Egy csipetnyi nő fűszerezve anyasággal, könyvekkel, interjúkkal, programajánlóval...

ReAd-blog

Le a régi kötelező olvasmányokkal?

2019. augusztus 23. - Mayerné Répási Adrienn

 szoveg_helyorzoje.jpg

Az egyik női oldalon érdekes cikkre bukkantam a minap. Kicsit megszólítva is érzem magam, mert az olvasás szeretete mellett a kötelező olvasmányok közül némelyik nagy kedvencem, az indított el a könyvek szeretete felé, ráadásul legnagyobb csemetém másodikos lesz a jövő héttől. Az említett cikket itt olvashatjátok. Ha esetleg nem futnátok végig a sorokat, nagyjából arról szól, hogy az elavult, régies nyelvezettel írt kötelező olvasmányokhoz minek ragaszkodnak sokan foggal-körömmel, jobb lenne a mai, rövidített változatot olvashatnák a csemeték, friss nyelvezettel, átdolgozottan vagy kortárs írók, ismert, szeretett köteteit inkább. Részben egyet értek, mert megérett a váltásra a kötelező olvasmányok listája. De csak részben!

Emlékszem, mennyit szenvedtem a Kincskereső kisködmön olvasása közben, de nem azért, mert régies volt, hanem a drámaisága, szomorúsága miatt. Rossz korban olvastatták velünk, kellett volna hozzá érni még pár évet. Viszont az is élénken él az emlékeimben, mikor az Eger várban megkezdődött a csata, amit lány létemre imádtam ágyústól, Vicástól, mindenestől. Azóta vagy tucatszor olvastam újra és a polcomon csücsül négyféle kiadásban. Vagy a Két Lotti, amit nagylánykám filmben imád, így a könyvet kérte ajándékba a hamarosan érkező szülinapjára. Hát imádtam én is, ő is fogja, abban biztos vagyok, mert időtlen téma és szórakoztató kötet.

Az én tippem:

Én nem temetném még a rég korok könyveit. Némelyiket feljebb tenném életkorban, illetve mellé tennék egy szabadon választhatót és egy friss, mai, kortárs író könyvet is. Igaz, hogy ez már három könyv, de benne van a választhatóság, a friss írók megismerése és a régmúlt, a régi nyelvjárás, az akkori gondolkodásmód, élet megismerése is. Így a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad. Csak sajnos nem én hozom az oktatási szabályokat. Így lenne esélyük a kortárs íróknak megszerettetni a könyveiket a fiatalokkal, de a régit sem felednénk és a választható könyvnél meg hatalmas szabadságot kapnának a csemeték. 

Persze a rohanó életmódunknak köszönhetően kevesebb az idő olvasásra. A gyerekeket rengeteg inger éri nap, mint nap. Jó ha sokat vannak a szabadban, kötetlen játékkal szórakoztatják magukat, együtt, közösen játszanak. Sokan a számítógép, tablet és egyéb technikai vívmányokban, a szülőket is túlszárnyaló jártasságot szereznek...A közös, családi programok is kellenek, na meg a pihenés is a nagy leterheltség után. De a több mint két hónap alatt néha esténként egy közös összebújás alatt pár oldalt biztosan le tudnának gyűrni közösen a családok vagy egy hosszabb utazás alatt, egy pihenős időben akár, átbeszélve, megbeszélve az olvasottakat.

A nem értett szavakat kigyűjteni például és rákeresni. Mennyi szó feledésbe merül és a tájszólás fajtái, ha nem olvassuk, nem éltetjük. Kár lenne értük. Sokszor azért nem tetszik a csemetének a régies olvasmány, mert nem érti. Ismeretlen szavak, ismeretlen élethelyzet, dolgok tarkítják a kötetet. De akkor az a megoldás, hogy teljesen vegyük le a napirendről őket? Felejtsük el annak a kornak a nagy íróit? Egyszerűsítsük a nyelvet? Olvasás helyett hallgassanak a gyerekek hangoskönyvet vagy nézzék meg filmben?

Mindegyik jó alternatíva, de pont egy marad el az olvasásban, ami a fontos, a szókincs, a képzelet, a megismerése a múltnak és a jelennek is. 10 év múlva nem fogja senki sem tudni, ki volt a Két Lotti vagy mi az a gitt, amit rágtak a Pál Utcai fiúban? A mai kor könyvei is elavultak lesznek valamikor. Akkor azokat sem fogja olvasni senki sem? Ez olyan szomorú. ne hagyjuk a tudást elveszni!

Persze nagyon jók a most forgalomban kapható rövidített olvasmányok is, melyek modernizálva vannak, ha a gyerekek kedvet kapnak a könyvekhez tőle. De egyre jobban haladunk az egyszerűbb, könnyebb út felé és ez engem szomorúsággal tölt el. Ez a jövő és bizonyára fellendíti az olvasás szeretetét, na de milyen áron?

Elő is veszem azt az Egri csillagokat a régies formájában iziben!

Mit gondoltok a témáról?

Vesszenek a régi kötelező olvasmányok?

Egyszerűsödjenek? Jó, ha más alternatívákat is bevezetünk? 

Vagy maradjon minden a régiben?

Mindegy, csak olvasson a gyerek? 

Kit érdekelnek a könyvek, úgy sem olvasok, halál ciki már?

ReAd-blog

42250782_733572183663461_4022750593742274560_n.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://read-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr1715021118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zsurzsenka 2019.08.25. 08:02:14

Mielőtt elolvastam a bejegyzést, pontosan erre gondoltam. Legyen egy, kötelezően választható olvasmány mondjuk kettő, három megadott könyvből.

Nodeoda Seneki 2019.08.25. 08:03:07

Én nagyjából veled értek egyet. Azaz, h legyen régi is, meg új is. Azt vitatnám, h korosztályilag feljebb kell emelni egy-egy mű olvashatóságát. Ha egy gyerek mindig csak azt tenné, ami a korának megfelelő, nem tudna fejlődni. Pl. ha egy hétéves csak hétéveseknek való dolgokkal foglalkozna, akkor 8-9-10 stb. évesen is 7 éves maradna, mert nem próbált meg olyan dolgokat 7 évesen, ami 8-10, uram bocsá' 12 évesnek való... A fejlődés útja, ha feszegetjük a határainkat. A sajátunkét.

HgGina 2019.08.25. 08:04:07

Van, volt egy rakás értelmetlen fosrakás.
Légy jó mindhalálig, Goriot apó, Sorstalanság, Csendes Don, Az öreg halász és a tenger. A három Nobel-díjas a lehető legnagyobb szarkupac. A legnagyobb közülük a Sorstalanság. Az aztán tényleg nem több, mint egy zsidó vernyákolás nulla irodalmi és nyelvi színvonalon (színvonaltalanságon) A kőszívű talán még elmegy, Az Egri csillagok kifejezetten jó volt. Meg a Kincskereső kisködmön is. A Toldi is teljesen a helyén van.
Ami nagyon hiányzott, az életkorhoz illeszkedő, olvasmányos, izgalmas könyvek. Érthetetlen, (na jó, a kádári posványban érthető módon), hogy nem engedték olvasni Nyirő, Tamási, Wass, Somogyvári, Bánffy műveit. De, hogy miért nem lehetett alsóban a Tüskevár mellett például hagyni Passuthot (Esőisten siratja Mexikót), Ráth-Véghet, felsőben Rostand-t, Zrínyit, Boccaccio (Decameron), megint csak Passuthot (Bíborban született, A harmadik udvarmester), Sienkiewiczet, Vernét, Coopert, Miért maradt ki Roger Martin Du Gard (A Thibault család), Olbracht (A hódító), Dumas (Egy orvos vallomásai), Flavius (A zsidó háború)? Aragon (A bázeli harangok),
Minek kellett Tolsztoj Háború és békéjét végigszenvedni? Solohov Emberi sors? Antigoné?
Talán az Odüsszeia és az Iliász még elmegy. Vagy egy kis Shakespeare és Platón se felesleges.
Összességében a XX. századi külföldi fosrakás szarságok voltak a leginkább feleslegesek. A Kádár-éra és azt követőket leginkább még tiltani is kellene!

Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2019.08.25. 08:05:55

A rövidített változat hibája, hogy a történet kis részét összefoglalja, de sok más nem jelenik meg benne, a gyerekek többségének érdektelen.

Ellenben a post teljesen rossz alapállásból indul ki. Mondjuk elfelejtjük Moldova György zseniális műveit csak attól, mert nem kötelezőek? Karl May számos olyan könyvét ami sosem volt kötelező elfelejtettük? Lehet a sort folytatni, így abból az alapállásból érvelni, hogy ami nem kötelező azt elfelejtésre ítéljük már az érvelés alapjait érintő hibát jelent.

