A Balatont rengeteg mesebeli lény lakta egykor: a badacsonyi vulkán ura, gőgös királylány, óriások, gonosz boszorkák és kedves pásztorleánykák, sárkányok és daliás vitézek. De megfordult itt Krisztus urunk és Szent Pál is, járt erre Lehel vezér és András királyunk, táltosok, vitézek, betyárok, grófkisasszonyok és hercegek. Ebbe a varázslatos balatoni mondavilágba repít minket a Csodák tava: népmese és történelem, hiedelmek és valós történetek egyaránt szerepelnek e kötet lapjain, ami kicsiknek és nagyoknak is remek szórakozás. Tokody Klára mesél ma csodás gyűjteményéről!

- Második köteted tartom a kezemben, Csodák tava címmel. Hogyan született meg az ötlete a fejedben?

Kisgyerekkorom óta rajongok a mondákért és legendákért. Édesanyám nekem, a Piroska és a farkas helyett az Árpád-házi királyok történeteit mesélte, vagyis mondhatom, hogy anyatejjel szívtam magamba a mondák szeretét. A Balaton mondavilágát pedig eddig nem láttam igazán összegyűjtve. Bár számos könyv foglalkozik vele, legismertebbek Lipták Gábor páratlan könyvei, az Aranyhíd és az Ezüsthíd (ez utóbbit általános iskolában magam is megkaptam jutalomkönyvként), ugyanakkor 48 mondát és legendát összegyűjtve, ami kifejezetten ezzel a vidékkel foglalkozik, máshol még nem láttam. Így megszületett a Csodák tava!

-  Mi köt a könyvben szereplő Balatonhoz?

Bár kiskoromban is nagyon szerettem a Balatont, az igazi rajongásom mégis a felnőttkorhoz kötődik. Lassan tíz éve vettünk egy kis házikót Fonyódon, és azóta állandóan oda járunk, télen-nyáron, hétvégenként, iskolai szünetekben, amikor csak lehet. A Balaton tényleg a csodák tava, az a hatalmas víztömeg mindig változó színével, kisugárzásával önmagában is varázslatos, de ha az ember elkezdi felfedezni a környéket, akkor még jobban magába szívja a hangulat. A legtöbben csak strandként tekintenek rá, holott természeti és kulturális örökségünk fontos helyszíne. Tudsz még egy strandot mondani, amit óriások alakítottak ki? Vagy olyat, amelyik elnyelt egy aranyszőrű kecskenyájat? Esetleg olyat, amit Monaco helyett választott egy skót hercegkisasszony otthonául? Vagy amelyikre hatalmas bazaltorgonák tekintenek le?

 - A kötet izgalmas illusztrációkat is tartalmaz. Mesélnél kicsit róluk?

Az illusztrációkat férjemmel közösen készítettük. Vagyis a legtöbbet én. Ha jól megnézed, egyikben másikban egészen izgalmasan jelennek meg a mesék. 

Fotó: www.minavidi.hu

- Kicsiknek és nagyoknak is szól egyaránt. Melyik korosztálynak mit ad?

A kicsiknek egyértelműen a népmese eredetű történetek lehetnek a legizgalmasabbak. A gőgös királylány, a sárkányok és őket legyőző vitézek, pásztorleányka, óriások – ezek a történetek a mese birodalmába varázsolják a gyerekeket. Ugyanakkor a történelem iránti rajongást kelthetik fel királyaink mondái, például Szent István király története, aki elátkozta a törökkoppányi békákat, mert nem hallotta tőlük Koppány seregének patadobogását (azóta is némák a békák Törökkoppányban – aki nem hiszi, járjon utána! ). Az ilyen kedves történetek közelebb hozhatják régi idők emlékeit a mai kor gyermekéhez. De érdekes visszajelzést kaptam egy anyukától, aki azt mondta, kislányának Az andocsi csoda című történet tetszett a legjobban, mert jártak ezen a különös zarándokhelyen, és nagy élmény volt a kislánynak, hogy visszaköszönt a könyvben a kirándulásuk. És itt máris eljutunk egy további előnyhöz: a legtöbb történet egy-egy településhez, nevezetességhez kapcsolódik, ez mindig szerepel is a történetek végén, így ha a szülők egy-egy kirándulás előtt megismertetik a gyerekekkel a meséket, még a kiruccanás is izgalmasabb lehet.

