Mai interjúm alanya Jeffrey Knox, a Rá-ró Extra című horrorkötet írója. Kíváncsivá tett, hogyan született meg első regénye. És igen csak extra dolgokat mesélt nekem.

1. Mikor érezted először, hogy az írás fontos része lesz az életednek?

Mindig szívesen irkáltam, de inkább szösszeneteket, illetve főként udvarláskor került előtérbe a szavakkal való kreatív játék. Alkotni egyébként totyogós korom óta szeretek, bár akkor a rajz és a festés volt előtérben. A covid idején sokakhoz hasonlóan nehéz időszakon mentem keresztül, és ez a legnagyobb alkotási kedvet szokta hozni egy művészhajlamú embernél. Közben nagyon le voltam gatyásodva, viszont ki kellett adnom magamból mindent, és itt ismertem fel, hogy ha drága a festék meg a vászon, akkor akár szavakkal is alkothatok, és az írás a legolcsóbb művészeti forma. Ekkor írtam művészetterápiaként elsőnek, és annyira bevált, hogy tanulni kezdtem az írást.

2. Mi inspirált arra, hogy megírd az első könyved? Ki volt segítségedre a születésekor?

Egy ideje szenvedélyesen tanulgattam az írást, és úgy éreztem, eljött az ideje kipróbálni magam egy nagyobb egybefüggő történettel. Látni akartam, mit tanultam eddig, és mennyire tudom mindezt alkalmazni. Ekkor még az építőiparban dolgoztam, és az akkori csapatot nagyon megszerettem. Ekkor már éreztem, hogy az építőipart húsz év után hamarosan ott fogom hagyni. Az utolsó közös munkánk a Délpesti centrumkórház felújítása volt, és az eldugott pincehelyiségekben sétálva úgy gondoltam, ez tökéletes helyszín lenne egy horrorhoz. A kollégáimnak felvetettem, hogy elkezdek írni egy történetet velünk, és ezt nagy örömömre mind izgalmasnak találták, úgyhogy beleegyeztek és segítettek. 

3. Hogyan született meg a könyved alapötlete? Mi volt az ihlet forrása?

Gyerekként sok minden mellett oda voltam a nyolcvanas évektől terjedő olasz zombisfilm hullámért. Huszonöt évvel később pedig ott álltam egy bontás alatt lévő kórház sötét pincéjében, ahol évtizedek óta nem járt ember. A kettő valahogy összeért a fejemben.

4. Van olyan karakter vagy jelenet, ami különösen közel áll hozzád? Miért?

Igen van. A főbb karakterek mind közel álltak hozzám az írás során, mivel valódi kollégáim és szeretem őket. Nehéz is volt így írni, nehogy megsértsem őket. A tetős jelenetet azért szeretem, mert az egy este úgy ahogy van, tervezés nélkül kijött belőlem, és elég akciódúsra sikerült. Simon utolsó jelenete is kedves számomra a felemelő hangulata miatt. Meg persze a végén a nagy rock and roll finálé, azt a részt megírni is vérpezsdítő élmény volt, jókat szórakoztam közben. 

5. Mit szeretnél, mit vigyenek magukkal az olvasók a történetből? Vagy egyszerűen csak szórakoztatni szeretnél?

A szórakoztatást tartom elsődlegesen fontosnak, mert aki megvesz egy regényt, az jegyet vesz egy utazásra távol az életétől. És ha közben gondolatot is sikerül ébreszteni az emberekben, az véleményem szerint az igazi művészi siker.

6. Inkább előre megtervezed a történetet, jegyzetelsz, szigorú vázlatokat készítesz vagy írás közben alakul a történet, írja magát?

Ez változó. Még az írási módommal is kísérletezek. Eddig az működött, hogy leültem leírni, amit egész nap munka közben kigondoltam. Most azonban próbálok vázlat alapján dolgozni, mert a következő történet kicsit összetettebb.

7. Van valamilyen írási rutinod vagy szokásod, ami segít a munkában?

Ilyen a legteljesebb mértékben nincs. Mikor nagyon benne vagyok, olyankor bárhol rám jöhet az ötlet és akárhol leírom bármire. Írtam már otthon zene alatt, csöndben, buszon, munka közben vagy akár álmomból felkelve is.

8. Hogyan kezeled az írói válságot vagy amikor elakad a történet? 

Nehezen viselem. Néha beindul a motor és hetek alatt megírom egy regény alapját, máskor pedig hónapokig nem tudok elindulni az írással. Úgy vettem észre magamon, hogy ilyenkor jobb nem erőltetni, hanem mást csinálok és akkor többnyire megjön az ihlet.

9. Volt olyan pillanat írás közben, amikor meglepett a saját történeted alakulása?

Sok írástechnikai cikkben és könyvben írnak erről az érdekes jelenségről. És valóban, az írási aktus során többször volt olyan érzésem visszaolvasáskor, hogy honnan bukkanhatott fel egy-egy gondolat vagy megoldás.

10. Milyen visszajelzések érkeztek eddig az olvasóktól?

Eddig meglepően pozitív visszajelzéseket kaptam, pedig tényleg nem tudtam, mire számítsak. Folyton szélsőséges utakra sodor a kísérletezős hajlamom, de úgy tűnik, eddig jó az irány. Ami végképp meglepett, hogy azt gondoltam, egy ilyen történetet egyetlen nő sem fog elolvasni, pedig eddig imádják. Úgy tűnik, újra kell gondolnom a szebbik nemet.

11. Szeretnél más műfajokat is kipróbálni a jövőben?

Igen, pontosan ez a tervem. Mivel nem tudom még, melyik zsánerben vagyok jó, ezért most sorra fogom venni őket, de természetesen horrorral keverve. Sci-fi, romantikus és fantasy van most a célkeresztben, aztán meglátjuk. 

12. Hogyan szeretnél fejlődni íróként a következő években?

Jelenleg a dramaturgiára szeretnék nagyobb hangsúlyt fektetni. Még keresem a saját írói hangomat is, ezért sokat kísérletezem történetmeséléssel és különböző írási módszerekkel. Szeretnék tudatosabban dolgozni, jobban átlátni a történetépítést, és közben olyan sztorikat írni, amik nemcsak szórakoztatnak, hanem valamilyen gondolatot is elindítanak az olvasóban.

13. Min dolgozol jelenleg? Van készülő új könyved?

Az első könyv megírása után rögtön elkezdtem egy romantikus horror történetet kidolgozni. Stabil alapokon áll, már csak el kellene kezdeni megírni, azonban egy hirtelen felbukkanó sci-fi történet ötlete érdekesebbnek bizonyult, úgyhogy azon dolgozom jelenleg.  

www.bio.site/jeffreyknox