Egy csipetnyi nő fűszerezve anyasággal, könyvekkel, interjúkkal, programajánlóval...

ReAd-blog

Az otthonom kényelmében

2019. szeptember 28. - Mayerné Répási Adrienn

46524137_279703149347110_3489963598640316416_n.jpg

Az otthon ott van, ahol azt csinálunk, amit akarunk, akkor, amikor szeretnénk és abban, amiben a legkényelmesebb. Eredetileg nem így szól ez az idézet, hanem így:

Az otthon az a hely, ahol az ember saját értékrendje uralkodik. Ahol magunk döntjük el, hogyan töltjük az időnket és mit kezdünk a tulajdonunkkal. Máshol nem így van.- Atul Gawande

Otthon lehetünk kócos, álmos, smink nélküli, pizsamás, álmodozó, kényelmes, természetes..a lényeg, hogy jól érezzük magunk a bőrünkben, komfortosan. Mi nők, anyák, talán ilyenkor vagyunk a legszebbek, a magunk valójában, átlagosan. Nem kell megfelelnünk elvárásoknak, még saját magunknak sem. Nem szól meg senki, mert kedvenc, kifakult, elnyűtt nadrágunk aggatjuk magunkra. Nem kell eltitkolnunk aktuális olvasmányunk vagy épp a hangulatunk, legyen vidám, szomorú, bosszús, esetleg az ellenkezője, nyugodt. Ha kiabálni tart kedvünk, illetve táncolni a nappaliban, azt is megtehetjük. Ha legszívesebben sírnék a fáradságtól, azt is. Miért ne? Hiszen attól otthon az otthon, hogy a mi elvárásaink szerint alakítjuk a szabályokat, letesszük a terheket. És ilyenkor vagyunk a legszebbek, ha meg merjük élni az érzelmeink.

Te! Te ott! TE IS SZÉP VAGY! Ilyenkor, mikor lekerül rólad a nyomás, az követelések, elvárások tengere, pláne! Az otthonunk intimitása kihozza a legjobbat belőlünk.

Ne hagyjuk, hogy a társadalom által preferált külsőségek eltántorítsanak, megtépázzák az önbizalmunk. Fontos, hogy ne a média által sulykolt etalont, a tökéletest hajszoljuk. Ne legyünk annyira szigorúak magunkhoz. Kulcsszó az elfogadás. Fogadjuk el, hogy semmi sem tökéletes és senki sem! Így talán kevésbé leszünk magunkkal ellenséges viszonyban. Az kapott adottságainkat szeressük, ismerjük el, turbózzuk föl, hozzuk előtérbe, ahelyett, hogy mások által elismert dolgok után vágyakoznánk, hajszolnánk őket. Magunk szeressük, ne a lehetetlent, a tökéletest! És higgyük el, hogy szépek vagyunk. 

TE IS SZÉP VAGY!

 

Csatlakozz a TE IS SZÉP VAGY kampányhoz. Tegyél ki magadról egy fotót, melyen úgy érzed, szép vagy, mikor jól érzed a bőrödben magad. Használd a #teisszépvagy hastaget. Mi átlagos nők, anyák is szépek vagyunk. Te is szép vagy!

Fotó: Picikék fotó

Póló: Emke szerkók

Ékszer: JuccWork

Tea: Teaprogramok-Kamélia kert

Könyv: Álomgyár kiadó

ReAd-blog

70198440_2532326326827366_5327222506174545920_n.jpg

 

70844242_2553483471378318_6117786115463184384_n.jpg

71518988_2553484031378262_704637372578398208_n.jpg

 

 

 

Én és egy majdnem történelmi regény

Brodi Ashton · Cynthia Hand · Jodi Meadows: Lady ​Jane

covers_477267.jpg

Imádom a korhű történelmi regényeket, a könyv által megidézett kort pedig nagyon-nagyon. Így nem volt kérdéses, hogy nekem ez a könyv kell! Azzal nem számoltam, hogy nem kifejezetten történelmi, hanem inkább egy kitalált, történelemre alapozó mű. Szóval ez van, ha nem olvas az ember lánya fülszöveget, hanem beleszeret a könyv borítójába. Mindezzel a könyv olvasása közben szembesültem. Első körben nem tudtam, hogy vicc az egész? Mire véljem a kötetet? Elhajítsam jó messzire vagy vonatkoztassak el az egésztől, ami a fejemben volt erről a korszakról és kezdjem el élvezni, minden fenntartás nélkül? Végül inkább az utóbbit választottam. Amikor nem ragaszkodtam a berögzült történelmi történésekhez, ténylegesen elkezdtem kedvelni az egészet. Azt azért nem mondanám, hogy nem vontam párhuzamot az igazi és a kitalált között olykor vagy vontam föl a szemöldököm...

Három író jegyzi a könyvet, de nem lehet érzékelni, hogy más és más írta volna az oldalakat. Ilyenkor mindig izgat, hogyan kell elképzelni a három szerző munkásságát együtt. Titeket nem? Vajon egy elkezdi, a másik hozzáír, a harmadik leláttamozza? Összeülnek, megbeszélik a fő motívumokat, az egyik kitalálja a karaktereket, míg a másikuk szöveget ad a szájukba? Egy író felel a körítésért, a másik az ötletekért, a harmadik a leírásért? Vagy a három főszereplőt a három író kapta meg, a többit közösen összeboronálták? De jó is lenne tudni. hogy működött vajon... Nem érzékelhető éles váltás a könyv alatt, végig ugyan abban a stílusban, mederben folyik az egész, ezt nem róhatom föl hibaként. 

A történet érdekes, jók a fatansy motívumok benne. Kidolgozott a világ, a fantasy elemek szintén. Az embert mindig izgatta, hogy mi lenne, ha különleges képességekkel rendelkezhetne. Most szereplőink megkapták az állattá válás képességét. Persze nem új ötlet, hogy adott szereplők állatokká tudnak változni. Már sokszor, sok helyen szerepelt ez, de tudott új megvilágításba helyezni dolgokat, adott pluszt a könyvhöz. Érdekes volt. Te belegondoltál már, mivé változnál szívesen olykor? És abba, hogy olykor milyen vicces, kényes szituációkat okozhat? 

girl-3551832_640.jpg

A karaktereket ki nem hagyhatom az ajánlásomból. Mindenki szerethető, humoros, belevaló, bevállaló szereplő. Van ám önirónia, kifigurázása önmaguknak bőven. Nem fogjátok kitalálni, ki lett a kedvencem! Ja, de.

- Hát a könyveket szerető, mindig, mindenhol olvasó várkisasszony, Lady Jane, aki aztán túllép önmaga árnyékán, valami nagyot visz végbe, kibújva a maga köré épített védőbástyák, a könyvek mögül. Szerettem a kotnyelességét, odaadását, az érzelmeit, okosságát, hogy mindenhol feltalálta magát. 

- Edwárd király itt igazán aranyos, kissé bugyuta, félős szereplő bőrébe bújhatott, aki aztán végül alaposan kikupálódik, elhagyva önnön fényessége glóriáját, meglelve az élete értelmét és az igazi jogát a koronára. Ő ment talán a legnagyobb menetet, nagy léptékben fejlődött a karaktere. 

- Gifford, alias G a harmadik szereplő, aki lóként és emberként is funkcionál. Neki nem a koronáját kell meglelnie, hanem önmagát, ahhoz hogy végre minden a helyére kerüljön.

Jó volt mindhármójuk szemszögéből olvasni az adott történéseket, megismerve gondolataikat, tépelődéseiket ezzel.

A könyv inkább vicces, irónikus, mint komolynak ható, drámai könyv. Sokszor humorral üti el a történet élét vagy így oldja meg a fura helyzeteket, az éles váltást a történelmi igazságból kitalálttá, pedig eredetiben inkább dráma. A humora igazán egyedi, azt mondhatom. Néhol hangos kacagásra ingerelt engem is. Nem is tudom hogy érzékeltessem. Az irónia szó kevés rá. Fatális kiparodizálásról sem beszélhetek, bár közel áll hozzá, de a jó módon, nem bántón. Nem mondhatom, hogy a történelem és a szereplők totális kicsúfolása. Nem lejárató vagy bántó, hanem könnyes nevetésre ingerlő, vidám perceket okozó inkább, bár fura.  

A stílus megnyerő. Jól megírták a kötetet az írók közösen. Nem lóg ki a lóláb. Ha élhetek-e szóviccel. Pörgősek, hihetőek a beszélgetések, izgalmasak, színesek a leíró részek.

A történet vége kiszámítható, amit sajnáltam. Végig sejtettem, hogy fognak alakulni a dolgok, meglepetéseket nem okozott. Ez amit felróhatok hibának talán.

Azért mondanivalója és tanítanivalója akad ezek ellenére a könyvnek. Igazán jó korrajz. Nagyszerűen kardoskodik a kirekesztettség, a másság elfogadása mellett. Igyekszik a történelem mélységét, sötétségét elvenni, új alternatívát kínálva, az azt nem szeretőknek. Mi lett volna, ha..

Nem volt minden a helyén. Sokakat bosszanthat a történelem megváltoztatása, az írónia sem mindenki fegyvere, de én brutál jót szórakoztam.

Nem kifejezetten történelmi regény, hanem egy jól kitalált, humoros, kissé groteszk fantasy némi régebbi kori háttérrel, pergős ritmusban, klassz szereplőkkel, könnyes nevetésre ingerelve az olvasót. Én így jellemezném röviden. Hogy kinek ajánlom olvasmánynak? Akik szeretik a mesék végét átírni, megmásítani, akik szeretik a történelmet, vidám órákra vágyna vagy egy könnyed fantasyra. Nekik ajánlom. 

A könyv könnyed, humoros, iróniát nem nélkülöző kötet egy nagyon látványos borítóval.

 Köszönöm a könyvet a Maxim kiadónak!

Fülszöveg:

Edward ​még csak tizenhat éves, és már Anglia királya. De sajnos épp haldoklik, ami elég kellemetlen, ha azt nézzük, hogy inkább az első csókja tervezésével kellene foglalkoznia, mint azzal, hogy kire is hagyja a trónt…
Jane Edward unokatestvére, akit sokkal inkább érdekelnek a könyvek, mint a romantika. Szerencsétlenségére Edward beleegyezett a megházasításába, hogy ezzel bebiztosítsa a trónöröklését. Ráadásul van valami igen furcsa a neki kiválasztottban: Gifford ugyanis egy ló. De tényleg, a férfi minden egyes nap hajnalán egy nemesi szénafalóvá változik – csak hogy naplemente után a fogai között szénaszálakkal változhasson vissza emberré. Ettől eltekintve azért meg kell hagyni, hogy roppantul jóképű, és Jane szívében szép lassan hely szabadul fel számára is.
A történet egyre zűrösebbé válik, ahogyan Edward, Jane és Gifford egy kolosszális összeesküvés közepén találják magukat. Miközben a királyság sorsa a tét, hőseinknek saját összeesküvést kell szőniük, számos harcot megvívniuk, kalandozniuk, s a szívük sem maradhat szárazon. De vajon sikerül véghezvinniük a tervüket, amíg a fejük még a helyén lehet?

Idézet:

 Minden könyvünket elolvastam, amink csak van – ráncolta az orrát Jane. – A hadsereg sosem volt híres arról, hogy könyveket visz magával. Egyébként nem értem, miért. Sokkal kevesebbet harcolnánk, ha mindenki szépen leülne és olvasna.
Jane Gifford mellkasához szorított fülénél hangosan robajlott a férje nevetése. – Gyakran teszem fel magamnak ezt a kérdést, mylady. Képzeld csak, mennyit takaríthatna meg a királyság, ha az uralkodók könyvtárakra költenének, és nem háborúkra!
– Akkor nem, ha én vásárolhatnám a könyveket.
– Anglia biztosan elszegényedne – mondta nagy komolyan Gifford.

Eredeti mű: Cynthia Hand – Brodi Ashton – Jodi Meadows: My Lady Jane 

Maxim kiadó

448 oldal 

 ISBN: 9789632618906

FordítottaSzűr-Szabó Katalin

rs191884_403435-lpr_jpg-edit.jpg

IV. Edward (1461-1483) 

IV. Edward közrangú angol családba nősült be Woodville Erzsébettel kötött házasságával. 

 

A digitális világ és a fiatalság-Interjú egy digitális kommunikáció és intelligencia szakértővel

Sokat tanul a fiataloktól, inspirálják a munkájában, azt vallja a szakértő

Az internet világa beszivárgott nagyon gyorsan a családok mindennapjaiba. Lehet jól csinálni, rosszul vagy sehogy sem, de kizárni lehetetlen a netet. Sokszor eltűnődök magam is, hogy elég jól teszem-e a dolgom, a gyerekeimnek hasznos dolog vajon a saját meglátásom vagy ellenkezőleg. Hagyjam számítógépezni, tablettezni vagy inkább zárjam el előlük teljesen? Mutassam meg, mennyire klassz dolog, hogy az internetnek hála egy szempillantás alatt olyan dolgokat megtudhatnak, megnézhetnek, ami normál esetben sosem? Vagy bárkivel, bármikor beszélgethetnek, akár a világ túlfeléről is. Na de mi lesz, ha valami csúnyába botlanak? Zaklatás, visszaélések és hasonló dolgok is a velejárói a nagy digitális szabadságnak, ha nem figyelünk eléggé. Hogyan kellene jól csinálni?

Ma egy olyan hölgyet mutatok be, aki ezzel foglalkozik. Az öt gyerekes Fülöp Hajnalka Digitális kommunikáció és intelligencia szakértő. Már rég felfigyeltem a munkájára és sokszor olvasgatom a cikkeit. Rendkívül jó meglátásai vannak és érdekes dolgokról ír, gyermekközpontúan, vidáman, cseppet sem szűklátókörűen. Köszönöm, hogy vállaltad az interjút, melyben mesélsz a munkádról, magadról.

18423980_10208876258491743_3486625997953003882_n.jpg

Fotó: Balázs Gusztáv

 -Mit tudhatunk rólad? Izgalmas munkát végzel, nagycsaládos anya is vagy. Folyton pörögsz, aktív vagy. Hogy kerültél erre a területre?

Örülök, hogy beszélgetünk, köszi a lehetőséget! Három kívánságom volt gyerekkorom óta: írni, olvasni  és saját család: gyerekekkel lenni. Boldog vagyok, hogy mindegyik sikerült, hisz 20 éves korom óta vagyok édesanya, közel 25 évig voltam kisgyerekes, a legnagyobb 29, az  ötödik gyerekem 13 éves. (A többiek 27,25, 20 évesek.) Fővárosi lakótelepi kamaszélet után 19 éves koromban építkezni kezdtünk Szadán, a családunk már itt nőtt fel, ezért is inkább érzem magam már szadainak. A kert, a ház, a falusias környezet, a természeti táj és az emberek mentalitása is óriási erővel hat rám, ránk. Oda-vissza. A munkámat tekintve nagy utat jártam be: kórházi ápolónőből értékesítő, majd újságíró lettem, utána sok informatikai és pedagógiai dolgot tanultam,végig a gyerekek mellett, az érdeklődésem mellett hogy családbarát munkám legyen, az hajtott. Három éve egyszülőként  vállalkozóvá is váltam, tehát több a lehetőségem. Honlapom itt: www.HajnalON.hu .Elsősorban újságíró vagyok, de sokszor digitális kommunikációt  tanítok, digitális szülő-nevelői tréninget tartok, ahol is a biztonságos és tudatos internethasználatot tanítom meg szülőknek, gyerekeknek és pedagógusoknak. Persze, ezeket mindig meg is írom cikkekben, és tananyagokat is készítek, és itt összeérnek a szálak. Egész életemre a több lábon állás, és  a párhuzamosság a jellemző.

- Hogyan lettél Digitális kommunikáció és -intelligencia szakértő? Mit takar a kifejezés egyáltalán?

