád alá, és aztán felnőttként is bajba kerül a brazil partoknál. Szóval a lány és a víz találkozása sosem volt jó. Ezt kiküszöbölendő írtam egy új első fejezetet, hogy passzoljon a szöveg a borítóhoz; Zoli álmában találkozik a víz alatt táncoló balerinával, ami előrevetíti a későbbi sorsukat, főleg a cápatámadást. Spoiler lenne, ha elárulnám, hogy mit jelent a cím, és mi, illetve ki az a Holdvíz... 

- Mit gondolsz, mennyire nehéz berobbanni első könyves szerzőként a köztudatba?

Iszonyú nehéz. Manapság kevesen olvasnak. És ott van az illegális letöltés, amiből se a kiadó, se a szerző nem profitál. Korábban kellett volna születnem; ha pár évtizeddel ezelőtt jön ki a Holdvíz, sokkal jobban fogyna. Régebben több utas olvasott a buszon… most meg mindenki az okostelefonját buzerálja! Bejöttek a kereskedelmi tévék, és azzal a sok gagyizással nagyot zuhant a színvonal. A többség számára sajnos a kultúra a Való Világnál kezdődik és a plázamozinál ér véget. Sok barátom közli velem, hogy büszke rám, de ő sosem olvas regényeket. Ez elszomorító. Úgyhogy az ismerőseimet és az olvasóimat mindig arra kérem, reklámozzák a kötetemet a munkahelyükön, illetve a baráti társaságukban! Ahogy választásnál mondják: mindenki hozzon magával tíz ismerőst a szavazásra. Hát én is ezt kérem tőletek, Kedves Olvasók: hozzatok még legalább tíz könyvmoly ismerőst! Ajánljátok mindenkinek, ha tetszett! Előre is köszönöm.

Mi volt izgalmasabb, az írás folyamata, vagy amikor kézzelfogható formát kezdett ölteni az egész könyv?

Az összes munkafolyamat érdekes volt! Mint már említettem, a Holdvíz egy jó régi projekt. A kezdetek egészen 2000-ig nyúlnak vissza. Ekkor még kölyök voltam, és egy Fábry show láttán fogalmazódott meg bennem a gondolat: regényt akarok írni egy nem mindennapi, gazdag családról, illetve két testvérről, akiket elválasztottak kiskorukban, ezért nem alakulhatott ki bennük a rokonság tudata. Eleinte csak fantáziálgattam az alaphelyzetről: egy felsőosztálybeli, kissé nyápic fiút láttam magam előtt, aki “örököl” egy helyes, vadóc lánytesót. Folyamatosan gyűjtöttem az ötleteket, majd vázlatot készítettem. 2002-ben kezdtem el az első fejezetet, ekkor még Noémi volt a munkacíme. A balatoni jelenet után elbizonytalanodtam, mert nem tudtam, hogyan folytassam. Innentől gyakran elakadtam. A szöveg lassan kétszáz oldalasra hízott. Már túl sok időm, energiám volt benne, és igazából nagyon tetszett, úgyhogy nem hagyhattam abba. 2009 körül pánikban jöttem rá, hogy sürgősen adnom kell egy frappáns lezárást a cselekménynek, mert ha képtelen leszek befejezni, akkor elveszítem a kéziratot, és kárba vész a sok munka! Ám semmi ihletem nem volt. Ordítani tudtam volna: hogyan jöjjek ki belőle?! Végül megírtam a Brazíliában játszódó, akciódús fejezeteket, de aztán a kórházjelenet után századszor is elakadtam. Legalább két évig egy sort sem tudtam írni. Ez volt a leghosszabb alkotói válságom. Aztán Amerikában megismerkedtem egy cuki, huszonéves török lánnyal. Nem volt a barátnőm, de sokat segített nekem, pusztán a nevével, amivel megihletett! Most nem lőhetem le a poént, hogy hogyan, de legyen elég annyi, hogy az isztambuli kollegina akaratlanul is adott egy szuper ötletet, amelynek köszönhetően végre, 2014 körül lezárhattam a gigászi kéziratot. Hatszáz oldalas lett! Négy évvel később fogadta el a Maxim Kiadó, és 2019 júniusában került a boltokba! Olyan jó érzés látni a Holdacskát csaknem húsz év munka után a Libri kirakataiban! 

f_nyk_p0603.jpg

-Mesélnél arról, milyen feladatokon mentél keresztül a kézirat leadásától a kész, promótálható könyvig?

Rengeteg utómunka volt. Először is lefaragtam kilencven oldalt. De még így is hosszú volt a szöveg. Aztán az első szerkesztési körben a kisebb-nagyobb változtatásokat hajtottam végre (sajnos a kiadó letörölt jópár izgalmas jelenetet). Aztán úgy döntöttem, hogy mégsem in medias res kezdéssel akarok nyitni, tehát átírtam az egész könyvet, hogy ne Zoli római visszaemlékezéseit olvassuk, hanem haladjunk a pécsi hagyatéki tárgyalástól kronológikus sorrendben. És végül nem sokkal azelőtt, hogy a nyomdába került volna a betördelt szöveg, sajnos jött az újabb utasítás: le kell rövidíteni további száz oldallal! Többek között halálra ítélték Zoli ütős úszóverseny jelenetét. Mintha a gyerekemből kellett volna lenyisszantani innen-onnan… Így aztán a végleges szöveg az eredeti terjedelem felére zsugorodott. Végezetül elkészült a borító, megírtam a szinopszist, a rövid életrajzomat, és a bloggerek szuper ajánlást biggyesztettek hozzá.       

-Kinek dedikáltad az első könyvet?

Lillának, az imádnivaló kis unokahúgomnak írtam az ajánlást. Ő tuti, hogy mindig az életem része lesz!

-Milyen érzés bekerülni egy olyan írói közegbe, akiket korábban olvastál csak?

Felemelő érzés volt a befutott írók között dedikálni! Ott volt Bíró Szabolcs, Lőrincz L. László, Kepes András, Csernus Imre. Anno Závada Pál műveit ajánlotta nekem a magyartanárom, és a Könyvhéten ott ült mögöttem a híres szerző! Élveztem a dedikálást. Ha nincs 38 fok, biztos még többen eljönnek. De így is érkeztek szép számmal rokonok, barátok, és jólesett, hogy ismeretlen vásárlók is aláíratták velem a regényemet, amit előrendeltek! Hetekig gyakoroltam az autogramomat, de amikor jött az a rengeteg ember, annyira izgultam, hogy nem ment a kalligrafikus aláírás, amit begyakoroltam, haha!

-Milyen pluszt ad neked az írás?

Az írás szórakoztat, megvigasztal, menedéket nyújt, bátorít, gondolatban óriássá növeszt, elvarázsol, sikerélményt ad, inspirál, megnevettet, meggyógyít, tükröt nyújt felém, és még sorolhatnám. 

-Ha elakadsz, hogyan inspirálódsz?

Sétálni, biciklizni indulok, vagy lemegyek a pincémbe súlyzózni. Ha rágörcsölök a problémára és erőltetem, nem jönnek az ötletek… ám ha ellazulok, szinte magától eszembe ötlik a megoldás.  

-Hogyan kezeled a kritikákat, a recenziókat, a pozitív visszajelzéseket?

Eddig szinte csak pozitív visszajelzést kaptam. Ezekből a dicséretekből merítek erőt. Sokan nem is sejtik, mennyire jól tud esni egy elismerő szó! Boldog voltam, mikor a Blogturné Klub keretében szuper kritikákat kaptam a Holdvízről. 

-Mely stílusban írnál még szívesen?

A mostani regényem, a Megváltó álom egy vérfagyasztó thriller, ami eléggé rám telepszik, néha rémálmaim vannak tőle. 340 oldal kész van belőle. Jó lenne már befejezni, és belekezdeni az új projektbe, ami egy világhírű rockzenekarról szól majd, és sokkal vidámabb lesz. Ha azt hiszitek, Szentpál Noémi a legutálatosabb női karakter, akivel valaha is találkoztatok, akkor csak várjatok, amíg megismeritek az egyik leendő mesealakomat, Mai Lint, az elkényeztetett, finnyás bőgőst Midtown Manhattanből – na ő valósággal gitározik az énekes, Timothy idegein, haha! Tervezek még egy disztópiát és egy horror-fantasyt. Ezek az alműfajok új gúnyák számomra – már alig várom, hogy felpróbálhassam őket! És alig várom, hogy visszatérhessek, ha csak gondolatban is, az Újvilágba. Anno a Keleti Parton jártam, és tíz tagállamba látogattam el, Connecticuttól le egészen délre, a trópusi Floridáig, szóval egy életre feltankoltam frankó élményekből. A Holdvízbe csak egy rövid szeletkéjét gyömöszölhettem be ezeknek az egzotikus emlékeknek, de a következő kötetek már végig az Államokban fognak játszódni! 

.-Hogy látod magad 10 év múlva?

Örülnék, ha a további regényeimet is kiadnák és megfilmesítenék! Ezenkívül szeretnék családot alapítani. És hát szuper lenne visszatérni az USA-ba. Remélem, nem csak egy kis országban aratok sikert a szellemi termékeimmel, hanem az egész világon!

A könyv megrendelhető az alábbi linken, itt.

#interjú #író #maximkiadó #maxim #regény 

ReAd-blog

Vállalkozók, akik mernek nagyot álmodni

Vállalkozók világnapja

73324926_2618902148169783_6376666377331146752_o.jpg

Ma van a vállalkozók világnapja!? Nem tudom, mindenesetre kikívánkozott belőlem.

Oly magától értetődő egy éttermi ebéd, egy ruha a kisgyereknek, egy csinos karkötő, egy weboldalon való böngészés, egy pecabot megvásárlása, egy megírt blogcikk olvasása, egy új frizura elkészülte a mindennapokban. Fel sem merül az emberben, hogy ezek a dolgok mögött valaki áll, készíti őket, dolgozik vele, tervez.

Sokszor megkapja a vállalkozó, hogy könnyű neki, nincs főnöke, nem parancsol neki senki, pénze annyi, mint  a pelyva (a pelyva, vagy polyva, a pázsitfüvek és a sásfélék virágját körülvevő hártyás levélke más néven léha valamint a cséplésnél összetöredezett toklász), akkor dolgozik, amikor csak akar. De nem látják mennyi munkája. vére, verejtéke van benne. Nem látják, hogy sokszor, míg más az igazak álmát alussza, ő akkor is dolgozik, nem látják a rengeteg aggódást, ami velejárója egy vállalkozásnak. Elég időm lesz rá, elkészül időben? Lesz elég megrendelőm? El tudom adni? Ki tudom fizetni minden egyéb költségem? Marad nekem is valami a bevételből? Hogy tervezzek az időmmel? Vajon jól csinálom? Mi lesz, ha nem lesz elég munkám? Olyan a minősége, amilyet én megálmodtam? Mi van, ha megbetegszem vagy más közbejön? 

Elfelejtik sokan a vállalkozással járó bizonytalanságot, a sok papírmunkát, marketinget, hogy sokszor sem hétvégéje, sem ünnepnapja nincs, mert neki akkor is teljesíteni kell. És a millió kétséget, izgalmat, mosolyt, könnyeket, idegeskedést, a rengeteg próbálkozást, tanulást is a feledés homálya fedi.

Minden vállalkozó egy hős, hiszen kilép a biztonság falai mögül. Kilép és mer, hogy aztán vagy belebukjon vagy egekig szárnyaljon! Újratervezzen. Merjen nagyot álmodni.

Neked csak egy weboldal, karkötő, gyerekjáték, ruha, torta, frizura, műköröm, blogcikk, újság, arckrém, ebéd, egy falfestés, egy fénykép, traktoralkatrész, ami pénzbe kerül. Sokszor túl sokba is és nem érted, miért kerül annyiba. Talán még te is meg tudnád csinálni hasonlóra vagy egy kicsit gyengébbre. Talán. De a kisvállalkozónak a munkája, az álma, a gyermeke tandíja, a jövője, az egészségbiztosítása, a nyugdíja, a befizetett csekkjeinek száma, a megvásárolt étele, az államnak befizetett összege, a fizetése, az ideje, tehetsége, a merészsége, az át nem aludt éjszakáinak száma...

Ha veszel valamit, gondolj arra, milyen utat jár be, miből készül, ki csinálhatja, hogyan kerül hozzád és vajon melyik számláját fizeti be belőle az a vállalkozó? Gondolj arra, hogy pont egy álmát valósítja meg, ha tőle veszed, a bizonytalanságot feledteted el vele, önbizalmat adsz neki, kenyeret az asztalra, támogatod...

Segítsd útján, tiszteld, támogasd a vállalkozót merészsége miatt!

Köszönöm mindenkinek, akitől terméket veszek, használom a szolgáltatását!

 ReAd-blog

#vállalkozás #vállalkoznijó #támogasd #KKV #kisvállalkozás #nagyvállalkozás #merj #vállalkozásvilágnapja

 

Gyönyörű borítójával megkezdte a hódító körútját Az új kedvenc című kötet

Lina. R. Breitkreutz

lina-blog-300x250-2.png

Pörgetem a közösségi felületeket, majd szembe találom magam egy gyönyörű borítóval, ami azonnal megszólít. Rögtön elfog a kíváncsiság. Ki írta és milyen könyv vajon? Így kerültem Linával és a könyvével közelebbi kapcsolatba. Szerencsére már a polcomon tudhatom e kötetet és hamarosan górcső alá is veszem, de addig is bemutatom az írónőt, Lina. R. Breitkreutzot és a könyv születésének történetét.

