Egy csipetnyi nő fűszerezve anyasággal, könyvekkel, interjúkkal, programajánlóval...

Kyráé volt az egész világ, de őt nem birtokolhatta az

Delia Owens: Ahol ​a folyami rákok énekelnek

2019. december 30. - Mayerné Répási Adrienn

covers_549198.jpg

A könyv ajánlója folyt a vízcsapból is, természetesen kíváncsi lettem rá. Mindenhol ajánlották, így engem pont elrettentett ez a tény, inkább. A borítója pedig olyan, amire fölkapja az ember rögtön a fejét száz közül is, hiszen hihetetlenül szép. Végül egyszerűen nem lehetett kihagyni, nekem ezt el kellett olvasnom! Viszont tanácstalan voltam a fülszöveg alapján, kell-e nekem vagy sem itthonra. Megvegyem, ne vegyem? Végül a Kalocsai Tomori Pál Könyvtár a segítségemre sietett, náluk megtalálható volt. Végül nem bántam meg, hogy elolvastam. Sőt! Az idei év egyik legnagyobb meglepetése volt számomra.

Adott egy nem túl jól működő, népes család, valahol a peremvidéken, a mocsár szélén. Aztán ez a család szétesik, eltűnedeznek a családtagok. Legvégére magára hagyva a nem túl lelkes, alkoholista apukát és a legkisebb kislányt, míg végül már csak a lányka marad. Teljesen egyedül, magára hagyottan, talajvesztetten, tanácstalanul az élet ellen, segítség nélkül, útmutató hiányában magányosan próbál túlélni, helyesen cselekedni. Akadnak segítői és hátráltatói is.

Nincs, akinek feltűnne, hogy ez így nincs rendjén? Hogy egy pici lány nem maradhat társaság nélkül? Csak ezt mantráztam végig a regény elején. Sehol senki? Legszívesebben felordítottam volna. Valaki mentse meg, vegye észre! Hajtott oldalakon át a vágy, hogy tudjam, minden rendben lesz vele. A sorsa jóra fordul. Abban bíztam végül valaki a korábbi szereplők közül hazatér. De csak nem jöttek. A szívem szakadt meg a kisgyermekért. Ha csak belegondolok, hogy a majdnem e korú gyerekem örökre egyedül marad támasz nélkül, óvó kezek és útmutatás, példamutatás nélkül, biztos pontok nélkül...a hideg ráz! Nem szabadna senkinek sem ennyire egyedül maradnia! Az ember társas lény és legalább egy valaki kell neki, akivel megoszthatja örömeit, bánatát, tudását, kérdéseit, a létezésének értelmét. Anélkül az ember nem is ember. Kyra végül a mocsarat, az ott található állatokat tünteti ki ezzel a poszttal, miután mindenki elfordul tőle. 

swamps-3057911_640.jpg

A történet nagyszerűen bemutatja, hogy az élet is olyan, mint a mocsár. Egyszer a gyönyörű arcát mutatja feléd, napfény, ragyogás, mosoly, vidámság, lüktetés, élet, majd jön valami, ami változást hoz és a mocsár szeles, sötét, mindent elnyelő halállá változhat. Alakíthatod, megszelídítheted, de csak ideig, óráig. Mikor milyen arcát mutatja feléd...

fog-258232_640.jpg

Kyra egy kis hős, ahogy igyekszik alkalomról alkalomra hozzáedződni a dologhoz, az élet változásaihoz és életben maradni. Teljesen evidens dolgokat sem tud, mert nem tanították meg neki. Mindenkitől jogosan tart, hiszen akkoriban, azon a területen nem volt kegyes a világ. A gyengék elbuktak, az erősek megmaradtak.

Ő ekkora nehezítésen túl is ember marad, aki meglátja az élet szépségeit, azokat a dolgokat, amik fontosak. De ezen is túl megy. Kilép a kis senki szerepkörből, amit leosztott az élet számára, mert valaki lenni. Mer példamutató lenni a mocsárvidékről íródott könyvei által. Mer élni, élvezni azt, teremteni. Hogy aztán az élet újra utána nyúljon és a ráragasztott bélyeget, a senki titulust vissza próbálja nyomni rá. Újra és újra bünteti, leckézteti, sötét arcát mutatja a létezés. Becsapják, elhagyják, bántják, szóban és testileg is. Ő kitart. Marad a szívében kedves lány, aki az elején volt. 

