Egy csipetnyi nő fűszerezve anyasággal, könyvekkel, interjúkkal, programajánlóval...

ReAd-blog

Kutya egy banda

Nyulász Péter A ​hosszúfülűek kincse

2019. június 30. - Mayerné Répási Adrienn

 

covers_460842.jpg

Nyulász Péter könyve egy igazi kis csoda. Hogy élveztem volna Bugac Pongrác kalandjait gyermekkoromban, ha már akkor is fellelhető lett volna a kötet, nem kortárs könyv lenne. Most már eb gondolat, de legalább a gyerekeim kézbe vehetik maradandót olvasva, nekem meg maradt akkoriban James Herriot és Karl May könyveinek sora, ami szintén izgalmas olvasmánylista volt, higgyétek el..

Na de hogy került hozzánk? Könyvfesztiválos szerzemény. Meglátni, megszeretni egy pillanat volt. Köszönjük az írónak és a Móra kiadónak!

Nem kifejezetten csajos olvasmány, de tudatosan. Van egyáltalán olyan, hogy lányos könyv vagy fiús? Én tücsköt, bogarat elolvastam akkoriban, nem izgatott milyen nemű gyerekeknek(sokszor felnőtteknek) írták. Tudatosan figyelek erre csemetéimnél is, hogy a közkedvelt rózsaszín, tündéres, unikornisos könyvek mellett valami más is helyet kapjon a polcon és nem csak öcsi miatt, aki remélhetőleg szintén nagy olvasó lesz. Kell a lányoknak is a kicsit fiús beütésű történetvezetés, téma, szerintem.

Izgalmas, színes, tanulságos könyv, tele vicces nevekkel, jó kis nyomozással. Úgy érzem, az író mindenre gondolt. Ráadásul névre szólóan dedikált, így nagy becsben lesz tartva, duplán nagy értéke van így a kötetnek.

Ha a gyermeked kezdő olvasó vagy nem túl kitartó, könnyen elfárad, akkor ez az ő könyve. Nagy betűkből, rövid fejezetekből tevődik össze, a könnyed olvasmányélményért. Izgalmas illusztrációk megveszik a figyelmet, a  beszédes nevek egy kis humor csempésznek bele,  lebilincselő történetvezetése pedig könnyedén átsegít az olvasmányon, észrevétlen gyorsan elfogynak a lapok. Rengeteg apró dolgot tanít titkon, mint például a felszálló meleg levegő tényét vagy a morzejelek fontosságát. Ilyen könyvekkel lehet a lehető legjobban kedvet hozni az olvasáshoz a mai gyerekeknek.

Imádtam a könyv illusztrációit, engem azzal megvett. Vicces, irónikus beszólásait pedig pláne. Én magam is élveztem a kalandokat, nem csak a gyerekek. Nyelvezete könnyű, ám cseppet sem lekezelő, butácska, hanem élvezetes, szókincsnövelő. Az olvasni tanuló kis elsősömnek ideális volt. A fejezetek arra elegendőek, hogy még éppen nem fárad el, mikor felolvas nekem belőle  és nem zökken ki a történetből akkor sem, mikor egy-egy szusszanásnyit pihen. A stílus merész, élvezetes, egyedi, könnyen felismerhető az írásmódról, szóhasználatról. A szereplők szerethetők, könnyű azonosulni velük és egyedi karakterjegyekkel rendelkeznek, ezért könnyen megjegyezhetőek, felidézhetőek. Plusz pont a végén a kutyafajták összefoglalójához!

Nagylánykám Danci így nyilatkozott róla.

Nagyon szerettem a képeket, hogy vicces. Kedvencem a nevek voltak, azok olyan édesek. Kedvenc szereplőm Trixi és Maxi volt. Jó volt velük kalandozni.

Be kell szereznünk a sorozat összes részét. Azóta még egyszer elolvastuk, kedvenc lesz, már tudom. 

Fülszöveg:

Nagy futással indul Bugac Pongrác harmadik kalandja. Maxit és Trixit elkapják Óbudán, egy múzeumban, ahonnan eltűnt a Fekete Kutya. Egy titkos jegyzet szerint ez a szobor a kulcs egy rejtélyes kincs megtalálásához. A Berger Szimat Szolgálat feladata előkeríteni a műtárgyat, akár a Föld túlsó feléről is! Márpedig a szálak a déli féltekére vezetnek. Sikerrel járnak-e hőseink a hosszúfülűek földjén, a Húsvét szigeten? Fordulatos kalandok során kapunk választ a kérdésre.

Móra kiadó

128 oldal

 ISBN: 9786158050739

 IllusztráltaRitter Ottó

Álmodott magának egy világot, egy helyet és megnyitotta

BabyGarden, a bölcsöde, melyben nyitott az ajtó a sajátos nevelési igényű vagy ételallergiás csemeték előtt is

img_1793.jpeg

Maga időhiányban szenved néha, de a hozzá járó gyerekek szüleinek időt ad, a szerelemből bölcsödét nyitó fiatal, Bodó Virág Anna. Rendkívül kedves személyiségével rögtön levett a lábamról. Amolyan igazi anya típus, olyan tyúkanyós. A sorok közül is kiérződik, milyen nagy szívvel végzi munkáját.  Így mesél magáról és a bölcsödéjéről, a BabyGardenről hatalmas szeretettel. 

Bodó Virág Annának hívnak. 27 éves lettem nem is olyan régen. Immár 3 éve vezetem a családi/magánbölcsimet. Igazi szerelemmunka, így ez tölti ki a mindennapjaimat - sokszor nehézséget okoz a munka és a magánélet közötti egyensúly fenntartása azért.

Imádom a gyerekeket és azt, hogy saját magamnak álmodhattam meg egy helyet, ahol együtt neveljük, tanítgatjuk és mindenekelőtt szeretjük őket a kolléganőimmel együtt. Bár saját családom még nincs, a bölcsis “gyerekeimet” 100%-ig annak tekintem. Az ELTE óvodapedagógia szakán végeztem, innen jött a saját vállalkozás ötlete, majd közvetlenül utána a Budapesti Corvinus Egyetemen a második diplomámat is megszereztem. Nagyon sokat tanultam az itt töltött évek alatt, több volt szaktársam és tanárom a mai napig egyengeti az utamat, amiért nem lehetek elég hálás. Budán élek, és a bölcsi is itt található. Szeretem, hogy itt is érződik a város lüktetése, ugyanakkor csendes, zöld és nyugodt környék. 

-Adott az iskola, a szenvedély, de hogy kerültél kapcsolatba a munkáddal? Mikor érezted azt, hogy az a te utad, hogy magánbölcsit nyiss?

A jelenlegi munkámmal, hivatásommal az ELTE óvodapedagógia szakán kerültem kapcsolatba, ahol a gyakorlatok során beleszerettem ebbe a korosztályba, a gyerekek speciális fejlesztésébe - és rájöttem, hogy a mindennapjaik szerves része szeretnék lenni. Utáltam a gondolatot, hogy állami keretek között ez nem megvalósítható - nem szerettem volna sakkozni, hogy marad-e kenyérre való a hónap végén - így megfogalmazódott bennem az ötlet, hogy mi lenne, ha nyitnék egy magánovit vagy magánbölcsit. Nagyon fiatalon, 23 évesen kezdtem helyszínt keresni hozzá, majd 24 évesen létrehoztam az első bölcsis csoportomat. Erre rettentően büszke vagyok.

img_2499.jpg

- Miben másabb, tér el, tűnik ki a hasonló intézmények közül a BabyGarden?

A BabyGarden Daycare angol-magyar családi bölcsi attól különleges, hogy rendkívül kis létszámú csoportokkal dolgozunk, gyönyörű, otthonos környezetben, olyan pedagógusokkal, akik a hivatásuknak élnek és mindent megtesznek a gyermekekért. Ezen kívül hisszük, hogy minden gyermek egyéni és különleges bánásmódot érdemel, mindenkihez más út vezet. A kismanóink jógáznak, táncolnak, tornáznak és zenélnek napi vagy heti rendszerességgel. Fel kell ismerni, hogy a mai felgyorsult világban erre óriási igény van. Amit szintén kiemelnék, ha már a modern világnál tartunk: jelen vagyunk Instagramon és Facebookon is, ahol a szülők akár élőben tudják követni, mi történik éppen csemetéjükkel. Ez egy piaci rés, ami szerintem kiemelten fontos.

Attól is különlegesek vagyunk, hogy hozzánk jöhetnek sajátos nevelési igényű vagy ételallergiás, lisztérzékeny, illetve cukorbeteg gyermekek is. A kapunk mindenki előtt nyitva áll. Büszke vagyok rá, hogy immár 7 náció gyermekei járnak hozzánk (Amerika, Anglia, Svájc, Oroszország, Hollandia, Izrael, Magyarország). Igazi multikulti babaparadicsom vagyunk.

Szintén nem mindennapi, hogy hihetetlenül hosszan vagyunk nyitva, ami segíti a szülők életvitelét, hiszen nem kell azon stresszelniük délután, vajon az ő gyermekük lesz-e az utolsó. Este hat óráig vagyunk ugyanis elérhetőek, ami nem szokványos a bölcsődei ellátás során. 

- Mesélnél arról, hogy mi nyújt a mindennapokban motivációt? Milyen pluszt ad a munkád? Mik a nehézségei ugyanakkor?

A munkám során a gyerekek mosolya és a szülők elégedettsége adja a legnagyobb motivációt. Nincs annál nagyobb öröm, mint tudni azt, hogy ma egy kicsivel többet tettél hozzá annak a pici babának az életéhez, együtt játszottatok, együtt mondókáztatok, és ő ezáltal valami újat, valami jót visz haza. Hihetetlen öröm és mozgatórugó az is, hogy a hozzánk járó szülők gyakorlatilag heti rendszerességgel fejezik ki az elégedettségüket mind szóban, mind pedig írásban. Ez a különböző social media felületeinken is jól nyomon követhető, ugyanis a BabyGarden igazi huszonegyedik századi modern bölcsiként mindenhol jelen van, ahogy már korábban is említettem. 

A nehézségeket egyértelműen az okozza, hogy egyszerre kell “megfelelni” úgymond a hivatalok elvárásainak, a szülőknek és a csapatodnak is. Az ember nem lehet ott mindenhol, én folyamatos időhiánnyal küzdök. Egy magánbölcsi működtetése a létező legbizalmibb vállalkozás, ami csak elképzelhető, hiszen a szülők megtisztelnek azzal, hogy rád bízzák a legféltettebb kincsüket - akiért onnantól kezdve te és a csapatod vállaltok felelősséget a nap jelentős részében. 

Rengeteg adminisztráció és sok céges együttműködése is van a bölcsimnek, amit nem tudnék menedzselni, ha nem lennének ennyire megbízható kolléganőim. Hihetetlen szerencsés vagyok, hogy ilyen jó a csapatunk. 

img_2316.jpeg

Nehézség az is, hogy zárás után már ki kellene kapcsolódni, hogy másnap újult erővel tudjam folytatni, azonban ez nem ilyen egyszerű. Nagy kihívás felállítani a határokat és megbeszélni magammal, hogy este tízkor nem biztos, hogy fel kell vennem a telefont munkaügyben.  (Amikor már két csoportod van, az idestova 28-30 szülőt jelent - ez volt az a pont, ahol rájöttem, hogy nem lehet és nem is kell minden hétvégén dolgozni, telefonokat felvenni.) Az ember saját vállalkozása mindig a “gyermeke” lesz, amiről gondoskodni kell; de ha néha nem kapcsolsz ki, akkor könnyen áteshetsz a ló túloldalára. 

-Mik a terveid a jövőre nézve? Várható változás a BabyGarden háza táján?

-Nagy öröm ért pár hete, ugyanis megnyertem egy bölcsődei pályázatot, amivel rengeteget dolgoztam. Szeretném bővíteni a BabyGarden-t, amire találtam is egy szuper helyszínt. Szeptemberben nyílik az új csoportunk, amire nagyon büszke vagyok. Itt lehetőség lesz mozgássérült vagy enyhe értelmi fogyatékos gyermekek speciális ellátására, fejlesztésére is, amihez egy egyedi terápiás helyiséget alakítunk ki. Egy gyógypedagógus csapat segíti majd a munkánk. Tapasztalatom, hogy a különleges 0-3 éves korú gyermekek intézményi ellátása Budapesten gyermekcipőben jár. Régebben konduktor is szerettem volna lenni, így nagyon közel áll hozzám ez a vonal. Jelenleg mozgásfejlesztő tanfolyamot végzek, hogy én is tudjak segíteni a rászoruló gyerekeken.

Titkos vágyam, hogy egyszer franchise-hálózat legyen a BabyGarden bölcsiből Budapest-szerte. Szívesen bővülnék tovább több pesti és budai kerületben is - akkor már tényleg szükségem lesz egy asszisztensre is.

