Egy csipetnyi nő fűszerezve anyasággal, könyvekkel, interjúkkal, programajánlóval...

ReAd-blog

Szerethető történet, melyben érdekes életutak fonódnak egymásba

Láss egy szociális munkás szemén keresztül!

2021. június 17. - Mayerné Répási Adrienn
202375477_333385424985364_4839861307146256185_n.jpg
Te melyik fajta ember vagy? Az, aki úgy elmegy a hajléktalan mellett, hogy megpróbál még ránézni sem vagy az, aki odadob egy százast, hogy enyhítse kicsit a lelkiismeretfurdalását? Zavarnak ők, akik a közterületen üldögélnek, olykor koldulnak, nem tiszták és nem illatosak? Vagy félsz tőlük inkább? Esetleg segítenél rajtuk, de azt érzed, nem tudod a rendszert megváltoztatni, nincs semmi a kezedben, amivel változtatni tudnál?

Érdekelt mindig is, milyen a hajléktalanok élete? És az, milyen velük dolgozni, segíteni őket a boldogulás felé?
D. Somogyi Eszter könyve nagyon sok dologba beavat minket. Nyiltan tárja elénk a kinti életet, a hajléktalanok választási lehetőségeit, a buktatókat, melyeket tartogat az élet számukra és a szociális munkások áldozatos munkájának mibenlétét is. 
Még abba a kegyetlen igazságba is beavat, hogy van, akin nem lehet segíteni, akárhogy is szeretnénk.
Szerettem Eszter könyvét nagyon. Izgalmas, szórakoztató, stílusos, érdekes témákat feszeget, kellően szókimondó, nem kerülgeti a forró kását, mégis megvan benne a kellő finomság. 
Doroti, a főszereplő nagyon kedvelhető személyiség. Könnyű azonosulni a problémáival, az élethelyzettel és a világlátásával. Legszívesebben segítő kezet, válaszokat nyújtottam volna neki vagy egy kellemes beszélgetésre leültem volna vele. És ha hiszitek, ha nem, Doroti nagyon is él. Az írónő bár nem teljesen a saját valóságát, önmagát, a vele történteket, de a személyes élményeit gyúrta egybe könyvébe. Az élet nagy, lényegi kérdéseit feszegeti, mint a vallás, a hajléktalanság, a szerelem, vagy például azt, ki, mire hivatott az életben.  A sors kifürkészhetetlenségét nem is említve.  Kemény témák, mégis habkönnyűen tárta elénk, emészthetően, nem tolakodón, csak annyira, hogy elgondolkodjunk rajtuk. 
161503701_129506609175006_8228032760499797643_n.jpg
Az írónő számára fontosak voltak a karakterei. Törődött velük, alaposan kimunkálta, kidolgozta őket. Mindenki hihető, érdekes és szerethető. Nem sablonkarakterekkel dolgozott. Talán ez az egyik legnagyobb erőssége is. Nem csak a főszereplője kapott nagy figyelmet, hanem a mellékszereplők is. Kész életutakat, személyes tragédiákat kapunk. Ami ráébreszti az embert, hogy ő is lehet bármikor hajléktalan, akit lenéz a társadalom. És lentről nagyon nehéz újra felkapaszkodni, csak még lejjebb visz az út. Mert abba a legkönnyebb belerúgni, aki amúgyis lent van már a földön. Nagyon nehéz kitörni onnen, ami elkeserítő, így külső szemmel is. Hogy egy kicsi esélyt sem kapnak.  
A hit is nagy szerepet játszik a könyvben, mégsem tolakodó. Így azok is bátran a kezükbe vehetik, akik az ilyen jellegű könyveket nem szeretik.
 
A végén nagyon izgultam, mi lesz Doroti sorsa. Beteljesül végül a szerelme, megtalálja azt az életcélt, munkát, önmagát, amit szeretne vagy sem. Szerettem a könyvet. Magával vitt. Végül nehezen váltam meg tőle, mert sokat adott. Szerintem azon ritka könyvek egyike, ami újraolvasós lesz! 
 
Köszönöm a könyvet az írónőnek!
Ha kedvet kaptál te is az olvasásához, itt tudod megrendelni: dseszter.hu
 
Fülszöveg:

Milyen ​a drogfüggő hajléktalanok világa egy szociális munkás szemével?
Doroti fiatal, vidéki lány, aki szociális munkásként Budapest utcáit járja, hogy életeket mentsen, és megoldást keressen azoknak, akiknek már nincsen semmi esélye ebbe a társadalomban. Meglátja az embert abban a kamaszlányban, aki anyja szeretetének hiányában az aluljárókban keresi az élet értelmét, majd amikor várandós lesz, végleg elveszíti a talajt a lába alól. Doroti meglátja az embert abban a középkorú férfiban is, akinek alkoholizmusa elmarta mellőle kislányait, úgy, hogy az majdnem a gyermekek életébe került.
Azonban Dorotinak a saját életében is van mit helyrehoznia. Úgy érzi, szakadékba esett: a szüleivel talán sosem jön helyre a kapcsolata, a szerelem messziről elkerüli, ráadásul egy szektába hajló gyülekezet csontig hatoló sebeket ejtett önbecsülésén. Szerencsére barátnője, Rebeka és kollégája, a Koszovót megjárt volt katona, Iván minden erejükkel támogatják, és egyik nap belép Doroti életébe Dávid, a fiatal tolmács fiú is.
Dorotinak előbb fel kell dolgoznia a múltat, hogy legyen jövője. Meg kell keresnie Istent, majd a saját helyét a világban, hogy felismerje a szerelmet, amelyet Isten ígért neki.
D. Somogyi Eszter tíz évig dolgozott a Baptista Szeretetszolgálatnál utcai szociális munkásként, drogfüggő hajléktalanok között, Budapesten. A kegyelem érintése olyan eseteket dolgoz fel, amelyeket végigkísért az évek alatt.

204 oldal
puhatáblás
ISBN: 9786150116013

Ha tetszett a cikk, nyomj egy like-ot a Követem gombra jobb felső sarokban laptopról, számítógépről és balra lent tabletról, mobilról. Ha szívesen megvitatnád bővebben, mert teljesen más az álláspontod, akkor normális hangnemben a blogbejegyzés alatt, kommentben megteheted. Továbbá a ReAd-blog Fb oldalán vagy a ReAd-blog csevegő csoportban is megy a témázás a cikkről, ott is megtalálsz.

ReAd-blog Adrija

#könyv #olvasmány #kegyelemérintése #hit #szociálismunka #hajléktalan 

A bejegyzés trackback címe:

https://read-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr8616596626

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása