Egy csipetnyi nő fűszerezve anyasággal, könyvekkel, interjúkkal, programajánlóval...

Keresd meg gyermeked legoptimálisabb különóráját

Védelmembe veszem a különórákat, foglalkozásokat, mert úgy látom nagyon kell

2019. március 08. - Mayerné Répási Adrienn

 

Azt vettem észre, hogy fogyatkozik vagy éppen teljesen elfogyott a kisgyermek a különböző délutáni, nem kötelező foglalkozásokról. Hiány van a néptáncnál, a zeneiskolában, a különböző gyermeksportoknál, idegen nyelv tanulásnál...


Úgy érzem, védelmembe kell vennem ezeket a suli utáni foglalkozásokat, sportokat. Hiszen nagyszerűek. Rengeteg dolgot lehet fejleszteni vele. Az élet rengeteg területén kamatoztathatják az ott szerzett tapasztalataikat, nem csak az adott foglalkozáson.

 

A sport javítja a mozgáskoordinációjukat. 

Egy karate magabiztosságot ad és meg tudja védeni magát a gyerek, ha baj van.

Egy foci, kézilabda vagy bármilyen labdasport a kézügyességet fejleszti és a csapatban, együtt dolgozást. Erősíti a közösségi együttműködést, egymás elfogadását.

A zene, a hangszer nem csak a hallásukat, hanem a matek tanulást is segíti. 

A tánchoz kellő ritmusérzék rengeteg dolognál jól jön.

Az idegen nyelv tanulás segít az életben való boldogulásnál a későbbiekben, de javítja a memóriát is.

Egy rajzszakkör javítja a szem-kéz koordinációt, a kézügyességet.

 

És órákig tudnám sorolni, hogy melyik foglalkozás, miben tud még segíteni az életben. De nem csak erre jó, hanem a gyermeket kikapcsolja, lelazítja, elfeledi gondját-baját, az egészségét erősíti.

Kitartást tanul a gyermek, alázatot, önkontrollt, tesz az egészségéért, testtudata lesz, megbarátkozik önmagával, barátkozik másokkal és rengeteg érzékszervét fejleszti közben, jól érzi magát, levezeti a stresszt, készül a jövőjére. Felkészül az esetleges kudarcra vagy a kiemelkedően jó teljesítményre. Felkészül a nagybetűs ÉLETRE!

 

Fotó forrása: Pixabay 


Elkeserítőnek találom, hogy egyre kevesebb gyermek jár az iskola-otthon körforgáson kívül bárhová is. Mit csinál akkor egész nap? Olyan gyorsan elszalad a délután? 

 

Az élet összes területén elfogynak a kicsik, nagyok egyaránt, legyen szó idegen nyelvről, sportról, táncról, zene oktatásról, bármiről. Nem értem. 

Persze egy gyerek, elsősorban gyerek legyen.

Szaladgáljon az udvaron, főzzön az anyukájával, szereljen az apukájával, játsszon a kis társaival. Legyen szabad ideje ténylegesen, mikor pihenhet vagy csak önfeledten gyermek lehet. Kell a szabad foglalkozás, amikor azt csinál, amit akar. De egész nap csak ez sem teljesen jó megoldás szerintem.

 

Andris szabad foglalkozás közben


Sok az iskolából hazahozott házifeladat, a gyermek fáradt, a szülő sem ér rá sokszor, mert dolgozik, rohangál, millió dolga van, együtt is szeretnének valamennyi időt tölteni...

Megértem. De mégis motoszkál bennem a kisördög.

Félreértés elkerülése miatt leírnám, hogy nem gondolom azt, hogy rossz anya, aki nem viszi sehová a csemetéjét. Erről szó sincs. Nem kell mindenáron és mindenkor fejleszti a gyereket. Ne tanuljon atomfizikát és kínait sem három évesen. 

De annyira szuper, mikor egy közös karate vagy tánc órán vagyunk túl a lányaimmal, vagy nézem mennyit fejlődnek hétről-hétre az adott mozgásformában, fejlődik a szociális érzékük, mozgásfejlődésük, a hozzáállásuk, kitartásuk és még rengeteg minden. 

Fontos, hogy legyen valami, amiben ügyes, amiben jeleskedhet, amiben tehetséges az a csemete. Kell valami, ami miatt közösségbe jár. És ez a valami ne csak az iskola legyen, ahol kötelességei és feladatai vannak, kvázi dolgozni jár oda.

Kell egy mozgásforma, egy hangszer, egy idegen nyelv, egy rajzszakkör, ami a gyerek képességeit erősíti, ahol levezetheti a napi feszültséget, mozoghat, ahol megmutathatja, valamiben milyen jó. 

 

 Danci-karate 


Keresem az okát, miért fogytak el a gyerekek. De nem igazán értem.

