Egy csipetnyi nő fűszerezve anyasággal, könyvekkel, interjúkkal, programajánlóval...

Kirakatgyerekek

Gondolod végig, mit postolsz!

2020. július 11. - Mayerné Répási Adrienn

baby-4756305_640.jpg

Elég veszélyes témát boncolgatnék ebben a bejegyzésemben. Mikortól sok, mikortól kirakatgyerek az a gyerek? Mikor és mennyit postoljunk közösségi médiafelületeken a gyerekünkről, legyen szó blogról, vlogról, fb oldalról, instáról? Tegyünk ki képet vagy egyáltalán ne? Kényes és vitaindító téma, az biztos. De vállalom, belenyúlok abba a bizonyos darázsfészekbe. Most talán még aktuálisabb, mint bármikor. Azt hiszem, mindenki tudja, mire gondolok. Nem is említeném a kirobbant botrány főszereplőjének nevét, nem tudnám megállni, hogy ne kezdjek el dühöngeni, az meg nem úrinőhöz (bloggerhez) méltó. És véletlenül sem reklámoznám őt sehogy sem!

Bizony rengeteg édesanya, édesapa, nagymama, nagypapa naponta tesz fel gyermekéről, unokájáról fotót a közösségi médiába. Érthető, büszke rá, szereti, szívesen megmutatja másoknak is, milyen szép, cuki. Magam sem vagyok máshogy bekötve. Naponta tenném fel a fotókat milliószor.

Mikor annyira édes, olyan szépen rám néz, mikor a kiscicával összebújva játszanak, amikor annyira édesen maszatos…

De az eszem azt súgja, ne tegyem! Annyi visszaélésről hallani. Ki tudja, ki láthatja a fotókat és mire használja fel épp? Amit egyszer felteszel az internetre, az ott is marad! Letöltheti bárki. Felhasználhatja bárki, úgy is, hogy sosem derül ki számodra. Számos példát fel tudnék hozni erre. Gondolj a gyermek pornós fotóoldalakra vagy volt rá példa, külföldön használták fel a fotót beteg gyereknek pénzkérésre. Saját gyereküknek adták ki a fotón szereplő gyermeket…

Egyre több ilyenről hallani. Most pedig végképp, a botrány kirobbanása miatt. Talán ez jó, mert olyan is meg mer végre szólalni, aki eddig csendben volt. Talán többen merik majd a hangjukat hallatni. Olyan dolgok is napvilágra kerülnek, amik eddig mélyen el voltak temetve. Talán tanulunk az ügyből valamit! Ha mást nem, azt, hogy mit postoljunk és mit ne!

Én magam is arra jutottam, ritkán fogom ezután mutatni másnak gyerkőceimet, ha mégis, akkor is csak egy jól beállított felvétellel, alig látszó csemetével, leszűrve kik láthatják és bizonyos szempontokat figyelembe véve a fotó készültekor. Nem leszek álszent. Fogok kitenni fotókat a gyerekeimről, de ritkán.

Mint ahogy a gyermekinfluencerkedés is meg fog maradni, kétségem sincs efelől. Talán épp azért vannak annyian csendben, mert a megélhetésük a tét! Fura, mert a sok gyerekes influencer, híresség mélyen hallgat. Négy celebnél többet nem tudnék mondani, aki kiállt és felvállalta a témát. :(

Sokan ebből élnek, hogy gyermekeikkel reklámoztatnak. Hogy ez etikus-e vagy sem, nem tisztem eldönteni. Kidinfluencerek léteztek, léteznek és mindig is fognak. Nem savanyú a szőlő, higgyétek el! Nem irigylem tőlük. Felvet bizonyos kérdéseket bennem. Van, aki már a pocakban is pénzt keres szüleinek. Hogy abból a gyerek lát-e valaha bármit is, az jó kérdés. Mi előnye származik majd belőle később? Ismert lesz, az biztos. Jó az, vagy sem? Akad majd hátránya abból, hogy egész pinduri korától látják az emberek nap, mint nap? Számos tanulmány, cikk foglalkozik különböző aspektusból a kirakatgyerekekkel, kidinfluencerekkel. Én nem mennék bele ebbe mélyebben, megtették sokan helyettem.