A többi szereplőről nem nyilatkoznék. Nem túl hangsúlyos a könyvbeli létük. Csak zenei aláfestés a szerepük, magyarázatok, hátráltatók, segítők egy-egy epizódban. Csak Kyra és a mocsár létezik.

model-1216916_640.jpg

Még nem hangzott el, de krimi a történet. Nyomozás és gyilkosság, végül tárgyalás. De úgy éreztem, ez is csak mellékes, bármilyen zseniálisan is van beleszőve a kötetbe. Nem is ennek az izgalmáért olvastam tovább és tovább. Talán még az igazság sem érdekelt annyira. Végig sejthető a megoldás, csak a hogyan nem. Inkább Kyra jellemfejlődése, sorsának alakulása, a mocsár leíró, érzékletes részei hajtottak végig a könyvön, hogy az olvasás befejeztével űrt hagyjanak maguk mögött. Ez pont olyan könyv, aminek ha vége, csak ténferegsz, gondolkodsz rajta, újra és újra eszedbe jutnak részek, részletek. Érzéseket, érzelmeket hagy a lelkedben, egyfajta lenyomatot. És utána nagyon nehéz új olvasmányt választani, ami ekkorát szól!

Hogy ne csak a jó dolgokat írjam, néhol kicsit dagályos, hosszú leíró részek vannak benne, kiszakítva a történésből, a nyomozásból. Nehezen meghatározható a műfaja. nem igazán krimi. Nem csak romantikus.

Nagyon lassan hömpölyög, árad a lényegi rész. Aki nem szereti a lassú történeteket, a kevés párbeszédet, a hosszas, aprólékos, részletekben is elvesző leírásokat, annak nem ajánlom a könyvet. Ha a nagyon izgalmas, a nyomozásra nagy hangsúlyt fektető kötetek a zsánerei, akkor sem az ő története Kyra élete. Ellenben ha barátkozna ezzel a stílussal, szereti a jól megkomponált, szépen fejlődő jellemleírást és az érzékletes külvilágot nagyban taglaló, érzelmeket ébresztő könyveket, akkor bátran ajánlom! Bevallom, nekem ez a lassan folydogáló, leírásokban gazdag történet így tetszett, ahogy van. 

Kyráé volt az egész világ, a mocsár, az állatok, de őt nem birtokolhatta a világ!

Nagyon várom, hogy filmben is megjelenjen a kötet, mert bizony megfilmesítik. És arra kérem az írónőt, hogy ne csináljon semmi mást, csak ilyen elementáris erővel megalkotott könyveket írjon nekünk, de jó sokat!

A borítójáról írtam még a legelején, hogy a színek, a fény bevonzza a szemet. Nagyon jól sikerült borító. Viszont a fordítónak még nem méltattam a munkáját. nem eredetiben, angolul olvastam, de tudom, hogy Ágnes nagyon sokat dolgozhatott vele, hogy megmaradjon egy a szépséges, lüktető nyelvezet, az érzékletes leírások. 

Nekem ez a könyv kell a könyvespolcomra!

Eredeti cím :Delia Owens: Where the Crawdads Sing

Fülszöveg: 

Delia ​Owens regénye Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékén játszódik az 1950-es és 60-as években. A történet főhőse a lápvidéken sorsára hagyott kislány, Kya Clark, aki az évek során elszigeteltségében önellátásra rendezkedik be, s alig érintkezik a környékbeliekkel.

Az első szerelem azonban Kya életét is felforgatja: a közeli kisvárosban élő Tate megtanítja olvasni, és ő az, akivel a lány osztozni tud a természet és a költészet szeretetében is. Ám nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, magának való lány iránt…

Egy rejtélyes gyilkosságot követően a helyi közösség felbolydul, és a gyanú hamarosan a mocsárban magányosan élő „Lápi lányra” terelődik.

A biológus Owens első regénye egyszerre fordulatos krimi, érzékeny fejlődésregény, valamint a vadon és az emberi lélek lenyűgöző természetrajza. Nem véletlenül került a New York Times bestsellerlistájának első helyére, s vezeti az Amazon sikerlistáját is. Bár csak tavaly ősszel jelent meg, már több mint 1 millió példány kelt el belőle, Reese Witherspoon is beválogatta könyvklubjának ajánlott olvasmányai közé, sőt: a színésznő produkciós cége filmet forgat a regényből.

Idézet: 

Amikor elindult tudta, hogy ezt a homokzátonyt soha senki nem látja többé. Az elemek alkották meg ezt a tünékeny, változékony mosolyt a homokból, épp ilyen irányban. A következő dagály, a következő áramlat majd egy újabb zátonyt alakít ki, majd megint újabbakat, de ezt többé már sosem. 

426 oldal
ISBN: 9789634335665 
Fordította: Csonka Ágnes
covers_508173.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://read-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr2815357156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.