74682746_977385885947194_3995184510089035776_n.jpg

- Mit tudhatnak az olvasók rólad? Hogyan mutatnád be önmagad? 

- Az agysebész karrierről lemaradtam, ezért írok! Szóval a viccet félretéve, öt évvel ezelőtt jöttem Németországba. Itt ismerkedtem meg a férjemmel, akivel boldog házasságban élek. A nyugodt élet hozta magával azt is, hogy a szenvedélyemnek élhessek, írjak. Nem érzem magam különlegesnek, habár a barátaim, ha a jellemzésemről van szó, teljesen az ellenkezőjét mondják.

- Minek a hatására kezdtél el írni? Volt valami momentum, ami miatt úgy döntöttél, hogy akkor most írni fogsz és ki is adod a könyved?

- Az első komoly itteni „munkám” hatására kezdtem el írni. Integrációs segítőként dolgoztam két évig egy autista kisfiúval. A munka nem volt egyszerű, de utólag a visszajelzések alapján nagyon jól helyt álltam. A kliensemmel annyira összenőttünk a napi 8 órák forgatagában, hogy majdhogy nem fiamként szerettem meg. Aztán a cég úgy döntött, német ajkú segítőre van szüksége a kisfiúnak, mert megérett arra a szintre, így lecseréltek. Akkor úgy éreztem, hogy kitépik a szívemet. Nem tudtam elszakadni életem legboldogabb munkájától, és nem akartam, hogy ez az egész történet emlékképek foszlányaiba vesszen. Ekkor döntöttem el, hogy megírom a történetünket, aminek Két év Péterrel lett a címe. Ez volt az első könyvem, ami tulajdonképpen még mindig szerkesztés alatt van, ezért nem jelent meg. Még! Ezután elmentünk a párommal egy 4 napos kiruccanásra a Balatonhoz, és amikor megláttam a balatonedericsi kastélyt, abban a pillanatban tudtam, hogy megint írnom kell. Így született Az új kedvenc.

 - Mennyi idő alatt készülnek el a műved? Hányszor írtad át újra és újra, míg elégedett nem lettél velük?

- Az első könyvem nincs kész. A második könyvem AZ ÚJ KEDVENC, ami egyben az első kiadott könyvem is, az elkészült egy év és négy hónap alatt. Az első évben még az első könyvemet írtam, és ez idő alatt kutatómunkát végeztem Az új kedvenc című könyvemhez. Levéltárakba szaladgáltam, és elutaztam többször is a könyvben szereplő helyszínre, amikor Magyarországon jártam. Két hónap volt, amíg terveztem a történetet, és még kettő mire effektíve megírtam. Valójában nem kellett átírnom a könyvet egyszer sem. Igazából mondhatni egy slukkra megírtam. Annyira összeállt a tervezés során, hogy Böbe (Mosolygó-Marján Erzsébet) a szerkesztőm, nem is szerkesztett rajta semmit, csak korrektúrázta. Vagyis, félig kétszer dolgozott vele, mert elsőre annyira elragadta a történet, hogy elfelejtett javítani, és csak olvasott. Aztán persze visszatekert ahhoz a részhez ahol elveszett benne, és javította tovább.

- Milyen formában kezdtél neki? Előre leírtad a fő motívumokat, kibontottad a szálat, tudtad mi után mi fog következni vagy spontán, a történet alakította menet közben magát?

- Először csak azt tudtam, hogy írnom kell egy történetet, amiben a kastély benne lesz. De ez borzasztó unalmas volt még nekem is, így kerestem más témát is, amivel össze tudom egyeztetni. Aztán volt egy spontán tudatos álmodásom, így egyértelművé vált, hogy ez lesz a témája a könyvnek. Rengeteg háttérmunka kellett hozzá, hogy minden apró részletét el tudjam képzelni filmes jelenetek formájában, a fejemben. Legalábbis én így írok. Amíg le nem pörgött előttem az egész történet, addig nem igazán tudok nekikezdeni az írásnak. Addig csak tervezés van. Azt hiszem borzalmasan nézett ki a lakás a sok fecnivel, és a sokadszorra átírt, bővített skiccekkel. Nálam ez valami fejlövés lehet, mert a lakásnak rendben és tisztán kell lennie, ahhoz, hogy szétszórhassam a papírjaimat. Ha a rendben rendetlenséget csinálok, akkor tudok dolgozni.

- Melyik típusú író vagy? Aki ihletet kap és ír, vagy aki gondosan előre tervez?

- Azt hiszem, mindkettő. Vannak véletlenszerű jelenetek, amiket képes vagyok a legközelebbi fecnire elkezdeni írni, ha más nincs, vagy telefonra felmondani hangfelvételként. És csinálok olyat is, hogy kipattan egy jelenet a fejemből valahol a még meg nem írt könyvhöz, és a köré írom később a többi részt. Ez ritkán fordul elő. Valójában terv nélkül szerintem nem lehet írni. Legalább is egy sci-fit nem. A cselekményszálat ki kell dolgozni, aztán az időrendet, a helyszíneket, stb. Ha nincs terv, akkor szerintem kaotikus lesz egy könyv, és ettől olvashatatlan is.

- Volt olyan író, akinek a stílusa, könyvei inspiráltak saját könyved megszületésében?

- Soha nem inspirált a könyveim megszületésében egy író sem. Mindenkinek más a stílusa. Ha inspirálna, akkor utánoznom kéne, az pedig nem én vagyok. Az írók léte és munkásságai, maximum a személyiség fejlődésemet szolgálja. Az inspirációt számomra helyszínek adják, létező emberek cselekedetei vagy színek, hangok, zenék.

- Kiknek ajánlod a kötetet, milyen korosztálynak, milyen stílust kedvelő olvasóknak?

- Nem szeretném kategorizálni a könyvemet ilyen formán. Minden embernek ajánlom a könyvet, akit érdekel a tudatos álmodás, vagy akit érdekel milyenek voltak a régi nemesek, személyiségek. Mivel a könyvben vannak jelenetek 1800-as évek végéből, így a régi korokat, történelmet kedvelők biztos szeretni fogják.

- Volt pontos elképzelésed a könyv külsejét illetően?

- Annak ellenére, hogy igen vizuális típus vagyok, a könyv borítójához nem volt semmi ötletem. Megkérdeztem Böbét, nem-e tud egy jó grafikust ajánlani, és akkor jött Németh Balázs. Három mondatot mondtam el neki a könyvről, és nem tudom, hogy csinálta, de az első skiccbe bele is szerettem. Sőt mindenki, akinek a tervezetet elküldtem. Totál profi a srác, így ragaszkodom is hozzá. Mással nem is lennék hajlandó dolgozni.

- Mesélnél nekünk az útról és végül arról a pillanatról, mikor első alkalommal kézbe vehetted a köteted?

- Minden ember tanul az élete útján, így nekem is volt egy nehéz korszakom az első kiadómmal. Szerencsére gyorsan felismertem a helyzetet, és korrigáltam, amit lehetett. Valójában ez vitt előrébb ahhoz, hogy most ott tart a könyvem szebb formában, ahol. Így az Underground Kiadó égisze alatt, a második kiadásom valóban egy vállalható igényes külsejű könyv lett. Nem tudom még milyen érzés a kezemben fogni az új kiadást, mert még nem kaptam meg, és postán nem is kértem a kiadótól. De azt hiszem, amint a kezemben lesz, meg fogom szorongatni mintha csak a saját gyerekemet ölelgetném.

- Mit tervezel a közeljövőben? Készül a következő könyv? Szabad tudnunk róla valamit?

- Következő könyvek! Igen. Sok nyitott könyv van, amiket időnként előveszek és dolgozom rajtuk. Ilyenek például a Két év Péterrel, A királynő és szolga, vagy a Kihagyott Walzer. De nem titok az sem, hogy Az új kedvenc második részét már írom. (Spoiler: A borítója megint iszonyat jól néz ki) Ha nem húzom el az időt, még idén a karácsonyfa alatt lesz. Van még egy pár oldalas novellám is Dália címmel. Talán abból is egy hosszú izgalmas sci-fi lesz. Ki tudja, mit álmodok még meg a jövőben.

 És hogy hogyan tudjátok a könyvet megrendelni? Ezen a linken.

#olvasnijó #írónő #interjú #elsőkönyvesszerző

ReAd-blog

Vannak itt tökéletes anyák?

Kathryn Wallace: Vannak ​tökéletes anyák, csak nekik még nem született gyerekük

73004234_2608667715859893_6742575914250403840_n.jpg

Olvassák a blogom tökéletes anyák vajon? Mert én cseppet sem vagyok tökéletes. Vagy azok az ős-anyák tökéletes mivoltukban csak a fejekben, filmekben és ezekben a könyvekben léteznek? Vagy még ott sem?

A könyv címe is mutatja, a tökéletes anyákról lesz szó benne. Az idei év legjobban várt és legszórakoztatóbb könyve díját az írónőnek ítélném, az biztos. Zseniális, letehetetlen kötet volt, ami arra hivatott szolgálni, hogy egy kicsit tudjunk nevetni önmagunkon, anyaságunkon, ne vegyük véresen komolyan a tökéletes anya mítoszt és az életet sem. Ezt legalább tökéletesen teljesítette a könyv. Nagyszerűen kikapcsolt, szórakoztatott. Néhol sírtam volna legszívesebben, máskor hangosan kacagtam, pedig nem vagyok a hangosan felvihogó emberke. Kellő humorral, érzelmekkel, ráhatással megszerkesztett történet. Sokszor egy-egy helyzetet olvasva magamra ismertem vagy valamelyik anyatársamra. Ahogy nincs tökéletesség, úgy nincs tökéletes anya sem, számomra. Ezt a könyv nagyszerűen prezentálja.

Két nő megismerkedése, barátsága áll a fókuszban  hogyan élik meg az anyaságuk, az életük, annak a változásait, ők hogy változnak egymás hatására.

Gemma egy hétköznapi nő, hétköznapi gondokkal. Mindig késésben van, két gyermeke és munkája közötti törékeny egyensúlyt nehezen tartva, egyedülállóként él. Ő a fura nő, gyermeke osztályában, aki mindig kilóg a sorból. Könnyesre nevettem magam gyermekei, Ava és Sam beszólásain, éleslátásán, szókimondásán, az általuk teremtett vicces helyzeteken. Bájos család, ahol érezhető a szeretet, de hegynyi gondok is.

Becky látszatra tökéletes házasságban él, ám semmi sem az, aminek látszik. Cseppet sem az. Belefásulva, kiégve keresi azt a munkát, ami feldobná az életét, a szürkeséget, kiteljesedhetne nem csak az anyaságában és talán az egész élete helyre billenne tőle. Igazi "mindenlébenkanál" típusú, szókimondó csajszi, aki nagyszerűen tud rendezkedni másnál, csak a saját életét nem tudja megoldani.

A két anya mikor egymásra talál, kő kövön nem marad. Pusztítóak együtt. Kihozzák a legjobbat és a legrosszabbat is egymásból. Bevallom, hozzám Gemma hebehurgyasága állt közelebb, talán azért is, mert hasonló karakter vagyok én is. Mindig rohanó, mindent elfelejtő, elkéső, késében lévő anyuka. Becky sokszor sok volt számomra, de ő is szerethető figura. 

Megfogadják, hogy jobb életet fognak élni. Mindkettő eléri a kitűzött céljait, Becky egy új munkát, jobb házasságot, Gemma pedig egy szerető pasit és önmaga jobbik változatát. Rögös az út odáig, míg belátják tökéletes nincs, csak megközelíthető. Közben rengeteg vicces helyzetbe sodródnak, míg végül megtalálják a pont megfelelő állapotot. Közben veszekedések, ciki helyzetek, nagy sírások, rádöbbenések, őszinte beszélgetések és jó sok üveg bor elfogy. Az élet is írhatta volna a kötetet, viszont ott ritkán ennyire humoros, már-már szánni való a dolog, míg egy könyvben olvasva merünk nevetni ezeken a dolgokon és merünk magunkra ismerni. 

A stílus könnyed, humoros, érzelmekkel teli, igazán szórakoztató. Az írónő megfelelő bájjal, szarkazmussal látta el a szereplőit és ezáltal az olvasókat is. Jól működnek a leíró részek, kellően érzékletesek, viszont ezúttal a párbeszédek visznek mindent. Lendületes, gyors lefolyású kötet, nagy mondanivalóval, ami nagyszerű kikapcsolódásra. Gyorsan olvasható, igazi anya könyv. Nem mondom, hogy nem sablonos kicsit és kiszámítható, de nem is ezért lehet szeretni, hanem a zseniális karakterek és a poénözön miatt.

Ha még az anyaság előtt állsz, ne olvasd el, iszonyúan veszélyes olvasmány!

Hogy kiknek nem ajánlom? A sótlan, humortalan embereknek. Azoknak, akik ős-anyák és mindent, de mindent jól csinálnak. Azoknak sem ajánlom, akik nem szeretnek nevetni, sírni. 

Kiknek kötelező olvasmány? Minden anyának és apának!

A kötettől pont azt kaptam, amit vártam. Szórakoztatást és azt, hogy kizökkentsen a szürke hétköznapokból. A könyv borítója színével kellően figyelemfelkeltő, bár a cím és a kép kissé félrevezethető lehet. Ne rettentsen el senkit ám. Ide nekem a következő részt vagy egy hasonló olvasmányt, de rögtön!

 A könyvet és a rengeteg nevetést köszönöm az Álomgyár kiadónak! Ha szemfülesek vagytok, rögtön észre is vehetitek az egyik következő olvasmányom a fő képen.