Bevallom, nálam sem volt ez így mindig. Korábban húszasával tettem fel a fotókat, nem gondolva a következményekre. Reklámoztunk is közösen egy-egy könyvet, játékot, bármit, ha megkértek. Ebben bizony nagy biznisz van. Nem nézik meg annyian, ha én reklámozok egy terméket, mintha egy cuki cicával vagy a csemetémmel reklámoznám. De már egy jó ideje igyekszem hanyagolni, elkerülni, kijátszani az ilyen kéréseket vagy visszautasítani. Nem most, az ügy kirobbanása okán. Már hamarabb szöget ütött a fejemben a téma. Csak most vált aktuálissá a megírása annak, miért nem szeretnék a gyerekeimmel reklámozni semmit sem, ahol látszanak teljesen. Bevételtől és jó együttműködésektől esek el ez miatt? Igen! De nagy kaland! A gyermekeim testi és lelki épsége fontosabb! És az is, hogy nyugodtan tudjak aludni. 

Kíváncsi vagyok, ti mit gondoltok a témáról? Egyensúlyban vannak az előnyei és hátrányai? Mit tanul a gyerkőc abból, hogy több ezren cukizzák, like-olják egy fotóját, aminek a mami és a szponzor nagyon örül? És mi van akkor, amikor már nem cuki baba lesz és fele annyi embert sem fog érdekelni? A boldogságot, az elfogadást egyenlővé teszi a like-ok számával majd később? Sérül-e ezzel? Vagy különösebben nem fogja érdekelni? 

Insta és weboldalak épülnek a gyerekek reklámozására. Szülők keresnek sokat a gyerekek reklámfotóival és szponzorok, termékforgalmazók, nagy cégek. Korábban is volt erre példa, hiszen a gyermekszépségversenyek, modellkedés ugyan ez volt, csak kicsiben. Most, hogy már nincs lehetetlen, az internetre minden feltölthető azonnal, erre rendezkednek be egyre többen. A még meg sem született csecsemő képével, pocakos fotóval keresnek. Nem a szülők leginkább, hanem a hatalmas cégek. De mi lesz a sorsa ezeknek a fotóknak? Kik nézhetik meg? Mire használják majd fel még őket a reklámon kívül?

A másik. Sokszor nem csak a képpel van a gond, hanem a mennyiséggel és a minőséggel is. Nem egyszer jött már velem szembe intim, ruhátlan vagy elesett, beteg állapotában feltett gyermekfotó. Azokról a bizonyos ciki fotókról már ne is beszéljünk. Hogy mi legyen a minimum mérce?

Gondold végig, te örülnél, ha a szüleid kitennének rólad egy bilin üldögélő fotót? Mit szólnál, ha rólad tenne ki valaki ilyen képet? Mit éreznél? Milyen következményei lehetnek? Mások hogyan látják a fotót?

A mennyiség pedig szintén fontos dolog. Büszke vagy a picúrodra, na de napi 20 kép feltétlenül kell a közösségi médiába? Mit kompenzálsz? Mit üzensz ezzel a többieknek? Kiknek töltöd fel? Miért? Like gyűjtés? Büszkeség? Dicsekvés? Elérsz vele valamit? Ha hetente több száz fotót feltöltesz a gyerekről, az kinek jó? Érthető az egyik oldal. Így láthatják a ritkán látott családtagok, rokonok, barátok is a gyerekeket. én is szívesen megnézem barátaim gyerekfotóit. Na de ha csak azokkal van tele valaki fb fala, az visszás is lehet ám.  

Nem mondom, hogy ne tegyünk fel egy képet sem a gyerekünkről, ha jónak látjuk. Talán egy-két jól megválasztott fotóból nem lehet baj. De jól nézzük meg más szemmel is azokat a képeket. Szükséges? Mi látszik rajta? Mit láthatnak mások a képen, a képben? A gyerkőc mit szól hozzá a későbbiekben, mikor felnőtt lesz?

ne.jpg

Ne tegyünk ki képet beteg, elesett gyermekről! Ne tegyünk ki cikis helyzetben lévő csemete fotót! Ne látszódjon a gyermeknek semmi olyan testrésze, amit mások más szemmel néznének! Ne láthassa fotóinkat mindenki! Figyeljünk a beállításainkra! Ne áruljunk el a gyerekekről olyan információkat, amikkel későbbiekben bárki visszaélhet!