 Szeretném, ha az emberek a magánbölcsi szót meghallva elsőként a BabyGarden-re asszociálnának. 

 Az új bölcsi helyszínére a régi szülők is velünk tartanak, azokkal a gyerekekkel, akik nem mennek oviba. Mi ez, ha nem óriási bizalom és elismerés? Ez óriási motivációt ad a költözéshez, a folytatáshoz.

Ezen kívül egy kedves kolléganőmmel elindítottunk egy vállalkozói workshopot, amit szeretnék továbbfejleszteni és erősíteni a brandet.  Mindemellett női vállalkozói reggeliket szeretnék szervezni, amire már több együttműködő partnert is találtam. 

Összefoglalva tervekből nincs hiány, de nagyon szeretném, ha egy nap 24 helyett 48 órából állna!

BabyGarden elérhető 

info@babygardendaycare.com  email címen vagy a facebook oldalán itt.

64717125_2381895832048085_2115975669132296192_n.jpg

Soha ne hasonlítsd a gyereked máséhoz!

A barackot és a körtét sem hasonlítjuk össze, pedig mindkettő fán terem és gyümölcs

girls-462072_640.jpg

Három teljesen különböző típusú gyermekem van. Az egyik nagyon korán járt, a másik pedig (néha túl) korán beszélt, a harmadik semmit sem csinált korán. Az egyik csendes, álmodozó, a másik az ellentétje, életvidám, csacsogó, a harmadik pedig megfontolt, koravén. Legnagyobb mindenevő és szívesen kebelez be mindent, másodszülöttem válogatós, leginkább fényevő, a harmadik pedig hol így, hol úgy. Az egyik gyorsan elalszik bárhol, bármikor, bármilyen helyzetben, a másik szenvedősen, sokáig fent maradva, fogcsikorgatósan, a harmadik pedig körbe-körbe jár az ágyban, ráadásul megrögzött rituáléi vannak mindenben. Még kinézetre is teljesen más típusok, csak pár vonásuk van, ami némileg hasonlatos.

Gondolhatod, ha három, egy szülőpártól születő, azonos elvek szerint nevelt gyerek ennyire eltér, miért kellene, hogy különböző gyerekek ugyan akkor, ugyan azt csinálják növekedésben, természetben, ügyességben, mozgásformában, mindenben?

 

Sosem értettem az elvárt normákat, a „mit illene már csinálnia” és a játszótéri összehasonlítgatásokat. Nem egy tárgyról beszélünk, aminek megadott időre kell valamit csinálnia, hanem egy érző kis lényről, aki halad a maga tempójában, fejlődik, nő, ha nem az elvártak szerint, akkor nem az elvártak szerint.

A fán a barackok sem egyszerre érnek be mind. Vagy a kismadarak sem egyszerre kezdenek el megtanulni repülni, hanem szép sorjában, vérmérsékletük szerint. Az alma és a körte is fán terem és gyümölcs, mégsem hasonlítjuk össze.

Úgy szeretem, „az én gyerekem ekkorra már paprikáskrumplit evett, már rég szobatiszta volt és hat nyelven szavalta el a Himnuszt, És a tiéd? "című mondatokat... Ja, nem!

Gyerek és gyerek között óriási különbségek lehetnek. Sajnos a keretek adottak és behatároltak. Van egy védőnői, orvosi, óvodai, iskolai meghatározás, amit kötelezően előírva ráhúzunk a gyerekekre. Aztán vannak a külső nyomásra keletkező frusztrációk, amik ellen viszont tehetnénk. Kiküszöbölhető lehetne, ha a társadalom nem sorolná állandóan, hogy mikor-mit kéne már időre tennie a babának, totyogónak, kisgyermeknek, nagyobbnak és a kamasznak. Ha nem ismétlődnének újra és újra azok a fránya kérdések.

Magunk is tegyünk ellene. Annyi beszédtéma van ezen kívül, azokat vegyük elő, ha nem tudunk az adott illetővel miről témázgatni. A szomszéd néni is kihagyhatná a „bezzeg az én gyerekem 20 éve ekkor már” mondatokat. Az anyukák se hasonlítsák össze gyerekeiket, hiába születtek majdnem napra pontosan ugyan akkor. Felesleges. Mert bizony előhozza a stresszt. A szülő szorong, hogy most akkor ő rossz anya, apa, mert a gyerek még nem ír, nem énekel szépen, nem tud Picassohoz hasonlatosat rajzolni és nem olvas folyékonyan idő előtt vagy időre, ráadásul felállni sem állt fel időben, mint a többi csemete.

baby-1399332_640.jpg

Gyakorlatilag magunkat és egymást szívatjuk, helyezzük nyomás alá néha az elszólásokkal, rossz szóhasználattal, máskor a direkt, éles bírálatokkal. Ne! Van elég gond e nélkül is. Egy/több gyereket nem könnyű jól felnevelni. Rengeteg buktató, nehézség van a szépsége mellett. Megéri, mert ezerszeresen adják vissza. De nem elég annyi, amennyi gubanc amúgy is akad? Miért kell még tetézni egymás bántásával? A gyereket is nyomás alá helyezzük feleslegesen, hogy megugorja a kellő szintet. Már egész kicsi korban megérzi, hogy a szülei nem elégedettek vele. Ez a későbbiekben fokozódik. Önbizalomhiányos, mindenáron bizonyítani vágyó, megfelelés kényszeres, sosem elégedett, szorongó kamasz lesz belőle.

Pistike nem tud szépen rajzolni. Lehet, hogy soha az életben nem is fog tudni, viszont szépen énekel. Használjuk ki ezt a tudását akkor. Anna magas, vékony szülők gyermeke, így nagy valószínűséggel és a gének szerint magasabb az átlagnál, már kisgyermekként is, ellenben nem hízik eleget. Na bumm! És akkor mi lesz? Összedől a világ? Zoltánka már 10 hónaposan egyedül, kapaszkodás nélkül járt, nem úgy, mint Bori, aki csak 13 hónaposan. Nyert vele valamit? 3 hónapot, ami 5 év múlva senkinek sem fog feltűnni. Lalika hatodikos, kitűnő bizonyítvánnyal rendelkezett minden évben, míg Olivér örült a nagy nehezen összehozott hármas átlagnak. (Ha már bizonyítványokat látok mindenhol). Lehet, hogy nyert vele Lali, lehet, hogy nem. Sosem lehet tudni, mi lesz 10-20 év múlva, kell-e valaha az a bizonyítvány. Adottság, gének, vérmérséklet, tanulási vágy és még rengeteg dolog formálja a gyereket. Hiába siettetjük.

Ne az legyen a téma bevásárlás közben, az oviban várakozva, a játszótéren, hogy az én gyerekem ezt már tudja, a tiéd még nem…?

Mi ez verseny? Aligha. Senki sem nyer semmit, de veszíteni sem fog, ha a gyereke nem hozza mindig az elvártakat. Legalább egymást ne bántsuk! 

ReAd-blog

babies-2008822_640.jpg

Rutinos közhelytár avagy hogyan szüntessük meg a rutinitiszt

Raphaëlle Giordano: A ​második életed akkor kezdődik, amikor megérted, hogy csak egy van

covers_484226.jpg

 

Az igazat vallva nem szándékoztam e rövid könyvecskéről bejegyzést írni, de megígértem egy kedves és rendszeres olvasómnak, hogy feltétlen mesélek, hogy tetszett. Így hát megszületett a bejegyzés.

Megnyerő külcsín, szép színek a borítón, izgalmas téma, hosszú címsor. Persze, hogy a kezembe kínálkozott. Végül a könyvtárból hoztam ki, tartva a belsőtől. Divat most nagy szónoklatokat tartani, emlékezetes mondásokat használni, okítani a jó népet képre tett idézetekkel. Van, aki ebből lett sikeres, gazdagodott meg. Viszont nem én vagyok a célcsoportja! Nagyon nem. Hangzatos, na de ő is e szerint él? Minden rendben az életével? Napfény, love, pénz? Minden klappol, sosincs semmi rossz a mindennapjaiban? Alig hiszem. És azt nem taníthatja, aminek maga sincs a birtokában. Vagy igen? Ez elfér egy könyvben? Hogyan legyünk sikeresek, boldogak? Hiszen mindenki ezt akarja!

Lássuk akkor a könyvről a véleményem. Történetbe csomagolt közhelyek és igazságok. Olvasd el, mazsolázd ki a neked fontos dolgokat, írd ki magadnak egy papírra, majd felejtsd el a könyvet. Na jó, nem ennyire tragikus a könyv, csak túl tömény, túl naiv, túl sok. Rengeteg megfogadni való dolog van benne, de túl gyorsan újat és újat tesz hozzá, ami követhetetlen, betarthatatlan. Egyetértek azzal, hogy rengeteg dolgot befolyásolhatunk viselkedésünkkel, kedvünkkel, na de anyagiakat és rajtunk kívül állód dolgokat nem. Attól, mert mondogatom magamnak, hogy "sikeres leszek", még nem leszek az, csak esetleg bele merek kezdeni az új utamba, másba. Ha a pénzt bevonzhatom magamnak, akkor miért nem áll mindenki a tükör előtt naponta sokszor, hogy mondogassa, dőljön a lé? Ugye, hogy ugye? Viszont ha a jóra, a szépre koncentrálok, akkor bizony a világot is szebben látom, sokkal szebbnek. 

A lényege nagyjából ez a könyvnek. Egy fiatal hölgyet, Camille-t naivitásán keresztül megvezetnek, eladnak neki egy mesét, megfoghatatlan dolgokat, pár élményt, ami pozitívan befolyásolja az életét végül. A szürke, unalmas életéből rögtön minden happy lesz. Ő a tipikus szomszéd lány vagy akár én is lehetnék karakter, akinek összejön minden rossz dolog, unalmas, hétköznapi életéből ki szeretne lábalni, újra élni, megélni különböző élményeket, nem csak végigcsorogni az életen. Könnyű azonosulni vele. Még könnyebb a rutinológiai terápiát magunkon hasznosítani, amivel gyógyul a főhősünk a szürkeségből, a depresszióból, a negatív spirálból. Szerethető, naiv hölgyemény.  Néha magam is kedveltem, máskor pedig kevésbé.

Claude a férfi segítő nem mondom, hogy szimpatikussá vált volna számomra. Talán éreztem a hátterét már az elején. Távolságtartó, bölcs öregúr, de valahogy nem fogott meg, nem bírtam szeretni.

A rutinológia pedig egy kitalált dolog. Coach, pszichológus és még ki tudja minek az alapja, csak más néven, egyedi ötletekkel tarkítva. Fura. még ízlelgetnem, szoknom kell, mint ahogy a rutinitiszt is. De legalább vicces és találó szó.

Mindenkinek eljön az életében az a pont, amikor eléri e csúnya betegség. Könnyen meg lehet szüntetni pár egyszerű praktika segítségével vagy egy jó segítővel. Mert ez az a dolog, amivel egyedül nem lehet megbirkózni, kell segítség hozzá, egy kívülálló vagy egy hozzád közel álló ember személyében. De a legjobb, ha nem várod meg, hogy elérjen! Ne szürkülj bele a rutinba! 

Szép felütéssel kezd a könyv. Végig ível fölfelé a történet, beránt akkor is, ha nem szeretnéd annyira. Apró bakik akadtak a kötetben. Például sok helyen elvarratlan szálak, megfejthetetlen dolgok gabalyodtak össze vagy kevésbé hihető történések kaptak helyet. Megbocsátható kis hibák azért. A vége az, amivel nem vagyok kibékülve maximálisan, mert túl szirupos, túl cukros, túl hihetetlen. Mindezek ellenére jó kis olvasmány volt. Könnyen, gyorsan olvasható. Pozitív, jó hangulatú. Szépen felépített.

Szerettem, hogy a végén szószedet is van, így magam is el tudom végezni a feladatokat, nem kell hozzá léghajóra ülnöm. Egy nagy plusz a könyvnek. 

Boldogabb lettem-e a könyv olvasásától, ahogy a borítón ígéri? Hát...

Eddig sem volt sok bajom, gondom a világgal, önmagammal, de nem hiszem, hogy ezután megváltom majd, csupa pozitívan fogok élni, pedig alapvetően a személyiségem pozitív. Maradok realista, abból is a pozitívabb fajta.

Fogom-e hasznosítani a könyvben olvasottakat?

Némelyik részét biztosan. 

Mindig is mondogattam: Merj nagyot álmodni!

Fülszöveg:

A #1 nemzetközi bestseller regény , amely már több, mint 2 millió olvasót segített eljutni egy boldogabb,és teljesebb élethez.