A felnőtteknek egyrészta történetek szintén érdekesebbé tehetik a meglátogatott nevezetességeket, másrészt – ahogy általában a mondák – a gyökerek, az identitástudat erősítését is segítik. A mondákkal még varázslatosabbá válik ennek a különleges vidéknek a hangulata, a vulkanikus táj szépsége, a levendulák között megbújó romtemplomok, a szőlők között fehérlő kápolnák, a titkozatos barlangok, a fehér habtaréjt hányó haragos hullámok.

Fotó: www.minavidi.hu

- A Balaton mesés világát gyűjtötted egybe. Mondák, mesék, népmesék, valós történetek, történelmi dolgok. Melyikeket volt a legnehezebb felgöngyölíteni? A stílusok között nem volt nehéz lavírozni? 

A valós történeteket, pl. Hamilton Mária és Festetics Tasziló házasságát, vagy a fonyódi Kripta Villa építtetőjének, Abdurdbányai Ödönnek tragikus szerelmét volt a legkönnyebb felderíteni. Illetve van pár olyan ismertebb történet, mint a tihanyi visszhang, vagy kecskeköröm mondája, amit olyan sokan feldolgoztak már, hogy teljes történetek álltak a rendelkezésemre. Ugyanakkor voltak olyan történetek, ahol mindössze egy mondattöredéket találtam csak, és ebből kellett felépíteni a mesét, talán ez volt a legnehezebb, hiszen a legtöbb esetben ezek valós történelmi időkben játszódó történetek, legyen az Koppány halála vagy a török időkben játszódó kőkecske mondája, és figyelni kellett arra, hogy hiteles legyen, ezért sok utánaolvasást igényelt.

- Mennyi kutatás előzte meg a kötet megjelenését? Merre jártál kutató utadon?

Összesen négy év alatt gyűjtöttem össze a történeteket. De a gyűjtés nem volt igazi kutatóút, hanem inkább folyamatosan nyitott szemek. Sokat járunk, kirándulunk a Balaton környékén, és mindig mindenre kicsit mesekutató szemmel néztem. Amikor találtam egy mondatot egy badacsonyi parkolóban egy márványtáblán Szent István kardjáról, vagy egy tanösvényen a Keszthelyi-hegység vadleányairól, amikor egy balatoni cikkben, kirándulásleírásban bármilyen utalásra leltem, azonnal beírtam a forrásgyűjtő fájlomba, és utána alaposan utánanéztem. Sokat kutakodtam az Arcanum adatbázisaiban is, pl. az Ethnographia néprajzi folyóiratában érdekes cikkek találhatóak.

- Van kedvenc szereplőd, részleted, mondád a könyvből, mely különösen közel áll a szívedhez?

Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy az Árpád-kori mondák a kedvenceim, hiszen ezek szeretetét – ahogy mondtam – édesanyám mélyen belém plántálta. Ezért is ajánlottam a könyvemet neki. Szerepel a könyvben Szent István, Imre herceg, Koppány, Szent Gellért, II. András – egy olyan rettentően izgalmas időszak szülöttei ők, ami tele volt dicsőséggel, izgalommal, szerelemmel és testvérviszállyal, szentté avatással és megvakíttatással, győztes háborúkkal és börtönbe zárt királyokkal, pusztítással és újjáépítéssel. Pár monda szól csak erről az időszakról, de nálam ezek az egyértelmű kedvencek.

- Van még egy, vagy két könyv a Balatoni világról benned? Mik a terveid a jövőre nézve? Készül a következő könyv?

Következő tervem a korábban megjelent Mina és Vidi az óriások nyomában című balatoni meseregényem második része. Már több kiskorú rajongóm kérdezte, hogy mikor számíthat a folytatásra. Nekik üzenem, hogy nagy erőkkel dolgozom a Mina, Vidi és a balatoni vasszörny rejtélyén.  Ugyanakkor a mondagyűjtő forrásfájlom is tele van még felkutatandó történetekkel, blogomon már két újabb mesét is hoztam, ami majd a Csodák tava folytatásába fog bekerülni.

#interjú #Balaton #riport #Csodáktava #könyv