Újságíróként tanultam és folyamatosan fejlesztem a kommunikációs készségeimet: jól kérdezni, értő módon hallgatni, apró, de sokat mondó jeleket megfigyelni a szeretett szakmám velejárója. A gyerekeim születésével egyidőben - 90-es évek-   több dolog is gyökeresen megváltozott: a digitális világ bárki számára elérhetővé vált, és a gyereknevelés csodája is 0-24 órában elvarázsolt és tanított engem is. A szakmai kihívások , az új dolgok tanulása, az önfejlesztés (gyereknevelés) és a munka világa, ráadásul a családbarát munka nálam egybeesett. A digitális világban való kommunikáció ezernyi ágát-bogát ugyanis meg lehet tanulni. Hogy ez egy intelligenciaként is leírható, az pedig azért van, mert  a digitalizáció olyan sokrétűen áthatja az életünket, hogy az érzelmi, értelmi mellett a digitális tudatossággal (DQ) a teljes életminőségünk is javulhat. Emellett a szülőség is tanulható,szerintem mindenki érzi, hogy milyen jó lehetőség “gyémántot “csiszolni és csiszolódni”:). Ez a kettő egyben  olyan nagyszerű felfedezés számomra, hogy elhatároztam és teszem is: mindenkivel, akinek segíthet, szeretném megosztani a tapasztalataimat. A DQ a mindennapi életben, tanulásban, családi és párkapcsolatokban, álláskeresésben, vállalkozásban: mindenhol használható, és jól használva minden jobb minőségűvé válik ettől.A tudatos szülői jelenlét pedig magától értetődik, hogy mindenkinek jó..:). (A DQ modelljét bemutatom  ld. itt.) 

- Mit tartasz elsődleges feladatodnak a munkáddal kapcsolatban? 

Hogy odafigyeljek a közönségemre, tanulóimra, hallgatóságomra és mindig friss, személyre szabott és mindig friss és érdekes anyagot adjak át. Digitális térben gyereket nevelni tanuló szülőknek vagy tizenéveseknek, tanároknak: mindig máson van a fókusz. Fontos hogy mindig kérjek és adjak visszajelzést, ez szerintem kulcsfontosságú minden emberi kapcsolatban, így a munkában is. Tréningeket, előadásokat, workshopokat tartok, cikkeket, riportokat, tudósításokat írok, és már ki-kikacsingatok más műfaj felé is: játékokban, rádióműsorban, videókban is részt veszek már. A lényeg, hogy minél interaktívabban, a résztvevőket bevonva tudjam átadni ezt a tudást és segíteni ezzel az emberek kapcsolatait, életminőségét. Hálás vagyok, hogy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet Programjában dolgozhatok 10. éve, velük együtt teremtünk értékeket a gyermekek, a családok számára.) *

- Kik tudják hasznosítani a munkád és milyen területen? Kik tudnak megkeresni?

  A legtöbbször iskolákból keresnek meg, de már óvodák is jelentkeznek,és szülők is sokszor hívnak. Ez azért lehet, mert a pedagógusok töltik a legtöbb minőségi időt a gyerekekkel, ők - képzett nevelőként- hamar észreveszik a digitális, mediatizált környezet hatásait a gyerekeken. Ez lehet rossz (pl.figyelemzavar, indulatkitörések, beszűkültség, agresszió, stb.) és lehet jó is,  (pl. jobb kooperáció, közös nyelvi-digitális kód, szókincsnövekedés, problémamegoldás, vállalkozó szellem, stb.), amit viszont nem mindig tudnak felismerni és a helyén kezelni. Ők hívnak el, hogy tartsak a gyerekeknek interaktív előadást. Felkészülök “belőlük”, viszek filmeket, játékokat, nagyon jó sokszor: nem mennek ki szünetben és volt, hogy ebédelni is én küldtem el őket, annyira bevonódnak..persze én is:)  Becsülöm a pedagógusokban, hogy felismerik a helyzetet és ők is szeretnének tanulni biztonságos internethasználati ismereteket... Ilyenkor a digitális pedagógiai módszereket is bemutatom, forrásokkal, gyakorlatiasan, hisz a mai gyerekeket így lehet és kell tanítani szerintem. A harmadik kihagyhatatlan szereplő pedig a szülő, aki “kütyüző” gyereket nevel otthon. (és maga is digitális eszközhasználó). Nekik egy előadástól egy egész délelőttös tréningig,v agy személyes konzultációig sok módon tudok segíteni: hogyan alakítsuk ki a családi együttműködést egészségesen és szeretettelien a digitális eszközökkel és azok nélkül?    Most a tehetséges gyerekek, fiatal felnőttek fejlesztésébe is bekapcsolódtam: digitális készségekkel, a mesterséges intelligencia mindennapjainkban való felfedezésében segítek nekik. Hogyan tudnak úgy tanulni, fejlődni, hogy a jövő munkaerőpiacán is boldoguljanak és persze belecsempészem azt is hogy a digitális világ hogyan segíti a családbarát munkavégzést. Mindig úgy tartom a foglalkozásokat, hogy gyakorlatias, azonnal használható trükköket, tippeket, iránymutató elveket hagyjak ott. És mindig erősítem a hallgatóság önbizalmát, úgy érzem, nagyon sok jó erőfeszítést nem jelez vissza senki. Tisztelet és hála a szülőknek, pedagógusoknak, és sok szeretet a gyerekeknek, tiniknek! Gyakorló szülőként érzem, milyen drága az idő, de ha olyat kap az ember, ami hasznos, amit aznap tovább mondhat, tehet, és jobb lesz neki, akkor megérte. 

- Mit gondolsz a mai digitális világról? Miben könnyíti az életünk meg és miben nehezíti?

Mint minden, ember által kitalált dolog, eszköz, sokféleképp használható. Szerintem még soha nem volt ilyen könnyű kapcsolatot teremtenünk egymással, soha nem volt ennyi lehetőségünk a tudás megszerzésére, soha nem volt ilyen  sok lehetőségünk a világ javainak testreszabására..Szülőként, anyukaként a családbarát munkahelyeket, a családbarát vállalkozást is a digitális világ eszközei és előnyei segítik. Számomra egyértelműen egy áldás, nem lehetek elég hálás, hogy a digitalizációt kihasználva a lehető legtöbb időt tölthettem a gyerekeimmel és a számomra oly fontos munka világában is jelen maradhattam, 25 évnyi (!)folyamatos kisgyerekes anyaság mellett, és a tanuláshoz is óriási segítség volt.

A nehézségeit abban látom, hogy a digitális világban új kommunikációs terek jöttek létre, a személyesség és a fizikai kapcsolat elválik egymástól, sok visszaélésre és hamisságra ad lehetőséget. Ezért ezt a digitális kommunikációt meg kell tanulni, a új kereteket kell megrajzolnunk, megtanulni fókuszálni, önszabályozó folyamatokat és önismereti, öntudatos tevékenységeket kell magunk és környezetünk számára bevezetni. Ez lemondással, konfliktusokkal, csiszolódással jár, mint minden fejlődés. De megéri!

69345275_10214487251363058_8041451428461412352_n.jpg

 -Szoktatok kütyümentes napokat tartani? 

Igen, kirándulni, úszni, fürdeni, hegyekben lenni nagyon szeretünk, a nagy családdal közös programokat mindig kütyümentesen szervezzük. Szerintem az a fontos, hogy legyenek egymáshoz kapcsolódást segítő programok, rendszeresen, lehessen ezekre számítani, ez nagyon erős kötődést és bizalmat teremt, és nagyon megnyugtató hatással van minden szereplőre. Ennek kialakítása ( a saját önfegyelmezésével is) a szülő feladata. A gyerekek ebbe nőnek bele, számítanak rá, és a minőségi idő a gyerekkel óriási jelentőségű, semmi mással nem pótolható és mindig csak egyszer van. A gyerekkor nagyon rövid, még ha a nehéz napokon örökkévalóságnak is tűnik. De nem az. A gyerekek felnőnek, de a kütyük megvárnak. 

-Hogyan hasznosítod a munkád a való életben?

Nekem a munkám és a való életem egy és ugyanaz:) Nagyon sokszor használom a (két otthon élő fiamtól) hallott, látott, tanult dolgokat a munkában, és viszont: amiket tanulok, hallok, azt otthon is használom. Vagy a külföldi lapokban olvasott  VR, AR (virtuális valóság, kiterjesztett valóság) dolgokról csevegünk a vacsoraasztalnál, esetleg ők mutatnak egy 5 Minutes craft- trükköt a sütikészítéshez. De másban is igyekszem összekapcsolni a dolgokat: pl. az angol órámon azt a témát vesszük át, amiről pár nap múlva előadást tartok, így a (magyar) előadást is gyakorlom és az angol szókincsem is bővül. A tanárom és én is nagyon élvezzük ezt, nincs két egyforma óra...Ez egy önmagát javító, felfelé pörgő spirál. 

- Sokszor olvastam, hallottam tőled, hogy a gyerekek tanítanak. Mesélnél erről?

A gyerekektől tanult dolgokkal jobb lesz a “közös mentális tér” köztem és a gyerekeim között és viszont. Mivel biztonságosabban és tudatosabban használom a digitális teret, több előnyét élvezem: hatékonyabban dolgozom, jobb minőségűek az emberi kapcsolataim, több információ alapján jobb döntéseket tudok hozni.  És több időt takarítok meg, amit a feltöltődésre, az általam szeretett emberekre és dolgokra fordíthatok. 

- Mit gondolsz a mai fiatalságról? Mennyiben változtak a fiatalok a 10-20-30 évvel ezelőttiekhez képest? Miben jobbak, ügyesebbek?

Szerintem nagyon inspiráló a gyerekekkel, fiatalokkal dolgozni. Sok visszajelzést kapok tőlük  és adok is nekik. Úgy látom, erre nagy szükségük van: hisz ebben mindannyian egyformák vagyunk: szeretetre-elfogadásra vágyunk és szeretet adunk, jó esetben:)  És helyben is vagyunk : a mai fiatalok közül sokan élnek közülük - szerintem- társas magányban.., sokszor valódi kapcsolatok, érzelmileg elérhető szülők nélkül.. Az őszinte és nyitott beszélgetésekért- a netről, a neten- az emberi kapcsolatokról - nagyon hálásak  - és én is nekik. Ezzel együtt szerintem bátrabbak, nyitottabbak, vállalkozó szelleműbbek és a szellemi vagányságuk is erősebb. Szerintem erősen feszíti őket a netről érkező “minden szupi-szuper” és a “tökéletes” emberek virtuális világával való összehasonlítási “kényszer”. A kialakulóban való önbecsülésük egyik terepe lehet a virtuális világ, de nehéz megtalálniuk ezt a lehetőséget, sok felnőtt mentorálásra, társadalmi elfogadásra van szükségük. Ha tudatosan választják meg a netes (és fizikai) csoportjaikat, az embereket, akik hathatnak rájuk, akkor jó irányba változik az életük.Az életünk minőségét az emberi kapcsolataink határozzák meg leginkább, és ezeket a digitális térben is egyre tudatosabban tudjuk kezelni- tehát egyre jobban élhetünk. Erre sok fiatal már ráérzett, ezt jó látni! A média és a jelenlegi oktatási rendszer is kihívások elé állítja őket. Viszont soha nem volt még ilyen sok lehetőség az aktív állampolgárságra, amit sokan kihasználnak, és fizikai és digitális érdekérvényesítő és közösségépítő munkát végeznek. A klímaszorongást, a jövőjükért való aggódást is látom bennük, ezt is jól oldhatja az aktív közéleti és magánéleti tevékenység.  Kétélű dolog, de sokan bárkivel szóba tudnak állni, bárkivel együttműködnek, pl. egy online játékban vagy vásárlásban, projektben. Ugyanakkor nem olyan könnyű őket átverni, médiatudatosabbak, ez nagyon jó hír. Ezerfelé figyelnek, sok kapcsolatot ápolnak, úgy ahogy,,de “always connected”- - bekapcsolt állapotban vannak. Sokszor elmondják, milyen ellentmondásos a felnőttek és a média tanítása és pl. amit látnak a kommentszekciókban, csoportokban a felnőttektől: cseppet sem példamutató, frusztrált személyeskedő és buta megnyilvánulásokat. Nincs erre sokszor jó minta előttük. 

 15781073_10207821152434751_1378079059290322342_n.jpg

-Nehezebb a mai fiatalok élete, mint a régebbi gyerekeknek vagy könnyebb?

Nem szeretem az ilyen összevetéseket, mindenki a jelenben kell, hogy helyt álljon. A saját jelenében, nem a szülei, tanárai gyerekkorában ..Húú, ettől a témától “vadak lesznek a szemeim”- ahogy  az egyik lányom fogalmazott a minap..Ne várjuk el, hogy a mai gyerekek a szülők offline gyerekkorának megfelelően éljenek! Az emberiség történetében először fordul elő , hogy a felnövekvő generáció egy teljesen más társadalmi - kultúrális közegbe nő fel, mint a szülei. Legyünk rá büszkék, hogy mi, mai szülők vagyunk az egyetlen generáció, akik ezt a feladatot kapták. Álljunk bele, tanuljunk a gyerekektől, a fiataloktól, egymástól, magunktól, (magunkról ) és persze a szakértőktől:) (ez itt a reklám helye:)

-Saját gyerekeid nevelését milyen elvek alapján végzed?

Mi pont idén 25 éve waldorf óvodába- iskolába járunk, ez a pedagógia és szemlélet hatja át a mindennapjainkat. Az emberi szabadságba, a szabad gondolkodásba, a gyerek életkori sajátosságainak megfelelő legjobb körülmények biztosításában való hit vezet elsősorban. És a gyerekek tisztelete, a varázslatos, rugalmas és fejlődő gondolkodásuk megőrzése, kialakítása. Az olvasóvá neveléssel szuperképességeket adhatunk át: pl. a szövegértés, a szókincsük bővítése, az érzelmi intelligenciájuk fejlesztése, a rugalmas gondolkodás, önbizalom, önbecsülés- a mesék, regények, könyvek ezeket segítenek fejleszteni.Ebben hittem, ebben hiszek, ezt látom a digitális világban is beválni. Hisz aki gyorsan és értőn olvas, az a digitális világban is jobban boldogul, hatékonyabb lesz, jobb emberi kapcsolatai lesznek- még több könyvet olvashat, még jobban élhet. 

- Amikor nem dolgozol, mivel foglalkozol?

Amikor nem  hangosan zenét hallgatva/énekelve vezetek, akkor nagyon szeretek a természetben lenni, családommal, barátaimmal biciklizni, erdőt-mezőt járni. Szerencsére Szadán, egy budapesti agglomerációban lakunk, biciklizhető távolságra öt tó, két patak, erdők, kilátók, tanösvények, hatalmas parkok várnak bármikor.  A Balaton iránti rajongásom azért megmarad, ahogy csak tehetem, arra vállalok órát, vagy csak úgy meglátogatom, bármely év-vagy napszakban. elképesztően felvillanyoz. Volt idén nyáron, hogy egy nap alatt két tóban is úsztam:), az előadásaim szünetében munka közben a Balatonnál és este a mi kis tavunkban a kisfiammal... Ennél jobban csak olvasni szeretek, főleg regényeket..

-Olvasás. Itt rögtön felcsillant a szemem. Miket olvasol, mik a kedvenc könyveid?  Mikor van erre időd? 

Kedvencem az Utas és holdvilág, a Mester és Margarita, de a Dan Brown könyveket és Allan Kalrsson humoros-izgalmas svéd regényeit is nagyon szeretem. A gyerekeim könyveit is mindig elolvasom, legyen az a Harry Potter bármelyik része vagy Percy Jackson és az olimposziak. A szakmámba vágó szépirodalmi (és gyerek, ifjúsági) könyveket is szeretem, Berg Judit: Drifter  - A darknet árnyékában könyve lebilincselően jó volt szakmailag és irodalmilag is. Időt mindig tudok szakítani, akár a piros lámpánál állva, vásárlás közben, az esti lazításoknál. A könyvek- szerintem- olvasatják magukat, szóval én hagyom magam:)

-Miket csinálsz még hobbiként?

Ugye a hobbi arra kéne, hogy legyen, hogy a munka-és a család kötelezettségei után valahol feltöltődjön az ember. Hát, szerencsére nekem a munkám is feltölt és a családom is, de szeretem a színes, pörgős életem. Filmeket még keveset nézek, pedig óriási hatással vannak rám.., épp ezért megválogatom. A filmeket a gyerekeim javasolják, most még gyűjtögetem, de majd végignézem mind a kétszázat egyszer:)) Sütni, főzni, a  házunkkal, kertünkkel, kutyáinkkal törődni is szeretek. Nem beszélve a csodálatos barátaimról, akikre egyre több időm van:), és nemcsak a digitális térben találkozunk egyre többet. Nagyon hálás vagyok nekik is, hogy értékes idejüket, sokszor tudásukat megosztják velem is. 