A harmincnyolc és negyed éves Camille-nak látszólag mindene megvan, hogy boldog legyen. Miért érzi mégis úgy, hogy elillant ez a boldogság? Arra vágyik, hogy visszataláljon az öröm és a kiteljesedés útjára. Amikor a rutinológus Claude felajánlja, hogy eredeti módszerével a segítségére lesz ebben, szinte habozás nélkül beleveti magát a kalandba, hogy meghódítsa az álmait… 
Egy asszony különleges utazása a boldogtalan, kiüresedett életből egy célokkal teli, igazi élet felé, az Eat, pray, love és Az alkimista rajongóinak. 
A regény végén megtalálhatjuk a Camille terápiája során alkalmazott eszközök, módszerek leírását, magyarázatát, hogy magunkon is kipróbálhassuk akár. 
A szerző író, festőművész és kreatív coach – a rutinológia az általa kidolgozott módszer fantázianeve.

Művel Nép kiadó

300 oldal

FordítottaBalla Katalin

ISBN: 9786155760877

#ReAdblog #blog #book #könyv #olvasás #könyvtár #olvasnijó

Talpig csiniben

65116843_446484665933285_8223009355444781056_n.jpg

Imádom öltöztetni a gyerekeimet. Szerencsére ők is szeretik a csinos, kényelmes ruházatot. Igyekszem jó minőségű ruhákat választani, tartósat, nem egy alkalomra használatosat. Tudatosan vásárolok. Több alkalomra, többször használhassák azt a ruhát, egész sokáig jó legyen, kényelmes és ne műszálas, jó anyagminőségű. Nálunk szégyen, nem szégyen, tovább öröklődnek a ruhák. A tartósság így az egyik legfontosabb tényező vásárláskor. Persze többször is mellényúltam már. Ráadásul a gyerekruhák árát is jól megkérik, mit ne mondjak. Itthon a praktikus, kényelmes, pamut ruhákat részesítjük előnyben, ami könnyen tisztítható, nem gyűrődik, nem nyúlik, bírja a strapát.

Szeretem, ha  nem jön szembe ugyan az a ruha, nem téveszthető össze könnyen másik gyerekkel vagy viseletével. Ha valahova elmegyünk, az a ruha legyen tényleg izgalmas, több az egyszerűnél, ám minőségi. Az alkalmi ruházatra szívesebben kifizetek borsosabb árat, ha egyedi.

Az egyedi, izgalmas kitételnek pontosan megfelel a Sojo ruházati web. Színesen nézegetem az érdekesnél érdekesebb képeiket. Most próbát is tettem vele. Viszonylag hamar ideértek a megrendelt termékek, csupán 3 hetet kellett várnom, ahhoz képest, milyen messziről érkezett.

Idén nincs esküvői meghívónk, de lányaimnak tökéletes elképzelése volt, mit vennének föl, ha mégis lenne. "Kell" nekik egy alkalmi ruha! Na jó, engedtem a nyomásnak. 

Persze ki is szoktam kérni a véleményüket ruhavásárláskor. Választhatnak, mi az, ami tetszik nekik, mi az, ami nem. Ezidáig nem volt vitánk egy-egy ruhadarabot illetően, nagyjából azonos az ízlésünk. 

Danci ,egy az én kék csipkés szoknyámhoz hasonlatos szintén csipke ruhára vágyott nagyon. Kicsit nagylányosabbra, tényleg alkalmira. Engedtem neki. Végül egy nem túl szigorú színű csipkeruhára esett a választásunk a Sojonál. Piros. Ő a szőke hajszínéhez bátran húzhatja ezt a színt. Kicsit figyelemfelkeltő, főként csipkével, így féltem, hogy túl sok lesz, de ott, ahol kell, takar, számomra a kényelem mellett, ez a lényeg. Ne legyen túl átlátszó, ne lógjon ki belőle semmi, aminek nem szabad. Az anyaga nagyon kis könnyed, ám nem átlátszó. Pont, olyan, amit elképzelt. Volt boldogság. Már csak a megfelelő alkalomra vár, hogy használhassa!

Itt nézzetek bátran körül, nagyon klassz ruhák vannak fent: Sojo lányka gyermekruházat

64476272_2240192209565251_5020884625212309504_n.jpg

Vikim kislányosabb, kevésbé csajos összeállítást szeretett volna, valami színeset, vidámat, hosszabbat. Neki találták ki ezt a lepkés ruhát. Valamennyire nagy még  neki, de amilyen gyorsan nő, hamarosan hordhatja is. Ki is választotta már évnyitós ruhának, bár még csak az évzárónál tartunk. Nem kicsit előresietett időben. Azt hiszem, vidámságával nagyszerűen jellemzi kicsi lányom.

Itt további bepillantást nyerhettek a választékba.

64375363_416837068904949_173461793371324416_n.jpg

Ennyit a csajokról.

Fiú ruhák is nagy számmal akadnak a weboldalon, csak Andrist kevésbé egyszerű lencsevégre kapni. Persze ő még nem tud választani, de hamarosan jön az ő összeállítása is. Addig is csemegézzetek itt a fiú ruhákat illetően.

#szponzorálttartalom #sojo #ruházat #blog #gyerekek #gyerekruha 

Stílusos nők, a városon túl

Bemutatkozik a Műhely Magazin

 

62650268_2403649366363541_3703605906282381312_n.jpg

László Beátát nemrégiben ismertem meg. Egy olyan anyuka, akinek rengeteg terve, ötlete van, ezerrel pörög, mindenki számára van egy mosolya vagy egy érdeklődő kérdése. Egy új álmát valósítja meg, ez adta az interjúnk apropóját is. Egy olyan dolgot épít, mely nőknek szól és nagyon izgalmasnak hangzik. Így nyilatkozott róla.

"Célunk segíteni a nőknek, hogy megtalálják egyéniségüket, a stílus-szépség-egészség elemeinek egyensúlyba állításával. "

Mesélnél arról, hogy mit találtál ki, kikkel és minek a hatására kel életre az álmod?

2015-ben álmodtunk egy nagyot a húgommal. Akkoriban nyitottam – egyetem után – a kis varróműhelyem, ahol egyedi ruhákat terveztem a helyieknek, valamint saját ruhamárkámat gyártottam, marketingeztem és értékesítettem egy személyben, egyszóval nem volt idő egyéb álmok kergetésére, de eltelt azóta négy év. Tapasztalatokkal, sikerélményekkel, kudarcokkal plusz egy gyerkőccel gazdagabban vágunk neki a tervnek Rékával, a Műhely szerelemprojektnek, melynek első állomása a Műhely Magazin felépítése. Boldog vagyok, mert ebben olyan alkotók csatlakoztak hozzám, akikre büszke vagyok és felnézek. Nők, akik értéket képviselnek, egyediek, különlegesek és céljuk adni, segíteni.

Nézzük is, ki csatlakozott hozzánk:

Beck Laura, szerkesztő, grafoterapeuta

Vallom, hogy külső harmónia nem létezik belső harmónia nélkül! Célom, hogy eszközt adjak a Nőknek magukhoz, hogy megtalálják a belül élő nőies nőt. 8 éve vezetem a praxisomat grafoterpautaként. A grafoterápiát a grafológus és a life coach szakma összeolvadásaként hoztam létre, egyedi metódussal. 3 speciális folyamattal, amiket a műhelymagazin workshopjaira állítottam össze, minden nő közelebb kerül a saját megoldásához.

Kulik Anett, szerkesztő, stílustanácsadó és divatújságíró

Stylistként a külső-belső megújulásra vágyó nőket szeretném közelebb hozni álmaik megvalósításához. Hiszem és vallom, hogy nincs lehetetlen, csak tudni kell felöltözni a ránk váró kihívásokhoz. Szín-és alkatelemzés segítségével megtaláljuk a megrendelő számára legmegfelelőbb ruhadarabokat, ezáltal is biztos alapot adva az önbizalomnak. Egyénileg tervezett és kivitelezett ruhatár, kifejezetten a megrendelőre és sajátos igényeire szabva.

  

Molnár Csilla, szerkesztő, fotográfus és jogász

Pécsi Tudomány Egyetem jogi karán szerzett végzettségem nem elégítette ki azt a vágyamat, hogy alkotni tudjak. Így az egyetemmel párhuzamosan elvégeztem a fotográfus képzést. Ez a szerelem elég régóta szerepet játszik az életemben, kisgyerekként is képzőművészeti iskolába jártam. Nyitott emberként érdekel a pszichológia, emberi fejlődés történet, kapcsolati rendszereink a mai világot mozgató rugóink. Kellemes olvasást kívánok!

Pálfia Petra, szerkesztő, újságíró

8 éve foglalkozom újságírással, beteljesítve ezzel a gyermekkori álmomat. Bajaiként, vidékiként, nem volt egyszerű utam ezt a hivatást választva, de az ide vezető út minden perce aranyat ért. Imádom az embereket, az érdekes karaktereket, színes egyéniségeket. Küldetésemnek érzem, hogy bemutassuk olvasóinknak a sokszínű vidéki életet!

Lévai-László Réka, kép-, és tördelőszerkesztő, grafikus és fotográfus

Atléta pályafutásom végével, alkotói énem kibontakozását éltem meg, a húszas éveim elején. Minden porcikám művészkedni kívánt, így hát engedtem az impulzusnak. Mérhetetlenül sok gyakorlás, kudarcok és sikerélmények után, úgy érzem ebben a világban a helyem. A Műhely Magazin vizuális felelőseként dolgozom azon, hogy komplex vizuális élményt nyújtsunk olvasóinknak.

Sovány Daniella

A Mod'Art International Hungary hallgatója vagyok. Baja és Budapest között ingázom. Nagy öröm számomra, hogy a Műhely gyakornoka lehetek. Már gyermekkorom óta érdekel a szakma és mindenre nyitott vagyok ezzel kapcsolatban. Szeretek kísérletezni és új dolgokat/technikákat kipróbálni, ezért stílusomat a bátorság jellemzi.

És jómagam, László Beáta, főszerkesztő

Divattervező vagyok, vizuális művész. A Beango márka alapítója, a bajai Műhely -női ruhatervező és kivitelező stúdió vezetője, Lénám anyukája. Van bennem egy parányi Marosvásárhely, némi Kolozsvár, egy csekély Budapest és annál egy kicsit több Baja. Amivé összeálltam az nem más, mint optimista, szarkasztikus, ambiciózus entitás, nagy álmokkal és tervekkel.

 62452086_2404305062964638_1974977459082231808_n.jpg

Mi a küldetésetek a Magazinnal? Miről fog szólni és kiknek?

A Műhely Magazin Baja egyetlen női online magazinja. Főszerkesztői több éves tapasztalattal rendelkező szakemberek és újságírók, divat, szépség, egészség, életvezetési tanácsadás, stílusterápia területeken. Célunk segíteni a nőknek, hogy megtalálják egyéniségüket, a stílus-szépség-egészség elemeinek egyensúlyba állításával. Missziónk a vidéki utcai stílus megreformálása, stílusos közösségépítés, és a fenntarthatóság népszerűsítése.  

A célcsoportunk elsősorban az önmaguk teljes megismerésére nyitott, megújulásra vágyó nők. Hozzájuk szól a magazin. Olvasótáborunk a 23-65 éves női korosztály, többnyire magas iskolai végzettséggel rendelkező, kreatív gondolkodásmódúak, akik túl vannak valamilyen változáson és eldöntötték, hogy továbblépnek.

65237605_706187566483910_3386282473934553088_n.jpg

Különböző rovatokkal fogtok jelentkezni, mesélnél róla?

Természetesen. Ezekkel találkozhattok nálunk.

Önismerettel és önkifejezéssel kapcsolatos tippek és tanácsok.

Sztorik olyan nőkről, akik készek változtatni életükön, ha az arányok elbillennek. Olyanokról, akik saját hitrendszerük ledöntésével szeretnék kihozni magukból a legjobbat és, akik hisznek abban, hogy a külső és belső megújulás, nem független egymástól. 

 

DIVAT

A stílusterápia eszközeit felhasználva segítjük a nőket a saját adottságaikhoz öltözni. Olyan bejegyzések olvashatóak itt, melyek a személyiség, arc és testalkat illetve színtípus elemeinek kirakóját segítenek összerakni, hogy egy könnyed, kiegyensúlyozott és önazonos képet kapjon az olvasó. Továbbá írunk aktuális divat trendekről, iparági változásokról és irányzatokról, valamint a helyiekre koncentrálódva, vidéki egyedi karakterekről. 

 

KULTÚR

Olvasóink itt követhetik a helyi stílus és kultúr eseményeket, kiállításokat melyeken érdemes részt venni. Ezekről képanyag és beszámoló is születik.

 

GASZTRO

A minőségi élethez szükséges hozzávalókat étkezési tanácsadóval taglaljuk. Receptek és életmódváltással kapcsolatos bejegyzések segítenek majd az olvasókon. 

