Életünk boldog pillanatai és árnyoldalai+Adri könyvmoly könyvei

ReAd

Hová tűnt a munka megbecsülése?

Kihal a kétkezi munka

2019. április 26. - Mayerné Répási Adrienn

Ma egy nagyon kemény témát hoztam nektek, ami régóta foglalkoztat és egyre jobban szúrja a szemem. Voltam, vagyok dolgozó és munkaadó is, így látom, hallom, tapasztalom.

Mindenki irodai dolgozó, modell vagy influencer, youtuber akar lenni, esetleg főnök, vállalkozó. Nem mindig a könnyebb kereseti lehetőség és biztosnak sem mondanám, de mégis ebben akar tevékenykedni mindenki, közben a szakmák képviselői kihalnak. Évről évre egyre több szakma tűnik el a süllyesztőben. Már nem lehet hallani suszterról, kádárról, bőrdíszművesről.

Egyre jobban afelé hajlunk, hogy a kétkezi munkát, a szakmunkákat sincs, aki megcsinálja. Lasszóval kell fogni megbízható, jó szakmunkást. Ma már hatalmas öröm, ha találunk egy kedves bolti eladót, pincért vagy végre hozzánk érkezik a festő, hogy rendbe szedje otthonunk a megbeszéltek szerint, cirka fél év után vagy később.

Régen megbecsülték a mezőgazdaságban dolgozó kétkezi munkást, mert tudták, hogy azt eszik ők is, amit termel, ráadásul nagy nehézségek árán, nem könnyű munkával. A régmúltban az állattenyésztés sem volt „túl szagos” munka. Ma már a pincér vagy bolti eladóság is ciki. A takarítónő is igyekszik más elnevezést találni munkájának vagy elhallgatja azt, amivel foglalkozik, nehogy lenézzék, kinevessék. Nem beszélve egy pincérről, nővérről.

58113504_1029143963951521_6756845822832279552_n.jpg

Fotó: MFCNC Kft.

 

Mikor lett ciki dolgozni?

Persze mindenki szívesebben végez olyan munkát, ami könnyebb, nem igényel túl sok munkát, nem piszkolódik be a keze, nem megerőltető… Érthető valahol.

De a nehezebb, kétkezi munkát is el kell végeznie valakinek. Mert hiába ülsz a jól hűtött légkondis irodádban, ha később nem tudsz hol ebédelni pincér, szakács hiányában. Vagy egy sima boltban sem fogsz tudni vásárolni, ha nincs, ki megtermelje a bent lévő dolgokat, pék hiányában péksüteményeket sem lesz és eladó sem, aki kiszolgáljon. És ez igaz az élet rengeteg területén. Nincs, aki esztergáljon, aki bútort készítsem, sem ápolónő. Mindenki tanul és tanul. Magasságokba vágyik.

Ritkán hallani, hogy a szülő örül és a gyermek szívesen ejti ki a száján azt a szót, hogy választott egy jó szakmát továbbtanulás címen. Félve ejti ki az ember a száján, ha az életcélja nem egy iroda, hanem kenyeret sütni. De miért?

Pedig ma már a jó szakmunkást megfizetik! Sokszor jobban, mint a diplomást.

kitchen-731351_1280.jpg

Fotó: Pixabay

Nem tagadom, kellenek a gondolkodó szakmák is, mert a bankban is kell valakinek dolgozni, tanárhiány is van a pályán és a mérnököket is nehezen lelni, de még hosszan sorolhatnám.

Viszont pék, cukrász, pincér, eladó, takarítónő, nővér, asztalos, esztergályos, mezőgazdász, állattenyésztő is kell a világnak, mert nélkülük összedől az! Ne legyen ciki szakmát választani álmaid munkájának!

Ha élvezed, szereted, nem számít, hogy koszos lesz a kezed, csak az, hogy olyan munkád van, ami hasznos, azt jó szívvel végzed, örömöd származik belőle. Szerintem csak az a jó munka, munkahely, amihez minden reggel szívesen kelsz fel, indulsz útnak. Ami örömet okoz. Máshogy hosszabb távon nem lehet!

tools-498202_1280.jpg

Fotó: Pixabay

Vajon hol fogyott el a lelkesedés? Mikor lett ciki? Miért? Mi volt előbb a tyúk vagy a tojás? Elsőnek a bérezés maradt alul, aztán ettől a kedv és végül a megbecsülése? Vagy a megbecsülés, amitől a kedv is lelohadt és utána a bér is? Vajon megfordítható ez a folyamat?