Fülszöveg: 

Anya. Anya! ANYAAAA! – 40-es szingli anya megosztaná (mindenét!)
„Sam, Ava! Indulás fölfelé! Megmostátok a fogatokat? Fésülködés? Cipő? Gyerünk, gyerünk, gyerünk! Már megint iszonyúan el fogunk késni! Nem, nem láttam Optimusz fővezért, és nem is érdekel, merre lehet. Sam, abbahagynád a testvéred szekálását, és eltennéd végre a felhőkarcoló-modellt, amit a múlt éjjel gondosan összeraktam helyetted, hogy ne kerüljünk bajba a tanárodnál? Nem, nem olyan a szaga, mint a romlott bornak. Na jó, talán egy kicsit. Sam, nincs időm vitázni. Csak emeld meg a feneked és szállj be a kocsiba, oké? Ava! Fogmosás! Fésülködés! Cipő!”
Gemma éppencsak egyben tartja az életét: egyedülálló anya, mindjárt betölti a 40-et, és a hétéves lánya egy kegyetlenül pontos rajzon a melleit valahol a térde környékén ábrázolja. Amikor Gemma újdonsült szomszédja, Becky azt javasolja, hogy kezdjen el újra randizni, Gemmának komoly önuralomra van szüksége, hogy ne röhögje képen.
De Becky nagyon meggyőző tud lenni, és Gemma hamarosan ott találja magát zsonglőrködve egy teljes munkaidős állásban, az iskolatársak egyre örültebb igényeket támasztó anyukáinak Facebook-csoportjában és az új randizás világának trükkös etikettjében.
Ha ez nem lenne elég, Gemmának valahogy kezelnie kell a vonzódását a lánya tanárához, Tomhoz, aki a nagyvárosi életét arra cserélte, hogy egy osztálynyi hétévesnek nyelvtant és matekot tanítson, meg azt, miért nem jó ötlet a másikat büdös pukimajomnak nevezni.
Ez hosszú évnek ígérkezik, amiben Gemma és Becky egy nagyon fontos leckét kap az élettől: hogy végül is jó szülőnek lenni csupán annyit jelent, mint elég jónak lenni.

Idézet:

Becky sokszor gondolkodott rajta, hogy a szülésfelkészítő tanfolyamok miért foglalkoznak olyan rengeteget a szüléssel, és miért nem foglalkoznak azokkal a készségekkel, amikre a szülés után lesz szükség.

382 oldal 
ISBN: 9786156013538 
FordítottaGoitein Veronika

Kathryn Wallace: Absolutely Smashing It

ReAd-blog

71689800_2547402611986404_4135691534794227712_n.jpg

Ajánlott korhatár?!

cinema-2502213_640.jpg

Minap szembe jött velem egy igen érdekes bejegyzés a kék közösségi felületen, aminek az írója nehezményezte, hogy 10-12 évesek ültek be a számára is lelkileg megterhelő Joker című filmre. Jogos a kifakadása szerintem.

Rengeteg kérdést vet fel a téma, amik jórészt megválaszolatlanok maradnak, amolyan költői kérdések. Egy 10 éves gyerek mi a fenét keres egy pszicho thrilleren? Jó lenne kikérni egy 10-12 éves kiskamasz véleményét is, mennyire érti, fogja föl az ilyen horderejű filmeket. Nem fél, hogy egy életre rettegni fog? Vagy ők már annak a kornak a gyermekei, akiket semmi sem tántorít el, el tudják különíteni a digitális élet és a valóság között különbséget? A kérdés továbbra is ott motoszkál a fejemben, de miért ül be egy neki nem való filmre? Brahiból? Csordaszellem? A többiek is mennek, én se maradjak ki? Ez az év filmje, nem maradhat ki? Nem értem. Izgatja a tiltás, hogy nem neki való még? Nem tudja mekkora lelki megterhelésnek teszi ki magát?

Ki a felelős azért, hogy mégis ott van? A szülő? Tudja ő egyáltalán, hogy a csemetéje merre van? Aligha. Bár láttam már karón varjút! Ha nem tudja, hol a gyermeke, akkor miért nem tudja vajon? Jó az a nagy szabadság? És ha nem csak a moziba ül be, hanem bármi nagy baj éri? Ha pedig tudja a szülő merre csatangol a gyermek, akkor milyen lelkivilága van, hogy elengedi, ráadásul felnőtt kíséret nélkül? Bevallom, a frissen elkészült animációs Oroszlánkirálynál is nagyon rezgett a léc, menjünk moziba vagy sem. Pedig az egy animációs mese volt, majdnem természetfilm, amit nézünk a TV-ben rendszeresen, ráadásul ismerték a gyerekek az alapsztorit, ezerszer láttuk már. Mégis alig mertem elindulni. A legtöbb filmet, mesét előre megnézzük, hogy a gyerekeknek nincs-e benne érthetetlen, ijesztő rész. Lehet túlféltők vagyunk? Nem tudom, de az biztos, ha már meg szeretné mindenáron nézni, vele vagyok, magyarázok, fogom a kezét, hozzám bújhat, ha fél. Ez lenne az alap, nem?

A pénztáros? Neki bizony nem az a dolga, hogy elküldje az oda nem illő embereket. Jelezheti, hogy nem neki való a film, üljön be másikra, de el nem küldheti. Sőt. Minél több jegyet elad, annál jobban végzi a dolgát, nem hiszem, hogy lebeszélhetné a nem oda illő fiatalokat, már csak a főnöke sem nézné jó szemmel szerintem.

A körülötte ülök, aki nem szóltak rá? Régen a szomszéd Gizi néni is ránk ripakodott, ha nem olyan dolgot csináltunk, ami belefért a jólneveltség fogalmába szerinte. Ma már ha csúnyán mersz nézni más gyerekére még meg is vernek...Vagy közönyösek vagyunk és mindegy, mi tuti nem szólunk, csináljon amit akar, nem az én kölyköm? Talán ki így, ki úgy. valahol az arany középutat kéne belőni. Rászólni, ha számára vagy társaira veszélyes dolgot cselekszik, a saját lelki és testi épségét veszélyezteti, nagyon nem helyénvaló dolgot cselekszik. De legalább figyelmeztetni rá, hogy ezt ne! Viszont nem minden vacakért beszólni és rögtön majd megverni, szemmel verni.

Ő maga mennyire felelős? Nem tartja be a szabályokat nagylánykodásból, nagyfiúskodásból. Vajon mennyire veszi komolyan az ott látottakat? Nem fog sérülni, örök sebeket szerezni vele? Bennem felötlik egy emlék. 8-9 éves lehettem, mikor belelestünk a Cápa című filmbe húgommal. Visszagondolva gagyi film és lehetetlen, de a lábam nem mertem letenni az ágyról utána, nemhogy úszni menni. Sokáig még az uszodába is magam mögé tekintgettem, hiába tudtam az agyammal, hogy ott nem lehet cápa. A kör kedves lánykája megvan? Vagy személyesen Chucky baba? Hány ilyen film van, ami életre szóló rettegést tud okozni még felnőtt fejjel is, ha nem bírja az ember, nemhogy még érő, sok területen éretlen gyerekben. 

Sok filmen, könyvön a cigarettával ellentétben csak ajánlott korhatár található vagy még az sem. De ide sorolnám szívem szerint az energia italokat, alkoholt és a többit hasonszőrű cuccot. Ajánlott, hogy 8,10,12,14,18 éves korban kezd, vedd meg, használd, olvasd, nézd, addig ne. Hát én nem ajánlanám, hanem tiltanám vagy legalább alaposan szigorítanám. Elérnék vele valamit? Nem hiszem. A cigarettára tett elrettentő kép és szöveg sem ijeszt el senkit, viszik, mint a cukrot. Mégis valamit tenni kellene. Nem gondoljátok? Nagyon nincs ez rendjén. 

alone-2666433_640_1.jpg

Fura világban élünk, a 10 évesek energiaitallal a kezükbe szaladgálnak, a 12 évesek lelkileg nyomasztó pszichológiai thrillert néznek moziban legálisan, de olyat is tapasztaltam, hogy a 11 éves hölgyemény a Szürke ötven árnyalatát akarta kikérni a könyvtárból mellettem. Miután (természetesen) nem kapta meg, közölte, hogy anyukája akkor megveszi neki. A 2 éves vígan tabletozik, az 5 éves számítógépes videókat néz és a 8 éves drága telefonnal rohangál. Értem én, hogy kütyük világa, modernizáció, hagyjuk kibontakozni a csemetét...meg minden. De jó vajon NEKIK ez a fene nagy szabadság? Gyorsul a világ. A mai fiatalok mindent hamar szeretnének megtapasztalni. Egyre hamarabb kezdenek el élni, cigarettázni, szexuális tapasztalatot szerezni. Pedig nem maradnak le semmiről! Nem vagyok álszent, én is sutyiban kipróbáltam a cigit, meglógtam discóba, amikor anyuék nem engedtek el. De igyekeztem vigyázni a testi és lelki épségemre, odafigyelni, hogy elkerüljön a baj. Szándékosan sosem kevertem magam galibába, életveszélybe. Annyi rossz van a világban. Mégis a fiatalok többsége fittyet hány rá. Tudják vajon, hogy az az energiaital mennyire káros a szervezetükre? Nem érdekli valószínűleg őket. Tudják, hogy ez a thriller mennyire megviseli a lelket, még ha nem is érzik rögtön? Aligha...

Kedves gyerekek, fiatalok! Ne siettessétek a dolgokat, hamarosan úgyis eljön az. Nem maradtok le semmiről! Ne bántsátok magatok testileg, lelkileg szándékosan, a szüleiteknek, a világnak még szüksége van rátok! Szabad élni, tapasztalni, kipróbálni, de nem mindegy hogyan, miként!

U.I.: Kérünk az ajánlott korhatár helyett, egy szigorúbb intézkedést!

Te tudsz rá megoldást? Szólj hozzá a cikkhez, oszd meg, vidd hírét, hátha másoknak eszébe jut valami jó! 10-12 éves vagy és megnézted a filmet? Mesélnél róla, hogyan érintett? Írj bátran! Őszintén kíváncsi vagyok.

ReAd-blog

#blog #élet #life #mozi #könyv #korhatár #besorolás #jobbélet #vigyázzmagadra #ifjúság #fiatal #gyermek #Joker

girls-1209321_640.jpg

 

Nem ördögtől való az e-book olvasás sem!

ebook-2485304_640.jpg

Olvasni jó, bármilyen módon is tesszük! Kényelmes fotelunkban ülve, fekve az ágyon, leheveredve egy kockás plédre, menet közben a tömegközlekedésen, egy finom teával a kezünkben...Én azt vallom, hogy ugyan ez áll a könyv vagy e-book formátumban való olvasásra is. Mindegy hogy hogyan, de olvassunk, mert szuper dolog. Annyi élményt, érzést, felismerést, hangulatot, megélt világot tartogat az ember számára, hogy ihaj. Nem fogok könyv és e-book olvasás témakörben pró és kontra érveket felsorolni, nem állítom pellengérre egyik felet sem, sőt, nem fogom jobban isteníteni az egyiket vagy a másikat. Ezt sokan, sokszor megtették már előttem. Mindkettő jó dolog. Egyik ezért, másik azért.

library-1666702_640.jpg

Azon nem fogunk vitázni, hogy a könyvnek megvan a maga hangulata, az illata. Jó kézbe venni, szép a polcunkon, csinosítja az otthonunk, remek kiegészítője a ruházatunknak. Lapozgathatjuk, bejelölhetünk rajta idézeteket és így tovább. Egy könyvmolynak a könyv maga az ajándék. Nekem nem kell bizonygatni, Imádom az összes könyvem, mind a kilencszáz valahányat. Megvan a hangulata annak, mikor belépsz egy könyvesboltba, végigtapogathatod az összes leendő olvasmányt, belelapozhatsz. Vagy mikor a könyvtárban jársz és csak egy könyvet szeretnél kihozni, közben még vagy négy másik kiált neked: Vigyél haza! Naná, hogy landolnak a táskádban. Szóval nem mondok újdonságot azzal, hogy a könyvek a világon az egyik legklasszabb, legfontosabb dolgok.

Na de mi a helyzet az e-bokkal, a kütyükkel való olvasással? Tényleg elítélendő, ördögtől való?

Kérem szépen haladni kell a korral, azt vallom. A mai fiatalok már ebbe születnek bele. Nekik a kütyük olyan természetes dolgok, a mindennapok velejárói, mint a levegővétel. Ezzel kelnek, ezzel fekszenek. Ezt az idősebb korosztály is szép lassan belátja, átveszi a fiatalok szokásait, idomul hozzájuk. Nem baj ez. Megvan az előnye ennek a verziónak is. Olvasni lehet számítógépen, laptopon, telefonon, tableten és a kifejezetten erre létrehozott e-book olvasón. Mindegyik érdekes formája a könyvek falásának. A telefonod mindig veled van, elfér a zsebedben, viszont nem feltétlenül erre van kitalálva. A tablet is számtalan könyvet rejthet, de ez sem a legideálisabb megoldás, nem biztos, hogy hosszabb távon a szemed bírja. A laptop, asztali gép hosszabb távon nem túl jó a hátnak, vállaknak, nem lehet vele helyzetet váltani. Az e-book olvasó viszont pont ezért lett kifejlesztve.