 

KIEGÉSZÍTŐ TARTALMAK

Női motiváló programsorozat, workshopok és teadélutánok

Kibeszélő youtube csatorna

Ingyen letölthető segédanyagok

 A Műhely projekt további állomásai szorosan kapcsolódnak egymáshoz, de erről részletesebb beszámolóval hamarosan jövünk, még titok!

64707812_477944922964037_106681399880187904_n.jpg

 Hol tudnak titeket elérni, megnézni?

Műhely Magazin

STÍLUSOS NŐK, A FŐVÁROSON TÚL

6500 Baja, Zombor utca 1/3

bea@amuhelymagazin.hu

+3620 25 75 085

 64943591_522775021799659_5122309960079769600_n.jpg

Bakancslistám

Amit feltétlenül meg szeretnék valósítani a nyáron

pretty-woman-1509956_640.jpg

A gyerekek bakancslistáját elkészítettük a minap, itt olvashattok róla. Ez a nyári feladatuk, munkájuk, hogy legyenek célok, elvégezendő feladatok,álmok, csintalanság, móka.

Úgy gondoltam, itt nem állok meg, hanem magamnak is kitalálok feladatokat, kitűzök megvalósítandó célokat, így hát felállítottam a saját listám is. Az ötletet a bloggerképzőn kapott feladat adta.

Jó ideig ültem a listámon, hiszen túl sok kívánságom nincs. Nem vágyom toronyórára lánccal, de lánc nélkül sem. Mit is kívánhatnék magamnak, amim nincs meg? Végképp megállt a tudomány. Azért nem adtam fel. Bizony egy anyának is jár néha szabadság és kell neki is a motiváció, célok. Nem szerettem volna nehezen megvalósítható, elérhetetlen dolgokat írni a listámra, csak olyanokat, amik jó érzéssel töltenek el, igazi élményt adnak és megvalósulhatnak. Írhatom én listámra Velencét vagy Párizst, ha tudom, hogy idén bizonyára nem jutok el oda. Leginkább élmény alapú dolgokban gondolkodtam. Aztán egy érzést szerettem volna elcsípni, ami nehezen körülírható, meghatározható. Az elégedettség és a szabadság között van valahol. Végül azon kaptam magam, hogy nagyon egyszerű dolgok kerültek a felírandó dolgok közé, ezekre vágyom csak. 

Íme az én megvalósításra vágyó bakancslistám:

- Bele biciklizni a naplementébe csak úgy, nem tartva a szúnyogoktól, nem nézve az időt.

bike-1517763_640.jpg

- Éjszakai csillagokat tanulmányozni egy pléden fekve.

- Nyugodt, csendes délutánt tartani egy jó könyvvel a kezemben, bármilyen vízparton, a lábam a vízbe lógatva.

- Málnát enni közvetlenül a bokorról.

- Átvirrasztani egy éjszakát egy jó könyv társaságában.

- Egy jó nagyot táncolni, bulizni, nem tartva a reggeli keléstől.

- Lányokkal szépségnapot tartani, amibe belefér manikűr, lábáztatás, fodrászkodás, kozmetikus, smink...

- Aperol spitzet kóstolni.

cocktail-1542495_640.jpg

- Filmmaratont tartani pattogatott kukoricával, az összes részt lenyomva Harry Potterből vagy a Gyűrűk urából, esetleg valami sorozatból.

- Valamilyen izgalmas programon részt venni, ami nőknek szól, nőkről szól.

- Venni egy hosszú tüllszoknyát.

- Interjút készíteni egy olyan íróval, színésszel, énekessel, közéleti személlyel, akit régóta el szeretnék elcsípni már.

- Videót forgatni valami nagyszerű dologról.

- Moziba beülni kettecskén férjemmel és egy nagy tál finomsággal.

- A nyári éjszaka balzsamos, illatos levegőjében nagyot sétálni.

- Megtanulni angolul és olaszul.

- Szerepelni egy újságban, tv-ben egy műsorban.

- Előadást tartani, beszélni sokak előtt. Hogy miről? Arról gőzöm sincs.

- Estélyiben, csodásan kifestve, magassarkúban libegve egy eseményre elmenni.

- Kipróbálni valami olyat, amit még sosem csináltam. Például repülni vagy festeni egy festményt.

- Befalni egy egész doboz fagylaltot.

- Nyomtatásban látni egy cikkemet.

- Addig edzeni, táncolni egyhuzamban, megszakítás nélkül, míg össze nem esek.

- Mezítláb sétálni a fűben.

path-832031_640.jpg

- Egész nap nem csinálni semmit. Értsd ez alatt azt, hogy sem mosogatni, sem főzni, sem takarítani, sem mosni, sem pakolászni. Semmit sem az ég adta világon!

- Fél napig bömböltetni az összes régi és új kedvenc dalomat teljes hangerőn!

- Elmenni egy Margaret Island koncertre.

- Torkom szakadtából üvölteni egy dalt a kocsiban ülve, miközben valamerre kószálunk, utazunk.

- Egy nagyot barangolni hatalmas fák között, erdőt kerülni.

forest-3119826_640.jpg

- Kiállni az esőben. 

- Kifogni egy 10 kilós halat és visszadobni. Még lehet kívánnék is egyet, ha aranyhal lenne.

Neked van bakancslistád? Mit kívánnál magadnak, ha lehet?

ReAd-blog

 

 

 

Hogyan terem a blogger...

Blogger workshopon jártam

65088607_2372962806097053_3765506559795265536_n.jpg

Hogy milyen egy jó előadás? Látványos, izgalmas, pörgős.

És egy bloggerképző előadás? Varga Adás! 

Blogger képzőn jártam. Mert biz az a blog, bloggerestől nem csak úgy, fán terem. Valahol el kell kezdenie a bloggernek és nem árt, ha tisztába van pár dologgal előtte. Én már jó ideje vezetek blogot, nem is egyet, így kérdezhetnétek rögtön, nekem miért volt szükségem rá? Elég sok indokot föl tudok sorolni. Nézzük csak.

-Mert érdekelt, hogy a mai fiatalság milyen, mik a terveik, milyen blogot szeretnének létrehozni és a motivációjuk elsősorban.

-Reméltem, tud újat mondani még nekem is a „tananyag”. Tanulni sosem késő, főként nem a legjobbaktól.

-A képzés kitalálója, vezetője egy nagyon jófej csajszi, akivel szívesen találkoztam ismét. Adának, a Kildara alapítójának a kisujjában van minden ami blog vagy könyvekkel kapcsolatos, így voltak sejtéseim, milyen jól fogunk szórakozni.

-Hatalmas hiánypótló ez a workshop. Kell valami képzés, útmutató, segítség a kezdő blogot vezetőknek vagy egy löket, hogy el merjenek egyáltalán indulni ezen a rögös, ám nagyszerű úton. Roppant kíváncsi voltam, a jövő generációja milyen izgalmas dolgokkal felvértezve indul neki. Ráadásul felénk vidéken (Baja-Kalocsa-Hajós) ritka holló az izgalmas előadás, könyves dedikálás, program lehetőség. Talán most kezd fellendülni kicsit ez a szegmens, ami nem csak a gasztronómiát érinti.

-Azon kívül, ha már Könyvhétre nem tudtam fölutazni Pestre, igyekeztem itt vidéken valami könyvekkel kapcsolatos programot választani. Ez nagyszerű választásnak bizonyult.

64351402_2024245034371820_6802960968293810176_n.jpg

Előtte héten volt egy 1 órás előadás, ami bemutatta az alapjait az egész témának, így eldönthette mindenki, hogy belevág-e a hosszabb, három órás lélegzetvételű workshopba vagy sem. Azt kell mondjam, másodjára még többen jöttünk össze, mint az első körben. Jelzi, mit tud Ada.

Bevallom meglepett több fronton is az esemény. Nagy felismerés volt számomra, milyen előítéletekkel, tévképzetekkel érkeztem a bloggerképzőre. Azt hittem, hogy fiatalok lesznek csak, úgy 12-22 között, kivéve szerény személyemet. Nem! Még 67 éves résztvevő is akadt, aki aktívan ki is vette a részét az egészből. Azt is gondoltam, fiúk nem merészkednek el egy ilyen eseményre. Mekkorát tévedtem. Voltak fiúk, jelentem, még idős bácsik is. Tehát nem korhoz kötött a bloggolás, nem lehet kiöregedni belőle. Nemhez sem kötött. Ritkább a férfi, aki blogot vezet, kuriózum, de nem lehetetlen találni hála az égnek és úgy tűnik, érkezik az utánpótlás is! Nem csak a népszerű beauty vagy a most felkapott youtuber generáció érkezett, hanem sokan könyves blogot vezetnének vagy főzőset. A résztvevők közül többen írnak regényt, verseket, történeteket, ezért látogatták meg az eseményt, hogy ezt a világot is megismerjék. Nem nyomkodta senki közben a telefonját, senki sem volt flegma, inkább félénk. Mit ne mondjak a leghangosabb és legbőbeszédűbb is én voltam. Sokakat nem az motivált, kezdenek el blogot írni, hogy az íráskényszerűk levezessék, mint én, hanem mert írásban jobban meg tudnak nyílni, merészebbek lesznek.

A három óra nagyon gyorsan elszállt. Gőzöm sem volt, mit fogunk csinálni ilyen hosszú ideig, hogyan köti le a hallgatóság figyelmét valaki ennyi ideig majd. Ada, a ws tartó nagyszerű feladatokat eszelt ki, nem csak szónokolt, magát fényezte, más bloggereket vagy táblán tanított, mint a tanárnénik. Bevont mindenkit észrevétlenül. A feladatok alatt kaphattunk ízelítőt egy blog készítésébe, akadályaiba, nehézségeibe, sikerélményeibe és ismerkedtünk, beszélgettünk. Jó hangulatban telt az egész esemény, szuperül éreztem magam. A hely hangulata is nagyon jó volt tágassága, ünnepélyessége ellenére. Egy gyönyörű zsinagógában van a könyvtár. Érezni lehetett a múltat az épületben. Ám mégsem volt kimért, hanem közvetlen, vidám az esemény.

64500565_434001800787403_5766445292295553024_n.jpg

Varga-Czakó Adrienn, Ada a bloggerképző előadója egy tündéri, csacsogós, lehengerlő nő. A jó kedve ragadós. Nagyon felkészülten érkezett, nem tudtuk semmivel sem zavarba hozni. Egyedül akkor ingott meg, mikor a végén nem tudtunk kérdezni. Már miért is tudtunk volna, hiszen annyira sokoldalúan mondta el a dolgokat, hogy nem maradt kérdésünk, kételyünk. Aki eddig csak tervezte, most biztosan fog egy blogot indítani, aztán szépen építgetni tovább. Mindenre gondolt. Kitöltötte az időt, a hatalmas teret is (utóbbit személyiségével).

 

64756860_543616152833339_4700958580122058752_n.jpg

Egy szónak is száz a vége, nagyszerű délutánt töltöttem el egy szépséges helyen, ahol a legjobb közösségben éreztem magam, könyveket szerető emberek társaságában, leendő bloggerekkel, szuper előadóval, jó témával és izgalmas feladatokkal. Még ihletet is kaptam két bejegyzésre. Tanultam, okultam, sok érdekességet megtudtam. Érdemes volt elmennem rá és nektek is csak ajánlani tudom, ne hagyjátok ki! Se a gyönyörű bajai könyvtárat, se Ada bloggerképzőjét!

#blogger #bloggerképző #blog #ReAdblog #fiatalság #képzés #tanulás #ws #workshop #előadás #Ada #Vargada #AdyEndreKönyvtár #Baja

@ReAd-blog.blog.hu

Éld túl a nyarat!

Tíz hét három gyerekkel?

64782322_2367933316600002_9066961779044646912_n.jpg

Most írhatnék 5 hangzatos tanácsot, hogy éljük túl, mi szülők a nyarat, a több mint tíz hétig itthon tartózkodó csemetéinkkel, de nem teszem.

Gőzöm sincs, én hogy fogom, ezért tanácsokat sem osztogathatok.

Tíz hét. Dolgoznom is kell. Férjnek végig meló van. Nagyszülők nem mindig bírják a strapát a három csemetével. Nem fogok hazudni, kőkemény és hosszú idő lesz. Jó kis túlélőtábor, csak szülőknek. De szerencsés vagyok, itthonról dolgozom jelenleg, így ezerszer könnyebb dolgom van, mint sokaknak. Tavaly csak legkisebb volt itthon, nagyobbak nyári oviban voltak, 4 hét pihijük volt csak, amit nagyjából sikerült kilogisztikázni táborral, nyaralással, unatkozás mentesen. Idén nagylány iskolás, neki nincs már ovi, így a két kicsit sem volt szívem becígölni minden nap, tudván nagytesó itthon van. De tíz hét nem telhet el mesenézéssel és szabad játékkal csak. Valami kell, ami leköti őket és nekem is hagy némi levegőt, szabadidőt.