De tegyük fel másik oldalról a kérdést: Piszok sok fontos változás van. Pl. az, hogy a Frankeinstein történetben a tudomány és a technológia ellenség volt, majd a Drakula történetben a jó oldalra került. Érdekes ennek mellé tenni pl. Michael Crichton könyveit. Rögtön átköthető a dolog a "suspension of disbelief" témájára, annak kapcsán, hogy bizony az utóbbi író művében számos olyan dolog van, amiről már akkor is lehetett tudni, hogy butaság, de mára egyértelmű.

Fontos témák ezek, amik a mai technológiához, tudományhoz való viszonyunk (és pl. food babe jelenség) szempontjából beszélni kellene róluk. Lőn csoda, egyik sem kötelező olvasmány. És igen, amikor a Moldova féle riportokat említettem, akkor is érdekes lehet a technikai fejlődést párba állítani. Mondjuk "A pénz szaga" elolvasása mellett egy ismeretterjesztő sorozatot, és a népszerű kamionos youtube csatornák pár epizódját összevetve lehet látni egy fejlődési utat, a témákat.

Ez ugyanakkor a rossztanuló számára is motivációt jelenthet arra, hogy idegen nyelvet tanuljon. Ennek kapcsán viszont nem ártana, ha az idegen nyelv oktatásánál az idegen nyelven olvasott irodalom is megjelenne.

Hasonló téma feldolgozása a szórakoztató irodalom - szépirodalom - szakirodalom hármasában egy érdekes opció.

Minden ilyenről, és az olvasás megszerettetéséről, a ma szükséges szövegértésről lemondani azért, hogy szenvedve olvassanak el olyat, amit el sem képzelnek így ebben sem fognak miatt a fejlődni, csak azért, mert a mi időnkben az volt a kötelező?

Akadnak olyan legendás alkotók, mint Agatha Christie akik politikai vagy egyéb okokból nem lettek kötelezők. Vajon ez elfelejtődést jelent? Egy olvasott, művelt, nő vajon hány olyan könyvet olvasott ami nem volt kötelező és mégsem felejtődött el? Nos akkor elfelejtődést ígérni ilyen esetre kicsit túlzás volt, nem?

És ami pedig elfelejtődne, az miben más, mint az irodalomtörténet korábbi elfelejtődött művei amik nem állták ki az idő próbáját és maximum pár kutató találkozik velük? Nem automatikusan jobbak és ezért felejtődnének el. És éppen így a jövő hasonló művei helyett miért ezeket kellene preferálni?

Before · http://azbeszt.blog.hu 2019.08.25. 08:06:08

Kár, hogy moderás, pedig érdekes lenne a téma.

HgGina 2019.08.25. 08:06:08

Van, volt egy rakás értelmetlen fosrakás.
Légy jó mindhalálig, Goriot apó, Sorstalanság, Csendes Don, Az öreg halász és a tenger. A három Nobel-díjas a lehető legnagyobb szarkupac. A legnagyobb közülük a Sorstalanság. Az aztán tényleg nem több, mint egy zsidó vernyákolás nulla irodalmi és nyelvi színvonalon () A kőszívű talán még elmegy, Az Egri csillagok kifejezetten jó volt. Meg a Kincskereső kisködmön is. A Toldi is teljesen a helyén van.
Ami nagyon hiányzott, az életkorhoz illeszkedő, olvasmányos, izgalmas könyvek. Érthetetlen, (na jó, a kádári posványban érthető módon), hogy nem engedték olvasni Nyirő, Tamási, Wass, Somogyvári, Bánffy műveit. De, hogy miért nem lehetett alsóban a Tüskevár mellett például hagyni Passuthot (Esőisten siratja Mexikót), Ráth-Véghet, felsőben Rostand-t, Zrínyit, Boccaccio (Decameron), megint csak Passuthot (Bíborban született, A harmadik udvarmester), Sienkiewiczet, Vernét, Coopert, Miért maradt ki Roger Martin Du Gard (A Thibault család), Olbracht (A hódító), Dumas (Egy orvos vallomásai), Flavius (A zsidó háború)? Aragon (A bázeli harangok),
Minek kellett Tolsztoj Háború és békéjét végigszenvedni? Solohov Emberi sors?

Bambano 2019.08.25. 08:07:37

elképzeltem ezt az újramesélést: Vicuska tinderezik, a köcsög törökök meg felgyújtják az egri várat, mert nem kaptak elég lájkot a szulejmánhoz.

melyik agyhalott idióta volt, aki ezt kitalálta?

a gyerek a mai videojátékokkal játszik, és akkor 50 oldalban magyarázzák neki, hogy a törökök ostromlétrát támasztanak a várfalhoz, de a hős egri szinglihordák forróvizet meg olvasztott szurkot öntenek rájuk fentről. de a legnagyobb baj nem is az egri csillagokkal van, hanem az ilyen elmebeteg elvárással, hogy kőszívű ember fiait kell olvasni. persze, beugrik a főhős a jég alá a folyóban. ehhez csak azt kell elmagyarázni, milyen az, amikor a duna vízszintje elég magas ahhoz, hogy nem feneklenek meg rajta román uszályok, elég hideg van ahhoz, hogy befagyjon, van ez a hó nevű izé, ami rendesen nem a 48-as forradalom ünnepségét szokta elönteni, és milyen frankón lehet úszkálni a jég alatt vizesen 500 kilónyi állatszőrből készült ruhában, hogy kihúzzuk a havert. és nem, nincs kéznél hátralépni meg 300 joule meg tappancs, hogy bebikáztassák a szívét.

a kölök azért utálja a kötelezőket, mert annak a kötelezőnek a tartalma 150 éve kiment a divatból, ahogy azok a "professzorok" is, akik ragaszkodnak hozzá.

szerintem a tanárok előtt két választási lehetőség van és nincs több:
- erőltetik tovább ezeket a regényeket, és akkor a diák nem fogja elolvasni egyet se, még a 3 oldalas zanzáját se biztos, frankón kipuskázza a dolgozatot, érettségin meg hablatyol valamit a nagyon korszerű dactlius meg jambus elmagyarázása mellé/helyett, és jöhetnek dögivel a mire gondolt a költő (valójában az órát tartó tanára meg a retardált ner lovag, aki azt az aktuális ócska tankönyvet írta, fasiszta dicsőítés included).
-belátják, hogy azokat az erkölcsi normákat, amiket meg akarnak tanítani, azokat meg lehet tanítani modern regényeken is, akár Harry Potterre, akár az Alapítvány trilógiára gondolunk, és ha mégis az a cél, hogy olvasson a kölök, akkor olyan regényt adnak a kezébe, amit nem tagadnak meg tömegesen.

jelzem, nincs olyan választási lehetősége a kultúrpolitikának, hogy továbbra is ódon, poros ócska regényeken és költeményeken neveljék fel a kölköket, mert a kölök önvédelmi rendszere behúzza a kéziféket, és ha tömegesen nem hajlandók kooperálni a tanárral, akkor ez a tanári kar max. letiltja őket facebookon, de komolyabb retorziót elképzelni sem tud.

egyébként meg, ha jól emlékszem, ilyeneket kellett megtanulnom fejből:
Ő csordaszámra tartja gyülevész szolgáit
éppenséggel mintha minden hajaszála egy őrzőt kívánna
sok meránit, olykor azt hinné az ember,
hogy tán akasztani viszik, úgy körül van véve léhűtőktől.

(fejből írtam). szóval tényleg ilyen szövegekkel akarják felnyitni a diákok szemét? és mi a francot kezdenek magukkal, ha véletlenül sikerül?

Fue · http://www.english-hungarian.com 2019.08.25. 08:08:30

Amikor én voltam gyerek (70-es, 80-as évek), sokkal ingerszegényebb környezetben éltünk, és faltuk a könyveket.

Változott a világ, és ez természetesen nem a mai gyerekek hibája. Sokkal több az inger és az erőfeszítés nélkül azonnali jutalmat biztosító elfoglaltság. Szerintem ezért van, hogy kevesebbet olvasnak.

Az Egri csillagok pl. nekünk kevésbé volt nehéz olvasmány, egyrészt mert a nyelve időben is közelebb állt hozzánk, másrészt pedig azért, mert mire oda jutottunk, hogy elolvassuk, már jó néhány hasonló nyelvezetű könyvön túl voltunk. Máshogy alakult a szókincsünk, sokkal jobban belefért egy ilyen regény.

Szerintem nem kellenének kötelező olvasmányok. Én a gyerekekre hagynám, válasszanak könyvet (esetleg egy előre meghatározott, de eléggé nagy listáról).

A zanzásított könyveket viszont nem igazán ajánlanám.

Kincskereső kisködmön: teljesen egyetértek, eléggé traumatikus volt akkor is és most is abban az életkorban.

Mayerné Répási Adrienn 2019.08.25. 08:10:13

@zsurzsenka: Örülök, hogy egy rugóra jár az agyunk.