- Hogy látod, ez a mai irány hová fog vezetni 10-20 év múlva? Jó felé halad?

Szerintem két irány lehetséges: a klímaváltozás komoly károkat okozhat a civilizációnkban és a jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedésében, ezt remélem, el tudjuk kerülni. A másik  a világ egyre digitalizáltabbá válik, ebben sok lehetőség van. Az, hogy a mesterséges intelligencia és egyéb programok a gondolatainkat, viselkedéseünket próbálja kitalálni, megváltoztatni , egyre sikeresebben (online marketing, közösségi oldalak, játékok, stb.) arra inspirál, hogy mi magunk legyünk tudatosabbak, önismeret, döntéshozás, kapcsolataink terén. Igy a digitális világ eszközeit mi is használhatjuk, céljaink eléréséhez. Ehhez persze céltudatos, magabiztos emberek kellenek. Az emberi kapcsolatok terén is hozhat hasznosat, tudatos és minőségibb emberi közösségek kialakulását, a tanulás demokratizálódását, a döntéshozók erősebb kontroll alá helyezését és az aktív állampolgárságot. Szóval én bizakodó vagyok, és ezt tanítom a mindennapjaimban is. 

ReAd-blog

 

 

 

On Sai írónőt kérdeztük

Szerzős nap a KMK-nál

71187001_2823702980992141_12161590740647936_n.jpg

A mai kérdéseim Varga Beátára zúdítóm, olvasói körökben ismertebb nevén On Sai-ra, több blogger segítségével.. Beáta író, szerkesztő és viselkedéselemző. Többnyire sci-fi- és fantasytörténeteket publikál, hol K. Varga Beáta, hol On Sai néven. Az ő nevéhez köthető az ország legnagyobb regénypályázata, az Aranymosás Irodalmi Válogató is. Fogadjátok sok szeretettel.

Fodor Krisztina kérdései

- Mi vett rá az írásra, illetve mikor írtál életedben először? (akár blogot, akár könyvet, akár publikálásra, akár csak magadnak szánt munkát)

Alsós voltam, amikor minden este fejből meséltem az öcsémnek. A Hófehérke horror változata, Hamupipőke viccesen, vagy a Piroska és a farkas, amikor a farkas győz végre… Innen indultam. Felsősként már regénykezdeményeket írtam a saját szórakoztatásomra, de mivel körülöttem olvasni sem szerettek, így nem jutott eszembe az írásaimat megmutatni másnak. Gimnáziumban mindenki verseket írt, én viszont sci-fit, így ezt sem mutattam meg. Írtam a barátoknak két vígjátékot, ez volt az első, amit más látott.

- Hogyan kezdesz bele egy új regénybe? Előbb vázlatot írsz, és fejben felépíted, vagy spontán ötletekből állítod össze stb.

Előbb a szereplő jelenik meg, majd a világ skicce felépül a fejemben. Gondolatban lejátszom a sztorit, és ha hónapokkal később még foglalkoztat, akkor döntök a megírás mellett. Sok történetet nem írok meg, nem elég erősek. Mindig egyszerre három történet van jelen. Van ez a gondolati játék, van egy tervezett regény, aminél egy-két fejezeteket írok, majd a gépen hagyom, hadd álljon össze a világ, hadd érjen a sztori. Illetve van, amin aktuálisan dolgozom, és megjelenésre szánom. Nem szoktam jegyzetelni, mindent fejben tartok.


- Naponta körülbelül mennyi időt töltesz írással?

Minden hajnalban négykor kelek és hatig az írással foglalkozom. Hétvégén általában kilencig van időm. Nyáron írok a legtöbbet. Leadási idő előtt szabadságra megyek, és olyankor egy-két hétig aktívan írok.

Watchaholics blog kérdése:

- Miért választottad az On Sai nevet?

Szeretem a bonsai fákat, ez a kedvenc fám. Annak idején az onsai nick a bonsai elütéséből eredt. Először blogot indítottam ezen a néven, majd az első novellám is így jelent meg, mert 2007-ben a kiadók még nem mindenhol engedték a magyar szerzői nevet. 2012-ben, amikor megjelent az első regényem, a Calderon, avagy hullajelölt kerestetik, akkor már lehetett volna magyar név, de a Varga Bea annyira gyakori, hogy féltünk, a neten rákeresve nehéz lesz megtalálni. Mára már kiderült, hogy tévedés, én vagyok a legbeább Bea, de akkoriban ezt nem lehetett tudni. Az On Sai nevet amúgy nagyon szeretem, főleg, mert rövid, és dedikáláskor az első egy óra után már minden szótag számít…

Luthien könyvvilága blog kérdése

- Melyik regényed/novellád világában élnél a legszívesebben?

Egyikben sem. mind túl macerás. Vagy lázadnak, vagy világméretű gondok vannak. Én egyszerű, mezei író vagyok, a kalandvágyam a hátsó kertig visz

Wandamaci könyvkuckója blog kérdése

- Van-e olyan téma/stílus, amiben biztosan nem írnál?

A horror. Mióta vidéken élek, és a hátsó kertre négyméteres üvegablak néz sötétítő nélkül...miközben a kertem mögött egy denevéres erdő kezdődik... hát, megfontolom az ilyesmit :) Tavaly volt egy novellaötletem, ami a környéken játszódott volna, és az ijesztő az volt, hogy csak körbenéztem, milyen jeleket lehetne beletenni, és egy nap alatt találtam - még a Tescoban is. Aztán az egyik jelenet az lett volna, hogy a főhős egyetemista fia megjelenik éjjel kint az üvegablak mögött, ám ő tudja, hogy a kölyök Pesten alszik. Hát nem éjjel megjelent a lányom az üvegajtó mögött, miközben úgy volt, hogy Pesten alszik? No, ezek után nem erőltettem a novella megírását...  És vettem rolót, biztos, ami biztos.

70936073_2823702950992144_8811940120090378240_n.jpg

Saját kérdéseim:

- Hogy fogadod a negatív kritikát, a trollokat? 

A negatív kritikát szeretem. Eleve kritikus közegből indultam, és magam is jó elemző vagyok. Nagyon izgalmas pl egy dramaturgiai szakmai vita, rengeteget fejlődtem és fejlődök így mai napig. Bármikor szívesen csapdosom az asztalt egy jó irodalmi vitában :
Ehhez persze az kell, hogy a kritikus se legyen nebáncsvirág, mert érdekes módon, míg az írókat arra neveli a köz, hogy fogadják el a negatív visszacsatolást, addig a kritikusoknál még nincs tudatosítva, hogy ez egy kölcsönös dolog. Ők is az által fejlődnek, ha a nézeteikben mondjuk a logikátlanságot át lehet beszélni.
Ami a trollokat illeti, sokakkal ellentétben nem tartom trollságnak, amikor valaki kiakad egy íráson és fröcskölődik, hiszen ilyenkor valami személyes dolgot érintett a téma, és a véleménye önmagáról szól, a saját kríziseiről, élethelyzetéről, frusztrációiról. Inkább mint viselkedéselemző érdekesnek látom. Ha van kellő önismerete, akkor idővel rájön a saját problémáira, teljesen felesleges szegénynél még vitázni is :)
Ugyanúgy az sem zavar, ha valaki nem érti a könyvet, vagy láthatóan nem neki való. Olvasóként én sem rezonálok néha olyan könyvekkel, amit meg más imád, szóval megértem a dolgot. Nekünk, lektoroknak igazából rosszabb is, mert ha van egy profi írótól egy rossz könyv - bizony végig kell olvasni. Szóval ha bárki leteszi a könyvemet, hálás vagyok érte. Inkább ajándékozza el másnak, minthogy végigszenvedje.

- Melyik könyveddel vagy a legelégedettebb?

Mindegyikkel elégedett vagyok. Anno novellistaként megéltem, milyen, amikor élesben, nyersen kijön egy szöveg. Nem túl kellemes. Így aztán megszoktam, hogy mindent szinte nyomdakészre csiszoljak. Például tudom, hogy az Apa, randizhatok egy lovaggal? regényben van egy mondat, ami nem egészen jó, és mai napig zavar. A Lucyben is van egy. De a többi ezerrel elégedett vagyok. Nem tökéletesek, de mindig az aktuális tudásom legjavát tükrözik. És persze a szerkesztő is sokszor visszapakolgatja a fordított szórendjeimet. Szerintem ha az ember beleadja minden tudását, de tényleg mindent és igényes a szövegre, akkor mindig elégedett lesz mindegyik művével.

- Melyik könyvedet volt a legnehezebb megírni?

Milyen szempontból?  Érzelmileg a Lucy, ott keményen kiégtem a végére. Dramaturgiailag a Calderon 2, az elég csavaros sztori lett, a végén féltem, hogy nem tudom visszacsatolni a szálakat.
A legtöbbet elrontott könyv az Apa, randizhatok egy lovaggal volt, életemben először szereplőt kellett teljesen átírni, amikor rájöttem, hogy egy Hűség lovag nevű 25 éves csapatparancsnok soha az életbe nem fog összejönni Miával.
Stilisztikailag meg a Vágymágusok jelentett igazi kihívást, hiszen első E/-es regényem. Ráadásul a férfi E/1-ben gyakorlottabb vagyok a sci-fi miatt, nőit nagyon-nagyon keveset írtam, fiatal lányét meg alig.

covers_324195.jpg

- Van valami különös szokásod írás közben?

Különös nincsen. Szeretem végtelenítve hallgatni a számokat, szeretek hajnalban írni és megnézni a napfelkeltét. Egy vidám napfelkelte a legelrontottabb szöveg törlését is boldog fényekkel tudja körbevenni.

- Ha nem írsz, mivel kapcsolódsz ki?

Sorozatokat nézek, olvasok, kertészkedem, barátokkal találkozom. Görgetem a moly.hu-t, imádom olvasni a könyvidézeteket, szerintem függő vagyok :)

- Kávé vagy tea?

Mindkettő.  Mindig három pohár van az asztalon: víz, tea, tejeskávé.

Tél vagy nyár?

Ősz, ez a kedvenc évszakom.

- Íróként milyen műfajú könyveket szoktál olvasni?

Bármit elolvasok, mindig is mindenevő voltam. Mióta szerkesztőként egész nap szövegekkel foglalkozom, észrevettem, hogy pihenésképp egyre több szakkönyvet olvasok. Főleg társadalmi és pszichológiai témában.

- Milyen volt a viszonyod a kötelező olvasmányokkal?

Imádtam őket. Mindent egy évvel korábban olvastam, amikor a nővérem bajlódott velük. Az arany embert legalább harmincszor olvastam, de a Tüskevár első oldalát is el tudtam mondani fejből. Aztán mindig elolvastam az írók más könyveit is.

- Mit gondolsz most, az első megjelent regényedről? Változtatnál rajta, ha mai fejjel írnád? Miért ezt a műfajt választottad?

Nem változtatnék. A Calderon, avagy hullajelölt kerestetik egy fogadásból született. A mai napig jókat röhögök rajta.
A fantasztikumot meg nagyon szeretem, nem hiszem, hogy valaha is realista írásokat írnék.

covers_287582.jpg

Deszy könyvajánlója blog kérdése

- Milyen könyv(ek) várható(ak) tőled az idén?

A Vágymágusok 1 - Álruhában biztosan kijön :) Az már a tördelőknél, és a borítóterven is az utolsó simítások zajlanak.
Az Artúr kapcsán van némi bizonytalanság. Még szerkesztjük, de utána a nyomdai időpontokon múlik a dolog. Sajnos egyre gyakoribb a technikai hiba, a feltorlódó könyvek, úgyhogy még ezt nem merem száz százalékra ígérni.

On Sai biográfiája: 

2012 On Sai: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik
2013 On Sai: Scar
On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
On Sai: Sose szólj be varázslónak!
2014 On Sai: Lucy
2015 On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal?
2016 On Sai: Szürke szobák
2017 Pintér Bence (szerk.): A magyar fantasztikum helyzete
Érints meg!
Varga Bea: A siker tintája

 

ReAd-blog

 

covers_371436.jpg

covers_522444.jpg

Sportosan is szép vagy!

TE IS SZÉP VAGY kampány folytatódik!

70713973_2543641722362493_3898140054748397568_n.jpg

Rendszeresen mozogni, sportolni nem csak jó érzés, de kötelező is, saját egészségünk érdekében. Fáradtan, kialvatlanul, betegen nem a legelső dolog, ami eszünkbe jutna, de csodákra képes. Sokszor egy kiadós önbizalombomba. Rengeteg hormon, például endorfin, adrenalin szabadul föl, amitől jobban érezzük magunk a bőrünkben, vidámnak, energikusnak és csinosabbnak. Ha heti kétszer egy fél órás mozgást beiktatunk a programunkba, már csodákat tehetünk az egészségünkkel és formáló hatással van a testünkre is. Elég egy jó nagy séta, egy kiadós kerékpározás, egy fél óra tánc, rögtön teszünk magunkért valamit. 

Ez az a közeg, az időpont, amikor nem az jut eszünkbe, hogy ellőjünk egy szelfiet, mert csinosak vagyunk épp izzadtan, kócosan is. Pedig a felszabaduló hormonok okozta, fáradt mosoly igenis szép! Tettünk magunkért, mozogtunk, óvtuk az egészségünk, formálódtunk, zsírt égettünk, izmot építettünk. A táncoló, magáról megfeledkező nőnél kevés szebb látvány van vagy az önmagát a mozgásban legyőző, kitartó nőnél. Hidd el mozgás közben is szép vagy!

A TE IS SZÉP VAGY kampány negyedik napja, a nő hét arca projekt következő állomása. Nem felejtettem el, csak nem szerettem volna egy héten minden nap rátok zúdítani magam és a kampányt. De folytatódik. Csatlakozz te is a TE IS SZÉP VAGY kampányhoz. Mutassuk meg, hogy egységben az erő. Mi átlag nők, anyák is szépek vagyunk. Ma épp mozgás közben is.

Hogyan tudsz csatlakozni? Rém egyszerűen. Tegyél ki magadról egy képet, amivel elégedett vagy, jól érzed magad és szépnek rajta. Használd hozzá a #teisszépvagy hastaget. Mutassuk meg a világnak magunk. Egy kis önbizalomra föl! Senki se bújjon el, maradjon le a családi fotóalbumról, a saját közösségi oldaláról, mert nem érzi szépnek, méltónak magát egy fényképhez. Butaság. Minden átlagos nő, anya is is szép! TE IS SZÉP VAGY!

Azt vettem észre magamon, hogy egy kiadós edzés után nem csak kevésbé fáj mindenem, jobb kedvem kerekedik és a világ ha összefogna ellenem, az sem érdekelne. Akkor pont ott, jóban vagyok magammal. Jól érzem magam a bőrömben, az edzés végeztével.

Te is így vagy vele? Mit mozogsz? Mit teszel az egészségedért?

A mozgás megszépít, bármilyen fajta is legyen. Karate, futás, pilates, konditerem, tánc, aerobic, sielés, TRX, foci, kézilabda, kosárlabda...

Fotós: Picikék fotó 

További fotók: Mayer Ferenc

Edzőterem: Pulse Gym

Ruha: Bonprix

ReAd-blog

70858679_2543641555695843_411159255060578304_n.jpg

71112101_2543641982362467_3368899946718691328_n.jpg

 

70441981_412236452763444_5622351725085065216_n.jpg

4_n.jpg

2010_0509_oriental_expo_117.jpg

Őszi receptajánló

70639843_662950010878961_3267753587156975616_n.jpg

Mindig szeretem azokat a magazinokat, ahol gyönyörű képek illusztrálják a finomabbnál finomabb recepteket, különféle tematika szerint vannak válogatva azok és mellé sok hasznos, érdekes cikk is kerül.

A negyedévente megjelenő Gourmet Magazin teljességgel követi ezt a receptet. Látványos, színes, izgalmas. Ajánlók, cikkek és receptek egyvelege megfelelő arányban. Ha valami izgalmasat szeretnél főzni, akkor a te magazinod. Imádom Erika és a többi publikáló blogger képeit, receptjeit. Nem egy lett kedvenc.

Mindig örömmel lapozgatom itthon, bármikor könnyen visszakereshető. El sem hiszem, hogy ez már a hatodik szám. Most igazán zöldre sikerült. Zöld tippek, receptek találhatók benne. Nézz bele, mert érdemes!

És hogy hogyan jön a bloghoz ez a magazin? Én is írtam cikket az online felületre, azért is ajánlom, na meg számos más okból is.:) 

Csak pár cím mutatóba:

- Kellene egy időnyerő!