Lesznek még csillogó szemű esztergályos tanulok, a fát illatával együtt imádó asztalosok vagy az embereket szerető, empatikus nővértanulók?

Vagy csak akkor lesz megint divat a kétkezi munka, ha a világon a legtöbbet, a legmagasabb fizetést kapják? Csak akkor választják ezeket a pályákat a fiatalok örömmel, ha magas bérezést kapnak? Függ ez a fizetéstől egyáltalán? Nem szabadna! Ha szeretem a munkám, akkor nem csak a fizetés összege számít.

Vagy akkor lesznek szakmunkások, ha nem kell sunnyogva, halkan ejteni azt a tényt, hogy bizony takarítónő vagyok?

Ha nem kinevetik, hanem előre köszönnek neki és hálásak lesznek az emberek a munkájáért?

Ó, ha valaki válaszolni tudna ezekre a kérdésekre…

Hogy saját dolgot is említsek. Apukám halála után, 11 évesen anyuval már jártam napszámba. Kukoricacímerezés, paprikaszedés, szüretelés, mákszedés, kapálás...Próbáltam én mindent.

sunset-241806_1280.jpg

Fotó: Pixabay

Az így keresett kis pénzecske az enyém maradt, arra költhettem, amire akartam. Többet ért akkor az a 2000 Ft nekem, mint egy pénzzel teli pénztárca, amit találtam vagy kaptam csak úgy. Azért, mert én kerestem, fáradságos munkával. Nem volt ciki és titkolnivaló. Sőt! Büszkén virítottam a pénzen vásárolt pólómban másnap. Ezt szoktam meg, természetes volt.

Gyerekmunkát büntetik? Akkor is, ha azt az ember jó szívvel végzi el? Megtanított dolgozni, megbecsülni a pénz értékét, nem herdálni. Remélem ezt tovább tudom adni a gyermekeimnek majd. Nem lesz ciki a kétkezi munka számukra! Előre köszönnek a takarítónőnek és tisztelettel beszélnek az utat készítő munkásemberrel is. És ha azt mondják, hogy cukrászok akarnak lenni, arról sem beszélem le őket, ha szívesen csinálják majd! Kell a szakmunka, a szakmunkás, ezt meg kell érteni és értetni a világgal!

Valaki engem is etessen meg!

sheep-1822137_1280.jpg

 

Fotó: Pixabay

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://read-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr7414786964

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2019.04.27. 18:31:01

Egyes szakmák azért tűnnek el, mert nem éri meg velük foglalkozni. Olcsóbb venni egy újat, mint órákat beleölni a régi javításába, már ha egyáltalán javítható.

A szakik hiánya viszont szerintem az elvándorlás következménye. Mondjuk egy jó szaki Pesten is betegre keresheti magát ha maszek, de ugyanez kinn még jobban él. Mint ahogy kb. mindenki.

Szalay Miklós 2019.04.27. 18:31:41

Egy írás az értékteremtésről, arról, hogy az a munkán alapszik:

egyvilag.hu/temakep/093.shtml

clemens 2019.04.27. 18:32:04

Ki, és hol rontotta el? Mi mindannyian, folytatólagosan elkövetve.
Minden szülő azt szeretné hogy a gyereke könnyebben boldoguljon mint ő. A betanított munkás legalább szakmát akart adni e gyerek kezébe, az meg érettségit a sajátjának, amivel már jó eséllyel el lehet ücsörögni egy irodában. Mára már minden valamennyire is értelmes gyerek valamilyen (mérsékelten értelmes) felsőoktatásra jár, ők meg végképp nem fognak szakmunkát végezni.
A maradék néhány százezer meg sajnos az általános iskolát sem fejezi be, belőlük azért nem lesz szakmunkás.

