Leszel cimbi?

Bizony a bullyng egy vissza-visszatérő fogalom az életünkben. Szerencsére egyre többen felismerik, mekkora a baj és tenni kell ellene. Vörös Katalin, a Kancsimesék írónője egy igazán nagy dolgot talált ki! Ma ő mesél a kampányáról.

Induljunk el az agressziótól. A pszichológiai álláspontok és elméletek az agresszióval kapcsolatosan komplexek és sokrétűek. Többféle magyarázat született már annak érdekében, hogy megértsük az agresszív viselkedés természetét. Definíció szerint az agresszió mások szándékos, fizikai vagy verbális bántalmazása, tárgyak elpusztítása. Leírták az agressziót a pszichológiában késztetésként, tanult válaszként, velünk született ösztönként, driveként, a frusztráció következményeként és még sorolhatnám. Mivel az ember is evolúciósan alakult ki csakúgy, mint az állatvilágban, természetünkben az agresszió jelen van. Osztályozhatjuk sokféleképpen, de a bullying témában talán legfontosabb, az agresszió alanya, tárgya valamint, hogy az agresszió lehet öncélú illetve eszköz jellegű. Itt talán érződik is, hogy el lehet különíteni támadó és védekező erőszakot.

Bullying fogalomkörében az, aki bántalmazó viselkedést folytat egyfajta öncélú, és támadó agressziót követ el. Bántalmazó viselkedés az élet számos színterén előfordulhat. Munkahelyen, családban, iskolában, stb. A bullying, azaz az iskolai zaklatás rendkívül fontos terület. A mai fiatalok mindegyike találkozik a bántalmazás jelenségével, mire kikerül a közoktatásból. Lehet „csak” szemlélő, és itt a csak erősen idézőjeles, mert ebben a dinamikában az ő szerepük is nagyon fontos. De 2/3 részük bántalmazás áldozatává is válik. Bonyolult kérdéskör, mert a szerepek cserélődhetnek is és nem minden esetben van szó bántalmazásról, ezért fontos felismernie egy gyereknek, hogy mikor van baj, mikortól már zaklatás és mi számít konfliktusnak. A KSH adatai szerint a fiatalok körében nő az öngyilkosságok száma hazánkban. Úgy gondolom, ez is egy olyan vörös jelzés, ami mellett nem mehetünk el tétlenül és szó nélkül. Szakemberként, de inkább úgy fogalmazok, emberként, szülőként pláne nem. A mai fiatalok életét nehezíti az online bántalmazás megjelenése is. Könnyen és gyorsan, sokszor arctalanul és álprofilok mögé bújva kerülnek ki olyan tartalmak egy fiatalról, amik gyors és tömegek előtti megszégyenülést okoznak. De vajon tudják-e a tizenegynéhány éves gyerekek, hogy ha zaklatás éri őket, arról szükséges beszélni? Ha ezt tudják is, azzal is tisztában vannak-e kikhez lehet fordulniuk, mit tegyenek. Birtokában vannak-e olyan készségeknek, hogy tudják melyik helyzetben mi a megfelelő reakció? És ami nagyon fontos, fordítanak-e elég figyelmet arra közösségi szinten az osztályban, hogy megelőzzék a bullying megjelenését.

Gyógypedagógusként, viselkedéselemzőként érzek felelősséget abban, hogy a diákoknak ilyen irányú megsegítést és információkat adjak. Azért is, mert nekem is ilyen korú gyermekeim vannak és a társadalmi harmónia megőrzése és egy egészségesebb lelkületű generáció felnevelése miattuk is fontos. A könyveimben, a Kancsimesékben és az Ugi könyvében is megjelenik ez a téma. Hisz mindkét könyvben írok valamiféle különbözőségről, ami magára irányítja a figyelmet és ezáltal könnyen a bullying alapja lehet. A Kancsimesék Ancsija kancsal, Ugi könyvében Teó pedig autista. A kancsalság esetén egyértelmű, jól látható, külső jegyről beszélünk, Teó esetében azonban, hidden disabilitynek is nevezhető, láthatatlan fogyatékosságról. Utóbbi esetben a gyermek viselkedése, nagyfokú különbözése szolgálhat a bullying alapjául. Fontos, hogy ha a gyermeknek vannak információi akár egy fogyatékosságról, kellő ismerettel rendelkezik, akkor nagyobb az esély arra, hogy motivált legyen egy másik gyerek mélyebb megismerésére, ne első látásra ítélje meg. Ha felismerünk valamit, akkor tudunk rá reagálni. Így segítenek a könyvek. Nő az empátia, az érzelmi intelligencia, a lelki reziliencia.

A Leszel Cimbi? kampány felsősökhöz szól elsősorban. Az eddigi tudásom van belegyúrva egy olyan gyermekeknek szóló előadásba, mely ismereteket ad a témáról, de ezen túl olyan gyakorlatokat, eszközöket is, melyek egy támogató osztályközösséghez vezetnek. Országosan nagyon sok kampány van a bántalmazás megelőzésének érdekében, de tapasztalatom szerint sok helyre nem jutnak el. Én elsősorban ezekbe az iskolákba vinném el a Cimbiség hírét. Ugi könyve segít ebben is, mert az olvasás népszerűsítését a fentebb említett okokból szintén kiemelten fontosnak érzem. Az olvasó gyerek nagyon sok mindent túl tud élni. Ebben biztos vagyok.

Az írónő elérhetőségei: https://www.facebook.com/share/p/17tDvJhnvP/?mibextid=wwXIfr

voroskati86@gmail.com