- A legmenőbb zöldségek

- Őszi színkavalkád a szürke mindennapokban

- A csodálatos csipkebogyó

- Kölestorta

- Sajtkrémes hal bundában

- Szüreti reggeli

- Mediterrán sült paradicsom

- Ökotippek nem csak zöldeknek

 

Itt megtalálható!

 

A titokzatos arab világ bűvöletében

Dee Dumas: Marokkói ​szerelem

woman-3257307_640.jpg

Az arab világ titokzatos, csillogó, illatos, színes, bódító, más. Nagyon más. Az eltérő kultúra, szokásrend, stílus az, amit nehezen értünk, szokunk meg. Nem könnyű elfogadni, mennyiben eltérő az a világ a miénktől, így számos könyv épül rá és legtöbbször nem épp hízelgő módon. Ez a kötet sem más igazából. Érthető, hiszen annyira izgalmas a tőlünk eltérő élet és rejtélyes. Rengeteg könyvet faltam be ebből a témából. Igaz regényeket, életrajzot, kozmetikázott történeteket tartalmazó könyveket, romantikus-szerelmes könyveket, drámát...Hol jobban, hol rosszabbul fogalmazva. Egy idő után megcsömörlöttem és nem vettem kézbe hasonlót sem. Aztán mikor e könyvet megláttam, felcsillant a szemem. Jó visszatérés lesz ezzel a könyvvel kezdeni- gondoltam én. Végül jó nagy csalódás lett. Nem fogok újra ilyen könyveket olvasni, az biztos. Ráadásul ez a könyv pláne nem erősítette meg bennem, hogy nekem íródott. 

covers_324330.jpg

Előrebocsátom, sokat rágtam magam, hogy írjak-e egyáltalán a könyvről. Nem szeretek rossz, lehúzó kritikát írni, csendesen elsunnyogom inkább. Nem szeretném megbántani az írót, hiszen rengeteg munkája volt a könyvvel. Másrészről viszont ebből tanulhat a későbbiekre gondolva, nem a dicshimnuszokból. Ha javulni szeretne, egyre jobb és jobb író lenni, akkor kell valaki, aki rávilágít a könyv hibáira. Márpedig ez a könyv több sebből vérzett, annak ellenére hogy szórakoztató volt.

Nem leszek népszerű az író kedvelői körében. Ez van. Bevállalom. Imádom, imádtam korábban az arab világról szóló történeteket, de ez a kötet sokkolt erőteljesen. Igaz a régebbi, még átdolgozás előtti kötetet olvastam és ezzel lett volna még munka bőven, mielőtt kiadják. Remélem az átdolgozott kötet javulást mutat.

covers_408627.jpg

Amint időm engedi, az átdolgozottat is elolvasom majd, hogy átfogóbb képet kapjak.

Nem a klisés történet nem tetszett, mert bőven tartalmaz közhelyeket.Ez a része még elfogadható volt, szórakoztató is. Az író stílusával sem volt különösebb gondom. Az sem volt annyira rossz. Viszont kidolgozatlan és a fura írásmód, mintha magának mesélné vagy naplóba írná. Hol tőmondatok egyszerűsége, hol túlírt, könnyen belegabalyodó hosszúságú mondatok váltakoztak. Nem az a megszokott, gördülékeny olvasmány, hanem akadozó, lassított lett ezáltal. Fura volt, hogy a szereplő beszélt magáról, nem a történetíró írt róla. Nem tudom, olvastam-e már olyan könyvet, ami így íródott és működött is. Azt hiszem, nem.

Példa: Megiszom a kávém és elmegyek bevásárolni...

Mennyivel jobban esik olvasni, ha a történetmesélő mondja a szereplőről: Colette elmegy bevásárolni, miután megissza a kávéját.

Ugye? Na de ezen túllendülve megszoktam végül. Nem ez volt a legfájóbb pontja a könyvnek. Még az sem, hogy a főszereplő fejjel megy a falnak, senki tanácsát sem megfogadna, minimális józan paraszti ész nélkül. Még az emberi gonoszság, az arab kultúra eltéréséből fakadó, nekünk roppant durvának tűnő dolgok és a másik főszereplő pálfordulása sem. Hanem ami betette a kiskaput, sokkolt, az a szellemek begyűrűzése volt a normális történetbe. Engem ott veszített el a könyv. Majdnem feladtam. Elegánsabb, érdekesebb megközelítéssel is lehetett volna lezárása, izgalom a könyvben. Ez annyira nem kellett bele. Olyan, mintha egy sci-fibe tündér kerülne véletlenül egy fantasyból. WTF? 

uae-4010762_640.jpg

Ezek ellenére volt, ami tetszett benne, például imádtam a hosszú, érzékletes leírásokat, a hastáncos részeket. Mintha én is ott jártam volna, láttam volna, éreztem volna. Szerettem a főszereplő konokságát, a kitartását, ragaszkodását, bár néhol ez rosszul sült el számára és jól felráztam volna, hogy észhez térjen. Szerettem a szerelmes részeket, az érzelmi leírásokat, még ha nehezen hihetőek is voltak a történet rövidsége, kidolgozatlansága miatt.

Colette, mint főszereplő egy rettenthetetlen amazon, aki megy a saját feje után minden körülmények között. Állhatatos, kitartó, merész, az érzéseinek élő nő. Magának való, ám mégis vágyik a szeretetre, mint mindenki. Nem gondolkodik, nem mérlegel, hanem cselekszik. Utóbb persze bánja. Igazán intuitív személyiség, bár úgy is mondhatnánk, hogy buta. A cselekedeteire gondolva inkább így csapódik le. Olyan, mint egy molylepke. Vonzza a fény, a csillogás, újra és újra a fénybe repül, hiába perzselődik meg a szárnya. Nem olvasható nagy jellemfejlődés a kötet végén sem. Ráadásul nem tudom semmivel sem megmagyarázni egyes cselekedeteit, mentegetni. A szerelem vak? Vagy butaság? A vágy, hogy valaki, bárki szeresse? Nem tudom...Az ésszerűtlenségén túl látva szerethető szereplő egyébként. Csak néha tikkelt a szemem, az is egy-egy tevékenységéért csak.

A mellékszereplők nagyon kevés lehetőséget kaptak a bemutatkozásra, így az ő jellemüket nem fejtegetném. Van aki kapzsi, velejéig gonosz, cselekvőképtelen, a saját szabályai, félelme fogja, a csendes elfogadó...Érdekes gárda.

Maga az ötlet nagyon jó volt, sok munka lehetett vele, ami rengeteg utánajárással, olvasással jár, viszont még megjelenés előtt sok munkaidőt rá kellett volna áldozni pluszban. Sajnálom, mert egy nagy, kihagyott ziccer. Egy jó korrektor csodákat tett volna a történettel, gatyába rázta volna. Annyira jó könyv lehetett volna belőle ez a sok baki nélkül. Ígéretes kezdet, kíváncsian várom az író fejlődését kötetről kötetre.

A második, átdolgozott kötet borítója nekem nagyon tetszik. Figyelemfelkeltő, tükrözi a könyv tartalmát. Az első verzió túl sötét, vámpíros beütésű volt szerintem.

A könyvet köszönöm az Álomgyár kiadónak!

Fülszöveg:

A nevem Colette, hastáncosnő vagyok. Franciaországban születtem, s itt talált rám a szerelem is. Megismerkedtem egy marokkói férfival, aki egy mesés élet lehetőségével kecsegtetett. Rögvest szülőhazájába vitt és fenekestül felforgatta a világomat. Egy reggel arra ébredtem, hogy egy másik országba, más emberek közé, más kultúrába csöppentem. Azonban a gyönyörű tündérmesém rémalommá, az életem egyik pillanatról a másikra pokollá változott. Szabadulni akartam… Elmesélem azt az utat, amit egy naiv, boldogságra és szerelemre vágyó európai nőnek, egy számára ismeretlen arab országban be kellett járnia. Vajon sikerül-e a szabadulás Colette-nek? Kiderül DEE DUMAS izgalomban és szerelemben gazdag kalandos történetéből.

368 oldal 
ISBN: 9786155596810
recenzió
ReAd-blog

Fontos a helyesírás?

A helyesírás, a gondolataink helyes leírása jelzi az igényességünket és a tiszteletünket mások iránt

arm-1284248_640.jpg

Mi az? Mindenki tanulta, de nem mindenki hasznosítja? Hát a helyesírás!

Bizony én is hadilábon állok vele. Nagyon sokszor utána kell néznem vagy kérdeznem, hogy jól írom-e az adott szót. Máskor azt hiszem, jól tudom, aztán kiderül, hogy nem. Az új helyesírási szabályzattal pedig pláne nem vagyok tisztában. Az egybe- vagy külön írjuk a szavakat az, ami a legnehezebb még számomra. Van valaki, akit bármikor kérdezhetek, ha elakadok, biztos tudja a helyes megoldást, az oda vonatkozó szabályt. Ő pedig a Helyesen magyarul oldal szerkesztője, a nagyszerű korrektor, Mosolygó-Marján Erzsébet. A mai interjúalanyom ő lesz, és kérdezem a mai helyesírásról, annak fontosságáról és hasonló érdekes témákról.

70446277_2423964707880332_6602205375015944192_n_1.png

- Számodra miért fontos a helyesírás? Mióta az? Gyermekkorodban is érdekelt a nyelvtan?

Úgy gondolom, a helyesírás, vagyis a szavak, a gondolataink helyes leírása jelzi az igényességünket és a tiszteletünket mások iránt. Igaz ez akkor is, ha a nagyközönségnek írunk egy könyvet, vagy ha egy terméket, szolgáltatást szeretnénk értékesíteni, de akkor is, ha csak egy levelet vagy üzenetet kívánunk elküldeni egy barátunknak vagy ismerősünknek.

Érdekességként megemlítem, hogy a Helyesen magyarul korábbi oldalán (mielőtt egy „kedves” ismeretlen feltörte a fiókomat és kizárt annak kezeléséből) végeztünk az olvasóink között egy felmérést, melyben arra a kérdésre vártunk választ, hogy mennyire befolyásolja a válaszadót a hirdetések, termékismertetők helyesírása, amennyiben egy terméket vagy szolgáltatást szeretne megvásárolni, illetve igénybe venni. Az eredményen mi is meglepődtünk, ugyanis a szavazók 88%-a válaszolt úgy, hogy nem vásárolna olyan terméket, szolgáltatást, melynek leírása helyesírási, nyelvhelyességi hibáktól hemzseg. Valójában érthető ez az arány, hiszen a helyes nyelvhasználat, az igényesség bizalmat teremt.

Igazából már azóta fontos a számomra a helyesírás, mióta megtanultam írni. Ez talán valamilyen genetikai örökség lehet, hiszen anyukám is kiszúr minden nyelvi bakit. Nekem is rááll a szemem már egészen kisiskolás korom óta. A nyelvtant már az általános iskolában is szerettem. Talán azért is, mert nem kellett sokat tanulnom ahhoz, hogy jó eredményeket érjek el benne. Mondhatnám, hogy a véremben volt.

- Mit gondolsz a mai szlengről, a rövidítésekről, a behozott idegen szavak garmadájáról, az egyre fogyatkozó helyesen írók számáról?

A mai, felgyorsult világunkban a kommunikáció is felgyorsult, rengeteg információ áramlik felénk az internetről, így elkerülhetetlen, hogy ezek a szavak befurakodjanak a mindennapi szóhasználatunkba. Vannak olyanok, melyeknél már szinte fel sem tűnik, hogy nem magyar szót használunk, mint például az oly közkedvelt szelfi, vagy a kúl. Viszont olyanokkal is találkozhatunk, melyektől „kiráz a hideg”, és a „menő” fiatalokon kívül nem sokan értik, gondoljunk csak a swag, vagy a yolo szavakra. Mondhatnám, hogy ezeknek a kifejezéseknek a használatára is megvan a megfelelő hely és idő, de nem mondom, hiszen minden gondolatunkat, érzésünket el tudjuk mondani szép, magyar szavakkal is. Akkor miért használnánk mást, amit ráadásul sokan nem is értenek?!

Szerinted mit szólna a drága nagymamád, ha azt mondanád neki, amikor felhív, hogy „Bocs, nagyi, éppen home office brainstormingolunk a raj sales kollégákkal.”

- Hát ez nagyon jó. Biztos megkérdezné, milyen nyelven karattyolok. Hol fontos a helyesírás legjobban? Ki az, akinek fokozottan oda kellene figyelnie rá?

Szerintem a helyesírás mindenhol fontos! Bár gondolom, ez tőlem nem volt meglepő válasz. A viccet félretéve nélkülözhetetlennek tartom a nyelvi igényességet minden olyan területen, ahol bizalmat szeretnénk kelteni másokban (pl. termékek, szolgáltatások értékesítése), de egy hivatalos levél megfogalmazásakor is elengedhetetlen, ezzel is megadva a tiszteletet a másik félnek.

A könyvkiadás során is elengedhetetlennek tartom, hogy az író a gondolatait nyelvileg igényesen adja át az arra kíváncsi olvasóknak, hiszen ellenkező esetben nagy rá az esély, hogy a következő kötetét már nem fogják megvásárolni. Arról nem is beszélve, hogy ezek „maradandó” alkotások, sok-sok év múlva is olvashatják.

Korrektorként dolgozol. Milyen területeken kérnek föl?

Igen, korrektorként és szerkesztőként dolgozom. Főként könyvkiadókkal dolgozom együtt, de manapság a magánkiadás is igen népszerű, így gyakori, hogy közvetlenül az írótól kapok megkeresést és felkérést a kézirata korrektúrázására, ellenőrzésére, vagy szerkesztésére.

Emellett persze még nagyon sokféle helyről és témában kapunk megkeresést. Gyakran javítjuk honlapok szövegét (amellyel első körben találkoznak az érdeklődők), blogcikkeket, szakdolgozatok, értekezéseket, katalógusokat, de volt már megkeresésünk diszlexiás cégvezetőtől is, aki a komplett levelezésének korrektúrázását bízta ránk.

 - Mit gondolsz a mai nyelvtani tananyagokról? Elég, amit a suliban tanítanak a csemetéknek?

 Szerintem a mai oktatási rendszerben próbálnak minél több tudást a gyerkőcök fejébe táplálni, tehát a mennyiséggel nem hiszem, hogy gond lenne. Úgy gondolom, inkább a módszer a lényeges, ezáltal pedig a hatékonyság. Gondoljunk csak bele, mi a hatékonyabb, ha például fizikából tanítják az elektromosságot, az, ha a definícióját sulykolják belénk, vagy ha megdörzsölünk egy vonalzót és a fejünk fölé tartjuk? Ugye, hogy égnek áll a hajunk tőle?!

70774484_673466149815364_8795851387347927040_n.jpg

Ezzel csak azt szerettem volna szemléltetni, hogy sokkal könnyebben megtanulják a gyerekek a helyesírás szabályait is, ha játékos feladatokkal mutatjuk meg és gyakoroltatjuk be velük, mintha azt próbáljuk elmagyarázni, hogy hogyan kell a szavakhoz kapcsolni az igekötőket.

Sokkal nagyobb problémának tartom viszont a manapság oly népszerű „fejlesztő” füzetek minőségét. Iskolakezdés előtt én is vásároltam a nagyobbik fiamnak, aki most kezdte a második osztályt, és kíváncsiságból belelapoztam egy elsősöknek szóló, kimondottan helyesírás gyakorlására szolgáló feladatlapba. Sajnos már az első oldalon, ahol kinyílt, találtam egy hibát. 


70266555_363191371256349_2664653081156780032_n.jpg

Valamint a másodikosok olvasókönyvében is találtunk egy hibát a kisfiammal. Éppen a szótagolva olvasást gyakorolták, a hiba pedig nem más, mint a járni szó elválasztása, ami így nézett ki:

70359894_719871428481179_8546953827771744256_n.jpg

- És arról mit gondolsz, hogy sokan kihagynák a helyesírást, magát a kézzel való írásmódot?