Nem egyszer van olyan, hogy tudom a gyermek összes szokását, kedvenceit, mit szeret, hol jár éppen, hova jár oviba, mi a kedvenc színe, holott nem is ismerem, még sosem találkoztam vele. Elcsalhatnám könnyedén ezeknek az információknak a birtokában. Ne adjuk ki a gyerekeink összes titkát! Ne jelöljük, éppen hol tartózkodik, mert könnyen beazonosítható!

Viszont olvastam már az ellenkezőjét is. Hány beszólást olvastam az miatt, mert valaki nem tesz ki képet a csemetéjéről! De miért? Értsük meg, ha más nem tesz ki szívesen fotókat!

children-1566443_640.jpg

Létezik fotójog is. Tartsuk tiszteletben a szülők kérését! Más gyermekét sem tesszük ki a netre csak úgy! Azt se feledjük, hogy az internet nem felejt! Bármit kiteszünk, törölhetjük, de akkor már ki tudja, merre járt az a fotó, ki látta, hol töltötték le, mire használják fel. A közösségi média felületeiről is simán le lehet tölteni bármilyen képeket. Hiába írjuk ki, hogy felhasználása tiltott, jogköteles. Lehet, sosem derül ki, kinek a kezébe kerültek a képek és mire használta fel azokat. Mi van, ha pont épp egy olyan gépén landol, mint a megnevezni nem kívánt illető? Legyünk felelős szülők! Nézzük meg jól, mit teszünk fel a netre, hogyan, kinek, mennyit…

És jelezzük a visszaéléseket! Merjük a hangunk hallatni, ha baj van! Ha olyat látunk, ami nem okés, mindenképp szóljunk! Legyünk észnél! Nekünk kell jól döntenünk gyerekeink helyett is!

Ha tovább olvasgatnál a témában megteheted a Védjük meg a gyermekeink fb csoportba itt , a Fotójog oldalon itt vagy a Hintalovon Gyermekjog Alapítványnál itt

Ismersz olyan történetet, ahol más képeivel éltek vissza? Veled/veletek történt már valami ijesztő hasonló ügyben? Teszel ki képet gyermekedről? Ha igen, milyen formában és mire ügyelsz? Ha nem, milyen megfontolásból? Szóltak már be neked azért, mert tettél fel/nem tettél fel gyermekfotókat?

Ha tetszett a cikk, nyomj egy like-ot a Követem gombra jobb felső sarokban laptopról, számítógépről és balra lent tabletról, mobilról. Ha szívesen megvitatnád bővebben, mert teljesen más az álláspontod, akkor normális hangnemben a blogbejegyzés alatt, kommentben megteheted. Továbbá a ReAd-blog Fb oldalán vagy a ReAd-blog csevegő csoportban is megy a témázás a cikkről, ott is megtalálsz.

ReAd-blog Adrija

#fénykép #kép #fotó #fotójog #legyélésznél #nemleszekcinkos #hallasdahangod #jelezdhabajvan #figyeljoda #család #szülő #légyrésen #legyélésznél

A bejegyzés trackback címe:

https://read-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr5215995190

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

R2D2 & C3PO 2020.07.12. 12:12:52

Két dolog össze van mosva.
Az arcképhez való jog. Emiatt nem tesszük ki a gyerek képét!
Illetve a gyermekpornográfia. Ami nem a pucéron fürdő önfeledt gyerek. Ez bűncselekmény.

Amúgy egyetértek: nem teszek ki gyerekképet, pucérat pedig végképp és a nagyszülőket is megkértük ugyanerre. Sajnos, velük nagyobb a gond, az én falam tele van az unokákat nem éppen előnyösen bemutató képekkel. Néhány embernek megkérdőjelezhető a józan esze...