Főként, ahol nincs segítség, dolgoznak a szülők, az végképp nem sétagalopp. Kitartást minden dolgozó szülőnek, minden egyedül nevelő szülőnek, minden segítség nélküli szülőnek!

Viszont sok dolgot ilyenkor lehet csinálni a gyerekekkel. Félelmeim ellenére nagyon vártam már a "nem kell korán kelni" időszakot. Reményeim szerint sokszor fogunk sokáig aludni. Tervezek mindenfélét velük közösen, amihez beszereztem egy csomó foglalkoztató könyvet is. Szeretnénk vágni, gyurmázni, ragasztani és mindenféle kézműves dolgot. Az olvasásnak is nagy szerep jut majd. Sokat fogunk pecázni, bringázni, természetben járni. Fürdés, pacsálás, sarazás is helyet kap majd. Kertezünk, főzünk, sütünk, grillezünk, befőzünk majd együtt.

Lehetőség szerint olyan dolgokat próbálok kitalálni, ami nem igényel nagy eszköztárat és nem kerül sokba. Igaz ez az első nap, ma, már meg is dőlt, mivel a papírboltos ragasztó, gyurma, festék, olló beszerzés majd 5000ft-ba került ennyiünkre. Szóval ennyit a minimál pénzköltésről.

Sokat fogunk reményeim szerint még színezni, rajzolni, kockákból építeni, társasozni. De tudom, hogy 3 hét után már unatkozni fognak nagyon. Nem lesz tábor, nem lesz nyaralás, csak mi összezárva, nagy néha rokonok, vendégek, kis barátok, nagyszülők, esetenként egynapos kikacsolódások.

Azért annak is megvan a varázsa, mikor azt csinálhatnak, amit csak akarnak, szabadon, kötöttségek nélkül. Ráadásul hárman vannak, jól elszórakoztatják egymást legtöbbször mikor épp nem hajba kapnak. 

Van egy nagyszerű kép ahol jó kis dolgokat írnak. Ezeket mind meg szeretnénk valósítani, kipipálni még a nyáron.

34856532_1569708336470969_4362726684336586752_n.png

Nyár végén referálok, hogy éltük túl! Persze ez azzal jár, hogy némileg kevésbé leszek itt aktív, nézzétek el nekem...

Ha van jó ötletetek, jó kiránduló helyek, nagyszerű játék a tarsolyotokban, ne tartsátok magatokban, szívesen meghallgatom.

Mik a terveitek nyárra a gyerekekkel?

ReAd-blog

Fürdőruha mustra a Beauty InTheBoxról

Nyakunkon a nyár. A sok esőzés után bizony egyre melegebb és melegebb van. Persze strandszezon is itt van. Na de milyen fürdőruhát válasszunk, jön a fogós kérdés? Ma Beauty InTheBox oldalról válogattam pár kedvencet nektek, hátha ihletet kaptok, idén milyen fürdőruhát hordanátok szívesen.

MARKO FEHÉR KÉTRÉSZES FÜRDŐRUHA 

Ízléses, fehér bikini az első, amin megakadt a szemem. Egyszerű, de nagyszerű.

custom900x1200_834834.jpg

 

MARKO ZÖLD KÉTRÉSZES FÜRDŐRUHA

A színe és a melltartó szemet csalogatómintája nagyon izgalmas ennek a fürdőruhának.

custom900x1200_834819.jpg

 

MARKO PIROS KÉTRÉSZES FÜRDŐRUHA 

Félvállas megoldás igazán bevállalósoknak!

custom900x1200_835062.jpg

 

MARKO KÉK KÉTRÉSZES FÜRDŐRUHA - TANKINI - 

Gyönyörű színű tankini azoknak, akik inkább takargatnák a hasukat. Bevallom ez az egyik kedvencem.

custom900x1200_836995.jpg

 

MARKO KÉK KÉTRÉSZES FÜRDŐRUHA - BIKINI - 

Még egy kék fürdőruha. Nem tudtam nem beválogatni. Ez a szín! És a mellrész nagyon izgalmas megoldással operál.

custom900x1200_838032.jpg

MARKO BARNA EGYRÉSZES FÜRDŐRUHA 

Ha csak egy fürdőruhát lehetne választani az oldalról, biztos vagyok benne, hogy ez a gyönyörű kakaó barna színű, sejtető, ám sokat takaró ruhát választanám.

custom900x1200_836053.jpg

MARKO RÓZSASZÍN EGYRÉSZES FÜRDŐRUHA 

Ki ne szeretne egy gyönyörű képet, városrészletet a fürdőruháján viselni? Nagyon látványos!

custom900x1200_837347.jpg

MARKO ZÖLD EGYRÉSZES FÜRDŐRUHA

A színeket kedvelők előnyben!

custom900x1200_837431.jpg

 Nektek melyik tetszett a legjobban? Milyen a kedvenc bikinitek, fürdőruhátok fazonja, színe?

 ReAd-blog

Unikornis és az elfogadás

Bosnyák Viktória: Unikornis ​égen, földön

covers_541373.jpg

Melyik kislánynak (nagylánynak, felnőtt nőnek) ne jönnének be az unikornisok? Így biztos volt, hogy ezt a mesét el kell olvasnunk csajokkal. Ezúton is köszönjük a Manó könyveknek a kötetet. Izgalmas és tartalmas estét varázsoltak nekünk általa.

Este elfoglaltság lett a könyvből, egy kis nyugtató, álomba ringató, ám elgondolkodtató, elalvás előtti olvasmány. Vékony könyv, így hamar a végére is értünk. Én igazából csak a gyönyörű borítója miatt egyeztem bele. Imádom, hogy szépséges, színes, mégis egyszerű rajzok tarkítják. Minden elismerésem az illusztrátornak Rippl Renátának! Rajzaival „eladta” a könyvet. Na jó, nekem amúgy is  gyengém a jó illusztráció.

Túl sok elvárásom nem volt a könyvvel kapcsolatban, ezért kellemesen meglepett, hogy ennyire élveztem én is. A képzeletemben úgy élt, hogy van pár sorocska, aztán kész, az is nagy jelentőséggel nem bíró mondatból áll leginkább, hanem végtelenül egyszerű. Alaposan rácáfolt. Van mondanivalója, tanít észrevétlenül, ráadásul több korosztályt is megszólít. A szöveg élvezhető, tág szókinccsel dolgozik.

Nagyon jó kötet, ha a kisebbeknél rá szeretnél világítani az állatok közötti különbségekre. Ám ennél még jobbat, nagyobbat tud a kötet, a másság elfogadására tanít! Azt, hogy mindenki olyan, amilyen, és úgy szép, jó, ahogy van. Nem lehet mindenki szivárványos unikornis, de ettől nem lesz rosszabb a többitől, hanem csak kicsit másabb. Neki is megvannak a maga erősségei, szépségei, csak észre kell venni. Azt hiszem, ez az, amit nem csak gyerekekben kellene tudatosítani, hanem a felnőttekben is! De ha elkezdjük kis korban, nyert ügyünk van. Mindenki szép, értékes, a maga módján!

Főhősünk egy zsémbes, fehér unikornis, aki még a szivárványnak sem tud örülni. Na de ki nem szereti a szivárványokat? Ilyen nincs! De miért ilyen? A rövid bemutatkozás után rögtön beindul a cselekmény egy útkereséssel. Kornélia, a kis fehér unikornis más, mint a többiek. Nem tud varázsolni és nem szivárványos színes, eltér a többi unikornistól, így nem találja a helyét. Elveszett és életunt, szomorú. Világgá megy, igyekszik megtalálni apukáját, a létének értelmét, az erősségeit és a színeit. Mindeközben izgalmas kalandokba bocsátkozik, érdekesebbnél érdekesebb állatokkal ismerkedik meg, míg végül megtalálja, amit keres, bár máshogy, mint gondolta volna.  Szerethető főszereplő, akivel bárkinek könnyű azonosulni. Még nekem is. Kiderül, hogy a szomorúság, a bánat mögött titkok és nagy mélységek rejtőznek, továbbá sok-sok szeretet.  

Kornélia ügyesen tanít az élet fontos dolgaira! Ajánlom kicsiknek és nagyoknak egyaránt!

Manó kiadó

recenzió

40 oldal

ISBN: 9789634036050 · 

IllusztráltaRippl Renáta

ReAd-blog

 

 

Ékszerekbe zárja festményei élményét

Dorczyart, az vizuális egyediség nagyasszonya

 

03.jpg

Gyönyörű festmény vagy ékszer? Dorczyart munkái mindkettőt képviselik egyben. Felfigyeltem egyedi, ízléses és nagyszerű termékeire a minap. Kivételes tehetségével, kézügyességével, nagyszerű színeivel kiviláglott az ékszerek sokaságából. De nem csak ékszereket készít, hanem más tárgyakat is, melyek a világunk ékei lehetnek. Ma interjúm alanya ő.

- Bemutatnád magad az olvasóknak?

Osváth Dóra vagyok és Dorczyart néven alkotom. Filozófiám a színek és hangulatok esztétikus elrendezése. Fontosnak tartom az életünk legapróbb részleteiben is az egyediséget, esztétikumot és énünk vizuális kifejezését. Kicsi korom óta imádok rajzolni, így a hétköznapi szakmáim is a kreativitást képviselik: grafikus, díszítőfestő és dekoratőr vagyok. Az alkotás mellett a fő szerelem a pici fiam, a férjem és az utazás.

-Mióta és miért pont ezzel kezdtél el foglalkozni?

A festés irányába 10-12 éves koromban kezdtem el komolyabban érdeklődni. Mire elvégeztem a művészeti középiskolát, már tudtam, hogy több vonalon szeretnék mozogni. A színek és hangulatok esztétikus elrendezésével igyekszem a mai napig összefogni az irányvonalaimat. Ezt képviselem festményeimmel, egyedi festett üveg lakásdekorációkkal és eredeti miniatűr festményekből készített ékszerekkel. Kicsit olyan ez, mintha a kedvenc alkotói témaköreim folyamatosan jelen lennének az életemben.

Komolyabban 6 éve foglalkozom a munkáim értékesítésével, és mellette a grafikai irányt is fejlesztem vállalkozói szinten.

A festményeim elsősorban olajjal és akvarellel készülnek. A legkisebbeknek pedig akrillal festek képeket, amik éjjel foszforeszkálnak. A festett üvegeim leggyakrabban mécses tartók – azaz a Fénybogarak vagy fűszertartó üvegek.

Az ékszerek egy új szerelem: olyan könnyed viseleteket kerestem pár éve, amik egyediek és megfizethetőek. Aztán rájöttem, hogy inkább elkészítem magamnak. Nagyon tetszett az akkoriban felfedezett üveglencsés technika, így kitaláltam, hogy festek miniatűr képeket és azt foglalom a lencsék mögé. Ezzel egy egészen új és egyedi irányt kezdtem el megvalósítani. Ráadásul így sokat is festhetek. Ebből lettek a „Hordj magadon festményt!” ékszerek.

04.jpg

- Milyen tárgyi feltételeknek kell eleget tenned, hogy egy-egy egyedi dolog kikerüljön a kezeid közül? Van olyan, ami teljes szerelem a részedről?

Egy teljes kreatív üzlet tartalmát fel tudnám ide most sorolni. A legfontosabb az orosz akvarellfesték készletem, az ecseteim, a papírok és a festőállványom. Megszállottan gyűjtöm a különleges üveg tárgyakat amiket egyszer befesthetek majd és a sütőm is nagyon fontos kellék, ahol kiégetem az üvegtárgyakat.

Mikor terveztük az otthonunkat a férjemmel akkor a spájzot ketté osztottuk (ami tulajdonképpen egy hatalmas szekrénynek van álcázva). Az egyik fele lett a művésztárolóm. Itt mindig minden eszköz kéznél van.

- Következő kérdésem roppant gonosz. Melyik munkádra vagy a legbüszkébb?

Ez egy elgondolkodtató kérdés, mert minden munkámra büszke vagyok valamiért, hiszen minden alkotásommal fejlődök, tanulok és előrelépek egy kicsit. Ezért idő volt megtanulni elengedni az alkotásokat. Az egyik büszkeségem egy kicsi olajfestmény, amin egy nap alakú ajtókopogtató látható. Ez volt az első ebben a témában és máig imádom őket festeni. Tőle biztosan nem szeretnék megválni.

20181012_105743.jpg

-Elsősorban kiknek ajánlanád a munkáidat?

Mindenkinek, aki szeretne az otthonába vagy a hétköznapi viseletébe egy kis szín csempészni. Úgy gondolom munkáimmal sok otthonba vihetek egy kis hangulatot, egy kis érzelmet. Legyen az gyerekszoba, egy család konyhája, egy modern legénylakás vagy akár egy tanyasi otthon. Az ékszereknél is nagy a szórás, jelenleg olyan 6-60 év közé tenném a korosztályt.