A modern társadalom rohanó világát, a más megvilágításba helyezett mindennapokat, a megváltozott élethelyzetet és kívánságokat követett kielégíteni. Aki könyvet nem szereti hurcolni magával, ritkán olvas, ha igen, akkor csak rövidebb részeket, annak kifejezetten előnyös az e-book olvasó. Szívesebben kézbe veszi a fiatalabb, kütyükhöz szokott korosztály. Kifejezetten jó ajándék, mert ha nem találod el a vágyott olvasmányát, stílusát egy-egy könyvvel, az könnyen orvosolható e technikai vívmánnyal helyette.Szerintem az nem kérdés, hogy jó-e, mert jó. Haladás a korral. Ha ezt tagadjuk, nem szeretjük, akkor azzal az erővel ne nézzünk Tv-t, ne üljünk kocsiba sem, mert az is egyike a technikai vívmányoknak, a jövő gépezeteinek, mégis elterjedt és mindenki használja ma már. Igény volt rá, kitalálta valaki, szeretik, sokan használják. Nem véletlenül. Nem megy a papír alapú könyvek rovására. Sok e-bookot olvasó ember, a kedvenc könyveit papír alapú formában is megvásárolja a polcára. Rengeteg könyv jelenik meg csak e-bookban, mert az írónak nincs pénze magánkiadásra és a kiadóknál hiába kilincsel, nem veszik be a kötetét, hiába jó. Egy e-bookot könnyen házilag is elkészíthetünk, ha értjük a hogyant, megspórolva a nyomtatást, terjesztést, kiadót. Hogy ez jó-e? Azt nem tudom. A minőség rovására is megy sokszor. De talán lehetőség azoknak, akik máshogy nem tudnák álmaik könyvét kiadni, egy esély, hogy azok is befuthassanak, akiknek nincsen pénzük, kapcsolatuk, szerencséjük. Vannak árnyoldalai is, az illegális letöltések és az így sem túl alacsony árak, de minek nincsenek?

kindle-1867751_640.jpg

Na de akkor az e-book olvasás. Az ígértem, nikább mellette kampányolok. Az olvasás ezen formájára mellett ezer érvem is lenne. Jó, talán annyi nem, de párat megosztok veletek most.

- A legfontosabb talán az, hogy nem vágnak ki fákat miatta. Most említhetném a nagybecsüs közhelyet, hogy ha fa lennék, leginkább könyv lennék, mikor kivágnak.

- Könnyű, kis helyen elfér a zsebben, táskában, így praktikus.

- Nem helyigényes, így nem fogod azon kapni magad, hogy a szobádat elárasztották a könyvespolcok és a könyvek, nincs hova leülni, mert a megkezdett olvasmányaid vannak a széken, asztalon is.

- Ha rossz az olvasmány, egyszerűen törlöd az olvasódról és nem fáj a szíved érte. nem kell pakolgatnod a könyvet ide és oda, nem tudván, hogy szabadulj meg tőle. Egy könyvet azért csak nem illik eltüzelni, kukába vágni.

- Több könyvet olvashatsz egyszerre. Ráadásul mind magaddal hordhatod, a táskád füle sem szakad le tőle, hiszen egy helyen van, az olvasódban az összes.

- Sötétben is tudsz olvasni, ha elmegy az áram. feltéve ha olyan konstrukciójú e-bookot választottál. Még a pléd alatt, dugiban, az éjjel, alvás helyett is olvashatsz, nem zavarsz senkit a fényeddel.

- Nem kell keresgélned hova tetted a legutóbb olvasott könyved, az e-book olvasó mindig kéznél van.

- Könnyen tudsz idézeteket jelölni rajta, egyes olvasókon ki is postolhatod azonnal valamelyik közösségi felületeden. Nem kell oldalakat telekörmölnöd, sárga cetlikéket tűzdelned mindenhová a kötetben.

- Tudsz betűméretet váltani, ha túl kis betűkkel van szedve az olvasmány. De színt és betűtípust is.

- Kíméli a szemet. A most gyártott e-bookok már olyan technológiával készülnek, amik nem bántják a szemet.

- Szépen fel lehet "öltöztetni", kabátot kaphat, tokot az olvasó. Akár minden héten másba teheted, ami szintén öltöztet.

- Nem sokkal, de olcsóbbak az e-könyvek, mint a hagyományos társaik.

- Az megvan, amikor a 800 oldalas könyv olvasását félbe kell hagynod, mert a féltégla méretet nem bírja a csuklód? Ugye? Pedig annyira izgat, mi van a következő oldalon, de egyszerűen nem bírja a kezed... Az olvasó könnyű. Nem fog a kezed leszakadni. 

- Nem kell lapozni, elég egy gombot nyomogatni. Így elmarad a lapok súrolódásának hangja is. 

- Jó beszédtéma indító a "mit olvasol" után a "milyen olvasód van és mit tud"mondatkapcsolat is.

Remélem nem hagytam ki semmit! Szerintetek?

Persze van hátránya is. Lemerül, összetörik, drága, nincs könyv illata, kevés könyv van e-bookban, sok az illegális könyv, nem lehet dedikáltatni, a két könyvforma között elenyésző az árkülönbség. Könnyebben ellopják, mint a könyveket, könnyebben elhagyható, nehezebb eladni, ajándékozni is és még sorolhatnám. De a jó oldalát kell nézni. Nem számít hogyan olvasunk, csak olvassunk! Tegyük azt a számunkra a lehető legkényelmesebb módon, ha e-bookon, akkor úgy, ha könyvvel, akkor úgy, ha pedig más módon, az is megteszi. De olvassunk!

És egy személyes tőlem. Bevallom, én mindegyik módon olvasok. Használok e-book olvasót is jó pár éve, amit nem tudok megunni. Imádom. Ő már a második készülékem. Az elsőt  a gyerekek gallyra tették. Na és persze tele van a polcom hagyományos kötetekkel is. Nem indulok el sosem könyv nélkül itthonról. Vagy egy mesekönyv vagy az épp aktuális könyvem a táskámban van, de minden szobában találtok könyvkupacokat is nálam. Járok könyvtárba (nem is egybe), könyvesboltokba, cserélek, adok, veszek, kapok. Ha annyira okos telefonom lenne, azzal is olvasnék. Olvasok számítógéppel és ezzel a laptopommal is, amin most írok nektek. 

Kildara egy nagyon izgalmas felmérést készített, ahol rengeteg dologra rákérdeztek az olvasóknál. Például arra is, hogy milyen arányban választják az olvasók a papír alapú könyveket vagy kütyüt.

" 2017. július 5-e és október 10-e között lehetett kitölteni a felmérést. A válaszadók 80%-a papír alapú könyvet olvas, 12%-ban e-book olvasót használnak, 3%-uk telefonon olvas, a többiek tableten számítógépen, vagy hangoskönyvet hallgatnak."

Nos. Ez két éve volt, így azt hiszem egyre jobban nő az e-bookot olvasók tábora. A teljes cikket a Kildara oldalán találjátok, itt.

#olvasás #olvasnijó #blog #bloggerélet #bloggerlife #kütyü #olvasó #könyv #e-book #olvass #ReAdblog #Kildara #felmérés

ReAd-blog

Mindent az olvasásról-Interjú Szabados Ágnessel

Közéleti személyiségként óriási a felelősség, fontos a példamutatás számára

20190317_221512.jpg

ˇEgy jó könyv olyan, mint egy jó pszichológus!ˇ

Szabados Ágnest nem kell bemutatnom senkinek. Az RTL Klub Híradójának műsorvezetőjeként mindenki találkozhatott már vele. Ha nem onnan, akkor a "Nincs időm olvasni" 12 hónap 12 könyv kihívásáról ismerhető még. Csinos, fiatal és tele van lendülettel. Amit érdemes még tudni róla, hogy kiskunhalasi származású. Az olvasás, a könyvek szószólója lett. Mikor első körben hallottam a kihívásáról, csak legyintettem én is. Rendszeres olvasó vagyok, engem nem érint. Végül mégis betévedtem a csoportjába, ahol elképesztő, milyen segítőkészség, sokoldalúság, sokszínűség tapasztalható.  Rövid idő alatt nagyon sok ember kedvet kapott az olvasáshoz általa, abban biztos vagyok.

„Én is ezt csinálom, csak kicsiben”-gondoltam. Így rögtön kíváncsi lettem Ágira. Sajnos a sok munka és időhiány miatt elég nehéz volt összehozni az interjút, míg a szerencsének köszönhetően kiderült, hogy hozzánk látogat Kalocsára, a Tomori Pál Városi Könyvtár meghívására. Tudtam, hogy ott a helyem! De ahol három kicsi gyerek van, nem mindig jön össze úgy valami, ahogy eltervezi az ember. Végül mégis sikerült eljutnom a találkozóra. Örülök, hogy részt vehettem rajta és megismerhettem az olvasás nagykövetét személyesen is, mert számomra az lett. Vidám, csacsogó, közvetlen és meglehetősen csinos. Semmi manír, a nagyközönség előtt sokat szereplő emberekre jellemző allűr nem volt tapasztalható. Rögtön meg lehet kedvelni őt. A mosolya, vidámsága pedig ragadós. Rengeteg kérdéssel készültem, amit végül a kérdező, Gillich Panna, a Impulzív Életmód Magazin szerkesztője valamilyen formában mind feltett. Bőszen jegyzeteltem, így fogadjátok sok szeretettel az interjút.

- Milyen típusú embernek tartod magad?

Tervezgetős, vidám, talpraesett, maximalista. Szeretek sok lábon állni, mindig mozgásban lenni. Szeretem a kihívásokat.

- Mi jut eszedbe, ha gyermekkorodról kérdezlek? Emlékek, illatok, ízek, kedvenc helyek, könyvek, amik bevillannak?

Kevés gyermekkori emlékem van. Egy valami van, ami nagyon megragadt bennem. Esténként az édesapám sokszor a mellkasán pihenő könyvvel bóbiskolt el.

- Akkor innen a jó példa előtted? Kiskorodban szerettél olvasni? Volt meghatározó könyves élményed?

A szüleim mindig olvastak. Havi 5-6 könyv biztos elfogyott nekik. Biztos innen ered a könyvek szeretete. Az első olyan olvasmány, ami megragadt bennem, az a Harry Potter. Én is Harry Potter lázban égtem és vártam az új részeket. A másik, ami eszembe jut és meghatározó volt, az a Vörös és fekete Stendhaltól. Azóta persze rengeteg olyan könyvvel gazdagodtam, ami hozzám adott valamit. Edith Eva Eger: A döntés című könyvét meg kell említenem még. Jókor került pont a kezembe.

- Ismertebb emberként szerinted fontos jó példával való előjárás, mint mondjuk az olvasás?

Közéleti személyiségként szerintem óriási a felelősség, fontos a példamutatás. Ha azzal olvasásra tudok buzdítani valakit, hogy ajánlok egy könyvet számára, akkor már megérte, elégedett vagyok.

72486354_2590022894391042_9208968627804438528_n.jpg

- Elképesztő gyorsasággal bekerült a köztudatba a saját hashtaged, a kihívásod és a csoportod is. Mikor indult? Szerinted minek köszönhető a zajos siker?

3 éve indítottam el. Akkor sokan legyintettek csak rá. „Nem divat manapság olvasni”-kaptam meg mindenhonnan. Erre erősen rácáfoltak a számok. A taglétszám elérte a 20000 főt. Találkozók jöttek létre általa. Most lesz a hatodik épp. Nagyon aktív kis közösség. A 12 hónap 12 könyv kihívás azért működik szerintem, mert nem szabok meg egy olvasandó könyvet, hanem témakört csak, így mindenki saját maga választhatja ki az olvasnivalóját. Ajánlok nekik én is, de egymásnak is segítenek a választásban. A csoport titka talán ez, és a közösséghez való tartozás igénye, a közös cél, a kreativitás, a közös ötletelés. Könyvklubunk is van már, ahol viszont egy adott könyv vagy író olvasása a cél, amit aztán kibeszélünk közösen. De számos plusz ötlet jött be a csoport által. Például podcasteket csinálok. Számomra is egy kihívás, motiváció, fejlődés. Tervben van egy applikáció is, ahol jelölni lehetne mennyi időt, oldalt olvastunk aznap. De rengeteg más ötletem is van még. Rengeteget ad nekem is ez a csoport.

 - Milyen témakörök merültek föl eddig, amik alapján választhattak az olvasók a csoportban? Mikor tűzöd ki az adott témát egyébként?

Volt már borító alapján választhatóság, krimi, szépirodalom, de egy adott író könyve is, vagy „legyen kérdés a könyv címe” is sorba került már. Minden hónap első napján posztolom a témakört. Megfogadtam, hogy addig senki sem tudhatja, mi lesz az adott hónap témája és ezt be is tartom.

- Kiknek ajánlod a kihívást és a csoportodat elsősorban? Mi a célja a létrejöttének? Iránymutatás, kedvcsinálás az olvasáshoz?

Mindenkinek, aki szeret olvasni és annak is, aki még nem, hátha kedvet kap. A csoportban ötleteket adunk egymásnak, tippeket. Ki, mikor tud időt szakítani egy könyvre. Milyen könyvet olvassunk, ami kihagyhatatlan mások számára is.

- Milyen a csoport összetétele?

Főként nők vannak jelen, kevés a férfi, de ők nagyon aktívak és kitartóak ellenben. Korban is igen széles a paletta. 25-45 az átlagéletkor, de szerencsére jóval idősebbek és meglepően sok fiatal is csatlakozott már.

- Van nehézsége egy ilyen nagy létszámú csoport koordinálásának, a kihívásnak?

Van nehézsége is, de elenyésző. Nehéz a kommunikációt állandóan fenntartani és kevesebb időm marad az olvasásra. Talán csak ennyi. Leginkább pozitív hozadéka van csak.