Mayerné Répási Adrienn 2019.08.25. 08:13:14

@Bambano: Igen, sok felesleges dolgot megtanultunk. és sajnos a régi korok nyelvezete a mai kor gyermekének nehéz, olvashatatlan, érthetetlen. De pont ezért nem kellene levenni a porondról, csak mellé modern, mai olvasmányt is a kötelezők mellé tenni vagy szabadon választhatót, ami meghozza a kedvét az olvasásához.

Mayerné Répási Adrienn 2019.08.25. 08:15:38

@Before: Megérkeztek a hozzászólások és a moderátor is. Sajnos szükség van rá, mert néha nagyon nem releváns hozzászólások érkeznek, hanem gyűlölködés, ordenáré hozzászólások. De kiengedem még attól azt a hozzászólást is, ami nem ért velem egyet, ha szépen van megfogalmazva, normális stílusban. :)

G.R.Reventlov 2019.08.25. 08:32:09

A dolog elég egyszerű, ha használjuk is az ismereteinket. NEM "rossz korban olvastatták" a Kincskereső kisködmönt. Nem lehet "megvárni a megérést", az nem természetes folyamat. Épp ellenkezőleg: ezek az olvasmányok érlelték meg, "civilizálták" az előző generációk gyerekeit, gyerekes gondolkodásuk és vágyaik ellenében.

"Civilizált emberről" beszélünk. Maga a kifejezés azt jelenti, hogy az ember NEM születése révén "civilizált", hanem egy folyamat eredményeként.
Természetesen nincs egyetlen abszolút definíció a civilizációra, viszont van számos, évezredek során kialakult sémarendszer, a különféle civilizációk, társadalmak, amelyek a saját módjukon civilizálják a következő generációt.
A "nyugati civilizáció", azon belül a magyar társadalom sok évszázadnyi kiemelkedő emberi értéket próbál örökíteni. Ennek vastagon része a kötelező olvasmány csomag, meg az aktuális marketing igényektől függetlenül, tudományos igényességgel feldolgozott történelem.

Amikor ezt ész nélkül rángatjuk a "mindegy mit csak tanuljon meg olvasni" elv mentén, borzalmas károkat okozunk. Az eredményeket ELŐRE leírták ötven évvel ezelőtt ugyanúgy, ahogy a klímaváltozást. Csak mi már nem tudunk azon a szinten olvasni, mert a tudományt a szórakoztatás egyik formájává degradáltuk.

Az eredmény pont az, amit ettől várhatunk. Harminc-ötven-hetven éves gyerekek irányítanak országokat, ugyanilyen gyerekek vágyainak mentén. Lásd például A dzsungel könyve, majmok népe. Kis utánjárással kiderül, hogy Kipling nem viccelt.

Szornyeteglajos 2019.08.25. 08:49:07

Nehez kerdes a kotelezo, elvileg a fo celja az olvasova neveles... Teny, hogy a jelen helyzet zavaros: a klasszikus lista elavult mar vagy 30 eve.
Gyakorlatban also tagozaton nem sok helyen eroltetik a kotelezot, a Kincskeresot meg epeszu pedagogus egyaltalan nem. Szabadon valasztas: a problema az, hogy lehetetlen a kozos feldolgozas, mert az olv.naplo onmagaban semmi. Egy kotelezo olvasmanyt kellene kiadni az osztalyban, ami ertheto, strukturalt, feldolgozhato, olvasmanyos gyerekirodalom(!). Otodikben tokeletes a Tuskevar, terjedelme, irodalmi erteke,olvasmanyossaga, stilusjegyei teljesen alkalmassa teszik a celnak. Az egri csillagok szinten jo lenne, csak a terjedelme... A zanzasitas, atiras teljes zsakutca, akkor inkabb valami mas. Talan felso tagozatban a legnehezebb kotelezot valasztani.

midnight coder 2019.08.25. 09:18:21

Jókait nagyon szerettem gimis koromban, de szerintem a Kõszívû ember fiai kb. pont a legszarabb könyve. Az Egri Csillagok nem volt rossz, legalábbis az én idõmben. A Kincskeresõ kisködmönt meg a Pál utcai fiúkat viszont szívbõl gyûlöltem. A Tüskevárat, ahogy Fekete István ifjúsági regényeit amik megvoltak (Vuk, Kele, Tüskevár, Téli berek, Lutra, Koppányi aga testamentuma) viszont nagyon szerettem.

Ezmiértkell 2019.08.25. 09:18:31

"Egri vár" --- igen, blogger anyuka megszólalt... az, hogy "egri vár" lenne helyesen, lényegtelen, fő, hogy ő a blogger, oszthatja az észt....

Mayerné Répási Adrienn 2019.08.25. 09:22:28

@Ezmiértkell: Válaszként csak a neveddel tudnék szolgálni. EZTMIÉRTKELL?
Normális stílusban nem lehet szólni, hogy bocsi, de valamit benéztél, nem jól írtad, eltévesztetted, javítsd...
Gondolom te sosem írsz el semmit, mindig maximálisan jó a helyesírásod!
Egyébként nem osztom az észt. Szerencsére a blogom nem az a kategória. Nézz be bátran.
U.I: Köszi, hogy szóltál, javítom a helyesírási hibám.

Mayerné Répási Adrienn 2019.08.25. 09:30:56

@Ezmiértkell: Utána néztem a kedvedért. Mivel tulajdonnév, helyes az Egri vár alakja nagybetűvel és igen, kisbetűvel is hely, ha nem tulajdonnévként használom. Ismerem a tulajdonnevek alapformájukban nagy, -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel írjuk szabályt.
://helyesiras.mta.hu

Mayerné Répási Adrienn 2019.08.25. 09:37:20

Lektor barátnőm szerint nektek van igazatok, egri vár a helyes, Eger vára jöhet még szóba. De nem jártam az ELTE-re:)

Fue · http://www.english-hungarian.com 2019.08.25. 09:59:09

@Mayerné Répási Adrienn: Én is elég sokat lektorálok, és szerintem nem egyértelmű - így is, úgy is lehet értelmezni, ne stresszelj ezen :)

Az ELTE-s link éppen a te véleményedet támasztja alá.

A beszólás meg azt minősíti, aki kötözködik.

doomguard 2019.08.25. 10:38:35

Üdv!
A véleményem a témával kapcsolatban a következő:
A régi kötelezők egy részét ki kéne vágni a tantervből úgy ahogy van. Már 30-40 évvel ezelőtt is gyűlölték és idejétmúltnak tartották őket a diákok. Kurázsi mama, Vörös és fekete, Anyegin, Aranyember, Légy jó mindhalálig és a többiek szerintem már évtizedek óta megértek a feledésre.

Viszont jó párat érdemes lenne megtartani. Az egri csillagok leírásai nagyon jól bemutatják az akkori életet, a török hadsereg felépítését, az ostromot, a védők/támadók változó lelkiállapotát. Aki ezt elolvassa, annak történelemből sem lesz problémája.
A másik szívem csücske a Tüskevár-Téli Berek kettős. A mai "hard-öko" és "panelzöld" világban szerintem borzasztó nagy szerepet tölthetne be a gyerek természethez való viszonyának befolyásolásában. Nagyon jól mutatja be az ökoszisztémák működését, és benne az ember helyét. Kitűnően magyarázza az olyan ma vitatott tevékenységeket, mint például a vadászat, és ennek helyét a természetben.

Előttem már írtak az Alapítvány sorozatról, amelyet be kellene venni az ajánlott irodalom közé, én még hozzátenném a Robottörténeteket, illetve az Én a robot-ot. (a belőle készült filmnek nevezett hulladékot hagyjuk) Mindkettő jelenleg is aktuális problémákat boncolgat.( AI fejlesztések)
Szintén volt szó Michael Crichtonról, tőle az Androméda-törzset tenném be. persze a saját tantervemben ott lenne még a Katedrális, a Sakál Napja, a 22-es csapdája, és az Állatfarm.
Magyar oldalról Rejtőtől a Piszkos Fred a Kapitány-t javasolnám. Szerintem feledhetetlen, és könnyen olvasható.(Valamint a 100 kémiai mítosz c. mű, amit mindenkivel KÖTELEZŐEN elolvastatnék. Talán kevesebb lenne a baromságból, amiket a neten látunk-hallunk)

Ami még lényeges pont, az a tanár. Anno nekem volt egy élményem középiskolás koromban.
Az Aranyember volt a kötelező. Rühelltem, de elolvastam. A tanárunk az első órán megkérdezte, hogy hogyan tetszett. Mindenki hümmögött hogy ilyen meg olyan jó volt, én meg csóváltam a fejem. A tanárnő fel is szólított és megkérdezte mi nem tetszett, és miért. Elmondtam. Kaptam egy ötöst, mert látszott hogy olvastam, és ki tudtam alakítani róla a saját véleményem. Ez után soha nem kellett felelnem a kötelezőkből, viszont mindig megkérdezte, hogy az aktuális mű tetszett e vagy sem. Ez 92-es élmény, azóta sokat változott a világ.

