Meglepő könyv került  a kezembe minap. Ami a megdöbbenésem kiváltója volt, az az, hogy az írónő a névtelenségből robbant be vékonyka könyvével és rögtön tarolt is, kedvencé avanzsált számomra. Korábban egy interjút is olvashattatok vele a blogomon, ami itt megtalálható. 

Nem gondoltam, hogy ekkorát fog szólni, magával ragad és ennyi minden elfér egy aprócska kötetben...

Megnyerő borítója, érdekes címe ragadta meg a figyelmem első körben, de nem voltak túl nagy elvárásaim vele szemben. Egy első könyves megjelenésnél rengeteg apró hiba csúszhat a számításokba (túlírás vagy alul írás, nem jól kibontott, kifejtett világ, cselekmény, vontatott írásmód, kevés figyelemfelkeltő motívum, bugyuta karakterek, elírások, furcsa szóhasználat, nem értem mit akart kihozni a történetből az író, másolás, klisé hegyek-csak hogy párat megemlítsek). Ezeknek semmi nyomát nem leltem, helyette kaptam egy alaposan felépített világot, gondosan adagolt talányokat, jól megszerkesztett karaktereket, kellően izgalmas cselekményt, minden szempontból klappoló, jól átgondolt történetet és túl kevés oldalt. Úgy gondoltam, ezen a lapszámon nem kaphat jó lezárást, sem maximálisan kibontott, le is zárt történetet, összecsapott lesz. Szerencsére az író megcáfolt. Nem mondom, hogy nem olvastam volna még, sok részt bővebb lére eresztve, de nem lett összecsapott.

 Az új kedvenc cím akár jóslat is lehetne, mert igazán kedvenc lett a történet. Sejtelmes, magával ragadó, lendületes olvasmány, mely tartalmaz egy cseppnyi hátborzongatót is. Fő kulcs egy ódon, romos kastély, egy frissen avanzsált írónő és a rejtélyes múlt. Egy kis időutazás, némi misztikum is helyet kapott fűszerként, de számomra nem ez volt a leglényegesebb, hanem a leíró részek és a szereplők. A stílus dicsérendő. Szerettem a szófordulatokat, a minden érzést átadó leírásokat, az élő, legkevésbé sem erőltetett párbeszédeket, a hangulatkeltést. 

Nagyon jól megkomponált a könyv íve is. Amikor kell, belehúz, kapunk egy izgalmas részt, aztán szépen lenyugtat, lassan folydogál, csak sejtet, pont annyira, hogy borzasztóan kíváncsiak legyünk, mi következik vagy miért van az úgy, ahogy. Jól adagolja az izgalmakat. 

Végig az volt az érzésem, hogy a hősnőt, magáról mintázta teljességében az írónő, nem csak az alap ötletet, a nevet és író mivoltát. Talán pont ilyen kedves, szerethető személyiség lehet ő is, mint a könyv szereplője. Aki egyet szeretne nagyon, mindenkinek adni valami jót. Érdekes figurákat hozott létre Lina. Sok a mellékszereplő, de nem zavart. Nem ők állnak a fókuszban, csupán segítői a történetnek. A könyv többet is elbírt volna egy-egy mellékszereplő kifejtésében, megismerésében talán.

Nagyon izgalmas téma került a cselekmény középpontjába. Ki ne gondolna arra, hogy megváltoztasson olyan eseményeket, amik rosszul végződtek, tragikus kimenetelük volt. És nem csak a saját életre gondolok, hanem másokét is ráncba szedné szívesen az ember. Keveset szentel a hogyanoknak, az időutazás kifejtésére, de nekem pont így volt tökéletes. Ha ennél még több van, kevésbé lett volna számomra emészthető. Még így is egy picivel több a kelleténél.

Azt hiszem én is szeretnék egy kastélyt...De időutazni biztosan nem!Hiszen ki tudja milyen eseményt változtatnék meg, ki tűnne el az életemből általa. 

Remélem az írónő tartogat még számunkra folytatást. Köszönöm ezúton is a könyvet neki!

Fülszöveg:

Minden embernek van olyan emlék az életében, amire azt mondja: Istenem, ha visszamehetnék a múltba, másképp csinálnám. Megváltoztatnék mindent, hogy jobb legyen.

De vajon mi lehet az az indok, amiért megváltoztatnánk a múltat? Pénzért? Elrontott szerelemért? Kisiklott karrierért? Egyáltalán hogyan lehet változtatni a múltunkon?

Lina R. Breitkreutz megtette. Visszarepíti az olvasót elmúlt időkbe, amit sokan szeretnénk meglátogatni. Kicsit ott lenni, kicsit átélni. A pörgős jelenünk napjait bolygatta meg a lelassult múlt pillanataival. Történelmi tragédiákat és szerelmeket mentett meg a főszereplője különleges képességével.

Idézet:

Hátradőltem a karosszékben, és elborzongtam a hirtelen felállított konspirációs elméleteim miatt. Ebben a pillanatban már nem is tudtam annyira örülni a háznak, amit új otthonommá akartam varázsolni.

Egy kis érdekesség: A könyv alapötletéül származó Balatonederics község Veszprém megyében a Tapolcai járásban található. Kastélyát Fekete-kastélynak hívják.

A fotót készítette: Civertan

ReAd-blog

#könyv #időutazás #book #kastély #izgalmas #mutimitolvasol #ReAdblog