1570094555339_st8_6116.jpg

- Híradózol és más munkákat is végzel. Elképesztő a lendületed. Mikor tudsz időt szakítani a rengeteg elfoglaltságod között az olvasásra? Hogyan tudod beleilleszteni a napi rutinodba? Megosztanád velünk a tippeket?

Volt, amikor nem volt időm olvasni. Aztán rájöttem, hogy mindenkinek arra van ideje, amire szeretne. Azóta olvasok. Bármikor és bármilyen élethelyzetben. Én vagyok az a lány, aki olvas a postán, várakozás közben az orvosnál, utazás közben a metrón, sminkelés és frizura készítés közben a Híradó előtt, szabadidejében, egyszóval bármikor. Leszoktam az esti telefonnyomkodásról, helyette falom az oldalakat. Sokszor előfordul, hogy korábban kelek, csak hogy egy pár oldalt olvashassak. Néha csak 5 percem van, de akkor is előkapom a könyvem, ami mindig van nálam. Szóval szokás kérdése az egész. Teremtsük meg az időt egy jó könyvhöz.

- Ha már könyvek. Mesélnél a saját könyvedről? Írnál egyébként nagyobb lélegzetvételű regényt is?

Tavaly novemberben jelent meg a Nincs időm olvasni olvasónaplóm nagy sikerrel. Idén ismét ki szeretném adni egy bővített kiadásban, az új ötleteimmel, saját gondolataimmal felturbózva, magánkiadásban. Persze, hogy írnék mást is, csak az időm nem engedi. Ötletfoszlányok vannak eddig csak. Nekem is nagy vágyam, mint sokaknak, hogy egy olyan könyvet írjak, amit rengetegen szeretnek.

- Mekkora a saját könyvgyűjteményed? Főként mik találhatók meg nálad? Van nagyobb becsben tartott könyved?

Könyvgyűjtő vagyok. Gyermekkori vágyam volt egy hatalmas könyvszekrény az akkori kicsi könyvespolc helyett, és az, hogy egy könyvesboltba betérve, bármilyen könyvet megvehessek magamnak. Persze ez akkor lehetetlen volt. A mostani vágyam egy könyvtárszoba telis-tele könyvekkel, kényelmes olvasókuckóval. Imádom a moly.hu oldalt, a könyvvásárokat, a mozgó könyvárusokat, mert mindig kincsekre lelek általuk. Nem csak az új könyveket szeretem, hanem a régi, használtakat is becsben tartom. Rengeteg pszichológiai jellegű könyv sorakozik a polcomon. A kortárs könyvek jönnek be leginkább nekem és a világirodalom nagy klasszikusai. Márai, Szerb Antal, Szabó Magda az elsőszámú kedvenceim. Sok holokauszt témájú könyvem van még.

- Milyen a kívánságlistád?

Meglehetősen hosszú és vegyes, amit egy oldalon vezetek is rendszeresen (moly.hu)

- Miden könyvet elolvasom, amit a kezedbe veszel?

Azt vallom, hogy az első száz oldal meghatározó. Ha addig elolvasom, és nem tetszik, nem vesződöm vele tovább. Kár az időt vesztegetni egy olyan könyvre, ami nem nekünk íródott. Aztán lehet, hogy később, az életünk más szakaszában pont az a korábban félbehagyott könyv lesz a legjobb olvasmány.

- Hogy álltál a kötelező olvasmányokhoz? Szerinted kellenek vagy sem? Elavult a jelenlegi, alapos újragondolást kíván vagy jó a régi?

A mai fiatalok nem értik már a régi idők olvasmányának nyelvezetét, így azt gondolom, inkább elrettenti őket az olvasástól a legtöbb kötelező. Van azért olyan kötet, amit kifejezetten szerettem.

- Ha bármilyen íróval találkozhatnál, bármilyen kérdést feltehetnél neki, ki lenne az?

Anna Gavaldát, Szerb Antalt vagy Márait, Szabó Magdát szívesen meginterjúvolnám bármikor.

- Beszélgessünk a munkádról. Nagyon gyorsan, fiatalon már, elképesztő életutat jártál be, számos izgalmas munkával a hátad mögött. Minek köszönhető a siker? Tudás, szerencse, kitartás, céltudatosság, sok tanulás? Vagy mind egyszerre?

Fontos a hitelesség, az egyéniség, ami a képernyőn is átjön, a tehetség, alázat, szerencse, kitartás, szorgalom és sok-sok munka. Azt hiszik az emberek, hogy csak bemegyek, kisminkelnek, aztán felolvasom a szöveget, majd hazamehetek. Ennél kicsit összetettebb, színesebb, érdekesebb a munkám. Mi szoktuk például a felkonferáló szöveget megírni vagy átírjuk a saját stílusunkra. Képben kell lennünk az aktuális hírekkel akkor is , ha épp nem dolgozunk. Persze ez az alapműveltség része kell, hogy legyen, tisztában kell lennünk a világ dolgaival. Szerencsésnek érzem magam. Nagyon jó munkám van, szeretem, most pont jó helyen vagyok. Azért egyszer nagyon örülnék, ha lenne egy saját kulturális műsorom is könyvekről, írókkal.

71343777_2566489640077701_158259644957982720_n.jpg

- Irodalomterapeuta is vagy. Mesélnél erről, hogy pontosan mit is takar, hogyan kamatoztatod?

1.5 éve vagyok irodalomterapeuta. A sors akarta így. Egy hirdetés került elém, ami felkeltette a kíváncsiságom. Elmentem rá és azt éreztem, hogy megtaláltam a keresett dolgot. Az irodalomterápia önismereti terápia könyvek segítségével. Vannak saját csoportjaim. Viszek egy adott szöveget, felolvasom, majd beszélgetünk róla és a csoport tagjainak személyes élményeiről általa, feltárjuk az érzéseiket. Azért is jó, mert a mai világban keveset beszélgetünk, főleg önmagunkról szeretünk hallgatni. Itt barátságok alakulnak, egymásnak segítenek a csoporttagok. Én inkább megfigyelő, mentor vagyok, segítő az útjukon.

- Te személy szerint miért szereted az olvasást? Miért ajánlanád azoknak, akik eddig nem tették?

Hozzám ad sokat. Egy könyvnek teremtő ereje van. Világokat, embereket, képzelőerőt teremt. Aki olvas, az szebben is beszél, műveltebb lesz…és még hosszasan tudnám sorolni az előnyeit.

- Az olvasás mellett szeretsz sportolni is. Mesélnél róla?

Korábban sokáig versenytáncoltam, amit ma már abbahagytam, de a mozgás az életem része maradt. Szeretek futni, görkorizni, edzőterembe járni. Igaz mostanában egyre kevesebb időm akad a sportra. Kellene egy kihívás erre is.

- Mit csinálsz, mikor nem dolgozol vagy olvasol?

Filmeket nézek, szeretek barátokkal, a családdal nagyokat beszélgetni. Utazgatnék, ha lenne rá időm. Jó lenne teleportálni vagy egy időnyerő szerkezet.

Köszönöm szépen az interjút. Kívánom, hogy továbbra is légy ilyen nyitott, érdeklődő, ember és olvasásközpontú. Rengeteg jó olvasmányt is kívánok még neked.

Továbbá remélem, hogy Ágnes, aki egy ilyen nagyon szép kezdeményezést indított, nem marad egyedül, sokan csatlakozni fognak hozzá, híres emberek, közszereplők és még több fiatal, gyermek, idős ember, aki az olvasást szereti. Olvassatok sokat!

ReAd-blog

#könyv #book #buch #olvasás #lesen #read #olvasnijó #olvasniszexi #olvassatok #blogger #nincsidőmolvasnikihívás #SzabadosÁgnes #RTLKlub #interjú #könyvek #eletemkonyve

Kukkantsatok be Ágnes csoportjába "Nincs időm olvasni" 12 hónap 12 könyv vagy az oldalára 

https://szabadosagnes.blog.hu

agi_oktober2019.jpg

 

Párizs mindig jó ötlet

Nicolas Barreau: Párizs mindig jó ötlet

eiffel-tower-1839974_640.jpg

Párizs mindig jó ötlet, ahogy az író könyvei is. Korábban olvastam már tőle, így nem ért meglepetés, mikor megérkezett a kötet a Park kiadótól. Megint egy olyan könyvet sikerült alkotnia az készítőnek, ami könnyed kikapcsolódásra csábít, bármikor, bárhol egy hatalmas adag olvasásra ösztönöz. Csak úgy kezdj neki, hogy tudod, elvarázsol, magával ránt a történet, az egyedi stílus, nem fogod tudni letenni!

73202874_2465370156877155_7688376370514100224_n.jpg

Annyi finomság, hangulat, szerelem, Párizs van a könyvben, hogy már azért érdemes kézbe venni. Az író megfelelő finomsággal, stílussal adja vissza a város hangulatát, a szereplők érzéseit. Annyi változás történt az előző kötete óta (amit korábban olvastam) , hogy kicsit könnyedebb a téma, több a mosolygásra, nevetésre ingerlő történés, vidámabb, felhőtlenebb, rózsaszínebb, közvetlenebb, kötetlenebb, szertelenebb. 

A történet Rosalieról szól, aki Párizsban él, egy kis boltja van és úgy érzi pont ott van, ahol kell, de valami hiányzik az életéből. Aztán a művészet, pontosabban az illusztrálás meghozza neki a hőn vágyott boldogságot, sikert és egy csipetnyi bosszúságot is, leginkább egy férfi személyében. Ezzel az élete kezd felfordulni. Az unalmas, megszokott mindennapokat felváltják a nyomozás izgalmai és valami más is, amire nem számított. A történet középpontjában egy mese áll, pontosan a Kék Tigris című történet, amit szintén megismerhetünk a kötet lapjain keresztül. Imádtam a könyv kettősségét, hogy mese és romantikus történet is egyben. Meghitt, vidám, évődő a hangnem. A párbeszédek élők, izgalmasak, a leíró részek pedig még inkább. Köszönöm a fordítónak a remek munkát, megmaradt a stílus, a hangulat is. Jól összerakott könyv bizony. Mondtam már, hogy imádom az író stílusát?

 Rosalie egy igazán belevaló, kedves, kedélyes, élet igenlő nő, akit könnyű szeretni. Csetlései-botlásai, meglátásai, különcsége mosolyt csalna mindenki arcára, ha élő személy lenne. Szeretném hinni, hogy az író valakiről mintázta főhősét és ő tényleg élő, hús-vér ember. Annyira elkélne a világba sok-sok Rosalie. Imádtam minden megmozdulását, az élethez való viszonyát és a kutyusát is. Beragyogta a történetet. Szerintem a művészet iránti rajongásom is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ennyi megszerettem őt. Hősnőnk az igazi, nagybetűs MŰVÉSZ, aki alkot és ezzel ad másoknak valami nagyot.

Robert és Max, a másik két főhős, szintén olyan karakter, akiket az ember nem tud nem a szívébe zárni rövid időn belül és valakihez hasonlítani. Ők azok az átlagos emberek, akik nap, mint nap szembe jönnek velünk az utcán, köszönünk nekik, mindig megmosolyogtatnak, vonzódunk hozzájuk, szívesen beszédbe elegyedünk velük, néha persze rossz passzban vannak, de alapvetően kedveljük őket.

A könyv annyira magával ragadó, hogy kedvem lenne azonnal összepakolni a családot és Párizsba költözni, egy kis üzletet nyitni képeslapokkal, pont ahogy a könyveben.

Nem keményvonalas, mondanivalót sugalló könyv, hacsak azt nem sugallja, hogy az élet rövid, éljük le boldogan. Nincs nem várt fordulat, kiszámítható, átlagos, ám bájos könyv. Lehetett volna több. Jobban kibontani a karaktereket, némi fejlődés is jót tett volna nekik. A múlt, a szerelem kibontakozás is további leírást megért volna. De akkor nem lenne ilyen habkönnyű, könnyen emészthető, gyorsan olvasható, bú felejtető kötet. 

Ha valami olyan olvasmányra vágyik a szíved, ami megtölt, ami pozitív irányba befolyásol, akkor ez a te történeted. Semmi gonoszság, csúfság, lehúzó dolog nincs benne. Egy leheletkönnyű kis szomorkodás van csak, de az is hamar feledhető. Ne várj világmegváltó gondolatokat, sem ezer Wattos csavart, ez nem az a könyv. Könnyed, szórakozásra okot adó kötet inkább, mely mosolyt csal az arcodra.

 A könyvet és a remek szórakozást köszönöm a Park kiadónak!

Fülszöveg:

Rosalie egy kis levelezőlapbolt tulajdonosa a párizsi Saint Germainben. Imád rajzolni, és kedvenc színe a kék. Amikor a híres gyermekkönyvíró éppen őt kéri fel, hogy illusztrálja A kék tigris című, új mesekönyvét, Rosalie repes az örömtől. Nem sokkal később egy izgatott New York-i irodalomprofesszor ront be az üzletbe, és magából kikelve plágiummal vádolja meg a könyv szerzőjét. Rosalie felháborodottan utasítja vissza a képtelen vádat. De ahogy múlik az idő, sejteni kezdi, hogy ez a mese valami titkot rejt…

Idézet: 

Az élet néha olyan áttekinthetetlenül bonyolult, de a végén meglepő módon mégis összeáll, értelmet nyer az egész.

Eredeti cím:

Nicolas Barreau: Paris ist immer eine gute Idee

316 oldal 
ISBN: 9789633554821 
Fordította: Fodor Zsuzsa
#szeretekolvasni #olvasnijó #Párizs #olvassunk #imádásvan #jókönyvvolt #Prakkiadó #recenzió #hangulat
ReAd-blog

Varázsló kerestetik!