Emmett Brown 2019.08.25. 10:39:15

@G.R.Reventlov: mikor írta Móra a Kincskereső Kisködmönt? szóval előtte nem tudtak megérni a generációk, mert nem tudták elolvasni a meg sem született művet? Mik voltak a kötelező olvasmányok régen, mert nyilván valamit kiváltott a Kincskereső. Lehet, hogy valami már elavult addigra, és egy akkor modernnek számító könyv került a helyére?

Miből gondolod, hogy manapság nem születnek olyan könyvek, amik értéket közvetítenek, csak emellett még befogadhatóak is? Jobb ha ledaráltatják a gyerekkel azt amit rühell, átszenvedi magát magyarórán, majd "picsába a könyvekkel" felkiáltással később maximum asztalalátámasztásra használja őket?

Macropus Rufus 2019.08.25. 12:04:07

soha nem értettem, hogy mire jó ez a kötelező olvasmányos dolog. Ez pont arra jó, hogy megutáltasd a gyerekkel az olvasást. Mert kötelező. Ugye milyen sokan tudnak oroszul? Pedig az én generációmnak még ('76) kötelező volt. Illene tudnunk. Nem tudunk. Ha az angol lett volna kötelező és nem választható akkor az lenne közutálat. Szóval ami kötelező azt többnyire nem szeretjük, kivéve ha amúgy is érdekelt minket. Mert akkor mennybe járunk...

ervin2 2019.08.25. 14:21:44

Maradjunk annyiban ízlések és pofonok... Míg a Tüskeváron, elaludtam, a Kis herceget közhelyesnek tartottam, DE szinte mind a 100 Jókait, Martin Roger du Gard "összest", a Háború és békét a Két Lottit, Mario és a varázsló-t, a mai napig előveszem. Nagyon sokat kaptam MINDEGYIKTŐL. Más a nemzetiség, a kor ,a stílus amiben íródtak, mégis megfogtak 10, 16 évesen, és ma is! Nekik is köszönhetem, hogy nyitott vagyok a világra, a humorra, a filozófikus gondolatokra. Megszólítanak Karinthy, Őrkény, Bődöcs írásai, és élvezem Esterházyt, Péterfi Gergelyt., Elnézést kérek Szabó Magdától kezdve az összes régi és KORTÁRS magyar kedvenctől, akik most kimaradtak a kedvelt prózaírók sorából. A kiváló gyerekirodalomról (aminek legjobbjai, mint régen Janikovszky, korántsem csak gyereknek jelentenek értéket),,a költőkről, most nem ejtek szót. Mindig szerettem és sokat is olvastam, és olvasok, de mindenféle KÖTELEZŐT utálok. Szívemhez messze közelebb áll Zéta, a Láthatalan ember Gárdonyitól, mint a nevét is elfelejtettem Gergő ( ja, Bornemissza) Számos Jókai regényből, elbeszélésből pl. Török világ Magyarországon), sokkal többet, MA is aktuális tudást kaptam ,pl a muszlim hitről, szokásokról. mint az Egry Csilalgokból Mikszáth, Jóka(,iutóbbitő Politikai divatok), MA is eligazodási pontot adnak,, hogy megértsem,, a politikusokat, hogy átlássak, úgy rajtuk, mind a választási kampányaikon is.. ISKOLA, Egyet biztosan tudok, ÍGY, ahogy általában csinálják nem lehet megszerettetni a SZÉPirodalmat, mert a gyerekek igenis OLVASNAK, csak mást, máshogy, másféle eszközön."" Ne feledd, hogy fia légy a JELENNEK". lehet, hogy nem olvastak J, Pannoniust, de eszerint élnek hálistennek. A XXI. sz-ban SZÉLES, spektrumot kellene bemutatni a diákoknak., RÖVIDEN, valamilyen formában ismertetni a a mú tartalmát, majd egy, két néhány oldalas EREDETI,részletet kellene KÖZÖSEN megbeszélni, feldolgozni, használva, a gyorsuló világunkhoz illő (és már meglévő) modern interaktivításra épülő) pedagógiai módszereket.IS! LÉNYEG, hogy NE (csak) a könyvet, az írót, hanem magát az OLVASÁST SZERETESSÜK meg.!!!!!!,A diák életkorával, neki megfelelő módon közvetítsüka műveket. Adjuk meg sokszori a VÁLASZTÁS lehetőségét!. Ha RÁKAP az olvasás ÍZÉRE, akkor talán egyszer ÖNKÉNT leveszi a polcról, vagy LETÖLTIi urambocsá, még a Zrínyi Török áfium ellen való orvosságát is, mert pl az is tartalmaz, ma is megfontolásra érdemes gondolatokat, mint ahogy Varró Dani. és Lackfi János stb, művei is..

Mr. Bear 2019.08.25. 14:22:23

@G.R.Reventlov: Teljesen egyetértek azzal a megszorítással, hogy ettől még szabad, sőt kell is néha frissíteni a kötelező olvasmányokat. Saját pédám: tavaly nyáron elhatároztam, hogy újraolvasom a Varázshegyet, húszas éveim egyik meghatározó regényét. Már előre csurgott a nyálam, mekkora élmény lesz. Nem volt az, feladtam, rosszkor, rossz időben került a kezembe, inkább becsuktam a könyvet, nehogy visszamenőleg csalódjak Thomas Mann zseniálisságában. Szóval sok ebben a paraméter: az olvasó életkora, élethelyzete, a társadalmi valóság körülötte, a hagyományok, az a törekvés, hogy egy egész nemzetnek legyenek közös olvasmányélményei (ilyen nálunk a János vitéz, Toldi, A Pál utcai fiúk, az Egri csillagok - az utóbbi most farol ki ebből) stb.

Mr. Bear 2019.08.25. 14:23:24

Nagyon nagy reményekkel vettem kézbe Grecsó most megjelent Vera című regényét, ami a mottók tanúsága szerint A Pál utcai fiúk és az Abigél nyomdokain szeretne lépdelni. Nem mondom, hogy nem jó regény, de nem adnám 14-15 évesek kezébe, nem tetszene nekik a lassú történetmesélés, a főhős sok belső tépelődése (amiről a narrátor számol be), és talán jobb lett volna, ha nem a 80-as években játszódik, ami történelmi regénnyé is teszi egy kicsit. Úgyhogy csalódtam, mert ennek a korosztálynak nincs semmi, ami nem igénytelen, pusztán szórakoztató ponyva. nem baj, ha ilyeneket olvasnak (Szent Johanna gimi és hasolnló végtelen sorozatok), de nincs semmi nekik szóló, ami felérne A Pál utcai fiúkkal, amit mindenki szeret ötödikes korában. Én kísérleteztem az Abigéllel, kudarc volt.

Ami az elavult szavakat illeti, a helyzet sokkal drámaibb, mint amilyennek látszik. 12 éves gyerekek számára elavult, soha nem hallott szó a földönfutó, alamizsna, dorgál, kecsegtet, fösvény, nekigyürkőzik, abrak, zsámoly, tarkó (!), sikátor, restell, serény. Mind benne van a Toldiban, és a mai felnőttek igényesebb szókincsében is, de a Toldit olvasva meg kellett magyarázni őket. Ezekből a gyerekekből soha nem lesz olvasó ember, túl nagy erőfeszítés lenne nekik.

Amúgy én olvastatok Rejtőt is, és ő sem teljes siker mindenkinél, vannak, akik kifejezetten utálják, pedig ha valamiben konszenzus van az idősebb generációkban, akkor Rejtő megítélésében az van. Az egri csillagok meg néhány éve megnyerte a Nagy könyv szavazást, mint az ország legnépszerűbb regénye, a mai fiatalok meg hülyét kapnak tőle. Szvsz ennek az egyik oka épp az agyonhájpolt Harry Potter (félreértés ne essék, én is olvastam és szeretem), ami tiszta cselekmény, és az ezen szocializálódott olvasónak már a legkisebb leírás is kínkeserves. Ez persze nem új jelenség, ma élő ember nem élvezi az Iliász hosszadalmas hajókatalógusát, a klasszikafilológia professzorom szerint pedig az ókorban az volt a kedvenc része az olvasóknak (hallgatóknak).

Minden generáció mást olvas, mint az elődje, az én nagyapámnak még Jósika Gyulai Pál, Kemény Zsigmond jutott, ők mára teljesen kikoptak, és mivel szinte senki nem olvasta őket a bölcsészhallgatókon kívül, így senkinek nem veszteség. Mára Fekete István tűnt el teljesen, ez még sokaknak jó gyerekkori élmény, így sokaknak fáj. Talán nem is maga a mű kikopása, hanem annak a világnak az eltűnése, amit ábrázol: tisztesség, őszinteség, erőfeszítés, egymás tisztelete stb. ma valahogy kevésbé triviális jelenségek. Fekete István műveiben nyoma sincs a fogyasztói világ kultuszainak, a gyors meggazdagodás utáni vágynak stb., a mai fiataloknak meg ebben kell utat találniuk. Na, és ehhez nincs iránytű, Grecsó Verája sem az. Sajnos.