Ezt teljesen abszurdnak tartom. Gondoljunk csak bele, hogy már csak egy betű vagy egy írásjel elhagyása, vagy kicserélése teljesen más értelmet tud adni egy-egy szónak, mondatnak. De ha például egy e-mail címet írunk el akár csak egy betűvel, akkor úgy járhatunk, mint az alábbi történet szereplői:

 Egy minneapolisi házaspár eldöntötte, hogy Floridába megy felmelegedni egy különösen fagyos télen. Úgy tervezték, hogy ugyanabban a hotelben szállnak meg, ahol a mézesheteiket töltötték 20 évvel azelőtt. Mozgalmas programjuk miatt nehéz volt összeegyeztetni az utazási időpontot, ezért a férj pénteken, a feleség pedig a következő napon repült Minneapolisból Floridába. A férj bejelentkezett a hotelbe, ahol a hotelszobában egy számítógép is volt, nem úgy mint évekkel azelőtt, és eldöntötte, hogy küld egy e-mailt feleségének. Véletlenül azonban kihagyott az e-mail címből egy betűt, s anélkül, hogy észrevette volna a tévedést, elküldte a levelet a rossz címre.

****************************************************

Közben ... valahol Houstonban ... egy özvegy épp a férje temetéséről érkezett haza, akit az Úr hazahívott az Ő dicsőségébe, egy szívinfarktus után. Az özvegy elhatározta, hogy megnézi a barátoktól és rokonoktól érkezett e-maileket. Miután elolvasta az üzenetet, visított és elájult. Fia berohant a szobába, édesanyját a földön találta, majd felpillantott a képernyőn található szövegre:

"Szerető feleségemnek
Időpont: 2013 nov.22, péntek
Tárgy: megérkeztem!

Drága szerelmem!

Tudom, meg vagy lepődve, hogy üzenetet kapsz tőlem. Már számítógépük is van az ittenieknek és lehet szeretteinknek e-mailt küldeni. Épp most érkeztem meg és jelentkeztem be. Minden elő van készítve a holnapi érkezésedre és már nagyon várom, hogy találkozzunk. Remélem, hogy az utazásod olyan csendes lesz, mint az enyém.

Ui.: Tényleg nagyon meleg van idelent!!!"

A kézzel írás elsajátítása szerintem nélkülözhetetlen, hiszen a kézírás, vagy folyóírás sokkal összetettebb, több készség és képesség együttes alkalmazását igénylő tevékenység, mint a géppel való írás. Tanulása során erősödik a kéz és a szem összehangolt mozgása, fejlődnek az agyi idegpályák, a térérzékelés, a kéz finommotoros mozgása, javul az ábrázolási készség, a ritmusérzék. Ez csak néhány alapkészség, de mivel a kézírás nagyobb kognitív kihívást igényel, agyunk több területét dolgoztatjuk egyszerre. A kézzel íráshoz összetettebb és koncentráltabb gondolkodás szükséges, közben – jó esetben – figyelünk a stílusra, a szóhasználatra és a helyesírásra. Fejleszti a memóriát, a kreativitást, a verbális kifejezőkészséget, a kommunikációt, az anyanyelv-használatot. Ráadásul a kézírás folyamata egyfajta elmélyült, meditatív állapotot hozhat létre, amely lehetőséget nyújt arra, hogy megoldást találjunk problémáinkra. A kézírásunk személyes és egyedi, mint az ujjlenyomat, visszatükrözi személyiségünket, lelkiállapotunkat, hangulatunkat, személyiségfejlődésünket. (Forrás: http://www.azirastukreben.hu/10-es-1-erv-a-keziras-fontossaga-mellett)

Vannak olyan szavak, szókapcsolatok, szlengszavak, amiket rendszeresen helytelenül látsz leírva és égnek áll a hajad tőle? Egy kis okulás is számunkra. 

Természetesen vannak ilyen szavak, de igazából azon már túl vagyok, hogy égnek álljon tőle a hajam, hiszen már több mint tíz éve foglalkozom különféle írások javításával, inkább jókat szoktam mosolyogni rajta, hiszen nagyon vicces szituációkat tud okozni egy-egy helytelenül írt szó.

Ha eszembe jut, ellenőrzés közben le szoktam ezeket írni. Megosztok néhányat közülük a kedves olvasókkal:

kézpénz – készpénz

olyan okról – olyanokról

meny – menny

ártatlanság védelme – ártatlanság vélelme

egyel (növényt) – eggyel (egy darabbal)

árú (értékű) – áru (termék)

szelem – szellem

ködbér – kötbér

pont – ponty

halott – hallott

gorilla – gerilla

hófehér kés – hófehérkés

kapuzárási pónik – kapuzárási pánik

észpénz – készpénz

fussatok – fossatok

A Helyesen magyarul Facebook oldalán felnőttek és gyerekek is találnak maguknak nyelvi fejtörőket, érdekességeket, de Böbe oldalán rengeteg érdekes, rosszul leírt szövegre, képre is bukkanhattok, ami nem kis vidámságra adhat okot. Gyűjti őket, így nyugodtan küldjétek el neki, ha hasonlót olvastok valahol! 

ReAd-blog

71098145_489099241640232_7360388323916906496_n.jpg

Királylányosan

70638238_2536220266437972_7640302578231672832_n.jpg

A mindennapi rohanásban, a gyorsan tovatűnő napok múlásával néha kell egy kis változatosság. Mindenkinek kijár egy kis kényeztetés, luxus, hogy szépnek érezze magát. Egy kis fényűzés, amikor a lehető legtöbbet kihozzák az emberből.

Ez a TE IS SZÉP VAGY kampány harmadik napja, a harmadik tematika szerint érkezik a Nő hét arca fotósorozat következő állomása.

Minden nőnek kijár ez a bánásmód, hogy hercegnőnek érezze magát olykor. Minden anyának kell az önbizalomnövelő tuning! Erre a legalkalmasabb egy jó fotózás, a hozzá kellő jó fotós, csinos ruha, egy jól megválasztott smink, frizura, háttér...Kiszakít a szürkeségből, önbizalommal tölt el és egy kis merészséggel, feldob, jobb kedvre derít. Nem könnyű összelapátolni magunk és ténylegesen elmenni egy fényképezkedésre, de megéri. Tudom, hogy sokan legszívesebben kiradíroznák maguk a fotóalbumból is és inkább meszet esznek mint sem lekapja őket holmi fotós. Pedig ha valaki, akkor ő ki tudja hozni a fénykép alanyából a legjobbat, a legszebbet, amivel elégedett lesz. 

Bevallom, ez a fotósorozat tetszett a legjobban. Nem bírtam ki, hogy ne csempésszek bele egy kis kalocsait. Furcsa volt számomra a csinos ruha, a pózolás, a smink, a cipő, az ékszerek, díszek, de jól éreztem magam a fotózáson mégis. Igazi önbizalomnövelő bomba egy fotósorozat, amitől az ember szebbnek érzi magát. Utána napokig a fellegekben jártam, nem akartam elbújni a szobám és képletesen a csigaházam mélyére, zsákruhát húzni, hanem ellenkezőleg, nőnek éreztem magam,kivirultam.

Minden nőben ott van a hercegnő, csak ki kell hozni belőle. 

Te be mernél vállalni egy ilyen fotósorozatot? Hidd el TE IS SZÉP VAGY! 

66968948_2440456139347719_3649735793640996864_o_1.jpg

69858307_2536219699771362_1732693775479734272_n.jpg

70752752_2536219896438009_5230558606411169792_n.jpg

Fotó: Picikék fotó

Ruha: Adryprojekt

Dekoráció: LizArt decor

 

 

A nap csókja

Borítóleleplezés Könyvmolyképző Kiadó módra

A legtöbben leélik az életüket úgy, hogy mindig csak a másokhoz való viszonylataikban határozzák meg önmagukat. A szüleim lánya vagyok, a férjem felesége vagyok, a gyerekeim anyja vagyok, és így tovább. És közben valahol elvész a leglényegesebb kérdés, de ki vagyok én?”

Nem könnyű az életben megtalálni önmagunk, boldogulni, boldognak lenni. Sokan elveszítik maguk, a hitük, az életörömük, a létezés értelmét és észre sem veszik a nagy rohanásban, csak amikor már késő lesz. Bálint Erika második regényében e meglehetősen nehéz, ám izgalmas témához nyúlt. Már a fülszöveg is érdekfeszítő.

A fülszöveg így szól...

Meddig tűröd, hogy nem szeretnek? Léna ötvenéves orvosfeleség, akinek hazugságok tartják egyben kiüresedett házasságát, mégis megpróbálja apró örömökbe merülve túlélni a hétköznapokat. Egy este megpillant a Facebookon egy képet a férjéről és egy idegen nőről, és rádöbben, itt az ideje, hogy szembenézzen önmagával, és a múltbéli démonaival. Képes vajon a szeretetre? És érdemes arra, hogy őt szeressék? Lénának meg kell ismernie, és kell fogadnia önmagát testestől, lelkestől. Önkeresése során segíti nagyszájú, mindig vidám barátnője és szókimondó, kemény nővére, de nehezíti az útját az apja ridegsége, és az, hogy hiába akart jó szülő lenni, egyre távolodik saját lányától. Felbukkan egy új férfi is az életében, de vajon Léna képes nyitni felé? Meg tudja ismerni az ölelés erejét és meg tudja tanulni, hogyan fejezze ki az érzelmeit? Képes lesz kilépni eddigi életéből. Mit nyer és mit veszít, ha megtalálja önmagát? 

Egy nő útja önmagához, nem csak nőknek.

A legfájdalmasabb felismerések egyike, amikor rájössz, nem egy másik ember áldozata vagy, hanem a saját magadé.

70188460_3207351205972538_933325255601029120_n.jpg

Az írónőről tudni lehet, hogy...

Bálint Erika Békéscsabán született, Gyöngyösön nőtt fel, a Debreceni Egyetemen szerzett diplomát. Volt középiskolai tanár, népművelő, könyvtáros és vállalkozó. Későn kezdett el írni, eddig elsősorban az Aranymosás Irodalmi Magazinban jelentek meg novellái. Elbeszélései középpontjában hétköznapi emberek állnak, férfiak és nők, akik önmagukat és saját helyüket keresik az emberi kapcsolatok bonyolult szövedékű hálójában. Mai történetek, mai hősökkel. A Könyvmolyképző Kiadónál 2018-ban megjelent Ad esélyt! című regénye.

https://www.facebook.com/erikabalint333/

Most, hogy kellően felcsigáztalak titeket, jöjjön a borító, amire vártatok.

70949174_3207329822641343_5248534994460082176_n.jpg

 

Mit szóltok?

Nekem roppant mód tetszik. Egyszerű, nem ezerszer megjátszott fotó, nincs túlzsúfolva a külső, szép színekkel apellál. Illik a könyv tartalmához, mondanivalójához, amit szeretne közvetíteni a történet. Nagyon őszies a borító és valahogy az idő múlását, az elmúlás érzetét kelti. Időtálló, amit 5 és 10 év múlva is érdekesnek fognak tartani. Nincs korhoz kötve. Ugyan úgy tetszhet egy 20, 40, 60 éves olvasónak is. A betűtípus, annak nagysága hangsúlyos, de nem lopja el a figyelmet magáról a borító képről. Én beleszerettem az egyszerűségébe. A témaválasztással szintén megvett magának a könyv. Az útkeresés, önazonosság megtalálása mindig érdekes olvasmány, szóval már írom is föl a képzeletbeli kívánságlistámra. Az írónő előző kötetével egyetemben, amiről sok jó értékelést olvastam, így ugyancsak szívesen olvasnám.

Megrendelni ezen a linken tudjátok a könyvet, ha kedvet kaptatok az elolvasásához: https://konyvmolykepzo.hu/products-page/arany-pottyos-konyvek/balint-erika-a-nap-csokja-8503 

„Csak mostanra jöttél rá, hogy másoknak is vannak rideg szülei, másokat is megcsalnak, becsapnak és elárulnak, és mindez nem egy különös teher, hanem csak az élet része, vélt vagy valós sérelem, amitől meg kell szabadulni.”

Bizony, te is szép vagy!

Háztartási teendők végzése közben is...

70408411_2534417526618246_5647069210333937664_n.jpg

Nem vagyok az a magamutogató, mindent és mindenkor fényképezőgéppel, telefonnal járkáló nőszemély, így nem igazán szoktam megörökíteni magam munka, háztartási teendők közben. Te szoktál ilyenkor fényképeszkedni? Ugye hogy nem ez jut eszedbe először?

Bizonyára mulatságos arcot vághatok, mikor a pár perce kiürült szennyeskosár a következő fordultamkor ismét tele van. Hogy érdemes lenne-e megörökíteni? Nem hiszem. Nem is teszem, mint ahogy főzés közben sem fotózkodom, csak kivételes esetekben, akkor is az elkészült ételt, nem magam. Nagytakarítás közben, nyakig porosan, pókhálósan, gumikesztyűvel is érdemes lenne egy-egy fotót készíteni, örökül hagyni a következő nők, anyák generációjának, hogy ilyen is van, ma így végezzük a háztartást. Ráadásul minden nap, több órában is. Néha megviselten, topisan, koszosan. Eszembe jut-e ilyenkor, hogy szép vagyok? Isten ments! Száztíz százalék, hogy nem. Gondolom neked sem ez a szó jut eszedbe első körben a takarításról.

Azt tudtad, hogy a házimunka mennyire sok időt vesz el az életünkből? Rengeteget. Láthatatlan munkának is nevezik, mert a köszönömön kívül nem kapunk érti fizetést, juttatásokat. A KSH-nak látványos grafikonja van, mivel mennyi időt töltünk átlagosan. Sajnos csak linkelni tudom, beilleszteni ide nem. Nézzétek meg, igen érdekes. Itt megtekinthető. Bizony a napi teendőnk nagy részét a házimunkának szenteljük. Persze nem sminkben, kiöltözve legtöbbször, bár ki tudja, lehet sokan úgy csinálják.

De tudod mit mondok? Akkor is szép vagy, ha épp porszívózol.

Szokták mondani, hogy a munka megszépít. Igazuk van. Főleg az elkészült munka után a lakást szépnek, tisztának látjuk, ami az arcunkra is kiül az a bizonyos megelégedettség, a jól végzett munka öröme és a fáradságé is. De hidd el, akkor is szép vagy!

Takarítás, bevásárlás, főzés, mosás, mosogatás, portörlés, porszívózás, felmosás és megannyi feladat, amit naponta elvégzünk. Nem mindig a legjobb formánkban, néha muszájból, máskor kedvtelésből vagy mert kell...Valakinek el kell végeznie. De ne érezd magad azáét rosszul, mert nem talpig sminkben teszed, nem vagy csinosan kiöltözve közben. Attól még TE IS SZÉP VAGY! HIDD EL! Akkor is, ha nem a top formád hozod, elnyűtt szabadidődben, porcicákkal hadakozva.

A képek illusztrációk csak.

Fotó: Picikék fotó

Póló: Emke szerkók

Nyaklánc: JuccWork

71096960_2534417736618225_5423103356090449920_n.jpg

70427091_2534417979951534_6097355402712711168_n.jpg

 

 

 

Te is szép vagy!

A nő hét arca-munkába menet, munkában

Korábban írtam már arról, hogy mennyire fontos és nehéz dolog elfogadni önmagunkat, önazonosnak maradni anyaként is. Sajnos legtöbbünk hadilábon áll a dologgal és az önbizalma inkább lefelé tendál, mint fölfelé. Én is így vagyok ezzel. Nehéz elfogadni magam olyannak, amilyen most vagyok, Nem ismerek magamra sokszor, amit a tükör mutat idegen. Persze teszek érte, hogy csinosabb legyek, fittebb és vékonyabb, egészségesebb, de nem oldja meg minden problémám a testmozgás, új ruha, fodrász. Vannak olyan dolgok, amiken nem tudok változtatni, örökre szólnak már. Ilyen a csíkos hasam, a megváltozott gondolkodásmódom...Anyaként tudok csak gondolkodni, így természetes, hogy a gyerekeim az elsők. Reggel nem a sminkelés jut eszembe vagy a legszebb ruhám kerüljön rám, hanem hogy a csemeték fel legyenek öltözve, reggelizzenek és mindenki eljusson a megfelelő közintézménybe. Már nem az a fontos, hogy én legyek a legszebb. Sokszor a napi rohanásba örül az ember lánya, ha jut ideje fogmosásra, kávéra és némi fésülködésre. Aztán, mikor több időm van, ténylegesen felöltözök, sminkelek és hasonló, akkor a gyerekem rögtön megkérdezi, hova készülök, mert szokatlan neki. De mindenki szeretné a bőrében jól érezni magát. Kell is. Az önbizalom fontos, elengedhetetlen, hogy úgy mondjam.