 72761189_2324621707788558_2024697516624183296_n.jpg

Az R. M. ékszer oldalt, ha be kellene mutatnom, akkor valahogy így vezetném fel a szövegüket.

Igényes, minőségi, kizárólag hazai alkotók által gyártott gyönyörű kézműves termékek gyűjtőoldala.

Nem egy termékem van tőlük. Sokszínű, minden ízlést kielégítő, különböző anyagú karkötők, könyvjelzők, gyűrűk, kulcstartók, medálok rendelhetők tőlük. Tartósak, gyönyörűek és egyediek. 

Márta nagyon szépen összefogja a csapatot és mindig képes megújulni. Most is valami újdonságot tervez. Kíváncsi vagy rá?

Ha úgy érzed van egy olyan terméked, ami beleillik, kiegészíti vagy teljesen újat mutat az R. M. ékszernek, akkor vágj bele! Jelentkezz! Várják az új alkotókat!

Márti így nyilatkozott nekem:

-Büszke vagyok arra, amit az R.M. ékszer elért az elmúlt öt évben, és arra is, ahol ma tartunk. De nem állunk meg itt! „Legidősebb gyermekem” kész rá, hogy újabb szintet lépjünk! Hosszas hónapok alatt, mélységek és magasságok megélése kellett ahhoz, hogy ismét nyitott legyek új emberek, új személyiségek és történeteik iránt. A hazánkban egyedülálló alkotói közösség mozgalommá fejlődik. Az elmúlt években megmutattuk, hogy a kézzel készült ékszerek alkotói igenis tudnak egy irányba haladni! Jelentkezz Te is közénk, ha varázslatos, magas minőségű termékeket készítesz, és tagja szeretnél lenni a hazánkban egyedülálló alkotói mozgalomnak!

ÚJRA MEGNYITJUK OKTÓBERBEN A „VARÁZSLÓK” (ALKOTÓK) SZÁMÁRA A JELENTKEZÉST! 

Ezen a linken várják a jelentkezésed:

http://ow.ly/OAki50wBETV

BLOCK!

64777438_710590522732273_3260081010334760960_n.png

Nagyon fiatalok, rettentő tehetségesek és irtó jó ötleteik vannak. Leginkább így jellemezném a Block formációt. Remélem kíváncsiak vagytok rájuk. 

Hogy fejeznétek be a mondatot? A Block fiatal, lendületes start-up cég, amely…

a világ legbiztonságosabb és legkényelmesebb kerékpártároló szolgáltatását biztosítja városi kerékpárosok részére. Szemben a hagyományos tárolókkal és könnyen átvágható hordozható lakatokkal, a BLOCK kerékpártárolók egyedi dizájnjuknak köszönhetően 3 ponton rögzítik a lezárt bicikliket, így garantálva a gondtalan közlekedés élményét. 

  • Minek a rövidítése a Block szó és mit lehet tudni róla? Mikor indult? Mi célt szolgál?

A BLOCK a Bike + Lock szavak kombinációja, leírva önmagában is értelmes szó. Azonban nem „blokk”-nak, hanem „bí-lok”-nak ejtjük. Azért döntöttünk ezen brand-név mellett, mert több szinten is képviseli azt, amivel foglalkozunk, illetve magát a termékünket is. A szóösszetételen túlmutatva jelöl egyfajta egységet, jól körülhatárolható, a környezetéből kiemelkedő területet - mint amilyenek a kerékpártároló állomásaink is. Emellett pedig „blokkol” mindenféle behatást, kerékpárlopási kísérletet, így garantálva a teljes biztonságot. A BLOCK egy fiatal, kerékpáros és fenntartható közlekedés fókuszú urban tech startup Budapestről. A cég 2019 februárjában került bejegyzésre, előtte pedig még fél évig foglalkoztak az alapítók az ötlettel. Missziójuk a városi kerékpáros közlekedés népszerűsítése és a kerékpártolvajlás megszüntetése.

72367843_2578393082220690_4251445752439504896_n.jpg 

  • Hogyan jellemeznétek a Block munkásságát? Kiknek készül és miért?

A BLOCK termék-szolgáltatás párosa elsősorban a magasabb értékű kerékpárok tulajdonosait célozza meg. Gyakran megfigyelhető, hogy hiába van egy személynek drága kerékpárja, nem meri rendszeresen használni a városban, mert fél a lopástól és rongálástól. Mi ezen fogunk változtatni és lehetővé tenni, hogy mindenki gondtalanul róhassa az utakat azzal a bringával, amelyikkel csak szeretné. Nem kell többé csotrogányokra szorítkozni, végre a karbon vázas, cross-country és elektromos bringák is megkapják a nekik kijáró tiszteletet.

 

  • Kik állnak a vállalkozás mögött? Hogyan mutatnátok be magatok?

Az innovatív ötlet két fiatal mérnök, Szilágyi Szabolcs (BME) és Boros Márk (ÓE) elméjéből pattant ki. Ezek vagyunk mi.

Szabolcs: környezetmérnökként és regionális közgazdászként elkötelezett vagyok a fenntartható fejlődési elv gyakorlatba ültetése, és a karbonsemleges közlekedési módok implementálása mellett. Szakterületem a Smart City koncepció és a megújuló energiaforrások, én vagyok felelős a startup stratégiai vezetéséért és mindennemű megjelenéséért.

Márk: tapasztalt mechatronikai mérnökként a termékfejlesztésért és a gyártási, valamint hardware R&D tevékenységekért vagyok felelős, továbbá én koordinálja a digitális fejlesztéseket is.

 67337851_731315567326435_5905206477219430400_n.jpg

  • Mit tudhatunk a létrejöttéről? Hogyan találtatok egymásra, majd erre a nagyszerű ötletre és milyen úton haladtatok a megvalósításig? Kudarcok? Jelentős események? Kiemelkedő történések?

Néhány éve egy szilveszteri buliban ismerkedtünk meg, és egész végig a 3D nyomtatásról beszélgettünk. Már akkor tudtuk, hogy azzal a nappal egy gyümölcsöző kapcsolat veszi kezdetét.

Szabolcs: Később felkértem Márkot, hogy segítsen nekem az MVM Edison 2. fordulójában továbbgondolni az ötletem. Ebből végül egy MVM együttműködés alakult ki, amely a körülmények szerencsétlen változása miatt nem tarthatott sokáig. Nem sokkal később, 2018 májusában Márk felhívására jelentkeztünk a Vállalkozz Józsefváros! startup versenyre, ahol különdíjasok lettünk. Ez azt jelentette, hogy az izraeli magyar nagykövet meghívására szeptemberben részt vehettünk a DLD Tel Aviv expón. Még 2018 nyarán jelentkeztünk az EIT Climate-KIC Launchpad cleantech startupokat támogató programjába, ahol kiváló szakmai mentorok segítségével elkezdtük kidolgozni az üzleti tervünket. Szeptemberben Tel Aviv-ban bemutattuk az első prototípusunkat, majd innen hazatérve megnyertük az EIT Climate-KIC Launchpad versenyt. Ennek jutalma a novemberi nemzetközi döntőre való kiutazás volt, Edinburgh-ba, Skóciába, illetve a továbbjutás az EIT Climate-KIC Accelerator másfél éves programba. Októberben jelentkeztünk a BME x Startup Campus x Hiventures versenyre, ahol tovább finomították az üzleti tervünket és elkészült hozzá a pénzügyi terv is. Edinburghban a Climate-KIC Launchpad nemzetközi döntőjén a TOP 6 Urban Transitions startup közé kerültünk, majd hazatérve (november elején) megnyertük a BME x Startup Campus x Hiventures versenyt is. Ennek a jutalma egy Hiventures inkubációs befektetés volt, ami akkor még 9m Ft-ot takart. Ez az összeg végül 2019 februárjában érkezett meg, ekkor került sor a cégalapításra is. Ezzel kezdetét vette egy 6 hónapos intenzív termékfejlesztési és validációs időszak. Júniusban az EIT Climate-KIC Accelerator Stage 2 csapataként 10 ezer euró támogatást, + a KPMG különdíját is elnyertük. 2019 augusztusára elkészült a tesztelhető prototípus. Nem sokkal rá, szeptember elején a csapatunk egy többfordulós kiválasztási kör után felvételt nyert a Design Terminal méltán híres és elismert mentorprogramjába. Jelenleg ebben a programban dolgozunk együtt további szakmai mentorokkal a pénzügyi tervünk finomhangolásán. A hivatalos piacra lépést 2020 márciusára tervezzük, de addig is veszünk fel előrendeléseket.       

 71971254_2578392815554050_4560468838365265920_n.jpg

  • Van valami hitvallásotok, mottótok az életben?

Nem ismerünk lehetetlent és nem hiszünk a véletlenekben! Mindenképpen a vállalkozói létet tartjuk az ideális életstílusunknak, és szeretjük, amit csinálunk. Önmagunk példaképei vagyunk, a kritikákat megfogadjuk, és nem adunk a lehúzó véleményekre.   

 66349199_721320688325923_2716330840626823168_n.png

  • Miért pont kerékpárok, a kerékpártárolók állnak a középpontban?

A csapatunk először nem kerékpártárolással foglalkozott. Az MVM Edison versenyen még egy energetikai projekttel indultunk, amely aztán nagyvállalati CSR-ba fordult, a Vállalkozz Józsefváros! versenyen pedig egy Smart City bútorcsaláddal neveztünk. Ennek egyik eleme volt egy akkor még kezdetleges kerékpártároló-koncepció, amelyre az egyik zsűritag mutatott rá, hogy azzal lenne érdemes foglalkozni. A verseny döntője után – és az izraeli útra való felkészülés elején – valóban elhagytuk a többi okosbútor-elemet, és a kerékpártárolásra fókuszáltunk. Mindkettőnknek lopták már el kerékpárját gyermekkorában, tehát tudtunk azonosulni a problémával.

 

  • Vizualizálnátok a jövőt? 5 év múlva a cég… itt fog tartani. Hol is? Mit szeretnétek elérni? Mivel lennétek elégedettek?

5 év múlva a BLOCK nemzetközileg is elismert kerékpáros kiegészítőket is forgalmazó cég lesz, amely termékeivel jelen van Ázsiában, Észak-Amerikában és Nyugat-Európa legtöbb országában. Az alapítók célja egy ún. exit esemény (felvásárlás) amely során értékesíteni kívánják a részesedésüket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne dolgoznának továbbra is a BLOCK projekten, csupán az a céljuk, hogy jelentős tőkével a hátuk mögött új iparágakban is megvethessék a lábukat.

A fiúkat megtaláljátok itt is, de az insta és fb oldaluk is izgalmas. Ráadásul nagy dobásra készülnek, hamarosan Malajziába utaznak...

 ReAd-blog

71886292_2578392932220705_5689999177983983616_n.jpg

Föld! Mondd, mit tehetek érted?

Ha változtatnál...

environmental-protection-326923_640.jpg

Lecsengett a műanyagmentes hónap, szerencsére az égő erdők is, mely talán sokakat ráébresztett arra, nem jó fele halad a világunk és szép lassan kinyírjuk az általunk kedvelt, egyetlen Földgolyónkat. Bevallom, én nem szálltam be, olvasni sem olvashattatok tőlem hangzatos cikket róla. Hogy miért? Mert nem elég annyit tenni csupán, hogy lecserélek minden műanyagot ripsz-ropsz, ráadásul régóta próbálok úgy élni, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzam a környezetnek. Sok apró dolgon változtattunk családilag. Nem elég csak a műanyagokat lecserélni ám. Viszont álszent sem vagyok, nem tudok mindent betartani, amit kellene. Igyekszem. De lehet ezt még jobban. Ezen elmélkedve eszembe jutott, hogy sokan talán azt sem tudják, merre induljanak el. Mivel tesznek jót és mi önbecsapás csak. Tudom, ez a milliomodik környezettudatos cikk. Nem szeretnék papolni, próféta sem vagyok. De valamit nagyon szeretnék tenni a kis golyóbisunkért. Ha egy embert megtérítek az ügynek, már akkor is nagy az örömöm, volt értelme megírni a cikket. 

Erdőtüzek, égő esőerdők, szemétbe fulladó országok, műanyagba akadó, vergődő állatok, benzingőz, favágások, olvadó jégtáblák, mindenütt szeméthegyek, ezer kipusztított állatfaj...Megannyi borzalmas dolog...

firefighters-115800_640.jpg

Évente egyre több állatfaj kerül a kihalandók listájára. Még olvasni is rossz, milyen sok állat tűnik el örökre. 

Egyre kevesebb a zöld terület. Kivágják, kiég. Elpusztítjuk!

moor-1123968_640.jpg

Ezernyi kétely él bennem is, ha eszembe jutnak ezek a dolgok. Mit tehetnék? Elég annyi, hogy igyekszem zölden élni, teszek egy aprót a világért és rendben is vagyunk?  Elég, ha én teszek a földért? Mástól várjam a változást? Ha én teszek érte és ő nem, akkor lesz vajon fordulat? A nagy cégek, vállalatok, az országvezetés nem tesz a környezetért, akkor a sok kisember tud majd tenni a hanyatlás ellen? Min változtathatunk még? Millió kérdést fel tudnék tenni a témában. És ti? A jó kérdés sokszor aranyat ér. De ezzel még nem jutunk előre. Tettekre kell sarkalni magunk, míg lehet.