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2019.08.25. 14:24:01

Kezdjük azzal, hogy a nyári kötelező olvasmány, meg a "pár" matekpélda ordas nagy szemétség. Mi se szeretjük, ha a főnök a szabi előtti napon küld egy e-mailt, hogy ugyan, abba a két hétbe esténként belefér fél óra, amíg megcsinálunk pár kimutatást.
Persze, majd a nyaralás alatt, az egész napos fürdés, vízibiciklizés, sütögetés után mindenki jó hangulatát elrontjuk azzal, hogy rákényszerítünk valamit a kölökre, amit a háta közepére kíván.

Jókait 30 éve is nehéz volt már olvasni. Amikor íródott, még "el lehetett adni" egy tízoldalas leírást arról, hogy a főhős mellényének pitykegombján milyen díszítés van, pár évtizede még elment, mert a másfél tévéadón kívül nem sok otthoni "félpasszív" szórakozás volt, de manapság erős illúzió, hogy a gyereknek ilyesmihez kedve lesz.
Ahogy az autó elterjedése zárójelbe tette a lovaskocsikat, ugyanúgy át kéne gondolni azt is, hogy mi értelme van ezeket a régi szövegeket erőltetni.

Sajnos, ma ez inkább csak a tanáron múlik, hogy "hozzávágja-e" a gyerekhez a Kőszívűt, vagy "kompromisszumos" megoldásként "beéri" a jóval rövidebb Szent Péter esernyőjével...

steery 2019.08.25. 14:24:52

Maga a "kötelező olvasmány" fogalma az, amit el kell törölni. Mert senki sem szereti a kényszermunkát, amit muszáj elvégezni, mert rád erőszakolják. Ettől alapból minden értelmes (és értelmetlen) lény irtózik. Ezért nem szeretnek az emberek olvasni, mert az iskolában elveszik a kedvüket tőle az ilyen rossz tapasztalatokkal.

Hagyni kéne, hogy mindenki önállóan fedezze fel a könyv univerzumot és mindig azt olvasson, amit éppen szeretne. Én sok kötelező olvasmányt nem olvastam el (mint a legtöbb osztálytársam). Viszont ezekből sokat később elolvastam, 5-10-20 évvel később, amikor valamiért felkeltette az érdeklődésemet. És ezzel mások is így vannak.

Véget kéne vetni annak, hogy iskola egy rabszolga képző, gyerek lebutító, értelem megerőszakoló, tanulást meggyűlöltető, fiatalkori kényszertartózkodási hely legyen, amiből mindenki menekülni akar és amit mindenki utál. Képesek vagytok rá? Mert eddig nem sok jelét adtátok az igazi változtatási szándéknak. Az iskolarendszer eddig még minden évben megbukott emberségből és oktatásból. Egyes alá-val.

ComLo 2019.08.25. 14:25:33

Mindenféle offenziva nélkül:
Első körben azt kellene tisztázni, mi a cél a kötelezővel. Ha mélyművészeti oktatást, művészeti látásmódot akarunk adni (helyesebben inkább ráeröltetni) a gyerekeknek akkor nem annyira vészes.
Ha az olvasást szeretnénk megszeretetni velük, ezek a könyvek olyanok, mint kerozinnal erdőtüzet oltani ... Talán ha 1 vagy 2 könyv volt minimális szinten szorakoztató (így hirtelen, Pál utcai fiuk, minimálisan az egri csillagok (amit szüleim elszpjlereztek, szóval az sem volt az igazi), és a csak ajánlott Tanár úr kérem) pedig nem vagyok mai gyerek. Nem is igazán lettem rabja az olvasásnak (nagyon zárójelben, ez sok évvel később változott meg, amikor elkezdtem 8+ órákat repülni rendszeresen. Hamar rájöttem hogy jó filmből is csak max 1-2 tud kényelmesen végignézni az ember, de egy könyv sokkal tartalmasabb és hosszabb időzítés).
Belegondolni is merész, mi lett volna ha mondjuk (az akkor persze még nem létező) Harry Potter sorozaton, Rejtőn (merész de talán Dougles Adams-en), vagy bármi modern gyerekeknek szánt regényen keresztül próbálkoznak megszeretetni az olvasást. És az (szerintem) tök jó feladata lehetne az oktatási rendszernek, hogy a gyerekek körében amúgy is népszerű dolgokból, kiemeli azt, ami nem káros, adott esetben még értéket is képvisel.

Mayerné Répási Adrienn 2019.08.25. 14:27:46

@Mr. Bear: Nekem speciel tetszett Grecsó Verája, igaz nem 14-15 éves vagyok, még a duplájánál is több. Abigél szintén. De mindkettő inkább "csajosabb" olvasmány, talán azért. Szent Johanna Gimi viszont nekem sok(k) volt.

Bambano 2019.08.25. 15:01:47

ha a kötelező olvasmányok tényleg fontos szerepet játszanak a gyerek civilizálásában, akkor azt úgy tehetnék, hogy élethelyzeteket dolgoznak fel és azokra adnak egy szerintük jó példát, amit a gyerek átvehet.

csak a mai gyerekek nem rágnak gittet, nem viszik át a szomszédba az apjukat, ha vérzik elbirtoklási céllal, stb. Jókai meg nyilván nem írt regényeket arról, hogy milyen etikai problémát okoz az önvezető autó, miért ne használjunk facebookot, hogyan mobilozz udvariasan a metrón, stb.

másik probléma, hogy jelenleg az oktatás nem kap elég eszközt arra, hogy rászorítsa a diákot az elvárásokra. a két témakör összekeverésének az az eredménye, hogy a gyerek nem olvassa el, ami nem tetszik neki. és mivel a probléma tömeges, kénytelenek vagyunk a tanári oldal irányából engedni, vagyis lemondani azokról a kötelezőkről, amiknek az erőltetése vesztett csata. mert ki lehetne jelenteni, hogy a kötelező valóban kötelező, csak akkor a diákok 90%-a bukna, az meg nem járható út.

CSOKKI MÁLNA 2019.08.25. 18:32:19

@Bambano: Vajon a West Pointon miért szerepel a tananyagban Homérosz..?

CSOKKI MÁLNA 2019.08.25. 18:32:27

Az oktatásügy nem kívánságműsor.. (Hál 'istennek, mert akkor csak java, c+, meg önismeret órák lennének, és mehetne a kukába Arany, Petőfi ,Shakespeare, és persze a fizika meg a kémia alapvető törvényszerűségei is..:)

midnight coder 2019.08.25. 18:32:43

@doomguard: Az Aranyembert anno többször is elolvastam, szerettem, bár Jókaitól nem az volt a kedvencem. Meg az Egy magyar nábob / Kárpáthy Zoltán-t. De a Kõszívû ember fiait szívbõl gyûlöltem. Persze az is igaz, hogy ez utóbbit jóval fiatalabb koromban kellett elolvasnom.

G.R.Reventlov 2019.08.25. 18:33:00

@Bambano: Az intelligencia egyik fontos eleme az elvonatkoztatás képessége, amelyben a mai ember komoly hiányt szenved. Érdemes megismerni Dr Aczél Petra "újmédia" előadásait a témában, ha Postman vagy McLuhan túl távoli. Például Jókai Fekete gyémántok regényéből magyaráztam már aktuális eseményeket, de a Mondák könyve, az Újszövetség, a Tao te king vagy A háború művészete is időtlen.

