Nem becsüljük, mikor van, felértékelődik, mikor kevés jut belőle...
Olyan dolog, ami jelentősen felértékelődik, amikor nincs, kevés jut az embernek belőle, máskor pedig annyira, de annyira nem becsüljük, mikor azt hisszük nekünk bármennyi a rendelkezésünkre áll belőle. Hogy mi ez?
Hát az alvás. Korábban bármennyit tudtam aludni, bármeddig, ha úgy hozta az élet. Ma már kicsit döcögős a kapcsolatunk. Kevés jut belőle olykor és kell, mint a falat kenyér. Próbálok hol itt, hol ott lopni még többet, mióta anya vagyok. Fiatalkoromban is csak betakarózva, sötétben és csendben tudtam nyugodtan aludni, ami a csemeték érkezésével még tovább romlott, nem is keveset. Ha a szomszéd szobában megfordul a gyerkőc, fent vagyok rögtön és figyelem, nincs-e baj.
Folyamatos készültségben élünk mi anyák, ami ...