A boldogsághoz és a szerelemhez mindenkinek joga van. Azért van az úgy, hogy két olyan ember talál egymásra, akiknek nem szabadna együtt lenniük. Hiszen a szerelemnek nem lehet parancsolni...

Tengerpart, Barcelona, romantika. Mi kellhet még egy jó könyvhöz? Lylia írt egy kifogástalan romantikus könyvet, mely itt nem áll meg, erősen feszegeti az elfogadás, az önazonosság határait is. A románc az erősebb szál azért.  Működik a kémia és hihető a gyors egymásra hangolódás is. A legtöbb romantikus könyvnél ott rontják el, hogy nem érezzük a folyamatot, nem látjuk kibontakozni az egészet. Ebben a kötetben nagyon szépen ki van bontva ez a rész. Élő a szenvedély. Érezni már az elején is, hogy itt bizony kő kövön nem fog maradni, ha beindul.Tovább megyek, hihetőek a kételyek is, a problémák, melyeken keresztül mennek. Mert minden ember átéli ezeket hol jobban, hol kevésbé. Nagyszerűen leírja a férfi és női részeket, elkülönítve. Elénk tárja, mennyivel másabban gondolkodik ugyan arról a kérdésről, máshogy látja a dolgokat egy férfi és egy nő. Talán ezt szerettem legjobban a kötetben. 

Nyomokban Barcelonát is tartalmaz. Na jó, kicsivel többet annál. Szép leírások, izgalmas elbeszélő részek tarkítják a könyvet. Az írónő odafigyelt arra, hogy milyen környezetbe helyezte a szereplőit. Nagyon lebilincselő sorokat tett bele a leíró részekbe, néha talán túl sokat is. Ritka ezt tőlem hallani, jól jegyezzétek meg. Utoljára talán Ken Folett Katedrálisánál éreztem azt, hogy talán kicsit túl sok a leíró rész. De csak azért bajos, mert lassítja a könyv dinamikáját. Ha már dinamika. Ez a regény lassú csordogálású kötet, semmi gyors, éles váltás. Nem próbálta 3 oldalba beszuszakolni a kezdetet, a konfliktust és a megoldást Lylia. Bőven van időnk elidőzni, átérezni, együttérezni a szereplőkkel, megélni velük a történéseket.

Két fő karakter, két különböző szemszög. Jó volt, hogy mindkettőjük fejébe bepillantást nyerhetünk. Júlia egy hétköznapi tini, aki utálja az életét és mindent. Változtatni szeretne, hiszen neki olyan rossz. Ő a tipikus példája a felnőtt és az tinikor határmezsgyéjén egyensúlyozó embernek. Valahogy nem találja az útját, a hangját és a helyét sem. Kell neki pár pofon az élettől, hogy rájöjjön nem volt neki oly rossz dolga, csak nem értékelte, miközben más után vágyakozott. Bevallom, nem lett túl szimpatikus egyik megmozdulásával sem. Szép lassan, a könyv végén kezdtem el azt érezni, hogy talán egy picit mégis kedvelem, de élőben nem lennénk sosem barátok. Szabi egy olyan fiú, aki kifele erősnek mutatja magát, ám ez csak egy álca. Tüskéket növeszt, hogy maga ne sérüljön, ezért inkább másokat bánt. Ő ez a hibája ellenére mégis szerethetőbb volt számomra.

Nagyon szépen ívelt a karakterfejlődés felfelé. Külön jó pont, hogy a szereplők hús-vér emberek voltak hétköznapi problémákkal, örömökkel, bánattal. Hibáztak, esendőek voltak, Bocsánatot kértek és megbocsátottak, elcsábultak és ellenálltak. 

A kerettörténet egy kicsit fura, de megbocsátható, hiszen az élet produkálja a legfurább forgatókönyveket. 

A borítója igazán gyönyörűre sikeredett és az írónő mondanivalója is átjött. Érzelmek, szenvedély, vágy, romantika, szenvedés, bánat, öröm, egymásra találás, düh...Rengeteg érzelem, mely bele lett szőve a történetbe. Remekül kikapcsolt, szórakoztatott a könyv. Egy igazán szépséges, élethű románcot kaptunk, nagyszerű írásmódban.

Fülszöveg:

Szabolcs szereti az életét, és nem akar változtatni rajta.Tetoválóként könnyen megkaphatja a lányokat, akiket elvarázsol csibészes mosolya és mérhetetlen önbizalma. A legfontosabb számára, hogy ne kötődjön senkihez, és ennek érdekében szigorúan betartja a saját szabályait.

Júlia utálja az életét, semmi mást nem akar, csak változtatni rajta. Elege van az anyjából, és az általa felállított szabályokból. Alig várja, hogy nagykorú legyen, és szó nélkül maga mögött hagyhassa az elvárásokat. Addig azonban hátra van még egy kötelező program.

A közös nyaralás egymás mellé kényszeríti őket, és nem várt gondolatokat hoz felszínre.

Szabi képes lehet beismerni, hogy többet érez, mint amit valaha is meg akart engedni magának? Lia vajon félreteszi a menekülési kényszert a fiú miatt? Vár rád Barcelona és egy lassan kibontakozó szerelem Lylia Bloom legújabb regényében.

Idézet:

Egy idő után viszont elvonta a figyelmem a nap melengető fénye, a homok tapintása az ujjam alatt, és a sós bevonat a bőrömön. Megfeledkeztem minden másról, csak élveztem, hogy magam lehetek és ringat a tenger.