Andy73 2020.07.12. 14:01:44

Mit kompenzalsz?
Minél kevesebb a gyerek, annál több a fotó. Nekünk három van, és mi nem posztoljuk a képeiket. Viszont sok egygyermekes naponta többet is. Persze ez nem törvényszerű, de elég gyakori.

Almandin 2020.07.12. 14:05:08

Nekem se tetszik az a tendencia, hogy sokan a neten élik a magánéletüket és olyan fotókat töltenek fel a családtagjaikról, amiken jól látszik a lakás belső tere, stb. Sőt, az a véleményem, hogy pláne kisgyerekről, aki nem tudja engedélyezni, hogy a személyes fotói kikerüljenek nyilvános oldalakra, egyáltalán nem kellene semmilyen fotót feltölteni. Felöltözve se. A gyerek nem tulajdon. Más dolog a barátoknak mutogatni. E-mailben nekik elküldve nem sért jogokat. Nekem felnőtt létemre figyelmeztetnem kellett apámat, hogy ne töltögessen fel rólam olyan helyekre fotókat, ami nyilvános. Egyszerűen idegesített a tudat, hogy a világ túlfeléről is rám kereshet akárki és olyan képeket láthat, amelyeket régen csak a kiválasztott emberek. Pedig semmi kompromittáló kép nem volt közte.
Az a benyomásom, hogy ma eltűnőben a privát szféra. A szextingelés terjedése is erre utal. Aztán visítoznak az emberek, hogy szakítás után a másik visszaél az intim felvételekkel. De akkor nem volt észnél, amikor a nemi szervét engedte fotózni. Sok emberben nincs előrelátás.

Örömhernyó 2020.07.12. 16:24:43

@Almandin: Azért jórészt hiszti kategória ez.
Egy igazi pedofilnek vannak rendes pedo pornói, nem a 2 éves falubeli Dominikról a nagyanyja által feltöltött képekre veri a facebookon. Ha meg igen, akkor mi van? Komolyan. Az utcán ha meglát egy pedo egy teljesen felöltözött gyereket a szüleivel kézenfogva sétálva és hazaérve rá gondolva kiveri, akkor mi van? Kinek lett ettől baja?
Az a pedo, aki nem nyúl a gyerekhez, csak rá gondolva maszturbál, az senkinek se árt. Ez olyan, mint a gondolatban nemi erőszakot elkövető ember. Furcsa, de jogilag megfoghatatlan.
Rólam számtalan pucér kép készült gyerekkoromban, papíralapú nagyítások, hisz akkor még a kanyarban se volt az internet. Ha valakinek a kezéve kerülnek és azokra kiveri, arra azt tudom mondani, hogy nemnormális. De hát ha az utcán meglát egy homoszexuális és hazaérve rám gondolva kiveri magának, az ellen se tudok és akarok semmit tenni. Túl van ez a pedofil dolog liheve.
Az, aki gyerekeket molesztál akaratuk ellenére, erőszakol, az a pederaszta. Azt el tudja ítélni a jog.

Almandin 2020.07.12. 17:29:17

@Örömhernyó: Ha figyelmesen elolvastad volna a hozzászólásomat, akkor láthatnád, hogy nem a pedofíliáról írtam. A személyiségi jogokkal kapcsolatos a mondandóm. Ha van egy kisgyerek, ő nem tudja még szabályozni, hogy róla milyen tartalmat tehetnek fel a szülők.
Mondom, én kb. 30 évesen megtiltottam az apámnak, hogy feltöltse az engedélyem nélkül azokat a fotókat, amik pl. egy cukrászdában vagy egy kiránduláson készültek. Egyszerűen irritál a tudat, hogy egy privát fotót a nevemre rákeresve totál idegenek nézegethetnek akár a világ túlsó végén.
Kész röhej, hogy úgy reagálsz egy hozzászólásra, hogy vagy el se olvasod, vagy nem tudod értelmezni.

Törpvadász 2020.07.12. 23:58:18

Ha a gyerek nem akarja, sőt, megtiltja, akkor nem szabad. Márpedig elég hamar megvan a gyerek véleménye. Kicsikről meg amúgy sem szabad képet kitenni, hisz nem tudja még elmondani, mit akar.

