Interjú Császár Dudi írónővel

Nincsenek határok, ahogyan szabályok sem.
“...– Ha megtehetnénk, hogy azzal a tudással, amivel a jelenben rendelkezünk, felülbíráljuk egy multbéli döntésünket, nem maradnánk ugyanaz az ember. A vízbe dobott kő nyomán egyre táguló, és ezzel egy időben, egyre kevésbé fodrozódó körben hullámzik a víz, míg végül a fodrok hullámmá szelidülnek…” (Részlet: Császár Dudi: Hét életen át)

- Hogyan került az írás az életedbe?
Az inspirációt, hogy nekem írnom kellene, egy kiváló pedagógusnak köszönhetem. Az első irományom egy novella pályázatra készült, aztán a novella elkezdett növekedni, és regénnyé cseperedett. Kitaláltam az írói álnevem, ami a lánykori nevem és a becenevem keveréke. Újabb ...