Az emberek túlnyomó többsége ma is funkcionális analfabéta, ebben nem változott semmi különös, élsportoló se lesz mindenkiből. Sajnos egy olvasott anyag feldolgozásának képessége nem azonos néhány kiragadott mondat idézgetésével, hiába pörög jobban az utóbbi a közösségi hálón... :-(

Mr. Bear 2019.08.25. 18:33:57

@Mayerné Répási Adrienn: Nekem azért csalódás, mert az örökbefogadottság témája nincs benne rendesen kibontva. A gyereknek a végén csak beleverik az orrát az igazságba, de se arról nem tudunk meg semmit, hogy ő honnan jött és miért adták örökbe (a párhuzamos történet, az apa sorsa mögött ott a történelmi tragédia, mindent értünk), se arról nem ír Grecsó egyetlen hangot sem, hogy mit kezd ezzel a gyerek. Pedig az alapállás nagyon jó egy ifjúsági regényhez, hiszen szinte nincs olyan kamasz, akiben önmaga keresése közben legalább egyszer nem suhan át a gondolat, hogy vajon ő a szülei gyereke-e. Szerintem a fő hiba az, hogy 10 évesre kalibrálta a főszereplőt, 14 évesen hitelesebb lett volna. A körítés tényleg zseniális a késő Kádár-kor mindennapjaival, meg az egyszer felbukkanó Komócsin elvtárssal, de míg az apa, Sáriék, az iskolatársak portréja hibátlan, az anya itt is elmosódik. Annyit ki lehet következtetni, hogy az egyetemet a terhessége miatt hagyta abba, de miért nem folytatta a vetélés után? Ha pszichésen nem tudta feldolgozni a vetélést, és utána csak az örökbefogadott gyereknek élt (ez OK), akkor hirtelen miért megy el mégis pincérnek, és löki bele a gyereket a felnövésbe? Nincsenek jól megragadható motivációk. Azzal is gondom van, ahogy Vera tűpontosan kiszámítja a felnőttek reakcióit, és azonnal átlátja a váratlan helyzeteket, hiteltelen, ezt még a felnőttek sem tudják mindig.

ThunderDan 2019.08.25. 18:34:15

@Mr. Bear:

Kösz, szomorú éa megdöbbentő, amit írsz a szókincs drasztikus romlásáról. A felsoroltak mind a "normál" szókincs részét képezték 30-40 éve. :(((

Lehet, hogy mi vagyunk az utolsó korosztály, ahol még élményt nyújthat egy Kemény Zsigmond-regény? :(
Vagy már nem is ott húzódik a demarkációs vonal, hanem egyáltalán a regény műfajánál?

Bambano 2019.08.25. 18:34:28

@Fue: "Sokkal több az inger és az erőfeszítés nélkül azonnali jutalmat biztosító elfoglaltság.": de nem csak a jutalomról van szó, hanem a mennyiségről is. A diák ideje ugyanannyi, mint 50 éve, miközben alkottak az írók, tehát sokkal több műből kellene kiválasztani azokat, amiket kötelezőnek gondolnak. Ezt fizikailag csak úgy lehet megtenni, hogy valamennyit levesznek és másokat rátesznek a listáról/ra.

G.R.Reventlov 2019.08.25. 18:34:57

@Emmett Brown: Szerintem itt most nem fogom tudni elmagyarázni, hogy a gyerekkorban beadagolt közös virtuális élmények milyen mértékben befolyásolják a későbbi felnőtt gondolkodását, milyen erejű összetartó és kirekesztő közösséget alkot a hasonló alapokra építkező emberek csoportja. A mai gondolkodási rendszerek szó szerint evolúciós szelekció eredményei, lásd Dawkins mém fogalmát ("bikinizálódása" előttről) a vallásháborúktól a fasizmusig vagy a mai képregény-vezérelt álmodozgatásig.

Hatalmas jelentősége volt a "felvilágosodás" során (amikor a közoktatás fogalma, benne a "kötelező olvasmánnyal" egyáltalán felmerült), hogy a kor kiemelkedő gondolkodói által alkotott komplex tudás és erkölcsi elvek kerültek be a gyerekbe "rühellt" olvasmányokon keresztül. Ugyanilyen fontos, hogy nem csak a "saját", hanem "idegen" értékek is megjelennek a mai környezetben (a "kirekesztés" csökkentése).

Viszont ma a "népszerűség" által kiemelt infantilis felnőttek karikatúrái és lázálmai vannak a csúcson, Pottertől Alkonyatig, a Pókembertől az Interstellar-ig. Félreértések elkerülése végett: a "befogadhatóságra optimalizált" tartalom NEM jó. A valóban értékes művek dolga pontosan az, hogy a befogadó elméjét átalakítsák. Olyan élményeket adnak át ellenőrzött keretek között, amelyet jobb, ha nem egyedül él meg először személyesen az olvasó. Például egy kisiskolás osztály együtt siratja el Nemecsek Ernőt. Ez JÓ. Nem szabad lecserélni olyanra, amelyben a főhős mindent túlél, stb. Hogy amikor "idegenekről" beszélünk, a Fekete felhő jusson eszünkbe először, ne a Star Trek...

Persze, a többség nem szereti ezt az átalakítást, és asztaltámasznak használja a könyveket. Ez nem baj, egy működő társadalom nagyobb része "fenntartó" feladatokat lát le. A gond akkor van, amikor ez a tömeg a túlsúlya miatt azt képzeli, a "véleménye" többet számít, mint a természetesen elhanyagolható számú, viszont megalapozott tudással rendelkező kisebbségé...

Mindegy. Akit esetleg érdekel a téma egyik valódi szakértője, itt lehet indulni: neilpostman.org/

Emmett Brown 2019.08.25. 20:13:25

@CSOKKI MÁLNA: hány évesek azok a jenki kadétok, és hány évesek a magyar kisiskolások amikor Homérosszal találkoznak? Egy katonai akadémián egyébként abszolút ül, Patroklosz a "leave no man behind" filózifia megtestesülése, bajtársi alázat stb mind remek példa egy tudatosan katonának készülő 18-22 éves embernek.

@G.R.Reventlov: ez nekem kicsit elefántcsonttorony-szagú. Nem hiszem, hogy az elmúlt 30-50 évben ne születtek volna olyan művek amiknek van irodalmi értékük, értelmes mondanivalójuk, példamutató vagy éppenséggel elrettentő szereplői és mindemellett közelebb áll a gyerekekhez mint pár klasszikus darab.

Nem tudom most mi a tananyag, de mi anno nyolcosztályosban kronológiailag mentünk végig az irodalmon (annyi értelme nyilván lenne, hogy valamilyen szinten összhangba lehet hozni a törioktatással, hogy legyen egy alap háttér), és ebben a formátumban 10 évesen a Gilgamesh eposz meg Homérosz egy kicsit erős indítás volt.

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2019.08.25. 20:13:55

@Mr. Bear: Az "agyonhájpolt" Harry Potter több ezer oldal, bonyolult cselekmény, ráadásul sokszor előfordul, hogy egy lényegtelen szereplő vagy tárgy pár kötettel később kulcsfontosságúvá válik. Aki ezt tizenévesen képes végigrágni, az szerintem igenis olvasott ember.
Csak ugye ez valahol kortárs mű, a mai körülmények között született, ezért könnyebb a gyerekeknek elolvasni. Meg egymásnak ajánlják, vö. népszerű, nem az utált iskolában sózzák a nyakukba.

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2019.08.25. 20:13:57

@ThunderDan: Anno 30+ éve azt tanították, hogy a nyelv állandóan változik, új szavak jönnek, mások meg kikopnak a nyelvből. Ez van. Ha a mindennapi nyelvben nem használunk (már) egy szót, akkor miért várjuk el, hogy a kölök ismerje, pláne azért, mert egy számára unalmas könyvben szerepel.
Pl. az "abrak" már nem is biztos, hogy mint fogalom nagyon "létezik", mióta nem igazán mindennapos, hogy lovakkal találkozik az ember.

agarik 2019.08.25. 20:14:12

Érdektelen mi az a gitt. De mi a faszt akarunk közvetíteni a Pál Utcai Idióták Haszontalan Gyülekezetével, hacsak nem azt hogy "az élet szar, és bármit teszel, nem lesz jobb"?

Az ötvenedik Jókai-kötet után meg tegyük már fel a kérdést: nem írtak azóta semmit?

Bambano 2019.08.26. 08:44:26

@CSOKKI MÁLNA: "Vajon a West Pointon miért szerepel a tananyagban Homérosz..? ": mert taktikai előnyük származik abból, ha tudják, hogy gerendával ki lehet szúrni egy küklopsz szemét. tehát katonai okokból :)

G.R.Reventlov 2019.08.26. 08:44:47

@Emmett Brown: " ez nekem kicsit elefántcsonttorony-szagú."

Vállalom. Bizonyára nem általános, hogy a gimnazista fiam az általam javasolt Postman előadás után elolvasta a Szép új világot, és megkérdezte, hogy a "szigetek" szerintem valódiak vagy simán kinyírták az oda küldött embereket. Én nyilván újraolvastam a könyvet, utána elmondtam a véleményemet és hogy miért gondolom úgy. Szó szót követett, végül házi feladatnak azt kapta, keressen kapcsolatot a Stockholm szindróma és a közoktatás között.

Nem kérek elnézést amikor azt mondom, ez az a színvonal, ami egy lehetetlen feladat megoldásának az esélyét elvárhatjuk. A Harry Potterrel meg Star Trekkel nem az a problémám hogy "nem tetszik", hanem az, hogy pontosan az ellenkező irányba viszi az agyműködést.