Marty Mcfly 2020.07.13. 07:55:06

0, azaz nulla képet tegyél ki a gyerekedrôl kedves posztíró és bárki más!!! Kicsit gyökér dolog azt feszegetni, h milyen beállításból, meg keveset, meg ilyenek. Súlyos jogi alapja is van egy általad meg nem kérdezett, illetve a témához hozzászolni nemtudó-korú gyerek mutogatásának bármilyen szinten.
Nem bírjátok ki tényleg, h ne osszál meg képet a gyerekedrôl???!!! Mint amikor kiteszed a vacsorádat bazmeg. Egyrészt egyik ismerôsödet sem érdekli (max az ugyanolyan gyökér, idiótát, mint te is vagy), másrészt azon versenyezni, h kinek “jobb éppen” látszólag az életben, elég nagyfokú perverzitásra és súlyos önértékelési problémákra mutat rá.
Bárki, aki kisgyerek képét osztja meg közösségi oldalakon, az egy szánalmas, a pillanatnyi like örömét hajhászó fasz.

Törpvadász 2020.07.13. 09:19:01

@Örömhernyó: van egy hatalmas tévedése: aki pedo, nem fog ennél megállni. Ahogy az sem, aki fantáziál az erőszakolásról. Előbb utóbb veszi a bátorságot hogy megtegye. Úgyhogy nagyot téved, ha bagatellizálja az egészet.

Szelid sunmalac 2020.07.13. 09:19:06

Ez a poszt eleve mar csak az olyan retardaltaknak szolo masodvonalbeli magyarazat, hogy ne tegye ki, akik alabol nem tudjak felmerni, hogy a fentieken tul eleve senki nem kivancsi a szaporodasaranak a vegtermekere. Az neked cuki, meg babuci meg gyerkoc meg fasz tudja, mindeki mas pont leszarja. Talan a nagyszulok nem, mert az o genjeiknek a tovabbvitele, ugyhogy azokkal lehete tutujgatni zart csoportban, pont, mint a csalad eloben. Zart csoport, limitalt tagokkal. Ha ez ennel nagyobbra van nyitva, akkor te agressziv modon tolod a pofajaba mindenkinek anelkul, hogy elgondolkodnal vajon masokat erdekel-e. Mert ha erdekli, akkor majd ker toled (aztan gyanakodhatsz). Es biztos lehetsz, ha agyba-fobe dicserik neked, akkor az a veled valo interakciorol szol, nem a gyerekedrol. Ha rola szolna, majd neki mondjak, vagy nem. Ugyhogy torodj bele. Neked fontos, egyebkent meg le van szarva

exterminador 2020.07.13. 10:39:45

@Törpvadász: ne általánosíts, ez egyértelműen túlzás.

Almandin 2020.07.13. 13:22:49

@Szelid sunmalac: A retardált kifejezés azért túlzás, már csak azért is, mert ma ez népbetegség, gyakran okos, művelt emberek is csinálják. Ennek ellenére én se tartom bölcs dolognak.
Ez tudat alatt arról szól, hogy az emberek nagy része híres akar lenni. Néhány évtizede még nagy szám volt és kevesekkel történt meg, hogy szerepeltek a tévében vagy egy kétsoros hír a fotójukkal megjelent egy újságban. Sokan ma is azt gondolják, hogy ez azonos egy tévészerepléssel, pedig tévednek, mert valójában főleg csak néhány rokont meg barátot érdekel az ő és a családja személyes fényképe. Olyan hátránya is van a dolognak, hogy az ember főnöke is kutakodhat a magánéletében úgy, ahogyan arra régen nem volt lehetősége.
Tehát a szereplési vágy áll emögött. Ma ráadásul az emberek többsége azt se akarja elfogadni, hogy ha nem lesz híres, kisemberként kell leélnie az életét. Régebben a többség nem akart mindenáron híres lenni, boldog életre törekedtek, reális célokkal (család, szép ház, nyaralások). Ma a társadalom azt sugallja, hogy ha ennyivel megelégszel, akkor egy senki vagy, pedig ez nem így van. Emiatt sokan kényszeres népszerűséghajhászók lettek, a családjukat is koncként odadobva a világnak.