Zus 2019.04.27. 18:32:44

Kedves posztíró ! A munka megbecsülése devalválódásának a kezdete a gengszterváltás idejére esik. Akkor voltak menthető gyáraink, menthető mezőgazdaságunk és menthető bányászatunk. Aztán ezek mind eltűntek a földmutyikkal, bánya- és gyárbezárásokkal (illetve a hozzájuk tartozó piacok külföldre átjátszásával). Emiatt eltűntek az ilyen-olyan szakmunkások és egyéb szakemberek, elvándoroltak, kihaltak. Az általad megénekelt irodista rohadékok (akik javarészt a kommentelők is egyben) rögtön bedobják, hogy "az ótvaros gyárak, a környezetpusztító mezőgazdaság és bányászat az de jó, hogy eltűnt...", miközben fingjuk sincs arról, hogy mit írnak. Többségük a beszántott gyárak helyén létesült tahóparkokban virít és emberkedik, hogy neki milyen jó. Persze, arról szó sincs, hogy a tahóparkjuk talaját az építkezés előtt feltárcsázták-e, kicserélték-e ? Hogy a városi gyárak helyén lakóknak milyen jó is az, hogy szívhatják a büdös városi szmogot, meg sír a szájuk, hogy a legújabb családi kocsival a tizenéves gyereket nem tudják időre a szomszéd utcában levő iskolába eltalicskázni, mert akkora forgalom, stb. Akárhogy is, a jelenlegi népek csak irodisták akarnak lenni. Mondjuk, nem is baj, mivel legalább akkor a még megmaradt műszaki életünket nem rongálják tovább. A műegyetemről is az ott héderelő alakok felét azonnal ki kéne vágni tehetségtelenség okán (gyakran járok a BME-re és amilyen szövegeket ott hallok a diákoktól... hát tudod !). A szomorú az az, hogy itt mindenki ostobán arról beszél, hogy milyen jó is nekünk, hogy nincsenek gyáraink, mert azok milyen környezetszennyezők, stb., miközben azon sír a szájuk, hogy egy rohadt bádogost, hegesztőt vagy tetőfedőt nem találnak ! Mégis honnan találnának, mikor a kormányzat még alájuk is játszik és nagyívben leszarja a szakképzést. Mert hát egy szakmunkás, még ha később vállalkozni is akar (amire ugye nem mindenki alkalmas !), legelsőnek a GYÁRBAN tanulja ki a szakmáját inasként, vagy egy megfelelő profilú vállalkozónál ! Csakhogy, épp megfelelő vállalkozók nincsenek szinte semmilyen szakmában (mert elhúznak külföldre, vagy kihalnak, vagy annyi a melójuk, hogy nem érnek rá tanulót fogadni), GYÁRAK pedig nincsenek, különösen hála a politikus bűnözőknek és az ő farkukon lógó irodistáknak. Ha egy irodaház, a maga irodistáival napközben hirtelen eltűnne, senkinek se tűnne fel, mivel 0,0 hozzáadott értéket képviselnek az országnak az ott dolgozók. Nem mondom, hogy mindenki, de mostanság eleget olvastam a külföldi cégek leányvállalatainak itteni alibi irodáiról, meg az ott végzett alibi munkákról. Mint a régi szép időkben a gyárudvar söprögetés, most a folyosók koptatása megy. Persze, az összes irodista kikéri ilyenkor magának a dolgot, hogy hogy mer bárki is ilyet leírni, de hát az van, hogy a sok irodista helyett sok mérnök és melós kéne, hogy az ország vigye is valamire. Mert így, ha Brüsszel elzárja a pénzcsapokat, akkor az O1G-ék nem fognak tudni tovább abból lopni. Hát majd az ő kis irodistáikból, meg a többi itthoni szerencsétlenből, közmunkásokból fogják kipréselni a napi betevő milliárdjaikat. És ebben az esetben ki fogja megtermelni a sok CSOK-ot, meg az ilyen-olyan egyéb hiteleket, meg a további fizetésemeléseket, amikkel ezek a majmok kecsegtetik a népeket ? A minden hétvégén bulizó fiatalok ? Az irodisták ? A kényszermunkások ? Az állami hivatalok ? Hát éppen, hogy a saját iparnak, a saját mezőgazdaságnak és bányászatnak kéne megtermelnie azt. Csak hát, gondoljunk arra is, hogy ha itt megjelennek újból gyárak, akkor bizony megjelennek újból a munkások is (optimális esetet véve ugye, amikor hirtelen megfelelő számú képzett melós és mérnök megjelenik varázsütésre). A munkásokat pedig lehet szervezni. Az meg egyszer már itt, ebben az országban bejött.
A csúnya az, hogy ha most ebben az országban akár csak egy kis polgárháború lenne, nem lenne olyan ember a polgárháború lezártával, aki segítene a romeltakarításban és az ország újjáépítésében. A megmaradt irodisták ? Azok nagy része egy csavarhúzót nem tud megfogni, nemhogy lapátot, vagy akár valami komolyabb szerszámot (ezt tapasztalatból tudom). Aztán ezek építenék újjá az országot ? Indítanák be az életet ? Építenének új utakat, vagy fektetnének új vasúti vágányokat ? Hát még belegondolni is rossz, hogy mennyi ideig élnénk a kőkorszakban az irodistákkal ! De hát ez itt nem érdekel senkit, mert nem látnak az orruknál tovább.
Senki nem akar melós lenni ? Véletlenül kapcsolatban vagyok melós szakképzéssel. Hát amilyen ostoba, buta tanulók ott vannak... ! Azt nem értik meg, hogy mi a két párhuzamos egyenes. Nem olyan arcok, akik tanulatlanok, de megvan a józan paraszti eszük ! Ezek kifejezetten ostobák, a paraszti ész nélkül. Ezekből sose lesz jó melós, csak valami lumpen vagy segédmunkás. A jó eszű, tehetséges arcok meg inkább elmennek innen, ebben az irodista országban semmi jövőjük nincs. Pincér, meg recepciós meg csak olyan lehet, aki arra emberileg alkalmas és nem szól vissza azonnal a bunkó ügyfélnek.