Egyetlen szóval nem állítottam, hogy ma nem születnek fontos művek. Viszont egyértelműen elmagyaráztam, miért érdektelen, hogy "tetszik-e" a gyereknek: minél fontosabb, annál jobban fogja utálni a túlnyomó többség. Megmutattam, hogy vannak alapvető kutatási eredmények, amelyek a gondolkodás képességének erózióját előre jósolták, és hogy ennek fenntartásáért az oktatás lenne felelős. Egyetlen szóval nem állítottam, hogy a mostani rendszer "jó", viszont álmodozás-alapon csak rontani lehet rajta. Azzal kezdtem, hogy "használni kéne az ismereteinket". Persze először rendelkezni kellene velük, vagy legalább a hiányuk tudatában lenni, lásd Dunning-Kruger hatás. Ezért következzék egy tartalmi idézet Neil Postmantől.

Az oktatás katasztrofálisan félremarketingelte magát. Példát kéne vennie a sokkal sikeresebb orvosoktól vagy jogászoktól.
Az orvoslás a betegségre fókuszál, ami mindenki számára egyértelműen rossz. Nem is definiálja az "egészséget", csak a betegség hiányát, deklarált célja a tünetek enyhítése és a gyógyítható okok felszámolása (jó esetben). A nép érti, hogy megbetegedni könnyű, betegnek lenni rossz, ezért áldozatot hoz az egészségügy érdekében, tiszteli az orvosokat.
A jogászok az igazságtalanság, erőszak, visszaélések ellen dolgoznak. Nem is "igazságot tesznek" csak (ideális esetben) egy közösen elfogadott jogrendet érvényesítenek. A nép érti az erőszakot, látja hogy ez valahogy alaptermészet, nem akar áldozatául esni, ezért aláveti magát egy jogrendnek, tiszteli képviselőit.

Az oktatás azt mondja, hogy okosabbá tesz, ami óriási hiba. Az ostobaságra kellene koncentrálna!
Megmutathatná, hogy mind ostobák vagyunk, természetünk része az álmodozás, a megvezethetőség, az önigazolás stb. ezek összes borzasztó következményével, lásd történelem, gazdaság, politika, vagy a jelenlegi globális öngyilkosság.
Az iskola dolga lenne, hogy mindenkit a saját befogadási szintjéig megmentsen saját természetes hülyeségétől és annak következményeitől. Beépítse az alapvető mentális higiéniát, ami olyan, mint a kézmosás evés előtt, csak itt érvelési hibákról, alapismeretek stabil megszerzéséről van szó MIELŐTT beszélni kezdene. Továbbá, hogy megtalálja azt a néhány(!) embert, akik képesek egy sebészhez hasonló módon már elkövetett hülyeségek következményeinek enyhítésére.
Nem a "90% megbuktatása" a cél, hanem hogy a többséget a saját felfogóképességének szintjéig fejlesszük, hogy belássa, mi az amibe már nem szabad belepiszkálnia (ennek ellentéte a ma általános Parkinson törvény...) És hagyja a saját szakterületén dolgozni azt a töredék százalékot, aki tényleg rendelkezik a szükséges háttérrel.

Jelenleg ezerrel rohanunk az ellenkező irányba, itt is.

@agarik: "az élet szar, és bármit teszel, nem lesz jobb"?

Pontosan, jó reggelt! A felnőtté válás annak felismerésével kezdődik, hogy bármikor érhet minket baj, elveszíthetünk mindent amiért addig küzdöttünk, és a végén mindenképpen meghalunk. Aztán annak megértésével, hogy minden célunk "mondvacsinált", minden közösség amelyhez tartozunk, mások számára gittegylet csupán. A kérdés az, hogy mindezek után mitől leszünk pozitívak, mitől akarunk bármit is jobbá tenni?

Hogyan jutunk el addig, hogy ezeket a szavakat komolyan vegyük?

Mi dolgunk a világon? küzdeni,
És tápot adni lelki vágyainknak.
Ember vagyunk, a föld s az ég fia.
Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,
S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,
Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt
Posvány iszapját szopva éldegéljünk?

Mi dolgunk a világon? küzdeni
Erőnk szerint a legnemesbekért.
Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből
S a szellemharcok tiszta sugaránál
Olyan magasra tettük, mint lehet,
Mondhatjuk, térvén őseink porához:
Köszönjük élet! áldomásidat,
Ez jó mulatság, férfi munka volt!

De ennyi se kell, hiszen Fodor Ákosnak belefér két sorba is, a pontos megértéseben viszont nekem is harminc évem van. Ki lesz a következő, aki harminc év kínlódást fektet ebbe a feladatba? Vajon itt fogom megtalálni? ... :-)

Nagyon figyelj, mert a világot
teszed is azzá, aminek látod.

Bambano 2019.08.26. 08:45:04

@G.R.Reventlov: "Például Jókai Fekete gyémántok regényéből magyaráztam már aktuális eseményeket": mit? tőzsdei csalásokat? mert amikor a főhős bekiabál a parketten, hogy bondavárit vesz áron, az ma konkrétan bennfentes kereskedelem és elég sokat lehet ülni miatta.

@Emmett Brown: "mi anno nyolcosztályosban kronológiailag mentünk végig az irodalmon": nekünk anno az volt a menetrend, hogy felső tagozatban végigmentünk az irodalmon is, meg a törin is, majd gimiben megint. gyakorlatilag kidobott felesleges idő és munka volt az ismétlés miatt. ennél feleslegesebben csak angolt tanítottak nekem. szerintem ez egy komoly problémája az oktatásnak, hogy sok az ismétlés, mégse tudnak semmit.

G.R.Reventlov 2019.08.26. 09:42:36

@Bambano: "az ma konkrétan bennfentes kereskedelem és elég sokat lehet ülni miatta."

Konkrétan az "óriások ujjai is ügyesek" szöveget idéztem, amikor éjfél után, a nyitás pillanatában azonnal beadott "civil" pályázaton így még egy valódi környezetvédő szervezet is felkerült a listára. Persze nem nyert, de akkor is csodálkoztak páran.

Addig várhatóan nem is fogok élni, hogy ez mondjuk a Mészáros-csoport tőzsdei műveleteivel kapcsolatban egyáltalán kérdésként felmerülhessen. Hiszen felénk ilyesmire nincs is igény, ez a természetes és hazafi. Ez inkább Mikszáth műveiből ismerhető meg, de azokhoz meg nekem nem volt türelmem a kötelezőn túl... :-D

" szerintem ez egy komoly problémája az oktatásnak, hogy sok az ismétlés, mégse tudnak semmit."
Értem, saját tapasztalatod szerint nem igazán fejlődtél nyolc év alatt, így azonos anyag újabb áttekintése nem hozott többet mint elsőre. Ez nem baj, a többség így van vele. Viszont talán volt az osztályban egy-két ember, akinek több esett le, mert mondjuk a francia forradalom ismétléséig elolvasta és értette Macchiavellit és Fouché-t is, megvolt a kor irodalma előzményekkel és későbbi hatásokkal... Az ismétlés nekik szólt, nem neked.

Ettől még bizonyára értékes tudással rendelkezel a saját területeden, ami viszont NEM az oktatás, ahol a véleményed pont annyira érdektelen, ahogy az enyém lenne a te szakmádban. Viszont én nem is akarnék beleszólni... ;-)

Fue · http://www.english-hungarian.com 2019.08.26. 09:53:14

@G.R.Reventlov: Érdekes, ahogy másodszor ekézed a Star Treket.

Én most kezdtem el végignézni, és a sok idétlen jelmez és mai szemmel legalábbis furcsa karakterábrázolás között nagyon sokszor van egy komoly, gondolatébresztő vonal.

Tegnap este pont egy olyan részt láttam, aminek az volt a lényege, hogy milyen mértékben avatkozhatnak bele fejlettebb civilizációk a fejletlenebbek fejlődésébe. Volt benne minden utalás, az amerikai őslakosoktól kezdve a mai (vagyis persze a 60-as évek) "fejlett" és "fejletlen" világáig. Nagyon intelligensen nyitva hagyták a kérdést, nem volt megoldás, a nézőre bízták, hogy elkezdjen gondolkozni.

Emmett Brown 2019.08.26. 09:53:21

@G.R.Reventlov: jó lenne, ha ez lenne a sztenderd, de sajnos nem az.

A Szép új világ tudtommal nem kötelező, pedig lehetne, mert több aktualitás meg gondolatébresztő tartalom van benne mint kis túlzással a komplett romantikában.

De mint látod, annak ellenére, hogy nem kötelező, a gyereked mégis elolvasta, elgondolkodott rajta, és ez hozzájárult a fejlődéséhez.

Az érdeklődés felkeltése vezetett az új ismeretekhez, ezért efelé lenne érdemesebb haladni. Több értelme van, mint megtanulni a verslábakat, meg bebiflázni, hogy az órán elemzett Csokonai versben hány alliteráció/metafora/hasonlat/áthajlás van.