- Az órák díja? Nincs a szülőknek erre is plusz, félretett tartaléka esetleg.

Sokszor teljesen ingyenesek a foglalkozások, így az anyagiakat kizárnám. Persze van, ami keményen fizetős. De olcsóbb valami sportra beíratni, mint a mozgásszegény életmód miatt gyógyszerezni példának okáért.


-Nem érnek rá a szülők elvinni a csemetét.

Megértem, hogy dolgoznak. Nem mindenkinél van nagyszülő, segítség, a gyereknek meg el kell jutnia valahogy oda. De heti egyszer sem megoldható, hogy valaki a gyereket eljuttassa A-ból B-be? Aligha. Nem mondom, hogy kizárt teljesen, mert el tudom képzelni ezt a verziót is. Na de minden gyereknél ez a helyzet ténylegesen?


- Nincs kedve a gyereknek menni. Igénye sincs rá, de nekünk sincs.

Megértem. De! 

Nekem sincs reggel kedvem felkelni sokszor, de megteszem, mert... Nekem sincs kedvem edzeni egy órát, de az egészségemnek kell!

Nem azt mondom, hogy erőltessünk rá a gyerekre mindenáron valamit. De próbálja ki, próbálja meg, hátha mégis bejön neki. 


- Így is sok a tanulás, elfoglaltság, nem szeretném tovább terhelni a gyereket.

Pont ezt a kört szakítja meg, ha a gyermek tanulás és az otthoni Tv bámulás, számítógépezés helyett sportol vagy mást választ. Kikapcsol, mozog, leereszti a fáradt gőzt, felfrissül. Utána újult erővel kezdhet megint a tanulásnak. Ne essünk át a ló túlsó oldalára, nem minden napra kell szervezni valamit, hanem heti egyszer-kétszer bőven elég. Már sokat elérünk akkor is.


- Nem találtuk meg azt az elfoglaltságot, amiben igazán jó a gyerek.

Nem ő a legjobb labda pattogtató, kicsit ügyetlenke, így nem viszem labda sportra. De miért? 

Ott tanulhatja meg, erősíti, ügyesedik. Nem kell a legjobbnak lennie, elég, ha jól érzi ott magát. Itt megint nem azt mondom, hogyha nincs hallása, akkor is nyomassuk azt az énekoktatást, egyszer majd csak énekes lesz belőle. Hanem azt, hogyha jól érzi magát az órán, javul, szívesen megy, akkor engedjük. Nem lesz Pavarotti. Na és? Nem is ez a lényeg.


-Nem tudom mire járassam. 

Rengeteg dolog van. Ki kell választani az alkatához, vérmérsékletéhez megfelelő dolgot első körben, meríteni a szabadidejében végzett dolgokból. 

Szeret otthon rajzolni a gyermek, akkor rajzszakkör vagy festészet.

Mindig dúdol, énekelget? Énekkar, mondókás foglalkozás.

Szeret szaladgálni? Adott atlétika vagy valami labda játék.

Félős? Karate vagy bármilyen küzdősport...És így tovább.

 

 Fotó forrása: Pixabay

                                         

Minden gyermeknek és felnőttnek van valami olyan foglalkozás, amiben kiemelkedően jó. Csak meg kell találni. Lehet, hogy pont az, amit álmodban sem gondoltál volna. 

Láttam már olyat, ahol pici, félős lánykából kiemelkedően jó cselgáncsozó lett vagy egy nehezen barátkozó gyermekből nagyszerű, csapatban dolgozó kézilabdás.

Felnőttként is kell, hogy legyen valami, amit hobbynknak mondhatunk. Amit akkor végzünk, ha elfáradtunk, fel szeretnénk töltekezni. Ahol sikerélményeket szerezhetünk. Levezethetünk. Átmozgat. Növeli az örömünk, kitartásunk, csökkenti szomorúságunk.

A kicsik sem mások ebben.

 

 Viki-LCF Kids Club angol nyelv tanulás


Íjászat, lovaglás, karate, foci, kézilabda, idegen nyelv tanulás játékosan, népitánc, sportlövészet, modern tánc, zongora, furulya, szolfézs, úszás, röplabda, tollas, balett, hastánc, rajzszakkör, varrásszakkör, festészet, kajak, kerékpározás, jóga, barkács szakkör...


Még a legkisebb faluban is van valamilyen gyermekfoglalkozás. A nagyváros pedig elképesztő távlatokat nyithat meg, csak a képzelet szab határt, mire járjon a gyerek.

 

Danci-zongora, zeneiskola

 

Csak nyerhet az a gyermek, akinek valami más is van az életében, az iskolán és a szülein kívül! 


Danci-néptánc

50283578_2089331337793281_6639989718442311680_n.jpg

 

 




 

A bejegyzés trackback címe:

https://read-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr1014677514

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.