Sokszor mi anyák vagyunk azok, akik lemaradnak a családi fotóalbumból. Szabadkozunk, hogy ne nézzék a fejünk a képen, mert nem vagyunk formában, van rajtunk némi súlyfelesleg, kócosak vagyunk és karikás a szemünk a kevés alvástól és különben is, nincs időnk sminkre, manikűrre, testedzésre. 

Nem lehet elégszer elmondani, hogy TE IS SZÉP VAGY! Te és te is ott, anyuka. Szép vagy a gyerek utáni rohanásban is, kialvatlanul, fáradtan is, edzés közben izzadva is, almapürésen is, mindenhogy is! TE IS SZÉP VAGY, HIDD EL!

Egy átlagos anyuka vagyok három csemetével. Átlagos életem élem és ugyan azokkal a gondokkal, rohanással küzdök, mint te. Ugyan úgy zavar a külsőm, zavar, ha nem vagyok a toppon. Nem szeretem a rólam készült fényképeket, a tükörképem. De be szeretném bizonyítani neked, hogy TE IS SZÉP VAGY mindig, minden körülmény ellenére, mindenkor. Magamnak is szeretném bizonyítani, hogy érek valamit, nem szabad elbújnom a csigaházamban. Átlagos vagyok, nem modell. De mégis vannak értékeim. Talán én is szép vagyok átlagos nőként is valamikor.

Hidd el, a családodnak te vagy a legszebb, bárhogy is nézel ki. A gyermekeid szemében a legszebb anya vagy a világon! A párod, szerelmed, kapcsolatod, férjed szemében a legszebb nő, anya vagy! Mások is meglátják benned a szép nőt anyaként is, a mosolyodban, a csillogó szemedben, ahogy a gyermekedről beszélsz, az odaadásodban, kitartásodban...és még hosszasan sorolhatnám. Ne bújj el. Gyűjts egy kis önbizalmat, mert TE IS SZÉP VAGY, csak el kell hinned magadról! 

Nőként rengeteg arcunk van. Máshogy nézünk ki csinosan elkészülve, máshogy főzés, takarítás közben, a játszótérre készülve, a rövid szabadidőnket töltve, munkába menet, rohanva, felpakolva, fáradtan, betegen, kacajok közepette, gyermekünk ölelésében...Mindegyik arcunk szép valamilyen formában. Hidd el!

Hogy bebizonyítsam neked, segítségem is akadt Picikék fotó jóvoltából, aki igyekezett kihozni belőlem a legjobbat, a legszebbet minden formában. Rám is rám fért az önbizalomtuning, hogy elhiggyem magam is, akad bennem szépség. Nő is vagyok, nem csak anya. Sok vállalkozó nő szintén kelléket biztosított, hogy hihetőbb, valós képek készülhessenek hét formában. Ezúton is köszönöm mindegyiküknek!

 

Munka közben 

Legyen bármilyen munkád, egy irodában ülve, egy közintézményben, otthonról dolgozva, a gyerekekkel otthon, egy szakmát végezve, teljes bedobással végzed a 110%-ot nyújtva, abban biztos vagyok. Szép vagy munkavégzés közben is!

Ezennel megnyitom a TE IS SZÉP VAGY kampányt! Tedd ki a közösségi oldaladra a kedvenc képet magadról és használd a hastaget! #teisszépvagy

70458887_2532295650163767_1290187589940150272_n.jpg

70030215_2532297403496925_7348019342090436608_n.jpg

70075472_2532296706830328_6107396671178539008_n.jpg

70198440_2532326326827366_5327222506174545920_n.jpg

Fotó: Picikék fotó

Párna: Christal Design

Ruha: Bonprix

Dekoráció: Coccinella-Az élethű virágdoboz

Nyaklánc: JuccWork

 

Táskák az életemből

Mindent bele...

70665755_2528576073869058_3903728163682779136_n.jpg

Még jó múltkor az volt a feladat a Bloggerképző kihívásnál, hogy mutassuk meg a táskánk tartalmát. Akkor nem volt időm rá, de nem szerettem volna kihagyni, mert igen szórakoztató egy anyuka táskájának tartalma. 

Kezdjük a mindenféle kavicsokkal, száraz virággal, macika papírral, üreg italos üveggel, gyermek kincsekkel, papírfecnikkel, apróbb és nagyobb rajzokkal, kekszmorzsával, amit tartalmaz a táskám vagy térjünk a lényegre? Tudom illik elhallgatni, de bizony apró gyerekkezek mindig valami meglepővel árasztják el a táskám. Volt, hogy egy csomó gesztenyét találtam benne, de virágkötészeti szépségeket, csigaházat, botot is sűrűn lelek a táskámba. Kiborul az üdítő, cukorkapapír is bőven leledzik benne, mert inkább a táskámba gyömöszöljük, mint eldobnánk a szemetet. Szóval vigyázz, ha egy anya táskájába nyúlsz, bármit találhatsz ott. Egy anyuka táska olyan, mint egy feneketlen kút, vagy a bűvész kalapja, amiből bármit elő lehet húzni.

Alapvetően kétféle táskám van, egy a mindenhová cipelős, hátamon hordott "Anya táskám" és van egy nőcis, "munkába megyek, gyerek nélkül vagyok ma táskám". De egy nagyon klassz kis táskát is teszteltem egy hónapig a Creamombag jóvoltából, ami aztán tényleg mindent bele táska volt. Melyikről hallanátok szívesebben? Na jó, legyen mindhárom tartalma a mai téma.

70458270_2528635327196466_6663807300668489728_n.jpg

A nőcis, baglyos táskámban kevés cucc van. Egy szőlőzsír, rúzs, szemspirál, szemceruza, golyósdeó, egyszóval csupa női kellékek. Zsepi, egyéb női dolgok, egy parfüm és kész. Ide teszek mindig egy jegyzetfüzetet, tollat, könyvet általában és menetre kész, csak felkapom, indulhatok. Ezt a táskát azért ritkán használom. De csendesen vár a helyén az alkalmas időpontra. És hát azok a baglyok...Imádom, na. Egyenesen nekem készült a Táska Mániánál.

Táskarendező: Bright Me

70370048_2528654507194548_2735717219194372096_n.jpg

42292928_239323186743618_6749614420755742720_n.jpg

Az anyatáskám ennek az ellentetje, van benne minden jó. Egy olyan táskára esett a választásom, ami oldalt és háton is hordható, ráadásul van egy kis kapaszkodó fül is rajta, ha nincs több kezem a csemeték számára. Ez Moniro Mom Bagja. Hogy mi található benne? Pelenka, popsitörlő, váltó zokni babának, egy kis nasi, egy üveg víz, zsepi, wc papír, mesekönyv, kisautó, póniló és még a jó ég tudja milyen játék. Ez mellett könyv, toll, papír, füzet, ami még helyet kap benne. Könyv nélkül el sem indulok sehová. Sosem lehet tudni, mikor akad csendes félórám az orvosnál várva vagy bárhol, amit elüthetem az időt olvasással. Egy füzet, papír is mindig szükséges, hogy fejben tudjam tartani mikor, hová kell menni az egyik csemetével vagy a másikkal. Ami rendszerint kimarad és mindig keresem, az az esernyő. Valahogy mindig kikerül, vissza már nem. Azért szeretem ezt a táskát, mert üresen kis helyen is elfér, rengeteg dolog elfér benne, könnyen tisztítható mosógépben is és a kis kapaszkodó fül hatalmas találmány pluszban.

70581832_2528635270529805_541793524341800960_n.jpg

69699041_2528634940529838_312723333395251200_n.jpg

Megkedveltem a hátitáskákat. Ez miatt esett a választásom a Bonprix egyik táskájára is. A színe klassz, strapabíró és mosható. Az enyém a szürke. Közelebb áll hozzám, mint a rózsaszín változata. Sok dolog elfér benne, könnyen a hátamra kaphatom és szerintem kicsit komolyabb, nőcis talán. Itt találjátok. Szerintem a bőr rátétekkel roppant elegáns, különleges. Még ritkán használom, de ebbe inkább könyv és saját dolgaim kerülnek majd, ha valahova mennem kell. Ő kap hamarosan majd egy külön bejegyzést is. 

70603465_2528576010535731_538382740488192000_n.jpg

A Creamombag táskánál nagyszerűen prezentáltam, milyen a jó táska tartalom, ahol három csemete is van, mert ilyenkor mindenre fel kell készülni. Ide bizony mindent bepasszíroztam, ami fontos, kelhet vagy jó, ha nálad van. És a táska állta a sarat. Baba és gyerek váltó ruhák, kiskönyvek, játékok, nasi, itóka, krém, naptej...

70823781_2528635530529779_7267251069044916224_n.jpg

 

Hogy milyen a jó táska egy anyuka számára? Roppant egyszerűen tudok válaszolni. Nagy, mindent elnyelő, praktikusan benne mindent könnyen meglelhető, könnyen tisztítható és fél kézzel felvehető, cipelhető, nagy teherbírású.

Ti megtaláltátok már az álomtáskátok? Milyen érdekes vagy szokványos dolgok találhatók benne?

Jártatok már olyan cikis helyzetben, mint én, hogy egy fontos megbeszélésre érkezve a jegyzetfüzetem helyett véletlenül egy pelenkát kaptam elő?

ReAd-blog

#táska #taska #bag #álomtáska #anyatáska #szponrorálttartalom #moniro #bonprix #creamombag #brightme #taskamania

 

Aznap éjjel, amikor mindent elveszítettem

Chevy Stevens: Aznap ​éjjel

covers_501265.jpg

El tudod képzelni, hogy felébredve mindent és mindenkit elveszítettél? Aki fontos volt számodra, az örökre tovatűnik az álmaiddal együtt!

Mit tennél? Túlélnél? Bosszút esküdnél? Kitartanál? Összeroppannál? Hagynál mindent és mindenkit örökre?  

A borító és a fülszöveg rögtön megfogott. Vágytam már egy izgalmas könyvre, ami leköt, izgalomban tart, még ha nem is túl mély. A napi fáradság levezetésére pont jó olvasmány volt. Kizökkentett a gondolataimból, bánatból, idegtépésből, gondokból, a saját történéseimből és kaptam mélységet is ráadásnak, amit nem is vártam. Korosztályt tekintve a tini, ifjúsági korcsoport az alany, ami nem okoz zavart nálam. Az ő problémáik, útkeresésük mindig érdekes, izgalmas. Nagy bátran vetettem bele magam a könyvbe, semmit sem várva egy kis borzongáson kívül. Mélysége volt, de a borzongás nem érkezett túl intenzíven. Teljesen mást kaptam a könyvtől, mint amit vártam. De nem zavart. Élveztem az olvasását. Pár dologban azért változtattam volna az írónő helyében, hogy még élvezhetőbb legyen, a fanyalgók se, szólhassanak egy szót sem.

Minden egy laza, átlagos, szerelmes éjszakának indult. Toni a főhősünk élte a kamaszok mindennapjait a felnőtt létbe vágyva. Megkapta, csak nem úgy, ahogy szerette volna. Normális szülei vannak, egy húga, szerelme. Nincs különösebben nagy gondja, talán csak a tini iskolás problémák, hatalmai harcok, villongások. Aztán felébred és minden álma tovaszáll. Olyan dologgal vádolják, amit nem követett el. Nagyon súlyos, szívet összetörő vétséggel, egy gyilkossággal, húga megölésével gyanúsítják. Tudja, hogy nem ő volt és az a személy sem lehetett, aki a szívéhez a legközelebb állt, a szerelme, Na de akkor ki tette és miért? Összeesküszik minden ellene. Talán áldozat ő maga is, a véletleneké vagy mégsem? Valaki direkt rá akarta terelni a saját bűnét?

Lassan indul be a történetvezetés, ám mégis fenntartja az olvasó figyelmét. Jól előkészíti a terepet az író. Sejtjük, hogy a túl szép, egyszerű életképekből valami nagyon, de nagyon rossz fog történni. Végig érezhető ez a valami. Balsejtelem, megérzés? Mindkettőnek betudható. Kriminek mégsem mondanám túl erősnek a kötet, mert előre sejthető, borítékolható mi lesz a végkifejlet, ki a tettes, hogyan történtek a dolgok, miért. Ám ez nem von le semmit a könyv élvezhetőségéből. Izgalmas, lendületes történet, mely lebilincseli a figyelmed végig. Lélektani könyvnek nagyszerű, abban erősebb talán. Elég mélyre utazunk a fájdalom, a sötétség bugyraiba. Elképesztő, hogy egy iskolai zaklatás, hecc mivé fajulhat. Sajnos egyre jobban előtérbe kerül ez a dolog. A mi korunkban is volt, de talán nem ennyire és ilyen mértékben. Ez megért volna egy bővebb kifejtést, nem csak felületest. Érdekelt volna a MIÉRT!? Vajon mit él át az, akit bántanak? És mit gondol az, aki elkezdi, és nap, mint nap bántja az embertársát? Mire jó? Miért? Nem hiszem hogy valaha megérteném, elfogadnám, de érdekelne a lélektana, a gondolatai. 

Bizony beleképzeltem magam a főhős és szülei szerepébe is olvasás közben. Mit tennék, hogyan reagálnék, ha velem történnek ezek a dolgok? Ha én lennék a szülő, hogyan viselkednék? Vagy ha a megvádolt lány lennék, aki semmit sem tett, mégis szétcsúszik az élete, tenni pedig semmit sem tud ellene? Nem egyszerű dolog. Főleg szülőként megélni, hogy az egyik lányod meghal és a másikat vádolják a tettel. Ennél borzalmasabb dolgot elképzelni sem tudok. 

 A mellékszereplők nem túl kidolgozottak, amit nagyon sajnáltam. Rövid kis részekre felsejlenek, de keveset adnak hozzá a történethez. Szívesen olvastam volna a szülők gondolatait bővebben vagy éppen a gyilkosét, az összeesküvőkét, a zaklatókét.A szülők kivételesen nem rosszak, bántalmazók, elhanyagolók, de azért éreztem a könyvben egyfajta élt még mindig feléjük. Annyira tipikus, hogy a tini drámákban a szülő mindig csak rossz lehet. Itt is egy tollvonással eltüntetik a hősnő életéből őket a végkifejletig.

alone-2666433_640.jpg

Toni egy átlagos, jólelkű lány. Nem érdemli meg azt, amit kap az élettől. Na de hol igazságos az? Gyönyörű élete lehetne, amihez minden adott. Könnyű azonosulni vele, mert olyannyira átlagos. Együttérzést is könnyedén csikar ki belőlünk. Szerethető karakter. A szelíd, mindent elfogadó, kedves, jövőjébe tekintő lányból mindennel megbirkózó, kemény nővé válik a történések hatására. Nagy karakterfejlődés jellemzi. Az írónő sokszor beenged Toni gondolataiba, érzéseibe. Talán ez a legjobb, legerősebb motívum a könyvben. Átérezhetjük mit érez, hogyan változik az út során. Talán a korábbi, fiatal énje kedvelhetőbb, míg a végkifejlet embere vitathatóbb. Na de csak így élheti túl azt, ami vár rá. Érthető. Szerintem egyikünk sem cselekedne másként.

Talán a történetvezetésnél jó lett volna mélyebben belemenni az iskolai zaklatásba is. Úgy érzem mindent bele akart tenni a kalapba az író, ami manapság divatos, érdekes és vonzhatja az olvasókat. Románc, ifjúsági útkeresés, iskolai zaklatás, gyilkosság, nyomozás, börtön, erőszak, durvaság, elveszett évek, szülő-gyermek kapcsolat...Ettől kicsit klisésnek tűnik a történet. Túl sok. Érdemes lett volna a kevesebb néha több elvet vallani. Elég lett volna két-három témát belevenni és mélyebben tárgyalni inkább. 

Na de senkit el ne tántorítsanak a szavaim, nem volt rossz könyv. Sőt! Nagyon izgalmas volt.

És hogy kinek ajánlom? Akit érdekel a lélektan, a mai ifjúság gondolkodása és látásmód, a romantika. 