-Mik a terveid a jövőre nézve?

Célom, hogy a mindennapi munkám a festésből álljon. Szeretném rávezetni az embereket, hogy ne az előre nyomtatott tömegképeket vásárolják meg a lakberendezési üzletekben, hanem válasszanak megfizethető alkotásokat. Szeretném hamarosan elindítani a saját webshopomat, illetve további kapcsolatokat építeni viszonteladókkal, designüzletekkel. Az ékszereknél most egy nagyobb projekt megvalósításán dolgozom, ami egyelőre még nem publikus, de reményeim szerint szintet tudok lépni minőségben és külföld felé is tudok nyitni.

05.jpg

Dóri gyönyörű munkáit megnézheted ezeken az oldalakon:
uveg_kompozicio.jpg
olaj.jpg

Most angolozzunk vagy sem a gyerekkel?

 

girl-2771936_640.jpg

Vekerdynek van az a mondása, hogy “Ötévesen nem angolul kell tanulni, hanem rohangálni az udvaron, a friss levegőn, látszólag céltalanul, mert attól fejlődik az agyuk. Gilisztát fogdosni, bodobácsot gyűjteni, sarazni és koszosnak lenni, rettenetesen koszosnak. Csúszni-mászni, bunkert építeni. Világgá menni.”

Ezzel a kijelentésével nem igazán tudok egyetérteni, azonosulni a teljes valójában. Azzal talán igen, hogy nem kell és nem mindenáron, nem mindegyik gyereknek. Ne mini zseniket neveljünk, hanem gyereket. Még azzal is egyet tudok érteni, hogy szabad, foglalkozás mentes órák is kellenek a gyereknek, pihenés, szaladgálás. Ne dobozoljuk be minden egyes percét annak a csemetének! Viszont, amelyik gyerkőc nyitott, érdekli a világ, az idegen nyelvek, játékosan tanulhat, annak jó, ha tanul. Nem kevesebb lesz általa, hanem több. Számtalan előnyét fedeztem föl a leendő ötévesemnél, aki a 2018/2019 évben angolra járt. A régi korban minél később kezdték el az idegen nyelv bevezetését. Mit értek el vele? Rengeteg tanulás után, a biztos (és bizonytalan) alapok után sem mertünk megszólalni. A számát sem tudom, hány éven keresztül tanultam több tanártól is németül az iskoláim során. Megtanították a szavakat, a mondat összetételt, a nyelvtant, csak egyet nem tudtak, a magabiztos megszólalást. Hiába tudom, mit kellene mondanom, értem, amit kérdez, de nem merek válaszolni. Van egy gát bennem, amit még a nyelviskola és a nyelvvizsga sem tudott teljesen átszakítani. Nem merek megszólalni sem helyesen, sem helytelenül. A korai nyelv elsajátítása, a játékos nyelvtanulás ezt a gátat rombolja le első körben. Magabiztosságot ad a gyermeknek. Amikor még nem a kényszer, a tanmenet, a jó jegy utáni hajsza adja az alapot, hanem az öröm, a mondókák, a vidám szó tanulás, a teljes körű idegen nyelven megtartott óra, az sokkal hatásosabb, áldásosabb. A nem kötelező jellege, az elvárások hiánya piszkosul felszabadító érzés. inkább ilyen körülmények között ismerkedjen a csemete egy idegen kultúrával, egy az anyanyelvétől teljesen eltérő nyelvvel, azt vallom. Nem veszít semmit, csak nyerhet! A későbbiekben, mikor már iskolai kötelezővé érik, addigra meglesz az alapja, a mersze, a tudása hozzá és nem nyűgnek, egy plusz megtanulandónak fogja megélni.

A saját gyerekemen látom.

Kinyílt, hallom, hogy dúdolja az angol dalokat, a kezdetben félszegen induló gyermekem, aki inkább az ismerős könyvtáros hölgy ölében ült, boldogan, mosolygósan jött haza az órákról. A különböző helyeken hallott angol szavakra, kifejezésekre reagált, megismerte őket. Néha egy-egy szót elmondott csak úgy angol nyelven is, majd lefordította nekem, hogy anya is értse. Nem iskolai, kötelező feladat jegyekre, elvárásokra, hanem örömünnep volt minden egyes óra. A „tanár” nem elvárt, magyarázott, feladatot adott, leadta a feszes, kötelező tanmenetet, hanem beszélt és beszélt, vidámságot csempészett az órákba, dalokat, idomult a kicsik aktuális kedvéhez, fáradsági szintjéhez. A kislányom minden óráról úgy jött haza, hogy csak játszott. Nem fogta föl úgy, hogy kényszer, hogy órára kell mennie és ő most tanul. Játékosan, izgalmasan töltötte a délutánját több hasonló korosztályú gyerekkel. Ha ez mellett már pár angol szót megtanul, pár kifejezést elsajátít, meg mer majd szólalni nem a saját anyanyelvén, akkor miért lenne ez rossz dolog?

Persze ehhez elengedhetetlen pár dolog.

- ­Kell egy támogató, elfogadó, kíváncsi közeg, megfelelő anyagiak, egy vagy két szülő, akinek van ideje eljuttatni a csemetét oda.  

- Egy olyan kisgyerek, aki nyílt, érdeklődő, szeret játszani, társaságban lenni.

- A legfontosabb, egy olyan tanár, aki szívvel-lélekkel csinálja, nem csak a fizetésért, hanem mert szereti a tanítást, a gyerekeket, az idegen nyelvet. Elhivatottság talán a legjobb szó rá. A gyerekek érzékeny antennái érzik, ki szereti csinálni, ki szereti őket.

- Egy olyan jól kidolgozott rendszer, ami működik, kipróbált, összefogja az egészet.

Mi ezt mind megtaláltuk Szabadi Adriennben és az LCF Kids Clubban. Ezúton is köszönjük a csodás évet!

https://www.vidamangol.hu

 

 43064436_1991071714286166_3479377423378677760_n.jpg

ReAd-blog

 

Rólad mi mondható el az olvasmányaid alapján?

nevtelen_terv.jpg

Érdekes témával, illetve leginkább kérdéssel érkeztem nektek. 

Szerintetek mennyire jellemzi az embert az olvasmánylistája?

Ha sok romantikust olvas, akkor romantikus lelkületű? Ha fantasy a nyerő, akkor gyerekes, gyermeklelkű? A szépirodalom kedvelői intelligensek vagy maradiak? És ha én mindenféle stílusból olvasok könyvet, akkor kicsapongó jellemem van? Meseszerető vagyok, akkor még gyerek is kicsit? Azt már meg sem merem kérdezni, hogyha szeretem a kaszabolós horrort, a betegebb könyveket, akkor az mit árul el rólam?

Mit gondoltok? Jellemez minket az olvasmányunk, a zsánerünk, amit legszívesebben és leginkább választunk olvasmányul? Vagy csak az adott lelkületünk, kedvünk?

Persze ha valaki olvas, akkor már előrébb jár mindenkinél. De  ez akkor is így értendő, ha ponyva olvasmányt választ?

Bizony én hol innen, hol onnan szemezgetek. Sokszor egy két romantikus után jól esik egy izgalmas krimi. Egy szépirodalmi halhatatlan, kihagyhatatlan könyv után jó kézbe venni egy kevesebb értékkel bíró erotikust. Bűn ez? Vagy mindegy, olvassunk és ez a lényeg? Nincs jobb műfaj, kevesebb értékkel bíró könyv? 

Ha engem jellemez az olvasmánylistám, akkor javíthatatlan romantikus lelkületű gyerek vagyok, aki néha vágyik az izgalomra, persze és mindig jól jön neki némi nevetés, egy csipetnyi történelem is... 

Na de szerintem teljesen mindegy, ki milyen stílusú könyveket olvas, hiszen az olvasás gyarapítja a fantáziáját, a szókincsét, a jellemét is. Új világokba kalauzolja el. Néha szebbnek látja tőle a való világot, máskor szürkébbnek. De attól, hogy horrort olvas, nem fog elindulni kaszabolni a nagyvilágba. Mint a a most divatos erotikus könyvektől sem fogja az első útjába eső embert ledönteni a lábáról. Talán egy picit hat rá az olvasmánya, változtat egy cseppnyit a gondolkodásán, de totálisan át nem fogja formálni, ha jól kialakult énképe van. Mert ha egy-két könyv átnevelhetne valakit, már felhasználták volna valami hasonlóra az évszázadok során.

Valóban érdekel a véleményetek! Nyugodtan fejtsétek ki bátran, akár hosszabban is. Az vagy, amit olvasol?

_dsc0009_2.jpg

A tánc változtatta meg az életét

Bartos Noémi a hastánc királynője

faceapp_1559649706685.jpg

- Mesélnél magadról az olvasóknak? Mit tudhatunk rólad?  

Erdélyben születtem és elég nehéz és zűrös gyerekkor áll a hátam mögött. Ott kellett hagyjuk az országot, 7 éves korom körül. Új életet kezdtünk anyukámmal, itt Magyarországon. Sajnos a költözéssel nem szűnt meg minden baj, még vagy 15 éven keresztül kísértett minket. Bár bizonyára hasonló fajsúlyos problémákkal küszködnek sokan, nem vagyok egyedül vele, cifrábbnál cifrább történetek keringenek körülöttünk, így nem is szeretnék panaszkodni. A lényeg, hogy nyomot hagyott bennem, de jóra fordítottam a tapasztaltakat.

Az eredeti végzettségem Sportoktató és Rekreációs vezető, emellett fogászati asszisztens és dentál higiénikus is vagyok. Hastánc oktatóként saját vállalkozásba kezdtem, jelenleg Budapest belvárosában, a Darshan Oriental Clubban tartok foglalkozásokat, közben turisztika kiállításokon a hastánccal képviselem az arab kultúra gyöngyszemét Marokkót, és Bécsben lépek fel egy neves Arab étteremben, a Lordban, mindeközben járom a világot hastánc fesztiválok meghívott művészeként.

- Mikor és hogyan jött a nagy szerelmed, a tánc?  

Jó a kérdésed! Abszolút nagy szerelem a tánc! Kisiskolás koromban kezdtem el mindenféle táncokra járni. Néptánccal és balettel, jazzbalettel kezdtem. Majd voltak versenytáncos foglalkozások is, így azokat is kipróbáltam. Jött egy jó pár éves snitt, mert szenvedélyemmé vált az evezés, melyben nagyon eredményes voltam. Igaz, de a térdeim nem sokáig bírták a versenysportolói életmódot, így a nagyobb sérülés megelőzése előtt önszántamból hagytam abba. Aztán persze 15 éves korom körül és a sport abbahagyása következtében felkúsztak rám a kilók és nagyon szerettem volna valamit mozogni. Akkoriban jelent meg a Z+ zenei csatornán Shakira legelső videóklippje a Whenever whenever . Ahogy megláttam Shakirát mozogni tudtam, hogy én is úgy szeretnék táncolni, mint ő. Azt sem tudtam mit csinál, csak azt, hogy ilyen energiákat szeretnék árasztani én is.

Később nevesítve is lett a műfaj, mert persze jelenség lett Shakirából és a sajtó őrült mód foglalkozott vele, így a tini magazinok riportjaiból tudtam meg hogy félig arab származású és, hogy az egzotikus csípő mozdulatokat a HASTÁNCNAK köszönheti. Én akkor teljesen el voltam kápráztatva, rögtön szaladtam anyumhoz és a legjobb barátnőmhöz, hogy elmondjam, hogy én hastáncolni fogok! Már bele voltam zúgva a táncba, tudtam végre, hogy Hastáncnak nevezik.. Már csak azt nem tudtam, hogy én ezt hol művelhetem.

Állandóan az járt a fejemben, hogy hol hastáncolhatnék. Aztán egyik nap haza felé menet az iskolából a Gárdonyi Művelődési Ház hirdető falán megfogta a tekintetem egy színes kacskaringós plakát. Közelebb mentem és az állt rajta, hogy HASTÁNC. Örömömben hirtelen azt sem tudtam, hogy ugráljak, hogy fussak vagy kacagjak. Így hát tettem mindegyiket egyszerre. Siettem anyukámhoz, elmeséltem neki és pénzt kértem a foglalkozásra.

Emlékszem még arra is, mit viseltem. Fehér vászonnadrágot húztam és egy sötét kék topot, kölcsönvettem egy kék selyemsálat anyukám ruhás szekrényéből és futottam le az első hastáncórámra. Anno még Kéhl Kata és Póczos Ildikó tartották a táncórákat, kazettás magnóból dobszóló és Natasha Atlas szólt. Imádtam az első órát! Ahogy vége volt, vettem zenét és rohantam haza, hogy a szobámban, az ablakom tükrében gyakorolhassam az aznap tanultakat.