Személy szerint úgy gondolom, hogy sok apró dologgal tehetünk környezetünkért. Egy kis dolog is változást hozhat, jó példaként járhatunk mások előtt vele. Nem kell az egész életünket gyökeres változásoknak kitenni, hanem apránként, befogadón, nyitott szemmel járva. 

Nem szeretem, mikor rám akarnak erőltetni valami olyat, ami nem esik jól, kívül áll a komfortzónámon, egyenesen viszolygok tőle vagy felesleges terheket ró rám. Ha meg erőszakoskodnak, egyenesen az ellenkező hatást váltják ki belőlem. De felfigyelünk vajon máshogy erre a nagy problémára a rohanó világban? Talán nem. Ezért kell újra és újra leírni ezeket a sorokat, elrettentő képeket kitenni, megbotránkoztatni az embereket, hogy a tudatban maradjon, ez valós, jelen idejű dolog, nem MAJD! Most kell cselekedni.

Ne trendiségből segítsünk a Földön, hanem mert kell! Ésszel, odafigyelve, rendszeresen, ne csak kampányszerűen. 

Pár dolog eszembe jutott rögtön, amivel óvhatjuk a bolygót:

- Ha lecseréled az egyszer használatos zacsikat textiltáskára, éthordó zsákra, saját dobozra, kosárra, üvegre, már egy jó pont jár neked. A régi, megunt zacskókat se dobd ki azonnal, újrahasznosíthatóak számos módon. Lehetőleg újat ne vegyél már egy-egy almához a zöldségesnél járva, a régivel pedig ne tömd tele azonnal a szemetest. 

009.png

Fotó: Évi Design Smart Solutions 

- Majdnem mindenek van már környezettudatosabb alternatívája, mint például a szívószálnak is, csak meg kell keresni.

-A papírszalvéta szintén kiküszöbölhető. Textilszalvéta, papírtörlő, de még a zsebkendő is kihagyható, ha a textilből készült változatát használod.

- Műanyag dobozok, éthordók. Ne vegyél újat, de a régieket se vágd a kukába, próbáld meg szintén felhasználni valamire. Virágtartónak pont jó lesz vagy játéktárolónak akár.

- Ne vegyél minden hónapban új, felesleges ruhadarabot. A ruhaipar az egyik legnagyobb környezetszennyező ipar. Használt ruhák is sokszor ugyan olyan szolgálatot tesznek, mint egy vadi új. Járj turkálóba. Az elhasznált ruhadarabok szintén újrahasznosíthatóak. A kinőtt holmikat add tovább, el vagy le egy rászoruló családnak. Ha venned kell mindenképp, nézd meg, hogy fenntartható módon készült darabokat vegyél vagy olyan anyagból készülteket, amik nem károsak. Kerüld a szőrmét és társait.

- Válogasd a szemeted szelektív. Kérj mindent csomagolás nélkül.

- Étel. Bizony rengeteg fel nem használt, meg nem evett ételt dobunk a kukába. Komposztálással vagy a rászorulóknak, háziállatoknak való adásával tehetünk ellene. A krumpli héja és hasonló szintén komposztba mehet. Az ételeknél a vásárlásnál is már tehetünk a Földért. Ne vegyél olyan ételt, ami nagyon messziről érkezik, veszélyezteti a földünk ökoszisztémáját. Idén gyümölcs, helyi termelőtő, közvetlen a piacról a legjobb! Pálmaolaj, külföldről hozatott marhahús és hasonlók sokat ártanak a környezetnek. Ha helyi termelőtől vásárolsz, neki is jót teszel, magadnak is és Földünknek is!

72241497_2320723341590836_4258898504245575680_n.jpg

Fotó: https://www.gourmetanddelicious.hu/

- Sokszor megveszünk olyan dolgokat, amiket a reklámok sugallnak, de végül egyáltalán nem használjuk őket. Ezek a használati tárgyak, nagyobb, ritkán használt dolgokat kölcsönözni is lehet sok helyen. Gondolok itt mondjuk a babamérlegre például.

- Támogasd a helyi kistermelőket, a környékbeli árusokat, hazai kisvállalkozókat, Vásárolj közvetlenül tőlük piacon, oldalukon, személyesen. Megspórolod az utaztatás során keletkező szennyet, csomagolást...

- Amikor csak teheted, kerüld az autót. Járj gyalog, bicajjal, de még a tömegközlekedés is jobb.

- Ne rendelj Kínából és messzebbről, ha itthon is megveheted ugyan azt. Itt ugyan azt érdemes észben tartani, mint korábban említettem. Támogasd a hazait.

- Mosható pelenka, betét, intim kehely és társai. Rengeteget tehetsz azzal, ha nem eldobható változatot választod.

70853850_2665628376781750_8549057640192278528_n.jpg

Fotó: Timo design

- Ültess fát, növényeket, amennyit csak lehet. Ők teszik szebbé, élhetőbbé a bolygónkat és adnak terményt, ételt, levegőt, árnyékot...Ne permetezz káros szerekkel.

-Termeld meg magad az élelmed! Az állattartásra is vonatkozik. Ha csirkéket tartasz, tudod mit esznek, honnan származnak.Ez neked is jobb, Hidd el!

- Játékot se vegyél, főként nem könnyen elhasználódó, törő műanyagból. Ha teheted vegyél fából vagy fenntartható anyagból készült holmikat, amik időállóak. De ne halmozz! Add tovább, ha már nem kell.

djeco_vonalvezeto_1677.jpg

 Fotó: https://www.anyaparadicsom.hu

- Kerüld a környezetszennyező dolgokat, mint a lufi elengedés, tüzijáték és társai.

- Ha szemetet látsz a környezetben, ne legyél rest összeszedni, figyelmeztetni másokat rá, hogy elhagytak valamit, szedjék össze. 

- Ne gyújts tüzet, hogy aztán őrizetlenül magára hagyd. Ne gyújtogass még heccből sem. Rengeteg állat láthatja kárát a növényekkel együtt.

- Használj környezettudatos tisztítószereket, kozmetikumokat, natúr, öko változatban. Ebből is szinte minden kiváltható ma már.

65041965_2771611566245549_8894221956790878208_n.jpg

Fotó: https://www.nestiszappan.hu

- Ne folyasd a vizet feleslegesen. Ha tudnád mennyien szomjaznak, míg mi a wc-t is azzal öblítjük, sokaknál órákig megy a locsoló...

- A fűtés szintén sarkalatos pontja a környezetvédelemnek. Ne égess gumit és társait, figyelj oda, hogy környezetkímélő legyen a fűtésed is.

- Ne menj olyan cirkuszba, ahol állatos számok is vannak. Fogadj örökbe menhelyről és ne szaporítótól. Óvd az állatokat minden lehetséges eszközzel. Törékeny az ökoszisztémánk, ne borítsd föl. Gondolok itt a fecskékre mondjuk és a levert fecskefészkekre.

- Ha tudsz, vegyél részt nyilvános fa ültetéseken, állatok örökbefogadásán, támogasd a civil szervezeteket, akik a Föld megmentésén munkálkodnak!

Mennyi dolgot felsoroltam, de nem az összeset. Még rengeteg dolog van, ami hirtelen nem jut az eszembe. Vajon mit hagytam ki? Bizonyára még rengeteg dolog van, amit a listára lehetne írni. Segítesz? Mit írjak még föl? Te mit és hogyan teszel a környezetedért?

Rengeteg apró és nagyobb dologgal tehetsz a világért, hogy élhető maradjon. Talán a legfontosabb, hogy a gyermekeid neveld ilyen szellemben. Ne pazarolj, óvd az élővilágot, ne vásárolj felesleges dolgokat, ne szemetelj...Ha őket erre neveled, hiszem, hogy van jövője bolygónknak! Harcoljunk, tegyünk érte! Ne tegyük tönkre az egyetlen világunkat, ne hagyjuk haldoklón a gyermekeinkre, ha szépen, zölden, egészségesen is tehetjük. 

 A következő zöld cikkem ajánló lesz, ahol termékeket ajánlok! Hamarosan érkezik...

Ők számítanak rád!

ReAd-blog

frog-540812_640.jpg

sunflower-1127174_640.jpg

 

 

Az ABC bűvöletében

A ​nagy ábécéskönyv

72436564_2572282559498409_4280203779711696896_n.jpg
Az ABC egy misztikus valami gyermekkorban, ami kicsit érthetetlen, kicsit trükkös és megfoghatatlan. Aztán egy idő után megszokott ismerősünké válik, aminek minden nap hasznát vesszük.
Az jár az eszemben, hogy korábban a betűk ismerete nélkül hogyan tudtam létezni? És nem csak az olvasás miatt kérdezem. 
Megkönnyíti a világ megértését, a mindennapokat az ismerete. Milyen nehéz lehet a kicsiknek elnavigálni a világban, mikor nem tudják még elolvasni, merre található a mosdó, milyen utcában járnak épp...Nekünk annyira magától értetődő, szokványos dolog. Millió helyzetben megkönnyíti a dolgunk, ha tudunk olvasni, amit ők nem tudják segítségül hívni, míg nagyobbak nem lesznek, meg nem tanulják a betűket.
Ez a könyv hiánypótló kötet. Egy kis áthidaló az óvoda és az iskola között. Millió gyermekkönyv létezik, de ilyen formában, a betűket ismertető kevés. Ötvözi a kedves kis ismerős mesealakok, a rövid, könnyen olvasható történetek, a mondókák és az ABC betűit, a különböző írásmódokkal.
A történetek egyszerűek, könnyen olvashatóak, az eredeti nagy meseművektől eltérőek, de ahhoz szorosan kapcsolódnak. Remek kezdő olvasópalántáknak. A kötet elején még pár szavas olvasmányok vannak, majd szép lassan egyre több és több sor kerül bele az olvasmányokba, fejlesztve a gyermeket, szépen felépítve a kötete ívét. A meselakok régi ismerősként köszönnek vissza minden kislánynak, kisfiúnak a könyvből, mert tényleg a megszokott, ismert történetek karakterei szerepelnek bennük. Az új és a régi mesék keverednek, így megfér egymás mellett Hamupipőke és a viszonylag újnak számító, Olaf, Dinók is.
Fiús és lányos történetek váltogatják egymást, egyik nem kis képviselőit sem elfeledve.
Ezért mindkét nemnek ideális olvasmány.
Ha korhoz kellene kötnöm, akkor 4-8 éves korosztálynak adnám szívesen a kezébe.
71778821_2572282649498400_2399987425326661632_n.jpg
A betűk több szóban, többféleképpen megjelennek az adott oldalon, megfelelő sorrendbe szedve, az ABC-t követve.
Remek ismertető a betű tanuláshoz, észrevétlenül varázsolja bele a csemetéket ebbe a világba.
Az illusztrációk szépek, változatosak, jól alátámasztják a könyv színességét.
Bevallom, én nagyon megörültem ennek a kötetnek, mikor megérkezett a Manó Könyvektől. Az iskolában annyira gyorsan követik a betűk egymást, hogy kiélvezni nem lehet. Itt pedig lassacskán ismerkedhetnek a kisebbek a betűkkel, a hozzájuk tartozó szavakkal, mindezt mesés formában. A betűk kis és nagy, írott és nyomtatott verzióban is láthatóak, még izgalmasabbá téve a könyvet. A nagycsoportos ovisom kíváncsiságát is kellőképpen kielégítette, aki már olvasnia, hisz ezt látja itthon.
Lányok így vélekedtek a könyvről, többszöri olvasás után, mert bizony nem egyszer vettük kézbe olvasmány gyanánt.
Danci:
A képek nagyon tetszettek, azok szépek. A mesék aranyosak voltak, főleg a rövidebbeket szerettem olvasni, azok könnyebben mentek. Nagyon cuki könyv. Örülök, hogy szerepeltek benne az ABC betűi. A kedvencem az E betűnél található történet volt.
Viki
Én a lányos és dinós meséket szerettem. Meglepődtem, hogy ennyiféle módon le lehet írni egy betűt. Jó lenne, ha már ismerném őket, le tudnám írni a nevem és sok mást.
Többet nem nagyon tudok írni a könyvről. Rövid, olvasmányos. A mesék bájosak, szerethetők, a szereplők nem különben.  A könyvet nagy örömmel fogjuk továbbra is forgatni, köszönjük a Manó Könyvnek a szépséges, tanító kötetet.
Fülszöveg:
Íme egy kedves ábécéskönyv, hogy a gyerekeknek játék legyen megjegyezni a betűket. A nyomtatott és írott kis- és nagybetűket egy-egy Disney-szereplő ismerteti, és mindegyikhez tartozik egy kis történet is.
A képekhez kapcsolva a gyerekek könnyen sajátítják el az ábécét és kezdenek el olvasni.
88 oldal 
ISBN: 9789634036630
71476757_2572283389498326_8850859649142882304_n.jpg

Lélekfény sorozat - Borítóleleplezés

72350628_3253931924647799_1586636798329618432_n.jpg

Róbert Katalin: Keresd az igazit! (Lélekfény 1.) - Borítóleleplezés

Te mit tennél, ha kijelölnék, kivel éld le az életed, de az áruló szíved mást szeretne? Harcolnál?

Nos. Kedvenc írónőm könyvéből hamarosan kiderül, más mit tenne ebben a helyzetben. Már roppantul várom, hogy megtudjam, a szereplők hogy döntenek, harcolnak, elfutnak vagy beletörődnek az eldöntöttbe?

Katalin könyveit nem is oly rég fedeztem fel magamnak. Eddig mindegyik elvarázsolt, melyet olvastam. Sajátos közeget teremtett, melyben jó volt lenni, élni. Borítékolható, hogy ismét valami nagyon jót talált ki, írt meg, ami hemzseg az érzelmektől. Na de borítóleleplezés. Érdekel titeket a fülszövege a könyvnek, mely első sorával már belopta a szívembe magát? Biztos vagyok benne, hogy igen.