Eredeti mű: Chevy Stevens: That Night

Fülszöveg:

Azt mondták, hogy a lány gyilkos.
Azt mondták, hogy megölte a húgát.
De hazudtak.
Toni Murphy a kamaszok tipikus életét élte: a fiúját imádta, a húgát nem értette, a szüleivel feszült volt a kapcsolata, néhány évfolyamtársa pedig elszántan meg akarta keseríteni az életét. Nem volt könnyű a sorsa, de még álmában sem gondolta, hogy ennél rosszabb is lehet. A borzalmak egy nyári éjjelen kezdődtek, amikor a húgát brutálisan meggyilkolták.
Tonit és a fiúját, Ryant emberölésért elítélték és börtönbe zárták.
A most harmincnégy éves Tonit feltételesen szabadon engedték, így visszatérhetett a szülővárosába. Küzd, hogy alkalmazkodjon az új, kinti világhoz. A börtön megváltoztatta, keménnyé tette. Toni minden tőle telhetőt megtesz, hogy a szabadlábra bocsátás feltételeit ne szegje meg, hogy ne kelljen visszamennie. Így semmilyen kapcsolat nem jöhet szóba sem Ryannel, sem más feltételesen szabadlábon levőkkel, és a baj minden formájától tartózkodnia kell. Nem könnyű mindezt teljesítenie, amikor senki se támogatja: sem Ryan, akinek meggyőződése, hogy megleli az igazságot; sem az anyja, aki kételkedik az ártatlanságában. Ráadásul ott van az a csapat nő, aki már a középsuliban pokollá tette az életét, és minden képzeletet felülmúló titkokat rejtegethet. Nem számít, hogy Toni mennyire elszántan próbálkozik, lehetetlen a régi életével nem törődni, amikor újat szeretne kezdeni. Mindent kockára kell tennie, hogy megtudja, valójában mi történt azon az éjjelen, hogy igazán továbbléphessen. De talán maga az igazság a legijesztőbb.
Chevy Stevens nagy sikert aratott Végzetes örökség és Soha nem engedlek el című regényei után egy újabb vérfagyasztó pszichológiai thrillerrel érkezik. Könyveivel nemzetközi sikereket ért el, és gyorsan meghódította a hazai borzongani vágyó olvasóközönséget is.

Idézet: 

Nem a halál a nehéz, hanem az élet.

 Álomgyár kiadó

446 oldal 

ISBN: 9786155763625 
Fordította: Schwartz Marianna
recenzió
ReAd-blog

Anyaság és karrier? Vendégpost érkezik.

61764469_103301450933138_7195287706589462528_n.jpg

Ma egy kicsit rendhagyó interjúval érkezem. Z Kocsis Blanka, kreatív szövegíró mesél magáról, a munkájáról és az anyaság nehézségeiről, ezúttal vezetett kérdések nélkül. Imádom ahogy ír, így hagytam kibontakozni. Fogadjátok sok szeretettel. 

Sokfélék vagyunk. Megannyi úton járunk. Van, aki kezdettől fogva a sajátján. Ők azok a szerencsések, akik vagy kapták, vagy korán felismerték és megharcoltak érte. Akad, aki vargabetűket ír. Előfordul, hogy akár többet is. Nekem például egész regényem van önmagába visszaforduló hurkokból, első látásra szerencsétlen kitérőknek tűnő kanyarokból és láthatatlan célvonalakból. De jó így.

Igaz, erre csak sokára ébredtem rá.
Tinikoromban úgy képzeltem, harminc éves koromig nagykanállal falom majd az életet. Kettővel, ha lehet. Harmincöt körül elkezdem majd keresni az igazit… és néhány Szex és New York-ba illő fordulat után meg is találom. Szenvedélyes szerelem, vad szex, fodrok és rózsák, aztán már potyognak is a bájos, angyalképű pulyák. Végül nem így lett. Korán megismertem a későbbi férjemet, fiatalon mentem férjhez. Utána még sokáig kerestem, hogy miben is vagyok jó igazán. Beneveztem a helyi rádió tehetségkutató versenyébe. Megnyertem. Nagyon boldog voltam, készültem, hogy végre meg is éljem a gyerekkori álmomat. Természetesen még azon a héten pozitívat teszteltem. Ötévnyi várakozás, próbálkozás, kudarc és sok-sok elsiratott hónap után ott a pocakban a mi csodálatos kisfiunk. Szerettük volna megoldani a reggeli műsort és a babát egyszerre, de néha az élet maga rendezi az előadást: a rádió azonnal visszavonta az együttműködési szándékát.

mic-1132528_640.jpg

Öt és fél évet töltöttem otthon, főállású anyaként. Három és fél év alatt három gyermeket szültem. És mindvégig küzdöttem. Imádtam őket, szerettem velük lenni, de állandó volt a nyomás. Elég jó anyjuk vagyok-e? Jól kezelem-e az egyes nevelési helyzeteket? Melyik a megfelelő supinált cipő, mi a megoldás az ekcémára, kellenek-e a babakülönórák, melyik a legjobb ár-érték arányú babakaja, mit főzzek, hova vigyem fejlesztésre, miért nem tudok a nap végén mosolyogni, miért kiabálok, hát megnyomorítom szegényeket…?! Folyamatos, soha nem szűnő és felemésztő stressz, napi huszonnégy órában. Sokszor egyedül, mert nyilván valakinek dolgoznia is kell. Egy idő után úgy éreztem, már nem meg-, csak túlélek, nap, nap után. Tudtam, hogy a gyerekeknek szükségük lenne az anyukájukra a legjobb minőségben, a legteljesebb jelenlétben. De egyszerűen képtelen voltam egymilliomodszorra is elénekelni a Boci, boci tarkát. Ettől pedig még inkább mardosott az önvád.

A legkisebb még meg sem született, amikor már mondogattam a férjemnek, hogy amint betölti a kettőt, elkezdek munkát keresni. Ahogy telt-múlt az idő, egyre inkább rá akartam jönni, mihez értek igazán. Mi az, amiben jó vagyok? Amit szívesen is csinálok? Újra meg újra arra jutottam, hogy vicces vagyok, nagydumás... Gyakran mondtam a barátaimnak, hogy nekem tulajdonképpen semmihez sincsen tehetségem. Csak ahhoz értek, hogy összehozzak embereket és dumáljak. Nincsen másom, csak a szavaim.
Akkor még nem tudtam róla, hogy ez nem ’csak’. Fel sem merült bennem, hogy ezzel pénzt is lehet keresni. Valamiért azt képzeltem, hogy mindenki tudja azt, amit én. Azt hittem, megfogalmazni, amit gondolunk… egyáltalán gondolni valamit, könnyű. Hogy nem így van, és főleg azt, hogy erre ráébredtem, egy nagyon kedves és inspiráló vállalkozóanyukának, Bartos- Debity Ritának, a Cute Baby tulajdonosának köszönhetem. Ő volt az első, aki felismerte a bennem rejlő tehetséget és teret adott neki. Ő adta az első megbízásomat, amit rövid időn belül több másik is követett.  Élveztem, hogy újra dolgozhatok, hogy értékelik, amit tudok. Boldog voltam, hogy találtam – találtak nekem- keretet, amit kitölthetek.

bulletin-board-3233641_640.jpg

Ebbe a kiteljesedésbe robbant bele a mindent felborító, szétrobbantó és a családom egészét feje tetejére állító lehetőség. Egy nagyon kedves ismerősöm hívott (f)el egy állásinterjúra. Egy rádió reggeli műsorának társműsorvezetői széke volt a tét. Egyszerűen nem tudtam nemet mondani. Tudtam, hogy a kislányom még csak egy éves. Tudtam, hogy komoly nehézséget jelent majd a reggeli logisztika. Fogalmam sem volt, hogyan oldjuk meg az óvodai szüneteket, vagy ki lesz velük, ha betegek lesznek. De úgy éreztem, ezt az ajtót most ki kell nyitnom. Ezt a lehetőséget nem engedhetem el. Meg kell tudnom, hogy képes vagyok-e rá. Elég jó vagyok-e ahhoz, hogy rádiózhassak.
A férjem nem örült. Akarva-akaratlanul is a sok-sok felmerülő problémát látta meg elsőként. Az édesanyám óva intett, hogy ekkora nyomást helyezzek a családra. Senki sem osztozott az izgatottságomban. De szerencsére elfogadták, hogy úgy érzem, meg kell próbálnom. Amikor terhes lettem a legnagyobbal, nem volt kérdés számomra, hogy a zavartalan terhességért, ha kell, elengedem a mikrofont még azelőtt, hogy valaha is hozzáértem volna. De most… Tudtam, hogy meg KELL próbálnom. Ha nem sikerül, nem baj. Ha sikerül, majd lesz valami.  Éveken át annyira próbáltam minden jól csinálni- és közben mindig azt éreztem, lehetne többet, jobban, okosabban, szebben-, hogy azt gondoltam, akkor jöjjön egy kis most vagy soha!

És sikerült. Megkaptam az állást. Rengeteg nehézséggel járt az indulás. Az utolsó pillanatban lett a legkisebbnek férőhely. Az utolsó utáni pillanatban elsimult minden. Az első reggelen, amikor otthagytam a gondosan kikészített ruhákat, az előkészített reggelit és az alvó családomat, azt hittem, megszakad a szívem. Hát milyen anya az ilyen? Az egyéves bölcsibe szokik, ráadásul az apukájával! Hát ki fogja megölelni ezeket a gyerekeket, ha szomorúak? Minek az ilyennek gyerek…?  A másik oldalam pedig repesett az örömtől, még ha rettegtem is.

Lassan kilenc hónapja dolgozom. Átmentük sok betegségen, voltak mélypontok és hegymagas örömök. Vannak sikereink családként és értem el vágyott csúcsokat magam is.  A gyerekek ovisok, bölcsisek, az élet zajlik velünk. Sűrűn és áradón. Megszakad a szívem, ha betegen kell otthon hagynom őket néhány órára- pedig az apjukkal, vagy a régóta ismert pótnagyival vannak. Fájnak a kihagyott ovis délelőttök. Hiányzik, hogy régebben minden szülinapra magam sütöttem a tortát, hogy volt időszakos dekoráció a lakásban és mindig háromfogásos volt a hétvégi ebéd. Bűntudatom van, ha valamire nem emlékszem, ha valamit elfelejtek, vagy ha este már nem vagyok türelmes. Úgy érzem, sok dologról lemaradok, és ennek a munkám az oka.
Közben pedig a szakmai sikerek, a rádiózás, a szövegíró vállalkozásom- meg a kiváló pszichológusom, akinek ezúton is mindent köszönök- hozzásegítettek ahhoz, hogy újra embernek érezzem magam. Teljesértékű nőnek. Anyának, aki bár nincs ott mindig, sokszor gyarló, de mégis valaki és valamilyen.

Fogalmam sincs, hogy tud-e bármelyik dolgozó anya úgy élni, hogy közben nem gondolkozik azon, vajon boldog gyerekei vannak-e. Irigylem azokat a csajokat- és azok gyerekeit meg főleg-, akik ki tudnak teljesedni az anyaságban, a háziasszonyi szerepben. Csodálatos dolog lehet a friss bukta uzsonnára, az olyan anya, aki mindig ott van. Aki minden rendezvényen részt vesz, akinél hetente többször is van meleg vacsora.  Akinél sosem ragad a padló, és akinek mindig, de tényleg mindig van ideje és energiája még egy mesére. Varázsvilág lehet ez egy gyereknek! Sosem fogom megtudni, hogy lehet-e önvád nélkül élni. De azt tudom, hogy muszáj.

Szerintem sokunkat foglalkoztat, érint Blanka problémája. Nehéz az anyaság, főként úgy, hogy másra is koncentrálnánk, de a gyerekekre is. Megvalósítani KELL önmagunk, de a hátországot, a biztonságot is mi biztosítjuk. Én is ebben a cipőben járok. Keresem az arany középutat még. De sosem szabad elítélni, megszólni egyik felet sem. Az is teljes értékű anya, aki a kicsik mellé vállalkozását viszi, visszatér a munka világába, mint ahogy az is jó anya, nő, aki csak a piciknek szeretne élni! 

Köszönöm Blanka a nagyszerű vendégpostot. Arra biztatlak titeket, látogassatok el bátran szövegíró oldalára is Blankának, mert érdemes! 

ReAd-blog

success-2697951_640.jpg

Szeptember a barátság hónapja, mely fontos a SweetYou számára is

Sharing is caring – mert a legjobbakkal megosztod a jó dolgokat

69495163_2840333455994269_3071072062417141760_n.jpg

Barátok nélkül lehet élni, csak nem érdemes. Bizony sokszor kikötők az élet zavaros vizein, segítő társak bánatban és örömben egyaránt. Elveszítjük őket vagy örökre szólnak. 

Szeptember a női barátságok nemzetközi hónapja. Tudtad? Neked van barátnőd, aki mindig melletted áll?

Nagy becsben tartja a hónap témáját, így a hónapban barátnőket ajándékoz meg a SweetYou natúr kozmetikum márka. A két tulajdonost kérdeztem ma.

- Miért fontos számotokra a barátság, ami köré épül a szeptember hónap tematikája?

- S.Y: Ez az alkalom nagyon közel áll hozzánk, mivel a SweetYou is egy gyerekkori barátságból indult. Sok-sok emlék köt össze minket, és olykor ezek (is) ihletik ötleteinket. Úgy gondoltuk, nem hagyhatjuk meglepetés nélkül ezt a hónapot, és próbálunk túllépni a hagyományos árakciókon. A célközönségünk szerencsére nagyon nyitott, sőt, kifejezetten igényli a kicsit érdekesebb, illetve számukra fontos értékeket is érintő témákat. A barátság, a barátok megajándékozása pedig kifejezetten egy ilyen kellemes, igazán szerethető téma.

- Mesélnél arról, hogy mikor szövődött közöttetek barátság? Ebből született a SweetYou is?

- S.Y: Adrival több mint 20 év köt össze minket, óvodás korunk óta ismerjük egymást. A gimnáziumig viszont külön csoportban, majd osztályban voltunk, így csak a szünetekben találkoztunk. Igazán szorossá a gimnáziumi évek során vált a barátságunk, amikor padtársak lettünk. Onnan kezdve nagyjából mindent, tényleg mindent együtt csináltunk. A továbbtanulás során kicsit elsodort minket egymástól az élet, de a hagyományos karácsonyi találkozóinkon mindig ott tudtuk folytatni a beszélgetéseinket, ahol legutóbb abbahagytuk. Egy ilyen találkozón pecsételődött meg a SweetYou születése is.

- Milyen ötlettel álltatok elő a barátságok megünneplésére?

- S.Y: Egy olyan dolgot emeltünk a hónap középpontjába, ami a valóságban ténylegesen megtörténik. Több visszajelzést kaptunk már, hogy egy-egy vásárlónk annyira megszerette a dezodorunkat, hogy már nem csak magának vásárolt, hanem a barátnőjének is ajándékozott egyet. Ezzel kicsit bevezette a natúr dezodorok fontosságának és használatának világába. Ez a váltás nem mindenkinek könnyű, mert sokszor ott a félelem, hogy nem fog működni a natúr dezodor, vagy akár szereztek is már rossz tapasztalatot. Egy barátnő tanácsát, javaslatát viszont könnyebb elfogadni ilyen kényesebb témákban is, és mi ebben szerettünk volna segíteni. Így nem is volt kérdés, hogy a krémdezodorunk lesz a hónap sztárja, mely a testápoló gél mellett valóban a legkeresettebb termékünk. Ennek azért is örülünk, mert kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy ezen a területen merjenek váltani a hölgyek. Sőt, ha csak egyetlen kozmetikumukat cserélik le natúrra, mindenképpen a dezodort javasolnánk, sajnos ezt már tapasztalat alapján mondhatjuk.

Szeptemberben tehát minden rendelés mellé, melyben legalább egy SweetYou dezodor található, egy ugyanolyan 25 ml-es dezodort adunk ajándékba. Ez, a szokásos matrica helyett, egy barátnős üzenettel kerül a csomagba, melyet a weboldalunkon lehet kiválasztani. Úgy gondoljuk, így sokkal különlegesebb és stílusosabb az ajándék. Egy olyan kis figyelmesség került bele, ami sokkal többet ad szerintünk, mintha azt írtuk volna, egy dezodor rendelése esetén most +33% ingyen.

 - Hogyan juthatnak hozzá ehhez a különleges csomaghoz a megrendelők?

- S.Y: A folyamat nagyon egyszerű: a rendelés véglegesítése során a megjegyzés rovatba kell írni a választott matrica számát. Ha valaki többféle dezodort is rendel, akkor ki kell választania, melyik illatból kéri a neki, pontosabban a barátnőnek járó ajándékot. Ezek semmiképp ne maradjanak el, különben nem tudjuk elküldeni! A pici deó egy kis tüll tasakba kerül, így átadásra készen érkezik a csomagban.

