Utoljára tinikoromban a Twilight hozott ennyire lázba vámpír és vérfarkas témában, mint ez a kötet. Szórakoztató, izgalmas és végre nem sablonos.

Semmi sem a megszokott mederben zajlik. Itt a női főhős nem egy agyatlan, megmentésre vágyó, XS méretet hordó, szőke cicababa. A férfi főhős sem a hősszerelmes típusú férfi. A szerelem sincs túlidealizálva. Nem röpködnek rózsaszín pillangók, ám az emberek annál jobban. Két fiatal, akik egy váratlan fordulatnak köszönhetően összetalálkoznak és megváltoztatják egymás életét, hozzáállását.  Egyáltalán nem kellene együtt lenniük, hiszen mindketten teljesen más világban élnek. Össze sem illenek a szó hagyományos értelmében.  Ám nagyon szépen alakul a románcuk, a kapcsolatuk, miközben szép lassan az érzelmeik hálójába gabalyodnak, mi pedig alig győzzük kapkodni a fejünk a rengeteg történés, a világfelépítés, a lények, szabályok között. Nagyon sok érzelem kapott helyet a kötetben. A történet nagyszerűen megágyaz a szerelem, barátság, család fontosságának, a hűségnek. 

Imádtam a világot, amit létrehozott az írónő. Nem a megszokott a szabályrendszert kapjuk, hanem jóval összetettebbet, izgalmasabbat. A karakterek is nagyon jók. Egyenesen imádtam őket. Nem sablonosak, nem unalmasak, nem csak jók vagy rosszak, hanem esendők, hibáznak, szeretnek és szerethetők. Mélyek, jól felépítettek és hihetők. Nem papírmasé figurák. 

Jó a hangulata, viszi előre az olvasót. A párbeszédek viccesek, sziporkázóak. A leírások is tökéletesek, ahogyan a nyelvezet igényességi szintje is remek. A hangulatkeltés, hogy érezzük a történetet, több mint jó. Nyers, őszinte, összeszedett, gyors sodrású könyv. Engem megvett kilóra! 

Fülszöveg:

„Ő a legpusztítóbb fegyver, amit valaha teremtettek.”

Larion Northman, a Pusztító sorsa az, hogy átlásson a Káoszon, és elhozza a várva várt változást. Egy probléma van. Vérmámor közepette, alkohol és nők társaságában tölti az idejét, míg egy véletlen eseménysorozat kapcsán rá nem ébred arra: a saját realitása nem egészen az, aminek hitte. Minél többen akarják lebeszélni arról, hogy a vámpírvadászokkal foglalkozzon, őt annál jobban érdekli a dolog, de van más oka is…

…Crystal York, akinek annyi bűne van, hogy rossz helyen volt rossz időben. Vámpírvadászok figyelmének középpontjába kerül, és ezzel akarata ellenére összeforr a sorsa Larionnal. Egy probléma van. Larion minden, ami ellen Crystal nővérként küzd. Míg ő életeket ment, addig a fiú szemrebbenés nélkül kioltja azokat. Crystal ládikája, ahová önmagát rejtette, megsérült. Larion nem csak kipattintotta Pandora szelencéjét, de egyenesen ripityává is törte, és ezt a lány nem hagyhatja. Mindent gondosan el kell rejteni és visszarakni oda, ahol előtte volt.

Egy történet, ahol vámpírok helyett jarlok népesítik be az éjszakát, és a vérfarkasok thrallként üvöltenek teliholdkor. Egy világ, ahol a boszorkányok nem seprűn repdesnek, de nem is rendelkeznek halhatatlansággal, csupán különleges képességű nők, akik egy ősi egyezséget követően bérszolgálatot végeznek a kiválasztott jarlnak. Egy hely, ahol egy jarl ereje és hatalma bérboszorkányai és telepatái számától függ. Egy sorozat, ahol a fantasy világa belemosódik a realitásba és átír minden eddigi szabályt. Egy érzés, ami átformálja az eddig alkotott világnézeteidet. Egy hit, miszerint semmi sem lehetetlen. Ez az Ezüst és vér.

Idézet:

A szavaknak hatalma van, de csak akkor ha ezt megkapják tőled. Egyébként nem mások, mint az ábécé betűinek véletlen kombinációi. Egy halom semmi.