Egy csipetnyi nő fűszerezve anyasággal, könyvekkel, interjúkkal, programajánlóval...

Egy kis múltidézés

Bloggerképző kihívás újabb nehéz feladata

2019. július 13. - Mayerné Répási Adrienn

Láttatok már rólam friss képeket, komolyat, mosolygósat, dolgozósat, gyerekeset, viszont sosem mutattam régmúltat idéző képeket. Pedig akkor még roppantmód cuki voltam:) Na jó, talán még most is az vagyok, ha nem sárkánymód kelek. De hát Vargada kíméletlen és olykor nehéz témákat csepegtet a Bloggerképző 30 napos kihívásának keretein belül, mese nincs. Akkor bolygassuk a régmúltat ismét. Kompromitáló fotókat nem hoztam, juszt sem. Pedig van olyan, amit legszívesebben eldugnék a legsötétebb szekrény, legsötétebb, legporosabb tetejére, hogy senki se láthassa. Még szemüveges fotóm is van, meg nyolcadikos ballagós. A legtöbb fotó anyunál van, csak párat hoztam el, amik jelentőséggel bírnak számomra. Ezekből szemezgetek most nektek.

66376864_2410691522324181_4670797657617203200_n.jpg

Ez az egyik legnagyobb becsben tartott képem. Csak hárman. Anyu, apu és én. Szerintem olyan másfél éves lehetek rajta. Kicsit megsárgult kép, de látszik a boldogság mindenkin és az is, mennyire hasonlítok apura, aki korán elment. A hangulatáért szeretem. Emlékezni nem emlékszem rá, mi okból vagy hol készült. 

66115558_2410691665657500_881382311965229056_n.jpg

Ez a kis pulyka is én vagyok. 3 körül lehettem. Van egy klassz története is a képnek, amit megosztok veletek. Mamánál voltunk, születésnapomat ünnepeltük. nagy boldogan a kezembe adták a házi készítésű, finom tortát a fénykép erejéig, én meg nemes egyszerűséggel letettem vagy kiejtettem a kezemből és a kutyussal közösen kezdtük el befalni a földről, mire észbe kapott mindenki. Itt biztos duzzogok, hogy nem engedték tovább, hogy tovább egyek a földről. Már akkor is Makrancos Kata voltam, amit a fejembe vettem...

66166964_2410691978990802_4781810828368150528_n.jpg

Itt már nagyobb vagyok, talán 6 éves körül. Pózolok a kedvenc szekrényem előtt, amin helyet kaptak anyu féltve őrzött csetregjei, porcelánjai. Frufrus vagyok. Azt hiszem magam intézkedtem, hogy rövidüljön kicsit, amit a fodrász végül kiigazított. Nem emlékszem a körülményekre, anekdótákra sem, sem a kép keletkezésének hátterére. De én vagyok. 

ReAd-blog

#Bloggerképző #kicsién #fénykoromban #kisgyermekként #régmúlt #cukivagyok #blogger #ReAdblog

A bejegyzés trackback címe:

https://read-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr1214942772

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.