Pillangószelep 2019.04.27. 18:33:27

Ez már a fejlett szocialista társadalom építése során is így volt, de nem volt nyílt a lebecsülés, mert azt senki nem merte megtenni. Ugyanakkor a fizikai munkát végző szülők a gyerekeiket igyekeztek a tovább tanulásra serkenteni annál is inkább, mert a fizikai származás törvényesen előnyös volt az egyetemi felvételiknél, de természetesen mindenhol.
Mi több, már több száz éve élt a tanulj tinó, mert ökör lesz belőled. A fizikai munkás létből való kiemelkedés mindig is áhított cél volt és büszkeség a családnak.
Röviden itt mély történelmi gyökerek vannak, csak manapság az a pökhendi lenézés nyíltan
pocskondiázza a fizikai munkát, aminek a képviselőire, hirdetőire egy szeg beütését sem lehet rábízni. Nálunk Békásmegyeren ma adták át az új piaci csarnokot. Az építést figyelemmel kísértem az első kapavágástól kezdve. A lenézőknek, fitymálóknak is találtam rájuk bízható munkákat, mint pl. beton keverés, anyag hordás a szakember keze alá, talaj egyengetés, árok ásás és még sok más. Egy belvárosi csapatnak ajánlom kipróbálásra. Jó fizetést adnak.

kewcheg 2019.04.27. 18:34:16

Nem lesz becsülete, amíg egy párthoz dörgölőzéssel, kamu cégecskék alapításával EU-s pályázati milliókat lehet lényegében érdemi munka nélkül megkapni, ez akkora előny, negatív értelemben, hogy az embernek szinte elmegy a kedve a munkától.Csak a környezetemben hány ilyet látok, ez olyan, mintha a futópályán a becsületes munkából élő ember összebéklyózott lábbal húszkilós hátizsákkal száz méterről hátrébb indulna az ügyeskedőhöz képest.Egy élet nem elég ahhoz hogy ezt a hátrányt behozd, lemarad, kimarad, vesztes-lúzer.Nem is beszélve arról, hogy a gyerekek azt látják, hogy a "con-man" soha nem kap büntetést, sőt ő a példakép, a tanár, irodai alkalmazott, nővér meg lassan soha nem fog tudni lakást venni, többek között a spekuláció miatt is egekbe szökő árak miatt.....