Könyvfesztiválon jártam még az ősidőkben (májusban), ahonnan ez a könyv jött velem haza. A kötet szerzője munkásságát már jó ideje figyelemmel kísérem. Jópofa módszereivel, még klasszabb könyveivel fiatal olvasókat nevel, terelget, az olvasás szeretete felé. Sok város, falu iskoláit, könyvtárait meglátogatja egy-egy előadás erejéig, ahol e tevékenységet még nem szerető gyerekeket olvasásra csábítja. Nem csak könyveket ír és eladni akarja őket, hanem tesz a jövő generációjáért, tesz a könyvekért. Talán ez a közvetlenség, példamutatás, az előadásai, a jövő kulcsa. 

Szóval a könyv jött velem haza, itthon nagy tetszést aratva. Középső lánykám rögtön le is csapott a műre. A könyv legnagyobb eredetiségét az adja, hogy a szép színes borító alatt fehér, kiszínezni való borító lapul. A belső grafikák, jópofa rajzok szintén színező és ceruzák után kiáltanak. Lánykám bátran neki is állt megtölteni élettel, színekkel a kötetet. Mindjárt eredeti, egyedi könyvet kapunk így, ugye? Ráadásul kevés könyv (és írója) engedi meg, hogy ily módon nekieshessenek a művének, pedig nagyszerű ötlet. Mindenki a saját képére formálhatja a rajzokat, még jobban sajátjának tekintheti a könyvet. Ezzel meg is adta a löketet, hogy kedvenc könyv váljék belőle, ne csak a polcon porosodjon.

A könyvet egy szombat délután, pecázás közben olvastam fel nekik a kockás plédünkön ülve hangulatosan, a szabadban. Mi ez, ha nem nagyszerű élmény gyűjtés. A történet illet is oda, de bárhol hangulatot csinál rögtön. Anyai szívem repesett, hogy ilyen jó kis elfoglaltsággal töltjük az időnket. Andris, a kétéves legkisebbem még el-elkalandozott a történettől egy-egy bogarat kergetve vagy apa aktuálisan kifogott halát megcsodálva, ám visszatérve. Viki, a rajzoló középsőkém pedig már teljes odaadással hallgatta a történetet fekve, ízlelgetve a mondatokat. Danci, nagylánykám éles meglátásaival tarkította a szöveget néhol. Ő már felfedezte a tanító jellegét a könyvnek, egy-egy intelmet, tanácsot. Élvezettel hallgatták, én pedig növekvő jókedvvel olvastam föl nekik. 

Fiús könyv? Nem! Szerintem élvezetét lelheti benne fiú, lány, sőt még anyuka vagy apuka is. Izgalmas, sodró lendületű, humoros és végtelenül aranyos kis történet. Rövid fejezetei, betűtípusa és annak nagyobb mérete lehetővé teszik a kezdő olvasók lebilincselését is. Bevallom, én is elcsentem, hogy a végére érjek még a gyerekek előtt a történetnek. Kíváncsi voltam és nem bírtam várni.

Leonardo lovag, alias Levente egy kedves, szerethető figura, akivel könnyen azonosulni tud minden gyerkőc. Igazi kis felfedező rosszcsont ő, mint majdnem minden gyerek. Izgalmas kalandokba keveri magát, amik első ránézésre átlagos dolgoknak tűnnek, de mégsem azok.

Együtt élheted át olvasóként vele az elkalandozott szörny keresését, tanulhatsz pár intelmet, mire kell figyelnie a lovagoknak és mi a feladatuk pontosan. Észrevétlenül adja át tudását Leonardo, rengeteg dologról. Nem a tanulságok, tanulnivalók a lényeg mégsem, hanem a könnyed, észrevétlen szórakozás, szórakoztatás, az olvasás, a fantázia megelevenedése. 

Az író fantasztikusan ért a gyerekek nyelvén! Érezhető, mekkora szeretettel készült a könyv. A szókincs, a nyelvezet könnyed, olvasható, ám mégis mágikusan tanító. Nem nézi butának olvasóit, hallgatóit, hanem egyenrangú partnernek tekinti őket. Élénk fantázia, a vicces történések, a szerethető karakterek elevenednek meg a lapokon stílusosan, ironikusan, viccesen, ám izgalmaktól nem mentesen.

Varga Zsoltnak köszönjük a rajzokat! Feldobták a könyvet, még több izgalmat csempészve az olvasandó történetbe.

Szerettük. Újraolvasós könyv mindenképp. Ide nekünk a következő kötetét az írónak! Köszönjük szépen a lehetőséget!

 Azt hiszem, a legkisebb is rá fog kapni az olvasásra.

Fülszöveg:

Leonardo ​lovag 
…vagy ahogy anyu hívja: Levente, 
egy nemes küldetést teljesít.

Főleg hétvégén áll szolgálatba, 
amikor nem kell suliba menni.

Elfeledett kincseket kutat fel, 
szörnyek hadait küldi melegebb éghajlatra, 
és közben mindenkinek segít, aki rászorul.

Semmi sem állhat az útjába, 
mert ilyenek a lovagok!

Bátrak, büszkék és szemfülesek. 
Legalábbis ebédig, 
majd ebéd után, egészen fürdésig, újra.

Színes történet egy színtelen könyvben. 
Olvasd el és színezd ki!