Őrült sokat gyakoroltam és olyan izgatott és boldog voltam, mint soha.

dsc_6541_1.jpg

Fotó: Art Dance Photo by Tunde Dora

- Más tánc is így elbűvölt vagy csak a hastánc volt ekkora hatással rád?

A néptánc-balett-jazzbalett-versenytánc után jött a hastánc, viszont a huszas éveimben  salsázni, bachatázni is megtanultam, sőt kis ideig  a nagyra becsült Brunner Gábor és Véber Anna Bachata páros tánciskolájában az ABCDance-ben is tanítottam kezdő szintű sensual Bachatát. Kitekintgettem még a Reggaeton és a Dancehall stílusra is, nagyon sok workshopra eljártam, járok mai napig is. Egyszerűen imádok táncolni, legyen szó bármilyen műfajról!

- Miért ajánlanád a hastáncot minden lánynak, nőnek, asszonynak? 

Mindenkinek nem ajánlom! Mert ez a műfaj speciális és ehhez speciális ízlés és kitartás kell. Természetesen sok máshoz is, de ehhez főleg. Amellett, hogy minden egészséges  nő kortól, kilóktól függetlenül művelhetné, ez a tánc speciális.  Nagyon sokrétű és nem azonnali, úgymond instant sikerélményt hordoz. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem élheti meg az ember lánya (most már fia is) a sikerélményként az első időszakot, csak szerintem ennél  a műfajnál nehezebb. Manapság rögtön akarunk és mindent. 5000 kalóriát égetni, bombaalakot és minél lebutítottabb mozgást, amit akárki kb. már holnap meg tud csinálni, így mindenki marhára örülhet, hogy ez mennyire fain, rögtön fitogtathatja, mit tud. (Jó, ez persze nagyon le van sarkítva, de azért valljuk be, hogy elég sűrűn találkozni ilyennel, ahol már holnap profi hastáncos akar lenni az illető, holnap után pedig oktató. )

A hastáncnak számtalan jótékony hatása van és igen komplex tánc. Fejleszti a testtudatot, a koordinációt, nőgyógyászatilag is számos jótékony hatása van, néhány gyakorlat  az intim tornában is megtalálható, termékenység fokozó, önismeret fejlesztő, stresszoldó, önbizalom növelő, testkép javító, tartásjavító, alakformáló. Ami a nonplusultra, hogy a hastáncon belül rengeteg műfaj található. Klasszikus egyiptomi hastánc, Törzsi, Fúziós, Folklór, eszközös, modern, és még ezeken belül is sokszor szerteágazik, így nagyon változatos, izgalmas. Hozzáteszem, ez akkor van így, ha jó oktatóhoz járunk, nem pedig két nap alatt tanult, rögtön hastánctanár titulust felvevő embernél!

- A tánc kifejezési mód, életérzés is, nem csak egy mozgásforma. Téged hogyan alakított életed során? 

Ha fogalmazhatok így, akkor engem a hastánc mentett meg. Egy önbizalomhiányos, önmarcangoló, testkép zavaros, „utálom magam” tiniből egy egészséges, harmóniában lévő fiatal nővé értem a tánc mentén, által.

Én, aki magányos farkas voltam, akit folyton kiközösítettek, hol a vörös hajam miatt, hol a szeplőimért, hol mert nem jártam menő ruhákban, hol mert erdélyiként le „büdös Románoztak”, hol a tájszólásomért, hol mert megtört lelkű zavaros-csendes-kisgyermek voltam… Itt menedéket találtam és közösséget, ahol jobban elboldogultam, mert összekötött valami közös, amit szerettünk, a tánc. Elsimultak a különbségek… Itt nem volt baj, hogy vörös a hajam, nem volt baj, hogy szeplős vagyok, vagy hogyan beszélek, milyen ruhát hordok, kik a barátaim. Itt a tánc volt a közös szenvedély!

- Nagy felelősség, mert nem csak fellépsz, hanem oktatod is e műfajt. Mesélnél az oktatásról?  

Megéltem számos szintjét az oktatásnak és bizonyára lesz még jó pár szint, ami még előttem van.

Anno Vácon a Silverstarban kezdtem pályafutásom Bordásné Györgyi felkérésére. Akkoriban még nagyon éretlen voltam erre a feladatra, így utólag visszagondolva. Aztán magánórázásokat folytattam csak, illetve alkalomszerűen, felkérések által workshopokat adtam. Hébe-hóba tanítgattam csak, mert éreztem és tudtam, hogy saját magamat kell pallérozzam előbb, mielőtt emberekkel kezdenék rendszeresen, szakszerűen foglalkozni. Közben a Testnevelési Egyetem indított egy nagyszerű képzést ( OKJ ) Sportoktató és Rekreációs vezető szakon hastánc fakultációval. Örömmel végeztem el és imádtam minden percét, mai napig jó barátságot ápolok egykori osztálytársnőmmel, Báti Anitával például.

Úgy érzem, mostanra forrtam ki magam igazán. Azért lehet, hogy 10 év múlva is elhangzik egy ugyanilyen a számból.

A saját óráim alatt nagy hangsúlyt fektetek az alapos bemelegítésre, a kimozgatásra, miután az óra adott stílusát, kombinációját átvettük és elegendőt gyakoroltuk, jön egy kis tánckövetés, majd egy alapos nyújtás. Általában 90 perces foglalkozásokat tartok. Úgy vagyok vele, hogy ennyi minimum kell, hogy minden fontos alkotóeleme egy órának egészséges mennyiségben szerepelhessen, és ha már az ember lányának végre sikerült eljutnia a heti ÉNIDEJÉHEZ, akkor az ne csak egy röpke 60 percben történjen. Amire büszke vagyok, hogy igazán sajátos órákat tartok, különleges mozdulattárral. Volt olyan szakember, aki egy egzotikus női tornának titulálta  az órámat, mert olyan sokrétűen mozgatom át a táncosaimat. Sokszor kaptam már dicséretet gyógytornászoktól, hogy mennyire hatékony tartásjavítás történik nálam. Több esetben jött visszajelzés, hogy sikerült végre teherbe esniük olyan nőknek, akiknek addig minden módszer csődöt mondott, de végre a táncórák segítettek helyrejönni. Amire a legbüszkébb vagyok és a legfontosabb visszajelzés, az az, amit a tanítványaimtól kapok.

Jajj de jól esik nekik velem mozogni, hogy szeretik a közösséget, amit együtt alkotunk. Magasabbnak és karcsúbbnak érzik maguk, nyertek vagy 3 centit, mert végre helyesen tartják magukat. Végre sikerült feloldódniuk és jó dolgokat vonzanak be az életükbe. Sokan végre harmóniába kerülnek önmagukkal és jól érzik magukat a bőrükben.

Van, hogy maradunk óra után és még beszélgetünk, nevetgélünk jókat. A versenyek, fellépések után gyakran ugyanazt mondják a lányaimra, hogy milyen jó a kisugárzásuk, szépek és mosolygósak (és tényleg azok)!

- Nagy utat jártál be az önismeret terén is. Segített a tánc megtalálni önmagad? Most elégedett vagy azzal, amit a tükörben látsz? 

Igen! A tánc segített csak igazán magamra találni. Hiszek a terápiás jellegében. Eleve létezik mozgás terápia, tánc terápia...és így hastánc terápia is!

Ugye említettem, hogy zavaros volt a gyerekkorom, hogy tiniként is nehézségekkel küzdöttem? Úgy érzem, hogy az a sok méreg, az a sok rossz, ami a lelkemben volt, azt a táncon keresztül tudtam kivezetni magamból. Konkrétan kidolgoztam a lelkemből, a tagjaimból és így válhattam egészséges felnőtté.

Természetesen felnőtt fejjel más egyéb önsegítő módszereket is kipróbáltam, amik szintén nagyon hatékonyak voltak, és mindegyik másképp segített. pl.: kineziológia, családállítás, pszichológia, Spirituális választerápia, asztrozófia, tarot.

Gondolom ebből kiderült, hogy némileg spirituális beállítottságú is vagyok. Na, azért nem elvetemült módon, de szeretek csipegetni és abból összetenni azt, ami számomra értékes és jó. Rengeteg önismerettel kapcsolatos fórumot figyelek, olvasok és hallgatok.

Az önismereti utam egyik nagy felismerése volt, hogy álarcot viseltem. Amennyire segített a tánc megtalálni magam, annyira el is vesztem benne. Pontosabban az a bizonyos POP szakma volt, amibe belegabalyodtam és idő volt, mire kikecmeregtem belőle. Egész fiatalon már felléptem hazánk legnevesebb Perzsa Éttermében, a budapesti Shirazban, aztán sorban jött az összes többi arab étterem és vizipipázó.

Smink, csillám, taps, buli, pénz...( ahhh óriási storyaim vannak )

A sok fellépés, smink és csillám közepette olyannyira elvesztem, hogy azt sem tudtam, ki vagyok. Feltettem egy álarcot az esti sminkelések alkalmával, a hastáncosnő álarcát, aki vidám és jó hangulatot csinál, aki szép és sexy ..

Ami nem is feltétlenül gond, csakhogy én azt az álarcot volt, hogy tovább hagytam fent, sőt egy idő után le sem vetettem. Míg végül felületes partytáncos nem lettem, Ez így folyt egy darabig, Aztán jött a felismerés, hogy te jó ég, ez nem is én vagyok… Ki is vagyok tulajdonképpen?

Akkor kezdtem el lepucolni mind azt a vakolatot, amivel elrejtettem az igaz valómat. Eleinte ijesztő volt a smink alá, az álarc alá benézni, és pláne meglátni ki is van mögötte, de a legnagyobb kihívás az volt, hogy elfogadjam és megszeressem azt, aki az álarc mögött volt. Azt a Nonót, akinek szempillaspirál nélkül alig látható a vöröses pillája, akinek a könyöke és térde is szeplős, akinek az oldalán olyan nem tetszően nő a háj, akinek kerek kalács képe van, akinek görbe 2 lábujja és így tovább. Mostanra végre lett egy egészséges önbizalmam, megküzdöttem a démonjaimmal. Bár úgy érzem, hogy ez csak egy állomás volt és élethosszig tartó tanulás, fejlődés, önmeghaladás vár még rám.

Szeretem a testem és szeretem azt, aki vagyok és örömteli, kreatív kífejeződése vagyok az életnek, ahogy ezt drága Louise L. Hay mondaná.

Egységben vagyok önmagammal. Amit eddig megtapasztaltam örömmel adom át a hozzám fordulóknak. Számomra a nőkkel való foglalkozás szakrális, szent dolog. Utamon vagyok és imádom minden percét. Azt csinálom, amit szeretek, és amire születtem.

Számomra ez a boldogság!

- Ha nem talál rád a hastánc, most nagy valószínűség szerint mivel foglalkoznál? 

Jó kérdés, ezen még sohasem gondolkodtam el. Valószínűleg akkor is mozognék, sportolnék vagy emberekkel foglalkoznék, valamilyen edző lennék talán.

- Mik a jövőbeli terveid? Szerinted 10 év múlva hol fogsz tartani?

Szeretném a vállalkozásomat csúcsra járatni, egy olyan rendszert létre hozni, mely úgy is csodálatosan tud működni és termelni, hogy én csak annyit foglalkozom vele, amennyit épp szeretnék. Szeretnék hosszú távon emberekkel, nőkkel foglalkozni, mozogni, rekreálódni, Szeretnék sokat utazni és rengeteg jó élményt gyűjteni, szeretnék a szerelmemmel egy csodálatos életet, melyben már a házasság és a családalapítás is jelen van.

 Noémi munkásságát, őszinte megnyilvánulásait és gyönyörű hastáncos videóit itt megnézhetitek.

Instagram: https://www.instagram.com/naimah_hastanc/?hl=hu

Facebook:https://www.facebook.com/naimah.hastanc/

Youtube Csatorna link: https://www.youtube.com/channel/UCG14ogE4_wyKV2sXbzPZ22Q?view_as=subscriber

Maga a természetesség

Ayma, a csoda deo

62156218_1140001832874706_5227017861142151168_n.jpg

Környezettudatosság a készítésben, természetes összetevők, csodás illatkompozíciók, frappáns megnevezések, igényes csomagolás. Ennyi minden jellemzi az Ayma termékeket, amivel engem rögtön megvett, pedig még csak az oldalán barangoltam. A honlapot szintén az igényesség, kedvcsináló, vevőcsalogató, szépség és minőség jellemzi. Imádtam az igényes szövegezést, egyes termékleírásokat, ötletességet, nagyszerű megfogalmazásokat és a termékösszetevő leírást, így pontosan meg tudtam nézni, van-e olyan benne, ami nekem nem fér bele vagy sem. Semmi olyan összetevőt nem találtam végül, ami tiltólistás lenne nálam. Természetes összetevőket tartalmaz, nagy odafigyeléssel készül.