20190903_011554_0000.png

 - Honnan erednek a matrica feliratok? Bemutatnád a négy "elkövetőt"?

- S.Y: A sharing is caring matricák feliratait 4 fantasztikus nő ajándékozta nekünk. Fontos volt, hogy olyan hölgyeket vonjunk be, akik számunkra is követendő értékeket közvetítenek, és az első kipróbálás óta is használják a dezodorunkat. Nagyon izgalmas volt látni a lelkesedésüket, és hogy milyen sokat rejtettek a személyiségükből, élethelyzetükből a kis feliratukba.

lrm_export_64121245434644_20190817_214302537.jpeg

Pálma például, aki Olaszországban tolmácsként dolgozik, szemtelenül sok nyelven beszél (nagyon szeretjük ám), hihetetlenül pozitív, nyitott személyiség, és a vitadolcissima.com utazó blog írója, a távolságon is felülemelkedő barátságot emelte ki. Ezt nagyon át tudjuk érezni, hiszen ma már minket is több mint 1000 km választ el egymástól.

"Az igazi barátságon a távolság sem változtat."

received_508900119842389.jpeg

Zsolya, aki egy igazi polihisztor, jogász-turnaround menedzser-szövegíró-tanácsadó-utazó blogger, mindent is megtanuló csoda, és akinek köszönhetően már Costa Ricában is megismerhették a SweetYou-t, kiemelte, mennyire sokat jelentett neki a legjobb barátnők támogatása. Többek között nekik köszönheti, hogy ennyi mindent meg tudott valósítani az álmaiból, mert mellette voltak, jóban-rosszban.

"A mi barátságunk az igazi jóban-rosszban."

bitay_andi.JPG

Bitay Andi, aki tudatos fogyasztásra ösztönöz, és minimal living tippekkel segíti az instagram követőit, pillanatok alatt az ujja köré csavar csodálatos személyiségével és természetességével. Az ő felirata egy mélyebb gondolattal gazdagította a palettát, és egyetlen mondatba sűrítette a barátság egyik alappillérét. Mert egy igaz barátnőnek mindent el lehet mondani.

"Nekem mindig elmesélheted."

fotor_156766565233076.jpg

Végül, de nem utolsó sorban, Pávó Réka fotós (nem mellesleg egy nemzetközi fotópályázat nyertese) is nagy örömmel fogadta az ötletünket. Réka hihetetlen optimizmussal küzdötte le a leukémiát, melyet blogján keresztül mi is követhettünk, vele sírtunk, majd örültünk. Egy igazi power woman, aki rengeteget tesz sorstársaiért. Nem ez az első közös „merényletünk”, imádjuk a csajt. Egy igazán Rékás feliratot kaptunk tőle, és mi is pontosan tudjuk, hogy az igaz-barátnős nevetések megizzasztanak.

"Mert az igaz-barátnős nevetések mindig megizzasztanak."

69808021_394360694603557_7426259502896250880_n.jpg

 -Melyek a legkeresettebb deóitok? Miben térnek el a hasonló natúr deóktól?

- S.Y: A legkedveltebb dezodorunk a friss, citrusos illatú SweetYou Essentials #5-ös krémdeó, melybe manuka olajat is csempésztünk. Ez egy rendkívül hatékony baktériumölő természetes csoda, nagyon fontos feladata van a dezodorunkban, ugyanis a kellemetlen szagokért felelős baktériumok ellen lép fel. 

Egyre keresettebb a deóink kicsit krémesebb, vegán változata, amelyben a méhviasz helyett napraforgóviaszt használunk. Érdekessége még a SweetYou dezodoroknak, hogy a szokásos keményítő helyett nyílgyökérport használunk. Ez az összetevő onnan kapta a nevét, hogy régen ezzel gyógyították a nyíl okozta sérüléseket, így a keményítésen túlmutató szerepe van. Rengeteget dolgoztunk még a megfelelő arányokon, és a lágy textúra kidolgozásán. Hónapokig az elkészítési eljárást tökéletesítettük, hogy ne csak hatékony, de kellemes is legyen a dezodorunk használata. Nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk, és igyekszünk tanácsokat adni azoknak is, akiknél esetleg elsőre nem működne a dezodor. A natúr deókra ugyanis át kell állni, és ez egyénenként eltérő folyamat lehet.

 -Mennyi ideig elég egy tégely deó? Továbbá az is érdekelne, meddig elérhető ez a limitált kiadás?

- S.Y: A megvásárolható 70 ml-es méret az általunk javasolt használattal általában 3 hónapig kitart. A 25 ml-es ajándék dezodor a barátnőnek így nagyjából 1 hónapra elegendő mennyiség. "

Szeptember végéig él az ajánlatunk, továbbá a feliratok a készlet erejéig elérhetők. Gyorsan fogynak, ne hagyjátok ki!

Azt hiszem, személy szerint én nagyon tudnám értékelni, ha ilyen dologgal kedveskedne a barátnőm nekem. Egy illatos, csábító tégely, csak nekem, aranyos üzenettel megspékelve. Kihagyhatatlan. Mit gondoltok?

ReAd-blog

Kicsit sok(kos) iskolakezdés

school-4398499_640.jpg

Szeptember az a hónap, amikor a szülő is kicsit iskolás lehet, érezheti az újrakezdés, kezdés izgalmát és átérezheti a korán kelés, a bepakolás izgalmait némi borongós hangulattal, vénasszonyok nyarával, színes levelekkel megspékelve. Legalább annyira, ha nem nagyobb izgalommal várja az ember, hogy a csemetéjét elkísérhesse az évnyitóra, az első napra, közösen beszerezzék kevéssé stresszes módon az iskolakezdéshez szükséges dolgokat, bepakoljanak és elinduljanak a suliba. Vagy nem. Jó volt a nyár és bár első blikkre hosszúnak tűnt a 11 hét, mégis egy szempillantás alatt eltelt. Húztam volna még. Jó volt, hogy nem kellett korán kelni, időre rohanni sehova, nem voltak kötelezettségek, rohanás, elkésés és társai. De vége a szép életnek, újra iskola/óvoda/bölcsöde. Ilyen ez. Kettős érzés kerített hatalmába. Örülök is, hogy több időm lesz a háztartásra, magamra, munkára, meg nem is. Már most hiányzik a nyüzsi, a jövés-menés, a közös, egész napos programok, a reggeli ágyban lustálkodás.

Tavaly ilyenkor az elsőt kezdte a lányom, Most pedig már másodikos. Könnybe lábadt szemmel konstatáltam a legkisebbek érkezését az évnyitón, jöttek a már nem nagycsoportos picurkák. De picik. Rögtön észbe kaptam riadtan, jövőre középsőkém következik. Te jó ég! Hova szalad az idő? Nálunk is így volt? Akkor valahogy nem tűnt föl az évek gyors múlása, inkább még gyorsítottunk volna a tempón. Most meg? Tekerném az idő kerekét visszafelé. -Nézzétek el, hogy szentimentális vagyok, közeledik a szülinapom, ilyenkor mindig ilyen vagyok.-

Az első nap majdnem eseménytelenül telt. Új osztályt kaptak, új osztálytársak, kispajtások is érkeztek. És persze  egy csomó könyv. Gyermekkoromban imádtam. Már nyár elején vagy jóval szeptember előtt megkaptuk a könyveket. Élvezettel lapozgattam át, olvastam bele mindbe. Sokszor kiolvastam előre a történelem és irodalom tankönyveket. Anyuval közösen csomagoltuk be őket nagy élvezettel újságba vagy egyszínű csomagolópapírba, gondosan címkézve. Izgalmas volt mások színes, egyedi könyvborítóit nézegetni. Mindig tudtuk, melyik kié. Ehhez képest most, felnőtt fejjel kevésbé élvezetes, inkább bohózatra hasonlít a csomagolás. Rengeteg könyv, füzet ömlesztve. Átlátszó kell, műanyag, kevésbé környezetkímélő, öntapadós. Beleizzadtam, mire minimum a fele óvó-védő tasakot kapott. Elvileg jó a kézügyességem, rajzolni is tudok, vágni is, de ez? Alig mondható el kettő könyvről, hogy szépen néz ki, nem buborékos, nincs felkunkorodva sehol, nem csálé vagy ferde a ragasztás. Ezek az átlátszó förmedvények kiborítottak, mi tagadás. Estére a nem kis szívdobogásom edzéssel levezetve még azon agyaltam, kibontok egy üveg bort is, hátha. De túléltem és a bor is maradt a hűtőben. Még mindig nem kapott minden könyv, füzet borítót, na de majd ma. Majd csak nem kapok agybajt és minden be lesz csomagolva. A ceruzák is kihegyezve, a technika, tesi és tisztasági csomag is elkészült, bejutott talán úgy, ahogy kérték. Vajon mi maradhatott el, ki? Még mindig ezen agyalok, pedig már majd két órája elment mindenki itthonról.

colored-pencils-168391_640.jpg

Reményeim szerint minden csemete felöltözött az időjárásnak megfelelően, evett is, a nehéz kelés után. Ez pipa.

Minden gyerek a megfelelő intézménybe került. Pipa.

Talán nem maradt itthon semmi sem. Ja, de. Egy alvós cucc a kicsinek és egy matek könyv. Szuper. Remélem más nem. Ebbe bizony bele kell szokni ismét a nagy szabadság után nekem is. Ha feketét kap a lányka, akkor bizony az én érdemem lesz.

Mi marad el vagy ki még vajon?

Ez a reggeli korán kelés is...Bagoly típus vagyok. Szeretek sokáig aludni és sokáig fent maradni. A reggel nem az én terepem sajna. Ezen nem segít a három csemete sem a rengeteg cuccával. A feledékenységem és az idő hiánya végképp nem. Bármilyen korán kelünk, az már későn van. Ez van.

Csak én vagyok így vele? Úgy érzem valami mindig elmarad, nem lesz olyan, mint szerettem volna. Elkésünk, rohanunk. Elfelejtettem kivágni a kártyákat, otthon maradt a tolltartó, nem zöld pólóba ment a csemete, mint kellett volna, már megint nem egészséges reggelit csomagoltam, hanem pár kekszet tízóraira, az a füzet címke is ferdén került fel...Mindig olyan szerencsétlennek érzem magam. Nyugtassatok meg, nem én vagyok teljességgel alkalmatlan, hanem más is így jár rendszeresen. Légyszi! Ugye néha beleférnek ilyen apró botlások? Elkésni, elfelejteni valamit? Nem lehetünk mindig toppon. Nem lehet az ember mindig szuperanya, ősanya. Vajon léteznek ténylegesen ezek a típusok vagy csak mi találjuk ki, hogy kellőképpen rosszul érezzük magunk?

Szuperanya kerestetik! Ha sosem felejtesz el semmit, a gyereked mindig csilli-villi, tiszta, jól nevelt, mindig minden időre elkészül, bekerül a suliba, sosem késtek el, akkor kérlek jelentkezz. Taníts minket!

Addig is kitartást minden anyának a tanévhez! A tanárokat, óvónőket pedig arra kérjük, legyenek velünk is olyan türelmesek, mint a csemetékkel, mert bizony mi sem vagyunk hibátlanok, néha becsúszik valami gikszer, De igyekszünk! Esküszöm! 

Induljon az ősz!

ReAd-blog

heart-826933_640.jpg

Varázslatos rét

Mechler Anna: Olina ​és a varázsszirom

covers_535766.jpg

Ha egy kedvenc mesekönyvet választhatnék a nyáron olvasottak közül, akkor tuti ez lenne az. Imádtam minden sorát -Daniella.

Varászlatos volt a palota, az volt a kedvencem a könyvben. Szívesen laknék ott és lennék én is tündér-Viktória.

Gyönyörű borítóját meglátva, rögtön tudtam, hogy ez a könyv a lányaim kedvence lesz. Ezúton is köszönjük a nyári olvasmányos pakkot a Manó kiadónak!

Azt viszont nem sejtettem, hogy engem is ennyire megigéz majd, nem csak a gyerekeket. Varázslatos világba kalauzolt el bennünket a fűben fekve, egy nyugis délutánon. 

little-girl-2516582_640.jpg

Olina, a főszereplőnk egy tündér, méghozzá virágtündér. Az orbáncfűvet kapja virágául, amiről gondoskodnia kell.  E csodálatos növényről mindent megtudhatunk a könyv olvasása közben. Szerintem hiánypótló sorozatba kezdett a kiadó ezzel. Közelebb hozza a csemetékhez a növényvilágot, a gyógynövényeket. Kinyitja a szemük az apró szépségek meglátására. Ez mellett bepillantást nyerhetnek egy apró tündér világba, annak működésébe. Tanító jellege észrevétlen és cseppet sem unalmas. 

Örök barátságok szövődnek, például Olina és Zselyke az embergyerek között, de tündérek is meghitt szövetséget kötnek. Kitűnő érzékenyítő könyv lenne belőle, amit simán el tudnék képzelni kötelező olvasmánynak is. Bár meglehetősen csajos, így a fiúk nem biztos hogy örülnének neki. De a barátság és annak fontossága, az összetartás a bajban, nagyszerű téma bármilyen nemnek, korban járó gyermeknek és e köré fonta az írónő még sorait legfőképpen.

Olina félszeg, bájos tündérke, akinek helyén van a szíve. Igazán szerethető karakter, akivel könnyen azonosulhatnak a csemeték. Nem lehet nem szeretni őt. Mindenben igyekszik a legjobbat, a legszebbet meglátni. Gyorsan reagál minden előtte álló feladatra. Talpraesett kicsi lény. Lánykáim hamar megszerették kalandjait. Én az elején kicsit fellengzősnek, mogorvának éreztem őt, de szép jellemfejlődésen megy keresztül és a könyv végére minden ellenérzésem elszállt vele kapcsolatban. 

A mellékszereplők is elég sok lehetőséget kaptak a bemutatkozásra, így nem csak Olinát és az orbáncfvet ismerjük meg behatóbban, hanem másokat is, növényükkel együtt. Bevallom, ha én választhatnék, a levendula tündére lennék. Kevés ilyen növény van, ami ilyen sok dologra hatással lehet. Daniella szintén a levendulát választaná, Vikim pedig kamilla lenne. Herba anyó, a tündérek főfője, lett a kedvenc karakterem egyébként.

Egy plusz pont azért, hogy ilyen izgalmas, dallamos, kevéssé ismert neveket választott az írónő minden kedves szereplőnek. Lelle, Zselyke, Olina, Cinella, Kamilla

chasing-butterflies-2516581_640.jpg

A könyv tündértitkokról is lerántja a leplet. Melyik kislány ne szeretne egy ilyen történet részese lenni?

A kötet lassan építkezik. Bemutatja a köré szőtt világot, a tündéreket és az ő fontosságukat, a munkájukat, a rétet, az ott található élőlényeket, növényeket. Varázslatos talán a legjobb szó rá. Igazán jó kis hangulata van a könyvnek. Könnyen követhető, érthető, értékelhető, szép nyelvezettel megírt mese. Könnyed olvasmány az olvasást éppen hogy csak elkezdő apróságoknak is, rövid fejezeteivel. Azt mondhatom, minőségi mesekönyv. A kicsik nyelvén íródott, de nem bugyuta a történet, hanem élvezhető, igényes. Láng Anna fantasztikus illusztrációi is nagyon sokat dobnak a könyvön. 

Ha szeretnél egy izgalmas napot eltölteni tündérek között, ha szereted az illatos gyógynövényeket, a szebbnél szebb virágokat és jó barátokat szereznél, akkor ez a te könyved kicsi lány!

Fülszöveg:

A Tündérpalotában virágvarázslat zajlik. Akinek kiszínesedik a ruhája, az egy gyógynövény segítője lesz. Vajon kit ér ez a szerencse? Ki lesz az orbáncfű gondozója? Milyen feladatok várnak rá? Olina, a félszeg tündérlány kapja az új feladatot: az orbáncfű őrzője és segítője lesz. Ahogy ismerkedik a növénnyel, egyre ügyesebbé válik, és sok új dolgot tanul meg a gyógynövények titkos világáról. Vajon hogyan lehet szembeszállni a kártevőkkel? Mire jók az illatlabdák? Lehet-e barátságot kötni az emberekkel?

64 oldal 
ISBN: 9789634035978 
Illusztrálta: Láng Anna