A könyv fülszövege:

Az utunkat tilalmak szegélyezik.

Egy távoli sziget elzártan élő népét különleges ajándékkal áldották meg az égiek: a tírek a Napésholdtól kapott társjegynek köszönhetően mindenki számára megtalálhatják az igazit.

Milo mindig társra vágyott, de nem kaphatja meg. Rá más sors vár. . Amikor a mesterét szörnyű vádakkal perbe fogják, elindul kideríteni az igazságot. Olyan titkokat fedez fel, melyek az egész nép életét megrengethetik. Deniel álruhában érkezett a tírek szigetére, titkos küldetést teljesít, és válaszokat akar, de ehhez találnia kell egy olvasót. Amint megpillantja Milót, az élete egy csapásra megváltozik. Vajon Milo az, aki megadhatja neki a válaszokat? Elina mindig tudta, hogy a tökéletes társa csak Kellán lehet, noha társjegyük alapján tilos házasodniuk. Aztán az olvasók döntése nyomán mindkettőjüknek el kell hagynia az otthonát, hogy valaki mással éljék le az életüket. De Elina nem képes kitépni a szívéből Kellánt. Miért vonzódik annyira a fiúhoz, ha ez a vágy bűnös? Lehet, hogy ezúttal az olvasók tévedtek? Hogyan ismerhető fel a lelki társunk? Tiltott vágy, titok és izgalom egy ragyogóan eredeti fantasy regényben. Ismerj meg a világot, ahol léteznek valódi kötödések, ahol a szerelem nem kérdés, hanem bizonyosság! Harcolj a szerelemért!

* (Ellenőrizetlen szöveg, előzetes tájékoztatásra!)

Hogy tovább csigázzalak titeket, az írónő biográfiája következik, mit lehet tudni róla, milyen könyvei jelentek meg eddig.

43411809_1111008252392055_5798384043498143744_n.jpg

1986-ban született Budapesten. Már fiatalkorában írt, a sárvári írótáborokban is részt vett. Regényei középpontjában a barátságok és a párkapcsolatok állnak. Négy regényt jegyez, mindegyiket nagy szeretettel fogadták az olvasók. Legnagyobb sikere a Szelídíts meg! kötet, mely A kisherceg történetének parafrázisa. Jelenleg a Könyvmolyképző Kiadó szerkesztője és az írók képzésében vesz részt. Imád szép pillanatokat fotózni.

2014 Róbert Katalin: Szívből, színből, igazán
2015 Róbert Katalin: Kezdjetek el élni!
2017 Róbert Katalin: Szelídíts meg!
Érints meg!
2018 Róbert Katalin: 6 hét a világ
Róbert Katalin (szerk.): Meghitt pillanatok

Ha többet szeretnétek tudni róla, érdemes az oldalát felkeresni. https://robertkatalin.blog.hu/

Egy nem is oly rég készült interjút is figyelmetekbe ajánlanék, itt megtekinthetitek.

Hogy hol tudjátok megrendelni a könyvet?

Könyvmolyképző Márkabolt

Moly.hu: https://moly.hu/konyvek/robert-katalin-keresd-az-igazit 

De következzen végre a nagy durranás, a borító!

71587356_3253930431314615_7063355669990080512_n.jpg

Mit szóltok hozzá?

Bevallom, engem meglepett, hogy nem világos, napsütéses, szerelmespáros borító készült hozzá, de imádom, hogy hagyták a kliséket a csudába és egyedi köntöst kapott, kiemelkedőt, mást. A sötét hátteret ellensúlyozza az arany minta, ami kellően talányos és utalás a könyvben szereplő szimbolikára. Nekem tetszik. Mint egy életmandala. Ilyenkor annyira örülnék, ha kiderülne, ki volt az elkövető, hogy dicsérni lehessen. Ízléses, nem túl sok, és a sok szerelmespáros megszokott borítót messze lekőrözi.

 

 

 

október 4. péntek 19.00.

 

 

 

Róma és London után Budapestre érkezett a neves írónő

vikeeland2019-0020.jpg

Róma és London után Budapesten dedikált a nemzetközi sikerszerző Vi Keeland!

"Imádom Budapestet, egyszerűen gyönyörű" - mondta Vi Keeland a budapesti könyvbemutatója előtt, ahol közel ezer rajongó várta az esős idő ellenére. A fáradhatatlannak tűnő sikerszerző a dedikálás kezdete után öt órával is mindenkivel ugyanolyan kedves és közvetlen volt.
A hosszú sort elnézve, volt érdeklődő bőven és irtó nagy türelemmel viselte az írónő. Nagyon szívesen részt vettem volna én is a dedikáláson, csak ne laknék oly messze...Na de majd a könyvei kárpótolnak.
vikeeland2019-0022.jpg
Az Álomgyár kiadó munkatársai elárultak pár bennfentes információt is azoknak, akik nem tudtak jelen lenni.
"Ő az első nemzetközi írónk, akit meghívtunk és akinek bemutatót szerveztünk. Volt is némi izgalom, mert a könyvek csak néhány órával a rendezvény előtt érkeztek meg a boltba. Más hangulatú lett volna a könyvbemutató könyv nélkül..." mondta el Gönczi Péter az Álomgyár Kiadó egyik vezetője."
R. Kelényi Angelika, aki maga is író, a bemutató előtt rendezett sajtótájékoztatón arról kérdezte a szerzőt, hogy valós személyekről mintázza-e a szereplőit, megtörtént eseteket dolgoz-e fel. Az írónő nevetve mesélte, hogy a legújabb könyve egy fiatalabb férfi és egy idősebb nő szerelméről szól, csak a férje meg ne tudja...
 "Nagyon vártuk már. Imádjuk a könyveit és az hihetetlen, hogy személyesen is találkozhattunk vele. Annyira kedves volt." - mondta egy lelkes olvasó, Mercédesz, aki Tassról érkezett a lányával és az időjárás ellenére már két órával a bemutató előtt sorban állt. 
Vi Keeland a bemutató másnapján már repült is tovább, mert Lengyelországban folytatódik az európai turnéja.
vikeeland2019-0005.jpg
Hogy mit lehet tudni az írónőről? Túl sokat nem. 

Vi Keeland a New York Times ,  Wall Street Journal és a  USA Today  bestseller szerzője. Több millió eladott könyvvel a háta mögött az egyik legkeresettebb szerző a listán. Huszonhat nyelvre fordítják a könyveit. New York-ban él a férjével és három gyermekével.
covers_489762.jpg
Számos könyve jelent meg, köztünk kis hazánkban is jó pár. Az én polcomon a Beosztott csücsül és vár az olvasásra. 

Sportolásnál a kedv és a ruházat a fontos!

wave-1246560_640.jpg

Mindenki szeretne tenni valamit az egészségéért. Van, aki egészségesen étkezik, míg más sportol vagy mindkettőt egyszerre. A mai cikkben a sportról lesz szó. Ha azt a jó sportágat választjuk, ami az edzettségi szintünknek megfelelő és kedvünk is megvan hozzá, az már fél siker. A sport átmozgat, jó kedvre derít, számos egészségügyi baj elkerülhető vele, fittséget ad...és még hosszasan sorolhatnám jótékony hatásait. Nehéz elindulni, elkezdeni, de ha egyszer sikerül, akkor bizony életre szóló "szerelem" lehet belőle, ami hiányzik, ha kihagyunk egy-egy napot betegség vagy időhiány miatt. Csak szokás kérdése. A kutatások azt bizonyítják, hogy 30 nap kell minimum, mire valami beépül a tudatunkba annyira, hogy megszokássá, alappá válik. Szóval nem szabad feladni! Könnyen rá lehet szokni a sportra is. Tudom, hogy nehéz időt szakítani rá a rohanó világban, de nem lehetetlen.

 

running-573762_640.jpg

A sport rengeteg fajtájából választhatunk a vérmérsékletünk és fittségünk szerint. A könnyed tánctól az erősebb zumbáig, a spinningtől az úszásig, a csoportos labdajátékoktól a magányos futásig, az ökölvívás harciasságától kezdve a nyugalom szigete horgászatig, a sakktól kezdve a motorcrossig, a lovaglástól az edzőteremig, bázisugrástól a rodeóig. Annyi féle van, hogy felsorolni is nehéz, de a Wikipédia megpróbálta azért  itt.

Van olyan, amiről még nem hallottál? És olyan, ami kimaradt a felsorolásból? Hozzád melyik áll a legközelebb?

A sport sokszínű. Lehet izzasztó, könnyed, vidám, összpontosítás kívánó, megerőltető... Ami közös az összesben az az, hogy szükséges dolog. Kell testi és szellemi tápláléknak. Kell a testnek a megfelelő működéshez. Kell a léleknek építkezésnek, kitartást fejleszteni, mentálisan is toppon maradni. 

70620387_962263207458858_3546756462296432640_n.jpg

Még egy fontos dolog van, ami közös az összes mozgásban. A megfelelő ruházat. Fura lenne úszásra fürdőruha nélkül menni vagy síelni síléc, vastag ruházat nélkül… Fontos, hogy az időjárásnak, a sportnak megfelelő ruházatot viseljük mindig. Nem csak kényelmi szempontból, hanem az ember jobban is érzi magát, kellemesebben telik az idő, ha a jó ruházatot viseljük, a lelkesedésünk intenzitása is megemelkedik. Jobb kedvvel indulunk el futni is és nem nyűg, ha kényelmes, ennek a sportnak megfelelő cipőt viselünk. Persze nem minden sport igényel speciális ruházatot, nincs illemkódex (pedig néha nem ártana) sem rá, mit viseljünk. a lényeg, hogy legyen kényelmes, ne zavarjon a mozgásban, a nedvszívó képessége és természetes, minőségi anyag összetétele is fontos. Ne az árat nézzük leginkább, hanem a minőségét. Legyen egy-kettő darabunk csak, de az tényleg jó legyen, ami sokáig használható, bírja a használatot.  Bevallom, próbáltam már sima, egyszerű fehér pólóba zumbázni vagy sima cipőben futni, de nem esett jól, nem is ment annyira az adott napon az edzés, ahogy kellett volna. Egy szónak is száz a vége, fontos a megfelelő ruházat! Legalább annyira kell hozzá, mint a kedv.

 70459461_388996915328841_2895104585125330944_n.jpg

Nekem a Bonprix funkcionális edzőnadrágjára esett a választásom első körben. Imádtam, hogy könnyen mosható, gyorsan szárad és még zsebkendőnek is van helye benne vagy egy öltöző kulcsának. Kényelmes, nem feszült rajtam második bőrként, ugyanakkor észrevétlen maradt, nem akadályozott a mozgásban, kifejezetten kényelmesnek mondanám. Használtam futáshoz, bringára pattantam benne, zumbára is magammal vittem és aerobikra is. Edzőteremben szintén megmutatta hatékonyságát és azt, mennyire bírja a kiképzést használat közben. Elsőre fura volt, hogy a dereka magasan záródó, de könnyen megszoktam. Bármilyen felsővel viselhető. Sztreccs anyaga nedvszívó. Fényes anyaga miatt nem koszolódik, nem látszik meg rajta minden porszem. Egyszóval ideális a legtöbb sporthoz.

Itt tudjátok megrendelni. 

70386988_760608931431382_380298029548175360_n_1.jpg

Felsőnek egy hosszú, tunikának is nevezhető ujjatlan topra esett a választásom. Nem szeretem, ha a felső tapad rám teljesen, így ideális jelölt volt. Kényelmes, jó nedvszívású, kellemes tapintású anyaga van, ami nem gyűrődik, könnyen mosható és száradási ideje is gyors. Eléggé hosszított a dereka, így azoknak is ideális, akik nem szeretik, ha kilátszik a derekuk. Asszimetrikus szabásvonala, alja szemet vonzó, izgalmas megoldás. A három különböző szín szintén izgalmas megoldás. Ez a felső megint csak a típus, amit nem csak sportoláshoz lehet hasznosítani, hanem bármikor, bárhol hordható.

sportolni_jo_1.jpg

Itt meg tudod nézni.

Nyáron a hosszú nadrágokban az ember hőgutát kap, ha nem vigyáz. Így jó idő esetére egy rövidebb, háromnegyedes leggingsre esett a választásom, egy nagyon izgalmas színben. Kényelmes és a színe nagyon szép. Bevallom, ezt nem csak sporthoz használtam, hanem itthon is, de valahova elmenni benne szintén. Az enyém kellemes korall színű, de szürkében, feketében is megrendelhető. Bármilyen felsővel hordható. Az anyaga kellemes tapintású. Szintén elmondható róla, hogy nem gyűrődik, jól mosható.

Itt meg tudod nézni.

71098142_2547401228653209_5197800822125101056_n.jpg

A cipő. Az egyik legfontosabb dolog, hogy jó minőségű legyen. A lábad meghálálja, ha a legjobbat választod. Ő még külön bejegyzést fog kapni, mert hogy fenntartható cipő. Hogy mit jelent ez pontosan?

Az ENSZ „Közös Jövőnk” jelentése (1987) szerint: „…a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.”

71497424_2566489746744357_1948136503347511296_n.jpg

Itt megrendelhető:

Ruha: Bonprix

A fotók a Pulse gym edzőteremben készültek. ezúton is köszönöm a lehetőséget!

 ReAd-blog

#szponzorálttartalom #Bonprix #ruha #edzés #sport #Pulsegym #edzőterem #edzenijó #cipő