G.R.Reventlov 2019.08.26. 16:36:24

@Fue: Igen, ekézem, a felületessége miatt, ahogy mindig sírni támad kedvem a Myhtbuster által közvetített "szórakoztató tudomány" hazugságtól. A valódi tudomány belülről embertelen és fájdalmas dolog, pont annyira, mint a versenysportok, csak sokkal nehezebb felfogni egy szellemi edzést vagy sérülést, mint a látható fizikai panaszokat. Gyógyítani is nehezebb. Ha nem lenne úgyis folyamatos a végtelen magány, ha valóban úttörő dologgal foglalkozol. Persze a tankönyvekben nem látszik a végtelen kínlódás, főleg a túlnyomó többségé, akik nem is jó úton jártak, de nélkülük nem lett volna meg egész másnak az áttörés. És így tovább...

Nem vigasztal pár értékes gondolat egy nagy tál trutymóban. "Data", az android. Teljesen elbaltázott koncepció a humanoid robot, nem tudom meddig fog tartani a kiirtása a fejekből. Az idő és kommunikáció kérdése az utazások során vagy idegenekkel. A belső terek mérete, a hétről hétre meggyógyuló szétlőtt űrhajók, halhatatlan és változatlan főhősök. A varázspálcák, amiknek soha nem kell utánagondolni, a tudományoskodó hablaty. A fake it till you make it "filozófia", a főhősnek végül sikerül mert nagyon akarja. ÁÁáááá... CSAK BORISZ! :-D (MIB, amit viszont nagyon szeretek, mert első sorban paródia, felütve néhány tényleg jó kérdéssel, ez jó arány.)

Ezt vetem össze A fekete felhővel. Na abban tényleg szó van a nagyságrendekkel eltérő fejlettségű intellektusok kapcsolatának valódi kérdéseiről, ráadásul az emberi faj a saját helyén: a létra legalján szerepel. Ez science fiction. A Star Trek és társai csupán félreértett, modernizált tündérmesék. Ráadásul károsak, mert teljesen téves (például alapvető fizikai, élettani, csillagászati ismeretekkel ellentétes) képeket égetnek gyerekekbe, akik felnőttek lesznek és ezt várják a jövőtől. :-(

@Emmett Brown: Nem sztenderd, és nem is kell annak lennie: egy hidat nem ezer mérnök épít, hanem különböző képességekkel rendelkező emberek szervezett csoportja. A gond akkor van, amikor a tervrajzot a földmunkások között bocsátják szavazásra, mert "ez demokratikus." Fenét. A földmunkások jobban befolyásolhatók a média urak igényeinek megfelelően. Híd ugyan nem lesz belőle, de profit az igen... :-)

A memoriternek is megvan a feladata, ez a fekvőtámasz az agynak, nem kell szeretni, de aki jól csinálja, másra is használhatja majd az erejét. Például meg tudja különböztetni a leírt szöveget attól, amit olvasni vélt, és nem arra emlékszik vissza amit olvasni szeretett volna, hanem arra, ami oda volt írva. Nagyobb tudomány ez, mint elsőre gondolni szeretné az ember...

A közoktatásban "szaknyelveket" tanítanak, sokfélét, mert még nem tudod, mit szeretnél csinálni. Viszont mire eldöntöd, valós bevezető tudásod van (nem csak álmaid), közben láttad sok más terület szaktudásának bevezető szintjét, és szenvedtél, mert nem érdekelt (de talán megtanultad tisztelni azt, aki majd magas szinten műveli). Csak hát ennek valódi jelentősége a szerencsétlen marketing miatt nem derül ki, az informatikai eszköztár teljesen téves alkalmazása miatt szinte esély se maradt már az újra felfedezésére... :-(

Viszont elég messze eltértem a kiinduló kérdéstől... bocs.

Bambano 2019.08.28. 10:39:53

@G.R.Reventlov: "Teljesen elbaltázott koncepció a humanoid robot, nem tudom meddig fog tartani a kiirtása a fejekből.": akkor minek is reklámozod? :P :P :P
egy teljesen elbaltázott koncepció (ráadásul programozási hibás :P ) nevét választottad :P

Bambano 2019.08.28. 10:40:05

@G.R.Reventlov: "Ettől még bizonyára értékes tudással rendelkezel a saját területeden, ami viszont NEM az oktatás, ahol a véleményed pont annyira érdektelen, ahogy az enyém lenne a te szakmádban.": személyeskedésedre pár válasz lehetőség:
1. tojást sem tojok, mégis meg tudom állapítani, hogy jó-e vagy sem.
2. liberális demokráciában nem mondják a vitapartnernek, hogy kuss
3. az oktatás engem is érint, több szálon is: én is lehetek diák, nekem is lehet gyerekem, akinél élesben előjön a posztban tárgyalt téma, én is finanszírozom az oktatást az adózásomon keresztül.
"saját tapasztalatod szerint nem igazán fejlődtél nyolc év alatt": de, matekból biztosan, hiszen én tudom, hogy a felső tagozatos ókori töri, meg a gimis ókori töri között négy év telik el, nem nyolc :P

Bármennyire is fájhat neked, a diákok többsége nem olvassa el a francia forradalom irodalmát és történelmét az alatt a négy év alatt, mire megint téma lesz, egyrészt azért, mert van más dolga is (például aktuális évi tananyag), másrészt azért, mert azon a szinten, amiről te írtál/álmodozol, nem érdekli. Ettől még lehet igazad, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy a felső tagozatos oktatás értelme nulla.

De a valódi fő probléma az, hogy míg minden tanár és szak azt harsogja, hogy neki több óra kell, ami nyilván nem járható út, mert nem végtelen az óraszám, addig a végeredmény az, hogy *minden* tárgyból használhatatlan a diákok zömének a tudása. Tehát egyik tárgy sem dominál, hogy az legalább jó lenne. A világban tapasztalt folyamatokból pedig azt látom, hogy nincs is rá igény.

Szerintem szabadulni kellene az ócskától, és helyette korszerűvel megtölteni az időkeretet. Ami biztosan nem többszáz éves anyag.

G.R.Reventlov 2019.08.28. 14:22:03

@Bambano: "akkor minek is reklámozod? :P :P :P egy teljesen elbaltázott koncepció (ráadásul programozási hibás :P ) nevét választottad :P"

Nem fogom elmagyarázni, hogy Asimov "robot" fogalma mennyivel összetettebb és valójában mit szeretne egy figyelmes olvasónak végtelen türelemmel elmagyarázni, milyen gondolati sémákat próbált (sajnos sikertelenül) elültetni a robot történeteken keresztül, vagy hogy mit üzenek a névválasztással. Valóban, "fáj nekem" hogy téged nem érdekel, de nem tudok rajta segíteni, nem sokat értél azzal hogy felismerted a nevet.

A többire nincs értelme reagálni, csak korábbi szöveget ismételnék. Abban egyetértünk, hogy egy óvodásnak IGÉNYE mindig mesehősökre van, meg bűnbakokra, akikre mutogatni lehet baj esetén. Voltak korok, amelyek képesek voltak ENNEK ELLENÉRE megfelelő arányban kinevelni felelősségtudattal rendelkező embereket. Értsd: amiben szakember, csinálja; amiben fogyasztó, nem okoskodik, hanem hagyja a szakembert dolgozni. Voltak és vannak szakemberek, akik tudják, ez hogyan és miért sikerült, csak éppen nem vesszük őket figyelembe, mert a Marvel univerzum hősei sokkal korszerűbbek... pontosabban: "fogyasztóbarátok". A példaként felsorolt környezetekben (igazságszolgáltatás, egészségügy) NINCS "liberális demokrácia", mert még a fogyasztó is feléri ésszel: neki itt nem osztanak lapot. Tragikomikus, hogy a globális civilizáció alapját képező legmacerásabb feladat: egy új, stabil generáció kinevelése témájában "trendi a népszavazósdi".

Az együttélés, erkölcs szabályai, az értékes emberi élet nehézségei nem sokat változtak. Komoly témákat lehet feldolgozni Móra, Jókai, Vörösmarty, ... művein keresztül, le van tesztelve, van kidolgozott módszertan, sorrend, hivatkozások; a gyerek iskolaváltással nem kerül teljesen idegen környezetbe, stb. Lenne mód ugyanerre modernebb dolgokat használni, de ahhoz sok mindent újra kellene építeni, és egy gyorsan pusztuló közegben talán nem ez a legsürgősebb feladat. Lehetetlen viszont a Star Treket vagy a Harry Pottert használva, mert azok a szórakoztatásra (meg időnként elég átlátszó propagandára) vannak optimalizálva.

De rendben, hagyjuk. Mellékhatásokon vakarózni, szervezési kérdéseken rágódni uncsi, háttértudást feltételezni, kulturált stílust elvárni meg elitista tempó. Éljen a Griffendél meg a izé na az a vámpíros farkasos! Meg úgyis megyünk a Marsra, sugározz fel Skóti... :-)