Így hát teszteltem, a tulajdonos jóvoltából.

Hat kis gyönyörűség érkezett hozzám, különböző illatokból összeválogatva. Tesztadagokat kértem, hogy az összes illatkompozíciót kipróbálhassam vagy legalábbis a lehető legtöbbet. Ezt ti magatok is megtehetitek, mert a rendelésnél van olyan opció, hogy próba kiszerelés. Ez nagyon jó ötlet, így hosszabb elköteleződés nélkül próbálgathatja az ember az összes terméket, könnyebben megtalálva azt, ami igazán illik hozzá, hogy aztán az IGAZIT teljes nagyságában megvásárolja a későbbiekben. A nagyon allergiás, legtöbb összetevőre, termékre érzékenyek is beruházhatnak rá, ugyan ebből az okból kifolyólag.

62126000_349258275735946_5127684643499278336_n.jpg

Igényes csomagolás, könnyű használhatóság jellemzi. Krémes állagú termék, amit könnyen ki lehet szedni. Nem szemcsés, ragadós, nehezen kenhető anyagra gondoljatok, ami zsíros foltot hagy a kezeteken, ruhán, hanem habkönnyű textúrára. Diszkrét, nőies illatokban kapható. Nem erős, tolakodó. Az izzadást nem megakadályozza, mint sok rossz, helytelen deo, hanem segíti, csak a kellemetlen szagokat fedi el kellőképpen, azt sem túl erősen, hogy zavaró legyen és túl erős az illat. Elégedett vagyok vele általánosságban és kellemes meglepetés volt.

Az illatok meg…Csak kinyitod a tégelyt és illatorgiába kerülsz. Mindegyik egyedi, izgalmas, nem a megszokott, standard illatokkal operáló. Bevallom, volt olyan, amitől féltem, hogy erős lesz, nem fog tetszeni, de nem, elnyerte a tetszésem az illata. Ilyen volt a zsályás például.

A Női Trió izgalmas elgondolás és egyedi. Nem hiszem, hogy találkoztam volna hasonló koncepcióval. A leírás szerint a női testhez, lélekhez, a ciklushoz igazították. Nőként megfigyelted már tested jelzéseit? Más a hangulatod, a szaglásod, amikor a piros betűs ünnepnél tartasz, más, mikor utána vagy és megint más, mikor még előtte. Nekem nagyon tetszik, ez az újdonság.

Persze nem én lennék, ha nem bombáztam volna a tulajdonost is kérdéseimmel.

Mikor indult az Ayma és miért? Mi az, amiben más a piacon kapható deoktól?

-2017 július 1-én került forgalomba a női trió, azzal indított az Ayma. Azért jött létre, mert hiány volt a piacon a jól működő, vagyis hatékony természetes alapú dezodorokból. Szerettem volna összehozni a természetes összetevőket, a hatékonysággal, a minőséggel és az eleganciával. Mivel nagyon fontos szempont a környezettudatosság, a 30g-os üveg tégelyeit visszaveszem, vagyis becserélhető 10 db üres tégely egy telire.  Az Ayma természetes krémdezodor, mely nem tartalmaz élettől idegen szénhidrogéneket, nehézfémeket, alumínium-sókat, azaz semmi káros összetevőt.
Nem akadályozza az izzadást, a szervezet tisztulását, de átváltoztatja a szagokat, így teszi azonnal komfortosabbá az életedet. Minden termékhez olyan illatkombinációt választottunk, ami a leginkább segíti kiegyensúlyozni az adott időszak testi-lelki állapotát.

Persze az oldalon nem csak deokat találunk, hanem több termék is helyet kapott. Lábápolásra és a természetes szappanokat, tisztálkodást előnyben részesítők is találnak maguknak terméket az oldalon.

Most, hogy remélhetőleg érkezik a melegebb időjárás, fontos a megfelelő lábápolás, az izzadságszag elűzése pedig mgénikább. Szóval deora föl!

60479126_613440449158223_1300951065746735104_n.jpg

 

62130564_2352005024859498_5685981343452758016_n.jpg

Test(részek) könyvben

Albert Barillé: Egyszer ​volt…

 59376229_2294640527262615_3566747606618996736_o.jpg

Igyekszem nem fangirl üzemmódba kapcsolni, ha erről a könyvről és meséről van szó .Tudod, kinek a pap, kinek a papné és kinek ez a könyv...

Gyermekkorom kedvenc meséje volt, amiből sosem lehetett elég részt nézni. Érdekelt a test működése, mi mivel kapcsolható össze, mi kell a létezésünkhöz és minden apróság, információmorzsa. Talán jobban lekötött, mint a biológia órák. Ha azok is ilyen jó hangulatban, vidáman, érzékletesen mutatták volna be az embert, ma biológus lennék. Mivel nem, maradt a mese. Aztán felnőve teljesen elfeledkeztem róla, a TV sem adta sajnálatosan a sorozatot, így eszembe sem jutott csemetéknek megmutatni. Eddig. Minap szembe jött velem a Könyvfesztiválon. Ebből készült könyv verzió is, nem csak filmsorozat? Csak úgy vonzotta a tekintetem a kötet. Akkor el is határoztam, hogy a táskámba ugyan nem fér már be, de kell nekem mindenképpen! Végül a Manó könyvek kiadó volt oly kedves és meglepett vele. El tudjátok képzelni azt az örömet? Persze, mint egy jó könyvmoly, minden meglepi könyvnek örül az ember, de ennek hatványozottan. Egy út alatt kiolvastam a nekem is újdonságokat tartalmazó kötetet. Te tudod pontosan hogy hány csontod van például?Én biz nem. Megannyi érdekes dolog olvasható a kötetben.

Kislánykáimnál megosztó olvasmány volt, öcsi "baba" pedig még kimaradt a sorból.

Viki 5 éves lesz. Ő inkább a képeket nézegette, mint érdekességet. Bele-bele kérdezett abba, ami érdekelte, de letudta ennyivel és rövid időn belül lepasszolta nővérének a kötetet. Nem kért újrázást. Szerintem neki még korai. Nem ütközött meg semmin, (Nem vagyunk prűdek, ha kérdeznek a saját értelmi fejlettségük szerint elmagyarázunk dolgokat, így nagyjából képben volt. ) de ennél jobban, bővebben nem érdekelte a témázás, a tudnivalók. 

Danci 8 lesz hamarosan. Őt viszont már jobban izgatta a tengernyi téma, érdekesség a testről és működéséről. Nagyjából végig olvastuk közösen, még az érzékenyebb témaköröket is. Nagyon jó alap, közös beszélgetésekhez, de el tudom képzelni felvilágosító témához kapcsolódóan is a könyvet. Talán a korosztályi érdeklődési kör alapján a 10-12 éveseket lőném be legfőképpen. Ők lehetnek azok, akiknek feltétlenül el kellene olvasniuk a kötetet! Egy ilyen könyvet nagyon el tudnék képzelni kötelező olvasmánynak, hiszen rengeteg adalékanyagot, fontos tudnivalót, érdekességet tartalmaz, amivel jó, ha tisztában vannak a gyerekek.

(Kedves szülők, itt megragadnám az alkalmat! Ha nem tudjátok megbeszélni velük a kényesebb témákat az emberi testről, működéséről, a hogyanokról, a nemiségről, akkor adjátok a kezükbe ezt a kötetet. Ne egymástól tudjanak meg féligazságokat, butaságokat. Ha homokba dugjátok a fejetek, attól még lesz téma, csak nem mindegy mikor, hol és hogyan.)

Végezetül az én szemszögemből is írnék a könyvről. Tudományos, ám cseppet sem száraz, unalmas a könyv. Izgalmas adalékanyagok, nagyszerű képek teszik még kíváncsibbá az olvasót. Egyetlen hibát tudnék felróni. Valahogy a felépítése, a sorrend, ahogy jöttek az egyes területek, nekem furán volt. Szép lassan kintről befelé vagy pont fordítva mutattam volna be sorrendben a testet. Nem látok a mostani sorrendben, kialakításában rációt. 

Az biztos, hogy nem dugjuk el a könyvespolc mélyére, rendszeresen elő lesz véve. Egyes fejezetek újra és újra elolvasunk majd és megbeszéljük. Jó, ha az ember és gyereke tudja az alapinformációkat és azon is túl még többet.

A könyvet nagyon szépen köszönöm a Manó könyvek kiadónak! Hatalmas örömben részesítettek és visszarepítettek kicsit a gyermekkoromba! A sorozatot is elkezdjük nézni, azt hiszem.

Fülszöveg:

Mester és barátai, azaz Albert Barillé rajzfilmsorozatának ma is népszerű rajzfilmhősei ezúttal az emberi testben kalandoznak és közben bemutatják, hogyan épül fel, miként működik a szervezet. Látás, hallás, légzés, vérkeringés, az immunrendszer – testünk megannyi csodája, melyek felfedezését és megértését egyszerű ábrák, színes fotók és világos leírások segítik.

Akárcsak korábbi, az emberiség történetét bemutató enciklopédiánk, ez a kötet is szórakoztatva, játékosan tanít fontos ismereteket az ifjú olvasóknak.

Manó könyvek

208 oldal

 ISBN: 9789634035800

FordítottaTóka Alíz

#recenzió #Szponzorálttartalom

covers_546639.jpg

3 legbosszantóbb gyerektulajdonság

Avagy amivel az őrületbe kergetnek a csemeték

 61218647_2338626342864033_3264556104264187904_n.jpg

Picikék fotó

Tudom, mindenkinek cukimuki, imádnivaló gyereke van. De ne mondjátok, hogy nincs olyan egyetemes, minden gyerekre érvényes tulajdonságuk, amivel az őrületbe kergetnek, mert ez nem igaz! Összeszedtem párat, amitől én a legszívesebben kifutnék a világból, személy szerint!

1. Imádom azt a tulajdonságát, hogy olyan szótlan!

Az megvan, amikor a világ legcukibb gyerekéért mész az óvodába vagy haza ér a suliból és kérdezed tőle érdeklődve: Mi történt, milyen napod volt? A válasz a legtöbb esetben egy "Semmi" vagy "Jó volt" és kész. Ilyenkor ennél bővebb kifejtést tuti nem kapsz. Harapófogóval kell kihúzni minden jelentős esemény után a történteket vagy ha valami gond van, pláne. De ha egyszer telefonálni merészelsz, megfájdul a fejed, legszívesebben már az ágyban durmolnál, hulla fáradtan esel be otthonra, már rég elmúlt a normális lefekvés időpontja, akkor megindul a lavina. Csak zúdítja és zúdítja rád az egész napos történéseket, egy cseppnyi "fontos" információt sem kihagyva. Megtudod a padtársa jegyeit is és a múlt heti, elfeledett dolgokat is. Mikor, ha nem most azonnal! Végül is jobb későn, mint soha. De miért pont akkor, amikor nem kéne?

2. Neki mindig minden most azonnal kell!

Egész nap kérdezgeted, hogy kell-e mennie mosdóba, van-e fontos elvégezendő feladata ott. Nincs! Jön az egyértelmű válasz. Meddig is? Míg késében nem vagytok. El nem indultatok. Rá nem adtál millió hacukát a kinti zimankó és fagyás elkerülése miatt. Épp leültél végre, hogy egy kiadós, nyugodt reggeliben részesítsd magad. A finom, meleg, gőzölgő kávét a kezedbe nem veszed pár perc csend és  magány reményében. Pont most értél a zuhany alá és teljesen habos vagy. Végre eljutottál te magad a mosdóba, sok idő, elvégezendő feladat után, így majd rád töri az ajtót, mert neki is akkor kell! De ha tovább gondolod, akkor az sem lehetetlen, hogy életbe lép az első pont. Akkor jön rá a mesélhetnék, míg te éppen trónolnál egyedül.

3. De miért? Mi? És társai...

Azt hiszem, ez nem nagyon kell magyaráznom. Beszélgettek. Mesélsz szívesen. Csak sétáltok az utcán. Néztek valami filmet. Beszélgetnél valakivel vagy épp vele. Egyszer még elmegy a miért vagy ez mi kérdés. Még másodjára, harmadjára is szívesen válaszolsz az érdeklődő kérdéseire, hiszen ebből tanulja a világot. Na de mikor fél órán belül a nyolcvanmilliomodik kérdést teszi föl és az élő fára, kisvirágra, akármire is rákérdez...Az ember kezdi elveszíteni a türelmét, nyugalmát, az eszét is. Gondolj csak Ábelre és a "de miért" kérdésére...

Na jó, valljuk be, így is imádjuk őket, akármilyen bosszantó kis rosszcsontok is! Továbbá inkább bosszantóak legyenek, mint betegek!

ReAd-blog.blog.hu

 

 

süti beállítások módosítása